dráma

Berlin, 1961. Nyugat-Berlin körül fal emelkedik, ami elzárja Kelet-Berlintől és az NDK-tól. A hidegháború fokozódik, felmerül az atomháború kitörésének veszélye. A keletnémet úszóbajnok, Harry Melchior számára elérkezett az idő, hogy válasszon a szabadság és az elnyomás között. Álruhában, hamis papírokkal a Checkpoint Charlie-nál sikerül átmenekülnie nyugatra, de addig nem talál nyugalmat, amíg szeretett nővére, Lotte odaát marad, mivel nem akarja otthagyni a kislányát, és férje is ellenzi a dolgot. A forrófejű, jókötésű Harry azonban őrült tervet eszel ki: 135 méter hosszú alagutat akar ásni a keletet a nyugattól elválasztó szögesdrót alatt, amit csapdák szegélyeznek, s ott járőröznek mellette az NDK-s határőrök. Harrynak szenvedélyes érveléssel másokat is sikerül meggyőznie - köztük jó barátját, a mérnök Matthist, akik ki akarják szabadítani szeretteiket. Matthis terhes barátnőjét, Carolát a férfi menekülése közben letartóztatják; Fred anyját akarja áthozni; az idealista Vic pedig bármit megtenne a szabadságért. A vállalkozáshoz persze pénzre is szükség van, ezért megállapodnak az NBC-vel, hogy lefilmezhetik az alagútásást, de csak akkor mutathatják be a felvételeket, ha sikeres lesz a menekülés. Sárban és piszokban, centiméterről centiméterre vájják az alagutat, ami időnként beomlik, s állandóan figyelniük kell a fölöttük lépkedő járőrökre. Amikor már közel járnak a célhoz, terveket kezdenek szövögetni, hogyan hívják ide Lottét és a többieket. De Krüger ezredes - aki meglátogatja Carolát a börtönben - meggyőzi a lányt, hogy születendő gyermeke érdekében kémkedjen Lotte után. Az államrendőrség így tudomást szerez róla, mire készülnek. Carola azonban végül félrevezeti Krüger ezredest, így a rendőrség későn érkezik az alagúthoz, ugyanis Harryt kivéve már mindenki nyugat felé araszol a föld alatt. A férfi csak egy dologban reménykedhet: gyorsabb azoknál, akik már a sarkában vannak...

Andrej Tarkovszkij utolsó filmje egyszerre búcsúlevél és végrendelet.

Személyes hangvételű búcsú a világtól, amelyben élt és alkotott, és amely a felszín rohadása miatt látszólag megérett a teljes pusztulásra. Hősünk, Alexander viszont érzi a mélyben lapuló, örök értékeket, amelyek megmentésére az emberiség csak úgy kaphat újabb esélyt, ha ő el tud jutni az áldozathozatal, a teljes lemondás vállalásáig.

"Minden ajándék áldozat" – hangzik el a filmben, és ez már nem a búcsú, hanem a testamentum része. Tarkovszkij csak a vágás alatt tudta meg, hogy halálos beteg, de számára minden film ajándék és áldozat volt egyben.

Állandó témái jelennek meg itt is, svédországi díszletbe helyezve, Bergman művésztársainak segítségével. Az emigráció alatti honvágy, az orosz rendező számára kimelten fontos gyökerektől való elszakadás miatti fájdalom az Áldozathozatal minden kockáján érződik, és teszi Tarkovszkij utolsó alkotását az egyik leghatásosabb művévé.

Tarkovszkijt a művészi kép foglalkoztatta, amelyet nem lehet teljesen szavakkal leírni.

Az idő megörökítése – a film mint az egyetlen olyan művészet, amely egyszerre időbeli (mint a zene) és kézzelfogható (mint a minket körülvevő valóság lenyomata).

A film forgatása alatt készült Rendezte: Andrej Tarkovszkij éppen azért jóval több egyszerű werkfilmnél, mert mesterien ütközteti a film születésének hátterét (bemutatja a gondolatiságot, művészként ábrázolja az orosz rendezőt) és a forgatás konkrétságát.

A film olyan művészet, amely nem az alkotói magányban születik, így a megvalósulás közben esetenként megfoghatatlanok az eredeti koncepciótól való elmozdulások. Tarkovszkij a számára idegen környezetben is kompromisszumot nem ismerve vitte végig az elképzeléseit.

A dokumentumfilmet rendező Michal Leszcylowski kamerája ezt a folyamatot rögzíti. Egyszerre mutatja meg az átszellemült, saját belső világának megfogalmazásán munkálkodó rendezőt, és azt az embert, aki ha kell, maga is térdig gázol a sárban, vagy teljes átéléssel játszik elő színészének egy jelenetet.

Méltó tisztelgés Tarkovszkij előtt.

A filmben nyújtott felejthetetlen alakításáért a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjjal jutalmazott Ellen Burstynt (Az ördögűző) Alice Hyatt szerepében láthatjuk, aki férje halálát követően énekesnőként próbál új életet kezdeni Kaliforniában. 11 éves fiát beülteti leszuperált autójába, és elindulnak bele a nagyvilágba. Alec kénytelen kétes hírű lokálokban fellépni, erőszakoskodók elől menekülni, majd végül pincérnői állást vállalni egy bárban. Itt ismerkedik meg Daviddel (Kris Kristofferson), akivel szenvedélyes kapcsolatba bonyolódik…

Martin Scorsese zseniális érzékkel tárja elénk Alice odüsszeáját, és közben egy pillanatra sem zavarja, hogy a tőle megszokott nagyvárosi környezet helyett most a kisvárosi miliő szolgáltat vásznat történetéhez.

Az epizódszereplők is kitűnőek: Jodie Foster, Harvey Keitel vagy a szerepéért Oscar-díjra jelölt Diane Ladd. Ez a film egy szeletke élet, szomorú és vidám, keserű és reményteli, magával ragadó élmény.

Bella és Edward egy díszes ceremónia keretében összeházasodnak. Mézesheteiket Esme szigetén töltik, ahol Bella teherbe esik. A lány szeretné megtartani a babát, de ezt sokan ellenzik, ugyanis a vámpírok történetében soha nem volt még halhatatlan újszülött. Amint a Quilote törzs tudomást szerez a születendő gyermekről, támadást tervez Bella ellen. Jacob a törzsből kiválva a pár segítségére siet. Ám nem csak ez az egy dolog, amivel Bellának meg kell küzdenie, hanem a hirtelen felébredő vérszomj és a Volturi elleni harc is rá vár.

Seibei alacsony rangú, megözvegyült szamuráj, aki hivatalnoki szolgálatáért kapott szerény fizetéséből tartja el két kislányát és beteg édesanyját. Hiába hívják munka után szakét inni és gésákkal szórakozni a többiek, naplementekor mindig hazaindul családjához, így a háta mögött ráragad az "Alkony Seibei" becenév. Amikor gyerekkori szerelme, Tomoe visszatér a városba, erőszakos férjétől menekülve, Seibei áthágja a szamuráj szabályokat, és szembeszáll a durva Kodával, hogy megvédje az asszonyt. Egy feljebbvalója felfigyel kitűnő vívótudására, és rábíz egy fontos feladatot: öljön meg egy kardforgatásáról híres szamurájt.

Oscar-díjra és a Berlini Filmfesztivál Arany Medve-díjára jelölt romantikus történet a szamurájok korának alkonyáról, melyet minden idők 100 legjobb filmje között tartanak számon.

Fin McBride (Peter DINKLAGE – Halálos temetés, Kés/Alatt, Narnia Krónikái – Caspian herceg) próbál a saját szabályai szerint élni, de ez nem könnyű: apró termete miatt az emberek többsége csak a törpét látja benne. A férfi ezért nem keresi a kapcsolatokat. A vonatokért rajong. Amikor váratlanul megörököl egy elhagyott vasútállomást New Jersey-ben, a csendes magány reményében odaköltözik. Ott azonban egy frusztrált festőnő (Patricia CLARKSON – Viharsziget, Távol a mennyországtól) és egy szószátyár hot-dog árus (Bobby CANNAVALE - Kígyók a fedélzeten, A csendes bérgyilkos) kényszerű társasága várja. A három emberben a magányon túl látszólag semmi közös nincsen. Hamarosan mégis barátra lelnek egymásban. Tom McCarthy (rendezőként: A látogató, forgatókönyvíróként: Fel!) filmje a szeretet hatalmáról szól, amely mindenkiből a legjobbat hozza ki.

Amal, a világ talán legboldogabb, legbecsületesebb embere.
Egy rozoga riksát vezetve, ugyan keveset keres, de sorsával teljesen elégedett. Ritkaság számba menő becsületessége még új-Delhiben is különleges erény.
Nem is várat sokáig magára a kísértés: Egy haldokló milliomos hirtelen felindulásból minden vagyonát hősünkre hagyja.
Csupán egyetlen feltételt támaszt: Az örökséget harminc napon belül át kell vennie, különben az a rokonságra száll, akik pedig a legrosszabb fajtából valók, ahogy a végrendelet betartásával megbízott ügyvéd sem áll szakmája csúcsán...

E "mélyenszántó, lázító és provokatív" (Megan Turner, NEW YORK
POST) dráma sztárja a fiatal, de már világhírű tehetség Gael Garcia Bernal.
Ő alakítja Amaro atyát, a frissen felszentelt katolikus papot, akit beiktatása
után egy mexikói kisvárosba helyez a katolikus egyház, hogy az idősödő Benito
atya segítsége és jobb keze legyen.

Megérkezése után azonnal találkozik az angyalian szép, tüzes és mélyen katolikus
Améliával. A lány vallásos lelkesedése hamar a fiatal Amaro atya
iránti menthetetlen szenvedéllyé alakul át…

Tépelődés isteni és emberi között: szép és mély dráma az esendőségről, hitről
és hanyatlásról.

Derek Vinyardot (EDWARD NORTON – Harcosok klubja), a karizmatikus neonáci bandavezért különös kegyetlenséggel elkövetett rasszista indíttatású gyilkosságért zárják börtönbe. Szabadulását követően az új elveket valló, múltjáért szégyenkező Derek rádöbben, hogy meg kell mentenie öccsét, Dannyt (EDWARD FURLONG – Terminator 2. – Az ítélet napja), mielőtt bálványozott bátyja útját követve megbocsáthatatlan bűnöket követne el.

A hazai közönség körében is hatalmas sikert arató, felkavaró Amerikai História X kíméletlenül őszinte képet fest az emberi sorsokat romba döntő fajgyűlöletről, s a filmben nyújtott döbbenetes erejű alakításáért Edward Nortont Oscar-díjra jelölték.

Anna Karenina (Greta Garbo) kötelességtudó feleség és odaadó anya. Egy nő, aki majdnem teljesen elégedett sorsával. Egyetlen dolog hiányzik az életéből: a szenvedély. De minden megváltozik, amikor megismerkedik a sármos Vronsky gróffal. Anna a szerelem rabjává válik, és a grófért feladja házasságát, családját, társadalmi rangját, …egész életét.

Tolsztoj világhírű regényét David O. Selznick producer bámulatos finomsággal, kincsként kezeli. A parádés szereposztásban látható többek közt Fredric March (mint Vronsky), Basil Rathbone, Maureen O’Sullivan és Freddie Bartholomew is. Clarence Brown kíváló rendezése a klasszikus történetet a vásznon is remekműként kelti életre, ám a film lelke mégis a csodálatos Greta Garbo, aki e megkapó alakításával kiérdemelte a New York-i filmkritikusok legjobb színésznőnek járó díját.

Anna Karenina, a gyönyörű asszony, nagy tekintélyű férjével és kisfiával él a XIX. század végén Oroszországban. Egy rokonlátogatás alkalmával találkozik a fiatal, vonzó Vronszkij gróffal, és első látásra egymásba szeretnek. Bár tisztában vannak a következményekkel, szembefordulnak környezetükkel, és vállalják szerelmüket. Ám önpusztító szenvedélyük, a kor társadalmának vaskalapos erkölcsei megakadályozzák boldogságukat. A világirodalom egyik legszebb szerelmes történetének, Lev Tolsztoj világhírű regényének pazar kiállítású filmváltozata.

Mikor a Jake Huard (James Franco, Pókember), a helyi srác bejut az Annapolis-i Tengerészeti Akadémiára, úgy érzi, álmai végre valóra váltak, ám a küzdelem, hogy férfivé érjen, még csak most veszi kezdetét.

Jake-nek elég nehezen megy a beilleszkedés, teljesítménye ingadozó, s attól fél, nem tud megfelelni a közel 150 éves múlttal rendelkező intézmény szigorú követelményeinek. De nem adja fel a küzdelmet: benevez a tengerészeti bokszbajnokságra, s szembeszáll a könyörtelen Cole hadnaggyal (Tyrese Gibson, Négy tesó), hátha így kivívhatja bajtársai szeretetét, felettese (Donnie Wahlberg, Hatodik érzék) elismerését és büszkévé teheti édesapját. Justin Lin filmje arról regél, hogy mindenki találhat magának olyan célokat az életben, melyekért érdemes küzdeni.

Anne, a nácik által megszállt Hollandiában élő zsidó származású lány tizenharmadik születésnapjára egy naplót kapott ajándékba. Naplójában egy képzeletbeli barátnőjének címezte bejegyzéseit, akit Kittynek nevezett el. 1942 júliusában nővére, Margot, behívót kapott a munkatáborba. A család a bujkálás mellett döntött, így az apa, Otto Frank egykori irodaépületének Anne által "Hátsó traktusként" emlegetett részébe költöztek. A bujkálásban Otto Frank négy korábbi dolgozója segítette őket. Később újabb bujkálók csatlakoztak hozzájuk, a Van Daan család, majd Dussel úr, egy fogorvos. Anne folyamatosan írta bejegyzéseit a családjáról, érzéseiről, a titkos "Hátsó traktus" mindennapi életéről. Egy napon megjelent a rendőrség, felfedezték a titkos ajtót, a rejtőzködőket megtalálták és elhurcolták. Anne Frank a bergen-belseni koncentrációs táborban halt meg tífuszban.

Anglia, 17. század. A királynő körüli udvari intrikák kegyetlen politikai játszmává váltak. Minden csupa titok, csalás és hazugság. A legnagyobb titok négy évszázada megoldatlan: ki volt a William Shakespeare-nek tulajdonított színdarabok szerzője?
Az arisztokrácia erotikával és bűnnel átitatott, veszedelmes viszonyai közepette egy férfi, akinek társadalmi állása ezt nem engedi meg, írni kezd. Drámákat és komédiákat ír, hogy segítségükkel támogassa politikai játszmáit. És megszervez egy összeesküvést: felbérel egy Shakespeare nevű színészt, hogy az ő neve mögé bújhasson…

Rachel igazi lázadó tinédzser és hisztikirálynő: iszik, bulizik, káromkodik. Amikor autóbalesetet okoz, alkoholista anyja, Lilly egy idahói mormon faluban élő édesanyjára bízza. Georgia nem az a tipikus aranyos nagyi; szigorú szabályok szerint él. Számára Isten az első, a munka pedig a második. Meg is gyűlik a baja nagyszájú unokájával.

Rachel egy pillanat alatt felrázza az álmos kisvárost, és ahogy telik az idő, Georgia is kezdi megérteni, honnan ered a fiatal lányban dúló düh. Szörnyű családi titokra derül fény, melynek hatására még Lilly is visszatér a kisvárosba. A három nemzedéket képviselő nők számára itt a megfelelő alkalom, hogy rendezzék vitáikat, és hogy megpróbálják megérteni egymást.

Garry Marshall, olyan nagysikerű komédiák rendezője, mint a Micsoda nő!, az Oltári nő és a Neveletlen hercegnő, ezúttal egy komolyabb hangvételű, érzékeny filmet tett le az asztalra, amely minden generáció számára tartogat meglepetéseket.

Az Anyátlanok nagy vihart kavart a 2004-es Cannes-i Filmfesztiválon - a filmet Arany Pálmára jelölték, főszereplőjét, a mindössze 14 éves Yuya Yagirát pedig díjazták is -, pedig Hirokazu Koreeda rendezésétől mi sem áll messzebb, mint a vihar. Az Anyátlanok csendes film. 140 perces játékidejéből hiányoznak a kirobbanó pillanatok, drámai fordulat is csak kevés akad: a film varázsát részleteiben érdemes keresni, mivel eme különleges filmcsemege bebizonyítja, hogy minden hétköznap különleges - főleg egy gyermek szemén keresztül.

A megtörtént eseményeken alapuló mű Tokióban játszódik, a világ egyik legnagyobb és legzsúfoltabb városában. Fiatal asszony, Keiko költözik gyermekével egy üresen álló lakásba, és gyorsan le is tudja a szomszédlátogatást: „ő a kisfiam, Akira, kilencéves és nagyon jó tanuló”. Amíg az anya kipakol, a fiú a pályaudvarra megy ott várakozó húgához – miközben a bőröndökből a hajszárító és a ruhák mellett még két gyermek kerül elő. A három kisebbnek már jelenlétük is tikos, csupán a legidősebb mozoghat szabadon, ám iskolába még ő sem járhat. Bár a négy csemete négy külön apától van, látszólag harmonikusan élnek – egészen addig, míg el nem hangzik az ominózus mondat: „Anyunak most el kell utaznia egy kis időre.” Ez pedig a világon mindenhol ugyanazt jelenti: szervusztok, elmentem és soha többé nem térek vissza...