dráma

Bukowski önéletrajzi ihletettségű novellájának hőse, ki is lehetne más, mint egy kissé nyers, szókimondó figura. Henry, Los Angelesben bolyongva olyan alkalmi munkákból próbálja fenntartani magát, melyek nem zavarják sem szenvedélyeinek gyakorlásában – nők, pia, szerencsejáték -, sem pedig valódi hivatásában, az írásban. A szenvedélyeinek rabjaként, számtalan furcsa sorsú figurával hozza össze az élet, akik akárcsak ő, próbálnak az élet súlya alatt egyensúlyozni, ezzel szolgáltatva a megfelelő ihletet az ő írásaihoz…

Tino Orsini (TONY CURTIS), az ifjú és rendkívül tehetséges artista Amerikából érkezik a párizsi Bouglione cirkuszba, hogy megtalálja Mike Ribble-t (BURT LANCASTER), apja egykori partnerét. Mike egyike volt azon kevés légtornászoknak, aki képes volt megcsinálni a legnehezebb mutatványt, a tripla szaltót. Ám a világhírű artista balesete óta lecsúszott alkoholista hírében áll, aki sátormesterként dolgozik a cirkusznál és mindenkit durván elutasít, aki a fényes múltjáról kérdezi, vagy tanulni szeretne tőle. Tino tehetsége viszont még az ő figyelmét is felkelti és elhatározza, hogy méltó utódot farag belőle. Mindketten őrült megszállottsággal kezdenek dolgozni az új világszámon, de hamarosan feltűnik a színen a gyönyörű és ambiciózus Lola (GINA LOLLOBRIGIDA), aki mindent bevet annak érdekében, hogy részt vehessen a showban és a két férfi közé állhasson…

A film hőse a rendező, Andrej Tarkovszkij alteregója, Alekszej, aki halálos betegnek véli magát. Felesége elhagyta, gyermekével való kapcsolata talán már sosem rendeződik, s mindezek együttesen mély belső válságba sodorják. Őt magát nem látjuk, csupán halljuk, s narrációja révén mintha darabokra hulló tükör apró darabjaiként ismernénk meg álmait, emlékeit és élete azon történéseit, melyek a legjelentősebb mértékben meghatározták azt. Miközben peregnek az alkotás jelenetei, mely során Alekszej válaszokat keres saját helyzetére, népe és az emberiség különösen fontos kérdéseire, mi magunk Andrej Tarkovszkij lenyűgözően megkomponált képekkel és beállításokkal rendelkező, önéletrajzi elemekben dúskáló művészi hitvallása segítségével szembesülhetünk saját, személyes történetünk letisztult változatával.

A film hőse a rendező, Andrej Tarkovszkij alteregója, Alekszej, aki halálos betegnek véli magát. Felesége elhagyta, gyermekével való kapcsolata talán már sosem rendeződik, s mindezek együttesen mély belső válságba sodorják. Őt magát nem látjuk, csupán halljuk, s narrációja révén mintha darabokra hulló tükör apró darabjaiként ismernénk meg álmait, emlékeit és élete azon történéseit, melyek a legjelentősebb mértékben meghatározták azt. Miközben peregnek az alkotás jelenetei, mely során Alekszej válaszokat keres saját helyzetére, népe és az emberiség különösen fontos kérdéseire, mi magunk Andrej Tarkovszkij lenyűgözően megkomponált képekkel és beállításokkal rendelkező, önéletrajzi elemekben dúskáló művészi hitvallása segítségével szembesülhetünk saját, személyes történetünk letisztult változatával.

Az árvaház sanyarú sorsú gyermekei éheznek, ezért sorsot húznak: sajnos Twist Olivér húzza a rövidebbet, rá esik a választás, hogy a felügyelő elé állva több ételért könyörögjön, de emiatt végleg ki is penderítik.

Először egy temetkezési vállalkozó veszi magához munkaerőnek, de onnan is végleg megszökik, és étlen-szomjan indul London felé. Útján zsebtolvajok veszik pártfogásukba. Fagin, a banda főnöke megtanítja a tolvajlás mesterségére, ám rögtön az első „bevetésen” Olivér nagy bajba kerül, de a szerencse a segítségére siet: Mr. Brownlow, egy gazdag úriember veszi pártfogásába. Fagin és cimborái azonban újra felbukkannak, hogy a hirtelen úri ficsúrrá lett Olivért visszarántsák az alvilágba.

Dickens klasszikus regényének feldolgozásában az Oscar-díjas George C. Scott és Tim Curry alakítják a főszerepeket.

Roman Polanski rendezett filmet Charles Dickens klasszikus történetéből, amelyben egy árva kisfiú zsebtolvajok bandájába kerül a 19. századi Londonban. A már kiskorában sorsára hagyott Twist Olivér (Barney Clark) egy dologházban kénytelen nyomorogni, ahol a kíméletlen Mr. Bumble még azt a kevés ételt is elcsalja a fiúktól, ami járna nekik. A kétségbeesett, ám elszánt Olivér inkább a szökést választja. Mivel magányosan és egyetlen fillér nélkül tengődik London utcáin, enged a csábításnak, és belép a gonosz Fagin (az Oscar-díjas Sir Ben Kingley) kiskorú zsebtolvajokból álló bandájába. A bűn világából a kedves Mr. Brownlow menekíti ki Olivért, ám mindez csak kezdete annak a számtalan kalandnak, amelyek végén felcsillanhat egy jobb élet reménye a sanyarú sorsú fiú számára.

Észak-Anglia, 1825: a fiatal Agnes Fleming belehal a szülésbe és fia, Twist Olivér árvaházba kerül, ahol a felcseperedett fiút kemény munkára fogják. Olivérnek egyetlen emléke maradt anyjáról: egy arany medál, amelyet gyámja ígérete szerint 12 éves korában megkap. Egy nappal születésnapja előtt azonban fellázad a kegyetlen bánásmód ellen és ezért kikergetik az intézetből. Oliver azonban az éj leple alatt visszalopódzik az intézetbe, megkaparintja az ékszert és nekiindul, hogy fényt derítsen saját múltjára. London utcáin éhesen, magányosan kóborolva gyerektársaságba keveredik és így ismerkedik meg a zsebtolvajok királyával Faginnel, aki őt is kitanítja a mesterség minden csínjára. Fagin egyik társa, a gonosz lelkű bűnöző, Bill Sikes. Az ő társaságában Oliver megismerkedik a melegszívű Nancy-vel, aki maga is árva lévén, megérti a kisfiú minden fájdalmát és gondját. Hiába azonban minden szeretet, amelyet Nancy Olivernek adhat, a fiúnak egy napon ki kell mennie az utcára, hogy végrehajtsa Fagin és Bill Sikes parancsait.

Robert De Niro második rendezése – a Bronxi mesék után – igaz történetet mesél el a világ legbefolyásosabb titkos szervezetének, a CIA-nek a megalakulásáról.

Edward Wilson egy fiatal, céltudatos ember, aki számára a becsületesség etalon. Hazájáért, az Egyesült Államokért mindenre képes. Ambíciózus hozzáállása segíti abban, hogy munkát kapjon a frissen megalakuló OSS csoportban (a későbbi CIA). Ennek azonban megvan a maga ára. Wilson kénytelen feláldozni korábbi ábrándjait, és ami a legfontosabb, a házasságát is. Wilson a hidegháború kezdetén kap egy megbízatást, minek értelmében létre kell hozzon egy olyan szervezetet, amely az Egyesült Államok érdekeit védi külföldön.

Munkája során azonban az országot uraló hidegháborús paranoiás hangulat egyre inkább fokozódik, és az iroda falain belülre is beszivárog. Egyre furcsább gondolatai támadnak, végül már nem bízhat senkiben sem.

Míg Claire legjobb barátnője elvesztését gyászolja, egyre közelebb kerül az elhunyt nő férjéhez. Egy nap meglepő felfedezést tesz a férfivel kapcsolatban. Olyan titokra bukkan, amely megváltoztatja mindkettejük életét. A fiatal nőnek választania kell, hogy folytatja-e a különös viszonyt, vagy megszakít vele minden kapcsolatot, és ezáltal végleg elereszti elhunyt barátnőjét.

A 2000. évi amerikai elnökválasztás napjától kezdve a Legfelsőbb Bíróság Bush kontra Gore-ügyben hozott döntéséig az HBO Films® filmje, az Újraszámlálás azt a bizarr 36 napos huzavonát eleveníti fel, mely során azt próbálták eldönteni, melyik jelölt nyerte meg Floridát... és ezzel az elnökséget. Miközben az egész ország lélegzet-visszafojtva figyelt, a republikánusok a kőkemény James Baker (az Oscar®-jelölt Tom Wilkinson – Michael Clayton) irányítása alatt a demokratákkal birkóztak, akiket Al Gore korábbi személyzeti főnöke, Ron Klain (a kétszeres Oscar®-díjas Kevin Spacey – Amerikai szépség) vezetett. Tüntetések, perek, fellebbezések, jogi csűrés-csavarások – a felek minden eszközt bevetettek. A színes szereplőgárdában megtaláljuk a floridai választási ügyekért felelős államtitkárt, Katherine Harrist (az Oscar®-jelölt Laura Dern – Rózsa és tövis) is, aki a sminkje mellett azzal vált ismertté, hogy kulcsszerepet játszott az eredmény eldöntésében.

Az Újraszámlálás elképesztően izgalmasan és szórakoztatóan mutatja be az amerikai elnökválasztások történetének legszorosabb versenyét.

Az Adam Sandler, Don Cheadle, Jada Pinkett Smith és Liv Tyler szereplésével készült „briliáns és szívmelengető film” (Bill Zwecker – CBS-TV) főhőse Charlie Fineman (Sandler), aki elveszítette a családját a szeptember 11-i terrortámadásban.

Charlie a trauma elől álomvilágba menekül, és szinte teljesen elszakad a valóságtól, amikor újra összehozza a sors egykori kollégiumi szobatársával, a karrierje és a családja közt őrlődő Alan Johnsonnal (Cheadle). A két férfi között feléled a régi barátság, és egymás segítségével próbálnak túljutni a nehézségeken.

A 2005-ös Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjában bemutatott AZ UTOLSÓ NAPOK című filmet Kurt Cobain viharos életének záró akkordjai ihlették. Blake (Michael Pitt, ÁLMODOZÓK) briliáns, de zaklatott zenész. A hirtelen jött sikerrel nem tud mit kezdeni, barátaira nem támaszkodhat, hiszen a pénzét jobban szeretik, mint őt magát. Az egyre erőszakosabb rajongók, menedzserek és ügynökök elől Blake egy csendes erdő magányába menekül, hogy megoldást keressen az életét felemésztő közönyre.

Három visszavonult táncosnak most újra bizonyítani kell! Valaha egy társulatban táncoltak, de a társulat vezetője, Alex valóságos zsarnokként viselkedett velük és végül úgy halt meg, hogy a társaság szétszéledt és nem sikerül színpadra vinnie - egyébként zseniális - művét. Chrissa, Travis és Max néhány év múlva felkérést kapnak, hogy vegyenek részt a darabban, ami nem csak fizikai, hanem lelki megpróbáltatásokkal is jár mindhármuk számára. Ráadásul Alex zsarnoki lényét még mindig képtelenek elfeledni.

V. Henrik, az újdonsült, fiatal angol király - aki trónvárományos korában a korhely Falstaff oldalán végbevitt kicsapongásaival szerzett magának kétes hírnevet - háborút indít a franciák ellen. Csodával határos módon legyőzi a túlerőben lévő ellenséget, elnyeri Katalin királykisasszony kezét, és végül a korona is méltó helyre kerül.

Gregers Werle, aki megcsömörlik apja hazug, képmutató életmódjától, kiutat, értelmet keres a maga számára, s ezt az értelmet egy eszményhez való ragaszkodásban véli megtalálni. Úgy érzi, hogy az emberek nem tudnak megfelelő módon élni, nem képesek olyan tiszta magasságokba emelkedni, ahol az életet új alapokon, magasztosabb régiókban, megtisztult formában élhetik tovább.

Mikor összetalálkozik régi barátjával, Hjalmar Ekdallal, elhatározza, hogy Hjalmar családját fogja eljuttatni az eszményi boldogság kapujába. Ez a "világboldogítási kór" ezúttal súlyos tragédiát hordoz magában, hiszen Hjalmar felesége, Gina, valamikor Gregers apjának a szeretője volt, s kislánya, Hedvig is ebből a kapcsolatból származik. Gregers úgy érzi, ha felnyitja Hjalmar szemét, barátja elég erős lesz ahhoz, hogy végigmenjen a megtisztulás folyamatán, s végül eljusson majd az általa eszményinek tartott állapotba.

E világmegváltó kísérlet csak tragédiával végződhet: Hedvig, aki nem érti apja hirtelen érzelemváltozását, végez magával...

A nézők a vágy villamosának az eredeti rendezői változatát látták volna, ha az utolsó pillanatban nem avatkozik be a cenzúra. Elia Kazan és Tennessee Williams filmjének ebben a három perccel hosszabb verziójában olyan korábban be nem mutatott jelenetek láthatók, amelyek egyebek mellett hangsúlyosabbá teszik a Blanche DuBois (Vivien Leigh) és Stanley Kowalski (Marlon Brando) közötti szexuális feszültséget, valamint Stella Kowalski (Kim Hunter) férje, Stanley iránti szenvedélyét. A kihagyhatatlan klasszikussal, amely négy Oscar-díjat és további nyolc Oscar-jelölést nyert, a filmtörténet új korszaka kezdődött.

A történet egy képzelt országban játszódik, amely feltűnően hasonlít Nagy-Britannia és az Egyesült Államok "keverékéhez". Televíziós- és filmsztárok kormányoznak, az elnök pedig a szado-mazochista Max, aki az ország pénzét ízléstelen akciófilmekre költi. Mindeközben Thorne, egy maroknyi felkelőcsapat vezetője, aki véget akar vetni ezeknek az állapotoknak, börtönben sínylődik és rendszeresen kínozzák.

Ő volt a 20-as évek legnagyobb mozisztárja, szex bálványa, akinek a nők a lábai előtt hevertek, a férfiak hősként tiszteltek. Karrierje csúcsán, 1926-ban 31 évesen érte a halál.

A film története Hollywoodban indul, ahol hatalmas tömeg gyűlik össze a sztár temetésére. A szenzációra éhes újságírók Valentio életének tanúit ostromolják, hátha megtudnak egy-két zaftos sztorit. Az elbeszélések alapján kibontakozik egy hihetetlen karriertörténet, amely elmeséli, hogyan lett egy parkettáncosból a világ legnagyobb sztorija.