dráma

Három korszak, három történet, és három nő olvad össze egyetlen történetté AZ ÓRÁK időfolyamában. Mindegyik nő úgy kapcsolódik egymáshoz, akár a szemek a láncban, anélkül, hogy tudnának arról, hogy egyetlen nagyszerű irodalmi alkotás visszavonhatatlanul megváltoztatja az életüket. Először is ott van Virginia Woolf, aki a húszas években London külvárosában az elmebajjal küzd, mikor elkezdi írni első nagy regényét, a Mrs. Dallowayt. Több mint két évtizeddel később Laura Brown, a Los Angeles-i feleség és anya a második világháború végén a Mrs. Dallowayt olvassa, és a könyv akkora revelációt jelent számára, hogy elsöprő erejű változást fontolgat az életében. Aztán a mai New York Cityben ott van Clarissa Vaughan, Woolf Mrs. Dallowayének modern változata, és szerelmes Richard nevű barátjába, aki briliáns költő és AIDS-ben haldoklik. A három történet egybeszövődik, és végül összeáll a közös felismerés meglepő és transzcendens pillanatában.

Három korszak, három történet, és három nő olvad össze egyetlen történetté AZ ÓRÁK időfolyamában. Mindegyik nő úgy kapcsolódik egymáshoz, akár a szemek a láncban, anélkül, hogy tudnának arról, hogy egyetlen nagyszerű irodalmi alkotás visszavonhatatlanul megváltoztatja az életüket. Először is ott van Virginia Woolf, aki a húszas években London külvárosában az elmebajjal küzd, mikor elkezdi írni első nagy regényét, a Mrs. Dallowayt. Több mint két évtizeddel később Laura Brown, a Los Angeles-i feleség és anya a második világháború végén a Mrs. Dallowayt olvassa, és a könyv akkora revelációt jelent számára, hogy elsöprő erejű változást fontolgat az életében. Aztán a mai New York Cityben ott van Clarissa Vaughan, Woolf Mrs. Dallowayének modern változata, és szerelmes Richard nevű barátjába, aki briliáns költő és AIDS-ben haldoklik. A három történet egybeszövődik, és végül összeáll a közös felismerés meglepő és transzcendens pillanatában.

Három korszak, három történet, és három nő olvad össze egyetlen történetté AZ ÓRÁK időfolyamában. Mindegyik nő úgy kapcsolódik egymáshoz, akár a szemek a láncban, anélkül, hogy tudnának arról, hogy egyetlen nagyszerű irodalmi alkotás visszavonhatatlanul megváltoztatja az életüket. Először is ott van Virginia Woolf, aki a húszas években London külvárosában az elmebajjal küzd, mikor elkezdi írni első nagy regényét, a Mrs. Dallowayt. Több mint két évtizeddel később Laura Brown, a Los Angeles-i feleség és anya a második világháború végén a Mrs. Dallowayt olvassa, és a könyv akkora revelációt jelent számára, hogy elsöprő erejű változást fontolgat az életében. Aztán a mai New York Cityben ott van Clarissa Vaughan, Woolf Mrs. Dallowayének modern változata, és szerelmes Richard nevű barátjába, aki briliáns költő és AIDS-ben haldoklik. A három történet egybeszövődik, és végül összeáll a közös felismerés meglepő és transzcendens pillanatában.

A fiatal Lord Orlando 1600-ban megígéri az idős Erzsébet királynőnek, hogy örökké fiatal marad. Ezután a film cselekménye csaknem 400 évet ölel át: az androgün szépségű allegorikus figura korokon és évszázadokon vezeti át a nézőt a shakespeare-i időktől kezdve a felvilágosodáson és a romantikán keresztül a modern korig, miközben nővé, azaz Lady Orlandóvá változik.

Andrej Koncsalovszkij (Mária szerelmei, Szökevényvonat, Tango és Cash) filmjének helyszíne egy őrültekháza a nagy Oroszországban a végtelennek látszó csecsen háború idején. Janna egy gyönyörű lány egy groteszk, torz figurák alkotta csoport közepén. Miközben tangóharmónika játékával szórakoztatja a társaságot, saját álomvilágában hű vőlegénye, Bryan Adams, a kanadai énekes vár rá rendíthetetlenül. A hirtelen felfordulást az őrült, de jól működő „társadalomban” egy csapat lázadó katona betörése – és velük a külvilág és a valóság megjelenése okozza. A háború őrületében keresnek menedéket az orosz csapatok elől egy orosz őrültekházában…

Egy tizenkét éves kislány és anyja, egy özvegyasszony, munkanélkülivé válnak, amikor a Talibán bezáratja a kórházat, ahol dolgoztak. A szigorú Talibán-uralom alatt egyedül, férfitársaság nélkül az utcára se mehetnek ki. Nincs, aki eltartsa őket, így hát a kislány fiúnak álcázza magát és felveszi az "Osama" nevet, hogy így találjon munkát.

Orson Welles, minden idők egyik legnagyobb filmművésze rajongott William Shakespeare műveiért, és eldöntötte, hogy a saját értelmezésében is megmutatja a világnak az írófejedelem drámáit, annak ellenére, hogy a hollywoodi stúdiók nem voltak oda az ötletért.
Welles Othellója bátor és merész újításokkal teli alkotás, amelyet az újszerű vágástechnika, a kameramunka és a vizuális kompozíció tesz egyedivé.

Orson Welles alakítja a film főszerepét, ő játsza Othellót, akit féltékenysége kerget az elkerülhetetlen végzet felé.

A Pacsirták cérnaszálon rendezésekor Menzel ismét egy Hrabal-művet választott alapul. A történések idejét az ’50-es évekbe helyezte, színhelyül pedig a kor egyik tipikus acélműhelyét választotta, ahol viszont nem éppen fizikai munkások dolgoznak, hanem kereskedők és diplomás értelmiségiek…

A filmet politikai szempontok miatt először betiltották, majd 1990-ben a Berlini Filmfesztiválon elnyerte az Arany Medve-díjat.

Randy Robinson, (az alakításáért Oscar®-díjra jelölt Mickey Rourke), a nyolcvanas években a pankráció ünnepelt sztárja volt. Most, 20 évvel később gimnáziumi tornatermekben rendezett, egykor szebb napokat látott véres viadalokon keresi meg a mindennapi betevőt.

Egy váratlan szívroham után azonban Randynek szembe kell néznie azzal, hogy eljárt felette az idő, és végzetes következményekkel járhat, ha nem kezd új életet. Így aztán megpróbálja felvenni a kapcsolatot rég nem látott lányával (Evan Rachel Wood), és úgy érzi, annak is eljött az ideje, hogy valódi szerelmi kapcsolatot alakítson ki egy megértő sztriptíztáncosnővel (a szintén Oscar®-díjra jelölt Marisa Tomei). Csakhogy mindez nem ér fel a pankráció csontropogtató küzdelmeiben szerzett dicsőséggel, és Randy hamarosan újra a ringben találja magát...

A főszerepben nyújtott teljesítményéért díjesővel jutalmazott Mickey Rourke és Darren Aronofsky (Rekviem egy álomért) rendező munkája nyomán A pankrátorral megindító és felejthetetlen mestermű született.

Mesha (Miki Manojlovic – Underground) a kommunista rendszer haszonélvezője. Egy véletlen elszólása miatt azonban kénytelen megtapasztalni milyen a rendszer ellenségének lenni. A férfit elszakítják családjától és kényszermunkára küldik. A gyerekeknek azonban azt mondják otthon, hogy a papa szolgálati útra ment…
Kusturicának második filmje az Arany Pálma mellett Oscar jelölést is hozott.

Az utóbbi idők egyik legnagyobb sikerű, legméltatottabb könyve alapján készült ez a mélyen megrendítő film barátságról, családról, pusztító erejű hibákról és a megváltó szeretetről. A háború szélén álló, kettészakadt országban két gyermekkori jóbarát, Amír és Hasszán örökre elszakad egymástól. Gyönyörű délután van Kabulban, az égen magasra szárnyal az ártatlan sárkányeregető verseny számtalan gyönyörű résztvevője. Ám a győzelem keserű következményeként az egyik fiú gyáván elárulja a másikat, és ez tragikus események sorát indítja el.

20 évvel később a már Amerikában élő Amír visszatér a tálibok által vasmarokkal uralt, veszedelmes Afganisztánba, hogy szembenézzen a sötét titkokkal, melyek még mindig kísértik őt, és hogy egy utolsó merész próbálkozással megpróbáljon mindent jóvátenni.

A következő James Bond-film rendezője, Marc Forster (Én, Pán Péter, Felforgatókönyv, Szörnyek keringője) a rá jellemző igényességgel és érzékenységgel vitte vászonra Khaled Hosseini méltán népszerű bestsellerét.

A múlt század eleji Provence-ban, a levendulamezőkkel borított vadregényes tájakon megelevenedő történet az itt lakó emberek élet-halál harcát mutatja be, amit egymás ellen, és a vidéken ritka kincsnek számító forrásvízért folytatnak már hosszú évtizedek óta. Ugolin, a Soubeyran család utolsó reménysége, nagybátyjával, Césarral szemet vet a szomszéd tanyájára, ahol gazdagságot ígérő forrás is lelhető. A tulajdonos egy "baleset" folytán távozik az élők sorából, ám az új örökös, Jean de Florette se számíthat a helybéliek jóindulatára. Elszántsága a film második, "...és a pokol" című részében válik sorsszerűvé.
Claude BERRI, a veretes filmjeiről (Germinal, Uranus) híressé vált Oscar-díjas francia filmrendező ezúttal egy költőien szép, mély emberi drámákat bemutató, mágikus erejű alkotást varázsolt elénk... sokak szerint minden idők legjobb francia filmjét.

2015. augusztus 21-én az egész világot bejárták azok a híradások, melyek egy Párizsba tartó vonaton lezajlott terrorista akció meghiúsításáról szóltak. Az elkövetőket három bátor amerikai fiatal akadályozta meg tettükben. Új rendezésében Clint Eastwood eme három jó barát életét követi nyomon gyerekkoruktól kezdve egészen olyan váratlan eseményeken át, melyek végül ehhez a támadáshoz vezettek. A szívszorító percekben a hármójukat összekötő kapocs lesz a legnagyobb fegyverük, melynek köszönhetően több mint 500 ember életét mentik meg. Élje át ön is ezen férfiaknak bátor tetteit, akiket a filmben a valódi hősök játszanak.

1971 júniusában hatalmas botrány rázza meg az Amerikai Egyesült Államokat: a The New York Times részleteket közöl egy szigorúan titkos jelentésből, amelyből nyilvánvalóvá válik, hogy az USA kormánya félrevezette a közvéleményt a vietnámi háborúval kapcsolatban. Miután a kormány leállíttatja az anyagok közzétételét és bíróság elé idézi a napilapot, az iratokat kiszivárogtató katonai elemző, Daniel Ellsberg (Zach Woods) a The Washington Posthoz fordul.
A női laptulajdonosként még kuriózumnak számító, és az elismertségéért küzdő Katherine Graham (Meryl Streep) úgy dönt, hogy vállalja a kockázatot, és kiáll a sajtószabadság mellett. A bátor asszony és az elhivatott főszerkesztő, Ben Bradlee (Tom Hanks) egészen a Legfelsőbb Bíróságig elmennek, hogy a háború értelmetlenségét leleplező Pentagon-iratok nyilvánosságra kerülhessenek....

Josef K. egy szép napon arra ébred, hogy letartóztatási parancsot adtak ki ellene. Fogalma sincs, mivel vádolják és szemlátomást nem is akarják közölni vele. Josef K-t bíróság elé állítják, hogy bizonyítsa ártatlanságát, de az egyre kétségbeesettebb vádlott még ekkor sem tudja, miért idézték be, s úgy tűnik, a rémálomnak nem is lesz vége az ítélethirdetésig, amely minden jel szerint a legsúlyosabb büntetést rója ki rá: halált.

Franz Kafka örökérvényű klasszikusát Orson Welles (Az aranypolgár, A gonosz érintése) több helyen is megváltoztatta, így a paranoid drámából sajátos humorral átszott, izgalmas krimi kerekedett olyan fényképezéssel, amely tananyag a filmes iskolákban. Utánozhatatlanul eredeti víziójához a rendezőóriás olyan sztárokat nyert meg, mint Anthony Perkins (Psycho), Jeanne Moreau (Jules és Jim) és Romy Schneider (Sissi – A magyarok királynéja), a Bíró kulcsfontosságú figuráját pedig ő maga testesítette meg.

Valaki megrágalmazza Josef K.-t. Josef egy reggelen felébred panzióbéli szobájában és a szobalány helyett idegen férfi lép be s letartóztatja. A letartóztatás Josefet nem korlátozza megszokott életvitelének folytatásában, de vizsgálatra idézik és elindul a lidérces álomszerű per...

Wiktornak, Lengyelország uruguayi nagykövetét szeretett felesége váratlan halálával fájdalmas csapás éri. Helena temetésére eljön Oroszországból régi politikus barátjuk, Oleg is, akivel húsz évvel korábban kötött barátságot, amikor ő maga is üldözött szolidaritás-aktivista volt. Barátságukat kettős gyanú árnyékolja be: Wiktor vívódik, vajon a szeretője és besugója volt-e feleségének, aki miatt Helénát többször is letartóztatták. A teljesen elmagányosodott Wiktor egyre inkább szembe kerül egykori harcostársaival, egyre idegenebbül mozog ebben a világban, amelyhez úgy érzi, nincs semmi köze. Rájön, hogy "persona non gratává" vált.