dráma

1997-ben járunk a keleti határ közelében. Itt él Iván, az autószerelő fogyatékos nővérével, Eszterrel. Iván azzal keres egy kis mellékest, hogy gázolajat hoz át a határon. A falu abban reménykedik, hogy a közelben épülő országút majd javít a megélhetési lehetőségeken.

Egy napon Esztert megerőszakolják a közeli erdőben. A rendőrségi nyomozás nem sok eredménnyel jár, sőt, egy idő után kezd terhessé válni Iván számára. Eszter a trauma után tovább éli megszokott életét azzal a különbséggel, hogy nem hajlandó megszólalni. Iván szerelmes lesz Ilusba, egy frissen érettségizett falubeli lányba, aki nyár végén elköltözik, mert felveszik az egyetemre. Iván magára marad. Tervei bukni látszanak, a rendőrök figyelmeztetik, hagyjon fel az olajcsempészettel. Amikor egy véletlen folytán drámai felismerésre jut Eszter megerőszakolásával kapcsolatban, már esze ágában sincs, hogy a hivatalos szervekhez forduljon. Ő maga tesz igazságot...

A háború végén sok anyátlan-apátlan árva kóborolt Kelet-Európa országútjain. A kiszolgáltatottság bandákba terelte őket. Az egyik ilyen csapat vezére, Hosszú épp abba a romos várba vezeti barátait, ahol egy idős karmester is várja már a béke eljövetelét. Hamarosan rokonszenv, majd barátság alakul ki a furcsa felnőtt és a különös gyerekek között...

Woyzeck, a váltóőr a sínek között álló bódéban tölti napjait. Az Orvos kísérletnek veti alá: állandóan borsót kell ennie. Woyzeck feladatai közé tartozik az állomásfőnök, a Kapitány borotválása, aki hangszórókon keresztül ellenőrzi és irányítja őt. Woyzeck élettársa és közös gyerekük anyja Mari. A Rendőr a kocsmában szemet vet a fiatalasszonyra. Woyzeck érzi, hogy megcsalják, ezért nem megy többé haza. A Kapitány és az Orvos is célozgatnak arra, hogy a felesége hűtlen lett hozzá. Woyzeck Mariért indul, hogy a sötét, hideg vízparton helyreállítsa a világ rendjét...