dráma

Az életvidám és vagány 21 éves Sophie egyetemi tanulmányainak megkezdésére, az önálló életére készül, amikor rákot diagnosztizálnak nála. Addigi élete fenekestül felfordul. A kezdeti megrázkódtatást leküzdve Sophie elhatározza, nem hagyja magát, élni akar, megküzdeni a betegségével mindazért, ami még vár rá az életben: az álmaiért, a bulikért, a boldogságért, a hódításokért. A kezelések következtében azonban szembe kell néznie azzal, hogy külseje megváltozik. Úgy dönt, nem várja meg, amíg a kemoterápia következtében haja kihullik. Nem hagyja, hogy a betegség akár ilyen módon is befolyásolja őt, ezért önmaga borotválja le a haját. Megváltozott külsejét parókákkal fedi el. Kilenc különböző fazonú és színű parókája Sophie hangulatait és személyiségét fejezi ki, hol szomorúbbnak, hol éppen romantikusabbnak mutatva őt. Sophie kilenc új személyisége a mindennapos orvosi kezelések mellett veti bele magát esténként az életbe. Bulizik legjobb barátnőjével, és beleszeret legjobb haverjába, Rob-ba, miközben humorral, bátorsággal, valamint némi könnyű szívűséggel igyekszik szembenézni a betegségével.

Ben, az egykor sikeres hollywoodi forgatókönyvíró és féktelen alkoholista utolsó tiszta perceinek egyikében úgy dönt, felszámolja addigi életét, búcsút mond mindannak, ami a múlthoz köti, és elindul Las Vegasba, hogy egy gyors meneteléssel bevégezze azt, amit elkezdett: halálra igya magát. Itt találkozik álmai asszonyával, a prostituált Serával. Sorsuk, ha csak rövid időre is, összefonódik, és megtanítja őket arra, ami a legfontosabb itt e földi végállomáson: szeretni az életet és tisztelni a halált.

Walter Vale magányos egyetemi tanár. Munkája már rég nem hozza lázba, az írástól is elfordult. Szürke hétköznapjai azonban egy csapásra megváltoznak, mikor egy konferencia kapcsán New Yorkba utazik, és az ottani apartmanjában egy fiatal párost talál, akikről hamarosan kiderül, hogy illegálisan tartózkodnak az országban. Tarek és szenegáli barátnője, Zainab azonnal készek távozni, de Walter szíve megesik rajtuk. A tartózkodásért cserébe Tarek felajánlja Walternek, hogy megtanítja játszani az afrikai dobon. A közös zenélésből hamarosan őszinte barátság szövődik, s mikor a bevándorlási hivatal letartóztatja Tareket, Walter bármire hajlandó, hogy megakadályozza új barátja kitoloncolását.

Thomas McCarthy (Az állomásfőnök) visszafogott hangvételű, mégis szenvedéllyel teli filmjében a kisember kitör a fojtogató hétköznapok fogságából és újra felfedezi a szerelmet, a barátságot, a törődést: az életet. Walter szerepében Richard Jenkins (Sírhant művek, Égető bizonyíték) megdöbbentő erejű alakítást nyújt, melyet 2009-ben Oscar®-díjra jelöltek a legjobb férfi főszereplő kategóriájában.

Egy zaklatott kora hajnalon Lear király úgy dönt, hogy a birodalmat felosztja három lánya között. Szokatlan döntését szokatlan órában hajtja végre, pillanatnyi szeszélyétől vezéreltetve összehívja a királyi udvart, majd leányaihoz a mesékből jól ismert, de a birodalom életében előzmény nélküli kérdést intézi: "Ki az közületek, ki legjobban szeret?"

A legkisebb lány, Cordélia megtagadja a nyilvános vallomástételt, és ez olyan váratlanul éri a szeszélyes uralkodót, hogy legszeretettebb lányát kitagadja az örökségből, annak ellenére, hogy a hűséges Kent gróf figyelmezteti a királyt szörnyű esztelenségére. A legkisebb lánynak hozomány nélkül kell távoznia az udvarból, megalázottan és eltaszítottan, a francia király feleségeként. Goneril és Regan, a szeretetüket egymással versengve kifejező nővérek azonban hamar megtagadják apjukat, egyre terhesebbé válik számukra a királyságot átruházó, de a királyi címmel járó hódolathoz tovább is ragaszkodó Lear.

Manual Jordan letöltötte börtönbüntetését. A bizottság alkalmasnak találta arra, hogy szabadlábra helyezzék. Ő azonban szívesebben maradna a börtönben. Manual megölt egy embert. Még csak nem is egy férfit, hanem egy fiatal srácot. Az áldozat, Abner Easley fényképe, a cella falán lévő, sárguló újságpapír-kivágásról azóta is Manualt nézi, egy fiatalon kioltott élet szomorúságával. És most Manual szabad. Úgy megváltozott, hogy rá sem lehet ismerni, valami mégis ellenállhatatlanul abba a városba vonzza, ahol a bűntényt elkövette. Vajon mi az, amit keres? Bűnbocsánatot? Megváltást? Manuel megismerkedik egy rejtélyes, lelkésszel, Miles Evans-szal, aki munkát ad neki egy meglehetősen kétes hírű környék parókiáján. A fizetség egy szoba, ahol Manual lakhat, és ahol Abner Easley fényképe rövidesen ismét a fő helyre kerül. De míg Manual szembenéz múltja kísérteteivel, Miles egyfolytában menekül a saját kísértetei elől. Éppen úgy, ahogy ezt a kábszeres Sofia is teszi, ez a gyönyörű fiatal nő, aki nyilvánvalóan önszántából igyekszik a vesztébe rohanni, és aki rendszeresen Manual segítségére szorul, hogy hazataláljon a parókia melletti bárból. De akinek Manual tényleg segíteni akar, az Adele, Abner Easley nővére. Adele fia, akit szintén Abnernek hívnak, rebellis hajlamú fiatalember, és azon a rossz úton jár, amit Manual oly jól ismer. De lehet, hogy amikor Adele-nek és a fiatal Abnernek próbál baráti segítséget nyújtani, Manual egyszerűen csak saját megváltására gondol, és az általa elkövetett bűnt akarja jóvátenni. Ahogy Adele iránti érzelmei formát öltenek, Manualnak rá kell jönnie, hogy bár másoknak tud segíteni abban, hogy higgyenek a jövőben, saját múltját nem tudja meg nem történtté tenni.

Emilie házába fogadja idős, beteg anyját, és rég nem látott bátyját meghívja Karácsonyra. Újra egy fedél alatt a család, az emlékek felelevenednek. Gondolatban újra végigjárják életútjukat, feltárul előttünk a családi múlt. A burzsoá Emilie és a lobbanékony Antoine a végsőkig összeférhetetlen, de ahogy nő az egymás iránt érzett gyűlöletük, úgy fűzi őket össze az édesanyjuk iránti odaadás. Meg kell hát tanulniuk maguk mögött hagyni a múltat, és szembenézni a bizonytalan jövővel, életük hátralévő részével - mielőtt nem késő.

André Téchine rendezői keze alatt Deneuve és Auteuil bámulatos színészi kibontakozásának lehetünk tanúi, akárcsak a rendező egy másik filmjében, a Tolvajokban!

Lezuhan egy repülőgép az óceán felett. A túlélők – mindnyájan iskolás fiúk – egy lakatlan szigetre úsznak, ahol felnőtt felügyelet híján nekik kell gondoskodniuk magukról. Ralphot választják meg vezetőnek, aki azt javasolja, rakjanak tüzet és építsenek menedéket. Jack, a gyerekkórus vezetője inkább szeretné kiélvezni a kontroll hiányát, ezért vadászni indul a kóristákkal. A gyerekek hamarosan két táborra szakadnak: Ralph arra törekszik, hogy többé-kevésbé civilizált rendben éljenek, míg Jack vadászai minden szabályt megtagadva egyre inkább elvadulnak. Az éhség és az elszigeteltség egyre jobban kiélezi a két csapat közötti rivalizálást, amely hamarosan megdöbbentő és véres fordulatot vesz…

A William Golding világhíres regényéből készült lehengerlő erejű alkotás az emberben rejlő állatról, az ártatlanság elvesztéséről és a civilizáció könnyen kikezdhető alapjairól mond olyan tanmesét, amely talán soha nem fog veszíteni időszerűségéből.

Billy Wyatt (Emory Cohen – Brooklyn) ígéretes fiatal srác, de zűrös múltja miatt a Burnsville javítóintézetbe kerül. A fiú igyekszik feltalálni magát a helyen, és ügyesen lavírozni a veszélyes lakótársak és a létesítmény kegyetlen munkatársai között, miközben nem csak azt tanulja meg, hogyan inspiráljon másokat, de egy fontos igazságra is rájön saját magával kapcsolatban.
A Lekapcsolva egy érzékeny film, tele erőteljes alakításokkal. Emory Cohen, John Leguizamo és Mike Epps mellett a két, Oscar-díjra® jelölt színész, William H. Macy* és Felicity Huffman** is lenyűgözően játszik.

Zürich, 1938. Ebben a jómódú svájci városban kezdődik annak a dalnak a története, amely meghódította a világot. A német bárénekesnő, Willie és a gazdag svájci zsidó családból származó zeneszerző, Robert szerelme rossz csillagzat alatt született. A zsidóüldözések mind nagyobb méreteket öltenek szerte Európában. Ráadásul Robert apja is ellenzi a kapcsolatukat, és kijárja, hogy Willie-t Németországba toloncolják. De Willie-nek szerencséje van. Egyik számát, a Lili Marleent váratlanul leadják a rádióban, és az egyszerű dal fergeteges sikert arat, Willie pedig egy csapásra sztár lesz...

Humbert Humbert professzor, az irodalom-tudományok doktora
egy ohioi iskolában kapott új állást. Új munkahelye felé tartva útközben megáll
New Hampshireben. Miután ideiglenes szálláshelyén tűz üt ki, házigazdái gondoskodnak
róla, hogy legyen hol álomra hajtania a fejét. És ezzel a professzor és új szállásadóinak
élete gyökeresen megváltozik.

Egy testes, okoskodó, álintellektuális, de vagyonos özvegyasszony
házában kap helyet. Charlotte Haze - az özvegyasszony - egyáltalán nem Humbert
esete, így amikor a nő közeledni kezd hozzá, elhatározza, hogy azonnal továbbáll.
De ekkor megpillantja vendéglátója leányát, az alig 15 éves Lolitát és halálosan
beleszeret.

Vonzalmát természetesen nem hozhatja nyilvánosságra, de elhatározza,
hogy marad, és elkezdi csapni a szelet a mamának - csak, hogy a lány közelében
maradhasson...

London nem a város, hanem egy nő. Méghozzá egy ellenállhatatlan nő (Jessica Biel – Lopakodó). Nem csoda hát, hogy Syd (Chris Evans – Fantasztikus négyes) kész roncs, miután véget ér kettejük szenvedélyes, ám viharos kapcsolata. Amikor aztán az agyát drogokkal és alkohollal tompító fiú megtudja, hogy barátai búcsúbulit szerveznek Londonnak, annyira feldühödik, hogy dílere (Jason Statham – A szállító 2.) kíséretében beront a partira, reménykedve, hogy megakadályozhatja volt szerelme költözését – kerül, amibe kerül. A London perzselő, felkavaró szerelmi dráma.

Lucky kilencvenegy éves, ateista öregember, aki egy világvégi sivatagi városkában él hozzá hasonlóan furcsa figurák társaságában, és szenvedélyesen ragaszkodik függetlenségéhez. Ám egy nap úgy érzi, feneketlen mélység szélén áll, így akár akarja, akár nem, elindul az önvizsgálat útján, ami, mint tudjuk, gyakran a megvilágosodás felé vezet.

Shakespeare legsötétebb, legtragikusabb és legerőteljesebb drámája a XI. századi Skóciában játszódik, főszereplői az elmúlt 400 év alatt a gátlástalan hatalomvágy szimbólumává váltak. Macbeth (Michael Fassbender) jóslatot kap, hogy ő lesz Cawdor thánja, majd Skócia uralkodója. Eleinte nem hisz a jóslatnak, de miután Duncan király előlépteti hősiességéért, ő ráérez a hatalom ízére. Macbethnek a király iránti hűségét végül legyőzi Lady Macbeth (az Oscar-díjas Marion Cotillard) unszolása, a férfi megöli a királyt és ő kerül a trónra. A véres tett persze továbbiakat von maga után, Macbeth és felesége pedig egyre mélyebbre merül a hatalom megtartásáért folytatott harcban.

A Macbeth főszerepében két szupersztár, Michael Fassbender és Marion Cotillard nyújt átütő alakítást. Justin Kurzel ausztrál rendező (A Snowtown-i gyilkosságok, Assassin’s Creed) filmadaptációja egyszerre szolgál nagyszerű filmmel a Trónok harca és Shakespeare rajongóinak.

A gazdag ültetvényes hírében álló Big Daddy Pollitt 65.
születésnapját ünnepli. Ez a születésnap azonban nem felhőtlen - az orvos nem
sokkal korábban állapította meg a férfiról, hogy rákos.

Pollitt két fia, Brick és Gooper családjukkal
együtt érkeznek felköszönteni apjukat. Gooper látszólag mintafiú: ő és
felesége, Mae már számos unokával ajándékozták meg az öreget, így titokban
arra számítanak, hogy nekik jut majd az örökség. Big Daddy kedvence azonban
mégis inkább Brick, aki életvitelével éppen ellentéte bátyjának: mióta
legjobb barátja öngyilkos lett, szüntelenül iszik és feleségétől is elhidegült,
akiről azt gyanítja, hogy megcsalta őt - éppen az öngyilkos baráttal.

A születésnapon régi sérelmek, mély érzelmek bukkannak elő
és a néző előtt kirajzolódik egy család drámája.

Tennessee Williams Pulitzer-díjas drámájának nagyszerű
filmváltozatával aratta első nagyobb sikerét Paul Newman, akit Oscar®-díjra*
is jelöltek a filmben nyújtott alakítása miatt!

Max (Gene Hackman) hat év után szabadul a börtönbôl, s mielôtt megvalósítaná álmát – egy luxusautómosót Pittsburghben –, Denver felé veszi az irányt, hogy meglátogassa nôvérét. Útközben találkozik Lionnal (Al Pacino), a csavargóval, aki évekkel ezelôtt elhagyta várandós párját, s most látni szeretné gyermekét: életében elôször. A kalandorok együtt folytatják útjukat, s szokatlan, de megindítóan mély barátság szövôdik köztük.
Céljaik talán nem olyan eget rengetôk, de a két fôszereplô kiváló játékának, Jerry Schatzberg nagyszerû rendezésének és Zsigmond Vilmos lenyûgözô fényképezésének hála e két kisember garantáltan meghódítja a nézôk szívét. A Madárijesztô 1973-ban elnyerte a Cannes-i Filmfesztivál ÚJ ÉV Nagydíját.

Julian Wright (Jason Clarke – Vértestvérek, Kockázat) éppen élete legnagyobb dobását készíti elő jól menő, nagynevű cégénél. Egy este találkozik egy észbontó külsejű nővel (Paz Vega – Spirit – A sikító város, Beszélj hozzá!), ki alapjaiban rengeti meg jól bejáratott életének biztosnak hitt alapjait.

Kiszámítható mindennapjaiban döbbenetes változást hoz a szexuálisan túlfűtött nő megjelenése, s ahogy vágyait beteljesíti, személyiségében is nagy változás történik. E változás szűk családjában is felkavarja az indulatokat: sötét titkokat rejtő múltja utánanyúl, hogy választás elé állítsa...

Maisie 7 év körüli iskolás kislány. Szüleivel, Susanával és Bealelel él New Yorkban. Édesanyja rockénekesnő, de sikerei már nem olyanok, mint fénykorában, Beale pedig műkereskedő, ingadozó bevétellel. A szülők kapuzárási pánikkal küzdenek, és ezért állandósulnak a veszekedések. Végül válásra kerül sor és a gyerek felügyeletéért beindul a harc. Beale új párja és az elhelyezés miatt későbbi felesége Margo, aki korábban a kislány dadusa volt. Susanna nehezen birkózik meg az új helyzettel, ám gyorsan és titokban hozzámegy egy fiatal bármixerhez, Lincolnhoz. Így már ő is megkaphatná Maisie felügyeleti jogát. Maise a két szülő között ingázik, tíznaponta máshol lakik. A szülők nem figyelnek rá, Susana folytatja bulizós életét és állandóan Lincolnra bízza a kislányát. Lincoln és Maisie rendkívül megkedvelik egymást, amit Susana nem néz jó szemmel. Beale sokszor magára hagyja Margót és Maisiet, és utazgat. Végül úgy dönt, hogy kilép a játékból és Angliába költözik, de nem viszi magával se a kislányt, se Margót. Susana turnéra utazik, így Margónak és Lincolnnak kell megküzdenie az új helyzettel. Miközben felváltva vigyáznak Maisie-re, egyre közelebb kerülnek egymáshoz.

Alfred Hitchcock utolsó némafilmje egy rendkívül kényes szerelmi háromszöget ábrázol.

Amikor a szépséges Kate (Anny ONDRA - Őfelsége, az előtáncos) hírt kap szerelme, a halászattal foglalkozó Pete (Carl BRISSON - A szorító) haláláról, egészen összeomlik. A joghallgató Philip (Malcolm KEEN - A titokzatos lakó) karjai közt azonban hamar vigasztalást és gyengédséget nyer, s elkerülhetetlen, hogy a két fiatal egymásba szeressen. Titkos viszonyuk mégsem tarthat sokáig, mert Pete hamarosan visszatér a halálból – kiderül, hogy a fulladásáról szóló híresztelések valótlanok voltak. Mivel eszébe sem jut, hogy szerelme esetleg hűtlen volt hozzá, feleségül veszi Kate-et, aki ekkor már szeretője, Philip gyermekét hordozza a méhében. Pete azonban nem sejt semmit, s a kisbabáról is úgy véli, hogy az övé.

Az ifjú feleség azonban nem képes többé becsapott és tiszta lelkű férje szemébe nézni, így öngyilkosságot kísérel meg. Igaz életben marad, sorsa mégis megpecsételődni látszik, ugyanis a sziget szigorú törvényei szerint az öngyilkosság is bűncselekmény. Amikor pedig Kate-et bíróság elé állítják, a bírói székből régi szeretője, Philip néz le rá...