dráma

London nem a város, hanem egy nő. Méghozzá egy ellenállhatatlan nő (Jessica Biel – Lopakodó). Nem csoda hát, hogy Syd (Chris Evans – Fantasztikus négyes) kész roncs, miután véget ér kettejük szenvedélyes, ám viharos kapcsolata. Amikor aztán az agyát drogokkal és alkohollal tompító fiú megtudja, hogy barátai búcsúbulit szerveznek Londonnak, annyira feldühödik, hogy dílere (Jason Statham – A szállító 2.) kíséretében beront a partira, reménykedve, hogy megakadályozhatja volt szerelme költözését – kerül, amibe kerül. A London perzselő, felkavaró szerelmi dráma.

Lucky kilencvenegy éves, ateista öregember, aki egy világvégi sivatagi városkában él hozzá hasonlóan furcsa figurák társaságában, és szenvedélyesen ragaszkodik függetlenségéhez. Ám egy nap úgy érzi, feneketlen mélység szélén áll, így akár akarja, akár nem, elindul az önvizsgálat útján, ami, mint tudjuk, gyakran a megvilágosodás felé vezet.

Shakespeare legsötétebb, legtragikusabb és legerőteljesebb drámája a XI. századi Skóciában játszódik, főszereplői az elmúlt 400 év alatt a gátlástalan hatalomvágy szimbólumává váltak. Macbeth (Michael Fassbender) jóslatot kap, hogy ő lesz Cawdor thánja, majd Skócia uralkodója. Eleinte nem hisz a jóslatnak, de miután Duncan király előlépteti hősiességéért, ő ráérez a hatalom ízére. Macbethnek a király iránti hűségét végül legyőzi Lady Macbeth (az Oscar-díjas Marion Cotillard) unszolása, a férfi megöli a királyt és ő kerül a trónra. A véres tett persze továbbiakat von maga után, Macbeth és felesége pedig egyre mélyebbre merül a hatalom megtartásáért folytatott harcban.

A Macbeth főszerepében két szupersztár, Michael Fassbender és Marion Cotillard nyújt átütő alakítást. Justin Kurzel ausztrál rendező (A Snowtown-i gyilkosságok, Assassin’s Creed) filmadaptációja egyszerre szolgál nagyszerű filmmel a Trónok harca és Shakespeare rajongóinak.

A gazdag ültetvényes hírében álló Big Daddy Pollitt 65.
születésnapját ünnepli. Ez a születésnap azonban nem felhőtlen - az orvos nem
sokkal korábban állapította meg a férfiról, hogy rákos.

Pollitt két fia, Brick és Gooper családjukkal
együtt érkeznek felköszönteni apjukat. Gooper látszólag mintafiú: ő és
felesége, Mae már számos unokával ajándékozták meg az öreget, így titokban
arra számítanak, hogy nekik jut majd az örökség. Big Daddy kedvence azonban
mégis inkább Brick, aki életvitelével éppen ellentéte bátyjának: mióta
legjobb barátja öngyilkos lett, szüntelenül iszik és feleségétől is elhidegült,
akiről azt gyanítja, hogy megcsalta őt - éppen az öngyilkos baráttal.

A születésnapon régi sérelmek, mély érzelmek bukkannak elő
és a néző előtt kirajzolódik egy család drámája.

Tennessee Williams Pulitzer-díjas drámájának nagyszerű
filmváltozatával aratta első nagyobb sikerét Paul Newman, akit Oscar®-díjra*
is jelöltek a filmben nyújtott alakítása miatt!

Julian Wright (Jason Clarke – Vértestvérek, Kockázat) éppen élete legnagyobb dobását készíti elő jól menő, nagynevű cégénél. Egy este találkozik egy észbontó külsejű nővel (Paz Vega – Spirit – A sikító város, Beszélj hozzá!), ki alapjaiban rengeti meg jól bejáratott életének biztosnak hitt alapjait.

Kiszámítható mindennapjaiban döbbenetes változást hoz a szexuálisan túlfűtött nő megjelenése, s ahogy vágyait beteljesíti, személyiségében is nagy változás történik. E változás szűk családjában is felkavarja az indulatokat: sötét titkokat rejtő múltja utánanyúl, hogy választás elé állítsa...

Maisie 7 év körüli iskolás kislány. Szüleivel, Susanával és Bealelel él New Yorkban. Édesanyja rockénekesnő, de sikerei már nem olyanok, mint fénykorában, Beale pedig műkereskedő, ingadozó bevétellel. A szülők kapuzárási pánikkal küzdenek, és ezért állandósulnak a veszekedések. Végül válásra kerül sor és a gyerek felügyeletéért beindul a harc. Beale új párja és az elhelyezés miatt későbbi felesége Margo, aki korábban a kislány dadusa volt. Susanna nehezen birkózik meg az új helyzettel, ám gyorsan és titokban hozzámegy egy fiatal bármixerhez, Lincolnhoz. Így már ő is megkaphatná Maisie felügyeleti jogát. Maise a két szülő között ingázik, tíznaponta máshol lakik. A szülők nem figyelnek rá, Susana folytatja bulizós életét és állandóan Lincolnra bízza a kislányát. Lincoln és Maisie rendkívül megkedvelik egymást, amit Susana nem néz jó szemmel. Beale sokszor magára hagyja Margót és Maisiet, és utazgat. Végül úgy dönt, hogy kilép a játékból és Angliába költözik, de nem viszi magával se a kislányt, se Margót. Susana turnéra utazik, így Margónak és Lincolnnak kell megküzdenie az új helyzettel. Miközben felváltva vigyáznak Maisie-re, egyre közelebb kerülnek egymáshoz.

Alfred Hitchcock utolsó némafilmje egy rendkívül kényes szerelmi háromszöget ábrázol.

Amikor a szépséges Kate (Anny ONDRA - Őfelsége, az előtáncos) hírt kap szerelme, a halászattal foglalkozó Pete (Carl BRISSON - A szorító) haláláról, egészen összeomlik. A joghallgató Philip (Malcolm KEEN - A titokzatos lakó) karjai közt azonban hamar vigasztalást és gyengédséget nyer, s elkerülhetetlen, hogy a két fiatal egymásba szeressen. Titkos viszonyuk mégsem tarthat sokáig, mert Pete hamarosan visszatér a halálból – kiderül, hogy a fulladásáról szóló híresztelések valótlanok voltak. Mivel eszébe sem jut, hogy szerelme esetleg hűtlen volt hozzá, feleségül veszi Kate-et, aki ekkor már szeretője, Philip gyermekét hordozza a méhében. Pete azonban nem sejt semmit, s a kisbabáról is úgy véli, hogy az övé.

Az ifjú feleség azonban nem képes többé becsapott és tiszta lelkű férje szemébe nézni, így öngyilkosságot kísérel meg. Igaz életben marad, sorsa mégis megpecsételődni látszik, ugyanis a sziget szigorú törvényei szerint az öngyilkosság is bűncselekmény. Amikor pedig Kate-et bíróság elé állítják, a bírói székből régi szeretője, Philip néz le rá...

Fanny Price tízéves kislányként kerül a Bertram család birtokára. Örökké éreztetik vele, hogy ő a szegény rokon, akinek minden nap illik hálát adnia jó sorsáért. Unokatestvérei közül egyedül az álmodozó Edmundtól kap testvéri szeretetet. Fanny írásba fojtja kimondhatatlan gondolatait. Csípős és okos nyelvére felfigyelnek a ház londoni vendégei, a Crawford-testvérek. Henry és Mary modern gondolkodásmódú, veszedelmesen sármos figurák. Edmund beleszeret Marybe, míg Henry a lányok közül Fannyt választja. Kettejük boldogságát előítéletekkel próbálják megakadályozni. A Bertram család csillaga viszont leáldozóban, a ház alapjai megrendülnek.

Peter (Liam Neeson – Elrabolva, Igazából szerelem) és Lisa (Laura Linney – Megszólít az éjszaka, Titokzatos folyó) régóta házasok. Amikor egyik este, vacsora közben az asszony arról kérdezi férjét, hogy nem gondolt-e már arra, hogy lefeküdjön mással, Peter őszintén nemmel felel, szinte elviccelve a kérdést. Hónapokkal később, immár egyedül élve azonban a férfi rádöbben: felesége megcsalta őt. Peter ezután megszállottan kezd kutatni a titokzatos szerető (Antonio Banderas – Zorro álarca, Desperado, Evita) után, hogy szembenézhessen vele, de rá kell jönnie, hogy a bosszú helyett csak a múlt lezárása és a megbékélés hozhat megnyugvást számára.

Kelet-Berlin, 1983 novembere, hat évvel a berlini fal leomlása előtt: az NDK és állambiztonsági szolgálata még elnyomja a (másként) gondolkodókat, és kíméletlen megfigyelő-besúgó rendszere mindenkit behálóz.

Ennek a gépezetnek tökéletes fogaskereke Gerd Wiesler százados, akit politikai nyomásra egy sikeres színpadi szerzőre, Georg Dreymanra és élettársára, az ünnepelt színésznőre Christa-Maria Sielandra állítanak. A rendszerhez vakon hű Wiesler, a mások életét figyelve hamarosan ráébred saját élete kisszerűségére.

Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című korszakalkotó regényfolyamát lezáró, önmagában is teljes egységet alkotó zárókötete A megtalált idő régóta kísértette a maga megfilmesíthetetlen sokrétűségével a filmalkotók javát. Most valaki megvalósította a lehetetlent. A chilei származású francia rendező Raul Ruiz, egyenértékű képi világot varázsolt a múlt századelő figuráinak hömpölygő forgatagából. Olyan nagyszerű színészek tűnnek fel hosszabb vagy rövidebb szerepekben, mint Catherine Deneuve, John Malkovich, Emmanuelle Béart, Vincent Perez vagy Pascal Greggory, és - Proust szerepében - a rá megszólalásig hasonlító, remek olasz karakterszínész, Marcello Mazzarella.

1922. A halálos ágyán fekve Marcel Proust, fényképeit nézegetve, az életén mereng. A valós személyeket képzeletének szülötteivel elegyíti. Fokozatosan azonban a képzelet győz a valóság fölött. Életének legfőbb értelmét munkáinak valósága jelenti, amely most a szeme előtt elevenedik meg. Könyveinek szereplői, emlékeinek megtestesítői úgy kelnek életre a világtól elzárt, Hamelin utcai bérház kicsi szobájának falán, mintha egy térhatású vetítésen lennénk. Gyerekkorának elveszett paradicsoma és életének boldog napjai váltakoznak a társasági és irodalmi élethez fűződő újabb emlékekkel. A háború drámája a párizsi társadalmi élet egy szűk csoportjának szemszögéből elemezve hatalmas és végtelen társadalmi komédiává alakul.

A szétterülő alkonyatban egy háború utáni társadalom körvonalai sejlenek fel a horizonton

Robin tornásznak készül, ám sportkarrierjét és életét derékba töri egy autóbaleset. A balesetben édesapja meghal, ő pedig komoly sérüléseket szenved, így nem tud részt venni a torna-versenyeken. Álmát azonban nem adja fel, és emberfeletti erővel próbál újra formába lendülni. Évekkel később édesanyja újra férjhez megy, de a mostohaapával Robin nem tud kijönni. Szegénységben, rossz családi légkörben élnek, a lány a sportba menekül. Az iskolában beveszik a torna-csapatba, de a többi lány nem fogadja be, így úgy dönt, inkább egy barátjánál készül a közelgő nemzeti iskolai bajnokságra...

Dolorest, a középkorú háziasszonyt szentként tisztelik a sivár kisvárosban. Férje pontosan ezért hagyja el, elege lesz belőle, hogy felesége mindenkivel nagylelkűen viselkedik. Ahhoz, hogy Dolores visszaszerezze férjét, rosszá kell válnia, így hát elhatározza: bűnt követ el.

Lefekszik egy kedvét vesztett férfivel, aki egyszeriben visszanyeri boldogságát. Hamarosan a városka összes boldogtalan férfija sorban áll, hogy ők is részesülhessenek Dolores áldásaiból. A „segélyben” részesített férfiak jobban kezdenek bánni feleségeikkel, és a városka lakóinak életébe lassan visszatér a boldogság. Egy nap azonban hazatér Dolores férje…

Queen Latifah (Chicago, Több a sokknál)és Dakota Fanning (Világok harca, Bújócska) áll a fenomenális szereplőgárda élén ebben „a családról, a függetlenségről és a szeretet veszélyeiről szóló, csodás filmben” (Minneapolis Star Tribune). Apja folytonos kegyetlenkedését megunva a 14 éves Lily Owens (Fanning) dadájával és barátnőjével, Rosaleennel (Jennifer Hudson – Dreamgirls) Dél-Karolinába menekül.

A néhai anyja múltja után nyomozó Lily eljut a Boatwright nővérekhez (Latifah, Alicia Keys és Sophie Okonedo), akik befogadják a szökevényeket. A kislányt váratlanul éri az őt körülvevő szeretet és gondoskodás; a család minden egyes tagjával meghitt kapcsolatba kerül, de a nyomozást nem adja fel. Végül olyasmire lel, amire nem is számított…

1978. augusztus 30-án a gyermekükkel utazó keletnémet házaspár játék pisztolyt használ egy kereskedelmi járat eltérítéséhez, arra kényszerítve a pilótát, hogy egy nyugatnémet amerikai bázisra vigye őket. Most bíróság előtt kell megküzdeniük szabadságukért ebben az izgalmas, igaz történeten alapuló politikai thrillerben. A Nyugat Berlinbe utazó amerikai bíró, Herbert J. Stern pedig egy összetett, precedens-nélküli ügy felett kell, hogy ítélkezzen…
Sean Penn megrázóan alakítja az ügy egyetlen szemtanúját, akinek vallomása a repülőgép eltérítőire végzetes lehet. Magával ragadó dráma, tekervényes történet nemzetközi cselszövésről.