dráma

Berlin, 1961. Nyugat-Berlin körül fal emelkedik, ami elzárja Kelet-Berlintől és az NDK-tól. A hidegháború fokozódik, felmerül az atomháború kitörésének veszélye. A keletnémet úszóbajnok, Harry Melchior számára elérkezett az idő, hogy válasszon a szabadság és az elnyomás között. Álruhában, hamis papírokkal a Checkpoint Charlie-nál sikerül átmenekülnie nyugatra, de addig nem talál nyugalmat, amíg szeretett nővére, Lotte odaát marad, mivel nem akarja otthagyni a kislányát, és férje is ellenzi a dolgot. A forrófejű, jókötésű Harry azonban őrült tervet eszel ki: 135 méter hosszú alagutat akar ásni a keletet a nyugattól elválasztó szögesdrót alatt, amit csapdák szegélyeznek, s ott járőröznek mellette az NDK-s határőrök. Harrynak szenvedélyes érveléssel másokat is sikerül meggyőznie - köztük jó barátját, a mérnök Matthist, akik ki akarják szabadítani szeretteiket. Matthis terhes barátnőjét, Carolát a férfi menekülése közben letartóztatják; Fred anyját akarja áthozni; az idealista Vic pedig bármit megtenne a szabadságért. A vállalkozáshoz persze pénzre is szükség van, ezért megállapodnak az NBC-vel, hogy lefilmezhetik az alagútásást, de csak akkor mutathatják be a felvételeket, ha sikeres lesz a menekülés. Sárban és piszokban, centiméterről centiméterre vájják az alagutat, ami időnként beomlik, s állandóan figyelniük kell a fölöttük lépkedő járőrökre. Amikor már közel járnak a célhoz, terveket kezdenek szövögetni, hogyan hívják ide Lottét és a többieket. De Krüger ezredes - aki meglátogatja Carolát a börtönben - meggyőzi a lányt, hogy születendő gyermeke érdekében kémkedjen Lotte után. Az államrendőrség így tudomást szerez róla, mire készülnek. Carola azonban végül félrevezeti Krüger ezredest, így a rendőrség későn érkezik az alagúthoz, ugyanis Harryt kivéve már mindenki nyugat felé araszol a föld alatt. A férfi csak egy dologban reménykedhet: gyorsabb azoknál, akik már a sarkában vannak...

A filmben nyújtott felejthetetlen alakításáért a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjjal jutalmazott Ellen Burstynt (Az ördögűző) Alice Hyatt szerepében láthatjuk, aki férje halálát követően énekesnőként próbál új életet kezdeni Kaliforniában. 11 éves fiát beülteti leszuperált autójába, és elindulnak bele a nagyvilágba. Alec kénytelen kétes hírű lokálokban fellépni, erőszakoskodók elől menekülni, majd végül pincérnői állást vállalni egy bárban. Itt ismerkedik meg Daviddel (Kris Kristofferson), akivel szenvedélyes kapcsolatba bonyolódik…

Martin Scorsese zseniális érzékkel tárja elénk Alice odüsszeáját, és közben egy pillanatra sem zavarja, hogy a tőle megszokott nagyvárosi környezet helyett most a kisvárosi miliő szolgáltat vásznat történetéhez.

Az epizódszereplők is kitűnőek: Jodie Foster, Harvey Keitel vagy a szerepéért Oscar-díjra jelölt Diane Ladd. Ez a film egy szeletke élet, szomorú és vidám, keserű és reményteli, magával ragadó élmény.

Egy parasztudvar állatai felszabadítják magukat az ember zsarnoki uralma alól. Önkormányzatot hoznak létre és általános egyenlőségre törekszenek. A választásokon a sertések győznek, akik hamarosan kijátsszák az egyenlőség szabályait, és ugyanolyan zsarnokokká válnak, mint korábban az ember volt.

A helyzet a farmon ismét ugyanaz, mint a forradalom előtt, csak most demagóg szövegek hirdetik: „Itt minden az állatokért van!”

Fin McBride (Peter DINKLAGE – Halálos temetés, Kés/Alatt, Narnia Krónikái – Caspian herceg) próbál a saját szabályai szerint élni, de ez nem könnyű: apró termete miatt az emberek többsége csak a törpét látja benne. A férfi ezért nem keresi a kapcsolatokat. A vonatokért rajong. Amikor váratlanul megörököl egy elhagyott vasútállomást New Jersey-ben, a csendes magány reményében odaköltözik. Ott azonban egy frusztrált festőnő (Patricia CLARKSON – Viharsziget, Távol a mennyországtól) és egy szószátyár hot-dog árus (Bobby CANNAVALE - Kígyók a fedélzeten, A csendes bérgyilkos) kényszerű társasága várja. A három emberben a magányon túl látszólag semmi közös nincsen. Hamarosan mégis barátra lelnek egymásban. Tom McCarthy (rendezőként: A látogató, forgatókönyvíróként: Fel!) filmje a szeretet hatalmáról szól, amely mindenkiből a legjobbat hozza ki.

A történet egyik szála egy meleg férfiről szól, aki elhagyja szerelmét egy mormon vallású magas beosztású hivatalnokért, aki sokáig próbálja elnyomni magában saját neme iránti vonzalmát. A történet másik oldalán a képmutató, konzervatív politikus áll, aki miközben kívülről a konzervatív ideológia elkötelezettje, valójában korrupt, másokon átgázoló ember, emellett AIDS vírussal fertőzött, amit mindenáron el akar titkolni a társadalom elől. A történet a konzervatív Ronald Reagan-i időkben játszódik, amikor az intoleráns társadalom olyan kényes témákkal találja szemben magát, mint a vallás, a melegek, és a 80-as években igazán elterjedő AIDS, amely ekkor már nem csak a homoszexuálisokat érinti.

Sziám, 1862: a világtól elzárt egzotikus királyság uralkodója reformokról álmodik. Hogy
trónörökösei európai nevelésben részesüljenek, palotájába hív egy nemrég megözvegyült
angol tanárnõt. A tanárnõ megérkezik, és minden másképp alakul, mint ahogy a
király tervezte. Érkezésével egy parancsoláshoz szokott, makacs férfi és egy elveihez,
valamint saját világához szigorúan ragaszkodó nõ összecsapása veszi kezdetét.
A thai királyság gyönyörû tájain és lenyûgözõ pompájú palotáiban lassacskán mindketten
megváltoznak: sokat tanulnak egymástól, és a király, akinek alattvalói eddig az
arcát sem láthatták, váratlanul egészen közel érzi magához ezt az egyszerû angol nõt.
Olyan közel, hogy kis híján megfeledkezik a lázadókról, akik országa határán várják a
megfelelõ alkalmat, hogy lecsapjanak…

Anna Karenina (Greta Garbo) kötelességtudó feleség és odaadó anya. Egy nő, aki majdnem teljesen elégedett sorsával. Egyetlen dolog hiányzik az életéből: a szenvedély. De minden megváltozik, amikor megismerkedik a sármos Vronsky gróffal. Anna a szerelem rabjává válik, és a grófért feladja házasságát, családját, társadalmi rangját, …egész életét.

Tolsztoj világhírű regényét David O. Selznick producer bámulatos finomsággal, kincsként kezeli. A parádés szereposztásban látható többek közt Fredric March (mint Vronsky), Basil Rathbone, Maureen O’Sullivan és Freddie Bartholomew is. Clarence Brown kíváló rendezése a klasszikus történetet a vásznon is remekműként kelti életre, ám a film lelke mégis a csodálatos Greta Garbo, aki e megkapó alakításával kiérdemelte a New York-i filmkritikusok legjobb színésznőnek járó díját.

Anna Karenina, a gyönyörű asszony, nagy tekintélyű férjével és kisfiával él a XIX. század végén Oroszországban. Egy rokonlátogatás alkalmával találkozik a fiatal, vonzó Vronszkij gróffal, és első látásra egymásba szeretnek. Bár tisztában vannak a következményekkel, szembefordulnak környezetükkel, és vállalják szerelmüket. Ám önpusztító szenvedélyük, a kor társadalmának vaskalapos erkölcsei megakadályozzák boldogságukat. A világirodalom egyik legszebb szerelmes történetének, Lev Tolsztoj világhírű regényének pazar kiállítású filmváltozata.

Mikor a Jake Huard (James Franco, Pókember), a helyi srác bejut az Annapolis-i Tengerészeti Akadémiára, úgy érzi, álmai végre valóra váltak, ám a küzdelem, hogy férfivé érjen, még csak most veszi kezdetét.

Jake-nek elég nehezen megy a beilleszkedés, teljesítménye ingadozó, s attól fél, nem tud megfelelni a közel 150 éves múlttal rendelkező intézmény szigorú követelményeinek. De nem adja fel a küzdelmet: benevez a tengerészeti bokszbajnokságra, s szembeszáll a könyörtelen Cole hadnaggyal (Tyrese Gibson, Négy tesó), hátha így kivívhatja bajtársai szeretetét, felettese (Donnie Wahlberg, Hatodik érzék) elismerését és büszkévé teheti édesapját. Justin Lin filmje arról regél, hogy mindenki találhat magának olyan célokat az életben, melyekért érdemes küzdeni.

Anne, a nácik által megszállt Hollandiában élő zsidó származású lány tizenharmadik születésnapjára egy naplót kapott ajándékba. Naplójában egy képzeletbeli barátnőjének címezte bejegyzéseit, akit Kittynek nevezett el. 1942 júliusában nővére, Margot, behívót kapott a munkatáborba. A család a bujkálás mellett döntött, így az apa, Otto Frank egykori irodaépületének Anne által "Hátsó traktusként" emlegetett részébe költöztek. A bujkálásban Otto Frank négy korábbi dolgozója segítette őket. Később újabb bujkálók csatlakoztak hozzájuk, a Van Daan család, majd Dussel úr, egy fogorvos. Anne folyamatosan írta bejegyzéseit a családjáról, érzéseiről, a titkos "Hátsó traktus" mindennapi életéről. Egy napon megjelent a rendőrség, felfedezték a titkos ajtót, a rejtőzködőket megtalálták és elhurcolták. Anne Frank a bergen-belseni koncentrációs táborban halt meg tífuszban.

Anglia, 17. század. A királynő körüli udvari intrikák kegyetlen politikai játszmává váltak. Minden csupa titok, csalás és hazugság. A legnagyobb titok négy évszázada megoldatlan: ki volt a William Shakespeare-nek tulajdonított színdarabok szerzője?
Az arisztokrácia erotikával és bűnnel átitatott, veszedelmes viszonyai közepette egy férfi, akinek társadalmi állása ezt nem engedi meg, írni kezd. Drámákat és komédiákat ír, hogy segítségükkel támogassa politikai játszmáit. És megszervez egy összeesküvést: felbérel egy Shakespeare nevű színészt, hogy az ő neve mögé bújhasson…

Rachel igazi lázadó tinédzser és hisztikirálynő: iszik, bulizik, káromkodik. Amikor autóbalesetet okoz, alkoholista anyja, Lilly egy idahói mormon faluban élő édesanyjára bízza. Georgia nem az a tipikus aranyos nagyi; szigorú szabályok szerint él. Számára Isten az első, a munka pedig a második. Meg is gyűlik a baja nagyszájú unokájával.

Rachel egy pillanat alatt felrázza az álmos kisvárost, és ahogy telik az idő, Georgia is kezdi megérteni, honnan ered a fiatal lányban dúló düh. Szörnyű családi titokra derül fény, melynek hatására még Lilly is visszatér a kisvárosba. A három nemzedéket képviselő nők számára itt a megfelelő alkalom, hogy rendezzék vitáikat, és hogy megpróbálják megérteni egymást.

Garry Marshall, olyan nagysikerű komédiák rendezője, mint a Micsoda nő!, az Oltári nő és a Neveletlen hercegnő, ezúttal egy komolyabb hangvételű, érzékeny filmet tett le az asztalra, amely minden generáció számára tartogat meglepetéseket.

Hét évvel ezelőtt Joe Warr (Clive Owen), a menő sportújságíró elhagyta feleségét és pelenkás korból épp hogy kinőtt fiát egy másik nőért és Angliából Ausztráliába költözött, ahol új szerelme gyermeket is szült neki. Jelenleg Joe minden idejét a helyszíni tudósításokból álló munka tölti ki, így mikor feleségénél rákot diagnosztizálnak, majd rövid időn belül meghal, a férfi megdöbbenve szembesül a ténnyel, hogy szinte nem is ismeri hat éves fiát (Nicholas McAnulty), a meglehetősen hiperaktív Artie-t. Ráadásul beállít hozzá vakációzni első fia is, az időközben tinédzserkorba cseperedett Harry (George MacKay) is. Joe-nak hirtelenjében nem egy, de mindjárt két fiúval szemben kell megtanulnia, milyen kihívásokkal jár apának lenni.
A kétszeres Oscar®-jelölt Scott Hicks (Ragyogj! Hó hull a cédrusra) visszafogott hangvételű, mégis szívszorító drámáját igaz történet inspirálta. A giccset messze elkerülő, ám a fanyar humortól nem idegenkedő film, melynek főszerepében Clive Owen (Az ember gyermeke, Közelebb) erőteljes alakítást nyújt, apák és fiúk kapcsolatának érzékeny és őszinte tablója.

Jevgenyij Anyegint sokan kedvelik az előkelő szentpétervári társaságban, hiszen művelt és gáláns fiatal úr, ámbár életuntsága és céltalansága talán éppen ennyire jellemző rá. Nem is szólva a szív dolgaival kapcsolatos cinikus látásmódjáról. Épp amikor elfogy a pénze, birtokot örököl gazdag nagybátyjától, és odaköltözik. Itt azonban, ha lehet, még jobban gyötri az unalom, és sem a vidékkel, sem lakóival nem tud igazán megbarátkozni. Egyetlen kivétel akad: fiatal szomszédja, Vlagyimir Lenszkij személyében igazi jóbarátra lel vidéki elvonultságában.

Lenszkij bemutatja őt menyasszonya, Olga családjának, s e látogatás során ismeri meg a lány nővérét, Tatjanát, aki annyira más, mint bárki a környezetében. A lányra óriási hatást gyakorol a különc szomszéd, és szenvedélyes szerelmes levélben vallja meg neki érzelmeit. Nem sokkal később azonban Anyegin hűvös udvariassággal utasítja vissza szerelmét, majd látványosan flörtölni kezd Olgával. Lenszkij rosszallására még nagyobb udvariatlansággal válaszol, mire a sértett vőlegény párbajra hívja. A két barát másnap hajnalban néz farkasszemet egymással; Lenszkij célt téveszt, ám Anyegin lövése végzetes. Megrendülten öleli át halott barátját, de már késő.

Hat évvel később jelenik meg ismét Szentpéterváron unokatestvére, Nyikitin herceg bálján. Távol a társaság nyüzsgésétől egy visszahúzódó alakot fedez fel, s rájön, hogy az ismerős arc Tatjana, akit a herceg a feleségeként mutat be. A nőt felzaklatja Anyegin váratlan felbukkanása és ékesszóló szerelmes levele, melyet a bál után kap tőle. Házassága boldog és nyugodt, ám nagy szerelme mégis Anyegin - s most élete legnehezebb döntésével kell szembenéznie.

Az Apák és lányaik egy megható és érzelmes családi történet egy New York-i apa és lánya egymás iránti szeretetéről. A film két idősík között váltakozik: a 80-as években játszódó történésekben Jake Davis, a Pulitzer-díjas, mentális problémákkal küzdő regényíró özvegyként neveli ötéves kislányát, Katie-t. A jelen idejű cselekmény pedig az immár felnőtt, Manhattanben élő 30 éves Katie mindennapjait mutatja be, aki gyermekkori démonjaival szembeszállva próbálja meg helyes mederben tartani életét.

A rendező, Gabriele Muccino, aki korábban olyan filmeket rendezett, mint A boldogság nyomában, Hét élet, Az utolsó csók, ezúttal egy hús-vér családi drámát mutat be, Brad Desch 2012-ben készült története alapján. Muccino a forgatókönyvről azt nyilatkozta, ez az egyik legjobb, ami valaha a kezébe került. Érzelmes, tele élettel, ami a valódi életről szól, benne halálról, elmúlásról, szeretetről, és a szeretteink elvesztésétől való félelemről.

Christopher Rocket a munkájában profi, de képtelen elviselni a barátnőjét, vagy bárki mást a magánéletében. Miután régóta elhidegült apja stroke-ot kap, visszatér a szülővárosába, ahol Jane Rocket, az anyja, újra közponzi figurrává válik a fiú életében.