dráma

Roger Greenberg (Ben Stiller) egyedülálló, negyvenes és szó szerint az égvilágon semmit sem csinál. Hogy rátaláljon végre valódi önmagára, Los Angeles-be költözik, hogy öccse házára vigyázzon, és újra kapcsolatba lépjen az egykori bandataggal (Rhys Ifans) és ex-barátnőjével (Jennifer Jason Leigh). De be kell látnia, hogy az egykori barátok nem biztos, hogy még ma is jó barátok, miközben szerelemre lobban Florance (Greta Gerwig), testvére személyi asszisztense iránt. Annak ellenére, hogy nem minden terve jön össze, Greenberg rájön, hogy végül mégis csak van oka a boldogságra.

A 2005-os Cannes Filmfesztivál Arany Pálma díját kapta a belga rendezőpáros megdöbbentő filmje.

A 20 éves Bruno a hajléktalan lét határán tengődő, pitiáner tolvaj, aki kisebb bűncselekményekből tartja fent magát a hajdani bányavárosban. Csak két dolog érdekli az életben: a pénz, melyet azonnal elkölt, amint megszerezte. És Sonia, a 18 éves barátnője, akit nagyon szeret. Amikor Sonia kisfiút szül, Bruno jó pénzért eladja gyermeküket, ahogy a lopott holmikat szokta. Mikor ezt Sonia megtudja, összeomlik és kórházba kerül. Bruno pedig megpróbálja helyrehozni, amit elrontott…

Sydney Schanberg riporter a New York Times tudósítója a kambodzsai polgárháborúban. Legfőbb segítője egy helybeli tolmács. A vörös khmerek közelednek a fővároshoz, s az amerikai misszió tagjai elhagyják az országot. Az újságíró azonban nem távozik, s rábeszéli munkatársát, hogy maradjon vele Phnom Penhben. Ő utóbb visszatér az USA-ba, tolmácsát mint kollaboránst koncentrációs táborba zárják, s ott saját bőrén tapasztalhatja meg a vörös khmerek kegyetlenségét. A táborból megszökik, és hihetetlen nehézségek árán vág át a dzsungelen. Az amerikai közben mindent megtesz, hogy eltűnt barátját megtalálja, és az USA-ba vigye.

A New York állambeli Albany utcáit járja Francis és Helen, a két alkoholista hajléktalan. A naptár 1938-at mutat. A nő egykor a rádióban énekelt, a férfit pedig a baseballcsapat egyik legjobb dobójátékosaként tartották számon. A halál szele lengi őket körül: a nő beteg, a barátjának rákja van, a férfit pedig múltjának sötét árnyai kísértik. Egyik nap Helen újra megpróbálkozik az énekléssel egy bárban, míg a férfi megpróbálja rendezni viszonyát a családjával.

A televízió-tudósító Bejrútba utazik. Hamarosan rádöbben, hogy ez a hely szörnyűbb, mint amilyenre számított. Itt mindennap mindenki életveszélyes helyzetbe kerülhet. Izraeliek, palesztinok, falangisták harca folyik a halálzónában. A vérontások láttán úgy érzi, hogy nem maradhat passzív szemlélője az esztelen öldöklésnek, hogy tennie kell valamit, amivel segíthet a sokat szenvedő, ártatlan lakosokon.

Dániába visszatérve Hamlet királyfi azzal a szörnyű tragédiával szembesül, hogy imádott apját megölték, és a királyi trónon anyja mellett immár nagybátyja ül.

Hamlet, aki nem tudja feldolgozni sem apja halálát, sem anyja új és gyors nászát a nagybátyjával, magába fordul. Apja szellemét megidézve gyilkos bosszúra készül. Elméjét és lelkét a legkülönbözőbb érzelmek kötik gúzsba: hol gyilkos ösztön, hol szerelmes álmodozás, hol üldözési mánia kergeti az őrület felé, miközben az emberi természet mibenlétét kutatja.


Derek Jacobi Hamlet ábrázolása oly tökéletes, hogy a Los Angeles Times a felejthetetlen előadások közé sorolta.

"Kizökkent az idő - ó, kárhozat, hogy én születtem helyretolni azt"? - morfondírozik az inkább szemlélődésre hajlamos királyfi, mikor ráébred, hogy neki kell bosszút állnia álnok módon meggyilkolt apjáért. Hamlet az elmélkedés helyett a tettek mezejére lép, és a szövevényes ármánykodások eredményeképp írmagja is alig marad a dán királyi háznak...

2002. január 23-án Mariane Pearl élete örökre megváltozott. Férje, Daniel Pearl, a Wall Street Journal újságírója Karacsiban egy terroristáról szóló cikkéhez gyűjtött információt. Egy közvetítő exkluzív interjút ígért neki, és a találkozóra egy étteremben került volna sor. Daniel azzal búcsúzott el terhes feleségétől, hogy talán késni fog egy kicsit a vacsoráról. Soha nem tért vissza...

Az újságírót egy szélsőséges pakisztáni militarista csoport rabolta el, és életéért cserébe – többek közt – terroristák szabadon bocsátását követelték. Kilenc nappal elrablása után Danielt brutális kegyetlenséggel kivégezték, és lefejezték – halálának híre és a gyilkosai által a haláláról készített, a világhálót bejárt döbbenetes videó látványa sokkolta a világot.

Ezt a drámai történetet a férjét elvesztő feleség szemszögén keresztül ismerheti meg a néző. Az ugyancsak újságíróként dolgozó Mariane Pearl az emberrabló terroristák első jelentkezése után minden követ megmozgatott, hogy megmentse férjét. A pakisztáni rendőrség, az amerikai nagykövetség dolgozói és az FBI szemtanúk után kutatnak, telefonbeszélgetések felvételeit, e-maileket és lefoglalt számítógépek háttértárait elemzik, miközben az elszánt feleség eltökéleten kutat az emberrablók után...

Mariane Pearl könyvben megjelent visszaemlékezése alapján készült a film, amelynek főszerepét Angelina Jolie alakítja.

Az idealista Stephen Meyers (Ryan Gosling – Drive – Gázt!, Blue Valentine) egy kampányon dolgozik. Mindenét arra teszi fel, hogy Mike Morris kormányzót (George Clooney- Utódok, Égető bizonyíték, Ocean s-trilógia) hatalomra segítse, mert Morris elnökjelöltként olyan áttörő ötletekkel áll elő, melyek megváltoztathatják a politika menetét.
Stephen a kampány legerősebb időszakában hibázik: csapdát állítanak neki, hogy botrányba keverve lehetetlenítsék el. A túlélés kulcsa: kettős játék...

Egy klinikán ápolt beteg, és a semmiből hirtelen felbukkanó, rosszban sántikáló bátyja. Egy életmentő műtétre váró csecsemő, és friss házas szülei. Egy tizenéves testvérpár, akiket néhány órán belül örökre elszakítanak egymástól. Egy öngyilkosságra készülő, egykor szebb napokat látott énekes. Egy váratlanul reménytelen szerelembe esett fiatalember. És egy „védőangyal”, egy kórházi ápoló, akit egyik betege álmában olyan halálos baleset ér, melyben valamilyen módon minden fenti szereplő érintett, s aki most épp ezért mindent megtesz a tragédia elkerüléséért.

A norvég Erik Poppe által írt és rendezett darab olyan elődök nyomdokain halad, mint a Rövidre vágva, vagy az erre a műre is bevallottan inspirálóan ható Magnólia; a filmben a sok szál végül egyetlen, mágikus és emelkedett pillanatban találkozik egymással.

Csak egy kis bungaló Észak-Kaliforniában, de Kathy számára ez a ház jelenti az utolsó reményt egy olyan élet folytatásához, mely kis híján a függőség áldozata lett. Csakhogy amikor egy bürokratikus hiba folytán kilakoltatják, Kathy otthontalanná válik, és tehetetlenül nézi, amint házát elárverezik az értéke töredékéért.

Az új tulajdonos, Massoud Amir Behrani számára a ház az amerikai álom valóra válását jelenti. Ezt hajszolja, mióta évekkel ezelőtt elszökött a családjával Iránból. Behrani, az iráni légierő egykori ezredese alantas munkákat kénytelen végezni, hogy fenntartsa a gazdagság látszatát. Most utolsó megtakarított pénzét is az új ház megvásárlásába öli, amely végre visszahozza családjának a megszokott jólétet.

A harc, mely a kis, lerobbant házért indul, a kultúrák összeütközésévé fajul, és a szereplők megállíthatatlanul sodródnak az elkerülhetetlen, szívszorító végkifejlet felé.

Az Oscar®-díjra jelölt Will Smith (2006. legjobb férfi főszereplő, A boldogság nyomában) játssza a válaszúthoz érkezett Ben Thomast, akit súlyos titok nyomaszt. Rájön, hogy lelkiismeretén úgy tud könnyíteni, ha segít hét olyan idegenen, akik megérdemelnek még egy esélyt. De azzal nem számol, hogy egyikőjükbe beleszeret, és döntenie kell arról, hogy felfedi-e titkát – még akkor is, ha ezzel fel kell adnia tervét.

A Hét élet érzelmes és magával ragadó történet, melynek könnyes, de rendkívüli pillanatai mindannyiunkra ösztönzően hatnak.” (MOVIGUIDE®).

Daniel Daréus egy sikeres karmester, pályája éppen a csúcspontján van. Magánélete azonban közel sem hozott számára sikereket: magányos, sőt már-már szánalmas látni, hogy a karrierjéhez vezető út mennyire kicsavarta és kiégette. A szenvedés olyan fizikai és lelki törést okoz benne, ami odavezet, hogy Daniel hirtelen feladja pályáját és visszatér abba az észak svéd kisvárosba, ahol gyermekkorát töltötte. Hírnevének köszönhetően, ahogy az már egy kisvárosban lenni szokott többen csodálattal és kíváncsian, míg vannak akik gyanakvóan figyelik. Aztán egy nap felkérik, hogy vállalja el a város apró templomi kórusának irányítását. És a csütörtökönkénti dalolgatás közben mindenről és mindenkiről sok minden kiderül...

Új-Mexikó, a Vadnyugat szélén, a második világháború utáni években: Pete és Big Boy igaz barátok. Big Boy nyers modorú, míg Pete inkább befelé forduló, hallgatag férfi. Bár a cowboy életmód letűnőben van, ők csak az állatokhoz értenek, ezért marhapásztorkodásból tartják fenn magukat. Ám a mindennapok sokkal nehezebbek, mint a legendákban.

A háborúból hazatérő katonákra meg külön rájár a rúd: Pete szívét teljesen összetöri, amikor megtudja, hogy szerelme, Mona hozzáment a négyhatalmú Ed Love egyik emberéhez, Les Birk-hez. És fájdalmát csak tetézi, amikor nem sokkal ezután rájön, hogy a forróvérű Mona szeretőt is tart, s nem mással folytat szenvedélyes viszonyt, mint Pete legjobb barátjával, Big Boy-jal...

Amikor egy New York-i bérház egyik lakója kifosztja a helyi főgengsztert, az
embereivel ostrom alá veszi a házat. A kialakult tűzpárbajban egy másik lakó,
egy nyugdíjazott rendőr megnyomorodik, és elveszíti beszédképességét.

Bár ki nem állhatja transzvesztita szomszédját, mégis, amikor újra meg akar
tanulni beszélni, hozzá fordul, hogy énekórákat vegyen tőle. A két férfi egyformán
előítéletes: a rendőr nem szereti a melegeket, a szomszéd pedig a korlátolt
konzervatívokat.

Lasse felesége halála után fiával, a kilenc éves Pellével útnak ered, hogy munkát találjon. Dániába mennek, ahol egy uradalmi birtokon sikerül állást találnia Lassénak. Itt sok megaláztatásban van részük, ám mindent eltűrnek, mert gyűjtik a pénzt arra, hogy kivándorolhassanak Amerikába. Pelle segít apjának a nehéz munkában és közben iskolába is jár. Az embertelen körülmények egyre inkább szétfoszlatják e reményeket, de a felnövekvő Pelle mégis nekiindul, hogy meghódítsa a világot. Amikor azonban el kellene indulniuk, Lasse közli fiával, hogy ő már öreg az utazáshoz.

Martin Andersen Nexö regényének filmváltozata a legjobb skandináv filmes hagyományokat eleveníti fel: a jellemek fejlődésének pszichológiai realizmusát, ember és táj kapcsolatának miszticizmusba hajló ábrázolását, a magas színvonalú operatőri munkát. Az utóbbi a neves svéd operatőr, Jörgen Persson érdeme, aki gyönyörűen szűrt, lágy, hangulatteremtő felvételeket alkotott.

A film elnyerte a cannes-i fesztivál nagydíját és a legjobb nem angol nyelvű film Oscar-díját.