dráma

Gilbert Grape Endorában él, ahol soha nem történik semmi. A rendőrség
is csak akkor dolgozik, ha Gilbert fogyatékos öccse, Arnie néhanapján
felmászik a városka víztornyára - és persze fogalma sincs, hogy kell lejönni
onnan. Gilbert a helyi fűszeresnél dolgozik, és alkalom adtán unatkozó
háziasszonyokat szórakoztat. De amikor az igaz szerelem végre bekopogtat életébe,
a 18 éves Arnie gondozása, és 250 kilós anyja lehetetlenné teszik, hogy
Gilbert saját életét élje.

Johnny Depp, Leonardo DiCaprio (Oscar®-díjra* jelölték a filmben
nyújtott alakításáért), Mary Steenburgen és Juliette Lewis neve
fémjelzi Lasse Hallström keserédes filmjét.

1953-at írunk, amikor a televíziózás még gyerekcipőben jár, és amikor a neves tévés hírszerkesztő, Edward R. Murrow (David Strathairn), egy népszerű ismeretterjesztő hírműsort vezet a CBS csatornán. Emellett Fred Friendly (George Clooney) producerrel karöltve egy napi híreket közlő műsort is irányít. A CBS TV szerkesztőségében állandó nyüzsgés van, Murrow munkáját elhivatott csapat támogatja, melynek tagjai később legendás hírnévre tesznek szert a szakmában, most azonban még karrierjük kezdetén állnak.

Egyik témájuk kapcsán társadalmi szintű folyamatok leleplezőivé és előmozdítóivá válnak: Lieutenant Milo Radulovich, az amerikai légierő tartalékosát tárgyalás nélkül bűnösnek nyilvánítják és eltávolítják a szolgálatból. Minden ellene felhozott vádat titkosítottak. Murrow a CBS második embere, Sig Mickelson (Jeff Daniels), tiltakozása ellenére műsorában nyilvánosságra hozza az ügyet. A korszak nagyhatalmú alakja, a wisconsini Joseph McCarthy szenátor, könyörtelen üldöző hadjáratba fogott azért, hogy megszabadítsa az országot a kommunistáktól. Murrow gyanítja, hogy a szenátornak köze van Radulovich elbocsátásához, és hogy a vele kapcsolatos eljárás titkosítása a bizonyítékok hiányát jelenti és egyben a polgári szabadságjogok sárba tiprását. Az adás után Murrow-t is kommunista szimpatizánsnak bélyegzik meg. A műsorvezető sejti, hogy az ellene felhozott hazugságok egyetlen célja, hogy csapatát megfélemlítsék…

Will Hunting csak húsz éves, de már kilóg a kemény
dél-bostoni munkásnegyed környezetéből. Barátaihoz hasonlóan gürcöl, amikor
éppen nem a helyi bárban lóg vagy nem keveredik összetűzésbe a törvénnyel. Sosem
járt egyetemre, mégis történelmi eszmefuttatásokat idéz fel fényképszerű emlékezetéből,
és bámulatos gyorsasággal old meg Nobel-díjas professzorokat is zavarba
ejtő matekpéldákat.

Amikor ez az elképesztően okos és betörhetetlenül vad fiatalember
egy újabb verekedés után börtönbe kerül, az egyetemi matematikaprofesszor, aki
szeretné szárnyai alá venni a bajkeverő zsenit, régi barátja, a pszichológus
Sean McGuire segítségét kéri Will megszelídítéséhez. Sean
azonban maga is rendkívül intelligens, érzékeny és sokat szenvedett ember, így
amikor ez a két erős egyéniség találkozik, különös küzdelem veszi kezdetét...

A koreai veterán és nyugalmazott autószerelő Walt Kowalski egyáltalán nem elégedett azzal, ahogyan az élete és kertvárosi lakókörnyezete alakult az utóbbi időben. Különösen bosszantja, hogy a közvetlen szomszédságába délkelet-ázsiai bevándorlók költöztek. Az események furcsa összjátéka folytán azonban a mogorva, magának való Walt kénytelen a hmong család védelmére kelni egy agresszív helyi banda erőszakos támadásaival szemben.

A Millió dolláros bébi óta Eastwood most először dolgozott a kamera mindkét oldalán, és Walt Kowalski szerepében a többszörös Oscar®-díjas színész-rendezőtől húsbavágóan őszinte, egy egész élet tapasztalatait magába sűrítő „elsőrangú, hamisítatlan Eastwood-alakítást láthatunk.” (Peter Travers, Rolling Stone).

Roger Greenberg (Ben Stiller) egyedülálló, negyvenes és szó szerint az égvilágon semmit sem csinál. Hogy rátaláljon végre valódi önmagára, Los Angeles-be költözik, hogy öccse házára vigyázzon, és újra kapcsolatba lépjen az egykori bandataggal (Rhys Ifans) és ex-barátnőjével (Jennifer Jason Leigh). De be kell látnia, hogy az egykori barátok nem biztos, hogy még ma is jó barátok, miközben szerelemre lobban Florance (Greta Gerwig), testvére személyi asszisztense iránt. Annak ellenére, hogy nem minden terve jön össze, Greenberg rájön, hogy végül mégis csak van oka a boldogságra.

Sydney Schanberg riporter a New York Times tudósítója a kambodzsai polgárháborúban. Legfőbb segítője egy helybeli tolmács. A vörös khmerek közelednek a fővároshoz, s az amerikai misszió tagjai elhagyják az országot. Az újságíró azonban nem távozik, s rábeszéli munkatársát, hogy maradjon vele Phnom Penhben. Ő utóbb visszatér az USA-ba, tolmácsát mint kollaboránst koncentrációs táborba zárják, s ott saját bőrén tapasztalhatja meg a vörös khmerek kegyetlenségét. A táborból megszökik, és hihetetlen nehézségek árán vág át a dzsungelen. Az amerikai közben mindent megtesz, hogy eltűnt barátját megtalálja, és az USA-ba vigye.

A New York állambeli Albany utcáit járja Francis és Helen, a két alkoholista hajléktalan. A naptár 1938-at mutat. A nő egykor a rádióban énekelt, a férfit pedig a baseballcsapat egyik legjobb dobójátékosaként tartották számon. A halál szele lengi őket körül: a nő beteg, a barátjának rákja van, a férfit pedig múltjának sötét árnyai kísértik. Egyik nap Helen újra megpróbálkozik az énekléssel egy bárban, míg a férfi megpróbálja rendezni viszonyát a családjával.

Shakespeare halhatatlan klasszikusának szereplői – Hamlet, Claudius, Gertrud és Ophelia – ezúttal a filmművészet segítségével kelnek életre.

Hamlet dán királyfi (Nicol Williamson) atyját Claudius, Hamlet nagybátyja galád módon meggyilkolja, és Gertrud mellett elfoglalja a trónt. A gyászba borult Hamlet előtt megjelenik atyja szelleme, és bosszúért kiált, ám a királyfi irtózik a vérontástól. Őrlődése végül tragédiába torkollik, amely mindnyájukat elpusztítja - beleértve szerelmét, a gyönyörű Opheliát (Marianne Faithfull) is. A fantasztikus alakításoknak és a magabiztos rendezésnek hála Tony Richardson (Kék ég) filmjét a legjobb Shakespeare feldolgozások között tartják számon.

Dániába visszatérve Hamlet királyfi azzal a szörnyű tragédiával szembesül, hogy imádott apját megölték, és a királyi trónon anyja mellett immár nagybátyja ül.

Hamlet, aki nem tudja feldolgozni sem apja halálát, sem anyja új és gyors nászát a nagybátyjával, magába fordul. Apja szellemét megidézve gyilkos bosszúra készül. Elméjét és lelkét a legkülönbözőbb érzelmek kötik gúzsba: hol gyilkos ösztön, hol szerelmes álmodozás, hol üldözési mánia kergeti az őrület felé, miközben az emberi természet mibenlétét kutatja.


Derek Jacobi Hamlet ábrázolása oly tökéletes, hogy a Los Angeles Times a felejthetetlen előadások közé sorolta.

"Kizökkent az idő - ó, kárhozat, hogy én születtem helyretolni azt"? - morfondírozik az inkább szemlélődésre hajlamos királyfi, mikor ráébred, hogy neki kell bosszút állnia álnok módon meggyilkolt apjáért. Hamlet az elmélkedés helyett a tettek mezejére lép, és a szövevényes ármánykodások eredményeképp írmagja is alig marad a dán királyi háznak...

Új fiú érkezik a városba. Jimmy (James Dean) vonzza a bajt, ezért bármennyire szeretne, nem képes beilleszkedni. A helyi bandavezér életveszélyes autós párbajra hívja, ami tragédiába fordul. A fiúnak menekülnie kell. Oldalán a bandavezér volt barátnőjével (Natalie Wood) és az odaadó Platóval (Sal Mineo) Jimmy egy rövid időre úgy érzi, végre békére lelhet, ám végzetét nem kerülheti el...

Nicholas Ray három Oscar-díjra jelölt filmjében James Dean megdöbbentő erejű alakítást nyújt. Az alkotás mára igazi kultuszfilmmé vált.

Will Montgomery (Ben Foster – Alpha Dog, Pandorum), az amerikai hadsereg elszánt katonája rettentő nehéz döntés előtt áll. Az iraki háborúban elszenvedett súlyos sebesülése következményeként kénytelen hazájába visszatérni a felépülés reményében. Hazatérése megkérdőjelezi az egész eddigi sorsát: hivatását és magánéletét egyaránt. Ebben az amúgy is nehéz helyzetben éri az óriási megpróbáltatás: elvállalja-e az elesett katonák halálhírének annak családjához valóeljuttatását vagy sem? A súlyos feladat elvégzésében Tony Stone-ra (Woody Harrelson – Zombieland, 2012) támaszkodhat, aki bevezeti Willt e nehéz feladat lélektanába. Will nincs felkészülve a lehetséges reakciókra, ezért, amikor Olivia Pitterson-hoz (Samantha Morton - Különvélemény, Elizabeth: Az aranykor) eljut a hír: a férje halott, egyre nagyobb késztetést érez, hogy a nővel közelebbről is megismerkedjen…

2002. január 23-án Mariane Pearl élete örökre megváltozott. Férje, Daniel Pearl, a Wall Street Journal újságírója Karacsiban egy terroristáról szóló cikkéhez gyűjtött információt. Egy közvetítő exkluzív interjút ígért neki, és a találkozóra egy étteremben került volna sor. Daniel azzal búcsúzott el terhes feleségétől, hogy talán késni fog egy kicsit a vacsoráról. Soha nem tért vissza...

Az újságírót egy szélsőséges pakisztáni militarista csoport rabolta el, és életéért cserébe – többek közt – terroristák szabadon bocsátását követelték. Kilenc nappal elrablása után Danielt brutális kegyetlenséggel kivégezték, és lefejezték – halálának híre és a gyilkosai által a haláláról készített, a világhálót bejárt döbbenetes videó látványa sokkolta a világot.

Ezt a drámai történetet a férjét elvesztő feleség szemszögén keresztül ismerheti meg a néző. Az ugyancsak újságíróként dolgozó Mariane Pearl az emberrabló terroristák első jelentkezése után minden követ megmozgatott, hogy megmentse férjét. A pakisztáni rendőrség, az amerikai nagykövetség dolgozói és az FBI szemtanúk után kutatnak, telefonbeszélgetések felvételeit, e-maileket és lefoglalt számítógépek háttértárait elemzik, miközben az elszánt feleség eltökéleten kutat az emberrablók után...

Mariane Pearl könyvben megjelent visszaemlékezése alapján készült a film, amelynek főszerepét Angelina Jolie alakítja.

Az idealista Stephen Meyers (Ryan Gosling – Drive – Gázt!, Blue Valentine) egy kampányon dolgozik. Mindenét arra teszi fel, hogy Mike Morris kormányzót (George Clooney- Utódok, Égető bizonyíték, Ocean s-trilógia) hatalomra segítse, mert Morris elnökjelöltként olyan áttörő ötletekkel áll elő, melyek megváltoztathatják a politika menetét.
Stephen a kampány legerősebb időszakában hibázik: csapdát állítanak neki, hogy botrányba keverve lehetetlenítsék el. A túlélés kulcsa: kettős játék...

Egy klinikán ápolt beteg, és a semmiből hirtelen felbukkanó, rosszban sántikáló bátyja. Egy életmentő műtétre váró csecsemő, és friss házas szülei. Egy tizenéves testvérpár, akiket néhány órán belül örökre elszakítanak egymástól. Egy öngyilkosságra készülő, egykor szebb napokat látott énekes. Egy váratlanul reménytelen szerelembe esett fiatalember. És egy „védőangyal”, egy kórházi ápoló, akit egyik betege álmában olyan halálos baleset ér, melyben valamilyen módon minden fenti szereplő érintett, s aki most épp ezért mindent megtesz a tragédia elkerüléséért.

A norvég Erik Poppe által írt és rendezett darab olyan elődök nyomdokain halad, mint a Rövidre vágva, vagy az erre a műre is bevallottan inspirálóan ható Magnólia; a filmben a sok szál végül egyetlen, mágikus és emelkedett pillanatban találkozik egymással.

Csak egy kis bungaló Észak-Kaliforniában, de Kathy számára ez a ház jelenti az utolsó reményt egy olyan élet folytatásához, mely kis híján a függőség áldozata lett. Csakhogy amikor egy bürokratikus hiba folytán kilakoltatják, Kathy otthontalanná válik, és tehetetlenül nézi, amint házát elárverezik az értéke töredékéért.

Az új tulajdonos, Massoud Amir Behrani számára a ház az amerikai álom valóra válását jelenti. Ezt hajszolja, mióta évekkel ezelőtt elszökött a családjával Iránból. Behrani, az iráni légierő egykori ezredese alantas munkákat kénytelen végezni, hogy fenntartsa a gazdagság látszatát. Most utolsó megtakarított pénzét is az új ház megvásárlásába öli, amely végre visszahozza családjának a megszokott jólétet.

A harc, mely a kis, lerobbant házért indul, a kultúrák összeütközésévé fajul, és a szereplők megállíthatatlanul sodródnak az elkerülhetetlen, szívszorító végkifejlet felé.

A film különleges módon mutat be egy megható történetet Gianniról, aki megpróbál közel kerülni tizenéves, mozgássérült fiához, akit még sosem látott.

A gyermek, Paolo születésétől fogva testi és szellemi fogyatékkal él. A fiúnak speciális kezelésre kell utaznia egy berlini kórházba, ahová apja, Gianni kíséri el, azt remélve, hogy közelebb kerülhet fiához. Gianni az út folyamán megismerkedik Nicole-lal, aki egész életét beteg lánya ápolásának szenteli. Beszélgetéseik során Nicole segít Gianninak elfelejteni bűntudatát, amit Paolo cserbenhagyása miatt érez.

A férfi lelki újjászületése váratlan és törékeny boldogságot visz apa és fia életébe. Képesek lesznek felfedezni igazi énjüket az otthonuktól távoli helyen.

A film Giuseppe Pontiggia Kétszer születni című regénye alapján készült.

Antoine egy rock zenekar tagja, akit egy nap teljesen váratlanul ér utol a depresszió. A kiégett zenész kilép addigi életéből, és hirtelen ötlettől vezérelve elvállalja egy társasház házmesteri állását. Kezdetben idegenül mozog új munkakörében, ám egy idő után nyugalmat talál a kukák tologatása, a posta válogatása és az udvar sepregetése során. Lassanként a lakókkal is megismerkedik: barátra lel a félrecsúszott ex-focista, valamint egy frissen visszavonult, de megállni képtelen asszony, Mathilde személyében. A lakók egyre jobban megszeretik a különc Antoine-t, aki hol egy épület makett, hol egy kutya
számára nyújt menedéket gondnoki lakásában, és még arra is időt fordít, hogy futórózsákat szerezzen az udvar vidámabbá tételére. Saját magával és depressziójával azonban továbbra sem tud szembenézni, bár tisztában van vele, ez egy nap elkerülhetetlenné válik.