háborús / dráma

A történet 1940 júniusában, a dunkerque-i csata idején játszódik. A német megszállók menekülésre késztetik a Franciaországban állomásozó brit csapatokat. A közelgő német haderővel ezért az egyik közeli partszakaszon visszavonulásra várakozó francia haderő veszi fel a harcot. Véres összecsapások kezdődnek, amelynek rengeteg ártatlan helybéli is áldozatául esik, a fiatal Jeanne azonban ennek ellenére sem hajlandó evakuálni.

A film Robert Merle azonos című regényéből készült.

Liesel különös fantáziájú, bátor lány – és szüksége is van kivételes képességeire. A II. világháború idején német nevelőszülőkhöz kerül (Geoffrey Rush, Emily Watson). Tőlük tanul meg olvasni, az ő segítségükkel nyílik ki számára egy egészen új világ. Éppen akkor, amikor a valódi világ egyre félelmetesebbé és veszélyesebbé válik számára. A család egy zsidó kamasz fiút is rejteget: a kislány és Max együtt fedezik fel, milyen ereje van a szavaknak, és milyen fontos segítséget nyújthatnak a kitalált történetek. Segíthetnek olyankor is, amikor már semmi más nem segít.

Egy Varsóhoz közeli faluban egy csapat fiatal diák emigrálni
készül Palesztinába. A gettóba telepítés azonban meghiúsítja tervüket.

Mikor tudomást szereznek a tömeges deportálásokról, ellenállási
mozgalmat szerveznek a gettón belül felállított főhadiszálláson.

A Varsói Gettó lakói majdnem egy hónapig tartották vissza
a nácikat. Házilag készített bombákkal, csempészett fegyverekkel és hősies elszántsággal
vívtak meg elnyomóikkal.

A II. világháború történetének ezt a részletét, a felkelők
rettenthetetlen bátorságát mutatja be Jon Avnet dokumentarista jellegű
filmje.

1945 május 8-án Európában véget ért a II. Világháború, és mindenki azt hitte, hogy a borzalmaknak vége, pedig egy még alattomosabb háború tör ki Kelet és Nyugat között, melyet nemcsak fegyverekkel vívnak, mégis több millió ember életét veszélyezteti. A szovjetek egyik napról a másikra blokád alá vonták Berlin nyugati részét, lezárva a városba vezető összes szárazföldi és vízi útvonalat. Sztálin végleg ki akarta söpörni a nyugatiakat Berlinből. Louise Kielberg (Bettina Zimmermann), aki férjét a háborúban vesztette el, munkát kap az amerikai hadsereg főhadiszállásán. Nem is sejti, hogy hamarosan a történelem legmerészebb légi mentőakciójának résztvevője lesz, miután a zseniális légihíd-stratéga, Philip Turner tábornok (Heino Ferch) közvetlen munkatársának választja. A berlini légihíd terve grandiózus és szinte lehetetlen: C-47-es és C-54-es gépekkel napi 5.000 tonna élelmiszert és egyéb szállítmányt kell légi úton eljuttatni a lezárt városba, mindezt 3 percenkénti felszállásokkal, szovjet katonai gépek zavaró manővereitől kísérve.

A nagyszabású német film a történelem legnagyobb légi mentőakciójának igaz történetét dolgozza fel, melynek 15 hónapos működése során a szövetséges erők 2,326,406 tonna szállítmányt juttattak el a szovjetek által körülvett német fővárosba.

1917. tavaszán orosz kommunisták egy csoportja Vlagyimir Iljics Uljanov – ismertebb nevén Lenin – vezetésével visszatér a svájci emigrációból Petrográdba. Megelégelve a nagyhatalmak világháborús tömegmészárlását a saját harcukat akarják végre megvívni: a nép harcát az uralkodó osztályok ellen. Egész Európán átvezető útjuk során az orosz értelmiségiek vonatuk ablakából szembesülnek az I. világháború szörnyű pusztításaival.
Mindeközben Lenin tábora közel sem áll készen a küzdelemre. Bolsevikek, mensevikek és anarchisták vitatkoznak a vonaton a jövőről. Lenin, Zinovjev és Radek személyes konfliktusai nehezítik a végső megegyezést. A nők – Lenin felesége, Nadja és élete nagy szerelme, Inessa – pedig rivalizálásukkal keserítik meg a politikai vezető életét. A vonat eközben megállíthatatlanul száguld Petrográd felé…

A náci Németország napjai meg vannak számlálva. A kifinomult arisztokrata, Claus von Stauffenberg ezredes által vezetett vezérkari tisztek egy csoportja mindent kockára tesz, hogy megmentse, ami megtépázott nemzetükből megmaradt. Céljuk: megölni a Führert a Wolfsschanzéban (Farkasverem) tervezett stratégiai megbeszélés alatt.

Von Stauffenberg (Brad Davis – Éjféli expressz) és társai történetében felelevenednek a Harmadik Birodalom Valkűr hadműveletének részét képező 1944. július 20-i események, amelyek ha másként alakulnak, talán kevesebb véráldozatot követeltek volna a II. világháború végső küzdelmei. David L. Wolper (Gyökerek, Tövismadarak) produceri és Lawrence Schiller (A hóhér dala) rendezői tevékenységének köszönhetően hiteles korrajz és kíméletlen feszültség jellemzi a filmet. Végkifejletét a történelemkönyvekből már ismerhetjük, ám e megrázó alkotás fény derít az események mögötti áldozathozatalra és hősiességre is.

Prewitt közlegény a háború kitörése előtt Pearl Harbor közelében teljesít szolgálatot. Egyik elöljárója örökké zaklatja, mert szembeszegül a lelkiismeretével összeegyeztethetetlen utasításokkal. Csupán Warden őrmester érti meg. Amikor Prewitt egyik barátját, Maggiót egy őrmester, Judson annyira agyba-főbe veri, hogy az belehal sérüléseibe, Prewitt leszúrja az őrmestert és dezertál. A japánok támadása után visszatér. Egy járőr szabotőrnek nézi és lelövi.

A történet az I. Világháború idején játszódik egy német hadifogoly-táborban, ahol a foglok között magas rangú francia katonatisztek is vannak. Rauffenstein lovag, a táborparancsnok úriemberként bánik velük, ebédet rendez a tiszteletükre, pohárköszöntőt mond. Különösen Boidieu márkival tart fenn jó kapcsolatot. Amikor társai szökni készülnek, a márki mégis támogatja őket és a szökés az ő segítségével sikerül.

Eljutnak a német-svájci határ közelébe, ahol egy asszony menedéket ad nekik. Egyikük beleszeret a nőbe, de a szerelemnél is erősebben hajtja a vágy, hogy visszatérjen Franciaországba...

Waters főhadnagy az amerikai elit tengerészgyalogos-kommandó, a SEAL obsitosa.

Megszokta, hogy engedelmeskedjen a parancsnak, zokszó nélkül veszi tudomásul azt is, amikor ismét szolgálatba szólítják, hogy segítsen a háború sújtotta Nigériából kimenekíteni az ott ragadt amerikai állampolgárokat.

De attól kezdve, hogy megérkezik, minden átalakul. Már maga sem tudja, helye-e, ha gondolkodás nélkül engedelmeskedik. Kendricks doktor falusi menekültszállót vezetett, és nem hajlandó elhagyni védenceit, akik nem követhetnék Amerikába. Ráveszi a vonakodó katonát, hogy inkább egy titkos ösvényen kísérje őket Kamerunba.

Út közben egy férfi is csatlakozik hozzájuk, akiről hamarosan kiderül, hogy a lázadók milíciája üldözi. Waters főhadnagy egyre nagyobb veszélyben van: nemcsak az életét (és mások életét) kell megmentenie, hanem egyre kevésbé képes nemet mondani, ha a szép doktornő újabb parancsmegtagadásra próbálja rávenni...

Erich Maria Remarque regénye alapján készült a film, mely az első világháború
áldozatainak, a lövészárkaiban elesett katonáknak állít emléket.

1914-ben az ifjú Paul Baumer lelkesen vonul be katonának, végigszenvedi
a katonaélet minden megpróbáltatását, köztük egy szadista tiszt kiképzését is.
A történet végén elesik, mégpedig egy olyan napon, amikor a hivatalos hadijelentés
szerint "nyugaton a helyzet változatlan"...

Az idő: II. Világháború. A hely: Auschwitz. Fődíj: A túlélés. A középsúlyú bokszolóbajnok Salamo Arouch-t (Willem Dafoe) családjával együtt a náci haláltáborba deportálják. A tisztek saját szórakoztatásukra bokszmeccseket rendeznek. Salamot arra kényszerítik, hogy brutális küzdelmekben küldje padlóra rabtársait. A meccs vesztese a gázkamrában végzi.

A bokszoló túlélése a győzelmen múlik, de számára minden győzelme valóságos rémálom, hiszen egy újabb ember halálát okozza. Mégis folytatja az elkeseredett, véres küzdelmet, mert abban reménykedik, hogy megmentheti apja és barátai életét, és talán a lelkét is…

Az Oscar-díjas Angelina Jolie a rendezője és a producere ennek a nagyszabású drámának, amely Louis "Louie" Zamperini olimpikon és háborús hős hihetetlen életét követi nyomon. Louie két társával együtt túléli egy repülőgép lezuhanását a második világháborúban, és 47 napig hánykolódnak egy tutajon, majd elfogja őket a japán hadsereg, és fogolytáborba kerülnek.

Roberto Rossellini, a neves olasz rendező filmje a neorealizmus kiemelkedő alkotása lett, emellett az 1946-os Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a fesztivál nagydíját is.

Róma német megszállása idején az ellenállás egyik irányítója, a mérnök Manfredi a Gestapo elől menekülve Francesco és terhes menyasszonya lakásában lel ideiglenes menedékre. Egy katolikus papot, Don Pietrót kér meg arra, hogy az ellenállás számára összegyűlt pénzösszeget juttassa el a szintén a megszállók ellen küzdő társaihoz. Ám a németek letartóztatják Francescót, menyasszonyát pedig agyonlövik a nyílt utcán. Manfredi ezt követően a kábítószer rabjává vált szeretőjétől kér segítséget, a lány azonban kapcsolatban áll a Gestapóval...

A normandiai partraszállás történetét meséli el Steven Spielberg lélegzetelállítóan hatásos filmje egy eddig nem ismert szemszögből.

John Miller hadnagy embereivel különleges feladatot kap az amerikai kormány legmagasabb köreitől: életük kockáztatásával hatoljanak át az ellenséges vonalakon, találjanak meg egy James Ryan nevű közlegényt és élve menekítsék ki a pokolból. Az őrültnek tűnő küldetésnek nagyon is emberi és érthető okai vannak. James, a Ryan család legkisebbik fia az egyetlen a négy fiútestvér közül, aki még életben van. Három bátyja a hazáért vesztette életét a frontvonalban - az amerikai katonai vezetés úgy érzi: köteles mindent megtenni azért, hogy a hősi halált halt katonák édesanyjának ne egy negyedik posztumusz hősi érdemérmet kelljen átnyújtaniuk, hanem a hírt, hogy James életben van és hazafelé tart...

Steven Spielberg műve, a nemzetközileg hatalmas szakmai és közönségsikert aratott Ryan közlegény megmentése feledhetetlen filmalkotás, mely mély és tartós hatást gyakorolt a nézőkre világszerte. A film öt Oscar díjat nyert, a legjobb rendezés mellett a fényképezésért, a filmvágásért, a hangért és a hang effekt vágásért.

Több mint 70 kritikus (köztük olyan lapoktól, mint a Time magazin, a USA Today, a The New York Times és az Entertainment Weekly), valamint kritikusok csoportjai New Yorkból, Chicagóból, Dallasból. Worthből és Nagy-Britanniából az év legjobb filmjének nevezték, míg a Los Angeles-i, Torontói és a Broadcast Filmkritikusok köre a legjobb film és legjobb rendezés díjával tüntette ki.

Ezen felül Spielberg a filmért harmadízben is megkapta az Amerikai Filmrendezők Tanácsának díját, emellett az Amerikai Légió Normadiai Szellemiség Díját, a USO Merit Díjat a Metropolitan Washingtontól, valamint a legmagasabb civil közszolgálati díjat a Hadügyminisztériumtól.

A több mint 160 legjobb tízes listára beválasztott Ryan közlegény megmentése kitüntetései között van még a legjobb drámai filmnek és a legjobb rendezőnek járó Arany Glóbusz díj, az Amerikai Producerek Tanácsának díja és jelölés a Brit Filmakadémia díjaira tíz kategóriában.

A Ryan közlegény megmentése 1998 legnagyobb bevételt hozó filmje volt.

A normandiai partraszállás történetét meséli el Steven Spielberg lélegzetelállítóan hatásos filmje egy eddig nem ismert szemszögből.

John Miller hadnagy embereivel különleges feladatot kap az amerikai kormány legmagasabb köreitől: életük kockáztatásával hatoljanak át az ellenséges vonalakon, találjanak meg egy James Ryan nevű közlegényt és élve menekítsék ki a pokolból. Az őrültnek tűnő küldetésnek nagyon is emberi és érthető okai vannak. James, a Ryan család legkisebbik fia az egyetlen a négy fiútestvér közül, aki még életben van. Három bátyja a hazáért vesztette életét a frontvonalban - az amerikai katonai vezetés úgy érzi: köteles mindent megtenni azért, hogy a hősi halált halt katonák édesanyjának ne egy negyedik posztumusz hősi érdemérmet kelljen átnyújtaniuk, hanem a hírt, hogy James életben van és hazafelé tart...

Steven Spielberg műve, a nemzetközileg hatalmas szakmai és közönségsikert aratott Ryan közlegény megmentése feledhetetlen filmalkotás, mely mély és tartós hatást gyakorolt a nézőkre világszerte. A film öt Oscar díjat nyert, a legjobb rendezés mellett a fényképezésért, a filmvágásért, a hangért és a hang effekt vágásért.

Több mint 70 kritikus (köztük olyan lapoktól, mint a Time magazin, a USA Today, a The New York Times és az Entertainment Weekly), valamint kritikusok csoportjai New Yorkból, Chicagóból, Dallasból. Worthből és Nagy-Britanniából az év legjobb filmjének nevezték, míg a Los Angeles-i, Torontói és a Broadcast Filmkritikusok köre a legjobb film és legjobb rendezés díjával tüntette ki.

Ezen felül Spielberg a filmért harmadízben is megkapta az Amerikai Filmrendezők Tanácsának díját, emellett az Amerikai Légió Normadiai Szellemiség Díját, a USO Merit Díjat a Metropolitan Washingtontól, valamint a legmagasabb civil közszolgálati díjat a Hadügyminisztériumtól.

A több mint 160 legjobb tízes listára beválasztott Ryan közlegény megmentése kitüntetései között van még a legjobb drámai filmnek és a legjobb rendezőnek járó Arany Glóbusz díj, az Amerikai Producerek Tanácsának díja és jelölés a Brit Filmakadémia díjaira tíz kategóriában.

A Ryan közlegény megmentése 1998 legnagyobb bevételt hozó filmje volt.

Salvador:

Richard Boyle veterán fotóriporter, aki fényképezõgépével két évtizeden át dokumentálta a vezetõ
lapok számára a világ legfontosabb eseményeit. Veszélyes helyszíneken, életveszélyes helyzetekben
készítette legendás fotóit. Mostanra azonban kiégett: alkoholizmusa, kábítószer-függõsége és arrogáns
stílusa miatt egyre kevesebb megbízást kap. Amikor hírét veszi, hogy El Salvadorban véres polgárháború
kezdõdött, barátjával, az ugyancsak munkanélküli Doctor Rockkal útnak indul abban a
reményben, hogy néhány véres, látványos fényképpel térhet majd haza, ezekre ugyanis mindig akad
vevõ. Amint átlépik a határt, szemtanúi lesznek, ahogy a kormánycsapatok hidegvérrel kivégeznek egy
diákot, azonnal tudják, hogy a helyzet komolyabb, mint azt gondolták. Nem sokkal késõbb rádöbbennek,
hogy El Salvador a tragédia szélén áll, és immár senki nem érezheti magát biztonságban az
országban. Boyle úgy dönt, hogy ideje visszatérni az Egyesült Államokba, de idõközben beleszeret egy
lányba, és õt is magával akarja vinni annak ellenére, hogy ezzel a lépéssel mindketten halálos
veszélybe kerülnek…

Szakasz:

Oliver Stone négy Oscar-díjat nyert alkotása (köztük a legjobb film és a legjobb rendezés díja) felrázta és sokkolta Amerikát és a világot. A film egyike volt az első olyan alkotásoknak, amelyek nem csak mellékesen említették meg a vietnámi háborúban elkövetett bűnöket, hanem kíméletlenül szembesítették velük a társadalmat.

Stone - aki maga is vietnámi veterán - részben saját élményeire támaszkodva írta meg a fiatal, a háborús szolgálatra önként jelentkező, naív és lelkes Chris Taylor történetét, pokoljárását.

Taylor az egyetemet hagyta ott, hogy Vietnámba menjen harcolni egy olyan ügyért, amelyről azt hitte, hazáját szolgálja. A repülőről leszállva azonban máris egy idegen világban találja magát. Ott, ahol nem lelkes amerikaiak indulnak harcba a hazáért, hanem ahol elgyötört, megfáradt, fásult és kiábrándult férfiak számolják a perceket, amelyek elválasztják őket a biztonságos hazaúttól.

Chris szakaszát két sokat tapasztalt öreg katona vezeti. Barnes őrnagy, akinek sebhelyek szántotta arca híven tükrözi lelke romlottságát és Elias őrnagy, a nyugalom, a morál és a tisztesség élő szobra, aki másokkal ellentétben még mindig az első sorban harcol, és példát mutat embereinek, annak ellenére, hogy ő maga már régóta nem hisz a háborúban és a homályos célokban.

Chris számára életre szóló tanulság a háború, amelyben kénytelen szembesülni az egyik legnagyobb morális problémával: tolerálható-e a gyilkosság a frontvonalban…

Egy ellentmondásos hős századunk történelmének legsötétebb korszakában: Oskar Schindler vérbeli üzletember, aki csak a saját érdekét nézi. A nácizmus előretörésében is csupán üzleti lehetőségeinek kiteljesedését látja és hamar rájön, hogy jót tesz vállalkozásának, ha belép a náci pártba.

Jól számított. Gyárai egyre több megrendelést kapnak Hitler hadseregétől és mivel egyre szorosabb kapcsolatokat épít ki vezető nácikkal, lehetőséget kap arra is, hogy krakkói gyárában munkabér fizetése nélkül alkalmazza zsidók százait.

Schindler azonban lassan szembesül a ténnyel, hogy a rendszer, amelyet kiszolgál és amelynek hasznát élvezi egy embertelen, gyilkos rendszer, amely ártatlanokat küld a halálba. Schindler, a hidegen számító üzletember rádöbben, hogy hatalom van a kezében: emberi sorsokról dönthet, élet és halál ura. Ha sikerül ügyes politikával elhitetnie a nácikkal, hogy továbbra is lojális velük szemben és szüksége van a nála dolgozó zsidók munkájára, legalább annyit elérhet, hogy az alkalmazottak elkerülik a halált.
Schindler teljes vagyonát felélte, hogy finanszírozza a gyár működését, amely egy idő után már csak egy dolgot termelt: a túlélés reményét ezernyi zsidó számára...

Spielberg megdöbbentő hatású, megtörtént eseményeket feldolgozó mesterműve hét Oscar-díjat nyert, és a világ számos országában az alaptanterv részévé vált.

A Senkiföldje egyetlen meleg nyári nap története.
Két ellenséges katona, a bosnyák Ciki, és a szerb Nino egy félresikerült
katonai akció után a senkiföldjén található lövészárokban ragad.

Ciki és Nino felváltva ragadják magukhoz a
hatalmat az árkon belül, az dirigál, aki éppen megszerzi a puskát. A helyzetet
bonyolítja, hogy Ciki társa, Cera egy aknán fekszik, és nem szabad
mozdulnia. Végül az ENSZ egy kéksisakos őrmestere próbál segíteni, annak ellenére,
hogy parancsot kapott a be nem avatkozásra.

Az eseményeket a sajtó képviselői is feszülten figyelik,
és hamarosan egész Európa tévénézői a három katona sorsáért izgulnak...

A M.A.S.H. és az Apokalipszis most óta nem készült
ilyen döbbenetes, ugyanakkor tragikomikus film a háború esztelenségéről. A film
alkotói tavaly a teljes ismeretlenségből a világ filmes életének középpontjába
kerültek: egy tucat fesztiváldíj után elnyertek egy-egy Golden Globe-
és Oscar-díjat!

Az iraki háborúban tanúsított hősies helytállása miatt katonai érdemrendekkel a mellén tér haza kis texasi szülővárosába Brandon King őrnagy. Az ünnepelt veterán semmi mást nem szeretne, csak folytatni a háború előtt félbehagyott életét.

Amikor már éppen úgy érezné, hogy kezd visszatérni minden a rendes kerékvágásba, a hadseregtől újra behívó-parancs érkezik: Brandont ismét Irakba vezényelték vissza. A katona azonban hallani sem akar újra a frontról. Maradni akar, újra a civilek életét szeretné élni, miközben katonaként tudja, hogy nem tagadhatja meg a parancsot. Ez a konfliktus komoly próba elé állít mindent, amiben eddig hitt: a család összetartó erejét, a baráti hűséget, a szeretet hatalmát és a becsület értékét...

1942. szeptemberében az előretörő japán hadsereg elfoglalja Szingapúrt. A japánok az Ian Campbell őrnagy és Jim Reardon hadnagy vezette szövetséges katonák maroknyi csapatát foglyul ejtik, és a burmai dzsungel mélyén elrejtett fogolytáborba hurcolják. A rendkívül brutális erőszak elszenvedése közepette a szökés lehetőségét nagyban beárnyékolja az életben maradásért vívott nehéz küzdelem. És McLean alezredes csak az első, aki feláldozza életét a kegyetlen fogva tartók kezében...