vígjáték

Asterix és Obelix, a francia képregényhős-páros kalandjai messze földön híresek. Goscinny és Uderzo képregényeiből csak Európában eddig több mint 280 millió példány talált gazdára - ez a siker
elsősorban a történetek humorának és a figurák eredetiségének köszönhető.

Asterix kalandjai a Krisztus előtti évtizedekben játszódnak, a római hódítások idején, amikor szinte már egész Európát leigázták a legionáriusok. Egyetlen kicsiny gall falucska azonban bevehetetlennek bizonyul. A falu lakóit ugyanis egy druida varázsfőzete juttatja emberfeletti erőhöz. Csak a szabadidejében obeliszkek cipelésével foglalatoskodó Obelixnek nincs szüksége az italra ahhoz, hogy kisujjával lepöcköljön a terepről egy légiós századot, ő ugyanis gyerekkorában beleesett a főzetbe és azóta tart nála az ital varázslatos hatása...

Bár a sorozatból már jónéhány egész estés rajzfilmadaptáció született, élő-szereplős változatra most először számták rá magukat a filmkészítők, ami nem is csoda, hiszen a képregény legfontosabb, kihagyhatatlan pillanatai a legmodernebb technikák nélkül megfilmesíthetetlenek (gondoljunk az alacsonyan szálló rómaiakra, vagy az Obelix gyomrában percek alatt eltűnő vadkanokra)!
A francia-német-olasz kooprodukcióban készült feldolgozás minden idők egyik legdrágább európai filmje lett, amely nagyszerűen adja vissza a képregény hangulatát.

A filmben természetesen ismét kiéleződik a gall-római ellentét. A rómaiak rájönnek, hogy miben rejlik a kis falucska lakóinak ereje, és Cézár parancsára elrabolják a falu varázslóját, a druidát. Azt hiszik, szép szóval, vagy erőszakkal sikerül majd kicsikarniuk a varázsital receptjét. De Asterix és Obelix már útra kelt, hogy szétcsapjon a rómaiak között és kiszabadítsák szeretett druidájukat.

A történet időpontja Krisztus előtt LII. Na jó, Krisztus előtt 52.Galliát még nem sikerült egészen bekebelezni, Egyiptom azonban, amelynek élén Kleopátra királynő - igen, a fitos orrú - áll, római fennhatóság alá került. Ami még ennél is rosszabb: Kleopátra úgy döntött, Caesarnak adja szívét. Julius Caesarnak, minden népek legnagyobb uralkodójának. Legalábbis ő szereti így hívatni magát.

A büszke királynő egy idő után megunja az öntelt Caesar piszkálódó megjegyzéseit, és fogadást köt vele: ha Kleopátra emberei képesek III (három) hónap alatt felépíteni egy csodás palotát a sivatag közepén, Caesar nyilvánosan elismeri, hogy az egyiptomi a legcsodálatosabb nép a világon.

E nehéz feladat megoldására Kleopátra Skiccpauszt, a szépreményű avantgárd építészt kéri fel. Ha sikerrel jár, annyi aranyat kap, amennyit élősúlyban nyom; ha felsül, a mindig éhes és nagyon ronda királyi krokodilok uzsonnája lesz.

A határidő betartásához igazi csodára van szükség! Ezt a csodát Asterixnek és Obelixnek hívják, és persze ne feledkezzünk meg Csodaturmixról, a varázslóról sem, aki mint tudjuk, a Mágikus Főzet
őrizője.

A gonosz Nóniusz, Kleopátra hivatalos udvari építésze irigykedik riválisára, ezért elhatározza, mindent elkövet annak kudarca érdekében. A kétségbeesett Skiccpausz eközben Papiruszszal, buzgó, ám teljesen agyalágyult írnokával az oldalán Galliába utazik, hogy megtalálja Csodaturmixot és az ő híres főzetét.

Csakhogy útját állják Caesar hatalmas seregei, amelyeket a rendkívüli képességű Eszeminusz vezet, s ki kell cseleznie Nóniusz ármánykodását is - elegendő lesz-e így a főzet a győzelemhez? A bölcs Csodaturmix a tengernyi baj láttán megkéri jó barátait, Asterixet és Obelixet, valamint a kiváló Töpszlixet, hogy minden erejükkel, ötletességükkel és bátorságukkal segítsenek Skiccpausznak a palota felépítésében. Különben jönnek a mindig éhes és nagyon ronda királyi krokodilok...

A neve Powers. Austin Powers. Foglalkozása: szuperszexi kém! Ha épp nem a világ megmentésén dolgozik, akkor a legszebb nőkön, és bébi, nem vitás, ehhez ért csak igazán!

Ám a Mike Myers alakította figura legfőbb tudománya veszélyben forog, ugyanis a totál genyó Dr. Genya visszament az időben és ellopta Austin monyóját, hősünk pedig azóta nem a régi, mondhatni: kissé kókadt. Így hát Felicity Shagwellel (Heather Graham), a CIA szöszi ügynökével Austin visszarepül a hatvanas évekbe, hogy újra rátehesse kezét férfiasságára, a szó mindenféle értelmében. S hiába nagy az ellenállás, ha jó a felállás: miután Dr. Genyát kétvállra fektette, Austin újra a csúcsra tör – ahogy mindig is szokta.

Ifjabb Wendell Armbruster (JACK LEMMON) dúsgazdag üzletember Olaszországba utazik, hogy szomorú kötelességének tegyen eleget: haza kell hoznia apja holttestét, aki autóbaleset áldozata lett. Kiderül, hogy nemcsak apja vesztette életét a balesetben, hanem szeretője is és a tragikus események innentől inkább ko-mikus fordulatot vesznek: kiderül, hogy a nagy tiszteletnek örvendő apuka nem is a köszvényét kúráltatta egy elegáns tengerparti hotelben, hanem minden évben egy hónapon át élvezte az olasz "dolce vitát" bombá-zó szeretőjével, akivel szó szerint levetkőzték minden gátlásukat. Wendellnek mindezt apja szeretőjének lányától, Pamelától kell megtudnia, aki anyja holttestéért jött a napfényes Itáliába. A kezdeti ellenségeske-dés végül romantikába csap át, mivel Wendell sem tud ellenállni az olasz táj és Pamela domborzati szépsé-geinek és a fiatalok újraélik szüleik gátlásoktól mentes nyaralását. Eközben a holttestek hol eltűnnek, hol megkerülnek, és a félreértések soroza-tának se eleje es vége...

A történet Hollywood aranykorának végén játszódik. Főszereplője Eddie Mannix (Josh Brolin), a hivatásos problémamegoldó, akinek mozgalmas napja akad, mikor ismeretlenek elrabolják a stúdió forgatás alatt álló presztízsfilmjének sztárját (George Clooney).

A négyszeres Oscar®-díjas Coen testvérek (Nem vénnek való vidék, A félszemű, Fargo) vígjátékának további szerepeiben Scarett Johansson, Ralph Fiennes, Tilda Swinton, Channing Tatum, Jonah Hill, Frances McDormand és a néhány év múlva a fiatal Han Solo szerepét magára öltő Alden Ehrenreich láthatók.

A 2007-ben, 84 éves korában elhunyt világhírű Kurt Vonnegut Jr. a huszadik század második felének egyik legjelentősebb írója volt, regényei hazánkban is kikövetelték maguknak a jól megérdemelt figyelmet. Egyik legismertebb írásának számít a Bajnokok reggelije, ám művei többségéhez hasonlóan sokáig ezt is megfilmesíthetetlennek tartották. Alan Rudolph író-rendező (Mrs. Parker és az ördögi kör) azonban rengeteg kiváló színész (Bruce Willis, Nick Nolte, Albert Finney, Barbara Hershey, Owen Wilson) segítségével mégis a könyvhöz méltó filmet készített.

A történet főszereplője egy milliomos vállalkozó, a város legismertebb embere és reklámarca, Dwayne Hoover (Bruce Willis). A férfi hatalmas kiárusítást tervez autókereskedésében, ám rögeszméi egyre inkább kezdik átvenni az elméje feletti hatalmat, és a helyzeten egy író, Kilgore Trout (Albert Finney) felbukkanása sem segít. Ugyan menedzsere és titkárnője próbál magyarázatot találni a különös viselkedésre, de a dolgok megváltoztathatatlanul rossz irányba fordulnak...

Ha a halál után úgysincs ráadás, miért ne csapnánk egy nagy bulit, mielőtt végleg kicsengetnek?

Edward, a harapós milliárdos (Jack Nicholson) és Carter, a könyvmániás autószerelő (Morgan Freeman) legalábbis erre jutnak, amikor egy kórház rákosztályán egymás mellé sorsolja őket az élet. Siránkozás helyett összeállítják beteljesületlen álmaik közös jegyzékét – a bakancslistát – és belevágnak életük legnagyobb kalandjába, még mielőtt feldobnák a bakancsot. Szabadesés, őrült száguldás a versenypályán, piramistúra Afrikában...

Az öregfiúk keményen belehúznak, hogy bepótolják az egy életen át halogatott élményeket.

Rob Reiner magával ragadó filmjében a két világsztár szívét-lelkét és minden furfangját beleadva ünnepli az életet, és bebizonyítja, hogy soha nem késő elkezdeni a mának élni.

Egy aggódó anya, hogy otthonról elszökött fiát megtalálja, kétségbeesésében azt hazudja két volt fiatalkori szerelmének, hogy ők az igazi apjai a fiúnak, csakhogy megszerezze a segítségüket. A két férfiben, a hipohonder tanárban és a rámenős újságíróban felébrednek az atyai ösztönök, és elkezdik a nyomozást. A két “apa” véletlenül összetalálkozik, és nem is sejtik, hogy ugyanazt a gyereket keresik. …

Pierre Richard és Gerard Depardieu zseniális bohóckodásából, a 80-as évek egyik legnagyobb sikerű vígjátéka született meg.

A 21 éves Marie, egy gazdag iparmágnás lánya nyomtalanul eltűnik egy
mexikói vakáció alatt. A lány természete, hogy vonzza magához a bajt, így az
aggódó apa mindent elkövet, hogy lányát megtalálja. Felbérel egy nyomozót, Campanát,
aki viszont eredménytelenül tér meg a mexikói nyomozásból.

Ekkor a milliomos, egy pszichológus javaslatára Francis Perrinhez fordul,
aki a cégében könyvelőként dolgozik. Választásuk azért esik Perrinre,
mert a férfi éppoly szerencsétlenül kétbalkezes, mint Marie, ő is éppúgy
vonzza magához a baleseteket. Azt remélik, hogy a két csetlő-botló fiatal majd
egymás útjába bukfencezik.

Csavargók, piások, balfácánok – a rozsdamarta acélváros kiskocsmájában mindenki menedékre talál. Csak a tulaj, Whitey nyaka körül szorul a hurok az apadó bevétel, no meg húga esküvője miatt, miután egy szélhámos elszedi a vőlegény lakodalomra félretett pénzét.

A remek zenével, parádés szereposztással és Francis Ford Coppola, a Keresztapa-trilógia Oscar®-díjas rendezőjének produceri közreműködésével készült keserédes vígjátékban egy merész terv mentheti csak meg az esküvőt és a Bárt…

Történetünk főhőse Joe Dee Fostar kezdő - és ugyancsak kétbalkezes - FBI ügynök, aki különféle sorozatgyilkosokat üldöz. Ám csak úgy boldogulhat a feladattal, ha ráveszi a félelmetes, őrült gyilkos doktor Animalt, hogy segítsen neki a nyomozásban.

Bazi nagy film:

Élt egyszer négy árva. Az egyik elment a Louvre-ba, de rátámadt egy albínó néger, a másik rossz gépre szállt, és kígyók bújtak a nadrágjába, a harmadik Mexikóban lett pankrátor, a negyedik pedig egy titkos mutánsiskola egyetlen mutációktól mentes hallgatója lett. És egy ici-picit mind elmentek egy csokoládégyárba, ahonnan egy szekrényajtó a varázslatos Gnarniába vezette őket. Ott egy részeg kalóz és egy rosszéletű varázslótanonc segítségével kénytelenek voltak befogni a kanos oroszlánt, hogy legyőzhessék a Nagy Fehér Lotyót. És közben keresztülgyalogoltak az elmúlt néhány év összes nagy filmjén, filmhősén és filmgonoszán. Meg néhányszor agyonütöttek valakit, aki feltűnően hasonlít Paris Hiltonra...

Csajozós film:

Ezek a mai fiatalok egészen fura szokásokat vettek fel: manapság a lányok beleszeretnek a fiúkba, a fiúk néha viszontszeretik őket, és bár többnyire szerelmük beteljesülését akadályok hátráltatják (mérges szülők, hatalmas majmok, irigy nindzsák), ők úrrá lesznek a nehézségeken és egymáséi lesznek.

Julia szerelmes. Nehézségek hátráltatják, de ő száz veszéllyel dacolva, ezer bajon keresztül mégis eljut imádott Grantjéig. Még ha a világgal kell is szembeszállnia. Még ha Grant nagyon mást akar is…

Az igazi móka csak a mézes hetek után vár! A világsikerű vígjáték, a Bazi
nagy görög lagzi (minden idők legnagyobb függetlenfilmes kasszasikere) után
most itt a folytatás.

A mozifilmből már jól ismert szereplők visszatérnek, hogy megismerhessük a
vidám és talán olykor kissé hangos görög família újabb kalandjait. A fiatal,
életvidám és szabadszellemű Nia és a család idősebb, kissé konzervatív
tagjai rengeteg okot szolgáltatnak a nevetésre, hiszen újra itt az elkényeztetett
öcsike, a kritikus após, az örökké rendezkedő mama és a minden lébe kanál nagynénik
is!

A világ legsikeresebb független filmjének mókás eseményei a sikeres TV-sorozatban
folytatódnak! Ezen a kiadványon még a hazai TV-premier előtt láthatjuk a sorozat
teljes első évadját, a hét, egyenként húszperces történetet, amelyekben percenként
robban a poénbomba!

A 30 éves Avril (Camille Cottin) komoly párkapcsolatban él, van állása, mégis együtt lakik az anyjával. Mado (Juliette Binoche) ugyanis képtelen magáról gondoskodni: felelőtlen, kicsapongó, önző, nárcisztikus – azaz pont olyan, mintha Avrilnek lenne egy kibírhatatlan kamaszlánya. A helyzet akkor sem változik meg, amikor teherbe esik, Mado ugyanis nem sokkal később bejelenti: ő is gyereket vár. Lány és anyja így együtt néz az áldott hónapok elé, ami nem kevés bonyodalmat okoz.