életrajzi

A Piaf rendezőjének életrajzi ihletésű filmjében Grace Kelly (Nicole Kidman), a gyönyörű és tehetséges színésznő 1956-ban feladja filmes karrierjét, és feleségül megy szerelméhez, III. Rainier monacói herceghez (Tim Roth). Alfred Hitchcock hat évvel a menyegzőt követően szeretné múzsáját visszacsábítani Hollywoodba, hogy játssza el a Marnie főszerepét Sean Connery oldalán. Óriási a kísértés, de egyben a felelősség is, a herceg ugyanis komoly politikai problémával szembesül: A francia elnök, Charles de Gaulle meg akarja adóztatni Monacót, sőt elvenné a városállam függetlenségét. III. Rainier ultimátumot ad Grace-nek: vagy visszatér a csillogó Hollywoodba, vagy élete legnagyobb szerepében áll helyt, Monaco hercegnéjeként…

A hidegháború idején járunk. Bobby Fisher igazi sakk tehetség, talán a valaha volt legnagyobb amerikai játékos. A sakk világát évtizedek óta egy orosz nagymester uralja, háttérben a szovjet vezetés támogatásával, akik szerint ez Szovjetunió Nyugat feletti szellemi fölényét is bizonyítja. Fischer azonban most igazi esélyt jelent Amerikának, hogy megtörje a szovjet uralmat. 1972-ben először Reykjavikban áll ki a jelenlegi szovjet bajnok, Boris Szpasszkij ellen. A játszmát hatalmas médiaérdeklődés kíséri, hiszen politikailag is fontos a mérkőzés: Kelet és Nyugat feszül itt egymának. Már csak egy probléma van: Bobby Fisher paranoiás betegségben szenved, s meg van róla győződve, hogy a világ összeesküdött ellene, így inkább nem akar kiállni ellenfele ellen. Szpasszkij azonban nem így akar győzni, így mindent megtesz, hogy az összecsapás létrejöjjön.

1976 – a Forma 1 aranykora, a hihetetlenül izgalmas és látványos száguldó cirkusz legendás szezonja, két felejthetetlen versenyző harcával: James Hunt, a vagány brit pilóta (Chris Hemsworth), a Forma 1 rocksztárja és Niki Lauda (Daniel Brühl), az osztrák fegyelmezett zseni, az 1975-ös világbajnok néz egymással farkasszemet a világ legveszélyesebb pályáin. Igazi ellenfelek, akik bármire képesek a győzelemért.
Lauda a sporttörténelem egyik legemlékezetesebb teljesítményét viszi véghez: alig hat héttel súlyos balesete után újra volán mögé ül, hogy visszaszerezze bajnoki címét, és bebizonyítsa, hogy ebben a hajszában mindenkinél gyorsabb. Mert minél közelebb vagy a halálhoz, annál jobban dübörög benned az élet…

A harcos Micky Ward (Mark Wahlberg), a legendás ír ökölvívó igaz történetét és a hírnév felé vezető útját meséli el. A drámai momentumokkal és humorral fűszerezett alkotás a szeretet és a büszkeség magával ragadó példázata. Számtalan rangos filmes elismerése is azt mutatja, hogy méltán pályázhat az év egyik legnagyszerűbb filmje címre.

Az Oscar®-díjas Anthony Hopkins és Helen Mirren* lenyűgöző alakítást nyújt ebben az izgalmas, magával ragadó és mulatságos történetben, amely minden idők egyik legismertebb filmjének megszületéséről szól. A végtelen egóval és rendíthetetlen magabiztossággal megvert-megáldott rendező, Alfred Hitchcock (Hopkins) egy rettenetes sorozatgyilkosság megszállottjává válik. Filmet szeretne készíteni belőle, ám a stúdiók visszariadnak a borzasztó történettől, és nem segítenek. A végsőkig eltökélt mester azonban hírnevét, otthonát, sőt még felesége, Alma (Mirren) szerelmét is kockára teszi a szent cél: a Psycho érdekében.

Egy jósnő egyszer azt jósolta neki, hogy híres emberként tér majd vissza, és egész Odensee-t kivilágítják a kedvéért.
Melyik gyermek ne ismerné Hans Christian Andersen nevét és tündérmeséit? Viszont sokan nem ismerik Andersen kalandos gyermekkorát és ifjúkorát. Ez a vadonatúj életrajzi film, Andersen 17. életévét emeli reflektorfénybe, s követi nyomon. Dickensi figuraként látta meg a napvilágot, s a legnagyobb szegénységből a legnagyobb íróvá lett Európában.

Todd Haynes rendező filmje merész vállalkozás az élő amerikai zenészlegenda, a XX. század egyik legkiválóbb és legtitokzatosabb művészének, Bob Dylan életének a bemutatására. Nem hagyományos életrajzi filmet látunk, hiszen a filmben hat színész alakítja Dylant, életének és karrierjének számos pontjain. Az összetett személyiségű, és állandó változásban lévő alkotó életúja hat különböző korú, fajú és nemű ember életén keresztül jelenik meg.

Bob Dylan bőrébe olyan világsztárok bújnak, mint Cate Blanchett, Christian Bale, Heath Ledger, Richard Gere. Az idei Golden Globe díjátadáson alakításáért Cate Blanchett kapta a legjobb mellékszereplő díját.

Iris Murdoch és John Bayley 40 éven át tartó szerelme megható és inspiráló képet fest a néző számára a szerelem lényegéről - azt mintázza, hogy társunkkal együtt élni egy életen át annyit tesz, mint folytonos kölcsönhatásban lenni egy másik ember zavarbaejtően összetett személyiségével, fáradságos erőfeszítéseivel és csodálatos meglepetéseivel. A XX. század irodalmi nagyjai között az övék volt az egyik legnagyobb románc. De történetük ezen túl arról is szól, hogy igenis lehetséges, hogy egy nagy szerelem az élet legtragikusabb és legrejtélyesebb eseményein túl is megmaradjon. És ez felemelő érzés. Iris Murdoch, a gyakran "Anglia legragyogóbb elméjű asszonya"-ként emlegetett írónő, rendkívüli személyiség volt, akit nemzedéke valóságos ikonként tisztelt Nagy-Britanniában. Oxfordi diákéveitől kezdve -, amikor szabadosságával hozta lázba környezetét -, egész filozófusi és regényírói pályafutása során Iris valóban megelőzte korát.

Leonardo DiCaprio (Eredet, Véres gyémánt) remekel J. Edgar Hoover szerepében, aki közel ötven éven át volt az FBI feje. Hoovert, aki nemcsak szolgálta, de kedve szerint alakította is az igazságot, félték, tisztelték, bírálták, bámulták. Módszerei egyszerre voltak kíméletlenek és hősiesek, legnagyobb jutalomnak pedig a világ elismerését tartotta. A zárt ajtók mögött azonban Hoover olyan titkokat rejtegetett, amelyek lerombolhatták volna a nimbuszát, tönkretehették volna a karrierjét és az életét. Az Oscar®-díjas Clint Eastwood (Nincs bocsánat, Millió dolláros bébi) kiváló filmjében olyan további sztárokat láthatunk, mint Naomi Watts (21 gramm), Armie Hammer (Social Network – A közösségi háló) és az Oscar®-díjas Judi Dench (Szerelmes Shakespeare), aki Hoover túlgondoskodó anyját alakítja.

Janis Joplin volt a legnagyobb bluesénekesnő, aki fehér létére olyan tökélyre fejlesztette a stílust, mint még fekete elődei sohasem. Későbbi jelmondatához híven - "élj gyorsan, szeress szenvedélyesen, halj meg fiatalon" élt, sok rock legendához hasonlóan 27 évesen érte a halál. Amy Berg dokumentumfilmje az énekesnő rövid, ám annál mozgalmasabb életét követi nyomon.

Ashton Kutcher személyesíti meg Steve Jobsot, az Apple ikonná vált alapítóját Joshua Michael Stern rendkívül szórakoztató és inspiráló életrajzi filmjében. Miután eltanácsolják az egyetemről, Jobs másokkal együtt létrehozza az Apple Computer vállalatot, amelytől kilenc év elteltével távozni kényszerül. Több mint egy évtizeddel később azonban visszatér a céghez, és olyan változásokat indít el, amelyek az egykori aprócska vállalkozást a földkerekség egyik legértékesebb társaságává teszik. A Jobs – Gondolkozz másképp bensőséges portrét rajzol arról a mélyen elkötelezett, különleges férfiról, aki forradalmi újításaival örökre megváltoztatta a számítástechnikát és az egész világot.

Miss Shepherd (Maggie Smith), az ismeretlen múltú asszony „egy kis időre” leparkol a furgonjával Alan Bennett (Alex Jennings) londoni kocsifeljárójára, majd 15 évre ott ragad. A kelletlen szívesség egy mindkét fél életét megváltoztató kapcsolat kezdetét jelenti. Az elismert rendező, Nicholas Hytner és a páratlan forgatókönyvíró, Alan Bennett újabb közös munkája ez a különleges, megható film.

Ian Softley rendezésében a Backbeat egy energikus, zenés dráma,
mely a befutás előtti Beatles krónikája abból az időből, amikor Hamburgban
keresték a sikert. Ahogy egyre népszerűbbek lesznek, az ötödik Beatle,
Stuart Sutcliffe basszusgitáros szerelmes lesz, és végül választania
kell legjobb barátja, John Lennon, új szerelme és a világ legnagyobb
bandája között.

A Backbeat csupa vitalitás és szív, a zenéjében hallunk rock klasszikusokat,
valamint Dave Grohl (Foo Fighters), David Pirner (Soul Asylum)
és Mike Mills (R.E.M.) zenéit.

Egy feledhetetlen barátság két feledhetetlen férfi között. A Dél-Afrikában uralkodó feszültséget és borzalmat megrendítő erővel jeleníti meg Richard Attenborough filmje egy fekete aktivistáról, Stephen Bikóról (Denzel Washington) és egy fehér újságíróról, aki az életét teszi kockára, hogy Biko történetét a világ elé tárja.
Miután tudomást szerez az apartheid borzalmairól Biko szemén keresztül, Donald Woods (Kevin Kline) újságíró ráébred, hogy barátját elhallgattatták a rendőrök. Woods elhatározza, hogy kiszabadul Dél-Afrikából és megismerteti Biko rendkívüli történetét a világgal. A felemelő, igaz eseményeken alapuló film felkavaró képet fest az ember leggonoszabb és leghősiesebb oldaláról.

A film Alfred Kinsey (Neeson) életének története, azé a férfié, aki fel akarta fedezni a nemzet legszemélyesebb titkait, és behatolt az emberi viselkedés rejtelmeibe. A történet gyermekkorától haláláig, hat évtizedet felölelve mutatja be Kinsey életét.

A szigorúan vallásos családja ellen lázadó Kinsey, akit vonzott az érzékiség világa, a Harvard egyetem zoológia szakán tanult, majd a gubacsdarazsakra specializálódott. Miután felkérték, hogy vendégtanárként tartson órákat a szex és a házasság biológiai vonatkozásairól az Indiana Egyetemen, megismerkedett egy szabadelvű egyetemi hallgatónővel, Clara McMillennel (Linney), akit feleségül vett. Amikor tanítványai tanácsot kértek tőle szexuális problémáikkal kapcsolatban, Kinsey rájött, hogy meglepő hiányosságok mutatkoznak a szexuális viselkedés tudományos adatait illetően, mivel még senki sem végzett klinikai vizsgálatot e téren.

Kinsey úgy döntött: kutatócsoportot szervez, amelynek tagjai Clyde Martin (Sarsgaard), Wardell Pomeroy (O Donnell) és Paul Gebhard (Hutton) lettek, és kidolgoztak egy olyan kérdezési technikát, amellyel segítenek legyőzni az emberek szégyellősségét, félelmét és bűntudatát, így az interjúalanyok szabadon beszélhetnek saját szexuális élményeikről. A professzor megkísérelte bebizonyítani, hogy minden ember szexuális viselkedése egyedülálló. Kutatótársaival együtt több ezer férfit kérdezett végig szexuális hajlamaikról, tapasztalataikról és fantáziáikról.

1948-ban Kinsey végérvényesen megváltoztatta az amerikai társadalmat, és médiaszenzációt keltett Sexual Behavior in the Human Male (A férfiak szexuális viselkedése) című könyvével, amelynek megjelenését a sajtóban az atombomba hatásával emlegették egy lapon. A könyv 250 000 példányban kelt el, és 12 nyelvre fordították le. De amikor az USA belépett az 1950-es évek sokkal paranoidabb jellegű hidegháborús korszakába, Kinsey következő tanulmánya, amely a nők szexuális viselkedéséről szólt, egyenesen az alapvető amerikai értékek ellen indított támadásnak minősült. Kinseyt sorozatos kritikákkal illették, kigúnyolták és mocskolták, s emiatt támogatói elfordultak tőle. Ezzel egyidejűleg a féltékenység megakadályozta azt, hogy a professzor felépítse saját szexuális utópiáját, a kutatócsoportja is felbomlott, ráadásul intim részletekbe menő vizsgálattal kellett szembenézniük.

Kinsey élete utolsó napjaiban hiábavaló kísérleteket tett annak érdekében, hogy biztosítsa alapítványa fennmaradását, mert attól tartott, hogy életműve kudarcba fulladt. Csupán utolsó interjúja során vált egyértelművé számára, milyen pozitív hatást gyakorolt az emberekre. Eközben értette meg azt is, hogy az alapkérdés mindig ugyanaz: hol végződik a szex, és hol kezdődik a szerelem – valami olyasmi, amelyre a tudomány sosem fogja megtalálni a tökéletes választ....

Amikor 1939-ben Franklin Delano Roosevelt elnök (Bill Murray) egy hétvégére vendégül látja rezidenciáján Anglia királyát és királynőjét (Samuel West és Olivia Colman), először kerül sor arra, hogy egy angol uralkodó Amerikába látogasson. Mivel Angliát épp egy közelgő háború veszélye fenyegeti Németország ellen, a királyi udvar nagy reményeket fűz ahhoz, hogy Roosevelten keresztül amerikai támogatáshoz jutnak.
A nemzetközi válsághelyzet mellett azonban az elnök háza táján sem éppen békés az élet, és felesége, Eleanor (Olivia Williams), édesanyja, Sara (Elizabeth Wilson), valamint titkárnője, Missy (Elizabeth Marvel) egyaránt fontos szerepet játszanak abban, hogy a hétvége igazán emlékezetesen sikerüljön.
Daisy (Laura Linney), az elnök távoli unokatestvére nézőpontjából megismert hétvégén nem csupán két nagy nemzet lép különleges kapcsolatba egymással, hanem Daisy is sokat tanul a szerelem és a barátság rejtélyes természetéről.

1952 telén rendőrök érkeztek Alan Turing (Benedict Cumberbatch), az elismert matematikus, kódfejtő és háborús hős otthonához, hogy kivizsgáljanak egy bejelentett betörést. Végül azonban magát, Turingot tartoztatták le „közerkölcsöt sértő viselkedés” miatt, hogy elítéljék és testet-lelket megalázó meghurcoltatásnak vessék alá azért, mert homoszexuális volt. A rendőröknek persze fogalmuk sem volt arról, hogy valójában a modern kor számítástechnikájának egyik pionírját tartóztatták le. Ráadásul anno tudósokból, nyelvészekből, sakkbajnokokból és hírszerzőkből álló válogatott csapata élén feltörte a feltörhetetlennek tartott Enigmát, Németország II. világháborús kódrejtő berendezését. A Kódjátszma magával ragadóan feszült képet fest egy zaklatott, de briliáns elméről, egy zseniről, akinek a rá nehezedő hatalmas nyomás ellenére sikerült évekkel megrövidítenie a háborút, hogy ezzel milliók életét mentse meg.