háborús / dráma

Mathilde és Manech kisgyermekkoruk óta elválaszthatatlanok egymástól. Manech a német-francia frontra kerül, ahol egy fegyelmi vétségért a hadbíróság a két frontvonal közti senkiföldjére, azaz a biztos halálba száműzi. Mikor Mathilde értesül a fiú halálhíréről, szíve mélyén biztosra veszi, hogy Manech még életben van. Vőlegénye haláláról még a volt katonaorvos is hiába próbálja meggyőzni. Ragaszkodik megérzéseihez. Elindul, hogy megkeresse a fiút, és ebben semmi sem akadályozhatja meg. Ha kell, akár a sorssal is szembeszáll…

Mark (Colin Farrel: Nagy Sándor, a hódító) és David (Jamie Sives: Szerelem második látásra) fotóriporterként dolgoznak a világ háborús gócpontjai közt utazgatva. 1988 tavaszán a kurd hegyekben várják az ellenséges offenzívát. Davidnek elege van a háborúból, haza akar utazni Dublinba, hogy várandós feleségével lehessen. Otthagyja Markot, aki azt ígéri pár nap múlva követi őt. Mark végül sebesülten érkezik haza, David tudta nélkül. Személyisége nagyot változik lábadozása alatt, sebesülése körülményeiről viszont nem beszél senkinek. Barátnője Elena (Paz Vega: Spirit - A sikító város) pszichológus nagyapja segítségét kéri, hogy megfejtsék mi történhetett Markkal a miután David egyedül hagyta a háborús övezetben.

Irak, 2004: egy átlagos bevetés során váratlanul megtámadnak egy újoncokból álló amerikai őrjáratot. A katonáknak nincs más választása, mint azonnal alkalmazni a kiképzés során tanultakat. A kiváló helyi ismeretekkel rendelkező, végletekig elszánt Fedayeen lázadócsoport azonban hamar bekeríti a kétségbeesett egységet a város egy összecsapásoktól zajos negyedében, ahol a reménytelennek tűnő helyzet ellenére az amerikaiak folytatják a csatározást. A szétzúzott, veszteségeitől megrendült és már-már végletekig kimerült katonák egyetlen célból merítenek erőt a harcok folytatására: életben maradni – bármi áron!

Az American Soldiers – A Day In Iraq meglepő, egyben rendkívül drámai szemszögből mutatja be az amerikai katonák egy szokásosnak induló, ám heves küzdelmekkel teli napját Bagdad belvárosának ellenséges közegében.

A megtörtént eseményeken alapuló történetet Marineszku kapitányró háborúban töltött évei alapján készítették.

A II. világháborúban a Szovjet Haditengerészet katonája, Alekszandr Marinin egy tengeralattjáró büszke kapitánya. A szárazföldön fiatal szerelmével múlatja az időt, napjai mégis feszültséggel teliek. A KGB felügyelete alatt járja a vizet, élete állandó veszélyben forog. Mikor náci hajók a szovjet partok közelébe kerülnek, Marinin száll szembe velük, s nem térhet haza győzelem nélkül...

A 12 éves Iván számára a gyermekkor abban a pillanatban ér véget, amikor anyját és nővérét a szeme előtt agyonlövik a fasiszták. Az elárvult fiú, kinek édesapja a háborúban halt meg, úgy dönt katonának áll. Felderítőként, élete sorozatos kockáztatásával, felbecsülhetetlen információkat szerez az ellenségről. Egy nap azonban nem tér vissza a küldetésből...

A második világháborúról készült drámai alkotások között az egyik legdöbbenetesebb Elem Klimov Jöjj és lásd! című filmje. Ez az apokaliptikus tabló egy alig elviselhető kép a háborúkban zajló teljes elállatiasodásról, amely alól a hazájukat, otthonukat védők, sőt a gyerekek sem vonhatják ki magukat. A második világháború kellős közepén Flera, a kis parasztfiú talál egy puskát, és beáll a partizánok közé. A parancsnok a gazdasági szakaszhoz osztja be a legfiatalabbakat, mert nem sejti, hogy hamarosan a legnagyobb szenvedéseknek lesznek kitéve az itt szolgálók...

A tragikus sorsú, fiatalon elhunyt rendező, Larisza Sepityko fő műve ez a felemelő és katartikus élményt nyújtó orosz alkotás. A film hőseinek legnagyobb próbatétele következik, amikor a náci fogságban dönteniük kell a túlélés vagy az elvek melletti bátor kiállás között. A keresztény filmművészet egyik legnagyobb jelentőségű alkotásának tartott film egy ember bukásáról és egy megalkuvást nem tűrő hős diadaláról szól, miközben hitet tesz amellett, hogy az élet minősége, és nem a hossza a lényeges.

Andrzej Wajda filmje, melyet 2008-ban Oscar-díjra jelöltek, a második világháború alatt történt katyńi mészárlás történetét meséli el, amikor a szovjetek több mint tizenötezer elfogott lengyel tisztet és civilt öltek meg egy erdőben – köztük a rendező édesapját is. A német hadsereg már 1943-ban felfedezte a tömegsírokat, de a szovjetek évtizedeken át tagadták bűnösségüket. A teljes igazságra csak a 90-es években végzett kutatások után derült fény. Wajda megrendítő hitelességgel, a lengyel katonák hozzátartozóinak sorsán keresztül ábrázolja a 68 évvel ezelőtti eseményeket.

A történet 1940 júniusában, a dunkerque-i csata idején játszódik. A német megszállók menekülésre késztetik a Franciaországban állomásozó brit csapatokat. A közelgő német haderővel ezért az egyik közeli partszakaszon visszavonulásra várakozó francia haderő veszi fel a harcot. Véres összecsapások kezdődnek, amelynek rengeteg ártatlan helybéli is áldozatául esik, a fiatal Jeanne azonban ennek ellenére sem hajlandó evakuálni.

A film Robert Merle azonos című regényéből készült.

Volker Schlöndorff, az Oscar-díjas rendező megtörtént esetet feldolgozó filmjében André atyát, a luxemburgi papot a náci megszállók Dachauba hurcolják, majd kilenc napra kiengedik azzal a feladattal, hogy a katolikus egyház vezetőit a nácik oldalára állítsa. Cserébe szabadságot, családja és fogolytársai megmenekülését ígérik. A szabadság kilenc napja alatt minden 24 órában jelentkeznie kell a fiatal, karizmatikus Gestapo főnöknél, Gebhardtnál, akinek hideg precizitással megfogalmazott érvei kísértésbe hozzák és elbizonytalanítják.

Kilenc hosszú napon át folyik a szellemi párbaj, majd az abbénak meg kell hoznia élete legfontosabb döntését az utolsó napon: melyik oldalon áll...

1945 május 8-án Európában véget ért a II. Világháború, és mindenki azt hitte, hogy a borzalmaknak vége, pedig egy még alattomosabb háború tör ki Kelet és Nyugat között, melyet nemcsak fegyverekkel vívnak, mégis több millió ember életét veszélyezteti. A szovjetek egyik napról a másikra blokád alá vonták Berlin nyugati részét, lezárva a városba vezető összes szárazföldi és vízi útvonalat. Sztálin végleg ki akarta söpörni a nyugatiakat Berlinből. Louise Kielberg (Bettina Zimmermann), aki férjét a háborúban vesztette el, munkát kap az amerikai hadsereg főhadiszállásán. Nem is sejti, hogy hamarosan a történelem legmerészebb légi mentőakciójának résztvevője lesz, miután a zseniális légihíd-stratéga, Philip Turner tábornok (Heino Ferch) közvetlen munkatársának választja. A berlini légihíd terve grandiózus és szinte lehetetlen: C-47-es és C-54-es gépekkel napi 5.000 tonna élelmiszert és egyéb szállítmányt kell légi úton eljuttatni a lezárt városba, mindezt 3 percenkénti felszállásokkal, szovjet katonai gépek zavaró manővereitől kísérve.

A nagyszabású német film a történelem legnagyobb légi mentőakciójának igaz történetét dolgozza fel, melynek 15 hónapos működése során a szövetséges erők 2,326,406 tonna szállítmányt juttattak el a szovjetek által körülvett német fővárosba.

1917. tavaszán orosz kommunisták egy csoportja Vlagyimir Iljics Uljanov – ismertebb nevén Lenin – vezetésével visszatér a svájci emigrációból Petrográdba. Megelégelve a nagyhatalmak világháborús tömegmészárlását a saját harcukat akarják végre megvívni: a nép harcát az uralkodó osztályok ellen. Egész Európán átvezető útjuk során az orosz értelmiségiek vonatuk ablakából szembesülnek az I. világháború szörnyű pusztításaival.
Mindeközben Lenin tábora közel sem áll készen a küzdelemre. Bolsevikek, mensevikek és anarchisták vitatkoznak a vonaton a jövőről. Lenin, Zinovjev és Radek személyes konfliktusai nehezítik a végső megegyezést. A nők – Lenin felesége, Nadja és élete nagy szerelme, Inessa – pedig rivalizálásukkal keserítik meg a politikai vezető életét. A vonat eközben megállíthatatlanul száguld Petrográd felé…

A második világháború vége felé egy skóciai német hadifogolytáborban elszabadulnak az indulatok. A fogságba esett nácik vezetője, a keménykezű Schlüter olyan hatalomra tett szert, hogy a skót őrök szinte már be se mernek lépni a tábor területére. A brit hadvezetés tart a lázadástól és a szökéstől, ezért a helyszínre küld egy különös ír katonát. Connor százados a háború előtt tévedhetetlen szimatú bűnügyi újságíró volt. A hadseregben renitens viselkedése, kimaradásai és italozás miatt eljárás folyik ellene. A felettesei alkut kínálnak: hajlandóak szemet hunyni Connor vétségei felett, ha cserébe megfékezi a lázongó németeket.

A náci Németország napjai meg vannak számlálva. A kifinomult arisztokrata, Claus von Stauffenberg ezredes által vezetett vezérkari tisztek egy csoportja mindent kockára tesz, hogy megmentse, ami megtépázott nemzetükből megmaradt. Céljuk: megölni a Führert a Wolfsschanzéban (Farkasverem) tervezett stratégiai megbeszélés alatt.

Von Stauffenberg (Brad Davis – Éjféli expressz) és társai történetében felelevenednek a Harmadik Birodalom Valkűr hadműveletének részét képező 1944. július 20-i események, amelyek ha másként alakulnak, talán kevesebb véráldozatot követeltek volna a II. világháború végső küzdelmei. David L. Wolper (Gyökerek, Tövismadarak) produceri és Lawrence Schiller (A hóhér dala) rendezői tevékenységének köszönhetően hiteles korrajz és kíméletlen feszültség jellemzi a filmet. Végkifejletét a történelemkönyvekből már ismerhetjük, ám e megrázó alkotás fény derít az események mögötti áldozathozatalra és hősiességre is.

A mi nemzedékünk Andrzej Wajda rendezői pályafutásának nyitánya, a második világháború emlékét feldolgozó trilógia első darabja. A Bohdan Czeszko írása alapján készült forgatókönyv a győzelmes szocializmus ideológiai elvárásaihoz igazodva, mégis erősen személyes és különösen szuggesztív stílusban került megfilmesítésre.

A történet hőse az a generáció, amelynek ifjúságára a háború legkegyetlenebb évei nyomták rá bélyegüket. Stach, Dorota, Jasio és társaik a korán lezárult külvárosi gyermekkor végén kénytelenek komoly felelősséget vállalni és hatalmas döntéseket hozni életük és hazájuk megmentésének érdekében. Miközben lelkesen szervezik a földalatti ellenállás sejtjeit és szorgosan magolják a marxista tételeket, szerelemre és akcióra is bőven jut idejük.

A film fiatal színészei közül sokan később a lengyel filmtörténet nemzeti ikonjaivá váltak. Itt tűnik fel elsőként Zbigniew Cybulski jellegzetes alakja, de szerepet kapott többek között Tadeusz Janczar, Tadeusz Łomnicki, Urszula Modrzynska és maga Roman Polański is. Teljesítményük nagyban hozzájárult ahhoz, hogy „a mi nemzedékünk” kifejezés hamarosan az egész frissen indult lengyel filmes generáció szinonímájává vált. A külső felvételek nagy része az elpusztított Varsó valóságos romjai között készült, amelyek megörökítése ma már külön történeti kuriózumnak tekinthető.

Steven Spielberg lenyűgöző filmje arról mesél, hogy élte meg az apró fiúcska az óriási háborút. Jim Graham (Christian Bale), a brit kisfiú Sanghajban tartózkodik szüleivel, mikor kitör a II. világháború és a japán hadsereg megszállja az országot. A háború forgatagában Jim elszakad a szüleitől, japán katonák fogják el és fogolytáborba viszik. A nyomorúságos körülmények és a kegyetlen őrök már minden reményt kiöltek a rabokból, azonban a fiú gyermeki kitartása, határtalan optimizmusa és irigylésre méltó életigenlése újra lelket önt beléjük.

J. G. Ballard felejthetetlen regényének adaptációja volt az első olyan nagy hollywoodi produkció, amelyet eredeti helyszíneken, a kínai vasfüggöny mögött forgatak. Steven Spielberg filmje számos díjat nyert, főszereplője, a 13 éves Christian Bale teljesítményét pedig a mai napig az egyik legmeghatározóbb gyerekszínészi alakításként tartják számon.

Waters főhadnagy az amerikai elit tengerészgyalogos-kommandó, a SEAL obsitosa.

Megszokta, hogy engedelmeskedjen a parancsnak, zokszó nélkül veszi tudomásul azt is, amikor ismét szolgálatba szólítják, hogy segítsen a háború sújtotta Nigériából kimenekíteni az ott ragadt amerikai állampolgárokat.

De attól kezdve, hogy megérkezik, minden átalakul. Már maga sem tudja, helye-e, ha gondolkodás nélkül engedelmeskedik. Kendricks doktor falusi menekültszállót vezetett, és nem hajlandó elhagyni védenceit, akik nem követhetnék Amerikába. Ráveszi a vonakodó katonát, hogy inkább egy titkos ösvényen kísérje őket Kamerunba.

Út közben egy férfi is csatlakozik hozzájuk, akiről hamarosan kiderül, hogy a lázadók milíciája üldözi. Waters főhadnagy egyre nagyobb veszélyben van: nemcsak az életét (és mások életét) kell megmentenie, hanem egyre kevésbé képes nemet mondani, ha a szép doktornő újabb parancsmegtagadásra próbálja rávenni...

Németország 1942. A Hitler-rezsim politikai és katonai hatalma csúcsán van. A berlini Wedding munkáskörnyékről származó 17 éves Friedrich Weimer kiváló bokszoló. Tehetsége megnyitja előtte a Birodalom jövendő elitjét képző, politikai oktatási intézmény a Napola Allenstein kapuit. Friedrich ebben élete nagy lehetőségét látja, hogy megszabaduljon osztálya korlátjaitól. Szülei akarata ellenére jelentkezik a neves iskolába. E számára idegen világban, melyben a nemzeti szocialista képzés és rend uralkodik, kemény konkurenciaharcra és váratlan bajtársiasságra talál egyszerre. Egy szökött hadifoglyok elleni szörnyű bevetés és az egyre mélyülő barátsága a csendes és okos Albrecht Steinnel választás elé állítják Friedrichet mely egyúttal fiatalsága végét is jelenti.