vígjáték

Asterix és jó barátja, Obelix az ókori olimpiai játékokra mennek, hogy megküzdjenek a rómaiakkal. Mindezt teszik azért, mert a gall Alafolix herceg szerelmes lesz a gyönyörű görög hercegnőbe, és elkél neki a segítség, hogy felkészülhessen az Olimpiai megmérettetéseken. Csakhogy ugyanebbe a hercegnőbe szerelmes Cézár fia, Brutus is. Kettőjük között olyan versengés alakul ki, amely nem feltétlen a fair-play elemeire épül. Vajon ki nyeri el végül a hercegnő kezét?

Asterix és jó barátja, Obelix az ókori olimpiai játékokra mennek, hogy megküzdjenek a rómaiakkal. Mindezt teszik azért, mert a gall Alafolix herceg szerelmes lesz a gyönyörű görög hercegnőbe, és elkél neki a segítség, hogy felkészülhessen az Olimpiai megmérettetéseken. Csakhogy ugyanebbe a hercegnőbe szerelmes Cézár fia, Brutus is. Kettőjük között olyan versengés alakul ki, amely nem feltétlen a fair-play elemeire épül. Vajon ki nyeri el végül a hercegnő kezét?

Asterix és Obelix, a francia képregényhős-páros kalandjai messze földön híresek. Goscinny és Uderzo képregényeiből csak Európában eddig több mint 280 millió példány talált gazdára - ez a siker
elsősorban a történetek humorának és a figurák eredetiségének köszönhető.

Asterix kalandjai a Krisztus előtti évtizedekben játszódnak, a római hódítások idején, amikor szinte már egész Európát leigázták a legionáriusok. Egyetlen kicsiny gall falucska azonban bevehetetlennek bizonyul. A falu lakóit ugyanis egy druida varázsfőzete juttatja emberfeletti erőhöz. Csak a szabadidejében obeliszkek cipelésével foglalatoskodó Obelixnek nincs szüksége az italra ahhoz, hogy kisujjával lepöcköljön a terepről egy légiós századot, ő ugyanis gyerekkorában beleesett a főzetbe és azóta tart nála az ital varázslatos hatása...

Bár a sorozatból már jónéhány egész estés rajzfilmadaptáció született, élő-szereplős változatra most először számták rá magukat a filmkészítők, ami nem is csoda, hiszen a képregény legfontosabb, kihagyhatatlan pillanatai a legmodernebb technikák nélkül megfilmesíthetetlenek (gondoljunk az alacsonyan szálló rómaiakra, vagy az Obelix gyomrában percek alatt eltűnő vadkanokra)!
A francia-német-olasz kooprodukcióban készült feldolgozás minden idők egyik legdrágább európai filmje lett, amely nagyszerűen adja vissza a képregény hangulatát.

A filmben természetesen ismét kiéleződik a gall-római ellentét. A rómaiak rájönnek, hogy miben rejlik a kis falucska lakóinak ereje, és Cézár parancsára elrabolják a falu varázslóját, a druidát. Azt hiszik, szép szóval, vagy erőszakkal sikerül majd kicsikarniuk a varázsital receptjét. De Asterix és Obelix már útra kelt, hogy szétcsapjon a rómaiak között és kiszabadítsák szeretett druidájukat.

A történet időpontja Krisztus előtt LII. Na jó, Krisztus előtt 52.Galliát még nem sikerült egészen bekebelezni, Egyiptom azonban, amelynek élén Kleopátra királynő - igen, a fitos orrú - áll, római fennhatóság alá került. Ami még ennél is rosszabb: Kleopátra úgy döntött, Caesarnak adja szívét. Julius Caesarnak, minden népek legnagyobb uralkodójának. Legalábbis ő szereti így hívatni magát.

A büszke királynő egy idő után megunja az öntelt Caesar piszkálódó megjegyzéseit, és fogadást köt vele: ha Kleopátra emberei képesek III (három) hónap alatt felépíteni egy csodás palotát a sivatag közepén, Caesar nyilvánosan elismeri, hogy az egyiptomi a legcsodálatosabb nép a világon.

E nehéz feladat megoldására Kleopátra Skiccpauszt, a szépreményű avantgárd építészt kéri fel. Ha sikerrel jár, annyi aranyat kap, amennyit élősúlyban nyom; ha felsül, a mindig éhes és nagyon ronda királyi krokodilok uzsonnája lesz.

A határidő betartásához igazi csodára van szükség! Ezt a csodát Asterixnek és Obelixnek hívják, és persze ne feledkezzünk meg Csodaturmixról, a varázslóról sem, aki mint tudjuk, a Mágikus Főzet
őrizője.

A gonosz Nóniusz, Kleopátra hivatalos udvari építésze irigykedik riválisára, ezért elhatározza, mindent elkövet annak kudarca érdekében. A kétségbeesett Skiccpausz eközben Papiruszszal, buzgó, ám teljesen agyalágyult írnokával az oldalán Galliába utazik, hogy megtalálja Csodaturmixot és az ő híres főzetét.

Csakhogy útját állják Caesar hatalmas seregei, amelyeket a rendkívüli képességű Eszeminusz vezet, s ki kell cseleznie Nóniusz ármánykodását is - elegendő lesz-e így a főzet a győzelemhez? A bölcs Csodaturmix a tengernyi baj láttán megkéri jó barátait, Asterixet és Obelixet, valamint a kiváló Töpszlixet, hogy minden erejükkel, ötletességükkel és bátorságukkal segítsenek Skiccpausznak a palota felépítésében. Különben jönnek a mindig éhes és nagyon ronda királyi krokodilok...

ulius Caesar újabb hódításokra szomjazik. Ezúttal Britanniát szemeli ki magának, ahol gyors és totális győzelmet arat… vagyis… csak majdnem. Egy kis falu képes ellenállni a császárnak, de gyengülnek az erőik. A királynő úgy dönt, elküldi leghűségesebb szolgáját, Angoltapaxot, hogy Galliában keressen segítséget egy másik kis faluban, amely a rómaiak elleni makacs ellenállásáról híres.
A szóban forgó gall faluban Asterix és Obelix éppen igen elfoglalt. Vezetőjük ugyanis rájuk bízta unokaöccsét, a kamasz Kishippixet, akiből nekik kellene férfit faragniuk, ám eddig nem igazán jártak sikerrel.
Amikor Angoltapax megérkezik, hogy a segítségüket kérje, a falu úgy dönt, átadnak neki egy hordó varázsitalt, amit Asterix és Obelix kísér el. Valamint Kishippix, mivel ez az út tökéletes alkalomnak ígérkezik, hogy befejezzék a fiú nevelését. Sajnos azonban semmi sem úgy alakul, mint várják…

Kicsoda Austin Powers? Abszolút úriember: ellenállhatatlan férfi, a gonosz halálos ellensége, a kémek kéme, egy igazi élő legenda. Ő a brit titkosszolgálat dögös és kihívó csodafegyvere.

Powers a 60-as évek hiperlaza szuperkéme cukorkaszínű cuccaiban magát divatfotósnak álcázva döntögeti London tupírozott cicababáit; és mellesleg eddigi legnagyobb ellenfelét, Dr. Genyát üldözi.

Dr. Genya a jövőbe menekül, hibernált állapotban kilő az űrbe, ám Austin nem hagyja őt futni az időn át sem: Austin azon van, hogy megmentse a világot. Bájos segítőtársa Vanessa Kensignton hatására rájön, a szabad szerelem már nem a régi. A pszichedelikus élvhajhászat, valamint a csipkezsabó és a bársonyöltöny ideje is lejárt, ezek már a modern 90-es évek.

A neve Powers. Austin Powers. Foglalkozása: szuperszexi kém! Ha épp nem a világ megmentésén dolgozik, akkor a legszebb nőkön, és bébi, nem vitás, ehhez ért csak igazán!

Ám a Mike Myers alakította figura legfőbb tudománya veszélyben forog, ugyanis a totál genyó Dr. Genya visszament az időben és ellopta Austin monyóját, hősünk pedig azóta nem a régi, mondhatni: kissé kókadt. Így hát Felicity Shagwellel (Heather Graham), a CIA szöszi ügynökével Austin visszarepül a hatvanas évekbe, hogy újra rátehesse kezét férfiasságára, a szó mindenféle értelmében. S hiába nagy az ellenállás, ha jó a felállás: miután Dr. Genyát kétvállra fektette, Austin újra a csúcsra tör – ahogy mindig is szokta.

Ifjabb Wendell Armbruster (JACK LEMMON) dúsgazdag üzletember Olaszországba utazik, hogy szomorú kötelességének tegyen eleget: haza kell hoznia apja holttestét, aki autóbaleset áldozata lett. Kiderül, hogy nemcsak apja vesztette életét a balesetben, hanem szeretője is és a tragikus események innentől inkább ko-mikus fordulatot vesznek: kiderül, hogy a nagy tiszteletnek örvendő apuka nem is a köszvényét kúráltatta egy elegáns tengerparti hotelben, hanem minden évben egy hónapon át élvezte az olasz "dolce vitát" bombá-zó szeretőjével, akivel szó szerint levetkőzték minden gátlásukat. Wendellnek mindezt apja szeretőjének lányától, Pamelától kell megtudnia, aki anyja holttestéért jött a napfényes Itáliába. A kezdeti ellenségeske-dés végül romantikába csap át, mivel Wendell sem tud ellenállni az olasz táj és Pamela domborzati szépsé-geinek és a fiatalok újraélik szüleik gátlásoktól mentes nyaralását. Eközben a holttestek hol eltűnnek, hol megkerülnek, és a félreértések soroza-tának se eleje es vége...

A 2007-ben, 84 éves korában elhunyt világhírű Kurt Vonnegut Jr. a huszadik század második felének egyik legjelentősebb írója volt, regényei hazánkban is kikövetelték maguknak a jól megérdemelt figyelmet. Egyik legismertebb írásának számít a Bajnokok reggelije, ám művei többségéhez hasonlóan sokáig ezt is megfilmesíthetetlennek tartották. Alan Rudolph író-rendező (Mrs. Parker és az ördögi kör) azonban rengeteg kiváló színész (Bruce Willis, Nick Nolte, Albert Finney, Barbara Hershey, Owen Wilson) segítségével mégis a könyvhöz méltó filmet készített.

A történet főszereplője egy milliomos vállalkozó, a város legismertebb embere és reklámarca, Dwayne Hoover (Bruce Willis). A férfi hatalmas kiárusítást tervez autókereskedésében, ám rögeszméi egyre inkább kezdik átvenni az elméje feletti hatalmat, és a helyzeten egy író, Kilgore Trout (Albert Finney) felbukkanása sem segít. Ugyan menedzsere és titkárnője próbál magyarázatot találni a különös viselkedésre, de a dolgok megváltoztathatatlanul rossz irányba fordulnak...

Ha a halál után úgysincs ráadás, miért ne csapnánk egy nagy bulit, mielőtt végleg kicsengetnek?

Edward, a harapós milliárdos (Jack Nicholson) és Carter, a könyvmániás autószerelő (Morgan Freeman) legalábbis erre jutnak, amikor egy kórház rákosztályán egymás mellé sorsolja őket az élet. Siránkozás helyett összeállítják beteljesületlen álmaik közös jegyzékét – a bakancslistát – és belevágnak életük legnagyobb kalandjába, még mielőtt feldobnák a bakancsot. Szabadesés, őrült száguldás a versenypályán, piramistúra Afrikában...

Az öregfiúk keményen belehúznak, hogy bepótolják az egy életen át halogatott élményeket.

Rob Reiner magával ragadó filmjében a két világsztár szívét-lelkét és minden furfangját beleadva ünnepli az életet, és bebizonyítja, hogy soha nem késő elkezdeni a mának élni.

Egy aggódó anya, hogy otthonról elszökött fiát megtalálja, kétségbeesésében azt hazudja két volt fiatalkori szerelmének, hogy ők az igazi apjai a fiúnak, csakhogy megszerezze a segítségüket. A két férfiben, a hipohonder tanárban és a rámenős újságíróban felébrednek az atyai ösztönök, és elkezdik a nyomozást. A két “apa” véletlenül összetalálkozik, és nem is sejtik, hogy ugyanazt a gyereket keresik. …

Pierre Richard és Gerard Depardieu zseniális bohóckodásából, a 80-as évek egyik legnagyobb sikerű vígjátéka született meg.

A Marx fivérek hagyományai szerint ezt a filmet is áthatja a burleszkszerű helyzetekre és a csattanókra épülő dramaturgia. Az alaphelyzet már önmagában is abszurd: főhősünk, Fielding Mellish, a New York-i zsidó kisember, aki számos féreértés után, távolról sem önszántából egy délamerikai puccs kellős közepében találja magát. San Marco forradalmárai elzavarják a diktátort, s mivel hősünk Castro-szakállt visel, kézenfekvő, hogy ő lesz az ország vezetője.

A forradalom pártja harcot indít a hatalmat átszövő korrupció ellen. Munkához is látnak azonnal: megszületik első és egyben legfontosabb intézkedésük: kihirdetik, hogy az ország hivatalos nyelve mostantól kezdve a svéd lesz. Lévén, hogy a főszerepet maga Woody Allen alakítja, a hatás megjósolható.

Csavargók, piások, balfácánok – a rozsdamarta acélváros kiskocsmájában mindenki menedékre talál. Csak a tulaj, Whitey nyaka körül szorul a hurok az apadó bevétel, no meg húga esküvője miatt, miután egy szélhámos elszedi a vőlegény lakodalomra félretett pénzét.

A remek zenével, parádés szereposztással és Francis Ford Coppola, a Keresztapa-trilógia Oscar®-díjas rendezőjének produceri közreműködésével készült keserédes vígjátékban egy merész terv mentheti csak meg az esküvőt és a Bárt…

Történetünk főhőse Joe Dee Fostar kezdő - és ugyancsak kétbalkezes - FBI ügynök, aki különféle sorozatgyilkosokat üldöz. Ám csak úgy boldogulhat a feladattal, ha ráveszi a félelmetes, őrült gyilkos doktor Animalt, hogy segítsen neki a nyomozásban.

Bazi nagy film:

Élt egyszer négy árva. Az egyik elment a Louvre-ba, de rátámadt egy albínó néger, a másik rossz gépre szállt, és kígyók bújtak a nadrágjába, a harmadik Mexikóban lett pankrátor, a negyedik pedig egy titkos mutánsiskola egyetlen mutációktól mentes hallgatója lett. És egy ici-picit mind elmentek egy csokoládégyárba, ahonnan egy szekrényajtó a varázslatos Gnarniába vezette őket. Ott egy részeg kalóz és egy rosszéletű varázslótanonc segítségével kénytelenek voltak befogni a kanos oroszlánt, hogy legyőzhessék a Nagy Fehér Lotyót. És közben keresztülgyalogoltak az elmúlt néhány év összes nagy filmjén, filmhősén és filmgonoszán. Meg néhányszor agyonütöttek valakit, aki feltűnően hasonlít Paris Hiltonra...

Csajozós film:

Ezek a mai fiatalok egészen fura szokásokat vettek fel: manapság a lányok beleszeretnek a fiúkba, a fiúk néha viszontszeretik őket, és bár többnyire szerelmük beteljesülését akadályok hátráltatják (mérges szülők, hatalmas majmok, irigy nindzsák), ők úrrá lesznek a nehézségeken és egymáséi lesznek.

Julia szerelmes. Nehézségek hátráltatják, de ő száz veszéllyel dacolva, ezer bajon keresztül mégis eljut imádott Grantjéig. Még ha a világgal kell is szembeszállnia. Még ha Grant nagyon mást akar is…

Az igazi móka csak a mézes hetek után vár! A világsikerű vígjáték, a Bazi
nagy görög lagzi (minden idők legnagyobb függetlenfilmes kasszasikere) után
most itt a folytatás.

A mozifilmből már jól ismert szereplők visszatérnek, hogy megismerhessük a
vidám és talán olykor kissé hangos görög família újabb kalandjait. A fiatal,
életvidám és szabadszellemű Nia és a család idősebb, kissé konzervatív
tagjai rengeteg okot szolgáltatnak a nevetésre, hiszen újra itt az elkényeztetett
öcsike, a kritikus após, az örökké rendezkedő mama és a minden lébe kanál nagynénik
is!

A világ legsikeresebb független filmjének mókás eseményei a sikeres TV-sorozatban
folytatódnak! Ezen a kiadványon még a hazai TV-premier előtt láthatjuk a sorozat
teljes első évadját, a hét, egyenként húszperces történetet, amelyekben percenként
robban a poénbomba!

A 30 éves Avril (Camille Cottin) komoly párkapcsolatban él, van állása, mégis együtt lakik az anyjával. Mado (Juliette Binoche) ugyanis képtelen magáról gondoskodni: felelőtlen, kicsapongó, önző, nárcisztikus – azaz pont olyan, mintha Avrilnek lenne egy kibírhatatlan kamaszlánya. A helyzet akkor sem változik meg, amikor teherbe esik, Mado ugyanis nem sokkal később bejelenti: ő is gyereket vár. Lány és anyja így együtt néz az áldott hónapok elé, ami nem kevés bonyodalmat okoz.