dráma

A televízió-tudósító Bejrútba utazik. Hamarosan rádöbben, hogy ez a hely szörnyűbb, mint amilyenre számított. Itt mindennap mindenki életveszélyes helyzetbe kerülhet. Izraeliek, palesztinok, falangisták harca folyik a halálzónában. A vérontások láttán úgy érzi, hogy nem maradhat passzív szemlélője az esztelen öldöklésnek, hogy tennie kell valamit, amivel segíthet a sokat szenvedő, ártatlan lakosokon.

Dániába visszatérve Hamlet királyfi azzal a szörnyű tragédiával szembesül, hogy imádott apját megölték, és a királyi trónon anyja mellett immár nagybátyja ül.

Hamlet, aki nem tudja feldolgozni sem apja halálát, sem anyja új és gyors nászát a nagybátyjával, magába fordul. Apja szellemét megidézve gyilkos bosszúra készül. Elméjét és lelkét a legkülönbözőbb érzelmek kötik gúzsba: hol gyilkos ösztön, hol szerelmes álmodozás, hol üldözési mánia kergeti az őrület felé, miközben az emberi természet mibenlétét kutatja.


Derek Jacobi Hamlet ábrázolása oly tökéletes, hogy a Los Angeles Times a felejthetetlen előadások közé sorolta.

"Kizökkent az idő - ó, kárhozat, hogy én születtem helyretolni azt"? - morfondírozik az inkább szemlélődésre hajlamos királyfi, mikor ráébred, hogy neki kell bosszút állnia álnok módon meggyilkolt apjáért. Hamlet az elmélkedés helyett a tettek mezejére lép, és a szövevényes ármánykodások eredményeképp írmagja is alig marad a dán királyi háznak...

Új fiú érkezik a városba. Jimmy (James Dean) vonzza a bajt, ezért bármennyire szeretne, nem képes beilleszkedni. A helyi bandavezér életveszélyes autós párbajra hívja, ami tragédiába fordul. A fiúnak menekülnie kell. Oldalán a bandavezér volt barátnőjével (Natalie Wood) és az odaadó Platóval (Sal Mineo) Jimmy egy rövid időre úgy érzi, végre békére lelhet, ám végzetét nem kerülheti el...

Nicholas Ray három Oscar-díjra jelölt filmjében James Dean megdöbbentő erejű alakítást nyújt. Az alkotás mára igazi kultuszfilmmé vált.

Will Montgomery (Ben Foster – Alpha Dog, Pandorum), az amerikai hadsereg elszánt katonája rettentő nehéz döntés előtt áll. Az iraki háborúban elszenvedett súlyos sebesülése következményeként kénytelen hazájába visszatérni a felépülés reményében. Hazatérése megkérdőjelezi az egész eddigi sorsát: hivatását és magánéletét egyaránt. Ebben az amúgy is nehéz helyzetben éri az óriási megpróbáltatás: elvállalja-e az elesett katonák halálhírének annak családjához valóeljuttatását vagy sem? A súlyos feladat elvégzésében Tony Stone-ra (Woody Harrelson – Zombieland, 2012) támaszkodhat, aki bevezeti Willt e nehéz feladat lélektanába. Will nincs felkészülve a lehetséges reakciókra, ezért, amikor Olivia Pitterson-hoz (Samantha Morton - Különvélemény, Elizabeth: Az aranykor) eljut a hír: a férje halott, egyre nagyobb késztetést érez, hogy a nővel közelebbről is megismerkedjen…

2002. január 23-án Mariane Pearl élete örökre megváltozott. Férje, Daniel Pearl, a Wall Street Journal újságírója Karacsiban egy terroristáról szóló cikkéhez gyűjtött információt. Egy közvetítő exkluzív interjút ígért neki, és a találkozóra egy étteremben került volna sor. Daniel azzal búcsúzott el terhes feleségétől, hogy talán késni fog egy kicsit a vacsoráról. Soha nem tért vissza...

Az újságírót egy szélsőséges pakisztáni militarista csoport rabolta el, és életéért cserébe – többek közt – terroristák szabadon bocsátását követelték. Kilenc nappal elrablása után Danielt brutális kegyetlenséggel kivégezték, és lefejezték – halálának híre és a gyilkosai által a haláláról készített, a világhálót bejárt döbbenetes videó látványa sokkolta a világot.

Ezt a drámai történetet a férjét elvesztő feleség szemszögén keresztül ismerheti meg a néző. Az ugyancsak újságíróként dolgozó Mariane Pearl az emberrabló terroristák első jelentkezése után minden követ megmozgatott, hogy megmentse férjét. A pakisztáni rendőrség, az amerikai nagykövetség dolgozói és az FBI szemtanúk után kutatnak, telefonbeszélgetések felvételeit, e-maileket és lefoglalt számítógépek háttértárait elemzik, miközben az elszánt feleség eltökéleten kutat az emberrablók után...

Mariane Pearl könyvben megjelent visszaemlékezése alapján készült a film, amelynek főszerepét Angelina Jolie alakítja.

Egy klinikán ápolt beteg, és a semmiből hirtelen felbukkanó, rosszban sántikáló bátyja. Egy életmentő műtétre váró csecsemő, és friss házas szülei. Egy tizenéves testvérpár, akiket néhány órán belül örökre elszakítanak egymástól. Egy öngyilkosságra készülő, egykor szebb napokat látott énekes. Egy váratlanul reménytelen szerelembe esett fiatalember. És egy „védőangyal”, egy kórházi ápoló, akit egyik betege álmában olyan halálos baleset ér, melyben valamilyen módon minden fenti szereplő érintett, s aki most épp ezért mindent megtesz a tragédia elkerüléséért.

A norvég Erik Poppe által írt és rendezett darab olyan elődök nyomdokain halad, mint a Rövidre vágva, vagy az erre a műre is bevallottan inspirálóan ható Magnólia; a filmben a sok szál végül egyetlen, mágikus és emelkedett pillanatban találkozik egymással.

Az Oscar®-díjra jelölt Will Smith (2006. legjobb férfi főszereplő, A boldogság nyomában) játssza a válaszúthoz érkezett Ben Thomast, akit súlyos titok nyomaszt. Rájön, hogy lelkiismeretén úgy tud könnyíteni, ha segít hét olyan idegenen, akik megérdemelnek még egy esélyt. De azzal nem számol, hogy egyikőjükbe beleszeret, és döntenie kell arról, hogy felfedi-e titkát – még akkor is, ha ezzel fel kell adnia tervét.

A Hét élet érzelmes és magával ragadó történet, melynek könnyes, de rendkívüli pillanatai mindannyiunkra ösztönzően hatnak.” (MOVIGUIDE®).

Daniel Daréus egy sikeres karmester, pályája éppen a csúcspontján van. Magánélete azonban közel sem hozott számára sikereket: magányos, sőt már-már szánalmas látni, hogy a karrierjéhez vezető út mennyire kicsavarta és kiégette. A szenvedés olyan fizikai és lelki törést okoz benne, ami odavezet, hogy Daniel hirtelen feladja pályáját és visszatér abba az észak svéd kisvárosba, ahol gyermekkorát töltötte. Hírnevének köszönhetően, ahogy az már egy kisvárosban lenni szokott többen csodálattal és kíváncsian, míg vannak akik gyanakvóan figyelik. Aztán egy nap felkérik, hogy vállalja el a város apró templomi kórusának irányítását. És a csütörtökönkénti dalolgatás közben mindenről és mindenkiről sok minden kiderül...

Új-Mexikó, a Vadnyugat szélén, a második világháború utáni években: Pete és Big Boy igaz barátok. Big Boy nyers modorú, míg Pete inkább befelé forduló, hallgatag férfi. Bár a cowboy életmód letűnőben van, ők csak az állatokhoz értenek, ezért marhapásztorkodásból tartják fenn magukat. Ám a mindennapok sokkal nehezebbek, mint a legendákban.

A háborúból hazatérő katonákra meg külön rájár a rúd: Pete szívét teljesen összetöri, amikor megtudja, hogy szerelme, Mona hozzáment a négyhatalmú Ed Love egyik emberéhez, Les Birk-hez. És fájdalmát csak tetézi, amikor nem sokkal ezután rájön, hogy a forróvérű Mona szeretőt is tart, s nem mással folytat szenvedélyes viszonyt, mint Pete legjobb barátjával, Big Boy-jal...

Amikor egy New York-i bérház egyik lakója kifosztja a helyi főgengsztert, az
embereivel ostrom alá veszi a házat. A kialakult tűzpárbajban egy másik lakó,
egy nyugdíjazott rendőr megnyomorodik, és elveszíti beszédképességét.

Bár ki nem állhatja transzvesztita szomszédját, mégis, amikor újra meg akar
tanulni beszélni, hozzá fordul, hogy énekórákat vegyen tőle. A két férfi egyformán
előítéletes: a rendőr nem szereti a melegeket, a szomszéd pedig a korlátolt
konzervatívokat.

Lasse felesége halála után fiával, a kilenc éves Pellével útnak ered, hogy munkát találjon. Dániába mennek, ahol egy uradalmi birtokon sikerül állást találnia Lassénak. Itt sok megaláztatásban van részük, ám mindent eltűrnek, mert gyűjtik a pénzt arra, hogy kivándorolhassanak Amerikába. Pelle segít apjának a nehéz munkában és közben iskolába is jár. Az embertelen körülmények egyre inkább szétfoszlatják e reményeket, de a felnövekvő Pelle mégis nekiindul, hogy meghódítsa a világot. Amikor azonban el kellene indulniuk, Lasse közli fiával, hogy ő már öreg az utazáshoz.

Martin Andersen Nexö regényének filmváltozata a legjobb skandináv filmes hagyományokat eleveníti fel: a jellemek fejlődésének pszichológiai realizmusát, ember és táj kapcsolatának miszticizmusba hajló ábrázolását, a magas színvonalú operatőri munkát. Az utóbbi a neves svéd operatőr, Jörgen Persson érdeme, aki gyönyörűen szűrt, lágy, hangulatteremtő felvételeket alkotott.

A film elnyerte a cannes-i fesztivál nagydíját és a legjobb nem angol nyelvű film Oscar-díját.

Cecilie és Joachim fiatalok és szerelmesek. Készülnek összeházasodni, előttük áll az élet. De a dolgok rosszra fordulnak, és hirtelen minden a feje tetejére áll. Nem csak Cecilie és Joachim számára változik meg minden, hanem Marie és Niels életében is. A kapcsolatok addig átlagos szövésű szálai egy baleset következtében teljesen összekuszálódnak. Joahim lebénul, menyasszonya, Cecilie pedig beleszeret annak a nőnek a férjébe, Nielsbe, aki a balesetet okozta...

Ursula és Janet, a két korosodó nővér egy kis cornwalli halászfaluban él 1936-ban. A hatalmas vihar után sebesült, fiatal férfit találnak a házuk előtt, a tengerparton. Andrea felbukkanása felborítja a két nővér életét. A zsarnokoskodó Janet, a háborús özvegy valósággal kisajátítja az idegent, akibe a visszahúzódó, szerényebb Ursula beleszeret. A férfi egyébként lengyel hegedűművész, aki Amerikába szeretne menni. A helybéliek rossz szemmel nézik az események alakulását, különösen, amikor Andrea összebarátkozik a közelben vakációzó orosz nővel.

Egy ismeretlen tengerparti táj homokdűnéin fogságba kerül egy rovarkutató. A falu idegengyűlölő lakói egy félreeső helyen lakó özvegyhez viszik, hogy vele ossza meg egy, a dűnék közötti homokszakadékban folytatott nyomorúságos életét.

A II. világháború kitörése előtt egy zsidó család döntést hoz: elhagyják a náci Németországot, elmenekülnek a fokozódó terror elől, amíg még lehetséges. A családfő döntése, hogy Kenyába utazzanak és az afrikai kontinensen kezdjenek új életet. A farmerkedés azonban nem minden családtagnak vonzó perspektíva.

Mindeközben Európában felgyorsulnak az események, a családnak semmi esélye nincs arra, hogy a közeljövőben visszatérjen hazájába. Így kénytelen kelletlen minden családtagnak alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez és Afrika különös világához.

„A futás mindig fontos volt a családunk életében. Főleg, amikor a zsaruk elől menekültünk” – szokta mondogatni Colin Smith, aki fiatalon került javítóintézetbe egy pékség kirablása miatt. Az intézet igazgatója szerint a rossz útra tért gyerekek számára csak a sport hozhatja el a megtisztulást. Colin hosszútávfutóként rója a kilométereket teljesen magányosan, miközben visszaemlékszik zűrös gyerekkora eseményeire. A iskolák közötti nagyszabású marathon-futáson mint nagy esélyes indul, és mindenkit maga mögé utasít, de kérdés, hogy a célba érkezés előtt sikerül-e legyőznie önmagát, vagy ő is behódol a Rendszernek...

Tony Richardson legjobb filmjében a hosszútávfutó mintha Truffaut Négyszáz csapásából lépett volna át: a lázadás és meg nem alkuvás hosszú távú bajnoka lett a filmtörténetben.