dráma

Liu Xing (Ye Liu), kínai egyetemista a világegyetem eredetét kutatja egy híres amerikai egyetemen a 90-es évek elején. Eleinte minden remekül megy. Sikerül olcsó lakást bérelnie néhány kínai ismerősével, és megismerkedik a helyi teaboltban dolgozó csinos amerikai lánnyal. A tanszékvezető, Jacob Reiser (Aidan Quinn), beveszi Liut a kozmológiával foglalkozó kutatócsoportjába, és úgy tűnik, hogy csak a saját kitartásán múlik, hogy a boldoguljon. Az egyetem gazdag patrónusa, Joanna Silver (Meryl Streep) is felfigyel a szimpatikus diákra. Kimondatlan kötelék szövődik közöttük.

Liu Reiser pártfogoltja lesz, és elkíséri egy neves konferenciára, ahol nagy sikert arat. A „fekete anyagot” tanulmányozza, a világegyetemet alkotó láthatatlan vegyületet, de hamar ráébred, hogy kutatási eredményei megkérdőjelezik Reisel modelljét. Liut inspirálja a tudományos áttörlés lehetősége, de közben nem törődik a figyelmeztetésekkel: nem szabad jótevőjének útjába állnia. A fiú naivan azt hiszi, hogy az amerikai tudomány az elméletek szabad piaca, és a társadalom nyitott kapukkal vár a bevándorlókra.

Hamarosan azonban összeomlik a világ. Visszakényszerítik Reiser hát mögé. Elutasítják a disszertációját, a teaüzletben megismert lány kidobja, a szobatársai pedig állást találnak és elköltöznek. Liu nem akar hazaköltözni a szüleihez, és túl büszke ahhoz, hogy elfogadja Joanna segítségét, így olyanná válik az egyetemen mint egy kísértet. Egyedül marad a meghiúsult álmaival, és egy végső elkeseredésében brutális tettre ragadatja el magát...

A film megszületését megtörtént események inspirálták, a valóságban Gang Lu fizika szakos végzős hallgató volt az, aki megölte öt diáktársát az iowai egyetemen 1991. nov.1-n, majd öngyilkos lett.

Bette Davis könnyfakasztóan megindító alakítást nyújt Judith Traherne, a haldokló úrihölgy szerepében, aki szeretné megtalálni a boldogságot, mielőtt meghal. De a siker soha nem jött volna el, ha Davis nem erősködik a stúdiónál, hogy vegyék meg a Sötét győzelem megfilmesítési jogait. Jack Warner végül belement, de csak vonakodva: „Ki akarja azt látni, ahogy egy dáma megvakul?” – kérdezte. Úgy tűnik, mindenki: a Sötét győzelem lett Davis karrierjének legnagyobb sikere, amely három Oscar®-jelölést is begyűjtött a legjobb film, legjobb színésznő és legjobb zene (Max Steiner) kategóriájában. „Ha ez a film autó lenne” írta a Newsweek, „akkor Rolls-Royce lenne.” Egy sztárt láthatunk élete szerepében.

12 éven át forgatott film, ugyanazokkal a szereplőkkel: a SRÁCKOR egy korszakalkotó és egyedülálló filmélmény a felnőtté válásról.

Ethan Hawke és Patricia Arquette játsszák Mason (Ellar Coltrane) szüleit, aki a szó szoros értelmében a szemünk előtt nő fel a Richard Linklater (Mielőtt felkel a nap) által rendezett filmben, amely egyetlen más korábbi alkotáshoz sem mérhető módon mutatja be a gyermekkorból kivezető rögös utat, mindezt olyan remekbe szabott zenék kíséretében, mint például a „Yellow” a Coldplaytől vagy a „Deep Blue” az Arcade Fire-től. A SRÁCKOR egyszerre kínál nosztalgikus visszatekintést a közelmúltba, és tiszteleg a felnövés, valamint az anyaság és apaság előtt.

Alvin Straight 73 éves özvegyember, aki beszédhibás lányával, Rose-zal
éldegél az Iowa állambeli Laurens városkában. Afféle régimódi cowboy,
saját értékrendje és erkölcsi kódexe szerint élő vadnyugati figura. Büszke és
makacs, orvoshoz menni sem hajlandó, noha egészségi állapota rohamosan romlik,
rossz a dereka és tüdőtágulása van.

Telefonon értesítik, hogy fivére, Lyle szívszélhűdést kapott, mire Alvin
elhatározza, hogy meglátogatja őt Wisconsin állambeli otthonában. Se kocsija,
se jogosítványa - a fűnyíró gépe az egyetlen közlekedési eszköz, ami szóba jöhet
számára. 350 mérföldes út áll előtte...

A The Straight Story David Lynch eddigi legegyszerűbb, leglényegretörőbb
és legérettebb filmje. Az a bizarr, sötét érzékenység, amely minden korábbi
filmjét áthatotta, sehol sem lelhető fel ebben a csöndes, érzelmes családi történetben.
A szereplők életkora, a ráérős tempó és a kevés figurát használó történet bizonyára
leszűkíti a film esélyét a kereskedelmi sikerre, de a Lynch-rajongók
és a független filmek hűséges nézői számára kihagyhatatlan filmélménynek ígérkezik.
Szinte mellékes, hogy a film megtörtént eseményeken alapul, Lynch ezúttal
is ihletett, látnoki erejű filmet készített, melynek ott a helye legjobb munkái
között, a Radírfej vagy a Kék bársony magasságában.

Sylvia Plath tehetséges, ám depressziós költő volt, aki verseskötetei mellett Az üvegbura című önéletrajzi ihletésű regényének köszönhette hírnevét, amelyben betegsége ellen folytatott hosszas küzdelméről írt.

A film főként költőtársával, Ted Hughes-zal folytatott viharos kapcsolatára koncentrál. Házasságuk alatt Sylvia reménytelenül keresi a boldogságot és a sikert, de rá kell döbbennie, hogy ezeket Ted árnyékában soha nem lesz képes megtalálni…

A főszerepben két nagyszerű színészt láthatunk, az Oscar-díjas Gwyneth Paltrow-t (Szerelmes Shakespeare) és James Bond legújabb alakítóját, Daniel Craiget (Casino Royale). Rajtuk kívül a címszereplő édesanyja, a Golden Globe-díjas Blythe Danner (Hullámok hercege), illetve Michael Gambon (Csodálatos Júlia) kiváló játéka, valamint a szintén Oscar-díjas Gabriel Yared zeneszerző (Az angol beteg) melankolikus dallamai teszik emlékezetessé Christine Jeffs filmjét

Újra együtt a háromszor Oscar®-jelölt Leonardo DiCaprio és az Oscar®-díjas Kate Winslet!

Átütő erejű, megrázó alakítást nyújtanak Sam Mendes rendezésében. A Richard Yates sikerregényéből készült film egy szenvedélyes fiatal pár varázslatos, megható története. Mindent kockára tesznek az álmaikért, ki akarnak törni kisvárosuk egyhangú hétköznapjaiból – de meg tudják-e tenni úgy, hogy közben megőrizzék szerelmüket?

Amikor a csip-csup ügyeken lebukott csirkefogó, Randle P. McMurphy (Jack Nicholson) megérkezik az állami elmegyógyintézetbe, béklyókat nem tűrő, szabad szellemével egykettőre fenekestül felforgatja a zárt osztály lélekölő, merev rendjét. Háború tör ki, amelynek egyik oldalán ő áll, a másikon pedig a halk szavú, ám zsarnoki Ratched nővér (Louise Fletcher). A tét nem kevesebb, mint az intézet összes ápoltjának sorsa. Ken Kesey nagy sikerű regényének szenzációs filmadaptációja 1975-ben mind az öt fő kategóriában – legjobb film (producerek: Saul Zaentz és Michael Douglas), legjobb férfi főszereplő (Nicholson), legjobb női főszereplő (Fletcher), legjobb rendező (Miloš Forman) és legjobb adaptált forgatókönyv (Lawrence Hauben és Bo Goldman) – elnyerte az Oscar-díjat! Az azóta klasszikussá ért Száll a kakukk fészkére merész témaválasztásával, lázadásával és a további szereplők – köztük Brad Dourif, Danny DeVito és Christopher Lloyd – kiváló játékával örök élmény.

Amikor a csip-csup ügyeken lebukott csirkefogó, Randle P. McMurphy (Jack Nicholson) megérkezik az állami elmegyógyintézetbe, béklyókat nem tűrő, szabad szellemével egykettőre fenekestül felforgatja a zárt osztály lélekölő, merev rendjét. Háború tör ki, amelynek egyik oldalán ő áll, a másikon pedig a halk szavú, ám zsarnoki Ratched nővér (Louise Fletcher). A tét nem kevesebb, mint az intézet összes ápoltjának sorsa. Ken Kesey nagy sikerű regényének szenzációs filmadaptációja 1975-ben mind az öt fő kategóriában – legjobb film (producerek: Saul Zaentz és Michael Douglas), legjobb férfi főszereplő (Nicholson), legjobb női főszereplő (Fletcher), legjobb rendező (Miloš Forman) és legjobb adaptált forgatókönyv (Lawrence Hauben és Bo Goldman) – elnyerte az Oscar-díjat! Az azóta klasszikussá ért Száll a kakukk fészkére merész témaválasztásával, lázadásával és a további szereplők – köztük Brad Dourif, Danny DeVito és Christopher Lloyd – kiváló játékával örök élmény.

Mi a fontosabb: ezer vágyat kielégíteni, vagy egyetlenen úrrá lenni... Ez a tanítás vonul végig Nalin Pan Himalájában játszódó filmjében.
Tashi három évig tartó magányos meditációját követően visszatér a kolostorba, hogy szerzetestársai között haladjon tovább a bölcsesség felé vezető úton. De hamar rádöbben, valami nincs rendjén: úgy nevelik a tökéletes megtartóztatásra és fegyelemre, hogy közben nem tapasztalhatja meg azt, amiről le kell mondania. A testi vágy egyre elviselhetetlenebbül tör elő belőle, míg végül feladja szerzetesi létét, és a szerelmet, a paraszti életet választja. Az igazi leckét azonban csak ekkor kapja.
Az indiai származású rendező 5000 méter magasan, az indiai Ladakh-ban forgatta a nézőt is szellemi útra csábító első nagyjátékfilmjét, de a lenyűgöző helyszíneken játszódó történet nemcsak spirituális élményt nyújt. A totálképeken elidőzve a kamera varázslatosan szép tájakra vezet el minket, miközben egy távoli kultúrába nyerhetünk betekintést.

Egy baráti társaság tagjai együtt élték át ifjúságukat a nyolcvanas-kilencvenes években. Negyvenesekként számot kell vetniük barátságuk értelmével és mélységével, kapcsolataikkal, az életükkel. Az elválás elfogadhatatlansága a barátságban és a szerelemben arra kényszeríti őket, hogy nézzenek szembe érzéseikkel, érzelmeikkel és legbelső félelmeikkel. A csoport tagjainak személyes, néha melankolikus, néha keserű hangvételű története indirekt módon egy új szabályokat és kapcsolatformákat kereső társadalmat tükröz. Mi történik, ha az érzelmi és egzisztenciális változások eltitkolása és tagadása helyett semmit nem rejtenek el egymás elől, mindent kimondanak és megfogalmazzák titkaikat, vágyaikat, az új érzések és kapcsolatok igényét? Hogyan lehet túllépni a saját életük változásaival együtt járó félelmeken? Meg lehet–e tenni, hogy sosem válnak el, miközben körülöttük minden erre készteti őket?

A többszörösen és méltán elismert rendező, Ferzan Özpetek (Törökfürdő, Az utolsó hárem, Tudatlan tündérek, A szemközti ablak, Szent szív) legújabb lélektani drámája.

A film középpontjában egy párizsi fiatalokból álló deszkás banda áll. Életük a drog, az alkohol, a szex és a függőség körül forog. Deviáns viselkedésük miatt olyan körökbe keverednek, ahol a legperverzebb, legbizarrabb alakok igyekeznek kihasználni a szinte mindenre kapható fiatalokat.

Berlin, röviddel a második világháború után. Egy amerikai tiszt érkezik a városba,
hogy kivizsgálja a híres német karmester, Wilhelm Furtwängler ügyét.
A mester ugyanis a háború alatt végig a 3. birodalom fővárosában maradt és dolgozott:
zenekara élén a náci Németország legnagyobb ünnepein lépett fel.

Az amerikai úgy gondolja, ez megbocsáthatatlan bűn volt, amiért egy zseniális
művésznek is bűnhődnie kell, Furtwängler véleménye viszont egészen más:
azt állítja, sosem azonosult a náci eszmékkel, és zenéje, a művészet őrzése
a nehéz időkben sokkal inkább érdem, mint bűn.

A film története egy kihallgatás története, két, eszméihez végsőkig ragaszkodó
férfi szembenézésének története. Az ő összecsapásaik hátterében azonban egy
egész világ tárul fel: azoké, akik a náci Németország hátországának hétköznapjait
élték, és azoké, akik úgy érzik, vétkesek közt bűn némának maradni.

A Szemet szemért Spike Lee (Ha megy a busz, Suli láz) egyik legerőteljesebb filmje. Ebben a nagysikerű műben humorral ötvözi a drámát, hogy rávilágítson a rasszizmus abszurditására és a benne rejlő tragédiára.

A nyár legmelegebb napja van Brooklynban és mindenki feszült. Ahogy melegszik az idő, úgy válik a könnyed bolondozás frusztrációvá és dühé, a fehérek és a feketék közötti ellentét egyre fokozódik az égető nap sugarai hatására.

Ruth átlagos ausztrál lány, aki a barátnőjével Indiában vakációzik, amikor váratlanul egy szekta gurujának mágikus befolyása alá kerül. Gondolkodása egy csapásra megváltozik, ezért nem is akar többé hazatérni. Családja kétségbeesésében szakemberhez fordul: Amerika első számú "szektagyógyászát", P. J. Waters-t hívják lányuk megmentésére. Miután csellel hazacsalták, Ruth-nak három napot kell eltöltenie egy kunyhóban, valahol kint az ausztrál sivatagban teljes elzártságban - kettesben Waters-szel. A hidegvérű profi és a megtévesztett lány közti játszmában hamar fordul a kocka, és a szellemi kijózanítás a nemek kíméletlen harcává válik.

Joanna Crane (KATHLEEN TURNER – A smaragd románca) kettős életet él: nappal munkamániás divattervező, éjszaka pedig China Blue néven Los Angeles legmenőbb prostija, aki a legperverzebb igényeket is kielégíti. Mivel elég feltűnő jelenség, többen is figyelik: egyikük egy magánnyomozó, aki megpróbálja felfedni Joannát, a másik egy megszállott utcai prédikátor (ANTHONY PERKINS – Psycho), akinek a legperverzebb kuncsaftoknál is vadabb szándékai vannak az őrült szenvedély és a szent megszállottság jegyében…

Ken Russell botrányfilmje óriási felháborodást és zavart keltett bemutatásakor, de mindenképpen mérföldkőnek számít az erotikus thriller műfajában, az Elemi ösztön előfutárának tekinthető.

Egy fiatal, energikus újságírónő, Megan Carter úgy
érzi, elérkezett a nagy kiugrás lehetősége. Egy FBI-ügynök olyan információt
árul el neki, amely egy szenzációs sztori alapja lehet.

Az ügynök állítása szerint egy eltűnt befolyásos szakszervezeti
vezető ügyében nyomozás indult Michael Gallagher ellen.

Gallagher látszólag tisztességes üzletember, de mivel
apja ismert maffiózó volt, a riporternő fenntartások nélkül elhiszi, hogy a
férfinek köze lehet egy esetleges gyilkossághoz. Megírja a sztorit és ezzel
óriási botrányt robbant ki, tönkre téve Gallagher üzletét és az öngyilkosságba
sodorva a férfi ártatlan társát.

Mint kiderül, az FBI a cikk segítségével szerette volna kiugrasztani
a nyulat a bokorból és semmilyen konkrét bizonyítékuk nem volt Gallagher
ellen.

A megvádolt férfi bosszúra készül. Felveszi a kapcsolatot
Megannel és megpróbálja saját fegyverükkel legyőzni azokat, akik tönkre
tették az életét...

Nathan (Romain Duris - Moliere), a New York-i sztárügyvéd életét a munka tölti ki. Feleségétől, Claire-től (Evangeline Lilly – Lost: Eltűntek) egy családi tragédia következtében elhidegült, s jelenleg egyedül él. Mindennapjai szürke, érzelemmentes robotolással telnek, míg nem egy nap megjelenik az irodájában a titokzatos Doctor Kay (John Malkovich – Elcserélt életek), akinek fontos üzenete van a számára: azt állítja, hogy Nathan meg fog halni. Kay ugyanis érzi bizonyos embereken, hogy napjaik meg vannak számlálva, s az a dolga, hogy segítsen neki rendbe tenni az életüket, mielőtt még túl késő. Nathan először egy szavát sem hiszi, ám később olyan jelenségek szemtanúja lesz, melyek a doktort igazolják.
Gilles Bourdos elgondolkodtató filmje Guillaume Musso Szerelem életre-halálra című bestsellere alapján készült és a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon debütált. Csendes dráma, amely az elmúlásról, az elfogadásról és a lelki béke megtalálásának fontosságáról regél gyönyörű képek és Alexandre Desplat (Benjamin Button különös élete) csodálatos filmzenéjének kíséretében.

A balszerencse nem kerüli el az egyébként tehetséges pókerjátékos Gerryt sem. Játékfüggőségének adósságait újabb és újabb játszmákkal próbálja rendezni. Szerencséje megváltozni látszik, amikor egy klubban egy asztalhoz kerül egy fiatal játokossal. A két kalandor hamar összebarátkozik, és együtt indulnak New Orleans felé, hogy megmérettessék magukat az egyik legnagyobb pókerjátszmán.

1929-et írunk. Amerika a gazdasági összeomlás szélén áll. A csendes egyetemi városban, New England-ben Edgar kutatást szervez, hogy barátaival kiderítse a szexualitás rejtelmeit. Edgar a milliomos mûpártoló, Faldo kissé rogyadozó házában él, és most szakított Chloéval. A viszony miatt némi feszültség volt közte és tanítványa, Peter között, aki szerelmes Chloéba. Mindkettõjük meggyõzõdése, hogy Edgar önzõ, és képtelen a szerelemre, mert a szukkubusz, vagyis az éjszaka kísértõ nõi démon megszállottja. Zoe és Alice Edgar hirdetésére jelentkezõ, fiatal gyorsírónõk. Lejegyzik a kutatás során elhangzottakat. Zoe és Oscar, a jóképû fotós az elsõ pillanatban flörtölni kezd. A beszélgetésekben részt vesz még Monty, a nõfaló német író, és Sevy, az angol festõ. A kutatás kitér a férfi-nõi orgazmusra, az anális szexre, a szerelemre, de komolyságát folyton megkérdõjelezi a ház ura, Faldo.

Monty sikertelen próbát tesz Alice-nél, aki titokban Edgart szemelte ki magának. Zoe nyíltan érdeklõdik Oscar iránt. Peter Edgart provokálja Chloe miatt, Faldo Sevy mûvészetét kritizálja. Lorenz, aki újonnan kapcsolódik a kutatásba, némi komolyságot képvisel, és megigézi Alice ártatlansága. Oscar két szürreális filmjének vetítése után nõket is bevonnak a beszélgetésbe. Sevy feleségét, Janet-et, majd Faldo feleségét, Sashát.

Az utolsó beszélgetésen, egy áramszünetet követõen magasba csapnak az indulatok. Kiderül, hogy a párok szívesebben ûzik a szexet, mint elemzik. Faldo és Sasha visszavonulnak, Oscar Zoeval távozik, Chloe Petert csókolja. Távozásakor még a korábban félénk Alice is csókkal búcsúzik Edgartól.

Edgar újra egyedül marad gondolataival, akit Faldo azzal vádolt, hogy a hús-vér nõ helyett a fantáziavilágot választotta. Éjszaka újra meglátogatja a szukkubusz, akinek most elõször a szemébe mer nézni, és ki más lehetne, mint Alice...