dráma

Berlin, 1961. Nyugat-Berlin körül fal emelkedik, ami elzárja Kelet-Berlintől és az NDK-tól. A hidegháború fokozódik, felmerül az atomháború kitörésének veszélye. A keletnémet úszóbajnok, Harry Melchior számára elérkezett az idő, hogy válasszon a szabadság és az elnyomás között. Álruhában, hamis papírokkal a Checkpoint Charlie-nál sikerül átmenekülnie nyugatra, de addig nem talál nyugalmat, amíg szeretett nővére, Lotte odaát marad, mivel nem akarja otthagyni a kislányát, és férje is ellenzi a dolgot. A forrófejű, jókötésű Harry azonban őrült tervet eszel ki: 135 méter hosszú alagutat akar ásni a keletet a nyugattól elválasztó szögesdrót alatt, amit csapdák szegélyeznek, s ott járőröznek mellette az NDK-s határőrök. Harrynak szenvedélyes érveléssel másokat is sikerül meggyőznie - köztük jó barátját, a mérnök Matthist, akik ki akarják szabadítani szeretteiket. Matthis terhes barátnőjét, Carolát a férfi menekülése közben letartóztatják; Fred anyját akarja áthozni; az idealista Vic pedig bármit megtenne a szabadságért. A vállalkozáshoz persze pénzre is szükség van, ezért megállapodnak az NBC-vel, hogy lefilmezhetik az alagútásást, de csak akkor mutathatják be a felvételeket, ha sikeres lesz a menekülés. Sárban és piszokban, centiméterről centiméterre vájják az alagutat, ami időnként beomlik, s állandóan figyelniük kell a fölöttük lépkedő járőrökre. Amikor már közel járnak a célhoz, terveket kezdenek szövögetni, hogyan hívják ide Lottét és a többieket. De Krüger ezredes - aki meglátogatja Carolát a börtönben - meggyőzi a lányt, hogy születendő gyermeke érdekében kémkedjen Lotte után. Az államrendőrség így tudomást szerez róla, mire készülnek. Carola azonban végül félrevezeti Krüger ezredest, így a rendőrség későn érkezik az alagúthoz, ugyanis Harryt kivéve már mindenki nyugat felé araszol a föld alatt. A férfi csak egy dologban reménykedhet: gyorsabb azoknál, akik már a sarkában vannak...

A filmben nyújtott felejthetetlen alakításáért a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjjal jutalmazott Ellen Burstynt (Az ördögűző) Alice Hyatt szerepében láthatjuk, aki férje halálát követően énekesnőként próbál új életet kezdeni Kaliforniában. 11 éves fiát beülteti leszuperált autójába, és elindulnak bele a nagyvilágba. Alec kénytelen kétes hírű lokálokban fellépni, erőszakoskodók elől menekülni, majd végül pincérnői állást vállalni egy bárban. Itt ismerkedik meg Daviddel (Kris Kristofferson), akivel szenvedélyes kapcsolatba bonyolódik…

Martin Scorsese zseniális érzékkel tárja elénk Alice odüsszeáját, és közben egy pillanatra sem zavarja, hogy a tőle megszokott nagyvárosi környezet helyett most a kisvárosi miliő szolgáltat vásznat történetéhez.

Az epizódszereplők is kitűnőek: Jodie Foster, Harvey Keitel vagy a szerepéért Oscar-díjra jelölt Diane Ladd. Ez a film egy szeletke élet, szomorú és vidám, keserű és reményteli, magával ragadó élmény.

Bella és Edward egy díszes ceremónia keretében összeházasodnak. Mézesheteiket Esme szigetén töltik, ahol Bella teherbe esik. A lány szeretné megtartani a babát, de ezt sokan ellenzik, ugyanis a vámpírok történetében soha nem volt még halhatatlan újszülött. Amint a Quilote törzs tudomást szerez a születendő gyermekről, támadást tervez Bella ellen. Jacob a törzsből kiválva a pár segítségére siet. Ám nem csak ez az egy dolog, amivel Bellának meg kell küzdenie, hanem a hirtelen felébredő vérszomj és a Volturi elleni harc is rá vár.

Alkonyat - Hajnalhasadás I.

Bella és Edward egy díszes ceremónia keretében összeházasodnak. Mézesheteiket Esme szigetén töltik, ahol Bella teherbe esik. A lány szeretné megtartani a babát, de ezt sokan ellenzik, ugyanis a vámpírok történetében soha nem volt még halhatatlan újszülött. Amint a Quilote törzs tudomást szerez a születendő gyermekről, támadást tervez Bella ellen. Jacob a törzsből kiválva a pár segítségére siet. Ám nem csak ez az egy dolog, amivel Bellának meg kell küzdenie, hanem a hirtelen felébredő vérszomj és a Volturi elleni harc is rá vár.

Alkonyat - Hajnalhasadás II.

Renesmee, Bella és Edward félig ember, félig vámpír gyermeke megszületett. Bellának sikerült átváltoznia halhatatlanná, így elkezdheti végre új, boldog életét. Csakhogy a vámpírok uralkodóklánja, a Volturi tudomást szerez Renesmee létezéséről,és információik hiányában halhatatlan gyermeknek hiszik. A Volturi elindul Renesmee elpusztítására (ugyanis a halhatatlan gyermekek létrehozása tiltott a vámpírvilágban). Közben Cullenék (Edward és Bella családja) népes sereget gyűjt maga köré, akik tanúskodni fognak Renesmee félig embersége mellett. Vajon sikerül meggyőzniük a Volturit, aki mellesleg szeretné megszerezni magának Cullenék pár tehetséges vámpírját?

Seibei alacsony rangú, megözvegyült szamuráj, aki hivatalnoki szolgálatáért kapott szerény fizetéséből tartja el két kislányát és beteg édesanyját. Hiába hívják munka után szakét inni és gésákkal szórakozni a többiek, naplementekor mindig hazaindul családjához, így a háta mögött ráragad az "Alkony Seibei" becenév. Amikor gyerekkori szerelme, Tomoe visszatér a városba, erőszakos férjétől menekülve, Seibei áthágja a szamuráj szabályokat, és szembeszáll a durva Kodával, hogy megvédje az asszonyt. Egy feljebbvalója felfigyel kitűnő vívótudására, és rábíz egy fontos feladatot: öljön meg egy kardforgatásáról híres szamurájt.

Oscar-díjra és a Berlini Filmfesztivál Arany Medve-díjára jelölt romantikus történet a szamurájok korának alkonyáról, melyet minden idők 100 legjobb filmje között tartanak számon.

Egy parasztudvar állatai felszabadítják magukat az ember zsarnoki uralma alól. Önkormányzatot hoznak létre és általános egyenlőségre törekszenek. A választásokon a sertések győznek, akik hamarosan kijátsszák az egyenlőség szabályait, és ugyanolyan zsarnokokká válnak, mint korábban az ember volt.

A helyzet a farmon ismét ugyanaz, mint a forradalom előtt, csak most demagóg szövegek hirdetik: „Itt minden az állatokért van!”

Fin McBride (Peter DINKLAGE – Halálos temetés, Kés/Alatt, Narnia Krónikái – Caspian herceg) próbál a saját szabályai szerint élni, de ez nem könnyű: apró termete miatt az emberek többsége csak a törpét látja benne. A férfi ezért nem keresi a kapcsolatokat. A vonatokért rajong. Amikor váratlanul megörököl egy elhagyott vasútállomást New Jersey-ben, a csendes magány reményében odaköltözik. Ott azonban egy frusztrált festőnő (Patricia CLARKSON – Viharsziget, Távol a mennyországtól) és egy szószátyár hot-dog árus (Bobby CANNAVALE - Kígyók a fedélzeten, A csendes bérgyilkos) kényszerű társasága várja. A három emberben a magányon túl látszólag semmi közös nincsen. Hamarosan mégis barátra lelnek egymásban. Tom McCarthy (rendezőként: A látogató, forgatókönyvíróként: Fel!) filmje a szeretet hatalmáról szól, amely mindenkiből a legjobbat hozza ki.

E "mélyenszántó, lázító és provokatív" (Megan Turner, NEW YORK
POST) dráma sztárja a fiatal, de már világhírű tehetség Gael Garcia Bernal.
Ő alakítja Amaro atyát, a frissen felszentelt katolikus papot, akit beiktatása
után egy mexikói kisvárosba helyez a katolikus egyház, hogy az idősödő Benito
atya segítsége és jobb keze legyen.

Megérkezése után azonnal találkozik az angyalian szép, tüzes és mélyen katolikus
Améliával. A lány vallásos lelkesedése hamar a fiatal Amaro atya
iránti menthetetlen szenvedéllyé alakul át…

Tépelődés isteni és emberi között: szép és mély dráma az esendőségről, hitről
és hanyatlásról.

Amerika az ígéret földje: egy illegálisan bevándorló négytagú ír család kibérel
egy ócska lakást New York egy ócska kerületében, hogy innen hódítsa meg magának
az új életet. Johnny színész szeretne lenni, örökké meghallgatásokra
jár, szerepet tanul, és mindig hiába. Felesége pincéri fizetéséből tartja el
őt és két kislányukat, akik nem hajlandóak meglátni a családjukat körüllengő
bánatot: számukra az új élet, az új város, az új szomszédok csupa felfedezésre
váró csoda.

A család egy nagy tragédia elől szökött Amerikába, de a felnőttek itt sem tudják
elfelejteni a régi bánatot. Amíg magukban hordják, nem képesek új életet kezdeni.
Sarah azonban gyereket vár. Az új családtag születése talán mindent megváltoztat.
Vagy talán csak még több bajt hoz rájuk.

Derek Vinyardot (EDWARD NORTON – Harcosok klubja), a karizmatikus neonáci bandavezért különös kegyetlenséggel elkövetett rasszista indíttatású gyilkosságért zárják börtönbe. Szabadulását követően az új elveket valló, múltjáért szégyenkező Derek rádöbben, hogy meg kell mentenie öccsét, Dannyt (EDWARD FURLONG – Terminator 2. – Az ítélet napja), mielőtt bálványozott bátyja útját követve megbocsáthatatlan bűnöket követne el.

A hazai közönség körében is hatalmas sikert arató, felkavaró Amerikai História X kíméletlenül őszinte képet fest az emberi sorsokat romba döntő fajgyűlöletről, s a filmben nyújtott döbbenetes erejű alakításáért Edward Nortont Oscar-díjra jelölték.

A történet egyik szála egy meleg férfiről szól, aki elhagyja szerelmét egy mormon vallású magas beosztású hivatalnokért, aki sokáig próbálja elnyomni magában saját neme iránti vonzalmát. A történet másik oldalán a képmutató, konzervatív politikus áll, aki miközben kívülről a konzervatív ideológia elkötelezettje, valójában korrupt, másokon átgázoló ember, emellett AIDS vírussal fertőzött, amit mindenáron el akar titkolni a társadalom elől. A történet a konzervatív Ronald Reagan-i időkben játszódik, amikor az intoleráns társadalom olyan kényes témákkal találja szemben magát, mint a vallás, a melegek, és a 80-as években igazán elterjedő AIDS, amely ekkor már nem csak a homoszexuálisokat érinti.

Sziám, 1862: a világtól elzárt egzotikus királyság uralkodója reformokról álmodik. Hogy
trónörökösei európai nevelésben részesüljenek, palotájába hív egy nemrég megözvegyült
angol tanárnõt. A tanárnõ megérkezik, és minden másképp alakul, mint ahogy a
király tervezte. Érkezésével egy parancsoláshoz szokott, makacs férfi és egy elveihez,
valamint saját világához szigorúan ragaszkodó nõ összecsapása veszi kezdetét.
A thai királyság gyönyörû tájain és lenyûgözõ pompájú palotáiban lassacskán mindketten
megváltoznak: sokat tanulnak egymástól, és a király, akinek alattvalói eddig az
arcát sem láthatták, váratlanul egészen közel érzi magához ezt az egyszerû angol nõt.
Olyan közel, hogy kis híján megfeledkezik a lázadókról, akik országa határán várják a
megfelelõ alkalmat, hogy lecsapjanak…

Anna Karenina, a gyönyörű asszony, nagy tekintélyű férjével és kisfiával él a XIX. század végén Oroszországban. Egy rokonlátogatás alkalmával találkozik a fiatal, vonzó Vronszkij gróffal, és első látásra egymásba szeretnek. Bár tisztában vannak a következményekkel, szembefordulnak környezetükkel, és vállalják szerelmüket. Ám önpusztító szenvedélyük, a kor társadalmának vaskalapos erkölcsei megakadályozzák boldogságukat. A világirodalom egyik legszebb szerelmes történetének, Lev Tolsztoj világhírű regényének pazar kiállítású filmváltozata.

Olyan sikerfilmek után, mint a Büszkeség és balítélet és a Vágy és vezeklés, harmadik közös munkájukban az Oscar®-díjra jelölt Keira Knightley és Joe Wright, az elismert rendező szokatlan látványvilággal, újszerűen meséli el azt az epikus történetet a szerelemről, melyet az Oscar®-díjas Tom Stoppard (Szerelmes Shakespeare) adaptált vászonra Lev Tolsztoj időtlen klasszikusából.
A történet arról a mindent elsöprő szerelemről mesél, amely felőrli az emberi szívet. Ahogy Anna elbizonytalanodik szerelmét és házasságát illetően, körülötte minden megváltozik.

Mikor a Jake Huard (James Franco, Pókember), a helyi srác bejut az Annapolis-i Tengerészeti Akadémiára, úgy érzi, álmai végre valóra váltak, ám a küzdelem, hogy férfivé érjen, még csak most veszi kezdetét.

Jake-nek elég nehezen megy a beilleszkedés, teljesítménye ingadozó, s attól fél, nem tud megfelelni a közel 150 éves múlttal rendelkező intézmény szigorú követelményeinek. De nem adja fel a küzdelmet: benevez a tengerészeti bokszbajnokságra, s szembeszáll a könyörtelen Cole hadnaggyal (Tyrese Gibson, Négy tesó), hátha így kivívhatja bajtársai szeretetét, felettese (Donnie Wahlberg, Hatodik érzék) elismerését és büszkévé teheti édesapját. Justin Lin filmje arról regél, hogy mindenki találhat magának olyan célokat az életben, melyekért érdemes küzdeni.

Anne, a nácik által megszállt Hollandiában élő zsidó származású lány tizenharmadik születésnapjára egy naplót kapott ajándékba. Naplójában egy képzeletbeli barátnőjének címezte bejegyzéseit, akit Kittynek nevezett el. 1942 júliusában nővére, Margot, behívót kapott a munkatáborba. A család a bujkálás mellett döntött, így az apa, Otto Frank egykori irodaépületének Anne által "Hátsó traktusként" emlegetett részébe költöztek. A bujkálásban Otto Frank négy korábbi dolgozója segítette őket. Később újabb bujkálók csatlakoztak hozzájuk, a Van Daan család, majd Dussel úr, egy fogorvos. Anne folyamatosan írta bejegyzéseit a családjáról, érzéseiről, a titkos "Hátsó traktus" mindennapi életéről. Egy napon megjelent a rendőrség, felfedezték a titkos ajtót, a rejtőzködőket megtalálták és elhurcolták. Anne Frank a bergen-belseni koncentrációs táborban halt meg tífuszban.

Anglia, 17. század. A királynő körüli udvari intrikák kegyetlen politikai játszmává váltak. Minden csupa titok, csalás és hazugság. A legnagyobb titok négy évszázada megoldatlan: ki volt a William Shakespeare-nek tulajdonított színdarabok szerzője?
Az arisztokrácia erotikával és bűnnel átitatott, veszedelmes viszonyai közepette egy férfi, akinek társadalmi állása ezt nem engedi meg, írni kezd. Drámákat és komédiákat ír, hogy segítségükkel támogassa politikai játszmáit. És megszervez egy összeesküvést: felbérel egy Shakespeare nevű színészt, hogy az ő neve mögé bújhasson…

Rachel igazi lázadó tinédzser és hisztikirálynő: iszik, bulizik, káromkodik. Amikor autóbalesetet okoz, alkoholista anyja, Lilly egy idahói mormon faluban élő édesanyjára bízza. Georgia nem az a tipikus aranyos nagyi; szigorú szabályok szerint él. Számára Isten az első, a munka pedig a második. Meg is gyűlik a baja nagyszájú unokájával.

Rachel egy pillanat alatt felrázza az álmos kisvárost, és ahogy telik az idő, Georgia is kezdi megérteni, honnan ered a fiatal lányban dúló düh. Szörnyű családi titokra derül fény, melynek hatására még Lilly is visszatér a kisvárosba. A három nemzedéket képviselő nők számára itt a megfelelő alkalom, hogy rendezzék vitáikat, és hogy megpróbálják megérteni egymást.

Garry Marshall, olyan nagysikerű komédiák rendezője, mint a Micsoda nő!, az Oltári nő és a Neveletlen hercegnő, ezúttal egy komolyabb hangvételű, érzékeny filmet tett le az asztalra, amely minden generáció számára tartogat meglepetéseket.