dráma

Három visszavonult táncosnak most újra bizonyítani kell! Valaha egy társulatban táncoltak, de a társulat vezetője, Alex valóságos zsarnokként viselkedett velük és végül úgy halt meg, hogy a társaság szétszéledt és nem sikerül színpadra vinnie - egyébként zseniális - művét. Chrissa, Travis és Max néhány év múlva felkérést kapnak, hogy vegyenek részt a darabban, ami nem csak fizikai, hanem lelki megpróbáltatásokkal is jár mindhármuk számára. Ráadásul Alex zsarnoki lényét még mindig képtelenek elfeledni.

V. Henrik, az újdonsült, fiatal angol király - aki trónvárományos korában a korhely Falstaff oldalán végbevitt kicsapongásaival szerzett magának kétes hírnevet - háborút indít a franciák ellen. Csodával határos módon legyőzi a túlerőben lévő ellenséget, elnyeri Katalin királykisasszony kezét, és végül a korona is méltó helyre kerül.

Gregers Werle, aki megcsömörlik apja hazug, képmutató életmódjától, kiutat, értelmet keres a maga számára, s ezt az értelmet egy eszményhez való ragaszkodásban véli megtalálni. Úgy érzi, hogy az emberek nem tudnak megfelelő módon élni, nem képesek olyan tiszta magasságokba emelkedni, ahol az életet új alapokon, magasztosabb régiókban, megtisztult formában élhetik tovább.

Mikor összetalálkozik régi barátjával, Hjalmar Ekdallal, elhatározza, hogy Hjalmar családját fogja eljuttatni az eszményi boldogság kapujába. Ez a "világboldogítási kór" ezúttal súlyos tragédiát hordoz magában, hiszen Hjalmar felesége, Gina, valamikor Gregers apjának a szeretője volt, s kislánya, Hedvig is ebből a kapcsolatból származik. Gregers úgy érzi, ha felnyitja Hjalmar szemét, barátja elég erős lesz ahhoz, hogy végigmenjen a megtisztulás folyamatán, s végül eljusson majd az általa eszményinek tartott állapotba.

E világmegváltó kísérlet csak tragédiával végződhet: Hedvig, aki nem érti apja hirtelen érzelemváltozását, végez magával...

A nézők a vágy villamosának az eredeti rendezői változatát látták volna, ha az utolsó pillanatban nem avatkozik be a cenzúra. Elia Kazan és Tennessee Williams filmjének ebben a három perccel hosszabb verziójában olyan korábban be nem mutatott jelenetek láthatók, amelyek egyebek mellett hangsúlyosabbá teszik a Blanche DuBois (Vivien Leigh) és Stanley Kowalski (Marlon Brando) közötti szexuális feszültséget, valamint Stella Kowalski (Kim Hunter) férje, Stanley iránti szenvedélyét. A kihagyhatatlan klasszikussal, amely négy Oscar-díjat és további nyolc Oscar-jelölést nyert, a filmtörténet új korszaka kezdődött.

A történet egy képzelt országban játszódik, amely feltűnően hasonlít Nagy-Britannia és az Egyesült Államok "keverékéhez". Televíziós- és filmsztárok kormányoznak, az elnök pedig a szado-mazochista Max, aki az ország pénzét ízléstelen akciófilmekre költi. Mindeközben Thorne, egy maroknyi felkelőcsapat vezetője, aki véget akar vetni ezeknek az állapotoknak, börtönben sínylődik és rendszeresen kínozzák.

Ő volt a 20-as évek legnagyobb mozisztárja, szex bálványa, akinek a nők a lábai előtt hevertek, a férfiak hősként tiszteltek. Karrierje csúcsán, 1926-ban 31 évesen érte a halál.

A film története Hollywoodban indul, ahol hatalmas tömeg gyűlik össze a sztár temetésére. A szenzációra éhes újságírók Valentio életének tanúit ostromolják, hátha megtudnak egy-két zaftos sztorit. Az elbeszélések alapján kibontakozik egy hihetetlen karriertörténet, amely elmeséli, hogyan lett egy parkettáncosból a világ legnagyobb sztorija.

Hunt, Lonzo, Jack és Cons világéletükben kagylóhalászatból éltek, de most Long Island vizeiről kiszorítja őket egy terjeszkedő nagyvállalat, ami veszélybe sodorja a megélhetésüket. Noha mindegyiküknek van valamilyen hobbija – Hunt amatőrfotós, Cons droggal üzletel, Jack megrögzött nőcsábász, Lonzo pedig feleségével, Julie-val a gyermeknemzésből űz sportot – kilátástalan életüket mégis Hunt apjának halála rázza fel, aki keserves munkával töltött életét mint megfáradt kagylóhalász fejezte be.

A temetés után Hunt egy nagyvárosi lánnyal, Zoey-val kezd találkozgatni, míg Jack Hunt nővérével, Ginával bonyolódik kalandba, és lassan mindannyian ráeszmélnek, hogy eljött a változás ideje, amihez előbb-utóbb nekik is alkalmazkodniuk kell...

Howard Inlet (Will Smith), a sikeres New York-i reklámszakember egy családi tragédia után teljesen magába zárkózik. Barátai veszélyes és kockázatos tervet készítenek a megmentésére, amely a legvégsőkig feszíti a húrt… de talán segít, hogy a szenvedő szembenézzen az élettel.

Jack Dodd joviális úriember volt, bármikor talált alkalmat egy jó kocsmázásra. A londoni hentes úgy halt meg, ahogy élt: mosollyal az arcán, egy lóverseny közben, amikor kölcsönkért pénzből fogadott.

Hátrahagyott végrendeletében megkérte feleségét, legjobb barátait és fogadott fiát, hogy szórják szét hamvait a tengerbe Margate partjainál. Felesége Amy, akivel ötven évig élt, úgy érzi nem bírja teljesíteni a kívánságot és otthon marad. A jóbarátok Ray, Lenny, Vic és a fogadott fiú, Vince viszont felkerekednek az utolsó kívánság teljesítésére.

A tenger felé, útközben összeszedik emlékeiket Jack-ről, a barátságról, a nőkről, a szenvedélyekről. Mi volt, mi maradt és mi az igazán fontos az életben...

A 16. századi Velencében járunk. Bassanio fiatal, nemesi származású barátjától, Antoniotól egy nagyobb összeget kér kölcsön, hogy elhajózhasson Belmontba, és megkérhesse a szépsé-ges Portia kezét.

Azonban Antonio minden vagyonát bárkáinak szállítmányaiba fektette. Felkeresik hát a zsidó uzsorást, Shylockot. Bár Antonio korábban már többször kifogásolta az uzsorás lelketlen üzle-teit, amiért Shylock neheztel is rá, most üzletet kell kötniük. Shylock feltétele: ha Antonio nem tudja időben törleszteni a kölcsönt, akkor kivághat egy fontnyi húst a testéből...

Bassanio udvarlása sikerrel jár, és elnyeri a lány kezét. Az esküvő ünneplésekor szörnyű hírek érkeznek Velencéből: Antonio hajói elsüllyedtek, ezzel elveszítette minden vagyonát, és most húsával, azaz életével tartozik Shylocknak. Bassaniónak vissza kell térnie Velencébe, hogy megmentse barátja életét.

Időközben megszökik az uzsorás lánya apja házából, és magával viszi annak összekuporgatott vagyonát is. A kifosztott, átvágott Shylock agya teljesen elborul, ráadásul szörnyű pletykákat hall lánya borzalmas életviteléről. A megszállott Shylock már nem hajlandó elfogadni mást, csak Antonio húsát. Követeli az adósságát, nem érdekli más.

Ahogy a dózsé elé vitt tárgyalás egyre jobban kibontakozik, úgy tűnik, Antonio sorsa megpe-csételődött. Ekkor egy titokzatos fiatal doktor és írnoka kér meghallgatást. Shylock rádöbben, hogy lehetetlen végrehajtani az ítéletet, s a velencei államot is magára haragítja, amiért nem ismer kegyelmet. Fel kell adnia vallását, hogy azzá váljon, amit legjobban gyűlölt: keresz-ténnyé. E büntetés valóban kegyetlen.

De vajon kik lehettek a titokzatos emberek, akik kisegítették Antoniot és Bassaniot a bajból, és mit várnak ezért?

50-es évek, London. Itt él Vera Drake és családja. Nem gazdagok, mégis a maguk egyszerű, szerény módján boldogok, legfőképp, mert a család összetartó. Vera takarítónő, a férje, Stan a bátyja műhelyében autószerelő, az egyik fiuk, Sid egy szabómester alkalmazottja, a lányuk, Ethel egy villanykörték tesztelését végző gyárban dolgozik.

Vera önfeláldozó és adakozó életet él: amellett, hogy gondoskodik a családjáról, beteg szomszédját és idős anyját is ápolja. És segít. Asszonyoknak, elhagyott szerelmes nőknek, megesett lányoknak, vagyontalan feleségeknek, minden rászorulónak. De ezt még a családja előtt is titokban tartja. Soha nem pénzért, hanem tisztán könyörületből teszi – egész egyszerűen olyan ember, aki mindig és mindenütt úgy érzi, segítenie kell az embereknek, ahol csak tud. Vera Drake szabadidejében részvéttel teli „angyalcsináló”, azaz fiatal nőknek segít nem kívánt terhességük megszakításában. Amikor az egyik ilyen fiatal lányt a magzatelhajtás után sürgősen kórházba kell vinni, a rendőrségi nyomozás során a szálak Verához vezetnek. Ő is akkor szembesül azzal, hogy amit tett, a segítség, az akkori, még képmutatóbb társadalom szemében és törvényei szerint bűncselekmény…

A történet egy kislányról szól, akinek az a kényszerképzete, hogy a föld összes
létező állatánál alacsonyabb.

Szerepel még egy andalúziai szupermarket-alkalmazott, egy torreádor, egy taxisofőr
és egy elemi iskolai tanár.

A film elején egy bikát leszúrnak az arénában, a torreádor kómába esik. Míg
az állat maradványait Spanyolországon, Belgiumon és Franciaországon keresztül
szállítják el, közben számos szereplő keresztezi az útját. Egyikük egy spanyol
anya, akinek a múltja szégyenletes titkot rejt, a másik egy terhes nő, aki ötös
ikreket vár, de ezt titkolja a férje elől, amíg az meg nem talál egy ultrahangfelvételt,
amely kimutatja a neje pocakjában lévő babák számát...

A filmben van még apagyilkossági kísérlet, házasságtörés, támadás az idegek
ellen, egy német masztiff, gyönyörűségek és az őrület érintése, valamint a vágóhídon
végigvonuló, 475 kilós bika önmagával vívott viadala...

Veronika (Iréne Jacob) Krakkóban él. Veronique (Iréne Jacob) Párizsban. Egy nap születtek és megtévesztésig hasonlítanak egymásra. De nem testvérek. Nem is tudnak a másik létezéséről, mégis érzékelik egymást: tudják, hogy nincsenek egyedül.

A szenvedéllyel teli, angyali hangú Veronika felvételt nyer a zeneakadémiára, ám első fellépésén összeesik és meghal. Ugyanebben a pillanatban Veronique úgy dönt, hogy mégsem folytatja énekesnői karrierjét. Szíve mostantól másképp dobban, élete gyökeresen megváltozik.

Krysztof Kieslowski életpályája során több alkalommal foglalkoztatta a véletlen találkozások, egymással kereszteződő életek sorsszerűsége. A Veronika kettős élete lenyűgöző példája a rendező szenvedélyének, egyben elhozta számára a nemzetközi áttörést is, amely nem utolsósorban Slawomir Idziak gyönyörű fényképezésének, Zbigniew Presnier lenyűgöző filmzenéjének és a címszereplőt alakító Iréne Jacob páratlan teljesítményének köszönhető, melyet a Cannes-i Filmfesztiválon a legjobb női alakítás díjával jutalmaztak.

Egy tengerészgyalogos szakmát változtat, és tanárnőnek áll. Olyan környéken, olyan diákok között, ahol jobb is, ha a pedagógus ért a közelharc fogásaihoz.
Az új irodalomtanár nem bújik a lövészárokba: azonnal beleveti magát a küzdelembe, ami pedig teljesen esélytelennek látszik.
Nem csak makacs, öntörvényű és alaposan felfegyverzett diákjai ellen (pontosabban: mellett) kell harcba szállnia, hanem, ha eredményt akar elérni, le kell győznie az őket körülvevő világot is.
A kábítószert, a zsarolókat, az utcai bandákat és fegyveres támadókat, akik sokkal inkább meghatározzák az osztály mindennapjait, mint a leckeírás.
Michelle Pfeiffer („Veszedelmes viszonyok“, „Farkas“, „Batman visszatér“, „A sebhelyesarcú“) és George Dzundza („Az utolsó esély“, „Elemi ösztön“, „Nincs kegyelem“) főszereplésével készült a film. A hagyományos műfaji keretekbe besorolhatatlan alkotás egyfajta „Holt költők társasága“ a sikátorok világában. A „Veszélyes kölykök“ hónapokig szerepelt a nemzetközi sikerlistákon, zenéje - amelyet Coolio ad elő - szintén hónapokig vezette a zenei top-listákat.

Jack Cunningham nagy tehetség volt kosárlabdajátékosként, de otthagyta a pályát, s ezzel elvesztette az ígéretes karriert, ami rá várt volna. Most edzőként támad lehetősége bizonyítani korábbi iskolájánál.

A helyszín Németország, a kor a 70-es évek. Az ötvenes éveiben járó kereskedelmi ügynök, Léopold megismerkedik a tizenkilenc éves Franzzal. Meghívja magához, ahol egy szerelmi történet kezdődik köztük. Franz Léopoldhoz költözik. Egy napon azonban bekövetkezik egy apró, jelentéktelen dolog, amelyben nem jutnak dűlőre. Ettől kezdve már nincs többé közös “mi”, csak az eltérések léteznek.

Hamarosan felbukkannak elhagyott szeretőik is, Anna és a transzszexuális Vera.

A zárt térben játszódó, fojtó hangulatú abszurd melodráma olyan különös, mint a címe ígéri. Nem véletlenül idézi fel Fassbinder világát, kedvelt témáit: a homoszexualitást, a másikon való uralkodást és a szadomazochista kegyetlenséget egy párkapcsolaton belül: a forgatókönyvet ugyanis François Ozon a német rendező egy fiatalkori drámája nyomán írta.

A film 2000-ben a Berlini Filmfesztiválon a legjobb játékfilmnek járó díjra érdemesült.