háborús / dráma

A második világháborúról készült drámai alkotások között az egyik legdöbbenetesebb Elem Klimov Jöjj és lásd! című filmje. Ez az apokaliptikus tabló egy alig elviselhető kép a háborúkban zajló teljes elállatiasodásról, amely alól a hazájukat, otthonukat védők, sőt a gyerekek sem vonhatják ki magukat. A második világháború kellős közepén Flera, a kis parasztfiú talál egy puskát, és beáll a partizánok közé. A parancsnok a gazdasági szakaszhoz osztja be a legfiatalabbakat, mert nem sejti, hogy hamarosan a legnagyobb szenvedéseknek lesznek kitéve az itt szolgálók...

A tragikus sorsú, fiatalon elhunyt rendező, Larisza Sepityko fő műve ez a felemelő és katartikus élményt nyújtó orosz alkotás. A film hőseinek legnagyobb próbatétele következik, amikor a náci fogságban dönteniük kell a túlélés vagy az elvek melletti bátor kiállás között. A keresztény filmművészet egyik legnagyobb jelentőségű alkotásának tartott film egy ember bukásáról és egy megalkuvást nem tűrő hős diadaláról szól, miközben hitet tesz amellett, hogy az élet minősége, és nem a hossza a lényeges.

Andrzej Wajda filmje, melyet 2008-ban Oscar-díjra jelöltek, a második világháború alatt történt katyńi mészárlás történetét meséli el, amikor a szovjetek több mint tizenötezer elfogott lengyel tisztet és civilt öltek meg egy erdőben – köztük a rendező édesapját is. A német hadsereg már 1943-ban felfedezte a tömegsírokat, de a szovjetek évtizedeken át tagadták bűnösségüket. A teljes igazságra csak a 90-es években végzett kutatások után derült fény. Wajda megrendítő hitelességgel, a lengyel katonák hozzátartozóinak sorsán keresztül ábrázolja a 68 évvel ezelőtti eseményeket.

1944 májusa. Louise, a francia ellenálló Londonba menekül férje halála után, ahol a Churchill által irányított speciális egység, a SOE soraiba lép. Azonnal megkapja első megbízatását, egy angol ügynök megszöktetését, aki a németek kezére került, miközben a normandiai partraszállás terveit készítette elő. A férfi még nem vallott, de szorít az idő. Louise első feladata egy különleges női kommandó felállítása. A toborzáshoz minden eszköz megfelel: hazugság, zsarolás, büntetés elengedése. Beszervezi Suzy-t, a kabarétáncost, aki a csábításban jeleskedik; Gaëlle-t, a vegyészt, a robbanószerek szakértőjét; és Jeanne-t, a prostituáltat, aki hidegvérrel képes gyilkolni.

Amikor ejtőernyővel földet érnek Normandiában, csatlakozik hozzájuk Julie, a rádiós, a hadművelet utolsó résztvevője. A küldetés jól indul, de rövidesen bonyodalmakba ütköznek, ezért kénytelenek visszatérni Párizsba, ahol a SOE új, szinte öngyilkos megbízatást ad nekik: a feladat Heindrich ezredes, a náci kémelhárítás egyik központi alakjának meggyilkolása. Ez az ember már túl sokat tud a partraszállás előkészületeiről. Sikerül-e a merénylet az öt nőnek?

A történet 1940 júniusában, a dunkerque-i csata idején játszódik. A német megszállók menekülésre késztetik a Franciaországban állomásozó brit csapatokat. A közelgő német haderővel ezért az egyik közeli partszakaszon visszavonulásra várakozó francia haderő veszi fel a harcot. Véres összecsapások kezdődnek, amelynek rengeteg ártatlan helybéli is áldozatául esik, a fiatal Jeanne azonban ennek ellenére sem hajlandó evakuálni.

A film Robert Merle azonos című regényéből készült.

Volker Schlöndorff, az Oscar-díjas rendező megtörtént esetet feldolgozó filmjében André atyát, a luxemburgi papot a náci megszállók Dachauba hurcolják, majd kilenc napra kiengedik azzal a feladattal, hogy a katolikus egyház vezetőit a nácik oldalára állítsa. Cserébe szabadságot, családja és fogolytársai megmenekülését ígérik. A szabadság kilenc napja alatt minden 24 órában jelentkeznie kell a fiatal, karizmatikus Gestapo főnöknél, Gebhardtnál, akinek hideg precizitással megfogalmazott érvei kísértésbe hozzák és elbizonytalanítják.

Kilenc hosszú napon át folyik a szellemi párbaj, majd az abbénak meg kell hoznia élete legfontosabb döntését az utolsó napon: melyik oldalon áll...

Liesel különös fantáziájú, bátor lány – és szüksége is van kivételes képességeire. A II. világháború idején német nevelőszülőkhöz kerül (Geoffrey Rush, Emily Watson). Tőlük tanul meg olvasni, az ő segítségükkel nyílik ki számára egy egészen új világ. Éppen akkor, amikor a valódi világ egyre félelmetesebbé és veszélyesebbé válik számára. A család egy zsidó kamasz fiút is rejteget: a kislány és Max együtt fedezik fel, milyen ereje van a szavaknak, és milyen fontos segítséget nyújthatnak a kitalált történetek. Segíthetnek olyankor is, amikor már semmi más nem segít.

1945 május 8-án Európában véget ért a II. Világháború, és mindenki azt hitte, hogy a borzalmaknak vége, pedig egy még alattomosabb háború tör ki Kelet és Nyugat között, melyet nemcsak fegyverekkel vívnak, mégis több millió ember életét veszélyezteti. A szovjetek egyik napról a másikra blokád alá vonták Berlin nyugati részét, lezárva a városba vezető összes szárazföldi és vízi útvonalat. Sztálin végleg ki akarta söpörni a nyugatiakat Berlinből. Louise Kielberg (Bettina Zimmermann), aki férjét a háborúban vesztette el, munkát kap az amerikai hadsereg főhadiszállásán. Nem is sejti, hogy hamarosan a történelem legmerészebb légi mentőakciójának résztvevője lesz, miután a zseniális légihíd-stratéga, Philip Turner tábornok (Heino Ferch) közvetlen munkatársának választja. A berlini légihíd terve grandiózus és szinte lehetetlen: C-47-es és C-54-es gépekkel napi 5.000 tonna élelmiszert és egyéb szállítmányt kell légi úton eljuttatni a lezárt városba, mindezt 3 percenkénti felszállásokkal, szovjet katonai gépek zavaró manővereitől kísérve.

A nagyszabású német film a történelem legnagyobb légi mentőakciójának igaz történetét dolgozza fel, melynek 15 hónapos működése során a szövetséges erők 2,326,406 tonna szállítmányt juttattak el a szovjetek által körülvett német fővárosba.

1917. tavaszán orosz kommunisták egy csoportja Vlagyimir Iljics Uljanov – ismertebb nevén Lenin – vezetésével visszatér a svájci emigrációból Petrográdba. Megelégelve a nagyhatalmak világháborús tömegmészárlását a saját harcukat akarják végre megvívni: a nép harcát az uralkodó osztályok ellen. Egész Európán átvezető útjuk során az orosz értelmiségiek vonatuk ablakából szembesülnek az I. világháború szörnyű pusztításaival.
Mindeközben Lenin tábora közel sem áll készen a küzdelemre. Bolsevikek, mensevikek és anarchisták vitatkoznak a vonaton a jövőről. Lenin, Zinovjev és Radek személyes konfliktusai nehezítik a végső megegyezést. A nők – Lenin felesége, Nadja és élete nagy szerelme, Inessa – pedig rivalizálásukkal keserítik meg a politikai vezető életét. A vonat eközben megállíthatatlanul száguld Petrográd felé…

A második világháború vége felé egy skóciai német hadifogolytáborban elszabadulnak az indulatok. A fogságba esett nácik vezetője, a keménykezű Schlüter olyan hatalomra tett szert, hogy a skót őrök szinte már be se mernek lépni a tábor területére. A brit hadvezetés tart a lázadástól és a szökéstől, ezért a helyszínre küld egy különös ír katonát. Connor százados a háború előtt tévedhetetlen szimatú bűnügyi újságíró volt. A hadseregben renitens viselkedése, kimaradásai és italozás miatt eljárás folyik ellene. A felettesei alkut kínálnak: hajlandóak szemet hunyni Connor vétségei felett, ha cserébe megfékezi a lázongó németeket.

A náci Németország napjai meg vannak számlálva. A kifinomult arisztokrata, Claus von Stauffenberg ezredes által vezetett vezérkari tisztek egy csoportja mindent kockára tesz, hogy megmentse, ami megtépázott nemzetükből megmaradt. Céljuk: megölni a Führert a Wolfsschanzéban (Farkasverem) tervezett stratégiai megbeszélés alatt.

Von Stauffenberg (Brad Davis – Éjféli expressz) és társai történetében felelevenednek a Harmadik Birodalom Valkűr hadműveletének részét képező 1944. július 20-i események, amelyek ha másként alakulnak, talán kevesebb véráldozatot követeltek volna a II. világháború végső küzdelmei. David L. Wolper (Gyökerek, Tövismadarak) produceri és Lawrence Schiller (A hóhér dala) rendezői tevékenységének köszönhetően hiteles korrajz és kíméletlen feszültség jellemzi a filmet. Végkifejletét a történelemkönyvekből már ismerhetjük, ám e megrázó alkotás fény derít az események mögötti áldozathozatalra és hősiességre is.

Steven Spielberg lenyűgöző filmje arról mesél, hogy élte meg az apró fiúcska az óriási háborút. Jim Graham (Christian Bale), a brit kisfiú Sanghajban tartózkodik szüleivel, mikor kitör a II. világháború és a japán hadsereg megszállja az országot. A háború forgatagában Jim elszakad a szüleitől, japán katonák fogják el és fogolytáborba viszik. A nyomorúságos körülmények és a kegyetlen őrök már minden reményt kiöltek a rabokból, azonban a fiú gyermeki kitartása, határtalan optimizmusa és irigylésre méltó életigenlése újra lelket önt beléjük.

J. G. Ballard felejthetetlen regényének adaptációja volt az első olyan nagy hollywoodi produkció, amelyet eredeti helyszíneken, a kínai vasfüggöny mögött forgatak. Steven Spielberg filmje számos díjat nyert, főszereplője, a 13 éves Christian Bale teljesítményét pedig a mai napig az egyik legmeghatározóbb gyerekszínészi alakításként tartják számon.

Németország 1942. A Hitler-rezsim politikai és katonai hatalma csúcsán van. A berlini Wedding munkáskörnyékről származó 17 éves Friedrich Weimer kiváló bokszoló. Tehetsége megnyitja előtte a Birodalom jövendő elitjét képző, politikai oktatási intézmény a Napola Allenstein kapuit. Friedrich ebben élete nagy lehetőségét látja, hogy megszabaduljon osztálya korlátjaitól. Szülei akarata ellenére jelentkezik a neves iskolába. E számára idegen világban, melyben a nemzeti szocialista képzés és rend uralkodik, kemény konkurenciaharcra és váratlan bajtársiasságra talál egyszerre. Egy szökött hadifoglyok elleni szörnyű bevetés és az egyre mélyülő barátsága a csendes és okos Albrecht Steinnel választás elé állítják Friedrichet mely egyúttal fiatalsága végét is jelenti.

Erich Maria Remarque regénye alapján készült a film, mely az első világháború
áldozatainak, a lövészárkaiban elesett katonáknak állít emléket.

1914-ben az ifjú Paul Baumer lelkesen vonul be katonának, végigszenvedi
a katonaélet minden megpróbáltatását, köztük egy szadista tiszt kiképzését is.
A történet végén elesik, mégpedig egy olyan napon, amikor a hivatalos hadijelentés
szerint "nyugaton a helyzet változatlan"...

Az idő: II. Világháború. A hely: Auschwitz. Fődíj: A túlélés. A középsúlyú bokszolóbajnok Salamo Arouch-t (Willem Dafoe) családjával együtt a náci haláltáborba deportálják. A tisztek saját szórakoztatásukra bokszmeccseket rendeznek. Salamot arra kényszerítik, hogy brutális küzdelmekben küldje padlóra rabtársait. A meccs vesztese a gázkamrában végzi.

A bokszoló túlélése a győzelmen múlik, de számára minden győzelme valóságos rémálom, hiszen egy újabb ember halálát okozza. Mégis folytatja az elkeseredett, véres küzdelmet, mert abban reménykedik, hogy megmentheti apja és barátai életét, és talán a lelkét is…

Az Oscar-díjas Angelina Jolie a rendezője és a producere ennek a nagyszabású drámának, amely Louis "Louie" Zamperini olimpikon és háborús hős hihetetlen életét követi nyomon. Louie két társával együtt túléli egy repülőgép lezuhanását a második világháborúban, és 47 napig hánykolódnak egy tutajon, majd elfogja őket a japán hadsereg, és fogolytáborba kerülnek.

Roberto Rossellini, a neves olasz rendező filmje a neorealizmus kiemelkedő alkotása lett, emellett az 1946-os Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a fesztivál nagydíját is.

Róma német megszállása idején az ellenállás egyik irányítója, a mérnök Manfredi a Gestapo elől menekülve Francesco és terhes menyasszonya lakásában lel ideiglenes menedékre. Egy katolikus papot, Don Pietrót kér meg arra, hogy az ellenállás számára összegyűlt pénzösszeget juttassa el a szintén a megszállók ellen küzdő társaihoz. Ám a németek letartóztatják Francescót, menyasszonyát pedig agyonlövik a nyílt utcán. Manfredi ezt követően a kábítószer rabjává vált szeretőjétől kér segítséget, a lány azonban kapcsolatban áll a Gestapóval...

A normandiai partraszállás történetét meséli el Steven Spielberg lélegzetelállítóan hatásos filmje egy eddig nem ismert szemszögből.

John Miller hadnagy embereivel különleges feladatot kap az amerikai kormány legmagasabb köreitől: életük kockáztatásával hatoljanak át az ellenséges vonalakon, találjanak meg egy James Ryan nevű közlegényt és élve menekítsék ki a pokolból. Az őrültnek tűnő küldetésnek nagyon is emberi és érthető okai vannak. James, a Ryan család legkisebbik fia az egyetlen a négy fiútestvér közül, aki még életben van. Három bátyja a hazáért vesztette életét a frontvonalban - az amerikai katonai vezetés úgy érzi: köteles mindent megtenni azért, hogy a hősi halált halt katonák édesanyjának ne egy negyedik posztumusz hősi érdemérmet kelljen átnyújtaniuk, hanem a hírt, hogy James életben van és hazafelé tart...

Steven Spielberg műve, a nemzetközileg hatalmas szakmai és közönségsikert aratott Ryan közlegény megmentése feledhetetlen filmalkotás, mely mély és tartós hatást gyakorolt a nézőkre világszerte. A film öt Oscar díjat nyert, a legjobb rendezés mellett a fényképezésért, a filmvágásért, a hangért és a hang effekt vágásért.

Több mint 70 kritikus (köztük olyan lapoktól, mint a Time magazin, a USA Today, a The New York Times és az Entertainment Weekly), valamint kritikusok csoportjai New Yorkból, Chicagóból, Dallasból. Worthből és Nagy-Britanniából az év legjobb filmjének nevezték, míg a Los Angeles-i, Torontói és a Broadcast Filmkritikusok köre a legjobb film és legjobb rendezés díjával tüntette ki.

Ezen felül Spielberg a filmért harmadízben is megkapta az Amerikai Filmrendezők Tanácsának díját, emellett az Amerikai Légió Normadiai Szellemiség Díját, a USO Merit Díjat a Metropolitan Washingtontól, valamint a legmagasabb civil közszolgálati díjat a Hadügyminisztériumtól.

A több mint 160 legjobb tízes listára beválasztott Ryan közlegény megmentése kitüntetései között van még a legjobb drámai filmnek és a legjobb rendezőnek járó Arany Glóbusz díj, az Amerikai Producerek Tanácsának díja és jelölés a Brit Filmakadémia díjaira tíz kategóriában.

A Ryan közlegény megmentése 1998 legnagyobb bevételt hozó filmje volt.

A normandiai partraszállás történetét meséli el Steven Spielberg lélegzetelállítóan hatásos filmje egy eddig nem ismert szemszögből.

John Miller hadnagy embereivel különleges feladatot kap az amerikai kormány legmagasabb köreitől: életük kockáztatásával hatoljanak át az ellenséges vonalakon, találjanak meg egy James Ryan nevű közlegényt és élve menekítsék ki a pokolból. Az őrültnek tűnő küldetésnek nagyon is emberi és érthető okai vannak. James, a Ryan család legkisebbik fia az egyetlen a négy fiútestvér közül, aki még életben van. Három bátyja a hazáért vesztette életét a frontvonalban - az amerikai katonai vezetés úgy érzi: köteles mindent megtenni azért, hogy a hősi halált halt katonák édesanyjának ne egy negyedik posztumusz hősi érdemérmet kelljen átnyújtaniuk, hanem a hírt, hogy James életben van és hazafelé tart...

Steven Spielberg műve, a nemzetközileg hatalmas szakmai és közönségsikert aratott Ryan közlegény megmentése feledhetetlen filmalkotás, mely mély és tartós hatást gyakorolt a nézőkre világszerte. A film öt Oscar díjat nyert, a legjobb rendezés mellett a fényképezésért, a filmvágásért, a hangért és a hang effekt vágásért.

Több mint 70 kritikus (köztük olyan lapoktól, mint a Time magazin, a USA Today, a The New York Times és az Entertainment Weekly), valamint kritikusok csoportjai New Yorkból, Chicagóból, Dallasból. Worthből és Nagy-Britanniából az év legjobb filmjének nevezték, míg a Los Angeles-i, Torontói és a Broadcast Filmkritikusok köre a legjobb film és legjobb rendezés díjával tüntette ki.

Ezen felül Spielberg a filmért harmadízben is megkapta az Amerikai Filmrendezők Tanácsának díját, emellett az Amerikai Légió Normadiai Szellemiség Díját, a USO Merit Díjat a Metropolitan Washingtontól, valamint a legmagasabb civil közszolgálati díjat a Hadügyminisztériumtól.

A több mint 160 legjobb tízes listára beválasztott Ryan közlegény megmentése kitüntetései között van még a legjobb drámai filmnek és a legjobb rendezőnek járó Arany Glóbusz díj, az Amerikai Producerek Tanácsának díja és jelölés a Brit Filmakadémia díjaira tíz kategóriában.

A Ryan közlegény megmentése 1998 legnagyobb bevételt hozó filmje volt.