életrajzi

Az Oscar®-díjas Anthony Hopkins és Helen Mirren* lenyűgöző alakítást nyújt ebben az izgalmas, magával ragadó és mulatságos történetben, amely minden idők egyik legismertebb filmjének megszületéséről szól. A végtelen egóval és rendíthetetlen magabiztossággal megvert-megáldott rendező, Alfred Hitchcock (Hopkins) egy rettenetes sorozatgyilkosság megszállottjává válik. Filmet szeretne készíteni belőle, ám a stúdiók visszariadnak a borzasztó történettől, és nem segítenek. A végsőkig eltökélt mester azonban hírnevét, otthonát, sőt még felesége, Alma (Mirren) szerelmét is kockára teszi a szent cél: a Psycho érdekében.

A gyönyörű Edie Sedwick volt az első lány, aki a képes magazinok oldalain vált divatikonná és a korszak legtündöklőbb csillagává. A dúsgazdag, ám problémás családi háttérrel rendelkező, képzőművészetet hallgató lány (Sienna Miller – Alfie) a New York-i divatvilág üdvöskéjévé lép elő, mikor a pop art művész Andy Warhol (Guy Pearce – Memento) múzsája lesz.

Edie-nek azonban súlyos árat kell fizetnie a hírnévért: miután szenvedélyes szerelembe esik egy nincstelen zenésszel (Hayden Christensen – Star Wars – A sithek bosszúja) és megismeri a kábítószerek mámorát, a lány kezéből hamarosan kicsúszik az irányítás...

A Hullócsillag izgalmas utazás a popkultúra aranykorába, amikor a divat, a művészet és a média viharos és virágzó kapcsolata elkezdődött.

Egy jósnő egyszer azt jósolta neki, hogy híres emberként tér majd vissza, és egész Odensee-t kivilágítják a kedvéért.
Melyik gyermek ne ismerné Hans Christian Andersen nevét és tündérmeséit? Viszont sokan nem ismerik Andersen kalandos gyermekkorát és ifjúkorát. Ez a vadonatúj életrajzi film, Andersen 17. életévét emeli reflektorfénybe, s követi nyomon. Dickensi figuraként látta meg a napvilágot, s a legnagyobb szegénységből a legnagyobb íróvá lett Európában.

Todd Haynes rendező filmje merész vállalkozás az élő amerikai zenészlegenda, a XX. század egyik legkiválóbb és legtitokzatosabb művészének, Bob Dylan életének a bemutatására. Nem hagyományos életrajzi filmet látunk, hiszen a filmben hat színész alakítja Dylant, életének és karrierjének számos pontjain. Az összetett személyiségű, és állandó változásban lévő alkotó életúja hat különböző korú, fajú és nemű ember életén keresztül jelenik meg.

Bob Dylan bőrébe olyan világsztárok bújnak, mint Cate Blanchett, Christian Bale, Heath Ledger, Richard Gere. Az idei Golden Globe díjátadáson alakításáért Cate Blanchett kapta a legjobb mellékszereplő díját.

Iris Murdoch és John Bayley 40 éven át tartó szerelme megható és inspiráló képet fest a néző számára a szerelem lényegéről - azt mintázza, hogy társunkkal együtt élni egy életen át annyit tesz, mint folytonos kölcsönhatásban lenni egy másik ember zavarbaejtően összetett személyiségével, fáradságos erőfeszítéseivel és csodálatos meglepetéseivel. A XX. század irodalmi nagyjai között az övék volt az egyik legnagyobb románc. De történetük ezen túl arról is szól, hogy igenis lehetséges, hogy egy nagy szerelem az élet legtragikusabb és legrejtélyesebb eseményein túl is megmaradjon. És ez felemelő érzés. Iris Murdoch, a gyakran "Anglia legragyogóbb elméjű asszonya"-ként emlegetett írónő, rendkívüli személyiség volt, akit nemzedéke valóságos ikonként tisztelt Nagy-Britanniában. Oxfordi diákéveitől kezdve -, amikor szabadosságával hozta lázba környezetét -, egész filozófusi és regényírói pályafutása során Iris valóban megelőzte korát.

Leonardo DiCaprio (Eredet, Véres gyémánt) remekel J. Edgar Hoover szerepében, aki közel ötven éven át volt az FBI feje. Hoovert, aki nemcsak szolgálta, de kedve szerint alakította is az igazságot, félték, tisztelték, bírálták, bámulták. Módszerei egyszerre voltak kíméletlenek és hősiesek, legnagyobb jutalomnak pedig a világ elismerését tartotta. A zárt ajtók mögött azonban Hoover olyan titkokat rejtegetett, amelyek lerombolhatták volna a nimbuszát, tönkretehették volna a karrierjét és az életét. Az Oscar®-díjas Clint Eastwood (Nincs bocsánat, Millió dolláros bébi) kiváló filmjében olyan további sztárokat láthatunk, mint Naomi Watts (21 gramm), Armie Hammer (Social Network – A közösségi háló) és az Oscar®-díjas Judi Dench (Szerelmes Shakespeare), aki Hoover túlgondoskodó anyját alakítja.

Az angol társadalomban 1795-ben szerelemből házasodni ostobaságnak számított. Mr. és Mrs. Austen (James Cromwell, Julie Walters) jó partit terveztek legkisebb lányuknak, csakhogy Jane Austen (Anne Hathaway) makacs volt, független szellemű. Lényét nem a büszkeség és a balítélet vezérelte, hanem az értelem és az érzelem. Húszévesen találkozott a tehetséges, kezdő ügyvéddel, Tom Lefroy-jal (James McAvoy) akivel egymásba szerettek. Szerelmük szikrázó, valódi és romantikus volt. A kérdés így hangzott: túléli-e az intrikát és a nehézségeket?

Jane Austen írásai fényt, intelligenciát és bölcsességet hoztak a világba. Julian Jarrold (Utolsó látogatás) filmje arról az időszakról szól, amikor élete izzott a szenvedélytől és a szerelemtől, és személyisége azzá forrt, akinek világhírű regényei által megismertük.

Janis Joplin volt a legnagyobb bluesénekesnő, aki fehér létére olyan tökélyre fejlesztette a stílust, mint még fekete elődei sohasem. Későbbi jelmondatához híven - "élj gyorsan, szeress szenvedélyesen, halj meg fiatalon" élt, sok rock legendához hasonlóan 27 évesen érte a halál. Amy Berg dokumentumfilmje az énekesnő rövid, ám annál mozgalmasabb életét követi nyomon.

Ashton Kutcher személyesíti meg Steve Jobsot, az Apple ikonná vált alapítóját Joshua Michael Stern rendkívül szórakoztató és inspiráló életrajzi filmjében. Miután eltanácsolják az egyetemről, Jobs másokkal együtt létrehozza az Apple Computer vállalatot, amelytől kilenc év elteltével távozni kényszerül. Több mint egy évtizeddel később azonban visszatér a céghez, és olyan változásokat indít el, amelyek az egykori aprócska vállalkozást a földkerekség egyik legértékesebb társaságává teszik. A Jobs – Gondolkozz másképp bensőséges portrét rajzol arról a mélyen elkötelezett, különleges férfiról, aki forradalmi újításaival örökre megváltoztatta a számítástechnikát és az egész világot.

A híres Jackie Onassis különc nagynénje és unokatestvére, a Nagy és Kis Edie a New York-i társaság krémjéhez tartoznak, míg vissza nem vonulnak az elittől, és menedéket keresnek Long Island-i nyaralójukban, Grey Gardensben. Vagyonuk megcsappan, a külvilággal való kapcsolatuk egyre szűkül. Jackie Onassis pedig rokonai megmentésére siet.

Ian Softley rendezésében a Backbeat egy energikus, zenés dráma,
mely a befutás előtti Beatles krónikája abból az időből, amikor Hamburgban
keresték a sikert. Ahogy egyre népszerűbbek lesznek, az ötödik Beatle,
Stuart Sutcliffe basszusgitáros szerelmes lesz, és végül választania
kell legjobb barátja, John Lennon, új szerelme és a világ legnagyobb
bandája között.

A Backbeat csupa vitalitás és szív, a zenéjében hallunk rock klasszikusokat,
valamint Dave Grohl (Foo Fighters), David Pirner (Soul Asylum)
és Mike Mills (R.E.M.) zenéit.

Egy feledhetetlen barátság két feledhetetlen férfi között. A Dél-Afrikában uralkodó feszültséget és borzalmat megrendítő erővel jeleníti meg Richard Attenborough filmje egy fekete aktivistáról, Stephen Bikóról (Denzel Washington) és egy fehér újságíróról, aki az életét teszi kockára, hogy Biko történetét a világ elé tárja.
Miután tudomást szerez az apartheid borzalmairól Biko szemén keresztül, Donald Woods (Kevin Kline) újságíró ráébred, hogy barátját elhallgattatták a rendőrök. Woods elhatározza, hogy kiszabadul Dél-Afrikából és megismerteti Biko rendkívüli történetét a világgal. A felemelő, igaz eseményeken alapuló film felkavaró képet fest az ember leggonoszabb és leghősiesebb oldaláról.

A film Alfred Kinsey (Neeson) életének története, azé a férfié, aki fel akarta fedezni a nemzet legszemélyesebb titkait, és behatolt az emberi viselkedés rejtelmeibe. A történet gyermekkorától haláláig, hat évtizedet felölelve mutatja be Kinsey életét.

A szigorúan vallásos családja ellen lázadó Kinsey, akit vonzott az érzékiség világa, a Harvard egyetem zoológia szakán tanult, majd a gubacsdarazsakra specializálódott. Miután felkérték, hogy vendégtanárként tartson órákat a szex és a házasság biológiai vonatkozásairól az Indiana Egyetemen, megismerkedett egy szabadelvű egyetemi hallgatónővel, Clara McMillennel (Linney), akit feleségül vett. Amikor tanítványai tanácsot kértek tőle szexuális problémáikkal kapcsolatban, Kinsey rájött, hogy meglepő hiányosságok mutatkoznak a szexuális viselkedés tudományos adatait illetően, mivel még senki sem végzett klinikai vizsgálatot e téren.

Kinsey úgy döntött: kutatócsoportot szervez, amelynek tagjai Clyde Martin (Sarsgaard), Wardell Pomeroy (O Donnell) és Paul Gebhard (Hutton) lettek, és kidolgoztak egy olyan kérdezési technikát, amellyel segítenek legyőzni az emberek szégyellősségét, félelmét és bűntudatát, így az interjúalanyok szabadon beszélhetnek saját szexuális élményeikről. A professzor megkísérelte bebizonyítani, hogy minden ember szexuális viselkedése egyedülálló. Kutatótársaival együtt több ezer férfit kérdezett végig szexuális hajlamaikról, tapasztalataikról és fantáziáikról.

1948-ban Kinsey végérvényesen megváltoztatta az amerikai társadalmat, és médiaszenzációt keltett Sexual Behavior in the Human Male (A férfiak szexuális viselkedése) című könyvével, amelynek megjelenését a sajtóban az atombomba hatásával emlegették egy lapon. A könyv 250 000 példányban kelt el, és 12 nyelvre fordították le. De amikor az USA belépett az 1950-es évek sokkal paranoidabb jellegű hidegháborús korszakába, Kinsey következő tanulmánya, amely a nők szexuális viselkedéséről szólt, egyenesen az alapvető amerikai értékek ellen indított támadásnak minősült. Kinseyt sorozatos kritikákkal illették, kigúnyolták és mocskolták, s emiatt támogatói elfordultak tőle. Ezzel egyidejűleg a féltékenység megakadályozta azt, hogy a professzor felépítse saját szexuális utópiáját, a kutatócsoportja is felbomlott, ráadásul intim részletekbe menő vizsgálattal kellett szembenézniük.

Kinsey élete utolsó napjaiban hiábavaló kísérleteket tett annak érdekében, hogy biztosítsa alapítványa fennmaradását, mert attól tartott, hogy életműve kudarcba fulladt. Csupán utolsó interjúja során vált egyértelművé számára, milyen pozitív hatást gyakorolt az emberekre. Eközben értette meg azt is, hogy az alapkérdés mindig ugyanaz: hol végződik a szex, és hol kezdődik a szerelem – valami olyasmi, amelyre a tudomány sosem fogja megtalálni a tökéletes választ....

Amikor 1939-ben Franklin Delano Roosevelt elnök (Bill Murray) egy hétvégére vendégül látja rezidenciáján Anglia királyát és királynőjét (Samuel West és Olivia Colman), először kerül sor arra, hogy egy angol uralkodó Amerikába látogasson. Mivel Angliát épp egy közelgő háború veszélye fenyegeti Németország ellen, a királyi udvar nagy reményeket fűz ahhoz, hogy Roosevelten keresztül amerikai támogatáshoz jutnak.
A nemzetközi válsághelyzet mellett azonban az elnök háza táján sem éppen békés az élet, és felesége, Eleanor (Olivia Williams), édesanyja, Sara (Elizabeth Wilson), valamint titkárnője, Missy (Elizabeth Marvel) egyaránt fontos szerepet játszanak abban, hogy a hétvége igazán emlékezetesen sikerüljön.
Daisy (Laura Linney), az elnök távoli unokatestvére nézőpontjából megismert hétvégén nem csupán két nagy nemzet lép különleges kapcsolatba egymással, hanem Daisy is sokat tanul a szerelem és a barátság rejtélyes természetéről.

1952 telén rendőrök érkeztek Alan Turing (Benedict Cumberbatch), az elismert matematikus, kódfejtő és háborús hős otthonához, hogy kivizsgáljanak egy bejelentett betörést. Végül azonban magát, Turingot tartoztatták le „közerkölcsöt sértő viselkedés” miatt, hogy elítéljék és testet-lelket megalázó meghurcoltatásnak vessék alá azért, mert homoszexuális volt. A rendőröknek persze fogalmuk sem volt arról, hogy valójában a modern kor számítástechnikájának egyik pionírját tartóztatták le. Ráadásul anno tudósokból, nyelvészekből, sakkbajnokokból és hírszerzőkből álló válogatott csapata élén feltörte a feltörhetetlennek tartott Enigmát, Németország II. világháborús kódrejtő berendezését. A Kódjátszma magával ragadóan feszült képet fest egy zaklatott, de briliáns elméről, egy zseniről, akinek a rá nehezedő hatalmas nyomás ellenére sikerült évekkel megrövidítenie a háborút, hogy ezzel milliók életét mentse meg.

Roberto Duran profi debütálására 1968-ban került sor, amikor a fiú még csak 16 éves volt, karrierje ezt követően 34 évet ölelt fel. 1980 júniusában legyőzte Sugar Ray Leonardot, mellyel elnyerte a WBC középsúlyú világbajnoki övét, majd novemberben ismét a szorítók közé állt egy visszavágóra. A két legendás sportember, Roberto Duran és edzője, Ray Arcel megváltozatták egymás életét.

Martin Scorsese látványos filmeposza a közelmúlt és a jelen történelmének egyik legnagyobb személyiségét hozza közel hozzánk.

A film Tibet vallási vezetője, a XIV. Dalai Láma életét követi nyomon1937 és 1959 között. A történet elején egy kétéves gyermeket, Tenzin Gyatsot, elismerik Buddha reinkarnációjának. Figyelemmel kísérhetjük a gyermek felnövését, oktatását, fiatal éveit és felnőtté válását.

A film második felében hősünknek el kell hagynia Tibetet. A kínai megszállás drámai időszaka és az ezt követő felkelés alatt a Lámát igazi lelki vezetőként ismerjük meg, aki az erőszak hatására is képes megőrizni vallási tisztaságát és lelki nyugalmát.

A ma is élő Tenzin Gyatso önéletrajzi írásai alapján készült film az eseményeket a főhős gyerekkorától, a magas tisztségre való kiválasztásától követi végig egészen addig a napig, amíg a maoista Kínából kénytelen volt máig tartó száműzetésbe vonulni, ahonnan napjainkban a 2008-as pekingi nyári olimpiai játékokat bojkottáló, feltüzelt tömegeket próbálja békére inteni.