háborús / dráma

Mark (Colin Farrel: Nagy Sándor, a hódító) és David (Jamie Sives: Szerelem második látásra) fotóriporterként dolgoznak a világ háborús gócpontjai közt utazgatva. 1988 tavaszán a kurd hegyekben várják az ellenséges offenzívát. Davidnek elege van a háborúból, haza akar utazni Dublinba, hogy várandós feleségével lehessen. Otthagyja Markot, aki azt ígéri pár nap múlva követi őt. Mark végül sebesülten érkezik haza, David tudta nélkül. Személyisége nagyot változik lábadozása alatt, sebesülése körülményeiről viszont nem beszél senkinek. Barátnője Elena (Paz Vega: Spirit - A sikító város) pszichológus nagyapja segítségét kéri, hogy megfejtsék mi történhetett Markkal a miután David egyedül hagyta a háborús övezetben.

A 12 éves Iván számára a gyermekkor abban a pillanatban ér véget, amikor anyját és nővérét a szeme előtt agyonlövik a fasiszták. Az elárvult fiú, kinek édesapja a háborúban halt meg, úgy dönt katonának áll. Felderítőként, élete sorozatos kockáztatásával, felbecsülhetetlen információkat szerez az ellenségről. Egy nap azonban nem tér vissza a küldetésből...

A második világháborúról készült drámai alkotások között az egyik legdöbbenetesebb Elem Klimov Jöjj és lásd! című filmje. Ez az apokaliptikus tabló egy alig elviselhető kép a háborúkban zajló teljes elállatiasodásról, amely alól a hazájukat, otthonukat védők, sőt a gyerekek sem vonhatják ki magukat. A második világháború kellős közepén Flera, a kis parasztfiú talál egy puskát, és beáll a partizánok közé. A parancsnok a gazdasági szakaszhoz osztja be a legfiatalabbakat, mert nem sejti, hogy hamarosan a legnagyobb szenvedéseknek lesznek kitéve az itt szolgálók...

A tragikus sorsú, fiatalon elhunyt rendező, Larisza Sepityko fő műve ez a felemelő és katartikus élményt nyújtó orosz alkotás. A film hőseinek legnagyobb próbatétele következik, amikor a náci fogságban dönteniük kell a túlélés vagy az elvek melletti bátor kiállás között. A keresztény filmművészet egyik legnagyobb jelentőségű alkotásának tartott film egy ember bukásáról és egy megalkuvást nem tűrő hős diadaláról szól, miközben hitet tesz amellett, hogy az élet minősége, és nem a hossza a lényeges.

Andrzej Wajda filmje, melyet 2008-ban Oscar-díjra jelöltek, a második világháború alatt történt katyńi mészárlás történetét meséli el, amikor a szovjetek több mint tizenötezer elfogott lengyel tisztet és civilt öltek meg egy erdőben – köztük a rendező édesapját is. A német hadsereg már 1943-ban felfedezte a tömegsírokat, de a szovjetek évtizedeken át tagadták bűnösségüket. A teljes igazságra csak a 90-es években végzett kutatások után derült fény. Wajda megrendítő hitelességgel, a lengyel katonák hozzátartozóinak sorsán keresztül ábrázolja a 68 évvel ezelőtti eseményeket.

A történet 1940 júniusában, a dunkerque-i csata idején játszódik. A német megszállók menekülésre késztetik a Franciaországban állomásozó brit csapatokat. A közelgő német haderővel ezért az egyik közeli partszakaszon visszavonulásra várakozó francia haderő veszi fel a harcot. Véres összecsapások kezdődnek, amelynek rengeteg ártatlan helybéli is áldozatául esik, a fiatal Jeanne azonban ennek ellenére sem hajlandó evakuálni.

A film Robert Merle azonos című regényéből készült.

Volker Schlöndorff, az Oscar-díjas rendező megtörtént esetet feldolgozó filmjében André atyát, a luxemburgi papot a náci megszállók Dachauba hurcolják, majd kilenc napra kiengedik azzal a feladattal, hogy a katolikus egyház vezetőit a nácik oldalára állítsa. Cserébe szabadságot, családja és fogolytársai megmenekülését ígérik. A szabadság kilenc napja alatt minden 24 órában jelentkeznie kell a fiatal, karizmatikus Gestapo főnöknél, Gebhardtnál, akinek hideg precizitással megfogalmazott érvei kísértésbe hozzák és elbizonytalanítják.

Kilenc hosszú napon át folyik a szellemi párbaj, majd az abbénak meg kell hoznia élete legfontosabb döntését az utolsó napon: melyik oldalon áll...

1917. tavaszán orosz kommunisták egy csoportja Vlagyimir Iljics Uljanov – ismertebb nevén Lenin – vezetésével visszatér a svájci emigrációból Petrográdba. Megelégelve a nagyhatalmak világháborús tömegmészárlását a saját harcukat akarják végre megvívni: a nép harcát az uralkodó osztályok ellen. Egész Európán átvezető útjuk során az orosz értelmiségiek vonatuk ablakából szembesülnek az I. világháború szörnyű pusztításaival.
Mindeközben Lenin tábora közel sem áll készen a küzdelemre. Bolsevikek, mensevikek és anarchisták vitatkoznak a vonaton a jövőről. Lenin, Zinovjev és Radek személyes konfliktusai nehezítik a végső megegyezést. A nők – Lenin felesége, Nadja és élete nagy szerelme, Inessa – pedig rivalizálásukkal keserítik meg a politikai vezető életét. A vonat eközben megállíthatatlanul száguld Petrográd felé…

A második világháború vége felé egy skóciai német hadifogolytáborban elszabadulnak az indulatok. A fogságba esett nácik vezetője, a keménykezű Schlüter olyan hatalomra tett szert, hogy a skót őrök szinte már be se mernek lépni a tábor területére. A brit hadvezetés tart a lázadástól és a szökéstől, ezért a helyszínre küld egy különös ír katonát. Connor százados a háború előtt tévedhetetlen szimatú bűnügyi újságíró volt. A hadseregben renitens viselkedése, kimaradásai és italozás miatt eljárás folyik ellene. A felettesei alkut kínálnak: hajlandóak szemet hunyni Connor vétségei felett, ha cserébe megfékezi a lázongó németeket.

A náci Németország napjai meg vannak számlálva. A kifinomult arisztokrata, Claus von Stauffenberg ezredes által vezetett vezérkari tisztek egy csoportja mindent kockára tesz, hogy megmentse, ami megtépázott nemzetükből megmaradt. Céljuk: megölni a Führert a Wolfsschanzéban (Farkasverem) tervezett stratégiai megbeszélés alatt.

Von Stauffenberg (Brad Davis – Éjféli expressz) és társai történetében felelevenednek a Harmadik Birodalom Valkűr hadműveletének részét képező 1944. július 20-i események, amelyek ha másként alakulnak, talán kevesebb véráldozatot követeltek volna a II. világháború végső küzdelmei. David L. Wolper (Gyökerek, Tövismadarak) produceri és Lawrence Schiller (A hóhér dala) rendezői tevékenységének köszönhetően hiteles korrajz és kíméletlen feszültség jellemzi a filmet. Végkifejletét a történelemkönyvekből már ismerhetjük, ám e megrázó alkotás fény derít az események mögötti áldozathozatalra és hősiességre is.

A mi nemzedékünk Andrzej Wajda rendezői pályafutásának nyitánya, a második világháború emlékét feldolgozó trilógia első darabja. A Bohdan Czeszko írása alapján készült forgatókönyv a győzelmes szocializmus ideológiai elvárásaihoz igazodva, mégis erősen személyes és különösen szuggesztív stílusban került megfilmesítésre.

A történet hőse az a generáció, amelynek ifjúságára a háború legkegyetlenebb évei nyomták rá bélyegüket. Stach, Dorota, Jasio és társaik a korán lezárult külvárosi gyermekkor végén kénytelenek komoly felelősséget vállalni és hatalmas döntéseket hozni életük és hazájuk megmentésének érdekében. Miközben lelkesen szervezik a földalatti ellenállás sejtjeit és szorgosan magolják a marxista tételeket, szerelemre és akcióra is bőven jut idejük.

A film fiatal színészei közül sokan később a lengyel filmtörténet nemzeti ikonjaivá váltak. Itt tűnik fel elsőként Zbigniew Cybulski jellegzetes alakja, de szerepet kapott többek között Tadeusz Janczar, Tadeusz Łomnicki, Urszula Modrzynska és maga Roman Polański is. Teljesítményük nagyban hozzájárult ahhoz, hogy „a mi nemzedékünk” kifejezés hamarosan az egész frissen indult lengyel filmes generáció szinonímájává vált. A külső felvételek nagy része az elpusztított Varsó valóságos romjai között készült, amelyek megörökítése ma már külön történeti kuriózumnak tekinthető.

A történet az I. Világháború idején játszódik egy német hadifogoly-táborban, ahol a foglok között magas rangú francia katonatisztek is vannak. Rauffenstein lovag, a táborparancsnok úriemberként bánik velük, ebédet rendez a tiszteletükre, pohárköszöntőt mond. Különösen Boidieu márkival tart fenn jó kapcsolatot. Amikor társai szökni készülnek, a márki mégis támogatja őket és a szökés az ő segítségével sikerül.

Eljutnak a német-svájci határ közelébe, ahol egy asszony menedéket ad nekik. Egyikük beleszeret a nőbe, de a szerelemnél is erősebben hajtja a vágy, hogy visszatérjen Franciaországba...

Waters főhadnagy az amerikai elit tengerészgyalogos-kommandó, a SEAL obsitosa.

Megszokta, hogy engedelmeskedjen a parancsnak, zokszó nélkül veszi tudomásul azt is, amikor ismét szolgálatba szólítják, hogy segítsen a háború sújtotta Nigériából kimenekíteni az ott ragadt amerikai állampolgárokat.

De attól kezdve, hogy megérkezik, minden átalakul. Már maga sem tudja, helye-e, ha gondolkodás nélkül engedelmeskedik. Kendricks doktor falusi menekültszállót vezetett, és nem hajlandó elhagyni védenceit, akik nem követhetnék Amerikába. Ráveszi a vonakodó katonát, hogy inkább egy titkos ösvényen kísérje őket Kamerunba.

Út közben egy férfi is csatlakozik hozzájuk, akiről hamarosan kiderül, hogy a lázadók milíciája üldözi. Waters főhadnagy egyre nagyobb veszélyben van: nemcsak az életét (és mások életét) kell megmentenie, hanem egyre kevésbé képes nemet mondani, ha a szép doktornő újabb parancsmegtagadásra próbálja rávenni...

Németország 1942. A Hitler-rezsim politikai és katonai hatalma csúcsán van. A berlini Wedding munkáskörnyékről származó 17 éves Friedrich Weimer kiváló bokszoló. Tehetsége megnyitja előtte a Birodalom jövendő elitjét képző, politikai oktatási intézmény a Napola Allenstein kapuit. Friedrich ebben élete nagy lehetőségét látja, hogy megszabaduljon osztálya korlátjaitól. Szülei akarata ellenére jelentkezik a neves iskolába. E számára idegen világban, melyben a nemzeti szocialista képzés és rend uralkodik, kemény konkurenciaharcra és váratlan bajtársiasságra talál egyszerre. Egy szökött hadifoglyok elleni szörnyű bevetés és az egyre mélyülő barátsága a csendes és okos Albrecht Steinnel választás elé állítják Friedrichet mely egyúttal fiatalsága végét is jelenti.

Erich Maria Remarque regénye alapján készült a film, mely az első világháború
áldozatainak, a lövészárkaiban elesett katonáknak állít emléket.

1914-ben az ifjú Paul Baumer lelkesen vonul be katonának, végigszenvedi
a katonaélet minden megpróbáltatását, köztük egy szadista tiszt kiképzését is.
A történet végén elesik, mégpedig egy olyan napon, amikor a hivatalos hadijelentés
szerint "nyugaton a helyzet változatlan"...

Roberto Rossellini, a neves olasz rendező filmje a neorealizmus kiemelkedő alkotása lett, emellett az 1946-os Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a fesztivál nagydíját is.

Róma német megszállása idején az ellenállás egyik irányítója, a mérnök Manfredi a Gestapo elől menekülve Francesco és terhes menyasszonya lakásában lel ideiglenes menedékre. Egy katolikus papot, Don Pietrót kér meg arra, hogy az ellenállás számára összegyűlt pénzösszeget juttassa el a szintén a megszállók ellen küzdő társaihoz. Ám a németek letartóztatják Francescót, menyasszonyát pedig agyonlövik a nyílt utcán. Manfredi ezt követően a kábítószer rabjává vált szeretőjétől kér segítséget, a lány azonban kapcsolatban áll a Gestapóval...

A normandiai partraszállás történetét meséli el Steven Spielberg lélegzetelállítóan hatásos filmje egy eddig nem ismert szemszögből.

John Miller hadnagy embereivel különleges feladatot kap az amerikai kormány legmagasabb köreitől: életük kockáztatásával hatoljanak át az ellenséges vonalakon, találjanak meg egy James Ryan nevű közlegényt és élve menekítsék ki a pokolból. Az őrültnek tűnő küldetésnek nagyon is emberi és érthető okai vannak. James, a Ryan család legkisebbik fia az egyetlen a négy fiútestvér közül, aki még életben van. Három bátyja a hazáért vesztette életét a frontvonalban - az amerikai katonai vezetés úgy érzi: köteles mindent megtenni azért, hogy a hősi halált halt katonák édesanyjának ne egy negyedik posztumusz hősi érdemérmet kelljen átnyújtaniuk, hanem a hírt, hogy James életben van és hazafelé tart...

Steven Spielberg műve, a nemzetközileg hatalmas szakmai és közönségsikert aratott Ryan közlegény megmentése feledhetetlen filmalkotás, mely mély és tartós hatást gyakorolt a nézőkre világszerte. A film öt Oscar díjat nyert, a legjobb rendezés mellett a fényképezésért, a filmvágásért, a hangért és a hang effekt vágásért.

Több mint 70 kritikus (köztük olyan lapoktól, mint a Time magazin, a USA Today, a The New York Times és az Entertainment Weekly), valamint kritikusok csoportjai New Yorkból, Chicagóból, Dallasból. Worthből és Nagy-Britanniából az év legjobb filmjének nevezték, míg a Los Angeles-i, Torontói és a Broadcast Filmkritikusok köre a legjobb film és legjobb rendezés díjával tüntette ki.

Ezen felül Spielberg a filmért harmadízben is megkapta az Amerikai Filmrendezők Tanácsának díját, emellett az Amerikai Légió Normadiai Szellemiség Díját, a USO Merit Díjat a Metropolitan Washingtontól, valamint a legmagasabb civil közszolgálati díjat a Hadügyminisztériumtól.

A több mint 160 legjobb tízes listára beválasztott Ryan közlegény megmentése kitüntetései között van még a legjobb drámai filmnek és a legjobb rendezőnek járó Arany Glóbusz díj, az Amerikai Producerek Tanácsának díja és jelölés a Brit Filmakadémia díjaira tíz kategóriában.

A Ryan közlegény megmentése 1998 legnagyobb bevételt hozó filmje volt.

A normandiai partraszállás történetét meséli el Steven Spielberg lélegzetelállítóan hatásos filmje egy eddig nem ismert szemszögből.

John Miller hadnagy embereivel különleges feladatot kap az amerikai kormány legmagasabb köreitől: életük kockáztatásával hatoljanak át az ellenséges vonalakon, találjanak meg egy James Ryan nevű közlegényt és élve menekítsék ki a pokolból. Az őrültnek tűnő küldetésnek nagyon is emberi és érthető okai vannak. James, a Ryan család legkisebbik fia az egyetlen a négy fiútestvér közül, aki még életben van. Három bátyja a hazáért vesztette életét a frontvonalban - az amerikai katonai vezetés úgy érzi: köteles mindent megtenni azért, hogy a hősi halált halt katonák édesanyjának ne egy negyedik posztumusz hősi érdemérmet kelljen átnyújtaniuk, hanem a hírt, hogy James életben van és hazafelé tart...

Steven Spielberg műve, a nemzetközileg hatalmas szakmai és közönségsikert aratott Ryan közlegény megmentése feledhetetlen filmalkotás, mely mély és tartós hatást gyakorolt a nézőkre világszerte. A film öt Oscar díjat nyert, a legjobb rendezés mellett a fényképezésért, a filmvágásért, a hangért és a hang effekt vágásért.

Több mint 70 kritikus (köztük olyan lapoktól, mint a Time magazin, a USA Today, a The New York Times és az Entertainment Weekly), valamint kritikusok csoportjai New Yorkból, Chicagóból, Dallasból. Worthből és Nagy-Britanniából az év legjobb filmjének nevezték, míg a Los Angeles-i, Torontói és a Broadcast Filmkritikusok köre a legjobb film és legjobb rendezés díjával tüntette ki.

Ezen felül Spielberg a filmért harmadízben is megkapta az Amerikai Filmrendezők Tanácsának díját, emellett az Amerikai Légió Normadiai Szellemiség Díját, a USO Merit Díjat a Metropolitan Washingtontól, valamint a legmagasabb civil közszolgálati díjat a Hadügyminisztériumtól.

A több mint 160 legjobb tízes listára beválasztott Ryan közlegény megmentése kitüntetései között van még a legjobb drámai filmnek és a legjobb rendezőnek járó Arany Glóbusz díj, az Amerikai Producerek Tanácsának díja és jelölés a Brit Filmakadémia díjaira tíz kategóriában.

A Ryan közlegény megmentése 1998 legnagyobb bevételt hozó filmje volt.

Egy ellentmondásos hős századunk történelmének legsötétebb korszakában: Oskar Schindler vérbeli üzletember, aki csak a saját érdekét nézi. A nácizmus előretörésében is csupán üzleti lehetőségeinek kiteljesedését látja és hamar rájön, hogy jót tesz vállalkozásának, ha belép a náci pártba.

Jól számított. Gyárai egyre több megrendelést kapnak Hitler hadseregétől és mivel egyre szorosabb kapcsolatokat épít ki vezető nácikkal, lehetőséget kap arra is, hogy krakkói gyárában munkabér fizetése nélkül alkalmazza zsidók százait.

Schindler azonban lassan szembesül a ténnyel, hogy a rendszer, amelyet kiszolgál és amelynek hasznát élvezi egy embertelen, gyilkos rendszer, amely ártatlanokat küld a halálba. Schindler, a hidegen számító üzletember rádöbben, hogy hatalom van a kezében: emberi sorsokról dönthet, élet és halál ura. Ha sikerül ügyes politikával elhitetnie a nácikkal, hogy továbbra is lojális velük szemben és szüksége van a nála dolgozó zsidók munkájára, legalább annyit elérhet, hogy az alkalmazottak elkerülik a halált.
Schindler teljes vagyonát felélte, hogy finanszírozza a gyár működését, amely egy idő után már csak egy dolgot termelt: a túlélés reményét ezernyi zsidó számára...

Spielberg megdöbbentő hatású, megtörtént eseményeket feldolgozó mesterműve hét Oscar-díjat nyert, és a világ számos országában az alaptanterv részévé vált.