dráma

A Nevem Sam megindító történet egy szellemi fogyatékos
apáról, Sam Dawsonról, aki egyedül neveli lányát, Lucy-t - kivételes
barátai segítségével.

Amikor Lucy hétéves lesz, és szellemi képessége elkezdi
meghaladni apjáét, a köztük lévő szoros kapocs felbomlani látszik: a kislányt
egy szociális munkás nevelőszülőnél akarja elhelyezni.

Sam, bár a küzdelem reménytelennek látszik, felveszi
a jogi harcot és különös szövetséget köt Rita Harrisonnal, egy befutott,
ambíciózus ügyvéddel.

Első pillantásra úgy tűnik, nem is találhatnánk két, egymástól
ennyire különböző embert, de valójában hasonlóbbak, mint gondolnánk.

Sam elszántsága tükrözi Rita társadalmilag
teljes mértékben elfogadott megszállottságát. Együtt próbálják meggyőzni ellenfeleiket,
hogy Sam fel tudja nevelni lányát, és eközben szokatlan érzelmi kötődés
alakul ki közöttük.

Egy New York-i fekete családban három, egymástól teljesen különböző testvér keresi az önkifejezés vélt vagy valós lehetőségeit. Bennie, a jazztrombitás éjszakától éjszakáig tartó bódulatban dédelgeti művészlétének gyengécske lehetőségeit. Leila, az írónő már ébredezik: szerelmi kalandjával nemcsak a lányság szertelen naivsága múlik el belőle, hanem csalódása révén az őszinteség is. Hughes, a bárénekes meg nem értett „művészként” haknizgat ódivatú dalaival...

A film eredeti címe, a Shadows (Árnyékok) a shakespeare-i elméletet idézi, melynek lényege: mindannyian árnyékai vagyunk valami sokkal nagyobb dolognak, ami magába foglalja azt, amivé válhatnánk. A vágások kapkodó töredezettséget kölcsönöznek a filmnek, hasonlóan Jean-Luc Godard ugyancsak 1959-es Kifulladásig című filmjéhez. A képtöredékekben megjelenő arctöredékek árnyak és fények játékai, igazi emberek őszinte pillanatainak hiteles lenyomatai.

Thomas Webb (Callum Turner) jómódú család gyermeke: apja (Pierce Brosnan) kiadót vezet, anyja (Cynthia Nixon) a felső-középosztálybeli feleségek mintaképe. A fiú épp végzett a főiskolán, így előtte az élet! Rögvest elköltözik szülei fényűző házából és New York egy előkelőnek aligha nevezhető részén béreljen magának lakást. Itt ismerkedik meg az alkoholista íróval, W.F. Geralddal (Jeff Bridges), aki ha kellő mennyiségű viszkit fogyaszt, csak úgy dől belőle a bölcsesség. Ám az igazi fordulat akkor következik be a srác életében, amikor véletlenül megtudja, szülei házassága közel sem olyan idilli, mint képzelte: apja egy fiatalabb nővel (Kate Beckinsale) csalja a feleségét. Kémkedni kezd a titokzatos és gyönyörű nő után, ami végül oda vezet, hogy elcsábítja apja bombázó szeretőjét. Ezzel persze beláthatatlan események láncreakcióját indítja el, melyek alapjaiban változtatják meg a családról és a világról alkotott addigi képét...

Nina, egy gyermekotthon vezetője Franciaországban a második világháború idején. Mindent megtesz, a gyermekek kényelme és kiszolgálása érdekében.

Amikor a németországi táborokból deportált zsidó gyerekek érkeznek a táborba, káosz tör ki a lakók között. Nina-nak túl kell lépnie szakmai szerepén a gyermekek közötti béke megteremtése érdekében: együtt kell felfedezniük az egységet a sokszínűségben, a hűség kötelékét és az élethez fűződő reményt a katasztrófák és romok nyomában.

„Nina otthona valójában csak ebben kitalált történetben létezett, de az ilyen otthonok és a bennük lakó gyerekek története igaz. Manapság elmondani ezt a történetet elkerülhetetlen szükségességű!" Richard Dembo – a Nina otthona rendezője

Egy new yorki esküvői fogadáson egy nő és egy férfi kezd beszélgetni és rövidesen flörtölésbe fordul az ártatlannak különben sem tűnő csevegés. A két, látszólag egymásnak ismeretlen idegen között izzik a levegő.

Később a cigarettafüst homályában a férfi felidézi egy szenvedélyes szerelem emlékeit. Kiderül, hogy ez a két ember régről, nagyon régről ismeri egymást. A hotelszoba felé tartanak, és mindketten felidézik azokat a személyes döntéseket, melyek végül ehhez a találkozáshoz vezettek…

Az 1953-as, CIA által támogatott iráni hatalmi puccsot követő időkben járunk. Tanúi lehetünk annak, hogy ebben a kaotikus, bizonytalan korban négy, egymás számára teljesen idegen nő sorsa miként fonódik össze. Egy gyönyörű kertben találkoznak, ahova férfiak nem tehetik be a lábukat. Itt ismerik meg egymást, és lelik meg saját szabadságukat, vigaszukat, és találnak megértő társakra a másikban. A háttérként funkcionáló történelmi esemény tükrében láthatjuk kibontakozni az iráni nők életét: szenvedésüket, elnyomottságukat, és a szabadság utáni vágyukat, amit a társadalom írott-íratlan szabályai nem biztosítanak számukra. Az emigrációban élő Shahrnush Parsipur nagysikerű, hazájában betiltott regényéből készült alkotás csodaszép környezetben, a négy nő történetén keresztül ad hiteles korképet az 1950-es évek Iránjáról.

Victor Hugo örökérvényű klasszikusával indul a Gyöngyszemek a filmművészetből című dvd sorozat. A Nyomorultak című alkotás az egyetemes értékekről szól, és arról, hogyan lehet világunk nehéz helyzeteiben is megtartani az emberséget. 1800-ban Franciaországban, Toulon kőbányájában, raboskodik a roppant erejéről ismert Jean Valjean (Jean Gabin). Gyötrelmesen múlnak az évek, végül mégis elérkezik szabadulásának a napja. Jean Valjean szakítani akar múltjával és új életet kezd. Hamarosan tekintélyes vagyonra tesz szert. Bár nehéz múltja mindvégig kísérti őt, mégis vállalja a megalkuvások és hazugságok nélküli életet.

Az ünnepelt fimrendező, Gus Van Sant (Good Will Hunting) furcsa szerelmesfilmet készített két fiatalról, akik éppen a felnőtté válás határán imbolyognak. A srác (Henry Hopper) már lemondott az életről, amit a lány (Mia Wasikowska) imád – de mindketten nagyon mások, mint az átlagemberek. Egy temetésen találkoznak össze, és egy pillanat alatt megértik, milyen sok közös van bennük.

Oblomov naphosszat a sötét városi lakás pamlagán hever és ábrándozik.

Gondolatban sokszor megváltoztatja birtokának gazdasági rendjét: reformokat vezetnek be, amelyek az ő érdekét ugyanúgy szolgálnák, mint a jobbágyok javát - de a valóságban ilyen óriási változás túl sok energiát, harcot igényelne. Lassan már amúgy sem érdemes semmin sem változtatni, hiszen az oblomovski birtok szép csendesen pusztul.

Oblomov életébe csak Olga megismerése hoz rövid időre változást.

Az Oscar®-díjas Cinema Paradiso rendezőjének varázslatos meséje egy régmúlt korban játszódik, és egy olyan különleges férfiról szól, aki egész életét az óceánon töltötte.

A kis 1900-ra – ezt a nevet születésének időpontjáról kapta – egy luxushajó zongorájának tetején találnak rá, és a hajó gyomrában a személyzet egyik tagja neveli fel. A zongorához vonzódó fiúról hamar kiderül, hogy elképesztően tehetséges zenész: tudásával elkápráztatja az utasokat, hírneve bejárja az egész világot, és sorban kapja a lemezajánlatokat, de 1900-at a hírnév és gazdagság ígéretével sem lehet lecsalni a hajóról. Mikor azonban meglát egy gyönyörű lányt a fedélzeten, mégis megfordul a fejében, hogy szerencsét próbál a külvilág kínálta hétköznapi élettel – de tud-e olyat nyújtani a szárazföld, amire ő vágyik?

Az Alessandro Baricco regényéből készült lírai hangulatú, csodálatos film, melyet az Oscar®-díjas Ennio Morricone gyönyörű zenéje, valamint Tim Roth feledhetetlen játéka tesz teljessé, olyan alkotás, mely minden nézőt mélyen megérint.

Két, tizenegy éves forma srác összeakasztja a bajszát a helyi játszótéren. Az eredmény: felduzzadt ajkak és törött fogak. Ezután az „áldozat” szülei meghívják a „támadó” szüleit az otthonukba, hogy megbeszéljék a történteket. A szívélyes csacsogásból azonban hamar borotvaéles szituáció lesz, ugyanis kiderül, hogy mind a négy szülő nevetséges elképzelésekkel és groteszk előítéletekkel rendelkezik. Egyikük sem úszhatja meg a küszöbön álló csetepatét.

A hetvenes évek közepén Amerikában, egy hétköznapi külváros fákkal szegélyezett utcácskájában éldegéltek a gyönyörű, álmodozó Lisbon lányok, akiknek sorsa végérvényesen összefonódott az általuk örökre megigézett szomszéd fiúkéval. A Lisbon lányok története egyszerre tragikusan vidám és mélyen megrázó: szerelemről és elfojtott érzelmekről, képzeletről és rémületről, nemiségről és halálról, emlékekről és vágyakról szól. Tim Weiner jár a rejtély nyomában, szakadatlanul kutatja a lányok nagy visszhangot keltő halálának a titkát. Az öt csodaszép lány maga volt az elérhetetlenség, hála a szülői szigornak. A fiúk távolról, az ablaktáblák rejtekéből lestek utánuk távcsővel, és szabadon szőtték álmaikba őket. Amikor aztán szemtanúi lettek annak, ahogy az angyali Cecilia kiveti magát az ablakon, a lelkük összetört. Cecilia halála felrázza a Lisbon családot: a külvilág kizárásával titkuk szentélyébe menekülnek. Talán soha nem épülnek fel, ha Trip Fontaine, a város szívtiprója nem hajt rá a megközelíthetetlen Luxra, akibe veszélyesen belebolondult. Trip vakmerőn elhívja Luxot a ballagási bankettre, így a Lisbon lányok végre elmerészkedhetnek az iskolabálba. Egyetlen mennyei éjszakára négy srác, köztük Tim és Trip, olyan közel kerül a lányokhoz, ahogy elöttük még soha senki. Amikor aztán Trip és Lux túlságosan is egymásba bonyolódnak, a dolgok irányíthatatlanná válnak.

Három korszak, három történet, és három nő olvad össze egyetlen történetté AZ ÓRÁK időfolyamában. Mindegyik nő úgy kapcsolódik egymáshoz, akár a szemek a láncban, anélkül, hogy tudnának arról, hogy egyetlen nagyszerű irodalmi alkotás visszavonhatatlanul megváltoztatja az életüket. Először is ott van Virginia Woolf, aki a húszas években London külvárosában az elmebajjal küzd, mikor elkezdi írni első nagy regényét, a Mrs. Dallowayt. Több mint két évtizeddel később Laura Brown, a Los Angeles-i feleség és anya a második világháború végén a Mrs. Dallowayt olvassa, és a könyv akkora revelációt jelent számára, hogy elsöprő erejű változást fontolgat az életében. Aztán a mai New York Cityben ott van Clarissa Vaughan, Woolf Mrs. Dallowayének modern változata, és szerelmes Richard nevű barátjába, aki briliáns költő és AIDS-ben haldoklik. A három történet egybeszövődik, és végül összeáll a közös felismerés meglepő és transzcendens pillanatában.

Három korszak, három történet, és három nő olvad össze egyetlen történetté AZ ÓRÁK időfolyamában. Mindegyik nő úgy kapcsolódik egymáshoz, akár a szemek a láncban, anélkül, hogy tudnának arról, hogy egyetlen nagyszerű irodalmi alkotás visszavonhatatlanul megváltoztatja az életüket. Először is ott van Virginia Woolf, aki a húszas években London külvárosában az elmebajjal küzd, mikor elkezdi írni első nagy regényét, a Mrs. Dallowayt. Több mint két évtizeddel később Laura Brown, a Los Angeles-i feleség és anya a második világháború végén a Mrs. Dallowayt olvassa, és a könyv akkora revelációt jelent számára, hogy elsöprő erejű változást fontolgat az életében. Aztán a mai New York Cityben ott van Clarissa Vaughan, Woolf Mrs. Dallowayének modern változata, és szerelmes Richard nevű barátjába, aki briliáns költő és AIDS-ben haldoklik. A három történet egybeszövődik, és végül összeáll a közös felismerés meglepő és transzcendens pillanatában.

Három korszak, három történet, és három nő olvad össze egyetlen történetté AZ ÓRÁK időfolyamában. Mindegyik nő úgy kapcsolódik egymáshoz, akár a szemek a láncban, anélkül, hogy tudnának arról, hogy egyetlen nagyszerű irodalmi alkotás visszavonhatatlanul megváltoztatja az életüket. Először is ott van Virginia Woolf, aki a húszas években London külvárosában az elmebajjal küzd, mikor elkezdi írni első nagy regényét, a Mrs. Dallowayt. Több mint két évtizeddel később Laura Brown, a Los Angeles-i feleség és anya a második világháború végén a Mrs. Dallowayt olvassa, és a könyv akkora revelációt jelent számára, hogy elsöprő erejű változást fontolgat az életében. Aztán a mai New York Cityben ott van Clarissa Vaughan, Woolf Mrs. Dallowayének modern változata, és szerelmes Richard nevű barátjába, aki briliáns költő és AIDS-ben haldoklik. A három történet egybeszövődik, és végül összeáll a közös felismerés meglepő és transzcendens pillanatában.

Colette (Vanessa Paradis), az Amszterdamban dolgozó francia prostituált éjszaka téves hívást kap egy ismeretlen nőtől, aki aznap szabadult a börtönből és arra kéri, hogy menjen el a kisfiáért és vigye ki elé másnap a vasútállomásra. A nő rémült hangja megtöri Colette ellenállását: elmegy a fiúért, akit Billynek hívnak és egyáltalán nem olyan kicsi – sőt veszélyesen közel jár már a felnőttkorhoz. Másnap az állomáson sehol nem találja Billy anyját, és nem is sejti, hogy a fiú időközben elárvult, egy adóssági ügy zűrös fejleményei nyomán.

Colette hamarosan rájön, hogy a fiú problémái mostantól az ő problémái is, életük összefonódik, mivel a fiúnak senkije sincs rajta kívül – és talán neki is csak a fiú maradt…

Az óriás egy nagyformátumú klasszikus film, amely egy texasi földbirtokos család történetét mutatja három generáción keresztül tele szerelemmel, cinkossággal, viszállyal. Amerika déli részére jellemző mélyen gyökerező faji előítélet, a harc a rasszizmus ellen és az ellentét a marhatulajdonos milliomos és az újgazdag olajbáró család között - mind végigkísérik a család életét.

A filmet 10 Oscar®-díjra jelölték és George Stevens megkapta a legjobb rendezésért járó arany szobrocskát.

Az óriás az Oscar®-díjra jelölt Sharon Stone és Gillian Anderson (X-akták) szereplésével készült felemelő dráma, amely elsöprő kritikai sikert aratott.

A 13 éves Kevin jólelkű édesanyjával egy másik kamasz, Max szomszédságába költözik. Mindkét fiút csúfolják fogyatékosságaik miatt, de rájönnek, hogy erejük egyesítésével túlléphetik egyéni korlátaikat, és legyőzhetnek minden nehézséget. Kevin és Max elképesztő kalandok során rátalál a legnagyobb kincsre: a barátságra.

Gena Rowlands és James Gandolfini (Maffiózók) is feltűnik a filmben, amely kivételes és szívmelengető élményt nyújt.

A fiatal Lord Orlando 1600-ban megígéri az idős Erzsébet királynőnek, hogy örökké fiatal marad. Ezután a film cselekménye csaknem 400 évet ölel át: az androgün szépségű allegorikus figura korokon és évszázadokon vezeti át a nézőt a shakespeare-i időktől kezdve a felvilágosodáson és a romantikán keresztül a modern korig, miközben nővé, azaz Lady Orlandóvá változik.