vígjáték

Remek alakítással Russell Brand kelti újra életre a szerethető milliárdos, Arthur Bach figuráját a népszerű Oscar®-díjas romantikus vígjáték feldolgozásában. A felelőtlen sármőr eddig vígan élte világát, hiszen tudta: kiapadhatatlan vagyona és örök dajkája, Hobson (az Oscar®-díjas Helen Mirren) minden bajból kihúzza. Most azonban élete legkomolyabb próbája előtt áll: döntenie kell, anyja akaratára feleségül veszi-e az ambiciózus üzletasszonyt, Susant (Jennifer Garner), hogy a megszokott fényűzésben élhessen tovább, vagy inkább a bizonytalan jövőt választja igaz szerelmével, Naomival (Greta Gerwig). A lány hatására és Hobson segítségével Arthur eddigi legköltségesebb kockázatát vállalja, és végre megtanulja, mit is jelent felnőtt férfinak lenni.

EXTRÁK

A kedves, elbűvölő Brewster-nővéreket szereti és tiszteli
a szomszédság. A tündéri öreglányok fáradhatatlanul jótékonykodnak, nem csoda,
ha jó hírükhöz kétség sem férhet. Akad azonban egy jótéteményük, amellyel nem
nagyon büszkélkednek: szomorú agglegények utolsó óráit édesítik meg egy kis
bodzaborral és néhány csepp arzénnal!

Jóképű unokaöccsük, Mortimer a döbbenettől szólni
sem tud, amikor rájön, hogy nénikéi, akik látszólag a légynek sem tudnak ártani,
valójában sorozatgyilkosok. Komolyan elgondolkodik azon, hogy érdemes-e családot
alapítania a gyönyörű Elaine-nel, akit csak nemrég vezetett oltár elé.

Mortimer attól fél, az őrültség genetikai hiba a családjában
- és feltételezése nem alaptalan. A gyilkos nénikék mellett ugyanis van még
egy bátyja, aki sötét ügyletekben érdekelt és egy öccse, aki azt hiszi magáról,
hogy ő Theodore Roosevelt...

Asterix és jó barátja, Obelix az ókori olimpiai játékokra mennek, hogy megküzdjenek a rómaiakkal. Mindezt teszik azért, mert a gall Alafolix herceg szerelmes lesz a gyönyörű görög hercegnőbe, és elkél neki a segítség, hogy felkészülhessen az Olimpiai megmérettetéseken. Csakhogy ugyanebbe a hercegnőbe szerelmes Cézár fia, Brutus is. Kettőjük között olyan versengés alakul ki, amely nem feltétlen a fair-play elemeire épül. Vajon ki nyeri el végül a hercegnő kezét?

Asterix és jó barátja, Obelix az ókori olimpiai játékokra mennek, hogy megküzdjenek a rómaiakkal. Mindezt teszik azért, mert a gall Alafolix herceg szerelmes lesz a gyönyörű görög hercegnőbe, és elkél neki a segítség, hogy felkészülhessen az Olimpiai megmérettetéseken. Csakhogy ugyanebbe a hercegnőbe szerelmes Cézár fia, Brutus is. Kettőjük között olyan versengés alakul ki, amely nem feltétlen a fair-play elemeire épül. Vajon ki nyeri el végül a hercegnő kezét?

Asterix és Obelix, a francia képregényhős-páros kalandjai messze földön híresek. Goscinny és Uderzo képregényeiből csak Európában eddig több mint 280 millió példány talált gazdára - ez a siker
elsősorban a történetek humorának és a figurák eredetiségének köszönhető.

Asterix kalandjai a Krisztus előtti évtizedekben játszódnak, a római hódítások idején, amikor szinte már egész Európát leigázták a legionáriusok. Egyetlen kicsiny gall falucska azonban bevehetetlennek bizonyul. A falu lakóit ugyanis egy druida varázsfőzete juttatja emberfeletti erőhöz. Csak a szabadidejében obeliszkek cipelésével foglalatoskodó Obelixnek nincs szüksége az italra ahhoz, hogy kisujjával lepöcköljön a terepről egy légiós századot, ő ugyanis gyerekkorában beleesett a főzetbe és azóta tart nála az ital varázslatos hatása...

Bár a sorozatból már jónéhány egész estés rajzfilmadaptáció született, élő-szereplős változatra most először számták rá magukat a filmkészítők, ami nem is csoda, hiszen a képregény legfontosabb, kihagyhatatlan pillanatai a legmodernebb technikák nélkül megfilmesíthetetlenek (gondoljunk az alacsonyan szálló rómaiakra, vagy az Obelix gyomrában percek alatt eltűnő vadkanokra)!
A francia-német-olasz kooprodukcióban készült feldolgozás minden idők egyik legdrágább európai filmje lett, amely nagyszerűen adja vissza a képregény hangulatát.

A filmben természetesen ismét kiéleződik a gall-római ellentét. A rómaiak rájönnek, hogy miben rejlik a kis falucska lakóinak ereje, és Cézár parancsára elrabolják a falu varázslóját, a druidát. Azt hiszik, szép szóval, vagy erőszakkal sikerül majd kicsikarniuk a varázsital receptjét. De Asterix és Obelix már útra kelt, hogy szétcsapjon a rómaiak között és kiszabadítsák szeretett druidájukat.

A történet időpontja Krisztus előtt LII. Na jó, Krisztus előtt 52.Galliát még nem sikerült egészen bekebelezni, Egyiptom azonban, amelynek élén Kleopátra királynő - igen, a fitos orrú - áll, római fennhatóság alá került. Ami még ennél is rosszabb: Kleopátra úgy döntött, Caesarnak adja szívét. Julius Caesarnak, minden népek legnagyobb uralkodójának. Legalábbis ő szereti így hívatni magát.

A büszke királynő egy idő után megunja az öntelt Caesar piszkálódó megjegyzéseit, és fogadást köt vele: ha Kleopátra emberei képesek III (három) hónap alatt felépíteni egy csodás palotát a sivatag közepén, Caesar nyilvánosan elismeri, hogy az egyiptomi a legcsodálatosabb nép a világon.

E nehéz feladat megoldására Kleopátra Skiccpauszt, a szépreményű avantgárd építészt kéri fel. Ha sikerrel jár, annyi aranyat kap, amennyit élősúlyban nyom; ha felsül, a mindig éhes és nagyon ronda királyi krokodilok uzsonnája lesz.

A határidő betartásához igazi csodára van szükség! Ezt a csodát Asterixnek és Obelixnek hívják, és persze ne feledkezzünk meg Csodaturmixról, a varázslóról sem, aki mint tudjuk, a Mágikus Főzet
őrizője.

A gonosz Nóniusz, Kleopátra hivatalos udvari építésze irigykedik riválisára, ezért elhatározza, mindent elkövet annak kudarca érdekében. A kétségbeesett Skiccpausz eközben Papiruszszal, buzgó, ám teljesen agyalágyult írnokával az oldalán Galliába utazik, hogy megtalálja Csodaturmixot és az ő híres főzetét.

Csakhogy útját állják Caesar hatalmas seregei, amelyeket a rendkívüli képességű Eszeminusz vezet, s ki kell cseleznie Nóniusz ármánykodását is - elegendő lesz-e így a főzet a győzelemhez? A bölcs Csodaturmix a tengernyi baj láttán megkéri jó barátait, Asterixet és Obelixet, valamint a kiváló Töpszlixet, hogy minden erejükkel, ötletességükkel és bátorságukkal segítsenek Skiccpausznak a palota felépítésében. Különben jönnek a mindig éhes és nagyon ronda királyi krokodilok...

Kicsoda Austin Powers? Abszolút úriember: ellenállhatatlan férfi, a gonosz halálos ellensége, a kémek kéme, egy igazi élő legenda. Ő a brit titkosszolgálat dögös és kihívó csodafegyvere.

Powers a 60-as évek hiperlaza szuperkéme cukorkaszínű cuccaiban magát divatfotósnak álcázva döntögeti London tupírozott cicababáit; és mellesleg eddigi legnagyobb ellenfelét, Dr. Genyát üldözi.

Dr. Genya a jövőbe menekül, hibernált állapotban kilő az űrbe, ám Austin nem hagyja őt futni az időn át sem: Austin azon van, hogy megmentse a világot. Bájos segítőtársa Vanessa Kensignton hatására rájön, a szabad szerelem már nem a régi. A pszichedelikus élvhajhászat, valamint a csipkezsabó és a bársonyöltöny ideje is lejárt, ezek már a modern 90-es évek.

A neve Powers. Austin Powers. Foglalkozása: szuperszexi kém! Ha épp nem a világ megmentésén dolgozik, akkor a legszebb nőkön, és bébi, nem vitás, ehhez ért csak igazán!

Ám a Mike Myers alakította figura legfőbb tudománya veszélyben forog, ugyanis a totál genyó Dr. Genya visszament az időben és ellopta Austin monyóját, hősünk pedig azóta nem a régi, mondhatni: kissé kókadt. Így hát Felicity Shagwellel (Heather Graham), a CIA szöszi ügynökével Austin visszarepül a hatvanas évekbe, hogy újra rátehesse kezét férfiasságára, a szó mindenféle értelmében. S hiába nagy az ellenállás, ha jó a felállás: miután Dr. Genyát kétvállra fektette, Austin újra a csúcsra tör – ahogy mindig is szokta.

Ifjabb Wendell Armbruster (JACK LEMMON) dúsgazdag üzletember Olaszországba utazik, hogy szomorú kötelességének tegyen eleget: haza kell hoznia apja holttestét, aki autóbaleset áldozata lett. Kiderül, hogy nemcsak apja vesztette életét a balesetben, hanem szeretője is és a tragikus események innentől inkább ko-mikus fordulatot vesznek: kiderül, hogy a nagy tiszteletnek örvendő apuka nem is a köszvényét kúráltatta egy elegáns tengerparti hotelben, hanem minden évben egy hónapon át élvezte az olasz "dolce vitát" bombá-zó szeretőjével, akivel szó szerint levetkőzték minden gátlásukat. Wendellnek mindezt apja szeretőjének lányától, Pamelától kell megtudnia, aki anyja holttestéért jött a napfényes Itáliába. A kezdeti ellenségeske-dés végül romantikába csap át, mivel Wendell sem tud ellenállni az olasz táj és Pamela domborzati szépsé-geinek és a fiatalok újraélik szüleik gátlásoktól mentes nyaralását. Eközben a holttestek hol eltűnnek, hol megkerülnek, és a félreértések soroza-tának se eleje es vége...

A történet Hollywood aranykorának végén játszódik. Főszereplője Eddie Mannix (Josh Brolin), a hivatásos problémamegoldó, akinek mozgalmas napja akad, mikor ismeretlenek elrabolják a stúdió forgatás alatt álló presztízsfilmjének sztárját (George Clooney).

A négyszeres Oscar®-díjas Coen testvérek (Nem vénnek való vidék, A félszemű, Fargo) vígjátékának további szerepeiben Scarett Johansson, Ralph Fiennes, Tilda Swinton, Channing Tatum, Jonah Hill, Frances McDormand és a néhány év múlva a fiatal Han Solo szerepét magára öltő Alden Ehrenreich láthatók.

A 2007-ben, 84 éves korában elhunyt világhírű Kurt Vonnegut Jr. a huszadik század második felének egyik legjelentősebb írója volt, regényei hazánkban is kikövetelték maguknak a jól megérdemelt figyelmet. Egyik legismertebb írásának számít a Bajnokok reggelije, ám művei többségéhez hasonlóan sokáig ezt is megfilmesíthetetlennek tartották. Alan Rudolph író-rendező (Mrs. Parker és az ördögi kör) azonban rengeteg kiváló színész (Bruce Willis, Nick Nolte, Albert Finney, Barbara Hershey, Owen Wilson) segítségével mégis a könyvhöz méltó filmet készített.

A történet főszereplője egy milliomos vállalkozó, a város legismertebb embere és reklámarca, Dwayne Hoover (Bruce Willis). A férfi hatalmas kiárusítást tervez autókereskedésében, ám rögeszméi egyre inkább kezdik átvenni az elméje feletti hatalmat, és a helyzeten egy író, Kilgore Trout (Albert Finney) felbukkanása sem segít. Ugyan menedzsere és titkárnője próbál magyarázatot találni a különös viselkedésre, de a dolgok megváltoztathatatlanul rossz irányba fordulnak...

Ha a halál után úgysincs ráadás, miért ne csapnánk egy nagy bulit, mielőtt végleg kicsengetnek?

Edward, a harapós milliárdos (Jack Nicholson) és Carter, a könyvmániás autószerelő (Morgan Freeman) legalábbis erre jutnak, amikor egy kórház rákosztályán egymás mellé sorsolja őket az élet. Siránkozás helyett összeállítják beteljesületlen álmaik közös jegyzékét – a bakancslistát – és belevágnak életük legnagyobb kalandjába, még mielőtt feldobnák a bakancsot. Szabadesés, őrült száguldás a versenypályán, piramistúra Afrikában...

Az öregfiúk keményen belehúznak, hogy bepótolják az egy életen át halogatott élményeket.

Rob Reiner magával ragadó filmjében a két világsztár szívét-lelkét és minden furfangját beleadva ünnepli az életet, és bebizonyítja, hogy soha nem késő elkezdeni a mának élni.

Egy aggódó anya, hogy otthonról elszökött fiát megtalálja, kétségbeesésében azt hazudja két volt fiatalkori szerelmének, hogy ők az igazi apjai a fiúnak, csakhogy megszerezze a segítségüket. A két férfiben, a hipohonder tanárban és a rámenős újságíróban felébrednek az atyai ösztönök, és elkezdik a nyomozást. A két “apa” véletlenül összetalálkozik, és nem is sejtik, hogy ugyanazt a gyereket keresik. …

Pierre Richard és Gerard Depardieu zseniális bohóckodásából, a 80-as évek egyik legnagyobb sikerű vígjátéka született meg.

A 21 éves Marie, egy gazdag iparmágnás lánya nyomtalanul eltűnik egy
mexikói vakáció alatt. A lány természete, hogy vonzza magához a bajt, így az
aggódó apa mindent elkövet, hogy lányát megtalálja. Felbérel egy nyomozót, Campanát,
aki viszont eredménytelenül tér meg a mexikói nyomozásból.

Ekkor a milliomos, egy pszichológus javaslatára Francis Perrinhez fordul,
aki a cégében könyvelőként dolgozik. Választásuk azért esik Perrinre,
mert a férfi éppoly szerencsétlenül kétbalkezes, mint Marie, ő is éppúgy
vonzza magához a baleseteket. Azt remélik, hogy a két csetlő-botló fiatal majd
egymás útjába bukfencezik.

A Marx fivérek hagyományai szerint ezt a filmet is áthatja a burleszkszerű helyzetekre és a csattanókra épülő dramaturgia. Az alaphelyzet már önmagában is abszurd: főhősünk, Fielding Mellish, a New York-i zsidó kisember, aki számos féreértés után, távolról sem önszántából egy délamerikai puccs kellős közepében találja magát. San Marco forradalmárai elzavarják a diktátort, s mivel hősünk Castro-szakállt visel, kézenfekvő, hogy ő lesz az ország vezetője.

A forradalom pártja harcot indít a hatalmat átszövő korrupció ellen. Munkához is látnak azonnal: megszületik első és egyben legfontosabb intézkedésük: kihirdetik, hogy az ország hivatalos nyelve mostantól kezdve a svéd lesz. Lévén, hogy a főszerepet maga Woody Allen alakítja, a hatás megjósolható.

Csavargók, piások, balfácánok – a rozsdamarta acélváros kiskocsmájában mindenki menedékre talál. Csak a tulaj, Whitey nyaka körül szorul a hurok az apadó bevétel, no meg húga esküvője miatt, miután egy szélhámos elszedi a vőlegény lakodalomra félretett pénzét.

A remek zenével, parádés szereposztással és Francis Ford Coppola, a Keresztapa-trilógia Oscar®-díjas rendezőjének produceri közreműködésével készült keserédes vígjátékban egy merész terv mentheti csak meg az esküvőt és a Bárt…

Történetünk főhőse Joe Dee Fostar kezdő - és ugyancsak kétbalkezes - FBI ügynök, aki különféle sorozatgyilkosokat üldöz. Ám csak úgy boldogulhat a feladattal, ha ráveszi a félelmetes, őrült gyilkos doktor Animalt, hogy segítsen neki a nyomozásban.