vígjáték

Az ötvenes évek fullasztó légkörét a diktatúra határozza meg. Ebben a világban csak nagyon nehezen lehet élni, s nem is csoda, hogy sokan bajba kerülnek, amikor elszólják magukat vagy olyan megjegyzést tesznek, amit nem lett volna szabad. S ekkor reménysugár csillan. 1956. október 23-án kitör a nem várt, ám a szabadság reményeivel kecsegtető forradalom. Ennek három hetét idézi fel a film két kisiskolás nézőpontjából. Egy őszi nap reggelén Tomi és Annamária nem mehetnek iskolába. A gyerekek apja elfoglalt igazgató, és a nagyinak is házon kívül van dolga. Mindketten hamar visszatérnek, a nagymama átlőtt kenyérrel. A család bezárkózik a négy fal közé, a két gyerek élete azonban szokatlanul izgalmassá válik. Nincs iskola, a felnőttek pedig megbolondultak.

Idősebb Szamba Ottó foglalkozására nézve anyagbeszerző,
de igazi hivatása: ő a kulturális élet központja Tiszabottyánban.

Állandóan szervez: fesztivált, víziúttörő csapatot, énekkart,
amatőr színjátszókat...

Sikerei botrányosak, néha ön- és közveszélyesek. Gátlástalan
nyomulása ellenére környezete szereti. Körülötte minden gyerek színész akar
lenni, kivéve fiát, Kisottót, aki szégyelli ripacskodó apját.

Aztán az élet mégiscsak úgy hozza: Ottóka színész
lesz...

A Szamba a hatvanas évek színészvilágát mutatja be
sziporkázó, olykor könnyes humorral. Koltai Róbert a lóverseny után (Sose
halunk meg) ezúttal másik szenvedélyéről, a színházról forgatott filmet.
Most sem tagadta meg önmagát: szereti, mert ismeri ezt a világot. Szereti az
embereket: becsüli a színészt, a nézőt egyaránt...

Lerner Nándor (Beleznay Endre) sikeres építési vállalkozó egy számára teljesen idegen világba csöppenve, egyetlen perc alatt elveszíti autóját, milliókat érő papírjait, ráadásként gyönyörű barátnőjét is. Más ember ilyenkor a barátaihoz fordul. Csakhogy neki olyan sosem volt.

Mivel máshonnan nem remélhet segítséget, kényszerbarátságot köt Verébbel (Majka), a nótás kedvű, ám botfülű roma autószerelővel és két társával, az izgága Ricsivel, no meg a hallgatag Robival, aki csak a nőknek és a verekedésnek él. Egyetlen napjuk van, hogy Veréb frissen tuningolt 1200-as kockaladájába pattanva mindent visszaszerezzenek, leszámoljanak a gonosszal és az egymással szemben érzett előítéleteikkel.

Johnny G. (Bajor Imre), a valaha legendás rockcsászár, lánya unszolására visszatér régi sikereinek helyszínére, Budapestre. A popszakmába viszont nem könnyű újra bekerülni, hacsak nem akad egy sofőrből a véletlen csinálta menedzser, (Kolovratnik Krisztián) aki a hóna alá nyúl. Ám minden erőfeszítés hiábavaló, ha nem tudják meggyőzni a néhai legendás zenekar, a Superboys tagjait hogy ismét összeálljanak. Béla (Gesztesi Károly), Guszti (Kálloy Molnár Péter) és Róka (Mucsi Zoltán) nehezen adja be a derekát, ráadásul egy bontakozó szerelem és a bombázó playback énekesnő is akadályozza a koncert megvalósulását, de az öreg rockerek már megállíthatatlanok. Húsz év után újra felcsendül a nagysikerű dal.

Pelikán Józsf gátőr feketén vág disznót, ha tiltják a szabályok az ilyesmit, de mindig kijelenti, ha gond van a gáttal. A Rákosi-korszak idején akár akarja, akár nem, belekerül a politika mókuskerekébe, és hol börtönbe, hol igazgatói székbe kerül: citromra sikeredett "magyar narancs"-ot termeszt, vagy irányítja a "szocialista szellem vasútjá"-t.

A filmszatíra a személyi kultusz idején játszódik.

Pelikán József gátőr munkája végzése közben egy orvhorgászra akad, aki nem más, mint régi harcostársa: Dániel Zoltán, jelenleg miniszter.

Véletlenül éppen ő buktatja le a naiv Pelikánt, amikor feketevágás miatt megjelenik az ÁVO.

Pelikánt a börtönből titokzatos fekete autó szállítja a vidámpark, az uszoda, a narancstermelő gazdaság igazgatói irodáiba, hogy Virág elvtárs támogató közreműködésével végül is ellássa a kulcsfeladatot: koronatanú legyen a barátja, Dániel Zoltán elleni koholt perben.

Adott egy városszéli lakótelep. Abban Artin, a huszonhárom évesen is kiskamasz viselkedésű telepfüggő zenebuzi, és bátyja, Nate, a lyukból lyukba menekülő, szexőrült pornóíró. A történetben kulcsfigura még a két srác jó barátja, CC (sziszi), a telepi újságosbódé tulajdonosa, akinél napilapot soha, de szex-lapot, meg egyéb haszontalanságokat mindig lehet kapni... Aztán beüt a bonyodalom: a tesók kezdő lökésként a kérón balhéznak össze, ugyanis anyjuk lelép szeretőjével és rájuk hagy egy kisebb lakást is: Nate ezután mindent megtesz azért, hogy öccse áthúzzon a kisebbik pecóba - a zavaró faktor öcsi nélkül végre zavartalanul cserkészheti be a csajokat. Felbolydul a telep: kezdetét veszi a testvérviszály, a szivatások sorozata, majd autózúzás, rock and roll, Casablanca, és végül egy belevaló biciklisfutár lány…

Vége az évadnak, közeleg a nyár. A színtársulatból páran úgy gondolják, csinos extrapénzre tehetnek szert, ha 40 nap alatt végigszáguldanak az országon, és lenyomnak 90 előadást.

Hogy kemény menet lesz, azt mind sejtik. - Ha szerettek, én végig tudom csinálni – mondja a társulat sztárja, Tibor (Eperjes Károly). De úgy tűnik, túl hosszú a negyven nap, és főleg a negyven éjszaka, túl zűrös a színészek lelkivilága.

Kuszák a viszonyok, hiányzik a szeretet és szorít az idő. Tibor megérzi: ebbe az útba fog beledögleni.

Valahol az Óperenciás tengeren is túl, a régi magyar filmek vidéki birtokán él a népes Esztáry család, akiknek tagjai ugyan mi mással is foglalkozhatnának: házasságszerzéssel múlatják napjaikat. Ebbe a kedélyes világba csap bele a villám, az Amerikából érkező "új rokon", Kitty megjelenésével.

Lukács ügyvéd, aki válóperek ismert szaktekintélye szobát ad ki. Távollétében a csinos egyetemistának, Klárinak ajánlja föl csaknem az egész lakást. A Siófokra utazó ügyvéd véletlenül találkozik feleségével és barátjukkal, és a helyzetet félreértve megindítja a válópert. Felesége utána megy, de csak Klárit találja a lakásban: erre ő is válni akar.

FILMEK:

uristen@menny.hu 2000

A film Isten földi kalandjairól szól. Az Úr kilép a mennyország kapuján, a huzat becsapja az ajtót, erre ő ijedtében leejti a kulcsot a Földre. Mit van mit tenni, le kell érte menni...
A történet itt és most játszódik, kis Hazánkban, ahol még az Isten sem tud kiigazodni. Az ötletet egyikünk álma adta, amelyben Isten úgy néz ki, mint egy normális, hétköznapi ember. És miért ne elevenedhetne meg ez az álom, hogy Isten itt jár közöttünk, akár a barátunk is lehet, elszív velünk egy jó cigit...

Legkisebb film a legnagyobb magyarról 2002

...

Öszödik Pecsét 2007

"Ugyanúgy indult ez a nap is, mint a többi nap Belorussziában. A tavasz első sugarai átmelegítették az ünnepi készülődés hangulatát. 1953. február 21-ét írunk. Egy belorussziai falucska, Priccs, a Szent Konsztantyin rend ortodox iskolájának másodikosai a szokásos keresztény jelmezbálra készülnek..."

Így kezdődik az Öszödik Pecsét (Osodi kod) című skandináv dokumentumfilm, melyben megismerünk egy félkezű kisfiút, Vlagyimir Gyurcsát, aki az ortodox jelmezbálon Mona Lisának öltözött, nagybátyját Vlagyimir Viktorovot, akinek a fedőtevékenysége KGB ügynök, de titokban művészettörténész, találkozhatunk Nostradamus vetélytársával, Puszredamusszal, a huncut Mona Lisával, és a fénysebességgel festő Leonardoval. Megtudhatjuk, hogy az öszödi beszéd egy kódnyelv, hogy Bill Clinton kettős ügynök volt, és hogy a vekker-mécses-zászló egy ősi szabadkőműves játék. És végül választ kapunk arra a kérdésre is, hogy van-e Isten. A Filmben Inge Höngeborg, skandináv Mona Lisa kutató kalauzol minket.

Az uristen@menny.hu és a Libiomfi című filmek alkotói egy skandináv áldokumentumfilmben tárják föl a rejtett összefüggéseket Mona Lisa mosolya, Nostradamus titka, és az öszödi beszéd között.

Az Üvegtigris hat barát napjainak története. Lali, az amerika mániás büfés, aki az Üvegtigris nevű rozoga, útszéli büfékocsi tulajdonosa, Gaben, az autónepper, Róka, a piti csencselő, Sanyi, a félnótás hajléktalan, Csoki, aki mindig arról szövegel, hogy majd szerez pénzt és elmegy Amerikába és Cingár, aki a többiek idegeit nem kímélve szaxizik. Gaben rábeszéli Lalit, hogy vegyen meg egy, az amerikai álmot ízig-vérig megtestesítő régi Chevrolet Impalát, közben Róka izgatottan keresi a „Vasat”, melyet korábban odavitt, hátha akad rá vevő. Lali azonban pár nappal azelőtt eladta a semmire sem használhatónak vélt „fémhulladékot”. Rókára rászálltak a nehézfiúk, s halálosan megfenyegették, hogy hozza vissza vagy fizessen. Pénzt kell tehát szerezni mindenáron. Csoki szerint egyetlen megoldás van, ki kell rabolni a közeli postát. Mindenki kocsiba száll. A nagy balhé azonban nem sikerül tökéletesen…

Az Üvegtigris hat barát napjainak története. Lali, az amerika mániás büfés, aki az Üvegtigris nevű rozoga, útszéli büfékocsi tulajdonosa, Gaben, az autónepper, Róka, a piti csencselő, Sanyi, a félnótás hajléktalan, Csoki, aki mindig arról szövegel, hogy majd szerez pénzt és elmegy Amerikába és Cingár, aki a többiek idegeit nem kímélve szaxizik. Gaben rábeszéli Lalit, hogy vegyen meg egy, az amerikai álmot ízig-vérig megtestesítő régi Chevrolet Impalát, közben Róka izgatottan keresi a „Vasat”, melyet korábban odavitt, hátha akad rá vevő. Lali azonban pár nappal azelőtt eladta a semmire sem használhatónak vélt „fémhulladékot”. Rókára rászálltak a nehézfiúk, s halálosan megfenyegették, hogy hozza vissza vagy fizessen. Pénzt kell tehát szerezni mindenáron. Csoki szerint egyetlen megoldás van, ki kell rabolni a közeli postát. Mindenki kocsiba száll. A nagy balhé azonban nem sikerül tökéletesen…

A történetben most külső veszély fenyegeti az Üvegtigrist és Laliékat,
egy építési vállalkozó úgy döntött, hogy lakóparkot épít a tóparton és ki akarja
onnan vásárolni Lalit. Neki nem a pénz számít, hanem hogy ez az akadály
tűnjön el az útjából. Lali ugyanezt akarja, csakhogy számára az életébe
betolakodó üzletember az akadály, akit szeretne eltüntetni közeli és távoli
jövőjéből.

Hogy van-e az a pénz, amiért Lali lemond a Tigrisről és hogy
a hat barát hogyan reagál ebben a fenyegetett helyzetben? Ezekre találsz választ a filmben.

Egy fogpiszkáló, egy lövés, egy megkeseredett orvos és egy jókor érkező luxuskocsi - ennyi elég, hogy Lali meghozza élete nagy döntését: mindent maga mögött hagy és lelép.
Az Üvegtigris váratlan vendége Feri, a budapesti sztárügyvéd - bár nem tervezte, a büfénél marad, míg Lali - bár nem tervezte, az ügyvéd Bentley kabriójában marad.
Elindul egy őrült nap, az álomautóra azonnal felfigyel az álomnő, Lali játszani kezdi a nagymenőt, és elkezdődik élete legnagyobb kalandja, élete talán legjobb nőjével..., sőt nőivel... De vajon mi történik, ha Laliról kiderül, hogy nem nagymenő és találkozik a feleség, a szerető, a majdnem szerető és a majdnem vízvezeték-szerelő? Mi történik, ha barátai Lali után mennek, hogy megmentsék Feritől, akit egy időre elnyelt a Tigris? Mire számíthatnak, ha Feri mégis kiszabadul és kiderül, hogy Lali - tudtán kívül - magával vitt valamit, ami sokkal fontosabb, mint a luxusautó? Lali élete mindenképp nehéz lesz, akár a Tigrisen innen, akár a Tigrisen túl...

A történet valahol Ausztriában kezdődik, a hegyeshalmi határátkelő felé vezető
úton, de ez talán kevésbé lényeges, mint az érkező személye. Ő az amerikai,
aki egy jobbkormányos luxusautóban szivarozva, Alex Brubeck néven érkezik
Magyarországra, szülőföldjére, amit még fiatalon hagyott el.
Neki ez az utazás a rég várt hazatérést, egy magyar reklámfilm-rendezőnek,
Tamásnak pedig a Nagy lehetőséget és a talán még nagyobb kalamajkát
jelenti.

Tamás bátyját, Ákost - a menő építési vállalkozót - és öccsét,
Andrást - a világban helyét kereső művészlelket - hívja segítségül. Az
a tervük, hogy elszórakoztatják az európai ügyeit intéző amerikai producert,
hogy megnyerjék Tamás filmjéhez, mint tőkéstársat.

Alex, amíg lehet, titkolja származását, és azt ígéri, beszáll a produkcióba
a filmhez szükséges pénz felével. Az összeg másik felét - ami ez esetben hatvan-millió
forint - viszont a testvéreknek kéne előteremteni. Mégpedig öt nap alatt.

Megszerezhetik a pénzt, de vajon mi lesz az ára? A pénzügyi dolgok gyakran
érzelmi problémákkal járnak együtt, a férfiak meg többnyire nőkkel, de még milyenekkel.

Tamásnak ott van Eszter, Ákosnak pedig Timi, a
nőiesség két markáns képviselője, akiket még véletlenül sem lehet összetéveszteni.

Terka néniről, a bejárónőről nem is beszélve, akit mint anyjukat tisztelik
a fiúk. Természetesen ebben a történetben is ők, a nők állnak mindennek a hátterében,
és mint általában a megoldást is bennük kell keresni a felmerülő problémákra.
Abból pedig akad bőven, pláne ha vígjátékról van szó.

A lottónyereményből Tamás végre leforgathatta a Bűnös várost, ami a nagy remények ellenére megbukott a mozikban. Tamás vígasztalhatatlan. A három fiú egy Ákoshoz postán érkezett képeslap alapján Alex nyomára jut, aki épp most jött ki a sittről Amerikában. Alex újabb álnéven egy East-West című darab jogaira pályázik. Kiderül az is, hogy Alexnek muszáj színpadra állítani a darabot, mert Balával, a magyar maffiózóval csak így tudja rendezni piszkos ügyeit. Nagy úr a bosszúvágy, a fiúk abban bíznak, hogy ha megtalálják a szélhámost és megveszik előle az East-West jogait, végre visszaszerzik a 60 milliójukat, amivel Alex lelépett. Irány Amerika!
Ám természetesen újabb svindli van a dologban, így végül Tamásra vár a feladat, hogy megrendezze a darabot Pesten. Egy New York-i lapdance bárból előkerül Timi is és persze főszerepre vágyik... Ákos nemes bosszútól hajtva összeverbuválja a tánckart, Bala, a maffiózó viszont a lányát szeretné látni a főszerepben. Pofon és csók is csattan, és az East West végül életre (és dalra) kel Tamás rendezésében, András zenéjével. András összejön a maffiapapa lányával, Eszter egy bravúros beugrással újabb bukástól menti meg a fiúkat, Baláról pedig kiderül, hogy a szotyit szereti, a magyar ragozás nem az erőssége, és marcona külseje érző szívet takar...

A Valami Amerika 3 története szerint, Tamás, Ákos és András, a balek testvérek minden eddiginél lehetetlenebb helyzetbe kerülnek a szélhámos Alexnek köszönhetően. A körülményeket bonyolítja a rendőrség és a két rivális maffiabanda, Baláék és Toniék is. Egy rejtélyes, milliókat érő, lopott bélyegért indul hajsza, aminek tétje a fiúk sorsa. Eszter és Timi is beleveti magát a nyomozásba, mindenki versenyt fut az idővel. Vajon ezúttal is sikerül kikeveredniük a slamasztikából?

Holló Sándor 1953-ban a Budapest-Bécs kerékpárversenyen csellel a versenyzőkhöz csatlakozva kikerekezik az országból. Itthon marad viszont ikertestvére, Zoltán, az életében sikereket soha el nem érő feltaláló. A bonyodalmak és a fergeteges vígjáték akkor kezdődik, mikor az Amerikába szakadt és először hazalátogató ikertestvérének útlevelét és bélyegzőjét Zoltán extra szórakozásokra használja fel.

Dodó (Gáspár Sándor) és Naftalin (Koltai Róbert) szépreményű cirkuszi fellépők, édesapjuk (Bodrogi Gyula) pedig a porond új világszámát várja tőlük. Naftalin buta balesetét követően a testvérpár a bohócok szerepében ragad, ám így is nagy népszerűségnek örvendenek, sőt kisvártatva az ország legnépszerűbb nevettetőivé válnak. Egy Rákosi elvtárssal kapcsolatos ártatlan tréfa folytán Dodó börtönbe kerül, míg Naftalin színházban, díszletesként folytatja pályafutását. Ám elérkezik 1956., és a bizonytalan helyzetet kihasználva Naftalin felkerekedik bátyja kiszabadítására. Útja során csatlakozik hozzá egy furcsa lány, Pipitér (Tóth Orsolya), akivel az idősödő férfi mély barátságot köt.