vígjáték

Egy párhuzamos világegyetem Bégaméni nevû falvában egy elnyomott törzs az égiekhez könyörög, hogy szabadítsák fel ôket Zotan, a kannibál önkényúr diktatúrája alól. A valódi világ Párizs nevû világvárosában Remy Bassano (Benoït Poelvoorde – Asterix az Olimpián), a visszahúzódó és jelentéktelen restaurátor egy nap leforgása alatt elveszíti megélhetését és a felesége is elhagyja. A szülei házában próbál menedéket keresni, de egy idôkapu magába szippantja… és egyszeriben Bégaméniben találja magát.
Az ôslakosok rég várt felszabadítójukat látják benne, és ettôl a pillanattól fogva az élete egy csapásra megváltozik. A két világ között lavírozva próbálja meg hol kisszerû életének morzsáit összeszedegetni, hol újdonsült népét felszabadítani, s háborút vívni Zotán hordái ellen. A különös alaphelyzetbôl egy igazán eredeti francia vígjáték bontakozik ki.

Jake és Elwood Blues két fehér csirkefogó, de ereikbe fekete vért pumpál hatalmas, jóságos szívük: élnek-halnak a blues zenéért.

A fekete öltönyös, fekete kalapos, sötét napszemüveges duó élete rögös útja gyakran kanyarodott törvénytelen irányba, de most eljött a pillanat, hogy minden bűnük megbocsátást nyerjen. Tudomást szereznek arról, hogy lebontani készülnek az árvaházat, ahol ők is nevelkedtek. Mary Stigmata nővér hiába fohászkodik főnökéhez, Istenhez, az égi áldás nem segíthet az intézeten, csak egy köteg ropogós dollár állíthatja meg a pusztítást. A Blues fivérek úgy döntenek, összetrombitálják régi blues bandájukat és néhány fellépéssel elég pénzt szereznek ahhoz, hogy segíteni tudjanak Stigmata nővérnek.

A dolgok azonban eleinte nem mennek túl olajozottan. Nemes missziójuk során le kell rázniuk egyik bandatagjuk hárpia feleségét, hangszereket kell szerezniük, túl kell élniük egy vérszomjas nő válogatott merényletkísérleteit és hírhedt Blues-mobiljukkal egérutat kell nyerniük vagy félszáz őket üldöző rendőrautó előtt!

A ma már kultuszfilmnek számító Blues Brothers tartós sikere több tényezőnek köszönhető. Mindenek előtt a felejthetetlen karaktereknek, a nagyszerű, fanyar humornak, a rengeteg dögös rhythm-and-blues betétdalnak, a faltól-falig látványos és humoros akciónak (a filmtörténet során alig akad olyan film, amelyben több autót törnének össze) és természetesen a neves vendégszereplők tömkelegének, Aretha Franklintől kezdve, Ray Charles-szon és Carrie Fisheren keresztül egészen Steven Spielbergig!

Hiába cselekedett jó ügy érdekében, Elwood Blues nem
úszhatta meg büntetés nélkül, hogy társaival néhány óra leforgása alatt teljesen
leamortizálta Chicago bűnüldöző szerveinek teljes járműparkját és kis híján
magát a várost is.

18 évet töltött a hűvösön, de szabadulásakor úgy érzi, csak
egy kicsit változott körülötte a világ - a blues továbbra is ott él az emberek
szívében.

Jake sajnos időközben átköltözött az örök blues-mezőkre
és Elwood már csak barátja emléke miatt sem hagyja, hogy feledésbe merüljön
legendás bandájuk neve. Felkerekedik, hogy újra összetoborozza a Blues Brothers
még aktív tagjait.

Ezúttal két új társa és lelki rokona is akad, akik egyformán
osztják Elwood stílusát a zenében és az öltözködésben: Marc McTee,
aki a bárpultot hagyja ott az új együttesért és a 10 éves árva Buster,
akit Stigmata nővér bízott Elwood gondjaira.

Az együttestagok toborzása közben nem maradnak üldözők nélkül:
magukra haragítják az orosz maffiát és néhány szélsőjobboldali tökfilkót, nem
utolsó sorban pedig egyik zenészük házsártos feleségét. Végül elérik céljukat,
a titkos blues-bajnokság kísérteties helyszínét, ahol összemérhetik tudásukat
a nagy riválissal: a Louisiana Gator Boys Banddel!

Amerika legbolondosabb családja visszatért, és harsányabb mint valaha. Amin nincs is mit csodálkozni, ha tudjuk, hogy a Klump família minden egyes tagját Eddie Murphy alakítja!

A bölcsen kövér, vagy inkább kövéren is bölcs Sherman Klump professzor beleszeret kolléganőjébe, a DNS-szakértőként magának nagy hírnevet szerzett gyönyörű Denise Gaines-be, mellesleg pedig - talán a szerelem hevében - felfedez egy olyan szert amely megállítja és visszafordítja az öregedési folyamatot.

Sajnos felbukkan a színen Sherman soványabb, de annál kellemetlenebb alteregója, Buddy Love, aki egy kissé felkavarja a kedélyeket, de szerencsére időben bekapcsolódik az eseményekbe a többi Klump is, így van remény arra, hogy helyre rázódnak a dolgok...

Gene Wilder, a Dutyi-dili, a Száguldás gyilkosságokkal és a Vaklárma főszereplője játssza Duffy Bermant, egy híres képregény-rajzolót, aki egy napon rádöbben arra, hogy a biológiai órája már régóta vészesen ketyeg. Amikor egy dedikáláson megpillantja fiatal rajongóját, a szépséges Meg-et, azonnal tudja, hogy meg kell ragadnia a pillanatot és gyorsan le kell csapni a csajra, amíg még nem késő. Még szerencse, hogy a vonzalom kölcsönös, így hamarosan összeházasodnak, és a nagy korkülönbség ellenére csodásan megértik egymást.
Amikor azonban szóba kerül, hogy ideje lenne már gyereket vállalni, Duffy először bepánikol, majd beadja a derekát. A családtervezés azonban nem elhatározás kérdése, és a természet bizony közbeszól: kiderül, hogy Meg képtelen teherbe esni.

Duffy-nak most aztán valóban riadót fújnak az ösztönei, és eszeveszett ámokfutásba kezd: egyetlen célja, hogy utódot nemzzen, az szinte mindegy, hogy kinek. Eltávolodik Megtől, és számos vidám kalandon kell átvergődnie, mire rájön, hogy igazi szerelme mellett van a helye jóban, rosszban.

Borat őrült. Borat elviselhetetlen, tolakodó, buta és nagyképű. Helyesbítünk: Borat szép, férfias, büszke, szexuális teljesítőképessége irigylésre méltó, és tombol benne a tudásvágy.

A Kazah Kulturális Minisztérium egyik alkalmazottjáról a helybéli hivatalnokok elhiszik, hogy tud angolul, és Amerikába küldik. Abban bíznak, hogy népük hű fia kiszagolja, mi hiányzik még náluk a határtalan jóléthez és a nagyhatalmi státuszhoz. A víg kazah férfi mindent el is követ, hogy jól végezze a munkáját. Megérkezik Amerikába, és igyekszik tanulni. A fontosabb leckék: gyorsétkezdék, gyors nők, kaják, piák, autók és újabb nők. Meg újabb kaják. És még újabb nők. Hogy eközben semmit nem tanul, csak megbotránkoztatja, zavarba hozza és halálra rémíti Amerikát, az csöppet sem érdekli: elvégre az igazi kazah férfi szereti magát nagyon jól érezni.

Sacha Baron Cohen úgy tűnik igazi kultikus figurát alkotott: a korábban az Ali G Showban feltűnt, majd az MTV zenei díjkiosztó gáláját vezető Borat legújabb kalandja egyszerre hódította meg a világot (a tavalyi év egyik legsikeresebb filmje volt, több mint 250 millió dolláros bevétellel) és akasztotta ki teljesen a kazah kormányt, akik nem győzik hangoztatni, hogy Borat csetlő-botló, szerencsétlenkedő figurája csak kitalált személy és semmi köze Kazahsztánhoz!

Mértéktelen bulizás, nőzés, ivás és egyéb kellemetességek:
egy fiúkollégium lakói szemében az efféle kicsapongások nem számítanak bűnnek.

Dave, Doofer és Adam csak akkor repül
a koleszből, amikor meggyanúsítják őket, hogy megdézsmálták a közös kasszát.

A három jó barátnak se pénze, se szállása. Se kedve, hogy
hazaköltözzön, vagy akár egy kicsit is eltávolodjon a mindig új kalanddal kecsegtető
diákélettől.

Aki keres, az talál: a három ifjú kalandor hamar rálel a
megoldásra, és vele a tökéletes szállásra.

Az egyetlen bibi csak az, hogy az új szoba a harcos feminista,
férfigyűlölő leányszálláson található, és hogy bejussanak, nővé kell változniuk.
Legalábbis külsőleg.

Jöhetnek a parókák, szoknyák, tűsarkú topánok és selyembugyik.
Ősi ellenségeik hamar barátnőjükül fogadják a kissé túl gyakran borotválkozó
lányokat, ők pedig igyekeznek a lehető legtöbbet kihozni a helyzetből. Amíg
a helyzet ki nem hozza őket… a sodrukból.

1347, Olaszország: Alessandra (Alison Brie – A (sz)ex az oka mindennek), Fernanda (Aubrey Plaza – Mike és Dave esküvőhöz csajt keres) és Ginevra (Kate Micucci – Agymenők-sorozat), a három mocskos szájú, szemérmetlen apáca Tommasso atya (John C. Reilly – Tesó-tusa) vigyázó tekintete alatt unja halálra magát egy kolostorban. Egy jóképű kertész (Dave Franco – 21 Jump Street – A kopasz osztag) érkezésével az ájtatos intézmény egy csapásra felbolydul. Hiába hazudják a fiút siketnémának, ez a kiéhezett nővéreket nem gátolja meg abban, hogy rávessék magukat a friss húsra. És ezután semmi sem szabhat gátat a tomboló hormonoknak, a vad tivornyáknak és a féltékenységi rohamoknak…

A Monty Python társulat legcsípősebb és legelmésebb szatírája a keresztény és a zsidó vallás, valamint a hollywoodi filmeposzok elé állít görbe tükröt. I.sz. 33-ban járunk. Júdeában a gőgös rómaiak próbálnak rendet teremteni, kevés sikerrel. A változás szele fújdogál: csak úgy nyüzsögnek itt a megváltók és a bennük feltétel nélkül hívők. A kavarodás közepén Brian Cohen áll, aki egy betlehemi istállóban született, és akit a sorozatos véletleneknek köszönhetően az új messiásnak hisznek.

Van Wilder (Ryan Reynolds) imád egyetemre járni. Ezért nem hajlandó befejezni, és ezért kezdi már a hetedik évét az ódon falak között a régi és egyetlen céllal: mindenképpen elkerülni a diplomát és a felnőtt életet! Nincs is ebben semmi meglepő, a megnyerő fiatalember az egyetem királya. Ő szervezi a legjobb bulikat, ő issza a legtöbbet, őt tisztelik az elsőéves srácok és az ő lába előtt hevernek (vagy térdelnek) a lányok. Imádja a botrányt, szereti az őrült hangulatot, lelkesedik, ha sok sört lát egy helyen, és az ellen sem tiltakozik, ha a söröshordót a helyi szépségkirálynő csapolja neki. Csak a tanárok nem tudják elviselni. Megesküsznek, hogy mindenáron megszabadulnak tőle: levizsgáztatják. És mert a baj nem jár egyedül, az egyetemi újság ifjú újságírónője (Tara Reid) is színre lép, hogy kérdéseivel zaklassa az aranyszívű aranyifjút.

Az Alul semmi hangulatát idéző, szívvel teli angol vígjáték 1984 nyarán játszódik – azaz pontosan akkor, amikor az Egyesült Királyságban az okkal Vasladynek gúnyolt Margaret Thatcher van hatalmon, a Bányászok Szakszervezete pedig sztrájkba fog. A londoni Büszkeség Menete néhány lelkes aktivistája úgy dönt, a bányászok ügye mellé áll, csakhogy van egy kis bökkenő: a konzervatív nézeteket valló szakszervezet bár minden segítségnek örül, de a szivárványzászlós csapattal nem tud mit kezdeni. Az aktivisták ettől azonban nem hátrálnak meg. Éppen ellenkezőleg: megkerülve a bürokráciát egyenesen a bányászokhoz fordulnak. Egy minibuszon útra kelnek egy wales-i bányászfaluba, hogy adományaikat személyesen adják át. A két, egymáshoz látszólag semmiben sem hasonlító közösség találkozása meglepő fordulatokat hoz.

A hamisítatlan angol vígjátékban olyan kiváló színészek remekelnek, mint az Arany Glóbusz-díjas Bill Nighy (Igazából szerelem, Időről időre), az Oscar-jelölt Imelda Staunton (Vera Drake, Demóna), a BAFTA-díjas Dominic West (300, Johnny English újratöltve) és a Sundance-díjas Paddy Considine (Világvége, Most jó). Bármilyen hihetetlen, de a Büszkeség és bányászélet igaz történet alapján készült!

Jimmy Connelly egyik napról a másikra a környék szex-szimbólumává és Anglia boksz-reménységévé válik. Ám nem nagyon tud mit kezdeni a kiemelt figyelemmel, ugyanis Jimmy tejesember és imádja a munkáját.

Egy nap a helyi kondi-teremben azonban véletlenül harcképtelenné teszi az angol boksz-világbajnok jelöltet, és amatőr bokszolóból hirtelen világhíresség lesz. Ráadásul meg kell küzdenie a jelenlegi világbajnokkal. Formába kell jönnie, és ehhez minden segítségre szüksége lesz.

Orlando Bloom hatalmasat alakít ebben a csípős vígjátékban, melyen a néző hangosan fog kacagni.

Charles Chaplin kitörölhetetlen nyomot hagyott a filmtörténelemben. Klasszikus értelemben vett, úgymond egész estés filmjei mellett azonban hírnevét korai munkáinak is köszönheti. A filmmûvészet értékei iránt édeklõdõk pedig bizonyára örömmel veszik le a polcról majd ezeket a rövidfileket csokorba szedõ gyûjteményeket is.

Epizódok:

- Egy este a varietében
- Charlie mulat
- Újjászületés
- Charlie a parkban