vígjáték

II. József császár adjutánsa, Kléber, kíséretében Erdély útjait járja. Egy napon kocsijuk meghibásodik, így a császár álruhában, gyalog folytatja útját, Kléber pedig Alvinczy Krisztina udvarába kéredzkedik be a kocsi javíttatása végett. A szép özvegyasszony azt hiszi, a császárral van dolga, s kölcsönösen megszeretik egymást. Krisztinát hamarosan Mária Terézia kéreti az udvarba, aki értesült fia erdélyi kalandjáról. Meglepetést készít elő, ami azonban csalódást okoz minden szereplőnek.

Sóvári Péter, kiváló táncoskomikus szerelmes lesz egy kezdő színésznőbe, Pintér Ibolyába. A színésznő azonban kezét hódolójának, Ubul grófnak szánja. A gróf viszont csak flörtölni kíván Ibolyával, mivel egy gazdag spanyol özvegy, Dulcinea vagyonára fáj a foga. Sóvári, hogy felnyissa szerelmese szemét, Dulcineának álcázza magát. A trükk beválik, Ubul lelepleződik és Ibolya Sóvárié lesz.

A Hippolyt és a Mesautó alkotóinak fergeteges új vígjátékában egy színész női álruhát ölt, hogy öntelt vetélytársát megleckéztesse. Sóvári Péter (Rudolf Péter) Magyarország legnagyobb színésze. Az emberek rajonganak érte, a tévék a kegyeit keresik, és a nők… mind őt akarják. Kivéve Pintér Ibolyát (Oroszlán Szonja), a szépséges színésznőt.

Borsai Lajos (Bajor Imre) szappanoperákat rendez. Nagyok a tartozásai, de a tervei még nagyobbak. Egy dúsgazdag mexikói producerasszony érkezésére vár, akivel következő sorozatát szeretné elkészíteni. Mikor Borsai lecsapja Sóvári kezéről Ibolyát, a színész elhatározza, hogy nemes bosszút áll, és felölti Dulcinea de la Rosa álruháját.

Mire a mulatságos végkifejletig eljutunk, kalandok sora követi egymást, uszodai üldözés, a Titanic képsorait idéző csónakkirándulás és az eredeti film egyik csúcsjelenete, amikor Sóvári a szállodai fürdőszobában önmagával ad elő megható kettőst.

Gyöngyössy Bence rendező az Aranyoskám és a Mrs. Doubtfire legviccesebb pillanatait eleveníti fel a klasszikus Latabár-komédia modern feldolgozásában.

Gitta húszéves, modern gondolkozású lány. Fekete Ferenc udvarol neki, akit konzervatív édesapja nem kedvel, ezért titokban találkoznak. Feri egyszer egy ravasz trükkel felcsalja Gittát a lakására: betegnek mondja magát. Amikor a lány ráébred, hogy a fiúnak semmi baja, szakít vele, azonban a pletykaáradatot már nem tudja megállítani...

Jeromos és fia, Zserom csatornatisztítással foglalkozik, ám egy termelési versenyben alaposan alul maradnának a munkamoráljukkal. Egy nap a Katona doktorék kertjének végében éktelenkedő pöcegödör ellen vonulnak fel, de valahogy nem halad a munka. A főnök a nőügyeit intézi, anyag nincs, csak a délutáni maszek műszakban sikerül felvenni a tempót. Apa és fia kényelmesen berendezkedik a kert végében, Jeromos modellt alszik a műkedvelő festő Zsuzsannának, Zserom pedig a szomszéd Juditka bájaiban gyönyörködik. A lány kelleme a főnök figyelmét is felkelti, az ellenőrzéstől a munka is felgyorsul. Sikerül leitatni az antialkoholista doktort a szomszéd boltos nagy örömére, a pöcegödör is már a múlté, a főnök pedig megnyeri Juditka kegyeit.

Hódy György vidékre utazik, és inasára bízza eladó svábhegyi villáját. Az továbbadja a megbízatást ismerősének, aki barátjával és állástalan, hajléktalan unokahúgával beköltözik a villába. A beszélgetésüket kihallgató két betörőnek sikerül eladnia a villát, de a szerződés megkötéséhez szükségük volna egy ál-Hódyra. Az időközben hazatért Hódy belemegy a játékba, aláírja az adásvételi szerződést és a bűnözők leleplezésére készül.

Géza (Bán János) egy lakótelepen él feleségével és két gyermekével. Egy napon elhatározza, hogy szakít minden kötöttséggel és új életet kezd. Még aznap ráborítja a művezetőjére az asztalt és kilép a gyárból. Önálló vállalkozásba kezd a lakótelepen, mint falfúró kisiparos. Így jut be könnyűvérű szomszédasszonya lakásába is, akivel szexuális viszonyt kezd és miatta a családját is otthagyja.

A nyolcvanas évek Magyarországának lakótelepi mindennapjait mutatja be Szomjas György kultikussá vált alkotása, amely 1987-ben megkapta a Magyar Filmkritikusok díját, valamint a Magyar Filmszemle különdíját.

A film négy fiatal fiú kényszerű, de ártalmatlan ámokfutását dolgozza fel. A történet egy nap alatt játszódik. Zoli a teológus hallgató, Döfi a festő, Anti a hobbi költő és Papi, aki általában csendben van és semmit nem csinál arra kényszerül, hogy munkát vállaljon.

Zoli, aki egy-két hónapja Pejkernek, a kéményseprő és kéménybélelő középvállalkozónak dolgozik, egy reggel magával viszi három haverját. A négy álkéményseprő egy elrontott délelőtt után, egy kecske gyomrában keresi a megoldást... Megtalálják?

Sóváry tehetséges festőművész, de még a szállodai szobáját sem képes kifizetni. Különféle ravaszkodásokkal próbálja hitelképességének látszatát fönntartani, ebben a barátai segítik. Megérkezik a hotelba Elena, a gazdag, magyar származású művésznő a komornájával. Szobaszomszédokká lesznek Sóváryval, amiből veszekedések támadnak. Elena és Gábor végül összemelegednek, de a férfi titkolja szegénységét...

A gazdag malomtulajdonos lányának, Zsuzsinak jó partit remél. Ezért aztán amikor felveszi az Amerikából hazatért szegény fiatalembert magához dolgozni, megígérteti vele, hogy rá sem néz a lányára. Péter megbízható ember, tartja a szavát. Zsuzsi azonban nem tud belenyugodni, hogy miközben mindenki a lába előtt hever, ez a különös Szilágyi pillantásra sem méltatja. Ezért aztán mindent megtesz, hogy meghódítsa.

Kárászék egy meggondolatlan felajánlást kihasználva beköltöznek a Kéri villába, ahol ettől kezdve tumultuózus jelenetek játszódnak le, és mindennapi dolog a két család közötti veszekedés. Miközben a szülők marják egymást, a fiatalok egymásba szeretnek. A gyerekek boldogsága az egyetlen dolog, aminek kedvéért a sértett szülők hajlandók kibékülni.

Haggyállógva Vászka:

Vászka, a pityeri tolvaj szívességet tesz Ványkának, a falusi rablónak. A két zsivány ettől kezdve elválaszthatatlan egymástól. Kifosztják az állami széfeket a vérehullató szardínia és a vezérfonal segítségével, ám nem tudnak túljárni Zinovjev elvtárs eszén, aki Fegykával együttműködve elfogja Vászkát. Most Ványkán a sor, hogy viszonozza Vászka szívességét?
A film 1996-ban a Magyar Filmszemle fő-, rendezői-, valamint operatőri díját nyerte el, ezzel Gothár Péter rendező filmjei két egymást követő évben (A részleg, 1995) is elnyerték a legnagyobb magyar filmszakmai elismerést.

Woyzeck (1994):

Woyzeck, a váltóőr a sínek között álló bódéban tölti napjait. Az Orvos kísérletnek veti alá: állandóan borsót kell ennie. Woyzeck feladatai közé tartozik az állomásfőnök, a Kapitány borotválása, aki hangszórókon keresztül ellenőrzi és irányítja őt. Woyzeck élettársa és közös gyerekük anyja Mari. A Rendőr a kocsmában szemet vet a fiatalasszonyra. Woyzeck érzi, hogy megcsalják, ezért nem megy többé haza. A Kapitány és az Orvos is célozgatnak arra, hogy a felesége hűtlen lett hozzá. Woyzeck Mariért indul, hogy a sötét, hideg vízparton helyreállítsa a világ rendjét...

A három sárkány nem más, mint három nővér. Az ő gondnokságuk alá kellett helyezni id. Csaholyi Balázst, aki meglett kora ellenére teljesen megbízhatatlan. Mihelyt pénz kerül a keze ügyébe, rögtön elmulatja, s ha elfogyott, adósságot csinál. Nem csoda, hogy a kávási birtok közepén álló oszlopos kúria "hölgyei" úgy vigyáznak rá, mint a szemük fényére, hiszen valamennyiüket földönfutóvá teheti egy "jól sikerült" kiruccanásával. De most más a helyzet. Fiát ifj. Csaholyi Balázs joghallgatót kell kimenteni Tatár Anna művésznő karmai közül, mert különben sohasem lesz diplomája. Csaholyi némi rábeszélésre ugyan, de azért elindul a gyerek után a fővárosba. Pestre érkezve első útja természetesen a Hungáriába vezet, ahol azon nyomban hozzálát az előző évi répatermés elmulatásához...

Négy régi jó barát - a rendszerváltásig mindnyájan vasutasok - a leépítések áldozatai lesznek. Sok évvel ez után, mikor már a régi állomást is elhordták a tolvajok, Honos falu egykori állomásfőnöke Zsuzsa Lajos értesítést kap a városból, hogy menjen be az állomás irodájára. A MÁV ugyanis ezt a szárnyvonalon lévő állomást nézte ki, hogy a Taszáron állomásozó katonáknak szállított árut ellenőrizzék.

Zsuzsa Lajos, hogy a négy barát alkalmilag újra álláshoz jusson azt hazudja, az állomás még létezik, és képesek ellátni a feladatot.

A Villa Negra valóban nem fényes lokál, hanem egy kültelki viskó az épülő lakótelep szomszédságában. Itt él Tamburás (Páger Antal), a vén csavargó és kisstílű szélhámos, aki gondtalan életét apróbb lopásokkal, stiklikkel, néha alkalmi munkákkal színesíti. Maga köré gyűjti a kallódó fiatalokat, akiket szintén a könnyed életre nevel. Ám Tamburásnak is be kell látnia, hogy társai ennél többre vágynak és hamarosan nemcsak ők fogják elhagyni, hanem a féktelen mulatozásoktól hangos otthonát, a Villa Negrát is maga alá gyűri a gyorsan terjeszkedő városrész.

Schneider úr az egykori kisvállalkozó a rendszerváltást követően megcsinálta a szerencséjét - kamionjai már Európa minden útját bejárták.

Schneider úr azonban minden vagyona ellenére éppolyan kisember maradt, mint amilyen korábban volt. De az asszony ingatag. Schneiderné nem elégszik meg az ura "hétköznapiságával" és egyszemélyes imázs-központként döntő lépésre szánja el magát. Anélkül, hogy megpályáztatná, megtendereztetné, vagy csak megemlítené urának szándékát, orv módon szerződtet egy diplomáciai körökben is megfordult költséges lakájt, Hippolytot, aki aztán fenekestül felforgatja Schneiderék életét.

Diéta és jóga, Könnyű kis barátnő, vagyonos kérő dukála família megfelelő tagjai számára. De elviselhető-e ennyi váratlan változás egy hirtelen meggazdagodott, de szellemiségében erősen az átlagra hajazó - és hagymázó - család számára?

A klasszikus magyar vígjáték modern feldolgozása!

Schneider úr az egykori kisvállalkozó a rendszerváltást követően megcsinálta a szerencséjét - kamionjai már Európa minden útját bejárták.

Schneider úr azonban minden vagyona ellenére éppolyan kisember maradt, mint amilyen korábban volt. De az asszony ingatag. Schneiderné nem elégszik meg az ura "hétköznapiságával" és egyszemélyes imázs-központként döntő lépésre szánja el magát. Anélkül, hogy megpályáztatná, megtendereztetné, vagy csak megemlítené urának szándékát, orv módon szerződtet egy diplomáciai körökben is megfordult költséges lakájt, Hippolytot, aki aztán fenekestül felforgatja Schneiderék életét.

Diéta és jóga, Könnyű kis barátnő, vagyonos kérő dukála família megfelelő tagjai számára. De elviselhető-e ennyi váratlan változás egy hirtelen meggazdagodott, de szellemiségében erősen az átlagra hajazó - és hagymázó - család számára?

A klasszikus magyar vígjáték modern feldolgozása!

Az állástalan gépírónő véletlen hozzá került ajánlólevelekkel helyezkedik el a Tormássy-műveknél. A képviselő, aki a levelet egy vénkisasszony rokonnak szánta, megemlíti, hogy "a hölgy egy kissé bogaras". A lányt csak a képviselő kedvéért vették fel, de mivel "bogarasságában" követeli a munkát is, vidékre küldik a szintén kissé bolondnak tartott ifjú Tormássyhoz. Egyre inkább összemelegednek, ám Ráday gyanakodni kezd, hogy a lány a pénzére pályázik, a lány pedig sértetten megszökik.

- Hukkle..., hukkle..., hukkle..., - hallatszik a
falucska utcáján. Egy öregúr üldögél a kispadon, a háza előtt. Ő a mesélő. -
Hukkle - mondja az öreg. Csuklik. Teste kissé megemelkedik, mozdul alatta
a korhadt pad: nyek. Hukkle, nyek..., hukkle, nyek..., - válaszolgatnak egymásnak.

A távolból lovas kocsi közeledik, a lovak patkójának dobogása
egyre hangosabbá válik. - Tluk-tlik, tluk-tlik, hukkle, nyek...tluk-tlik,
tluk-tlik, hukkle, nyek, már a részegen alvó hajtó horkolását is hallani:
- Khrhoo...khrhoooo...ooo...

Belesimul a többi zajba, elemévé válik. Idilli életkép. Az
emberi tevékenység hangjai tökéletes zenei rendben zajszimfóniává fejlődnek.
A négynegyedet az öreg mesélő csuklásai mérik. Az apró zajokból történetecskék
sejlenének föl, szintén bonyolult szövedékké állva össze, míg kimunkálják magukból
az egyetlen történetet, a rejtett hibát a béke mögött, az emberi tragédiát.

A néni ebédet főz - a hagymát vágja apró, kemény darabokra,
ritmusban maradva; autó érkezik, szép, elegáns a városból, nagymamához unokákkal,
tíz ajtócsapódás (négyet-négyet a kinyíló és bezáródó ajtó, kettőt a csomagtartó),
és a lakásé még egyet; fiú az ablakot dobálja kővel, szerelmesét akarja kicsalogatni;
az öreg rendíthetetlenül csuklik; felvonulás a falu utcácskáján, mazsorettek
és tűzoltózenekar lépked és játszik az öreg csuklásainak ütemére. Majd csönd.

A rejtett történet tragédiája a csúcspontjára ér, megtörténik
a borzalom. Megérzi ezt a mindenség, és némaságba ágyazza a belőle született
tettet: tehát csönd. Az öreg csodálkozik, nem akarja elhinni, hogy megszűnt
a baja, amellyel megtanult már együtt élni. A faluban is megáll az élet, senki
és semmi nem mozdul. - Hukkle...- bukik ki aztán az öreg száján -
hukkle... - rázkódik össze a teste. Megint csuklik. Körülötte a faluban
újra zajokat hallani: felébrednek a tyúkok, a bádoglemez veri az ablakot, a
házakban takarítanak, motor zúg fel a távolban, újra rákezdenek a dolgok és
személyek, hogy hangjukat hallassák, még intenzívebben mint az imént, szigorúan
az öreg csuklásának üteméhez igazodva, míg az eső meg nem ered, egy nagy mennydörgés
mindent megszüntető hangjára, tapsnak tűnő apró kopogásaival az aszfalton.