vígjáték

Jeromos és fia, Zserom csatornatisztítással foglalkozik, ám egy termelési versenyben alaposan alul maradnának a munkamoráljukkal. Egy nap a Katona doktorék kertjének végében éktelenkedő pöcegödör ellen vonulnak fel, de valahogy nem halad a munka. A főnök a nőügyeit intézi, anyag nincs, csak a délutáni maszek műszakban sikerül felvenni a tempót. Apa és fia kényelmesen berendezkedik a kert végében, Jeromos modellt alszik a műkedvelő festő Zsuzsannának, Zserom pedig a szomszéd Juditka bájaiban gyönyörködik. A lány kelleme a főnök figyelmét is felkelti, az ellenőrzéstől a munka is felgyorsul. Sikerül leitatni az antialkoholista doktort a szomszéd boltos nagy örömére, a pöcegödör is már a múlté, a főnök pedig megnyeri Juditka kegyeit.

Hódy György vidékre utazik, és inasára bízza eladó svábhegyi villáját. Az továbbadja a megbízatást ismerősének, aki barátjával és állástalan, hajléktalan unokahúgával beköltözik a villába. A beszélgetésüket kihallgató két betörőnek sikerül eladnia a villát, de a szerződés megkötéséhez szükségük volna egy ál-Hódyra. Az időközben hazatért Hódy belemegy a játékba, aláírja az adásvételi szerződést és a bűnözők leleplezésére készül.

A film négy fiatal fiú kényszerű, de ártalmatlan ámokfutását dolgozza fel. A történet egy nap alatt játszódik. Zoli a teológus hallgató, Döfi a festő, Anti a hobbi költő és Papi, aki általában csendben van és semmit nem csinál arra kényszerül, hogy munkát vállaljon.

Zoli, aki egy-két hónapja Pejkernek, a kéményseprő és kéménybélelő középvállalkozónak dolgozik, egy reggel magával viszi három haverját. A négy álkéményseprő egy elrontott délelőtt után, egy kecske gyomrában keresi a megoldást... Megtalálják?

Kárászék egy meggondolatlan felajánlást kihasználva beköltöznek a Kéri villába, ahol ettől kezdve tumultuózus jelenetek játszódnak le, és mindennapi dolog a két család közötti veszekedés. Miközben a szülők marják egymást, a fiatalok egymásba szeretnek. A gyerekek boldogsága az egyetlen dolog, aminek kedvéért a sértett szülők hajlandók kibékülni.

Haggyállógva Vászka:

Vászka, a pityeri tolvaj szívességet tesz Ványkának, a falusi rablónak. A két zsivány ettől kezdve elválaszthatatlan egymástól. Kifosztják az állami széfeket a vérehullató szardínia és a vezérfonal segítségével, ám nem tudnak túljárni Zinovjev elvtárs eszén, aki Fegykával együttműködve elfogja Vászkát. Most Ványkán a sor, hogy viszonozza Vászka szívességét?
A film 1996-ban a Magyar Filmszemle fő-, rendezői-, valamint operatőri díját nyerte el, ezzel Gothár Péter rendező filmjei két egymást követő évben (A részleg, 1995) is elnyerték a legnagyobb magyar filmszakmai elismerést.

Woyzeck (1994):

Woyzeck, a váltóőr a sínek között álló bódéban tölti napjait. Az Orvos kísérletnek veti alá: állandóan borsót kell ennie. Woyzeck feladatai közé tartozik az állomásfőnök, a Kapitány borotválása, aki hangszórókon keresztül ellenőrzi és irányítja őt. Woyzeck élettársa és közös gyerekük anyja Mari. A Rendőr a kocsmában szemet vet a fiatalasszonyra. Woyzeck érzi, hogy megcsalják, ezért nem megy többé haza. A Kapitány és az Orvos is célozgatnak arra, hogy a felesége hűtlen lett hozzá. Woyzeck Mariért indul, hogy a sötét, hideg vízparton helyreállítsa a világ rendjét...

A három sárkány nem más, mint három nővér. Az ő gondnokságuk alá kellett helyezni id. Csaholyi Balázst, aki meglett kora ellenére teljesen megbízhatatlan. Mihelyt pénz kerül a keze ügyébe, rögtön elmulatja, s ha elfogyott, adósságot csinál. Nem csoda, hogy a kávási birtok közepén álló oszlopos kúria "hölgyei" úgy vigyáznak rá, mint a szemük fényére, hiszen valamennyiüket földönfutóvá teheti egy "jól sikerült" kiruccanásával. De most más a helyzet. Fiát ifj. Csaholyi Balázs joghallgatót kell kimenteni Tatár Anna művésznő karmai közül, mert különben sohasem lesz diplomája. Csaholyi némi rábeszélésre ugyan, de azért elindul a gyerek után a fővárosba. Pestre érkezve első útja természetesen a Hungáriába vezet, ahol azon nyomban hozzálát az előző évi répatermés elmulatásához...

Négy régi jó barát - a rendszerváltásig mindnyájan vasutasok - a leépítések áldozatai lesznek. Sok évvel ez után, mikor már a régi állomást is elhordták a tolvajok, Honos falu egykori állomásfőnöke Zsuzsa Lajos értesítést kap a városból, hogy menjen be az állomás irodájára. A MÁV ugyanis ezt a szárnyvonalon lévő állomást nézte ki, hogy a Taszáron állomásozó katonáknak szállított árut ellenőrizzék.

Zsuzsa Lajos, hogy a négy barát alkalmilag újra álláshoz jusson azt hazudja, az állomás még létezik, és képesek ellátni a feladatot.

A Villa Negra valóban nem fényes lokál, hanem egy kültelki viskó az épülő lakótelep szomszédságában. Itt él Tamburás (Páger Antal), a vén csavargó és kisstílű szélhámos, aki gondtalan életét apróbb lopásokkal, stiklikkel, néha alkalmi munkákkal színesíti. Maga köré gyűjti a kallódó fiatalokat, akiket szintén a könnyed életre nevel. Ám Tamburásnak is be kell látnia, hogy társai ennél többre vágynak és hamarosan nemcsak ők fogják elhagyni, hanem a féktelen mulatozásoktól hangos otthonát, a Villa Negrát is maga alá gyűri a gyorsan terjeszkedő városrész.

Schneider úr az egykori kisvállalkozó a rendszerváltást követően megcsinálta a szerencséjét - kamionjai már Európa minden útját bejárták.

Schneider úr azonban minden vagyona ellenére éppolyan kisember maradt, mint amilyen korábban volt. De az asszony ingatag. Schneiderné nem elégszik meg az ura "hétköznapiságával" és egyszemélyes imázs-központként döntő lépésre szánja el magát. Anélkül, hogy megpályáztatná, megtendereztetné, vagy csak megemlítené urának szándékát, orv módon szerződtet egy diplomáciai körökben is megfordult költséges lakájt, Hippolytot, aki aztán fenekestül felforgatja Schneiderék életét.

Diéta és jóga, Könnyű kis barátnő, vagyonos kérő dukála família megfelelő tagjai számára. De elviselhető-e ennyi váratlan változás egy hirtelen meggazdagodott, de szellemiségében erősen az átlagra hajazó - és hagymázó - család számára?

A klasszikus magyar vígjáték modern feldolgozása!

Schneider úr az egykori kisvállalkozó a rendszerváltást követően megcsinálta a szerencséjét - kamionjai már Európa minden útját bejárták.

Schneider úr azonban minden vagyona ellenére éppolyan kisember maradt, mint amilyen korábban volt. De az asszony ingatag. Schneiderné nem elégszik meg az ura "hétköznapiságával" és egyszemélyes imázs-központként döntő lépésre szánja el magát. Anélkül, hogy megpályáztatná, megtendereztetné, vagy csak megemlítené urának szándékát, orv módon szerződtet egy diplomáciai körökben is megfordult költséges lakájt, Hippolytot, aki aztán fenekestül felforgatja Schneiderék életét.

Diéta és jóga, Könnyű kis barátnő, vagyonos kérő dukála família megfelelő tagjai számára. De elviselhető-e ennyi váratlan változás egy hirtelen meggazdagodott, de szellemiségében erősen az átlagra hajazó - és hagymázó - család számára?

A klasszikus magyar vígjáték modern feldolgozása!

Az állástalan gépírónő véletlen hozzá került ajánlólevelekkel helyezkedik el a Tormássy-műveknél. A képviselő, aki a levelet egy vénkisasszony rokonnak szánta, megemlíti, hogy "a hölgy egy kissé bogaras". A lányt csak a képviselő kedvéért vették fel, de mivel "bogarasságában" követeli a munkát is, vidékre küldik a szintén kissé bolondnak tartott ifjú Tormássyhoz. Egyre inkább összemelegednek, ám Ráday gyanakodni kezd, hogy a lány a pénzére pályázik, a lány pedig sértetten megszökik.

- Hukkle..., hukkle..., hukkle..., - hallatszik a
falucska utcáján. Egy öregúr üldögél a kispadon, a háza előtt. Ő a mesélő. -
Hukkle - mondja az öreg. Csuklik. Teste kissé megemelkedik, mozdul alatta
a korhadt pad: nyek. Hukkle, nyek..., hukkle, nyek..., - válaszolgatnak egymásnak.

A távolból lovas kocsi közeledik, a lovak patkójának dobogása
egyre hangosabbá válik. - Tluk-tlik, tluk-tlik, hukkle, nyek...tluk-tlik,
tluk-tlik, hukkle, nyek, már a részegen alvó hajtó horkolását is hallani:
- Khrhoo...khrhoooo...ooo...

Belesimul a többi zajba, elemévé válik. Idilli életkép. Az
emberi tevékenység hangjai tökéletes zenei rendben zajszimfóniává fejlődnek.
A négynegyedet az öreg mesélő csuklásai mérik. Az apró zajokból történetecskék
sejlenének föl, szintén bonyolult szövedékké állva össze, míg kimunkálják magukból
az egyetlen történetet, a rejtett hibát a béke mögött, az emberi tragédiát.

A néni ebédet főz - a hagymát vágja apró, kemény darabokra,
ritmusban maradva; autó érkezik, szép, elegáns a városból, nagymamához unokákkal,
tíz ajtócsapódás (négyet-négyet a kinyíló és bezáródó ajtó, kettőt a csomagtartó),
és a lakásé még egyet; fiú az ablakot dobálja kővel, szerelmesét akarja kicsalogatni;
az öreg rendíthetetlenül csuklik; felvonulás a falu utcácskáján, mazsorettek
és tűzoltózenekar lépked és játszik az öreg csuklásainak ütemére. Majd csönd.

A rejtett történet tragédiája a csúcspontjára ér, megtörténik
a borzalom. Megérzi ezt a mindenség, és némaságba ágyazza a belőle született
tettet: tehát csönd. Az öreg csodálkozik, nem akarja elhinni, hogy megszűnt
a baja, amellyel megtanult már együtt élni. A faluban is megáll az élet, senki
és semmi nem mozdul. - Hukkle...- bukik ki aztán az öreg száján -
hukkle... - rázkódik össze a teste. Megint csuklik. Körülötte a faluban
újra zajokat hallani: felébrednek a tyúkok, a bádoglemez veri az ablakot, a
házakban takarítanak, motor zúg fel a távolban, újra rákezdenek a dolgok és
személyek, hogy hangjukat hallassák, még intenzívebben mint az imént, szigorúan
az öreg csuklásának üteméhez igazodva, míg az eső meg nem ered, egy nagy mennydörgés
mindent megszüntető hangjára, tapsnak tűnő apró kopogásaival az aszfalton.

A magyar film első hangos sikere a felejthetetlen Kabos Gyulával és a vészjóslóan erőteljes Csortos Gyulával. Örökzölddé vált mondatok, igazi békebeli világ, ahol a hagymát is hagymával eszik, és ahol minden körülmények között meg kell őrizni a látszatot. Immár a sokadik generáció dúdolhatja, hogy „pá, kisaranyom, pá” és szurkolhat a bumfordi, felkapaszkodott kispolgár mellett a fiatalok szerelmének.

A magyar film első
hangos sikere a felejthetetlen Kabos Gyulával és a vészjóslóan er
őteljes Csortos Gyulával. Örökzölddé vált mondatok, igazi békebeli világ, ahol a hagymát is hagymával eszik, és ahol minden körülmények között meg kell ő
rizni a látszatot. Immár a sokadik generáció dúdolhatja, hogy „pá, kisaranyom, pá” és szurkolhat a bumfordi, felkapaszkodott kispolgár mellett a fiatalok szerelmének. A 2009-ben restaurált klasszikus extrájaként a film keletkezésének minden apró titkára fény derül.

A bérgyilkosokat nem nagyon szereti senki. Nem is csoda, hisz válogatás nélkül ölnek és piszkosul jól keresnek vele. Ám eszünkbe jut-e néha, hogy a bérgyilkosoknak magánéletük is van? Például egy süketnéma anyjuk, akinek a legegyszerűbb azt hazudni, hogy egyszem fia zenész. És gondolunk-e néha arra, hogy a bérgyilkosoknak rossz foguk is lehet, amely éppúgy megfájdulhat, mint bárki másé?
Ez történik Közép-Európa legprofibb bérgyilkosával, Keszeggel (Gesztesi Károly) is Rodoszon, aki kénytelen felkeresni a térség legvacakabb fogorvosát, Jorgost (Yiannis Zouganelis). Ám gyökérkezelés közben rádöbben, hogy a fogorvos nem más, mint a megölendő célszemély…
Tudni akarják, megfér-e egymás mellett a hidegvér és a romantika? Egy csinos rendőrnő (Natalia Dragoumi) és egy süketnéma mama (Molnár Piroska)? Lehet-e jóbarát üldöző és üldözött? És hogy egyáltalán miért akarna bárki megöletni egy fogorvost? Nos, akkor csak meg kell nézni a filmet. Nem kell félni, nem fog fájni!

Nehéz az élet a tanyavilágban. Regős Bendegúz, az égetni valóan rossz csemete sokat tudna róla mesélni. Gyerekkorában sokféle dolgot tartottak felőle: hogy csodagyerek, meg, hogy akasztották volna fel kétnapos korában. Most az anyja elszegődteti a bakterházba. A kisfiú szenved a pénzéhes lókupec, a lusta bakter, a fukar paraszt, de legfőképpen a Büdös Banya miatt.

Az Ismeri a Szandi mandit? Megnyitotta a
hetvenes évek jelen idejű groteszk vígjátékainak sorát,
de ebben a műfajban azóta sem sikerült hozzá
hasonló erejűt alkotni. Mi volt sikerének titka? Talán
az a szeretetteljes, szürreálisba hajló, lírai irónia,
pontosa megfigyelése és azonosulás, ami a
vegyészmérnök szerzőpárost a „modern
mintalétesítmény”, a vegyi üzem egyszerű
dolgozóihoz fűzi. Egyik vizuális- és szóvicc jön a
másik után, miközben a mindent behálózó
csőrendszerek labirintusában teljes mélységben
tárulnak fel emberi sorsok, a szocialista nagyipar
működésképtelensége és minden munkán túli
szenvedély és pótcselekvés a lányok hajkurászásától
a hajómodellezésig…

Tóth Lajos tűzoltóparancsnok, köztiszteletben álló ember, felesége és lánya isteníti. Fiuk a fronton van. Egy napon tábori lapon közli, hogy őrnagya betegszabadságát szülei falujában tölti. A család felkészül a vendég fogadására, de arra a testi és lelki terrorra, amely következik, egyikük sem számít...

Valahol Észak-Magyarországon fenyvesek közt a hegyek ölében, van egy kis falu. Mindentől messze van. Levegője tiszta és huzatos, ezért sok turista és nyaraló keresi fel, akiknek a helybéliek szívesen adnak ki szobát heti bérbe.

Élt ebben a faluban, ahol csen és békesség honolt, és például tűzvész sem pusztított hosszú esztendők óta, egy községi tűzoltó. Tót Lajosnak hívták…

A film Örkény István: Tóték című regényéből készült.