háborús / dráma

Mark (Colin Farrel: Nagy Sándor, a hódító) és David (Jamie Sives: Szerelem második látásra) fotóriporterként dolgoznak a világ háborús gócpontjai közt utazgatva. 1988 tavaszán a kurd hegyekben várják az ellenséges offenzívát. Davidnek elege van a háborúból, haza akar utazni Dublinba, hogy várandós feleségével lehessen. Otthagyja Markot, aki azt ígéri pár nap múlva követi őt. Mark végül sebesülten érkezik haza, David tudta nélkül. Személyisége nagyot változik lábadozása alatt, sebesülése körülményeiről viszont nem beszél senkinek. Barátnője Elena (Paz Vega: Spirit - A sikító város) pszichológus nagyapja segítségét kéri, hogy megfejtsék mi történhetett Markkal a miután David egyedül hagyta a háborús övezetben.

Irak, 2004: egy átlagos bevetés során váratlanul megtámadnak egy újoncokból álló amerikai őrjáratot. A katonáknak nincs más választása, mint azonnal alkalmazni a kiképzés során tanultakat. A kiváló helyi ismeretekkel rendelkező, végletekig elszánt Fedayeen lázadócsoport azonban hamar bekeríti a kétségbeesett egységet a város egy összecsapásoktól zajos negyedében, ahol a reménytelennek tűnő helyzet ellenére az amerikaiak folytatják a csatározást. A szétzúzott, veszteségeitől megrendült és már-már végletekig kimerült katonák egyetlen célból merítenek erőt a harcok folytatására: életben maradni – bármi áron!

Az American Soldiers – A Day In Iraq meglepő, egyben rendkívül drámai szemszögből mutatja be az amerikai katonák egy szokásosnak induló, ám heves küzdelmekkel teli napját Bagdad belvárosának ellenséges közegében.

A 12 éves Iván számára a gyermekkor abban a pillanatban ér véget, amikor anyját és nővérét a szeme előtt agyonlövik a fasiszták. Az elárvult fiú, kinek édesapja a háborúban halt meg, úgy dönt katonának áll. Felderítőként, élete sorozatos kockáztatásával, felbecsülhetetlen információkat szerez az ellenségről. Egy nap azonban nem tér vissza a küldetésből...

Andrzej Wajda filmje, melyet 2008-ban Oscar-díjra jelöltek, a második világháború alatt történt katyńi mészárlás történetét meséli el, amikor a szovjetek több mint tizenötezer elfogott lengyel tisztet és civilt öltek meg egy erdőben – köztük a rendező édesapját is. A német hadsereg már 1943-ban felfedezte a tömegsírokat, de a szovjetek évtizedeken át tagadták bűnösségüket. A teljes igazságra csak a 90-es években végzett kutatások után derült fény. Wajda megrendítő hitelességgel, a lengyel katonák hozzátartozóinak sorsán keresztül ábrázolja a 68 évvel ezelőtti eseményeket.

1944 májusa. Louise, a francia ellenálló Londonba menekül férje halála után, ahol a Churchill által irányított speciális egység, a SOE soraiba lép. Azonnal megkapja első megbízatását, egy angol ügynök megszöktetését, aki a németek kezére került, miközben a normandiai partraszállás terveit készítette elő. A férfi még nem vallott, de szorít az idő. Louise első feladata egy különleges női kommandó felállítása. A toborzáshoz minden eszköz megfelel: hazugság, zsarolás, büntetés elengedése. Beszervezi Suzy-t, a kabarétáncost, aki a csábításban jeleskedik; Gaëlle-t, a vegyészt, a robbanószerek szakértőjét; és Jeanne-t, a prostituáltat, aki hidegvérrel képes gyilkolni.

Amikor ejtőernyővel földet érnek Normandiában, csatlakozik hozzájuk Julie, a rádiós, a hadművelet utolsó résztvevője. A küldetés jól indul, de rövidesen bonyodalmakba ütköznek, ezért kénytelenek visszatérni Párizsba, ahol a SOE új, szinte öngyilkos megbízatást ad nekik: a feladat Heindrich ezredes, a náci kémelhárítás egyik központi alakjának meggyilkolása. Ez az ember már túl sokat tud a partraszállás előkészületeiről. Sikerül-e a merénylet az öt nőnek?

Volker Schlöndorff, az Oscar-díjas rendező megtörtént esetet feldolgozó filmjében André atyát, a luxemburgi papot a náci megszállók Dachauba hurcolják, majd kilenc napra kiengedik azzal a feladattal, hogy a katolikus egyház vezetőit a nácik oldalára állítsa. Cserébe szabadságot, családja és fogolytársai megmenekülését ígérik. A szabadság kilenc napja alatt minden 24 órában jelentkeznie kell a fiatal, karizmatikus Gestapo főnöknél, Gebhardtnál, akinek hideg precizitással megfogalmazott érvei kísértésbe hozzák és elbizonytalanítják.

Kilenc hosszú napon át folyik a szellemi párbaj, majd az abbénak meg kell hoznia élete legfontosabb döntését az utolsó napon: melyik oldalon áll...

Liesel különös fantáziájú, bátor lány – és szüksége is van kivételes képességeire. A II. világháború idején német nevelőszülőkhöz kerül (Geoffrey Rush, Emily Watson). Tőlük tanul meg olvasni, az ő segítségükkel nyílik ki számára egy egészen új világ. Éppen akkor, amikor a valódi világ egyre félelmetesebbé és veszélyesebbé válik számára. A család egy zsidó kamasz fiút is rejteget: a kislány és Max együtt fedezik fel, milyen ereje van a szavaknak, és milyen fontos segítséget nyújthatnak a kitalált történetek. Segíthetnek olyankor is, amikor már semmi más nem segít.

A második világháború végnapjaiban járunk. Ahogy a szövetségesek a végső csapást mérik a német haderőkre, úgy omlik össze a fiatal Lore (Saskia Rosendahl) és testvérei élete. A tinédzsernek rá kell döbbennie, hogy a világ, amelyben felnőtt, maga volt a hazugság: náci szülei, akiket feltétel nélkül szeretett és tisztelt, igazából háborús bűnösök.
A Fekete-erdő környékét megszálló amerikai hadsereg letartóztatja a szülőket, a 17 éves lány egyik napról a másikra a család vezetőjévé válik, az ő feladata lesz gondoskodni négy fiatalabb testvéréről. A cél: átvágni a felégetett és kifosztott Németországon, hogy 900 kilométert megtéve elérjenek a Hamburg mellett élő nagymamájukhoz. Az utazás során lassan feltárul előttük a náci propaganda hamissága, és rá kell döbbenniük, hogy az életüket csak úgy folytathatják, ha szembenéznek szüleik bűneivel.
A megannyi filmfesztiválon megfordult, A mások életéhez hasonlóan a múlttal való szembenézést középpontjába állító dráma elnyerte a Titanic Filmfesztivál fődíját, és többek között Locarnóban, Stockholmban és a Német Filmdíjakon is számos díjjal jutalmazták.

EXTRÁK

A náci Németország napjai meg vannak számlálva. A kifinomult arisztokrata, Claus von Stauffenberg ezredes által vezetett vezérkari tisztek egy csoportja mindent kockára tesz, hogy megmentse, ami megtépázott nemzetükből megmaradt. Céljuk: megölni a Führert a Wolfsschanzéban (Farkasverem) tervezett stratégiai megbeszélés alatt.

Von Stauffenberg (Brad Davis – Éjféli expressz) és társai történetében felelevenednek a Harmadik Birodalom Valkűr hadműveletének részét képező 1944. július 20-i események, amelyek ha másként alakulnak, talán kevesebb véráldozatot követeltek volna a II. világháború végső küzdelmei. David L. Wolper (Gyökerek, Tövismadarak) produceri és Lawrence Schiller (A hóhér dala) rendezői tevékenységének köszönhetően hiteles korrajz és kíméletlen feszültség jellemzi a filmet. Végkifejletét a történelemkönyvekből már ismerhetjük, ám e megrázó alkotás fény derít az események mögötti áldozathozatalra és hősiességre is.

A náci Németország napjai meg vannak számlálva. A kifinomult arisztokrata, Claus von Stauffenberg ezredes által vezetett vezérkari tisztek egy csoportja mindent kockára tesz, hogy megmentse, ami megtépázott nemzetükből megmaradt. Céljuk: megölni a Führert a Wolfsschanzéban (Farkasverem) tervezett stratégiai megbeszélés alatt.

Von Stauffenberg (Brad Davis – Éjféli expressz) és társai történetében felelevenednek a Harmadik Birodalom Valkűr hadműveletének részét képező 1944. július 20-i események, amelyek ha másként alakulnak, talán kevesebb véráldozatot követeltek volna a II. világháború végső küzdelmei. David L. Wolper (Gyökerek, Tövismadarak) produceri és Lawrence Schiller (A hóhér dala) rendezői tevékenységének köszönhetően hiteles korrajz és kíméletlen feszültség jellemzi a filmet. Végkifejletét a történelemkönyvekből már ismerhetjük, ám e megrázó alkotás fény derít az események mögötti áldozathozatalra és hősiességre is.

A mi nemzedékünk Andrzej Wajda rendezői pályafutásának nyitánya, a második világháború emlékét feldolgozó trilógia első darabja. A Bohdan Czeszko írása alapján készült forgatókönyv a győzelmes szocializmus ideológiai elvárásaihoz igazodva, mégis erősen személyes és különösen szuggesztív stílusban került megfilmesítésre.

A történet hőse az a generáció, amelynek ifjúságára a háború legkegyetlenebb évei nyomták rá bélyegüket. Stach, Dorota, Jasio és társaik a korán lezárult külvárosi gyermekkor végén kénytelenek komoly felelősséget vállalni és hatalmas döntéseket hozni életük és hazájuk megmentésének érdekében. Miközben lelkesen szervezik a földalatti ellenállás sejtjeit és szorgosan magolják a marxista tételeket, szerelemre és akcióra is bőven jut idejük.

A film fiatal színészei közül sokan később a lengyel filmtörténet nemzeti ikonjaivá váltak. Itt tűnik fel elsőként Zbigniew Cybulski jellegzetes alakja, de szerepet kapott többek között Tadeusz Janczar, Tadeusz Łomnicki, Urszula Modrzynska és maga Roman Polański is. Teljesítményük nagyban hozzájárult ahhoz, hogy „a mi nemzedékünk” kifejezés hamarosan az egész frissen indult lengyel filmes generáció szinonímájává vált. A külső felvételek nagy része az elpusztított Varsó valóságos romjai között készült, amelyek megörökítése ma már külön történeti kuriózumnak tekinthető.

Waters főhadnagy az amerikai elit tengerészgyalogos-kommandó, a SEAL obsitosa.

Megszokta, hogy engedelmeskedjen a parancsnak, zokszó nélkül veszi tudomásul azt is, amikor ismét szolgálatba szólítják, hogy segítsen a háború sújtotta Nigériából kimenekíteni az ott ragadt amerikai állampolgárokat.

De attól kezdve, hogy megérkezik, minden átalakul. Már maga sem tudja, helye-e, ha gondolkodás nélkül engedelmeskedik. Kendricks doktor falusi menekültszállót vezetett, és nem hajlandó elhagyni védenceit, akik nem követhetnék Amerikába. Ráveszi a vonakodó katonát, hogy inkább egy titkos ösvényen kísérje őket Kamerunba.

Út közben egy férfi is csatlakozik hozzájuk, akiről hamarosan kiderül, hogy a lázadók milíciája üldözi. Waters főhadnagy egyre nagyobb veszélyben van: nemcsak az életét (és mások életét) kell megmentenie, hanem egyre kevésbé képes nemet mondani, ha a szép doktornő újabb parancsmegtagadásra próbálja rávenni...

Németország 1942. A Hitler-rezsim politikai és katonai hatalma csúcsán van. A berlini Wedding munkáskörnyékről származó 17 éves Friedrich Weimer kiváló bokszoló. Tehetsége megnyitja előtte a Birodalom jövendő elitjét képző, politikai oktatási intézmény a Napola Allenstein kapuit. Friedrich ebben élete nagy lehetőségét látja, hogy megszabaduljon osztálya korlátjaitól. Szülei akarata ellenére jelentkezik a neves iskolába. E számára idegen világban, melyben a nemzeti szocialista képzés és rend uralkodik, kemény konkurenciaharcra és váratlan bajtársiasságra talál egyszerre. Egy szökött hadifoglyok elleni szörnyű bevetés és az egyre mélyülő barátsága a csendes és okos Albrecht Steinnel választás elé állítják Friedrichet mely egyúttal fiatalsága végét is jelenti.

Erich Maria Remarque regénye alapján készült a film, mely az első világháború
áldozatainak, a lövészárkaiban elesett katonáknak állít emléket. A klasszikus
filmadaptáció 1930-ban elnyerte a legjobb filmnek és a legjobb rendezésnek járó
Oscar-díjat!

Erich Maria Remarque regénye alapján készült a film, mely az első világháború
áldozatainak, a lövészárkaiban elesett katonáknak állít emléket.

1914-ben az ifjú Paul Baumer lelkesen vonul be katonának, végigszenvedi
a katonaélet minden megpróbáltatását, köztük egy szadista tiszt kiképzését is.
A történet végén elesik, mégpedig egy olyan napon, amikor a hivatalos hadijelentés
szerint "nyugaton a helyzet változatlan"...

Az idő: II. Világháború. A hely: Auschwitz. Fődíj: A túlélés. A középsúlyú bokszolóbajnok Salamo Arouch-t (Willem Dafoe) családjával együtt a náci haláltáborba deportálják. A tisztek saját szórakoztatásukra bokszmeccseket rendeznek. Salamot arra kényszerítik, hogy brutális küzdelmekben küldje padlóra rabtársait. A meccs vesztese a gázkamrában végzi.

A bokszoló túlélése a győzelmen múlik, de számára minden győzelme valóságos rémálom, hiszen egy újabb ember halálát okozza. Mégis folytatja az elkeseredett, véres küzdelmet, mert abban reménykedik, hogy megmentheti apja és barátai életét, és talán a lelkét is…

John Boorman filmje a lebombázott londoni utcákon játszódik a második világháború idején.

A 7 éves Billy szemében a mindennapos „tűzijáték” egyszerre lenyűgöző és félelmetes élmény, családja számára azonban egészen mást jelentenek a mindennapos bombázások. A férfiak a fronton küzdenek, így Billy anyjára hárul a feladat, hogy összetartsa a családot e nehéz időkben, s ehhez emberfeletti erőre van szüksége. De nem csak az éjszakai támadások jelentik az egyetlen problémát: Billy nővére beleszeret egy kanadai pilótába, s mikor a férfi teherbe ejti őt, a lány csak ekkor tanulja meg értékelni a családi kötelékek fontosságát.

A Remény és dicsőség hiteles képet fest egy olyan világról, melyet szétszaggatott a háború, ugyanakkor összeforrasztott az élni akarás és a család ereje. Boorman filmjét több Oscar®-díjra is jelölték, s a mai napig modern klasszikusként tartják számon.

Az Oscar-díjas Angelina Jolie a rendezője és a producere ennek a nagyszabású drámának, amely Louis "Louie" Zamperini olimpikon és háborús hős hihetetlen életét követi nyomon. Louie két társával együtt túléli egy repülőgép lezuhanását a második világháborúban, és 47 napig hánykolódnak egy tutajon, majd elfogja őket a japán hadsereg, és fogolytáborba kerülnek.

Roberto Rossellini, a neves olasz rendező filmje a neorealizmus kiemelkedő alkotása lett, emellett az 1946-os Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a fesztivál nagydíját is.

Róma német megszállása idején az ellenállás egyik irányítója, a mérnök Manfredi a Gestapo elől menekülve Francesco és terhes menyasszonya lakásában lel ideiglenes menedékre. Egy katolikus papot, Don Pietrót kér meg arra, hogy az ellenállás számára összegyűlt pénzösszeget juttassa el a szintén a megszállók ellen küzdő társaihoz. Ám a németek letartóztatják Francescót, menyasszonyát pedig agyonlövik a nyílt utcán. Manfredi ezt követően a kábítószer rabjává vált szeretőjétől kér segítséget, a lány azonban kapcsolatban áll a Gestapóval...