életrajzi

Egy jósnő egyszer azt jósolta neki, hogy híres emberként tér majd vissza, és egész Odensee-t kivilágítják a kedvéért.
Melyik gyermek ne ismerné Hans Christian Andersen nevét és tündérmeséit? Viszont sokan nem ismerik Andersen kalandos gyermekkorát és ifjúkorát. Ez a vadonatúj életrajzi film, Andersen 17. életévét emeli reflektorfénybe, s követi nyomon. Dickensi figuraként látta meg a napvilágot, s a legnagyobb szegénységből a legnagyobb íróvá lett Európában.

Todd Haynes rendező filmje merész vállalkozás az élő amerikai zenészlegenda, a XX. század egyik legkiválóbb és legtitokzatosabb művészének, Bob Dylan életének a bemutatására. Nem hagyományos életrajzi filmet látunk, hiszen a filmben hat színész alakítja Dylant, életének és karrierjének számos pontjain. Az összetett személyiségű, és állandó változásban lévő alkotó életúja hat különböző korú, fajú és nemű ember életén keresztül jelenik meg.

Bob Dylan bőrébe olyan világsztárok bújnak, mint Cate Blanchett, Christian Bale, Heath Ledger, Richard Gere. Az idei Golden Globe díjátadáson alakításáért Cate Blanchett kapta a legjobb mellékszereplő díját.

Iris Murdoch és John Bayley 40 éven át tartó szerelme megható és inspiráló képet fest a néző számára a szerelem lényegéről - azt mintázza, hogy társunkkal együtt élni egy életen át annyit tesz, mint folytonos kölcsönhatásban lenni egy másik ember zavarbaejtően összetett személyiségével, fáradságos erőfeszítéseivel és csodálatos meglepetéseivel. A XX. század irodalmi nagyjai között az övék volt az egyik legnagyobb románc. De történetük ezen túl arról is szól, hogy igenis lehetséges, hogy egy nagy szerelem az élet legtragikusabb és legrejtélyesebb eseményein túl is megmaradjon. És ez felemelő érzés. Iris Murdoch, a gyakran "Anglia legragyogóbb elméjű asszonya"-ként emlegetett írónő, rendkívüli személyiség volt, akit nemzedéke valóságos ikonként tisztelt Nagy-Britanniában. Oxfordi diákéveitől kezdve -, amikor szabadosságával hozta lázba környezetét -, egész filozófusi és regényírói pályafutása során Iris valóban megelőzte korát.

Leonardo DiCaprio (Eredet, Véres gyémánt) remekel J. Edgar Hoover szerepében, aki közel ötven éven át volt az FBI feje. Hoovert, aki nemcsak szolgálta, de kedve szerint alakította is az igazságot, félték, tisztelték, bírálták, bámulták. Módszerei egyszerre voltak kíméletlenek és hősiesek, legnagyobb jutalomnak pedig a világ elismerését tartotta. A zárt ajtók mögött azonban Hoover olyan titkokat rejtegetett, amelyek lerombolhatták volna a nimbuszát, tönkretehették volna a karrierjét és az életét. Az Oscar®-díjas Clint Eastwood (Nincs bocsánat, Millió dolláros bébi) kiváló filmjében olyan további sztárokat láthatunk, mint Naomi Watts (21 gramm), Armie Hammer (Social Network – A közösségi háló) és az Oscar®-díjas Judi Dench (Szerelmes Shakespeare), aki Hoover túlgondoskodó anyját alakítja.

Az angol társadalomban 1795-ben szerelemből házasodni ostobaságnak számított. Mr. és Mrs. Austen (James Cromwell, Julie Walters) jó partit terveztek legkisebb lányuknak, csakhogy Jane Austen (Anne Hathaway) makacs volt, független szellemű. Lényét nem a büszkeség és a balítélet vezérelte, hanem az értelem és az érzelem. Húszévesen találkozott a tehetséges, kezdő ügyvéddel, Tom Lefroy-jal (James McAvoy) akivel egymásba szerettek. Szerelmük szikrázó, valódi és romantikus volt. A kérdés így hangzott: túléli-e az intrikát és a nehézségeket?

Jane Austen írásai fényt, intelligenciát és bölcsességet hoztak a világba. Julian Jarrold (Utolsó látogatás) filmje arról az időszakról szól, amikor élete izzott a szenvedélytől és a szerelemtől, és személyisége azzá forrt, akinek világhírű regényei által megismertük.

Janis Joplin volt a legnagyobb bluesénekesnő, aki fehér létére olyan tökélyre fejlesztette a stílust, mint még fekete elődei sohasem. Későbbi jelmondatához híven - "élj gyorsan, szeress szenvedélyesen, halj meg fiatalon" élt, sok rock legendához hasonlóan 27 évesen érte a halál. Amy Berg dokumentumfilmje az énekesnő rövid, ám annál mozgalmasabb életét követi nyomon.

Ashton Kutcher személyesíti meg Steve Jobsot, az Apple ikonná vált alapítóját Joshua Michael Stern rendkívül szórakoztató és inspiráló életrajzi filmjében. Miután eltanácsolják az egyetemről, Jobs másokkal együtt létrehozza az Apple Computer vállalatot, amelytől kilenc év elteltével távozni kényszerül. Több mint egy évtizeddel később azonban visszatér a céghez, és olyan változásokat indít el, amelyek az egykori aprócska vállalkozást a földkerekség egyik legértékesebb társaságává teszik. A Jobs – Gondolkozz másképp bensőséges portrét rajzol arról a mélyen elkötelezett, különleges férfiról, aki forradalmi újításaival örökre megváltoztatta a számítástechnikát és az egész világot.

Egy feledhetetlen barátság két feledhetetlen férfi között. A Dél-Afrikában uralkodó feszültséget és borzalmat megrendítő erővel jeleníti meg Richard Attenborough filmje egy fekete aktivistáról, Stephen Bikóról (Denzel Washington) és egy fehér újságíróról, aki az életét teszi kockára, hogy Biko történetét a világ elé tárja.
Miután tudomást szerez az apartheid borzalmairól Biko szemén keresztül, Donald Woods (Kevin Kline) újságíró ráébred, hogy barátját elhallgattatták a rendőrök. Woods elhatározza, hogy kiszabadul Dél-Afrikából és megismerteti Biko rendkívüli történetét a világgal. A felemelő, igaz eseményeken alapuló film felkavaró képet fest az ember leggonoszabb és leghősiesebb oldaláról.

A film Alfred Kinsey (Neeson) életének története, azé a férfié, aki fel akarta fedezni a nemzet legszemélyesebb titkait, és behatolt az emberi viselkedés rejtelmeibe. A történet gyermekkorától haláláig, hat évtizedet felölelve mutatja be Kinsey életét.

A szigorúan vallásos családja ellen lázadó Kinsey, akit vonzott az érzékiség világa, a Harvard egyetem zoológia szakán tanult, majd a gubacsdarazsakra specializálódott. Miután felkérték, hogy vendégtanárként tartson órákat a szex és a házasság biológiai vonatkozásairól az Indiana Egyetemen, megismerkedett egy szabadelvű egyetemi hallgatónővel, Clara McMillennel (Linney), akit feleségül vett. Amikor tanítványai tanácsot kértek tőle szexuális problémáikkal kapcsolatban, Kinsey rájött, hogy meglepő hiányosságok mutatkoznak a szexuális viselkedés tudományos adatait illetően, mivel még senki sem végzett klinikai vizsgálatot e téren.

Kinsey úgy döntött: kutatócsoportot szervez, amelynek tagjai Clyde Martin (Sarsgaard), Wardell Pomeroy (O Donnell) és Paul Gebhard (Hutton) lettek, és kidolgoztak egy olyan kérdezési technikát, amellyel segítenek legyőzni az emberek szégyellősségét, félelmét és bűntudatát, így az interjúalanyok szabadon beszélhetnek saját szexuális élményeikről. A professzor megkísérelte bebizonyítani, hogy minden ember szexuális viselkedése egyedülálló. Kutatótársaival együtt több ezer férfit kérdezett végig szexuális hajlamaikról, tapasztalataikról és fantáziáikról.

1948-ban Kinsey végérvényesen megváltoztatta az amerikai társadalmat, és médiaszenzációt keltett Sexual Behavior in the Human Male (A férfiak szexuális viselkedése) című könyvével, amelynek megjelenését a sajtóban az atombomba hatásával emlegették egy lapon. A könyv 250 000 példányban kelt el, és 12 nyelvre fordították le. De amikor az USA belépett az 1950-es évek sokkal paranoidabb jellegű hidegháborús korszakába, Kinsey következő tanulmánya, amely a nők szexuális viselkedéséről szólt, egyenesen az alapvető amerikai értékek ellen indított támadásnak minősült. Kinseyt sorozatos kritikákkal illették, kigúnyolták és mocskolták, s emiatt támogatói elfordultak tőle. Ezzel egyidejűleg a féltékenység megakadályozta azt, hogy a professzor felépítse saját szexuális utópiáját, a kutatócsoportja is felbomlott, ráadásul intim részletekbe menő vizsgálattal kellett szembenézniük.

Kinsey élete utolsó napjaiban hiábavaló kísérleteket tett annak érdekében, hogy biztosítsa alapítványa fennmaradását, mert attól tartott, hogy életműve kudarcba fulladt. Csupán utolsó interjúja során vált egyértelművé számára, milyen pozitív hatást gyakorolt az emberekre. Eközben értette meg azt is, hogy az alapkérdés mindig ugyanaz: hol végződik a szex, és hol kezdődik a szerelem – valami olyasmi, amelyre a tudomány sosem fogja megtalálni a tökéletes választ....

Roberto Duran profi debütálására 1968-ban került sor, amikor a fiú még csak 16 éves volt, karrierje ezt követően 34 évet ölelt fel. 1980 júniusában legyőzte Sugar Ray Leonardot, mellyel elnyerte a WBC középsúlyú világbajnoki övét, majd novemberben ismét a szorítók közé állt egy visszavágóra. A két legendás sportember, Roberto Duran és edzője, Ray Arcel megváltozatták egymás életét.

Martin Scorsese látványos filmeposza a közelmúlt és a jelen történelmének egyik legnagyobb személyiségét hozza közel hozzánk.

A film Tibet vallási vezetője, a XIV. Dalai Láma életét követi nyomon1937 és 1959 között. A történet elején egy kétéves gyermeket, Tenzin Gyatsot, elismerik Buddha reinkarnációjának. Figyelemmel kísérhetjük a gyermek felnövését, oktatását, fiatal éveit és felnőtté válását.

A film második felében hősünknek el kell hagynia Tibetet. A kínai megszállás drámai időszaka és az ezt követő felkelés alatt a Lámát igazi lelki vezetőként ismerjük meg, aki az erőszak hatására is képes megőrizni vallási tisztaságát és lelki nyugalmát.

A ma is élő Tenzin Gyatso önéletrajzi írásai alapján készült film az eseményeket a főhős gyerekkorától, a magas tisztségre való kiválasztásától követi végig egészen addig a napig, amíg a maoista Kínából kénytelen volt máig tartó száműzetésbe vonulni, ahonnan napjainkban a 2008-as pekingi nyári olimpiai játékokat bojkottáló, feltüzelt tömegeket próbálja békére inteni.

Az Úr 1661. esztendejében, egészen pontosan szeptember ötödikének reggelén Párizs úgy zsong, akár egy méhkas: Fouquet, a király mindenható főtanácsosa, tömlöcbe kerül az álnok Colbert parancsára, így az ifjú XIV. Lajos immár minden hatalmat a saját kezébe összpontosíthatott. Miközben minden rangú és rendű művészféle rohan, hogy örök hűségéről biztosítsa az isteni uralkodót, egyetlen ember emel szót a bukott főméltóság mellett, mégpedig Jean de La Fontaine, a költő. Colbert megfogadja: ha törik, ha szakad, móresre és alázatra tanítja a lázadót, királyságszerte az egyetlen pimaszt, aki arra vetemedik, hogy művészetét a király elibé helyezze. Ám La Fontaine sem akkor, sem később, dacára minden nyomorúságának, jottányit sem enged az elveiből. Pénztelenül is ellenáll, szórakozik, figyel, írja a Meséket, és gyilkos gúnyiratait a despota és dekadens rendszer ellen. La Fontaine és Colbert párviadala egész életüket végigkísérte.

A hetvenes évek elején egy ohiói sztriptízbár tulajdonosa „belenyúlt a tutiba“. Kitalált egy szexlapot, amelyhez képest a Playboy kisiskolások vasárnapi olvasmányának számított. Larry Flynt a Hustlerrel nemcsak tabutémákat feszegetett (és mutatott meg), hanem oda is mondogatott a maga stílusában. A közvélemény persze sokkot kapott: sokan felháborodtak, még többen vették a lapot (szó szerint és átvitt értelemben is), de közömbös senki sem maradt. Flynt közben egy médiabirodalom teljhatalmú ura lett. Százezrek imádták és milliókat irritált. Pereket akasztottak a nyakába, egy feldühödött ellenzője pedig rálőtt - ezek után tolószékhez láncolva élt. A lap és az önként vállalt Ügy tönkretette a saját és felesége életét is.

A valós történeten alapuló film maga is megosztotta a közönséget, de ennek ellenére rendezője, Forman, Arany Glóbusz díjat kapott, és a legjobb forgatókönyv kategóriában is nyert a film.

Burt Munro egy isten háta mögötti kisvárosban él valahol Új-Zélandon az 1960-as években. Az idős férfi különcségével kitűnik környezetéből, és bár szomszédjai nehezen viselik el szokatlan életmódját, mégis szeretet veszi körül. Saját világot teremt magának, amelynek két főszereplője van - ő és az 1920-as években gyártott Indian márkájú motorja. Egész életét a motor tökéletesítésének szenteli, és amikor úgy érzi, hogy elkészült vele, nekivág a nagy útnak. A világ egyik leghíresebb gyorsasági pályája az Utah állambeli Bonneville sóval borított síksága - itt akarja tesztelni Munro Indianját. Az út hosszú, és a 60-as évek felgyorsult életet élő Amerikájában úgy közlekedik a világ végéről érkező férfi, mintha egy idegen bolygón járna. Munrót különös és nyílt természete, fanatikusságában is tiszta vágyai átsegítik a nehézségeken; bármerre visz az útja, mindig nyomot hagy maga után azokban az emberekben, akikkel kapcsolatba került. Az utolsó pillanatokig akadályokkal teli útja végén mégis ott várja a siker. A világ egyik legidősebb versenyzője Indian motorjával új sebességi rekordot állít fel, amelyet 1967 óta senki sem tudott még megdönteni.

A film John Lennon életének öt, talán legizgalmasabb évét eleveníti fel. A Beatles "egy negyede", békeharcos, képzőművész és író. Élete mindig is bővelkedett drámában, cselszövésben és még összeesküvésekben is. A BBC filmje 30 évvel a halála után mutatja be életének egy meghatározó időszakát, ahogy Beatle John-ból ikonná vált, ahogy meghódította a világot miközben magánéleti és művészi válsága ellenpontozta a sikereket. Kitörölhetetlen nyomott hagyot a zene- és kultúrtörténetben a Beatles menedzser Brian Epstein halála, Lennon válása első feleségétől, elképesztő kapcsolata Yoko Ono-val, elmélyülő drogfogyasztása és a döntés, hogy elhagyja Angliát, hogy New York-ban kezdhessen új életet.

Lenny Bruce, a legendás stand-up komikus holttestére egy mocskos lakás vécéjében találtak rá. A halál oka: kábítószer túladagolás. A rock’n’roll legendákhoz hasonló, önpusztító életet élő humorista kisebb bárokban és lebujokban nyomta a sódert, amíg fel nem figyeltek zseniális tehetségére. A gátlástalan Lenny sosem tett lakatot a szájára és csak úgy dőlt belőle a trágárság, mégis őt emlegették Amerika élő lelkiismereteként. Folyamatos rendőri zaklatásoknak és letartóztatásoknak volt kitéve drogozásai, beszólásai és botrányos fellépései miatt, de ő csak feszítette tovább a húrt egészen 1966-ban bekövetkezett haláláig.

A két Oscar®-díjas Dustin Hoffman döbbenetes erejű alakítást nyújt a hetvenes évek egyik legnagyobb kultuszfilmjében, amelyet 6 Oscar®-díjra jelöltek. A film rendezője Bob Fosse, a legendás Broadway koreográfus és filmrendező, akinek nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint a Kabaré vagy a Mindhalálig zene.

Digitálisan felújított változat!

Leonardo Da Vinci a legnagyobb zsenije, a zsenik legnagyobb korának a reneszánsznak. A magányos, az ellentmondásos ember, aki olyanokat álmodott, amelyeket addig még soha senki. Aki olyan dolgokat is látott, amelyeket kortársai elképzelni sem tudtak. Születése után 500 évvel később is sok mident fed a titok homálya.

1. rész
Leonardo Da Vincit, ember feletti lángelméje folytán már életében legendák lengték körül. Nem csak azért, mert kiváló festő, szobtász, építész, anatómus, botanikus, zenész volt, hanem ezért is, mert oly keveset tudtak róla. Ez az ember, aki kötetek egész sorát írta tele jellegzetes tükörírásával, önmagáról keveset írt. Képet is csak egyet hagyott önmagáról…

A kis Leonardót, születése után apja elszakította édesanyjától, egy Caterina nevű helybéli parasztlánytól. Az anyai szeretet hiánya bizonyára hozzájárult ahhoz, hogy Leonardo zárkózott, befelé forduló gyermekké vált.

2. rész
1482-ben Leonardo úgy határoz, hogy elhagyja Firenzét, és Lodovico il Moro milánói fejedelemnek ajánlja tudását. A gazdag udvarban szívélyes fogadtatásban részesül, de a fejedelem számára inkább feltalálói képessége, mintsem művészi hírneve miatt szimpatikus a fiatal polihisztor. Leonardo különös lelkesedéssel tanulmányozza a különféle technikai
gépezetek működését, és számtalan technikai-és anatómiai felfedezéssel gazdagítja a tudományt. Egy időre festőből tudóssá válik. Rövidesen azonban belekezd Francesco Sforza hatalmas lovas szobrának elkészítésébe is.

3. rész

Steven Spielberg izgalmas, látványos és bölcs filmjét 12 Oscar®-díjra jelölték. Daniel Day-Lewis a színészi beleélés csodáját mutatja: megérdemelten nyert Oscar®-díjat különleges teljesítményéért.

Az amerikai történelem egyik legizgalmasabb figurája, Lincoln elnök a véres polgárháború utolsó hónapjaiban olyan döntésre készül, amely örökre megváltoztathatja a történelmet: mindenáron törvénybe akarja iktatni a rabszolgaság eltörlését. A jó ügy érdekében bonyolult hatalmi játékok, intrikák és diplomáciai manôverek kezdôdnek. A háború pedig egyre több áldozatot követel… Sally Field és Tommy Lee Jones játékát is Oscar®-díjra jelölték: nekik is köszönhetô, hogy a Lincoln feledhetetlen alkotás lett, melybôl biztosan klasszikus válik.