dráma

2002. január 23-án Mariane Pearl élete örökre megváltozott. Férje, Daniel Pearl, a Wall Street Journal újságírója Karacsiban egy terroristáról szóló cikkéhez gyűjtött információt. Egy közvetítő exkluzív interjút ígért neki, és a találkozóra egy étteremben került volna sor. Daniel azzal búcsúzott el terhes feleségétől, hogy talán késni fog egy kicsit a vacsoráról. Soha nem tért vissza...

Az újságírót egy szélsőséges pakisztáni militarista csoport rabolta el, és életéért cserébe – többek közt – terroristák szabadon bocsátását követelték. Kilenc nappal elrablása után Danielt brutális kegyetlenséggel kivégezték, és lefejezték – halálának híre és a gyilkosai által a haláláról készített, a világhálót bejárt döbbenetes videó látványa sokkolta a világot.

Ezt a drámai történetet a férjét elvesztő feleség szemszögén keresztül ismerheti meg a néző. Az ugyancsak újságíróként dolgozó Mariane Pearl az emberrabló terroristák első jelentkezése után minden követ megmozgatott, hogy megmentse férjét. A pakisztáni rendőrség, az amerikai nagykövetség dolgozói és az FBI szemtanúk után kutatnak, telefonbeszélgetések felvételeit, e-maileket és lefoglalt számítógépek háttértárait elemzik, miközben az elszánt feleség eltökéleten kutat az emberrablók után...

Mariane Pearl könyvben megjelent visszaemlékezése alapján készült a film, amelynek főszerepét Angelina Jolie alakítja.

Egy klinikán ápolt beteg, és a semmiből hirtelen felbukkanó, rosszban sántikáló bátyja. Egy életmentő műtétre váró csecsemő, és friss házas szülei. Egy tizenéves testvérpár, akiket néhány órán belül örökre elszakítanak egymástól. Egy öngyilkosságra készülő, egykor szebb napokat látott énekes. Egy váratlanul reménytelen szerelembe esett fiatalember. És egy „védőangyal”, egy kórházi ápoló, akit egyik betege álmában olyan halálos baleset ér, melyben valamilyen módon minden fenti szereplő érintett, s aki most épp ezért mindent megtesz a tragédia elkerüléséért.

A norvég Erik Poppe által írt és rendezett darab olyan elődök nyomdokain halad, mint a Rövidre vágva, vagy az erre a műre is bevallottan inspirálóan ható Magnólia; a filmben a sok szál végül egyetlen, mágikus és emelkedett pillanatban találkozik egymással.

Az Oscar®-díjra jelölt Will Smith (2006. legjobb férfi főszereplő, A boldogság nyomában) játssza a válaszúthoz érkezett Ben Thomast, akit súlyos titok nyomaszt. Rájön, hogy lelkiismeretén úgy tud könnyíteni, ha segít hét olyan idegenen, akik megérdemelnek még egy esélyt. De azzal nem számol, hogy egyikőjükbe beleszeret, és döntenie kell arról, hogy felfedi-e titkát – még akkor is, ha ezzel fel kell adnia tervét.

A Hét élet érzelmes és magával ragadó történet, melynek könnyes, de rendkívüli pillanatai mindannyiunkra ösztönzően hatnak.” (MOVIGUIDE®).

Daniel Daréus egy sikeres karmester, pályája éppen a csúcspontján van. Magánélete azonban közel sem hozott számára sikereket: magányos, sőt már-már szánalmas látni, hogy a karrierjéhez vezető út mennyire kicsavarta és kiégette. A szenvedés olyan fizikai és lelki törést okoz benne, ami odavezet, hogy Daniel hirtelen feladja pályáját és visszatér abba az észak svéd kisvárosba, ahol gyermekkorát töltötte. Hírnevének köszönhetően, ahogy az már egy kisvárosban lenni szokott többen csodálattal és kíváncsian, míg vannak akik gyanakvóan figyelik. Aztán egy nap felkérik, hogy vállalja el a város apró templomi kórusának irányítását. És a csütörtökönkénti dalolgatás közben mindenről és mindenkiről sok minden kiderül...

Új-Mexikó, a Vadnyugat szélén, a második világháború utáni években: Pete és Big Boy igaz barátok. Big Boy nyers modorú, míg Pete inkább befelé forduló, hallgatag férfi. Bár a cowboy életmód letűnőben van, ők csak az állatokhoz értenek, ezért marhapásztorkodásból tartják fenn magukat. Ám a mindennapok sokkal nehezebbek, mint a legendákban.

A háborúból hazatérő katonákra meg külön rájár a rúd: Pete szívét teljesen összetöri, amikor megtudja, hogy szerelme, Mona hozzáment a négyhatalmú Ed Love egyik emberéhez, Les Birk-hez. És fájdalmát csak tetézi, amikor nem sokkal ezután rájön, hogy a forróvérű Mona szeretőt is tart, s nem mással folytat szenvedélyes viszonyt, mint Pete legjobb barátjával, Big Boy-jal...

Amikor egy New York-i bérház egyik lakója kifosztja a helyi főgengsztert, az
embereivel ostrom alá veszi a házat. A kialakult tűzpárbajban egy másik lakó,
egy nyugdíjazott rendőr megnyomorodik, és elveszíti beszédképességét.

Bár ki nem állhatja transzvesztita szomszédját, mégis, amikor újra meg akar
tanulni beszélni, hozzá fordul, hogy énekórákat vegyen tőle. A két férfi egyformán
előítéletes: a rendőr nem szereti a melegeket, a szomszéd pedig a korlátolt
konzervatívokat.

Lasse felesége halála után fiával, a kilenc éves Pellével útnak ered, hogy munkát találjon. Dániába mennek, ahol egy uradalmi birtokon sikerül állást találnia Lassénak. Itt sok megaláztatásban van részük, ám mindent eltűrnek, mert gyűjtik a pénzt arra, hogy kivándorolhassanak Amerikába. Pelle segít apjának a nehéz munkában és közben iskolába is jár. Az embertelen körülmények egyre inkább szétfoszlatják e reményeket, de a felnövekvő Pelle mégis nekiindul, hogy meghódítsa a világot. Amikor azonban el kellene indulniuk, Lasse közli fiával, hogy ő már öreg az utazáshoz.

Martin Andersen Nexö regényének filmváltozata a legjobb skandináv filmes hagyományokat eleveníti fel: a jellemek fejlődésének pszichológiai realizmusát, ember és táj kapcsolatának miszticizmusba hajló ábrázolását, a magas színvonalú operatőri munkát. Az utóbbi a neves svéd operatőr, Jörgen Persson érdeme, aki gyönyörűen szűrt, lágy, hangulatteremtő felvételeket alkotott.

A film elnyerte a cannes-i fesztivál nagydíját és a legjobb nem angol nyelvű film Oscar-díját.

Cecilie és Joachim fiatalok és szerelmesek. Készülnek összeházasodni, előttük áll az élet. De a dolgok rosszra fordulnak, és hirtelen minden a feje tetejére áll. Nem csak Cecilie és Joachim számára változik meg minden, hanem Marie és Niels életében is. A kapcsolatok addig átlagos szövésű szálai egy baleset következtében teljesen összekuszálódnak. Joahim lebénul, menyasszonya, Cecilie pedig beleszeret annak a nőnek a férjébe, Nielsbe, aki a balesetet okozta...

Ursula és Janet, a két korosodó nővér egy kis cornwalli halászfaluban él 1936-ban. A hatalmas vihar után sebesült, fiatal férfit találnak a házuk előtt, a tengerparton. Andrea felbukkanása felborítja a két nővér életét. A zsarnokoskodó Janet, a háborús özvegy valósággal kisajátítja az idegent, akibe a visszahúzódó, szerényebb Ursula beleszeret. A férfi egyébként lengyel hegedűművész, aki Amerikába szeretne menni. A helybéliek rossz szemmel nézik az események alakulását, különösen, amikor Andrea összebarátkozik a közelben vakációzó orosz nővel.

Egy ismeretlen tengerparti táj homokdűnéin fogságba kerül egy rovarkutató. A falu idegengyűlölő lakói egy félreeső helyen lakó özvegyhez viszik, hogy vele ossza meg egy, a dűnék közötti homokszakadékban folytatott nyomorúságos életét.

A II. világháború kitörése előtt egy zsidó család döntést hoz: elhagyják a náci Németországot, elmenekülnek a fokozódó terror elől, amíg még lehetséges. A családfő döntése, hogy Kenyába utazzanak és az afrikai kontinensen kezdjenek új életet. A farmerkedés azonban nem minden családtagnak vonzó perspektíva.

Mindeközben Európában felgyorsulnak az események, a családnak semmi esélye nincs arra, hogy a közeljövőben visszatérjen hazájába. Így kénytelen kelletlen minden családtagnak alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez és Afrika különös világához.

„A futás mindig fontos volt a családunk életében. Főleg, amikor a zsaruk elől menekültünk” – szokta mondogatni Colin Smith, aki fiatalon került javítóintézetbe egy pékség kirablása miatt. Az intézet igazgatója szerint a rossz útra tért gyerekek számára csak a sport hozhatja el a megtisztulást. Colin hosszútávfutóként rója a kilométereket teljesen magányosan, miközben visszaemlékszik zűrös gyerekkora eseményeire. A iskolák közötti nagyszabású marathon-futáson mint nagy esélyes indul, és mindenkit maga mögé utasít, de kérdés, hogy a célba érkezés előtt sikerül-e legyőznie önmagát, vagy ő is behódol a Rendszernek...

Tony Richardson legjobb filmjében a hosszútávfutó mintha Truffaut Négyszáz csapásából lépett volna át: a lázadás és meg nem alkuvás hosszú távú bajnoka lett a filmtörténetben.

Tíz évvel ezelőtt az emberiség történetének egyik legszörnyűbb kegyetlensége zajlott Ruandában, melyről azonban a modern világ majdhogynem tudomást sem vett. Három hónap leforgása alatt 1 millió embert mészároltak le. A könyörtelen történések közepette egy hétköznapi ember családja iránti szeretetétől vezérelve, nem hétköznapi bátorságról tesz tanúbizonyságot: több mint ezer reményvesztett menekülő honfitársa életét menti meg azzal, hogy menedéket nyújt nekik az általa vezetett hotelben.

A kilencéves James-nek két szenvedélye van: az anyja, Katie és a vitorlások, melyeket csodál, és amelyekről akkor álmodozik, amikor a kikötőbe megy horgászni. Katie két nehézséggel küzd: goromba szeretőjével és a gyógyszerrel, melyet azért szed, hogy érzelmileg ne süllyedjen el teljesen. Amikor James összebarátkozik Henry-vel, egy visszavonult, megözvegyült pszichológussal - aki épp kipofoz egy régi vitorlást egy világkörüli utazás céljára - az álma egy apáról és egy az anyja számára megfelelő emberről majdnem valóra válik. Mikor Katie rajtakapja a barátját a saját ágyában egy másik nővel, kitörő durvasága őt az idegosztályra, fiát egy nevelőotthonba juttatja. Csak Henry lehet az utolsó reményük...

Öt húsz év körüli jó barát személyes démonaikkal és egyéb kapcsolataikkal a hétvégén, amikor minden, ami létezik, klubokról, drogról, kocsmákról és partikról szól. Két eufória közt a semmi, két ecstasy között egy munkahely. Az ecstasy generáció kultfilmjét egy huszonöt éves walesi srác, Justin Kerrigan készítette.

A hurrikán elsöprő erejének nem lehet ellenállni: Rubin Cartert barátai és ellenfelei azért nevezik Hurrikánnak, mert úgy bokszol, ahogy előtte senki - biztos lehet benne, hogy hamarosan ő lesz a középsúlyú profi világbajnok.

Ám a sors egy váratlan balegyenessel egy életre kirepíti őt a ringből: egy New Jersey-i kocsmában hármas gyilkosság történik, Hurrikánt bevádolják, letartóztatják, majd hamis bizonyítékok alapján életfogytiglani börtönre ítélik.

A rács mögött minden megváltozik: a hiú, nagyvilági sikerember csendessé és visszahúzódóvá válik. Amikor évek múlva egy fiatal rajongója megpróbálja rávenni, hogy kérjenek perújrafelvételt, ő nem akar kötélnek állni: szívesebben maradna zárkájában. Ám az egyre erősebbé váló szabadítási akció meggyőzi, és újra feltámad benne a régi harci szellem: szabad akar lenni, mégpedig bármi áron...

Hurrikán valós történetét drámai hitelességgel filmesítette meg Norman Jewison, aki Denzel Washingtonnál nagyszerűbb színészt aligha találhatott volna erre a nehéz szerepre. Hurrikán megformálásáért Washingtont Oscar®-díjra jelölték!

Nem akármilyen szereplő és alkotógárda állt össze Ian McEwan (Vágy és vezeklés) nagysikerű regényének filmre viteléhez: a forgatókönyvet az irodalmi Nobel-díjas Harold Pinter írta, a rendezést a Taxisofőr és a Dühöngő bika forgatókönyvírója, Paul Schrader vállalta, a főszerepekben pedig olyan remek színészeket láthatunk, mint Christopher Walken (A szarvasvadász, Ponyvaregény), Rupert Everett (Álljon meg a nászmenet!, A második legjobb dolog), az Oscar-díjas Helen Mirren (A királynő, A dolgok állása) és a nemrég elhunyt Natasha Richardson (A szolgálólány meséje, Este).

Az angol házaspár, Colin és Mary „pótnászútra” érkeznek Velencébe, hogy egy utolsó kísérletet tegyenek zátonyra futott házasságuk megmentése érdekében. Miközben a csatornák városa végtelennek tűnő labirintusában sétálnak, egy titokzatos fényképész folyamatosan fotózza őket. Egy kávézóban ismerkednek össze Roberttel (CHRISTOPHER WALKEN), egy helybéli férfival, aki elmeséli nekik élete történetét. Miután elválnak, a pár ismét eltéved az utcák útvesztőiben és az éjszakát a szabadban töltik. Másnap a sors ismét összehozza őket Roberttel, aki elviszi őket otthonába, ahol feleségével, Caroline-nel is megismerkedhetnek. A két pár szinte észrevétlenül különös játékba bonyolódik: elveszítik a kontrollt érzelmeik és testük felett és a vendéglátók szexuális életének részeivé válnak.

A Karib tenger kalózai - A fekete gyöngy átka és A kör sikere után lélegzetvisszafojtva várta a világ, mivel rukkol legközelebb elő a fiatal sztárrendező, Gore Verbinski. Új filmjével egy új műfajban bizonyít, és a siker itt sem maradhat el, már csak azért sem, mert a főszerepet az elmúlt évtized legnagyobb filmsikereiben közreműködő Nicolas Cage alakítja!

Cage figurája egy chicago-i meteorológus, aki magánéletileg eljutott a mélypontra. Ex-feleségével és gyerekeivel megromlott a viszonya, ha találkoznak, annak mindig veszekedés a vége. Az élet igazságos: amit az egyik kezével elvesz, azt odaadja a másikkal. A meteorológus is megkapja a maga kárpótlását elbaltázott magánéletéért cserébe: felajánlják neki, hogy legyen egy országos reggeli tévé-show időjárás-jelentője. A siker küszöbén áll tehát, és kezdhet csomagolni – az állás ugyanis New Yorkban várja. Hősünknek már csak egyetlen feladata maradt: kibékülni volt feleségével és a kölykökkel…

Paolo Sorrentino a Rómába kalauzoló, Oscar-díjas A nagy szépség után ismét Fellinit idéző, lenyűgöző filmmel jelentkezik. Ezúttal egy Alpok-beli luxusszálloda szolgáltatja a díszletet, itt pihen a már nyugdíjba vonult, világhírű zeneszerző és karmester, Fred (a kétszeres Oscar-díjas Sir Michael Caine) és legjobb barátja, a filmrendező Mick (Harvey Keitel). Fred kíváncsisággal szemléli a hotel többi vendégét, lánya (az Oscar-díjas Rachel Weisz) problémáit, valamint a fiatal és ambiciózus írókat, akikkel Mick együtt dolgozik egy forgatókönyvön. Saját zenei karrierjét lezártnak tekinti, ám a legmagasabb szinten szeretnék, hogy még egyszer vezényeljen: magától II. Erzsébet brit királynőtől kap meghívót, hogy lépjen fel Philip herceg születésnapján. A meghívást rögtön elutasítja, de a királyi család állhatatosnak bizonyul.