dráma

Egy eldugott, varázslatos dél-olaszországi szigeten összefonódik két asszony sorsa: mindketten szeretnének boldogabb életet biztosítani gyerekeiknek. Giulietta (Donatella Finocchiaro) igyekszik fiát, Filippót (Filippo Pucillo) a nagyvárosi életforma felé terelni, a vidéki életben csak az elmaradottságot látja. Sara (Timnit T.) fiával Afrikából menekült várandós asszony, akinek Giulietta és Filippo ad menedéket. Anya és fia kénytelen mindent kockára tenni, hogy segítsenek Sarán.
Emanuele Crialese rendező (Grazia szigete, Aranykapu) a modern társadalom visszásságaira hívja fel a figyelmet, filmjében szembeállítja a törvényt, a morált és a boldogság iránti vágyat. A csodaszép szicíliai tájakon játszódó A tenger törvénye a Velencei Filmfesztiválon három díjat, köztük a Zsűri Különdíját nyerte!

A sikeres színdarab alapján készült klasszikus női főszereplője, Shirley Booth
Oscar-díjat nyert nagyszerű és hiteles alakításáért.
Doc és Lola Delaney két évtizede nem tudnak és talán nem is akarnak
kikeveredni unalmas, rosszul sikerült házasságukból. Mióta Lola elvetélt,
minden figyelmét, törődését kiskutyájára, Shebára fordítja, aki néhány
hónapja elkóborolt.

Doc a feleségét okolja, amiért abba kellett hagynia az orvosi egyetemet
és nem lehetett valódi doktor. A szomorú, csalódással teli szürke hétköznapokból
évekig az alkoholba menekült, most azonban egy anonim alkoholisták klubjának
köszönhetően gyógyulófélben van.

Amikor egy csinos főiskolás lány, Marie bérel náluk szobát, a házaspár
élete újra felpezsdül. Lola úgy érzi, mintha saját gyermekkel lepte volna
meg őket a sors, és aggódva figyeli a lány minden lépését, míg Doc hosszú
évek óta először ismét találkozik a szenvedély érzésével. De Lola ebből
mit sem vesz észre.

Amikor felbukkan a színen egy udvarló, a szenvedélyek elszabadulnak, és Doc
ismét az üveg után nyúl…

A Weiss-család egy tipikus hollywoodi dinasztia: az apa, Stafford (John Cusack) korábban egy önsegítő program kidolgozásával vált sikeressé; míg az anya, Cristina (Olivia Williams) ideje nagy részében 13 éves fiuk, a gyereksztár Benjie karrierjét egyengeti. Stafford egyik páciense a színésznő Havana (Julianna Moore), aki arról álmodozik, remake-et készít a filmnek, amely a ’60-as években sztárrá avatta édesanyját, Clarice-t (Sarah Gadon). Az asszony már nem él, ám éjjelente még kísérti lányát. Benjie nemrég jött ki a rehabról, ahol 9 éves kora óta kezelték, illetve nővére, Agatha (Mia Wasikowska) is épp ez időben lép ki a pszichiátria kapuin, ahová piromániája miatt utalták be.

A terrorista című film Malli történetét meséli el. Egy 19 éves Sri Lankan-i lányét, aki rendkívüli megtiszteltetésnek veszi, hogy kiválasztották egy öngyilkos küldetésre, melyben azt a feladatot kapja, hogy öljön meg egy kiváló indiai politikust, méghozzá a saját testére erősített robbanóanyaggal. Mallinak két napig kell utaznia a buja Sri Lankan-i dzsungelen át küldetése felé. Az utazás alatt azonban egyre több kétsége támad. Ez a viszonylag rövid ideig tartó út eposzi méreteket ölt, amit csak fokoz a dzsungel látványvilága, a maga természeti szépségével. Tökéletes háttér a lány lelkében dúló sötét éjszakájához.

Santosh Sivan rokonszenves filmjét a Rajiv Ghandi, indiai miniszterelnök meggyilkolása körüli események inspirálták. John Malkovich-ot annyira lenyűgözte Sivan rendezői debütálása, hogy producerként is a film mellé állt és biztosra vette, hogy a film sikeres lesz az egész világon. Nem tévedett.

A Diploma előtt Oscar-díjas rendezője, Mike Nichols ugyancsak
meglepte és megbotránkoztatta a prűd Amerikát amikor a Testi kapcsolatok
című filmjében korábban elképzelhetetlennek tartott nyíltsággal tárgyalta a szex
és a szerelem kérdéseit. Ma már természetesen a frivol párbeszédeken senki nem
akad majd fenn, viszont Jack Nicholson és a zenészként is jól ismert Art
Garfunkel parádés játéka, valamint a nagyszerű forgatókönyv miatt a film ma
is jó szórakozást nyújt!
Nem sokkal a második világháború után két fiatal srác a közös kollégiumi szoba
falai között beszél egymással szexuális álmokról és vágyakról. Pontosabban álmokról
és vágyakról elsősorban a szégyenlős, visszahúzódó, félénk Sandy beszél,
barátja, Jonathan ugyanis inkább tapasztalatairól számol be, lévén nagy
nőfaló hírében áll.

Jonathan egy partin megismerteti Sandy-t a szépséges Susannel.
Sandy esetlen próbálkozásairól rendre beszámol barátjának, aki nem érti,
miért olyan nehéz ágyba csábítani egy lányt…

A főiskola után Sandy és Jonathan útjai elválnak. Egyikük megházasodik,
míg másikuk továbbra sem képes lenyugodni és a monogámia játékszabályai szerint
élni. Két évtizeddel később az egykori jóbarátok újra összejönnek, hogy megbeszéljék,
ki mire vitte az életben. A fő téma természetesen most is a szex!

James Gralton (Barry Ward) 1932-ben, tíz év amerikai távollét után visszatér szülőföldjére, Írországba, hogy újranyissa egykori tánctermét. A látszólag ártatlan vállalkozás azonban nem csak rajongókra, hanem komoly ellenállókra is talál a közösségben, a feltörő indulatok pedig hamarosan erőszakba torkollnak. A Cannestól Berlinen át Velencéig az összes jelentős filmfesztiválon díjazott élő legenda, Ken Loach utolsó alkotása a Tiltott táncok. A hazánkban is nagy sikert aratott vígjátéka, a Szesztolvajok után ezúttal egy kevésbé ismert igaz történet inspirálta nagyszabású történelmi filmjét. A gyönyörű írországi tájakon forgatott *Tiltott táncok* történelmi közegbe ágyazva mesél azokról a bátor férfiakról és nőkről, akik mertek szabadon gondolkozni, véleményüknek hangot adni és mindenekelőtt jól érezni magukat a zenén és táncon keresztül.

Ezzel a filmmel a Disney a család minden tagját elvarázsolja.
Cindy (Jennifer Garner) és Jim Green (Joel Edgerton) boldog házasságban él, és nem elégednek meg azzal, hogy ketten vannak. De sajnos, csak álmodhatnak a közös gyerekről… és az álmok néha valóra válnak. Egy viharos éjjelen megjelenik az ajtajukban egy fura kisfiú: Timothy, és a különös jövevény mindent elvarázsol, átalakít, a feje tetejére állít és összekavar. Greenék mégsem tudnának már nélküle élni.
Az Oscar®-díjra jelölt író-rendező, Peter Hedges (Egy fiúról – Legjobb adaptált forgatókönyv, 2002) a szeretetről és a család örömeiről készített vicces és játékos filmet – amilyen csak a Disneynél készülhet.

EXTRÁK

A 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás árnyékában játszódik a történet, amelyből először sikeres színházi dráma, majd film lett.
Nick tűzoltóparancsnok, aki nem tudja feldolgozni nyolc legjobb embere elvesztésének fájdalmát. Tíz nappal a tragédia után szeretne szólni családtagjaihoz és a világhoz a kollégák temetésén, de képtelen bármit is összehozni. Joan írónő, akinek nincs személyes érintettsége a tragédiában, de mint minden amerikait, őt is letaglózta a tragédia. Olvasván Nick segélykiáltását felajánlja szolgálatait a férfinak. Ketten segítik egymást lelki sebeik begyógyításában és egyre közelebb kerülnek egymáshoz...

Bukowski önéletrajzi ihletettségű novellájának hőse, ki is lehetne más, mint egy kissé nyers, szókimondó figura. Henry, Los Angelesben bolyongva olyan alkalmi munkákból próbálja fenntartani magát, melyek nem zavarják sem szenvedélyeinek gyakorlásában – nők, pia, szerencsejáték -, sem pedig valódi hivatásában, az írásban. A szenvedélyeinek rabjaként, számtalan furcsa sorsú figurával hozza össze az élet, akik akárcsak ő, próbálnak az élet súlya alatt egyensúlyozni, ezzel szolgáltatva a megfelelő ihletet az ő írásaihoz…

Tino Orsini (TONY CURTIS), az ifjú és rendkívül tehetséges artista Amerikából érkezik a párizsi Bouglione cirkuszba, hogy megtalálja Mike Ribble-t (BURT LANCASTER), apja egykori partnerét. Mike egyike volt azon kevés légtornászoknak, aki képes volt megcsinálni a legnehezebb mutatványt, a tripla szaltót. Ám a világhírű artista balesete óta lecsúszott alkoholista hírében áll, aki sátormesterként dolgozik a cirkusznál és mindenkit durván elutasít, aki a fényes múltjáról kérdezi, vagy tanulni szeretne tőle. Tino tehetsége viszont még az ő figyelmét is felkelti és elhatározza, hogy méltó utódot farag belőle. Mindketten őrült megszállottsággal kezdenek dolgozni az új világszámon, de hamarosan feltűnik a színen a gyönyörű és ambiciózus Lola (GINA LOLLOBRIGIDA), aki mindent bevet annak érdekében, hogy részt vehessen a showban és a két férfi közé állhasson…

A film hőse a rendező, Andrej Tarkovszkij alteregója, Alekszej, aki halálos betegnek véli magát. Felesége elhagyta, gyermekével való kapcsolata talán már sosem rendeződik, s mindezek együttesen mély belső válságba sodorják. Őt magát nem látjuk, csupán halljuk, s narrációja révén mintha darabokra hulló tükör apró darabjaiként ismernénk meg álmait, emlékeit és élete azon történéseit, melyek a legjelentősebb mértékben meghatározták azt. Miközben peregnek az alkotás jelenetei, mely során Alekszej válaszokat keres saját helyzetére, népe és az emberiség különösen fontos kérdéseire, mi magunk Andrej Tarkovszkij lenyűgözően megkomponált képekkel és beállításokkal rendelkező, önéletrajzi elemekben dúskáló művészi hitvallása segítségével szembesülhetünk saját, személyes történetünk letisztult változatával.

Amanda csonka családban nőtt fel, mostohaapja fiatalon megerőszakolja, az anyja eldobja magától. Házasságba menekül, de az is csak pár hónapig tart. Amanda találkozik a semmirekellő Billy-vel, aki sztriptíztáncra és prostitúcióra kényszeríti, rászokik a drogozásra is. Befogadja egy hivatásos katona, de vele sem marad sokáig, ezért Billy-vel bosszút forralnak. Amanda drogos állapotban gyilkosságot követ el. A kérdés: halálbüntetéssel sújtsák a még kiskorú gyilkost, vagy nem? Túl fiatal a halálhoz?

Az árvaház sanyarú sorsú gyermekei éheznek, ezért sorsot húznak: sajnos Twist Olivér húzza a rövidebbet, rá esik a választás, hogy a felügyelő elé állva több ételért könyörögjön, de emiatt végleg ki is penderítik.

Először egy temetkezési vállalkozó veszi magához munkaerőnek, de onnan is végleg megszökik, és étlen-szomjan indul London felé. Útján zsebtolvajok veszik pártfogásukba. Fagin, a banda főnöke megtanítja a tolvajlás mesterségére, ám rögtön az első „bevetésen” Olivér nagy bajba kerül, de a szerencse a segítségére siet: Mr. Brownlow, egy gazdag úriember veszi pártfogásába. Fagin és cimborái azonban újra felbukkannak, hogy a hirtelen úri ficsúrrá lett Olivért visszarántsák az alvilágba.

Dickens klasszikus regényének feldolgozásában az Oscar-díjas George C. Scott és Tim Curry alakítják a főszerepeket.

Roman Polanski rendezett filmet Charles Dickens klasszikus történetéből, amelyben egy árva kisfiú zsebtolvajok bandájába kerül a 19. századi Londonban. A már kiskorában sorsára hagyott Twist Olivér (Barney Clark) egy dologházban kénytelen nyomorogni, ahol a kíméletlen Mr. Bumble még azt a kevés ételt is elcsalja a fiúktól, ami járna nekik. A kétségbeesett, ám elszánt Olivér inkább a szökést választja. Mivel magányosan és egyetlen fillér nélkül tengődik London utcáin, enged a csábításnak, és belép a gonosz Fagin (az Oscar-díjas Sir Ben Kingley) kiskorú zsebtolvajokból álló bandájába. A bűn világából a kedves Mr. Brownlow menekíti ki Olivért, ám mindez csak kezdete annak a számtalan kalandnak, amelyek végén felcsillanhat egy jobb élet reménye a sanyarú sorsú fiú számára.

Észak-Anglia, 1825: a fiatal Agnes Fleming belehal a szülésbe és fia, Twist Olivér árvaházba kerül, ahol a felcseperedett fiút kemény munkára fogják. Olivérnek egyetlen emléke maradt anyjáról: egy arany medál, amelyet gyámja ígérete szerint 12 éves korában megkap. Egy nappal születésnapja előtt azonban fellázad a kegyetlen bánásmód ellen és ezért kikergetik az intézetből. Oliver azonban az éj leple alatt visszalopódzik az intézetbe, megkaparintja az ékszert és nekiindul, hogy fényt derítsen saját múltjára. London utcáin éhesen, magányosan kóborolva gyerektársaságba keveredik és így ismerkedik meg a zsebtolvajok királyával Faginnel, aki őt is kitanítja a mesterség minden csínjára. Fagin egyik társa, a gonosz lelkű bűnöző, Bill Sikes. Az ő társaságában Oliver megismerkedik a melegszívű Nancy-vel, aki maga is árva lévén, megérti a kisfiú minden fájdalmát és gondját. Hiába azonban minden szeretet, amelyet Nancy Olivernek adhat, a fiúnak egy napon ki kell mennie az utcára, hogy végrehajtsa Fagin és Bill Sikes parancsait.

Robert De Niro második rendezése – a Bronxi mesék után – igaz történetet mesél el a világ legbefolyásosabb titkos szervezetének, a CIA-nek a megalakulásáról.

Edward Wilson egy fiatal, céltudatos ember, aki számára a becsületesség etalon. Hazájáért, az Egyesült Államokért mindenre képes. Ambíciózus hozzáállása segíti abban, hogy munkát kapjon a frissen megalakuló OSS csoportban (a későbbi CIA). Ennek azonban megvan a maga ára. Wilson kénytelen feláldozni korábbi ábrándjait, és ami a legfontosabb, a házasságát is. Wilson a hidegháború kezdetén kap egy megbízatást, minek értelmében létre kell hozzon egy olyan szervezetet, amely az Egyesült Államok érdekeit védi külföldön.

Munkája során azonban az országot uraló hidegháborús paranoiás hangulat egyre inkább fokozódik, és az iroda falain belülre is beszivárog. Egyre furcsább gondolatai támadnak, végül már nem bízhat senkiben sem.

A 2000. évi amerikai elnökválasztás napjától kezdve a Legfelsőbb Bíróság Bush kontra Gore-ügyben hozott döntéséig az HBO Films® filmje, az Újraszámlálás azt a bizarr 36 napos huzavonát eleveníti fel, mely során azt próbálták eldönteni, melyik jelölt nyerte meg Floridát... és ezzel az elnökséget. Miközben az egész ország lélegzet-visszafojtva figyelt, a republikánusok a kőkemény James Baker (az Oscar®-jelölt Tom Wilkinson – Michael Clayton) irányítása alatt a demokratákkal birkóztak, akiket Al Gore korábbi személyzeti főnöke, Ron Klain (a kétszeres Oscar®-díjas Kevin Spacey – Amerikai szépség) vezetett. Tüntetések, perek, fellebbezések, jogi csűrés-csavarások – a felek minden eszközt bevetettek. A színes szereplőgárdában megtaláljuk a floridai választási ügyekért felelős államtitkárt, Katherine Harrist (az Oscar®-jelölt Laura Dern – Rózsa és tövis) is, aki a sminkje mellett azzal vált ismertté, hogy kulcsszerepet játszott az eredmény eldöntésében.

Az Újraszámlálás elképesztően izgalmasan és szórakoztatóan mutatja be az amerikai elnökválasztások történetének legszorosabb versenyét.