háborús / dráma

A 12 éves Iván számára a gyermekkor abban a pillanatban ér véget, amikor anyját és nővérét a szeme előtt agyonlövik a fasiszták. Az elárvult fiú, kinek édesapja a háborúban halt meg, úgy dönt katonának áll. Felderítőként, élete sorozatos kockáztatásával, felbecsülhetetlen információkat szerez az ellenségről. Egy nap azonban nem tér vissza a küldetésből...

1944 májusa. Louise, a francia ellenálló Londonba menekül férje halála után, ahol a Churchill által irányított speciális egység, a SOE soraiba lép. Azonnal megkapja első megbízatását, egy angol ügynök megszöktetését, aki a németek kezére került, miközben a normandiai partraszállás terveit készítette elő. A férfi még nem vallott, de szorít az idő. Louise első feladata egy különleges női kommandó felállítása. A toborzáshoz minden eszköz megfelel: hazugság, zsarolás, büntetés elengedése. Beszervezi Suzy-t, a kabarétáncost, aki a csábításban jeleskedik; Gaëlle-t, a vegyészt, a robbanószerek szakértőjét; és Jeanne-t, a prostituáltat, aki hidegvérrel képes gyilkolni.

Amikor ejtőernyővel földet érnek Normandiában, csatlakozik hozzájuk Julie, a rádiós, a hadművelet utolsó résztvevője. A küldetés jól indul, de rövidesen bonyodalmakba ütköznek, ezért kénytelenek visszatérni Párizsba, ahol a SOE új, szinte öngyilkos megbízatást ad nekik: a feladat Heindrich ezredes, a náci kémelhárítás egyik központi alakjának meggyilkolása. Ez az ember már túl sokat tud a partraszállás előkészületeiről. Sikerül-e a merénylet az öt nőnek?

A történet 1940 júniusában, a dunkerque-i csata idején játszódik. A német megszállók menekülésre késztetik a Franciaországban állomásozó brit csapatokat. A közelgő német haderővel ezért az egyik közeli partszakaszon visszavonulásra várakozó francia haderő veszi fel a harcot. Véres összecsapások kezdődnek, amelynek rengeteg ártatlan helybéli is áldozatául esik, a fiatal Jeanne azonban ennek ellenére sem hajlandó evakuálni.

A film Robert Merle azonos című regényéből készült.

Liesel különös fantáziájú, bátor lány – és szüksége is van kivételes képességeire. A II. világháború idején német nevelőszülőkhöz kerül (Geoffrey Rush, Emily Watson). Tőlük tanul meg olvasni, az ő segítségükkel nyílik ki számára egy egészen új világ. Éppen akkor, amikor a valódi világ egyre félelmetesebbé és veszélyesebbé válik számára. A család egy zsidó kamasz fiút is rejteget: a kislány és Max együtt fedezik fel, milyen ereje van a szavaknak, és milyen fontos segítséget nyújthatnak a kitalált történetek. Segíthetnek olyankor is, amikor már semmi más nem segít.

Egy Varsóhoz közeli faluban egy csapat fiatal diák emigrálni
készül Palesztinába. A gettóba telepítés azonban meghiúsítja tervüket.

Mikor tudomást szereznek a tömeges deportálásokról, ellenállási
mozgalmat szerveznek a gettón belül felállított főhadiszálláson.

A Varsói Gettó lakói majdnem egy hónapig tartották vissza
a nácikat. Házilag készített bombákkal, csempészett fegyverekkel és hősies elszántsággal
vívtak meg elnyomóikkal.

A II. világháború történetének ezt a részletét, a felkelők
rettenthetetlen bátorságát mutatja be Jon Avnet dokumentarista jellegű
filmje.

1945 május 8-án Európában véget ért a II. Világháború, és mindenki azt hitte, hogy a borzalmaknak vége, pedig egy még alattomosabb háború tör ki Kelet és Nyugat között, melyet nemcsak fegyverekkel vívnak, mégis több millió ember életét veszélyezteti. A szovjetek egyik napról a másikra blokád alá vonták Berlin nyugati részét, lezárva a városba vezető összes szárazföldi és vízi útvonalat. Sztálin végleg ki akarta söpörni a nyugatiakat Berlinből. Louise Kielberg (Bettina Zimmermann), aki férjét a háborúban vesztette el, munkát kap az amerikai hadsereg főhadiszállásán. Nem is sejti, hogy hamarosan a történelem legmerészebb légi mentőakciójának résztvevője lesz, miután a zseniális légihíd-stratéga, Philip Turner tábornok (Heino Ferch) közvetlen munkatársának választja. A berlini légihíd terve grandiózus és szinte lehetetlen: C-47-es és C-54-es gépekkel napi 5.000 tonna élelmiszert és egyéb szállítmányt kell légi úton eljuttatni a lezárt városba, mindezt 3 percenkénti felszállásokkal, szovjet katonai gépek zavaró manővereitől kísérve.

A nagyszabású német film a történelem legnagyobb légi mentőakciójának igaz történetét dolgozza fel, melynek 15 hónapos működése során a szövetséges erők 2,326,406 tonna szállítmányt juttattak el a szovjetek által körülvett német fővárosba.

1917. tavaszán orosz kommunisták egy csoportja Vlagyimir Iljics Uljanov – ismertebb nevén Lenin – vezetésével visszatér a svájci emigrációból Petrográdba. Megelégelve a nagyhatalmak világháborús tömegmészárlását a saját harcukat akarják végre megvívni: a nép harcát az uralkodó osztályok ellen. Egész Európán átvezető útjuk során az orosz értelmiségiek vonatuk ablakából szembesülnek az I. világháború szörnyű pusztításaival.
Mindeközben Lenin tábora közel sem áll készen a küzdelemre. Bolsevikek, mensevikek és anarchisták vitatkoznak a vonaton a jövőről. Lenin, Zinovjev és Radek személyes konfliktusai nehezítik a végső megegyezést. A nők – Lenin felesége, Nadja és élete nagy szerelme, Inessa – pedig rivalizálásukkal keserítik meg a politikai vezető életét. A vonat eközben megállíthatatlanul száguld Petrográd felé…

A náci Németország napjai meg vannak számlálva. A kifinomult arisztokrata, Claus von Stauffenberg ezredes által vezetett vezérkari tisztek egy csoportja mindent kockára tesz, hogy megmentse, ami megtépázott nemzetükből megmaradt. Céljuk: megölni a Führert a Wolfsschanzéban (Farkasverem) tervezett stratégiai megbeszélés alatt.

Von Stauffenberg (Brad Davis – Éjféli expressz) és társai történetében felelevenednek a Harmadik Birodalom Valkűr hadműveletének részét képező 1944. július 20-i események, amelyek ha másként alakulnak, talán kevesebb véráldozatot követeltek volna a II. világháború végső küzdelmei. David L. Wolper (Gyökerek, Tövismadarak) produceri és Lawrence Schiller (A hóhér dala) rendezői tevékenységének köszönhetően hiteles korrajz és kíméletlen feszültség jellemzi a filmet. Végkifejletét a történelemkönyvekből már ismerhetjük, ám e megrázó alkotás fény derít az események mögötti áldozathozatalra és hősiességre is.

Prewitt közlegény a háború kitörése előtt Pearl Harbor közelében teljesít szolgálatot. Egyik elöljárója örökké zaklatja, mert szembeszegül a lelkiismeretével összeegyeztethetetlen utasításokkal. Csupán Warden őrmester érti meg. Amikor Prewitt egyik barátját, Maggiót egy őrmester, Judson annyira agyba-főbe veri, hogy az belehal sérüléseibe, Prewitt leszúrja az őrmestert és dezertál. A japánok támadása után visszatér. Egy járőr szabotőrnek nézi és lelövi.

A történet az I. Világháború idején játszódik egy német hadifogoly-táborban, ahol a foglok között magas rangú francia katonatisztek is vannak. Rauffenstein lovag, a táborparancsnok úriemberként bánik velük, ebédet rendez a tiszteletükre, pohárköszöntőt mond. Különösen Boidieu márkival tart fenn jó kapcsolatot. Amikor társai szökni készülnek, a márki mégis támogatja őket és a szökés az ő segítségével sikerül.

Eljutnak a német-svájci határ közelébe, ahol egy asszony menedéket ad nekik. Egyikük beleszeret a nőbe, de a szerelemnél is erősebben hajtja a vágy, hogy visszatérjen Franciaországba...

A második világháború derekán néhány különösen veszélyesnek tartott szövetséges hadifoglyot egy abszolút szökésbiztosnak tartott táborba zárnak a nácik. A foglyok természetesen az első pillanattól kezdve azon törik a fejüket, miképpen lehetne mégis kijátszani az egyébként valóban kirívóan komoly biztonsági intézkedéseket.

A háborús stratégiákban verhetetlen brit tiszt, az alagútásásban utánozhatatlan lengyel katona, az okmányhamisítás királyának tartott angol és két amerikai, egy ezermester és egy szökési ötletekből kifogyhatatlan vagány fickó egyesítik erőiket és elhatározzák, hogy megszöknek.

A céljuk nem csak a szabadulás, hanem az is, hogy lekössék a közelben állomásozó német csapatokat, akik kénytelenek lennének a szökevényeket üldözni, ahelyett, hogy a fronton harcolnának...

Németország 1942. A Hitler-rezsim politikai és katonai hatalma csúcsán van. A berlini Wedding munkáskörnyékről származó 17 éves Friedrich Weimer kiváló bokszoló. Tehetsége megnyitja előtte a Birodalom jövendő elitjét képző, politikai oktatási intézmény a Napola Allenstein kapuit. Friedrich ebben élete nagy lehetőségét látja, hogy megszabaduljon osztálya korlátjaitól. Szülei akarata ellenére jelentkezik a neves iskolába. E számára idegen világban, melyben a nemzeti szocialista képzés és rend uralkodik, kemény konkurenciaharcra és váratlan bajtársiasságra talál egyszerre. Egy szökött hadifoglyok elleni szörnyű bevetés és az egyre mélyülő barátsága a csendes és okos Albrecht Steinnel választás elé állítják Friedrichet mely egyúttal fiatalsága végét is jelenti.

Erich Maria Remarque regénye alapján készült a film, mely az első világháború
áldozatainak, a lövészárkaiban elesett katonáknak állít emléket. A klasszikus
filmadaptáció 1930-ban elnyerte a legjobb filmnek és a legjobb rendezésnek járó
Oscar-díjat!

Erich Maria Remarque regénye alapján készült a film, mely az első világháború
áldozatainak, a lövészárkaiban elesett katonáknak állít emléket.

1914-ben az ifjú Paul Baumer lelkesen vonul be katonának, végigszenvedi
a katonaélet minden megpróbáltatását, köztük egy szadista tiszt kiképzését is.
A történet végén elesik, mégpedig egy olyan napon, amikor a hivatalos hadijelentés
szerint "nyugaton a helyzet változatlan"...

Az idő: II. Világháború. A hely: Auschwitz. Fődíj: A túlélés. A középsúlyú bokszolóbajnok Salamo Arouch-t (Willem Dafoe) családjával együtt a náci haláltáborba deportálják. A tisztek saját szórakoztatásukra bokszmeccseket rendeznek. Salamot arra kényszerítik, hogy brutális küzdelmekben küldje padlóra rabtársait. A meccs vesztese a gázkamrában végzi.

A bokszoló túlélése a győzelmen múlik, de számára minden győzelme valóságos rémálom, hiszen egy újabb ember halálát okozza. Mégis folytatja az elkeseredett, véres küzdelmet, mert abban reménykedik, hogy megmentheti apja és barátai életét, és talán a lelkét is…

Roberto Rossellini, a neves olasz rendező filmje a neorealizmus kiemelkedő alkotása lett, emellett az 1946-os Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a fesztivál nagydíját is.

Róma német megszállása idején az ellenállás egyik irányítója, a mérnök Manfredi a Gestapo elől menekülve Francesco és terhes menyasszonya lakásában lel ideiglenes menedékre. Egy katolikus papot, Don Pietrót kér meg arra, hogy az ellenállás számára összegyűlt pénzösszeget juttassa el a szintén a megszállók ellen küzdő társaihoz. Ám a németek letartóztatják Francescót, menyasszonyát pedig agyonlövik a nyílt utcán. Manfredi ezt követően a kábítószer rabjává vált szeretőjétől kér segítséget, a lány azonban kapcsolatban áll a Gestapóval...

A normandiai partraszállás történetét meséli el Steven Spielberg lélegzetelállítóan hatásos filmje egy eddig nem ismert szemszögből.

John Miller hadnagy embereivel különleges feladatot kap az amerikai kormány legmagasabb köreitől: életük kockáztatásával hatoljanak át az ellenséges vonalakon, találjanak meg egy James Ryan nevű közlegényt és élve menekítsék ki a pokolból. Az őrültnek tűnő küldetésnek nagyon is emberi és érthető okai vannak. James, a Ryan család legkisebbik fia az egyetlen a négy fiútestvér közül, aki még életben van. Három bátyja a hazáért vesztette életét a frontvonalban - az amerikai katonai vezetés úgy érzi: köteles mindent megtenni azért, hogy a hősi halált halt katonák édesanyjának ne egy negyedik posztumusz hősi érdemérmet kelljen átnyújtaniuk, hanem a hírt, hogy James életben van és hazafelé tart...

Steven Spielberg műve, a nemzetközileg hatalmas szakmai és közönségsikert aratott Ryan közlegény megmentése feledhetetlen filmalkotás, mely mély és tartós hatást gyakorolt a nézőkre világszerte. A film öt Oscar díjat nyert, a legjobb rendezés mellett a fényképezésért, a filmvágásért, a hangért és a hang effekt vágásért.

Több mint 70 kritikus (köztük olyan lapoktól, mint a Time magazin, a USA Today, a The New York Times és az Entertainment Weekly), valamint kritikusok csoportjai New Yorkból, Chicagóból, Dallasból. Worthből és Nagy-Britanniából az év legjobb filmjének nevezték, míg a Los Angeles-i, Torontói és a Broadcast Filmkritikusok köre a legjobb film és legjobb rendezés díjával tüntette ki.

Ezen felül Spielberg a filmért harmadízben is megkapta az Amerikai Filmrendezők Tanácsának díját, emellett az Amerikai Légió Normadiai Szellemiség Díját, a USO Merit Díjat a Metropolitan Washingtontól, valamint a legmagasabb civil közszolgálati díjat a Hadügyminisztériumtól.

A több mint 160 legjobb tízes listára beválasztott Ryan közlegény megmentése kitüntetései között van még a legjobb drámai filmnek és a legjobb rendezőnek járó Arany Glóbusz díj, az Amerikai Producerek Tanácsának díja és jelölés a Brit Filmakadémia díjaira tíz kategóriában.

A Ryan közlegény megmentése 1998 legnagyobb bevételt hozó filmje volt.

Richard Boyle veterán fotóriporter, aki fényképezõgépével két évtizeden át dokumentálta a vezetõ
lapok számára a világ legfontosabb eseményeit. Veszélyes helyszíneken, életveszélyes helyzetekben
készítette legendás fotóit. Mostanra azonban kiégett: alkoholizmusa, kábítószer-függõsége és arrogáns
stílusa miatt egyre kevesebb megbízást kap. Amikor hírét veszi, hogy El Salvadorban véres polgárháború
kezdõdött, barátjával, az ugyancsak munkanélküli Doctor Rockkal útnak indul abban a
reményben, hogy néhány véres, látványos fényképpel térhet majd haza, ezekre ugyanis mindig akad
vevõ. Amint átlépik a határt, szemtanúi lesznek, ahogy a kormánycsapatok hidegvérrel kivégeznek egy
diákot, azonnal tudják, hogy a helyzet komolyabb, mint azt gondolták. Nem sokkal késõbb rádöbbennek,
hogy El Salvador a tragédia szélén áll, és immár senki nem érezheti magát biztonságban az
országban. Boyle úgy dönt, hogy ideje visszatérni az Egyesült Államokba, de idõközben beleszeret egy
lányba, és õt is magával akarja vinni annak ellenére, hogy ezzel a lépéssel mindketten halálos
veszélybe kerülnek…

Egy ellentmondásos hős századunk történelmének legsötétebb korszakában: Oskar Schindler vérbeli üzletember, aki csak a saját érdekét nézi. A nácizmus előretörésében is csupán üzleti lehetőségeinek kiteljesedését látja és hamar rájön, hogy jót tesz vállalkozásának, ha belép a náci pártba.

Jól számított. Gyárai egyre több megrendelést kapnak Hitler hadseregétől és mivel egyre szorosabb kapcsolatokat épít ki vezető nácikkal, lehetőséget kap arra is, hogy krakkói gyárában munkabér fizetése nélkül alkalmazza zsidók százait.

Schindler azonban lassan szembesül a ténnyel, hogy a rendszer, amelyet kiszolgál és amelynek hasznát élvezi egy embertelen, gyilkos rendszer, amely ártatlanokat küld a halálba. Schindler, a hidegen számító üzletember rádöbben, hogy hatalom van a kezében: emberi sorsokról dönthet, élet és halál ura. Ha sikerül ügyes politikával elhitetnie a nácikkal, hogy továbbra is lojális velük szemben és szüksége van a nála dolgozó zsidók munkájára, legalább annyit elérhet, hogy az alkalmazottak elkerülik a halált.
Schindler teljes vagyonát felélte, hogy finanszírozza a gyár működését, amely egy idő után már csak egy dolgot termelt: a túlélés reményét ezernyi zsidó számára...

Spielberg megdöbbentő hatású, megtörtént eseményeket feldolgozó mesterműve hét Oscar-díjat nyert, és a világ számos országában az alaptanterv részévé vált.