dráma

Julian Wright (Jason Clarke – Vértestvérek, Kockázat) éppen élete legnagyobb dobását készíti elő jól menő, nagynevű cégénél. Egy este találkozik egy észbontó külsejű nővel (Paz Vega – Spirit – A sikító város, Beszélj hozzá!), ki alapjaiban rengeti meg jól bejáratott életének biztosnak hitt alapjait.

Kiszámítható mindennapjaiban döbbenetes változást hoz a szexuálisan túlfűtött nő megjelenése, s ahogy vágyait beteljesíti, személyiségében is nagy változás történik. E változás szűk családjában is felkavarja az indulatokat: sötét titkokat rejtő múltja utánanyúl, hogy választás elé állítsa...

Maisie 7 év körüli iskolás kislány. Szüleivel, Susanával és Bealelel él New Yorkban. Édesanyja rockénekesnő, de sikerei már nem olyanok, mint fénykorában, Beale pedig műkereskedő, ingadozó bevétellel. A szülők kapuzárási pánikkal küzdenek, és ezért állandósulnak a veszekedések. Végül válásra kerül sor és a gyerek felügyeletéért beindul a harc. Beale új párja és az elhelyezés miatt későbbi felesége Margo, aki korábban a kislány dadusa volt. Susanna nehezen birkózik meg az új helyzettel, ám gyorsan és titokban hozzámegy egy fiatal bármixerhez, Lincolnhoz. Így már ő is megkaphatná Maisie felügyeleti jogát. Maise a két szülő között ingázik, tíznaponta máshol lakik. A szülők nem figyelnek rá, Susana folytatja bulizós életét és állandóan Lincolnra bízza a kislányát. Lincoln és Maisie rendkívül megkedvelik egymást, amit Susana nem néz jó szemmel. Beale sokszor magára hagyja Margót és Maisiet, és utazgat. Végül úgy dönt, hogy kilép a játékból és Angliába költözik, de nem viszi magával se a kislányt, se Margót. Susana turnéra utazik, így Margónak és Lincolnnak kell megküzdenie az új helyzettel. Miközben felváltva vigyáznak Maisie-re, egyre közelebb kerülnek egymáshoz.

Alfred Hitchcock utolsó némafilmje egy rendkívül kényes szerelmi háromszöget ábrázol.

Amikor a szépséges Kate (Anny ONDRA - Őfelsége, az előtáncos) hírt kap szerelme, a halászattal foglalkozó Pete (Carl BRISSON - A szorító) haláláról, egészen összeomlik. A joghallgató Philip (Malcolm KEEN - A titokzatos lakó) karjai közt azonban hamar vigasztalást és gyengédséget nyer, s elkerülhetetlen, hogy a két fiatal egymásba szeressen. Titkos viszonyuk mégsem tarthat sokáig, mert Pete hamarosan visszatér a halálból – kiderül, hogy a fulladásáról szóló híresztelések valótlanok voltak. Mivel eszébe sem jut, hogy szerelme esetleg hűtlen volt hozzá, feleségül veszi Kate-et, aki ekkor már szeretője, Philip gyermekét hordozza a méhében. Pete azonban nem sejt semmit, s a kisbabáról is úgy véli, hogy az övé.

Az ifjú feleség azonban nem képes többé becsapott és tiszta lelkű férje szemébe nézni, így öngyilkosságot kísérel meg. Igaz életben marad, sorsa mégis megpecsételődni látszik, ugyanis a sziget szigorú törvényei szerint az öngyilkosság is bűncselekmény. Amikor pedig Kate-et bíróság elé állítják, a bírói székből régi szeretője, Philip néz le rá...

Fanny Price tízéves kislányként kerül a Bertram család birtokára. Örökké éreztetik vele, hogy ő a szegény rokon, akinek minden nap illik hálát adnia jó sorsáért. Unokatestvérei közül egyedül az álmodozó Edmundtól kap testvéri szeretetet. Fanny írásba fojtja kimondhatatlan gondolatait. Csípős és okos nyelvére felfigyelnek a ház londoni vendégei, a Crawford-testvérek. Henry és Mary modern gondolkodásmódú, veszedelmesen sármos figurák. Edmund beleszeret Marybe, míg Henry a lányok közül Fannyt választja. Kettejük boldogságát előítéletekkel próbálják megakadályozni. A Bertram család csillaga viszont leáldozóban, a ház alapjai megrendülnek.

A Harvard jogi karának elvégzése után Emilia (Natalie Portman ¬¬– Fekete hattyú, A másik Boleyn lány) egy New York-i irodánál kezd dolgozni, és hamarosan összeházasodik főnökével, a nagymenő ügyvéd Jackkel (Scott Cohen – Szerelem és más drogok). Boldogságuk azonban hirtelen véget ér, amikor elveszítik újszülött lányukat. Gyászában Emilia nehezen találja a hangot Jack előző házasságban született fiával, a csodabogár Williammel (Charlie Tahan – Legenda vagyok), feszült a viszonya hűtlen apjával, és ott van Jack féltékeny és dühös exfelesége, Carolyn (Lisa Kudrow – Jóbarátok tévésorozat, Csak egy kis pánik) is állandó közbeavatkozásaival.
Vajon van-e kiút ebből a reménytelen helyzetből, képes-e Emilia újra megtalálni magában a szeretetet, sikerülhet-e igazi családot építenie a romokon? Don Roos (Nem ér a nemem!) egyszerre őszinte, vicces és szívszorító filmet rendezett Ayelet Waldman könyvsikeréből.

Kelet-Berlin, 1983 novembere, hat évvel a berlini fal leomlása előtt: az NDK és állambiztonsági szolgálata még elnyomja a (másként) gondolkodókat, és kíméletlen megfigyelő-besúgó rendszere mindenkit behálóz.

Ennek a gépezetnek tökéletes fogaskereke Gerd Wiesler százados, akit politikai nyomásra egy sikeres színpadi szerzőre, Georg Dreymanra és élettársára, az ünnepelt színésznőre Christa-Maria Sielandra állítanak. A rendszerhez vakon hű Wiesler, a mások életét figyelve hamarosan ráébred saját élete kisszerűségére.

Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című korszakalkotó regényfolyamát lezáró, önmagában is teljes egységet alkotó zárókötete A megtalált idő régóta kísértette a maga megfilmesíthetetlen sokrétűségével a filmalkotók javát. Most valaki megvalósította a lehetetlent. A chilei származású francia rendező Raul Ruiz, egyenértékű képi világot varázsolt a múlt századelő figuráinak hömpölygő forgatagából. Olyan nagyszerű színészek tűnnek fel hosszabb vagy rövidebb szerepekben, mint Catherine Deneuve, John Malkovich, Emmanuelle Béart, Vincent Perez vagy Pascal Greggory, és - Proust szerepében - a rá megszólalásig hasonlító, remek olasz karakterszínész, Marcello Mazzarella.

1922. A halálos ágyán fekve Marcel Proust, fényképeit nézegetve, az életén mereng. A valós személyeket képzeletének szülötteivel elegyíti. Fokozatosan azonban a képzelet győz a valóság fölött. Életének legfőbb értelmét munkáinak valósága jelenti, amely most a szeme előtt elevenedik meg. Könyveinek szereplői, emlékeinek megtestesítői úgy kelnek életre a világtól elzárt, Hamelin utcai bérház kicsi szobájának falán, mintha egy térhatású vetítésen lennénk. Gyerekkorának elveszett paradicsoma és életének boldog napjai váltakoznak a társasági és irodalmi élethez fűződő újabb emlékekkel. A háború drámája a párizsi társadalmi élet egy szűk csoportjának szemszögéből elemezve hatalmas és végtelen társadalmi komédiává alakul.

A szétterülő alkonyatban egy háború utáni társadalom körvonalai sejlenek fel a horizonton

Dolorest, a középkorú háziasszonyt szentként tisztelik a sivár kisvárosban. Férje pontosan ezért hagyja el, elege lesz belőle, hogy felesége mindenkivel nagylelkűen viselkedik. Ahhoz, hogy Dolores visszaszerezze férjét, rosszá kell válnia, így hát elhatározza: bűnt követ el.

Lefekszik egy kedvét vesztett férfivel, aki egyszeriben visszanyeri boldogságát. Hamarosan a városka összes boldogtalan férfija sorban áll, hogy ők is részesülhessenek Dolores áldásaiból. A „segélyben” részesített férfiak jobban kezdenek bánni feleségeikkel, és a városka lakóinak életébe lassan visszatér a boldogság. Egy nap azonban hazatér Dolores férje…

1978. augusztus 30-án a gyermekükkel utazó keletnémet házaspár játék pisztolyt használ egy kereskedelmi járat eltérítéséhez, arra kényszerítve a pilótát, hogy egy nyugatnémet amerikai bázisra vigye őket. Most bíróság előtt kell megküzdeniük szabadságukért ebben az izgalmas, igaz történeten alapuló politikai thrillerben. A Nyugat Berlinbe utazó amerikai bíró, Herbert J. Stern pedig egy összetett, precedens-nélküli ügy felett kell, hogy ítélkezzen…
Sean Penn megrázóan alakítja az ügy egyetlen szemtanúját, akinek vallomása a repülőgép eltérítőire végzetes lehet. Magával ragadó dráma, tekervényes történet nemzetközi cselszövésről.

Khaled és Said, a két palesztin fiatal gyerekkoruk óta jó barátok. Ők lesznek közösségük kiválasztottjai egy izraeli merénylet végrehajtására. Miután felkészültek a feladatra, kirakják őket a határon, ahol elszakadnak egymástól. Immár különváltan kell meghozniuk a végső döntést és beteljesíteni végzetüket: bombával a testükön, mindenre elszántan felszállni a tel-avivi buszra...

Abu-Assad hihetetlen érzékenységgel közelíti meg a témát; objektíven, az ítélkezés mellőzésével mutatja be az öngyilkos merénylők utolsó napját, feltárva az okokat és az indítékokat, amelyek a terroristák döntése mögött állnak.

Az extrák között szerepel A bomba átmérője című egész estés dokumentumfilm, amelynek középpontjában Izrael történetének egyik legvéresebb terrortámadása, a 2002-ben Jeruzsálemben elkövetett merénylet áll. A filmben megszólalnak az áldozatok hozzátartozói, a merénylő rokonai. A korábban sosem látott felvételekből megtudhatjuk, hogyan próbálja megelőzni az izraeli titkosszolgálat a tragédiát, ilyen esetekben hogyan dolgoznak az orvosok és az igazságügyi szakértők.

Berlioz, a TÖMEGÍR elnöke egy közparkban éppen azt bizonygatja Hontalannak, a költőnek, hogy Jézus sohasem létezett, amikor egy idegen úriember ül le közéjük. Vitába bocsátkozik velük, majd megjósolja Berlioz halálát. Nem sokkal később Berliozt elüti a villamos és meghal. Hajszálpontosan úgy, ahogy az ismeretlen úr előre jelezte...

Bulgakov az orosz közélet viszonyait mutatja be, főhősét olyan értelmiségiként ábrázolva, aki a harmincas években él, mégsem vesz részt kora politikai vagy irodalmi csatáiban. A Mester és Margarita bonyolult, többféle módon értelmezhető történet, térben és időben számos dimenzión ível át: a harmincas évek Moszkvájából indulva, a bibliai Jézus-Pilátus vonalon át a szerelmi szálig.

A világirodalom egyik leghíresebb regényének filmes adaptációja végre DVD-n is megvásárolható! Az orosz filmváltozat hiteles képet nyújt a korabeli Moszkváról és valóban remek alakításokat látunk benne.

A San Franciscó-i nagymenő sajtófőnök boldogan él vidám feleségével, és szívesen
poharazgat a partikon. Az ártatlan kedvtelésekkel töltött szép idők azonban
lassanként homályba borulnak, amint a házaspárt egyre inkább hatalmába keríti
az alkohol...

Az életművéért Oscar®-díjjal jutalmazott Blake Edwards filmjét a páratlan
történet lélekbe markoló ábrázolása és a kritikusokat is lenyűgöző színészi
alakítások vitték azonnali sikerre. Az alakításukért Oscar®-díjra jelölt Jack
Lemmon és Lee Remick pályafutásának fontos állomása volt a megrendítő
Míg tart a bor és friss a rózsa.

Henry Whipple (Dennis Quaid – G.I. Joe, Holnapután) készen áll a versenyre, és nem bánja, ha fojtogatja a konkurencia. Hisz benne, hogy ha lázadó szellemű fiával, Deannel (Zac Efron – High School Musical-sorozat) együtt lát neki cégük felfuttatásának, akkor minden sikerülhet. A srácnak azonban más tervei vannak: inkább profi autóversenyző akar lenni. Mindezek tetejébe a családi vállalkozás ellen vizsgálat indul, és rá kell döbbenniük: minden összeomolhat. Apa és fia együtt néz szembe a bukás lehetőségével. És talán együtt, sikerülhet is kiküzdeniük magukat a gödörből…

Apa és kislánya mennyei kirándulást terveznek a tengerpartra, de a kaland végül pokoli családi kamaradrámába torkollik. A Mindenki a mennybe megy akár háborús film is lehetne, olyan kegyetlen csatamezővé változik a lakás, ahol a történet zajlik – és mindez egyetlen apró összetűzés miatt. A rokonok a kicsinyesség, a felelőtlenség és makacsság celláiba börtönzik be magukat, olyan légkört kialakítva, amelyben gyakorlatilag már senki sem nyerhet. Az apa, Marius (aerban Pavlu) és volt felesége, Otilia (Mihaela Sîrbu), harca közös lányuk, Sofia (Sofia Nicolaescu), felügyeleti jogáért ugyanazokon a mechanizmusokon alapul, mint bármely más konfliktus, legyen az személyes, üzleti, társadalmi, politikai vagy éppen háborús.
A Mindenki a mennybe megy keserédes történet, amelyben boldogan megfér egymás mellett a humor, az erőszak, a gyermekdalok, a rendőrségi rajtaütés, a szerelmi vallomások, a vér és a haiku.

A román újhullám jeles képviselője, Radu Jude első nagyjátékfilmje, A legboldogabb lány a világon után legújabb alkotását ismét a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Forum szekciójában mutatta be. A Mindenki a mennybe megy később a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a legjobb román filmnek járó díjat, a Szarajevói Filmfesztivál fődíját és a Cinefest FIPRESCI-díjét.

Mirka édesanyját a háború alatt, csupán tizenhárom évesen, megerőszakolták, minek következtében teherbe esett. A kislány édesapja, hogy mentse a család becsületét és a gyermek életét, elviteti a csecsemőt a faluból. Tíz évvel később Mirka elhatározza, hogy felkutatja édesanyját és szülőhelyét. Egyetlen emléke egy hímzés, amely az ágya felett lógott. A falu lakói ellenségesen fogadják a fiút, mert fekete haja és sötét szeme a szőke hegylakóknak a szörnyű háborút juttatja eszébe. Egyetlen barátja a vadmadarakra vadászó, kissé különc Strix. Mirka az öreg hímzőnő, Kalsan, házába kerül. Hamar kiderül, hogy a fiú édesanyja Elena, az asszony lánya. Az új életet kezdő Elena nehéz választás elé kerül: engedve a falusiak nyomásának taszítsa el magától előkerült fiát vagy mindenáron tartsa magánál.