dráma

Az Este bámulatos szereposztással életre hívott nagyhatású dráma, melyet Susan Minot saját bestselleréből adaptált filmre a Pulitzer-díjas Michael Cunninghammel (Az órák) közösen, a rendezői székben pedig az Oscar-díjra jelölt Koltai Lajos ült, akinek legutóbbi filmje minden idők legnagyobb szabású magyar produkciója, a Sorstalanság volt.

Az Este a mély érzelmek filmje: az anyák és lányaik közötti szeretet erejéről mesél, mindezt egy olyan anya szemszögéből, aki életének alkonyán olyan titkot fed fel, amely mindenkire óriási hatással lesz a környezetében. Az érzelmek valódiságát igazolja, hogy a filmben két olyan színésznő-páros – Vanessa Redgrave és Natascha Richardson, valamint Meryl Streep és Mamie Gummer – is játszik, akik anya és lánya kapcsolatban vannak egymással.

A rátörő emlékeknek engedve Ann Lord (Redgrave) megoszt egy régóta őrzött titkot a lányaival, Constance-szal (Richardson), aki boldog házasságban él, és Ninával (Toni Collette), a nyughatatlan egyedülálló nővel. Mindketten ágya mellett állnak, mikor Ann kijelenti, hogy látni szeretné élete szerelmét.

De vajon ki lehet ez a titokzatos "Harris", s mit jelenthetett az anyjuknak? Miközben Constance és Nina megpróbálja megfejteni édesanyjuk életét, és egyúttal rendbe szedni sajátjukat, Ann felidéz magában egy jó 50 évvel ezelőtti hétvégét, amikor még Ann Grantnek (Claire Danes) hívták…

…és csak egy fiatal lány volt, aki azért jött New Yorkból, hogy legjobb barátnője, Lila Wittenborn (Mamie Gummer) esküvőjén legyen nyoszolyólány. A menyasszony izgatott, de édesanyja (Glenn Close) helyett legjobb barátnőjéhez fordul segítségért. Ann Lila közelében marad, de még közelebb kerül a menyasszony forrófejű öccséhez, Buddy-hoz (Hugh Dancy).

Ám amikor az esküvőn feltűnik Harris Arden (Patrick Wilson), a Wittenborn-család régi barátja, Annben új érzések ébredeznek. Olyanok, melyek örökre megváltoztatják az ő és lányai életét is…

Az Este c. film megmutatja, hogyan lehet az amerikai sztárok közegébe átemelni olyan európai művészfilmes értékeket, amiket idegennek hittünk eddig a nagy stúdiók világától. Ha a közreműködő alkotók névsorát nézzük, akkor a már említett lengyel zeneszerző mellett két honfitársunk nevét olvashatjuk a stáblistán: az Oscar díjra jelölt Koltai Lajosét, és Pados Gyuláét, akivel már a Sorstalanságot is együtt készítették.

Az Este bámulatos szereposztással életre hívott nagyhatású dráma, melyet Susan Minot saját bestselleréből adaptált filmre a Pulitzer-díjas Michael Cunninghammel (Az órák) közösen, a rendezői székben pedig az Oscar-díjra jelölt Koltai Lajos ült, akinek legutóbbi filmje minden idők legnagyobb szabású magyar produkciója, a Sorstalanság volt.

Az Este a mély érzelmek filmje: az anyák és lányaik közötti szeretet erejéről mesél, mindezt egy olyan anya szemszögéből, aki életének alkonyán olyan titkot fed fel, amely mindenkire óriási hatással lesz a környezetében. Az érzelmek valódiságát igazolja, hogy a filmben két olyan színésznő-páros – Vanessa Redgrave és Natascha Richardson, valamint Meryl Streep és Mamie Gummer – is játszik, akik anya és lánya kapcsolatban vannak egymással.

A rátörő emlékeknek engedve Ann Lord (Redgrave) megoszt egy régóta őrzött titkot a lányaival, Constance-szal (Richardson), aki boldog házasságban él, és Ninával (Toni Collette), a nyughatatlan egyedülálló nővel. Mindketten ágya mellett állnak, mikor Ann kijelenti, hogy látni szeretné élete szerelmét.

De vajon ki lehet ez a titokzatos "Harris", s mit jelenthetett az anyjuknak? Miközben Constance és Nina megpróbálja megfejteni édesanyjuk életét, és egyúttal rendbe szedni sajátjukat, Ann felidéz magában egy jó 50 évvel ezelőtti hétvégét, amikor még Ann Grantnek (Claire Danes) hívták…

…és csak egy fiatal lány volt, aki azért jött New Yorkból, hogy legjobb barátnője, Lila Wittenborn (Mamie Gummer) esküvőjén legyen nyoszolyólány. A menyasszony izgatott, de édesanyja (Glenn Close) helyett legjobb barátnőjéhez fordul segítségért. Ann Lila közelében marad, de még közelebb kerül a menyasszony forrófejű öccséhez, Buddy-hoz (Hugh Dancy).

Ám amikor az esküvőn feltűnik Harris Arden (Patrick Wilson), a Wittenborn-család régi barátja, Annben új érzések ébredeznek. Olyanok, melyek örökre megváltoztatják az ő és lányai életét is…

Az Este c. film megmutatja, hogyan lehet az amerikai sztárok közegébe átemelni olyan európai művészfilmes értékeket, amiket idegennek hittünk eddig a nagy stúdiók világától. Ha a közreműködő alkotók névsorát nézzük, akkor a már említett lengyel zeneszerző mellett két honfitársunk nevét olvashatjuk a stáblistán: az Oscar díjra jelölt Koltai Lajosét, és Pados Gyuláét, akivel már a Sorstalanságot is együtt készítették.

Adam Jonesnak (a négyszeres Oscar®-jelölt* Bradley Cooper), a két Michelin-csillaggal kitüntetett étteremben dolgozó sztárséfnek mindene megvolt... hogy aztán mindent elveszítsen. Karrierjét drogfüggősége és közveszélyes kirohanásai tették tönkre, ám most felkészült a visszatérésre. Ahhoz azonban, hogy saját éttermet nyithasson, és ezzel megszerezhesse a hőn áhított harmadik Michelin-csillagot, nem csupán ütős csapatra és lehengerlő ételköltemények kitalálására van szüksége, de jól is kell viselkednie, főleg a gyönyörű Helene (Sienna Miller) miatt, aki még nála is többet tett kockára. Az ételművész hihetetlenül szellemes és érzelmes történetet mesél az étel szenvedélyes szeretetéről, a szerelemről és a második esélyről.

A Pulitzer-díjas regényből készült Ezer hold a Cook-család történetéről mesél, melyet Larry Cook (Jason Robards – A cég), a rettenthetetlen pátriárka vezet. Lélegzetelállítóan szép birodalma, a Cook-farm mérete meghaladja az ezer holdat, ám amikor hirtelen úgy dönt, hogy szétosztja a földet három lánya, Ginny (Jessica Lange – A Rettegés foka), Rose (Michelle Pfeiffer – Batman visszatér) és Caroline (Jennifer Jason Leigh – A nagy ugrás) között, akaratlanul is elülteti benne a pusztulás magvait. A felosztott vagyon ugyanis hamarosan a családot is szétszakítja: a tiszteletre méltó életek álcája mögül régóta őrzött titkok, ki nem mondott ellentétek és megtagadott vágyak kerülnek felszínre, melyek mélyre ható, katasztrofális, végső soron azonban felszabadító következményekkel járnak.

Goethe Faustja minden idők egyik legismertebb irodalmi műve, melyből René Clair (Az éjszaka szépei) készített egy örökérvényű kérdéseket feszegető filmet. Az idős és kiábrándult Faust professzor boldogságot és tudást keresve szerződést köt az ördöggel, aki a tudós lelkéért cserébe fiatalságot és földi örömöket ad. Ám a szerződésnek jóval nagyobb a tétje, mint amibe a professzor belegondol...

Az alkotás főhőse a hazánkban is népszerű Gérard Philip (A pármai kolostor, Királylány a feleségem), aki kettős szerepben, tehetsége legjavát nyújtva alakítja a megfiatalodott testbe került Faustot, valamint magát Mefisztót is.

A 12 éves Djata a világtól elzártan él szüleivel egy disztópikus diktatúrában. Egy napon két ügynök csönget be hozzájuk, akik az apjáért jöttek. A kormány börtönbe zárja a férfit, Djata pedig egyedül marad az anyjával, miközben mindkettőjüket azonnal árulónak bélyegzik. A fiú nehezen tudja feldolgozni apja elhurcolását és hiányát, a sok hazugságot és a hirtelen felnőtté válás terheit. Egyetlen remény élteti, apja megtalálása, amiben nagyszülei tudnának segíteni. Djata anyja azonban dacosan ellenáll, hogy a jó kapcsolatokkal rendelkező rokonoktól kérjen segítséget, mert a családban a konfliktusok a bajok ellenére sem enyhülnek…

A történet egy főúri birtokon játszódik Németországban, 1913 közepén. A narrátor a helyi iskolaigazgató, aki évekkel később saját emlékeiként mesélni el a történteket, mégpedig úgy, mint lehetséges vagy részleges magyarázatot arra, ami Németországban történt az azt követő évtizedekben. A békétlenség egy véletlennek tűnő balesettel kezdődik, amikor a doktor lova megbotlik. Ezt egy haláleset követi, majd a rejtélyes körülmények között elhunyt asszony fia bosszút áll, megtámadva a báró káposztatermését. Ez pedig további baljós események sorozatát indítja el. .
Michael HANEKE (A zongoratanárnő, Furcsa játék) filmje 2009-ben a Cannes-i Filmfesztiválon kiérdemelte az Arany Pálmát, de az idei Oscar-gálán is ott volt a Legjobb idegennyelvű filmek között.

Akárcsak a rendező korábbi művei, ez is modell-alkotás, bár szinte riportszerű ábrázolással állítja a néző elé a tipikus cseh kisvárosban a tipikus cseh kamasz, Péter egy életdarabját: munkába állását, szórakozásait, esetlen udvarlását.

Forman nem történetet mesél el, hanem többnyire komikus helyzetet teremt, amelyekben a szereplők magukat adhatják elő, de közben az alapvető generációs problémákat is érzékeltetik egyik oldalon a nehezen átlátható élethelyzetek, a másikon a felnőttek kioktató, leegyszerűsítő tanácsai.

A második világháború utáni Németországban a tinédzser Michael Berg rosszul lesz az utcán, és a nála kétszer idősebb nő, Hanna (Kate Winslet – Titanic, A szabadság útjai, Iris) segít neki hazajutni. Amint a fiú felgyógyul a skarlátból, meglátogatja, hogy megköszönje gondoskodását, és csakhamar titkos, szenvedélyes viszony alakul ki közöttük.

Michael rájön, hogy Hanna szereti, ha felolvas neki, és miközben a fiú az Odüsszeiából és a Huckleberry Finnből olvas, egyre mélyebbre merülnek a testi gyönyör világába is. Ám az egyre erősödő kötelék egyszercsak megszakad Hanna rejtélyes eltűnésével.

Nyolc évvel később a joghallgató Michael megfigyelőként részt vesz náci háborús bűnösök perének tárgyalásán, hirtelen megpillantja Hannát a vádlottak padján. Ahogy lehull a lepel a nő múltjáról, Michael olyan titokra döbben rá, mely mindkettejük életére hatással lesz.

Stephen Daldry, a Billy Elliot és az Oscar®-jelölt Az órák rendezője Bernhard Schlink 40 nyelvre lefordított, világhírű regényét adaptálta filmvászonra olyan neves színészek közreműködésével, mint Ralph Fiennes, David Kross és Kate Winslet. Utóbbi alakításáért Oscar®-, BAFTA-, és Golden Globe-díjat kapott.

A tengerészgyalogság búvárkülönítménye a hadsereg legnehezebb,
legveszélyesebb szolgálatát látja el, a hősök mégsem ebből az egységből kerülnek
ki. Ide csak mániákusok jönnek önként.

Kiképzőjük, Sunday ezredes épp ilyen ember: a búvárkodás
szerelmese ő, aki egy balesete óta nem merülhet, hát minden szenvedélyét az
utánpótlás kiképzésébe öli. Különc alak, akit egyszerre félnek és tisztelnek
a beosztottjai.

Ám kiképzésre jelentkezik nála valaki, aki nem fél semmitől,
és nem tisztel senkit. Carl Brashear az első fekete, akiből búvár lesz
a tengerészgyalogságánál. Ha megéri. Ha kiállja mindazt a próbát, amit elé állítanak.

Kiképzője és ő kezdetben ellenségek. Ám Carl elszántsága
még az embergyűlölő kiképzőtisztet is meggyőzi: így neveltje kinevezésével nemcsak
a közös kalandok sora kezdődik el, hanem egy különös barátág is kezdetét veszi.

Szinte hihetetlen, de a két Oscar-díjas színész, Robert
De Niro és Cuba Gooding, Jr. főszereplésével készült film izgalmas
története megtörtént eseten alapszik!

A tengerészgyalogság búvárkülönítménye a hadsereg legnehezebb,
legveszélyesebb szolgálatát látja el, a hősök mégsem ebből az egységből kerülnek
ki. Ide csak mániákusok jönnek önként.

Kiképzőjük, Sunday ezredes épp ilyen ember: a búvárkodás
szerelmese ő, aki egy balesete óta nem merülhet, hát minden szenvedélyét az
utánpótlás kiképzésébe öli. Különc alak, akit egyszerre félnek és tisztelnek
a beosztottjai.

Ám kiképzésre jelentkezik nála valaki, aki nem fél semmitől,
és nem tisztel senkit. Carl Brashear az első fekete, akiből búvár lesz
a tengerészgyalogságánál. Ha megéri. Ha kiállja mindazt a próbát, amit elé állítanak.

Kiképzője és ő kezdetben ellenségek. Ám Carl elszántsága
még az embergyűlölő kiképzőtisztet is meggyőzi: így neveltje kinevezésével nemcsak
a közös kalandok sora kezdődik el, hanem egy különös barátág is kezdetét veszi.

Szinte hihetetlen, de a két Oscar-díjas színész, Robert
De Niro és Cuba Gooding, Jr. főszereplésével készült film izgalmas
története megtörtént eseten alapszik!

A tizenhét éves Isabelle (Marine Vacth) – akinek egy évét mutatja be a film – egy tökéletes, de legalábbis teljesen átlagos család tagja. Szülei és testvére szeretik őt, mindegyikükkel jó a kapcsolata, minden anyagi és lelki támogatást megadnak neki, amire szüksége van. Szüzessége nyaralás során való elvesztése után mégis úgy dönt, testével fog pénzt keresni. Francois Ozon filmje egy fiatal lány portréja, négy évszakban és négy dalban. Az első szexuális ébredésétől a szerelem megismerésén át egészen önmaga megtalálásáig.

Élt a XX. század elején, az Amazonas vidékén egy ír származású megszállott
operarajongó, Brian Sweeney Fitzgerald. Mivel a neve kimondhatatlan volt
a helybeliek számára, ezért egyszerűen csak Fitzcarraldónak hívatta magát.
Arról álmodott, hogy operaházat építtet a dzsungel mélyén, Iquitosban...

Fitzcarraldo (Klaus Kinski) igazi kalandor, sőt inkább fantaszta,
aki vágyainak nem tud és nem is akar határt szabni. Belefogott már egy hegyi
vasútvonal megépítésébe, egy jéggyár alapításába, s az a legújabb ideája, hogy
operaházat épít a dzsungelben. Carusóért tizenegy napig evez, véresre
dörzsölt tenyérrel az Amazonason. Csak azért keveredik bele a kaucsuküzletbe,
s azért tolja át hatalmas hajóját a hegyen, hogy legyen miből felépíteni az
operaházat.

Egy film a mese, a mítosz és a művészet határvilágán.

A századfordulón Montana vadregényes tájain két ifjú fivér bontogatja szárnyait. Az idősebbik, a komoly és művelt Norman minden vágya, hogy író legyen, míg öccse, a forrófejű Paul inkább gyengéinek, a csinos lányoknak és a szerencsejátéknak hódol. Összeköti azonban őket az apjuktól, a vasszigorú lelkésztől tanult szinte misztikus szenvedély: a horgászás az érintetlen és vad Big Blackfoot folyón, amely egyben saját reményeik és félelmeik tükörképe...
Az Oscar®-díjas* Robert Redford filmje magával ragad és elvarázsol. Egy igazi amerikai mestermű, melyet számos egyéb elismerés mellett 3 Oscar®-díjra** jelöltek, melyből egyet meg is kapott.

Gilbert Grape Endorában él, ahol soha nem történik semmi. A rendőrség
is csak akkor dolgozik, ha Gilbert fogyatékos öccse, Arnie néhanapján
felmászik a városka víztornyára - és persze fogalma sincs, hogy kell lejönni
onnan. Gilbert a helyi fűszeresnél dolgozik, és alkalom adtán unatkozó
háziasszonyokat szórakoztat. De amikor az igaz szerelem végre bekopogtat életébe,
a 18 éves Arnie gondozása, és 250 kilós anyja lehetetlenné teszik, hogy
Gilbert saját életét élje.

Johnny Depp, Leonardo DiCaprio (Oscar®-díjra* jelölték a filmben
nyújtott alakításáért), Mary Steenburgen és Juliette Lewis neve
fémjelzi Lasse Hallström keserédes filmjét.

1953-at írunk, amikor a televíziózás még gyerekcipőben jár, és amikor a neves tévés hírszerkesztő, Edward R. Murrow (David Strathairn), egy népszerű ismeretterjesztő hírműsort vezet a CBS csatornán. Emellett Fred Friendly (George Clooney) producerrel karöltve egy napi híreket közlő műsort is irányít. A CBS TV szerkesztőségében állandó nyüzsgés van, Murrow munkáját elhivatott csapat támogatja, melynek tagjai később legendás hírnévre tesznek szert a szakmában, most azonban még karrierjük kezdetén állnak.

Egyik témájuk kapcsán társadalmi szintű folyamatok leleplezőivé és előmozdítóivá válnak: Lieutenant Milo Radulovich, az amerikai légierő tartalékosát tárgyalás nélkül bűnösnek nyilvánítják és eltávolítják a szolgálatból. Minden ellene felhozott vádat titkosítottak. Murrow a CBS második embere, Sig Mickelson (Jeff Daniels), tiltakozása ellenére műsorában nyilvánosságra hozza az ügyet. A korszak nagyhatalmú alakja, a wisconsini Joseph McCarthy szenátor, könyörtelen üldöző hadjáratba fogott azért, hogy megszabadítsa az országot a kommunistáktól. Murrow gyanítja, hogy a szenátornak köze van Radulovich elbocsátásához, és hogy a vele kapcsolatos eljárás titkosítása a bizonyítékok hiányát jelenti és egyben a polgári szabadságjogok sárba tiprását. Az adás után Murrow-t is kommunista szimpatizánsnak bélyegzik meg. A műsorvezető sejti, hogy az ellene felhozott hazugságok egyetlen célja, hogy csapatát megfélemlítsék…

Will Hunting csak húsz éves, de már kilóg a kemény
dél-bostoni munkásnegyed környezetéből. Barátaihoz hasonlóan gürcöl, amikor
éppen nem a helyi bárban lóg vagy nem keveredik összetűzésbe a törvénnyel. Sosem
járt egyetemre, mégis történelmi eszmefuttatásokat idéz fel fényképszerű emlékezetéből,
és bámulatos gyorsasággal old meg Nobel-díjas professzorokat is zavarba
ejtő matekpéldákat.

Amikor ez az elképesztően okos és betörhetetlenül vad fiatalember
egy újabb verekedés után börtönbe kerül, az egyetemi matematikaprofesszor, aki
szeretné szárnyai alá venni a bajkeverő zsenit, régi barátja, a pszichológus
Sean McGuire segítségét kéri Will megszelídítéséhez. Sean
azonban maga is rendkívül intelligens, érzékeny és sokat szenvedett ember, így
amikor ez a két erős egyéniség találkozik, különös küzdelem veszi kezdetét...