háborús / dráma

Ada kényelemben nevelkedett. Apja bár Charlstonból egy eldugott, hegyvidéki
településre költözött, a széltől is óvja lányát. Inman ott született a Hideghegyen,
és egyszerű ember: ács. Ám nem sokkal azelőtt, hogy kitörne a polgárháború,
megtetszenek egymásnak, és bár csupán egyszer csókolták meg egymást, mielőtt
Inman bevonul, hogy a konföderáció oldalán harcoljon az északiak ellen, örök
hűséget esküsznek egymásnak. És bármi történjék is velük, ragaszkodnak ígéretükhöz.

A férfit elnyeli a háború. Borzasztó dolgokat lát és él át. Petersburgnál súlyosan
megsebesül, de túléli, kórházba kerül. Megelégelte az öldöklést, csupán egyetlen
dolog élteti: a hazatérés. Megszökik, és bujkálva, menekülve, gyalogol a Hideghegy
felé.

Szerelme eközben magára marad, és az egyre zordabbra forduló világban igyekszik
túlélni a háború hozta szörnyűségeket. Ő is csak azért küzd olyan elszántan,
mert bízik benne, hogy Inman egyszer megérkezik hozzá: hiszen megígérte neki.

Az Angol beteg és A tehetséges Mr. Ripley rendezőjének legújabb
monumentális filmjét 7 Oscar-díjra jelölték, és Renée Zellweger alakításáért
el is nyerte az Akadémia díját!

Mathilde és Manech kisgyermekkoruk óta elválaszthatatlanok egymástól. Manech a német-francia frontra kerül, ahol egy fegyelmi vétségért a hadbíróság a két frontvonal közti senkiföldjére, azaz a biztos halálba száműzi. Mikor Mathilde értesül a fiú halálhíréről, szíve mélyén biztosra veszi, hogy Manech még életben van. Vőlegénye haláláról még a volt katonaorvos is hiába próbálja meggyőzni. Ragaszkodik megérzéseihez. Elindul, hogy megkeresse a fiút, és ebben semmi sem akadályozhatja meg. Ha kell, akár a sorssal is szembeszáll…

Mathilde és Manech kisgyermekkoruk óta elválaszthatatlanok egymástól. Manech a német-francia frontra kerül, ahol egy fegyelmi vétségért a hadbíróság a két frontvonal közti senkiföldjére, azaz a biztos halálba száműzi. Mikor Mathilde értesül a fiú halálhíréről, szíve mélyén biztosra veszi, hogy Manech még életben van. Vőlegénye haláláról még a volt katonaorvos is hiába próbálja meggyőzni. Ragaszkodik megérzéseihez. Elindul, hogy megkeresse a fiút, és ebben semmi sem akadályozhatja meg. Ha kell, akár a sorssal is szembeszáll…

Mark (Colin Farrel: Nagy Sándor, a hódító) és David (Jamie Sives: Szerelem második látásra) fotóriporterként dolgoznak a világ háborús gócpontjai közt utazgatva. 1988 tavaszán a kurd hegyekben várják az ellenséges offenzívát. Davidnek elege van a háborúból, haza akar utazni Dublinba, hogy várandós feleségével lehessen. Otthagyja Markot, aki azt ígéri pár nap múlva követi őt. Mark végül sebesülten érkezik haza, David tudta nélkül. Személyisége nagyot változik lábadozása alatt, sebesülése körülményeiről viszont nem beszél senkinek. Barátnője Elena (Paz Vega: Spirit - A sikító város) pszichológus nagyapja segítségét kéri, hogy megfejtsék mi történhetett Markkal a miután David egyedül hagyta a háborús övezetben.

Irak, 2004: egy átlagos bevetés során váratlanul megtámadnak egy újoncokból álló amerikai őrjáratot. A katonáknak nincs más választása, mint azonnal alkalmazni a kiképzés során tanultakat. A kiváló helyi ismeretekkel rendelkező, végletekig elszánt Fedayeen lázadócsoport azonban hamar bekeríti a kétségbeesett egységet a város egy összecsapásoktól zajos negyedében, ahol a reménytelennek tűnő helyzet ellenére az amerikaiak folytatják a csatározást. A szétzúzott, veszteségeitől megrendült és már-már végletekig kimerült katonák egyetlen célból merítenek erőt a harcok folytatására: életben maradni – bármi áron!

Az American Soldiers – A Day In Iraq meglepő, egyben rendkívül drámai szemszögből mutatja be az amerikai katonák egy szokásosnak induló, ám heves küzdelmekkel teli napját Bagdad belvárosának ellenséges közegében.

A megtörtént eseményeken alapuló történetet Marineszku kapitányró háborúban töltött évei alapján készítették.

A II. világháborúban a Szovjet Haditengerészet katonája, Alekszandr Marinin egy tengeralattjáró büszke kapitánya. A szárazföldön fiatal szerelmével múlatja az időt, napjai mégis feszültséggel teliek. A KGB felügyelete alatt járja a vizet, élete állandó veszélyben forog. Mikor náci hajók a szovjet partok közelébe kerülnek, Marinin száll szembe velük, s nem térhet haza győzelem nélkül...

A 12 éves Iván számára a gyermekkor abban a pillanatban ér véget, amikor anyját és nővérét a szeme előtt agyonlövik a fasiszták. Az elárvult fiú, kinek édesapja a háborúban halt meg, úgy dönt katonának áll. Felderítőként, élete sorozatos kockáztatásával, felbecsülhetetlen információkat szerez az ellenségről. Egy nap azonban nem tér vissza a küldetésből...

Andrzej Wajda filmje, melyet 2008-ban Oscar-díjra jelöltek, a második világháború alatt történt katyńi mészárlás történetét meséli el, amikor a szovjetek több mint tizenötezer elfogott lengyel tisztet és civilt öltek meg egy erdőben – köztük a rendező édesapját is. A német hadsereg már 1943-ban felfedezte a tömegsírokat, de a szovjetek évtizedeken át tagadták bűnösségüket. A teljes igazságra csak a 90-es években végzett kutatások után derült fény. Wajda megrendítő hitelességgel, a lengyel katonák hozzátartozóinak sorsán keresztül ábrázolja a 68 évvel ezelőtti eseményeket.

1944 májusa. Louise, a francia ellenálló Londonba menekül férje halála után, ahol a Churchill által irányított speciális egység, a SOE soraiba lép. Azonnal megkapja első megbízatását, egy angol ügynök megszöktetését, aki a németek kezére került, miközben a normandiai partraszállás terveit készítette elő. A férfi még nem vallott, de szorít az idő. Louise első feladata egy különleges női kommandó felállítása. A toborzáshoz minden eszköz megfelel: hazugság, zsarolás, büntetés elengedése. Beszervezi Suzy-t, a kabarétáncost, aki a csábításban jeleskedik; Gaëlle-t, a vegyészt, a robbanószerek szakértőjét; és Jeanne-t, a prostituáltat, aki hidegvérrel képes gyilkolni.

Amikor ejtőernyővel földet érnek Normandiában, csatlakozik hozzájuk Julie, a rádiós, a hadművelet utolsó résztvevője. A küldetés jól indul, de rövidesen bonyodalmakba ütköznek, ezért kénytelenek visszatérni Párizsba, ahol a SOE új, szinte öngyilkos megbízatást ad nekik: a feladat Heindrich ezredes, a náci kémelhárítás egyik központi alakjának meggyilkolása. Ez az ember már túl sokat tud a partraszállás előkészületeiről. Sikerül-e a merénylet az öt nőnek?

A történet 1940 júniusában, a dunkerque-i csata idején játszódik. A német megszállók menekülésre késztetik a Franciaországban állomásozó brit csapatokat. A közelgő német haderővel ezért az egyik közeli partszakaszon visszavonulásra várakozó francia haderő veszi fel a harcot. Véres összecsapások kezdődnek, amelynek rengeteg ártatlan helybéli is áldozatául esik, a fiatal Jeanne azonban ennek ellenére sem hajlandó evakuálni.

A film Robert Merle azonos című regényéből készült.

Liesel különös fantáziájú, bátor lány – és szüksége is van kivételes képességeire. A II. világháború idején német nevelőszülőkhöz kerül (Geoffrey Rush, Emily Watson). Tőlük tanul meg olvasni, az ő segítségükkel nyílik ki számára egy egészen új világ. Éppen akkor, amikor a valódi világ egyre félelmetesebbé és veszélyesebbé válik számára. A család egy zsidó kamasz fiút is rejteget: a kislány és Max együtt fedezik fel, milyen ereje van a szavaknak, és milyen fontos segítséget nyújthatnak a kitalált történetek. Segíthetnek olyankor is, amikor már semmi más nem segít.

Néhány nappal azelőtt, hogy Nagy-Britannia miniszterelnöke lett, Winston Churchill élete egyik legmeghatározóbb próbatétele elé került: megfontoljon egy kidolgozott békeszerződést a náci Németországgal, vagy határozottan kiálljon, és harcoljon az elveiért, a nemzet szabadságáért.A megállíthatatlan náci erők legázolták Nyugat-Európát, és az invázió veszélye a küszöbön állt; a közvélemény felkészületlen volt, a király szkeptikus, saját pártja pedig ellene szervezkedett. Churchill ilyen körülmények között nézett szembe legsötétebb órájával, lelkesítette fel a nemzetet, és próbálta megváltoztatni a történelem menetét.

A második világháború vége felé egy skóciai német hadifogolytáborban elszabadulnak az indulatok. A fogságba esett nácik vezetője, a keménykezű Schlüter olyan hatalomra tett szert, hogy a skót őrök szinte már be se mernek lépni a tábor területére. A brit hadvezetés tart a lázadástól és a szökéstől, ezért a helyszínre küld egy különös ír katonát. Connor százados a háború előtt tévedhetetlen szimatú bűnügyi újságíró volt. A hadseregben renitens viselkedése, kimaradásai és italozás miatt eljárás folyik ellene. A felettesei alkut kínálnak: hajlandóak szemet hunyni Connor vétségei felett, ha cserébe megfékezi a lázongó németeket.

A náci Németország napjai meg vannak számlálva. A kifinomult arisztokrata, Claus von Stauffenberg ezredes által vezetett vezérkari tisztek egy csoportja mindent kockára tesz, hogy megmentse, ami megtépázott nemzetükből megmaradt. Céljuk: megölni a Führert a Wolfsschanzéban (Farkasverem) tervezett stratégiai megbeszélés alatt.

Von Stauffenberg (Brad Davis – Éjféli expressz) és társai történetében felelevenednek a Harmadik Birodalom Valkűr hadműveletének részét képező 1944. július 20-i események, amelyek ha másként alakulnak, talán kevesebb véráldozatot követeltek volna a II. világháború végső küzdelmei. David L. Wolper (Gyökerek, Tövismadarak) produceri és Lawrence Schiller (A hóhér dala) rendezői tevékenységének köszönhetően hiteles korrajz és kíméletlen feszültség jellemzi a filmet. Végkifejletét a történelemkönyvekből már ismerhetjük, ám e megrázó alkotás fény derít az események mögötti áldozathozatalra és hősiességre is.

A mi nemzedékünk Andrzej Wajda rendezői pályafutásának nyitánya, a második világháború emlékét feldolgozó trilógia első darabja. A Bohdan Czeszko írása alapján készült forgatókönyv a győzelmes szocializmus ideológiai elvárásaihoz igazodva, mégis erősen személyes és különösen szuggesztív stílusban került megfilmesítésre.

A történet hőse az a generáció, amelynek ifjúságára a háború legkegyetlenebb évei nyomták rá bélyegüket. Stach, Dorota, Jasio és társaik a korán lezárult külvárosi gyermekkor végén kénytelenek komoly felelősséget vállalni és hatalmas döntéseket hozni életük és hazájuk megmentésének érdekében. Miközben lelkesen szervezik a földalatti ellenállás sejtjeit és szorgosan magolják a marxista tételeket, szerelemre és akcióra is bőven jut idejük.

A film fiatal színészei közül sokan később a lengyel filmtörténet nemzeti ikonjaivá váltak. Itt tűnik fel elsőként Zbigniew Cybulski jellegzetes alakja, de szerepet kapott többek között Tadeusz Janczar, Tadeusz Łomnicki, Urszula Modrzynska és maga Roman Polański is. Teljesítményük nagyban hozzájárult ahhoz, hogy „a mi nemzedékünk” kifejezés hamarosan az egész frissen indult lengyel filmes generáció szinonímájává vált. A külső felvételek nagy része az elpusztított Varsó valóságos romjai között készült, amelyek megörökítése ma már külön történeti kuriózumnak tekinthető.

Prewitt közlegény a háború kitörése előtt Pearl Harbor közelében teljesít szolgálatot. Egyik elöljárója örökké zaklatja, mert szembeszegül a lelkiismeretével összeegyeztethetetlen utasításokkal. Csupán Warden őrmester érti meg. Amikor Prewitt egyik barátját, Maggiót egy őrmester, Judson annyira agyba-főbe veri, hogy az belehal sérüléseibe, Prewitt leszúrja az őrmestert és dezertál. A japánok támadása után visszatér. Egy járőr szabotőrnek nézi és lelövi.

A történet az I. Világháború idején játszódik egy német hadifogoly-táborban, ahol a foglok között magas rangú francia katonatisztek is vannak. Rauffenstein lovag, a táborparancsnok úriemberként bánik velük, ebédet rendez a tiszteletükre, pohárköszöntőt mond. Különösen Boidieu márkival tart fenn jó kapcsolatot. Amikor társai szökni készülnek, a márki mégis támogatja őket és a szökés az ő segítségével sikerül.

Eljutnak a német-svájci határ közelébe, ahol egy asszony menedéket ad nekik. Egyikük beleszeret a nőbe, de a szerelemnél is erősebben hajtja a vágy, hogy visszatérjen Franciaországba...

Steven Spielberg lenyűgöző filmje arról mesél, hogy élte meg az apró fiúcska az óriási háborút. Jim Graham (Christian Bale), a brit kisfiú Sanghajban tartózkodik szüleivel, mikor kitör a II. világháború és a japán hadsereg megszállja az országot. A háború forgatagában Jim elszakad a szüleitől, japán katonák fogják el és fogolytáborba viszik. A nyomorúságos körülmények és a kegyetlen őrök már minden reményt kiöltek a rabokból, azonban a fiú gyermeki kitartása, határtalan optimizmusa és irigylésre méltó életigenlése újra lelket önt beléjük.

J. G. Ballard felejthetetlen regényének adaptációja volt az első olyan nagy hollywoodi produkció, amelyet eredeti helyszíneken, a kínai vasfüggöny mögött forgatak. Steven Spielberg filmje számos díjat nyert, főszereplője, a 13 éves Christian Bale teljesítményét pedig a mai napig az egyik legmeghatározóbb gyerekszínészi alakításként tartják számon.