dráma

Az Írd a karjára: szeretnek! egy világméretű mozgalmat elindító igaz történet alapján készült film, amely a reményről, a gyógyulásról és a megváltásról mesél. Kat Dennings (Az élet csajos oldala) játssza Renee-t, a Floridából jött fiatal lányt, aki drogfüggőséggel és folyamatosan bántalmazásokkal küzd. Zenében és más művészetekben kiélt alkotói fantáziája nap mint nap megütközik a kegyetlen valósággal, és miközben felfedezi a barátság fontosságát, Renee lassan, de biztosan elindul a gyógyulás kihívásokkal teli, de felemelő útján ebben a magával ragadó filmben, melyben feltűnik Chad Michael Murray, Rupert Friend és Corbin Bleu is.

Maggie unokájának mihamarabb életmentő műtétre van szüksége, viszont a családnak nincs elég pénze ahhoz, hogy Ausztráliába utazzanak vele, ahol az operációt el tudják végezni. Az asszony mindent elkövet, hogy beteg unokáján segíteni tudjon, de banki kölcsönt nem kap, és az ő korában már rendes munkahelyet se. Elkeseredetten rója London utcáit, amikor az egyik kirakatban észrevesz egy kiírást: hoszteszt keresnek. Amikor a szexbár tulajdonosa felvilágosítja Maggie-t, hogy nem takarításról és teafőzésről lenne szó, hanem férfiak kézzel történő kielégítéséről, a konzervatív életet élő, tisztességes asszony megrémül. Ám kilátástalan munkakeresése és az idő sürgetése arra kényszeríti, hogy elvállalja a munkát.

Sam Garbarski filmje érzelmes történet, ami anélkül mutat be egy szélsőséges, pornográf helyzetet, hogy vulgáris lenne. A film nemcsak a rock ikon Marianne Faithfull alakítása miatt különleges, hanem azért is, mert egy magyar színésznő, Gryllus Dorka is szerepet kapott benne. Az már csak hab a tortán, hogy a férfi főszerepet Kusturica egyik kedvenc színésze, Miki Manojlovic alakítja.

Az Amalfiban játszódó történt Oscar Wiled’s Lady Windermere’ Fan c. műve alapján íródott. Főszereplője egy pár Tom (Mark Umbers) és Meg Windemere (Scarlett Johansson), és egy adóságai elől menekülő asszony New Yorkból, Mrs Erlynne (Helen Hunt). Tom segíteni szeretne Mrs Erlynnek, hogy visszakerülhessen a „tisztességes” társadalomban, ám ennek a társadalomnak több sem kell…megindul a pletyka és megállíthatatlanul sodorja magával az embereket és eseményeket.

1828. pünkösd vasárnapján Nürnberg főterén feltűnt egy ember. Mereven állt,
kissé eltartott jobb kezében egy levél, baljában a kalapja.

A városlakók egyetlen kérdésére sem tudott válaszolni. Külseje, öltözéke elhanyagolt,
teste csupa seb, lábát vakarások és ütésnyomok borították. Így kezdődik Kaspar
Hauser története, az egyetlen emberé a történelemben, aki felnőttként született

Embertársainak viselkedése a biedermeier kor enervált polgári társadalmát
tükrözi vissza. Ő az örök kívülálló, aki hiába próbál beilleszkedni a társadalomba.

Barbara Daly (Julianne Moore – A nagy Lebowski, Távol a mennyországtól, Jurassic Park 2.) a társadalmilag felette álló Brooks Baeklandhez (Stephen Dillane – Az órák, Kémjátszma) megy feleségül, hogy a férfin keresztül pénzhez és befolyáshoz jusson. Bár gyönyörű és karizmatikus, Barbara mégsem illik előkelő férjéhez. Első s egyben egyetlen gyermekük, Tony születése azonban ahelyett, hogy rendezné kapcsolatukat, még inkább megingatja az eleve ingatag lábakon álló házasság törékeny egyensúlyát. Ahogy Tony növekszik, úgy válik akaratlanul is eszközzé szülei pszichológiai és szexuális játékaiban. A tragédia elkerülhetetlen, s a sokkoló tabuk is felszínre kerülnek...

A Kegyetlen báj alapjául a Pulitzer-díjas sikerkönyv szolgál; egy olyan botrány igaz történetét meséli el, mely a mai napig sokkolóan hat. Barbara Daly Baekelandet egy elegáns londoni lakásban gyilkolták meg 1975. november 17-én, pénteken. Az eset nagy felháborodást keltett az Atlanti-óceán mindkét partján, s az egyik legemlékezetesebb amerikai tragédiaként tartják számon.

Az Oscar®-díjas Denzel Washington játssza a főszerepet ebben a „magával ragadó és izgalmas thrillerben”, melyet Robert Zemeckis, a Forrest Gump és a Számkivetett Oscar®-díjas rendezője dirigált. Whip Whitaker (Washington) csodával határos módon landol utasszállító gépével egy légikatasztrófát követően. De miközben a közvélemény hősként ünnepli, egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy ki vagy mi tehető felelőssé a balesetért. Akciódús, lebilincselő és nagy hatású: a Kényszerleszállásban Washington olyan „fenomenális” alakítást nyújt, melyről „évekig fogunk beszélni.”

Lisa (Sophia Loren) férjét holtnak nyilvánítják, a Párizs-Casablanca légijárat tragikus balesete után. A fiatalasszony inkább megkönnyebbüléssel veszi tudomásul a rossz hírt, mert Bobbal (Anthony Perkins) már rég nem szerették egymást. De Bob egy nap hazatér, és Lisa elé tárja tervét: nem szólnak senkinek, felveszik a biztosítási díjat és Dél-Amerikába utaznak. Lisa kénytelen belemenni a tervbe, de élete ettől kezdve olyan lesz, mint egy rémálom. Barátai és kollégái előtt el kell játszania a gyászoló özvegy szerepét. Hazudnia kell a biztosító társaságnak és a rendőrségen, miközben otthon a gyűlöletes és folyton részeg férfi tartja sakkban. Vajon meddig képes a ravasz férfi aljas céljaira felhasználni a feleségét? Vajon melyikük kerül ki győztesen ebből a vérre menő küzdelemből?

A John Steinbeck világhírű regénye alapján készült film főbb szerepeiben olyan nagyszerű színészeket láthatunk, mint James Franco (A majmok bolygója: Lázadás), Robert Duvall (A keresztapa), Selena Gomez (Rossz szomszédság 2.), Josh Hutcherson (Az éhezők viadala-trilógia), Ed Harris (A szikla) és Bryan Cranston (Totál szívás-sorozat).
A Késik a szüret pattanásig feszült történetében a méltánytalan munkakörülmények és az alacsony bérek miatt elégedetlen gyümölcsszedő idénymunkások fellázadnak a gazdag földtulajdonosok ellen. Az összecsapások egyre komolyabbá válnak, de a dolgozók, akiknek nincs vesztenivalójuk, nem adják fel a harcot – csakhogy a tulajdonosok semmilyen eszköztől sem riadnak vissza.

Aloysius nővér (Streep), az egyházi iskola rettegett igazgatónője ki nem állhatja a haladó szellemű és a gyerekek körében rendkívül népszerű plébánost, Flynn atyát (Hoffman). Lépten-nyomon azt lesi, hogyan köthetne bele a sorból mindig kilógó férfiba, és persze talál is valamit. Súlyos vétség elkövetésével vádolja meg Flynn atyát: azt állítja, hogy bűnös vonzalommal viseltet egyik tanítványa iránt. Bizonyítékai azonban nincsenek...

A Pulitzer- és Tony-díjas színdarab alapján készült Kétely – amely bemutatója évében a kritikusok által leginkább dicsért film volt az Egyesült Államokban – lebilincselő, felkavaró és izgalmas történet Meryl Streep, Philip Seymour Hoffman, Amy Adams és Viola Davis nagyszerű játékában. Az öt kategóriában Oscar®-díjra jelölt produkciót méltán emlegették az év egyik legjobb filmjeként.

A filmszerető világ ajtaján 1968-ban új tehetség kopogtatott. A frissen lediplomázott Martin Scorsese első filmjét Roger Ebert az amerikai film nagy pillanataként jellemezte. Harvey Keitel játssza J.R.-t, a munkanélküli olasz-amerikai fiatalt, aki New York utcáin éli mindennapjait. Élete gyökeresen megváltozik, mikor beleszeret egy helyi diáklányba. Ahogy a fiatalok egyre jobban belebonyolódnak a kapcsolatba, társadalmi és kulturális különbözőségük egyre nyilvánvalóbbá válik, és mikor J.R. rájön, milyen sötét titok lapul a lány múltjában, válaszút elé kerül: talán élete legfontosabb döntését kell meghoznia. Martin Scorsese rendezői debütálásában ugyanaz az eleven tűz lobog, amely olyan későbbi mesterműveiben is visszaköszön, mint az Aljas utcák, A taxisofőr, a Dühöngő bika és a Nagymenők.

A film VI. György király - aki II. Erzsébet királynő édesapja - történetét meséli el. Miután bátyja, VIII. Eduárd lemond, György vonakodva foglalja el a trónt. Különös probléma sújtja őt: meglehetősen dadog, ezért retteg a nyilvános szereplésektől. Beszédhibájának legyőzéséhez elfogadja egy beszédterapeuta (mai szóval logopédus), Lionel Logue segítségét. A specialista szokatlan módszereinek, valamint a két férfi között kialakult különös barátságnak köszönhetően György önmagára talál, olyannyira, hogy végül bátran vezeti országát, Nagy-Britanniát a II. világháború zavaros időszakában.

Reuben 8 év szolgálat után leszerelt az Egyesült Királyság hadseregéből.
Azt hitte, a falklandi háború után már nem jöhet rosszabb. Hazaérve megpróbál
új, tisztességes életet kezdeni, de nem talál munkát. A régi barátok munkanélküliek,
kábítószeresek vagy az alvilágnak dolgoznak...

Ráadásul az ország, amelyért harcolt kitagadja, mert egy 1981-es rendelet szerint
nem számít brit állampolgárnak az, aki egykori angol gyarmaton született.

Barátnője, Stacey megpróbál segíteni neki, de hiába - nem marad más
megoldás, mint a fegyver...

Ahogy a nyár őszre fordul, Keith Reynolds zenetanár (Guy Pearce) az éhező művészként megélt régi napjain mereng. Miközben felesége, Megan (Amy Ryan) és lánya, Lauren (Mackenzie Davis) a lány utolsó középiskolai évére készül, Keith azokba az estékbe kapaszkodik, amikor egy neves manhattani szimfonikus zenekarnál helyettesíthet csellistaként. Megan úgy dönt, hogy a család befogad egy külföldi cserediákot. Sophie (Felicity Jones), az angol középiskolai végzős könnyen beilleszkedik, de hamarosan nagy kihívás elé állítja a családi kapcsolatrendszert. Felszínre hozza Keith személyiségének impulzivitását, mellyel a látszólag tökéletes családot ismeretlen területekre taszítja.

Az író-rendező Drake Doremus, aki 2011-ben az Őrülten hiányzol (Like Crazy) című filmért megkapta a Sundance Filmfesztivál nagydíját, újból egy tanulságos családi dráma készítésére vállalkozott.

A sikertelen operaszerző koldulás miatt börtönben ül. Ott találkozik legutóbbi operája hősével, Macheath-tel, az útonállóval. Ez a komponistának alkalmat kínál arra, hogy más foglyok bevonásával és Macheath-tel a főszerepben eljátszassa művét: amikor küszöbönálló akasztásához érnek, a haramia felháborodva avatkozik bele az opera menetébe, és rábírja a költőt, hogy művét happy enddel zárja. A szerencsés befejezés végül a való életben is bekövetkezik.

A komornyik a 20. századi Amerika zsúfolt politikai hátterének világában játszódik. Az Oscar-díjra jelölt rendező, Lee Daniels (Precious - A boldogság ára) nagyszabású drámája Cecil Gaines, a Fehér Ház komornyikjának kitalált történetét meséli el, aki hét elnök alatt is szolgált 1957 és 1986 között. Daniels filmje 1926-ban indul, amikor Cecil elmenekül a szegregáció által sújtott Délről egy jobb élet reményében. Nehézségekkel teli útján a férfi elsajátítja mindazokat a nélkülözhetetlen készségeket, melyek élete legnagyobb lehetőségéhez vezetik: komornyiki álláshoz az Egyesült Államok elnöki rezidenciáján. Itt Cecil szemtanújává válik az Ovális Iroda életének a polgárjogi mozgalmak kibontakozásának időszakában. A komornyik a Gaines család történetén keresztül mutatja be az amerikai politikai élet és a faji kérdés hullámait; John F. Kennedy és Martin Luther King meggyilkolásától kezdve a Freedom Riders és a Fekete Párduc polgárjogi mozgalmi akcióin át a vietnami háborúig és a Watergate-ügyig, melyek során Cecil mint a Fehér Ház alkalmazottja és mint családos ember is megtapasztalja e történelemformáló események hatásait.

Erik (Andreas Wilson - Emberi ösztönök, Blöff skandináv módra) nem átlagos fiú. A kegyetlen szülői bánásmód, a nevelőapjától elszenvedett brutális és rendszeres verések visszahúzódóvá, engesztelhetetlenné tették. A fizikai fájdalmak ellen csendes gyűlölettel védekezik, felgyülemlett agresszióját másokon éli ki. Amikor magaviselete miatt kicsapják az iskolából, anyja megragadja az alkalmat, hogy kimentse őt az otthoni pokolból. Bentlakásos iskolába küldi a fiút, hátha ott megtalálja a kiutat az erőszak ördögi köréből. Erik nagy várakozással érkezik meg a patinás elitiskolába, Stjarnsbergbe. Reméli, hogy az évszázados falak között végre tiszta lappal indulhat, és nem kell nap mint nap megküzdenie emberi méltóságáért. De csalódnia kell… Mikael Håfström (Zsernyákok [forgatókönyv], Kisiklottak, 1408) Oscar-díjra jelölt filmjét 2004-ben a Svéd Filmintézet három Guldbagge-díjjal: a legjobb film, a legjobb operatőr és a legjobb látvány díjával ismerte el. Az alkotás Jan Guillou (Arn: The Knight Templar) önéletrajzi ihletésű regénye alapján készült, amely a legtöbbet olvasott svéd irodalmi művek egyike.