életrajzi

Ashton Kutcher személyesíti meg Steve Jobsot, az Apple ikonná vált alapítóját Joshua Michael Stern rendkívül szórakoztató és inspiráló életrajzi filmjében. Miután eltanácsolják az egyetemről, Jobs másokkal együtt létrehozza az Apple Computer vállalatot, amelytől kilenc év elteltével távozni kényszerül. Több mint egy évtizeddel később azonban visszatér a céghez, és olyan változásokat indít el, amelyek az egykori aprócska vállalkozást a földkerekség egyik legértékesebb társaságává teszik. A Jobs – Gondolkozz másképp bensőséges portrét rajzol arról a mélyen elkötelezett, különleges férfiról, aki forradalmi újításaival örökre megváltoztatta a számítástechnikát és az egész világot.

A híres Jackie Onassis különc nagynénje és unokatestvére, a Nagy és Kis Edie a New York-i társaság krémjéhez tartoznak, míg vissza nem vonulnak az elittől, és menedéket keresnek Long Island-i nyaralójukban, Grey Gardensben. Vagyonuk megcsappan, a külvilággal való kapcsolatuk egyre szűkül. Jackie Onassis pedig rokonai megmentésére siet.

Egy feledhetetlen barátság két feledhetetlen férfi között. A Dél-Afrikában uralkodó feszültséget és borzalmat megrendítő erővel jeleníti meg Richard Attenborough filmje egy fekete aktivistáról, Stephen Bikóról (Denzel Washington) és egy fehér újságíróról, aki az életét teszi kockára, hogy Biko történetét a világ elé tárja.
Miután tudomást szerez az apartheid borzalmairól Biko szemén keresztül, Donald Woods (Kevin Kline) újságíró ráébred, hogy barátját elhallgattatták a rendőrök. Woods elhatározza, hogy kiszabadul Dél-Afrikából és megismerteti Biko rendkívüli történetét a világgal. A felemelő, igaz eseményeken alapuló film felkavaró képet fest az ember leggonoszabb és leghősiesebb oldaláról.

A film Alfred Kinsey (Neeson) életének története, azé a férfié, aki fel akarta fedezni a nemzet legszemélyesebb titkait, és behatolt az emberi viselkedés rejtelmeibe. A történet gyermekkorától haláláig, hat évtizedet felölelve mutatja be Kinsey életét.

A szigorúan vallásos családja ellen lázadó Kinsey, akit vonzott az érzékiség világa, a Harvard egyetem zoológia szakán tanult, majd a gubacsdarazsakra specializálódott. Miután felkérték, hogy vendégtanárként tartson órákat a szex és a házasság biológiai vonatkozásairól az Indiana Egyetemen, megismerkedett egy szabadelvű egyetemi hallgatónővel, Clara McMillennel (Linney), akit feleségül vett. Amikor tanítványai tanácsot kértek tőle szexuális problémáikkal kapcsolatban, Kinsey rájött, hogy meglepő hiányosságok mutatkoznak a szexuális viselkedés tudományos adatait illetően, mivel még senki sem végzett klinikai vizsgálatot e téren.

Kinsey úgy döntött: kutatócsoportot szervez, amelynek tagjai Clyde Martin (Sarsgaard), Wardell Pomeroy (O Donnell) és Paul Gebhard (Hutton) lettek, és kidolgoztak egy olyan kérdezési technikát, amellyel segítenek legyőzni az emberek szégyellősségét, félelmét és bűntudatát, így az interjúalanyok szabadon beszélhetnek saját szexuális élményeikről. A professzor megkísérelte bebizonyítani, hogy minden ember szexuális viselkedése egyedülálló. Kutatótársaival együtt több ezer férfit kérdezett végig szexuális hajlamaikról, tapasztalataikról és fantáziáikról.

1948-ban Kinsey végérvényesen megváltoztatta az amerikai társadalmat, és médiaszenzációt keltett Sexual Behavior in the Human Male (A férfiak szexuális viselkedése) című könyvével, amelynek megjelenését a sajtóban az atombomba hatásával emlegették egy lapon. A könyv 250 000 példányban kelt el, és 12 nyelvre fordították le. De amikor az USA belépett az 1950-es évek sokkal paranoidabb jellegű hidegháborús korszakába, Kinsey következő tanulmánya, amely a nők szexuális viselkedéséről szólt, egyenesen az alapvető amerikai értékek ellen indított támadásnak minősült. Kinseyt sorozatos kritikákkal illették, kigúnyolták és mocskolták, s emiatt támogatói elfordultak tőle. Ezzel egyidejűleg a féltékenység megakadályozta azt, hogy a professzor felépítse saját szexuális utópiáját, a kutatócsoportja is felbomlott, ráadásul intim részletekbe menő vizsgálattal kellett szembenézniük.

Kinsey élete utolsó napjaiban hiábavaló kísérleteket tett annak érdekében, hogy biztosítsa alapítványa fennmaradását, mert attól tartott, hogy életműve kudarcba fulladt. Csupán utolsó interjúja során vált egyértelművé számára, milyen pozitív hatást gyakorolt az emberekre. Eközben értette meg azt is, hogy az alapkérdés mindig ugyanaz: hol végződik a szex, és hol kezdődik a szerelem – valami olyasmi, amelyre a tudomány sosem fogja megtalálni a tökéletes választ....

1952 telén rendőrök érkeztek Alan Turing (Benedict Cumberbatch), az elismert matematikus, kódfejtő és háborús hős otthonához, hogy kivizsgáljanak egy bejelentett betörést. Végül azonban magát, Turingot tartoztatták le „közerkölcsöt sértő viselkedés” miatt, hogy elítéljék és testet-lelket megalázó meghurcoltatásnak vessék alá azért, mert homoszexuális volt. A rendőröknek persze fogalmuk sem volt arról, hogy valójában a modern kor számítástechnikájának egyik pionírját tartóztatták le. Ráadásul anno tudósokból, nyelvészekből, sakkbajnokokból és hírszerzőkből álló válogatott csapata élén feltörte a feltörhetetlennek tartott Enigmát, Németország II. világháborús kódrejtő berendezését. A Kódjátszma magával ragadóan feszült képet fest egy zaklatott, de briliáns elméről, egy zseniről, akinek a rá nehezedő hatalmas nyomás ellenére sikerült évekkel megrövidítenie a háborút, hogy ezzel milliók életét mentse meg.

Roberto Duran profi debütálására 1968-ban került sor, amikor a fiú még csak 16 éves volt, karrierje ezt követően 34 évet ölelt fel. 1980 júniusában legyőzte Sugar Ray Leonardot, mellyel elnyerte a WBC középsúlyú világbajnoki övét, majd novemberben ismét a szorítók közé állt egy visszavágóra. A két legendás sportember, Roberto Duran és edzője, Ray Arcel megváltozatták egymás életét.

Martin Scorsese látványos filmeposza a közelmúlt és a jelen történelmének egyik legnagyobb személyiségét hozza közel hozzánk.

A film Tibet vallási vezetője, a XIV. Dalai Láma életét követi nyomon1937 és 1959 között. A történet elején egy kétéves gyermeket, Tenzin Gyatsot, elismerik Buddha reinkarnációjának. Figyelemmel kísérhetjük a gyermek felnövését, oktatását, fiatal éveit és felnőtté válását.

A film második felében hősünknek el kell hagynia Tibetet. A kínai megszállás drámai időszaka és az ezt követő felkelés alatt a Lámát igazi lelki vezetőként ismerjük meg, aki az erőszak hatására is képes megőrizni vallási tisztaságát és lelki nyugalmát.

A ma is élő Tenzin Gyatso önéletrajzi írásai alapján készült film az eseményeket a főhős gyerekkorától, a magas tisztségre való kiválasztásától követi végig egészen addig a napig, amíg a maoista Kínából kénytelen volt máig tartó száműzetésbe vonulni, ahonnan napjainkban a 2008-as pekingi nyári olimpiai játékokat bojkottáló, feltüzelt tömegeket próbálja békére inteni.

Az Úr 1661. esztendejében, egészen pontosan szeptember ötödikének reggelén Párizs úgy zsong, akár egy méhkas: Fouquet, a király mindenható főtanácsosa, tömlöcbe kerül az álnok Colbert parancsára, így az ifjú XIV. Lajos immár minden hatalmat a saját kezébe összpontosíthatott. Miközben minden rangú és rendű művészféle rohan, hogy örök hűségéről biztosítsa az isteni uralkodót, egyetlen ember emel szót a bukott főméltóság mellett, mégpedig Jean de La Fontaine, a költő. Colbert megfogadja: ha törik, ha szakad, móresre és alázatra tanítja a lázadót, királyságszerte az egyetlen pimaszt, aki arra vetemedik, hogy művészetét a király elibé helyezze. Ám La Fontaine sem akkor, sem később, dacára minden nyomorúságának, jottányit sem enged az elveiből. Pénztelenül is ellenáll, szórakozik, figyel, írja a Meséket, és gyilkos gúnyiratait a despota és dekadens rendszer ellen. La Fontaine és Colbert párviadala egész életüket végigkísérte.

Visszaemlékezés a New York Post fiatal újságírójának tollából, aki ritka és ijesztő betegséggel vívott csatát.
Susannah Cahalan egy kórteremben ébredt – az ágyához szíjazva, folyamatos felügyelet mellett. Nem tudott megmozdulni, és a beszédre is képtelen. A közel egyhónapos kórházi tartózkodása alatt készült papírjai pszichózisról, agresszióról és válságos instabilitásról tanúskodnak. Pedig néhány hete még teljesen egészséges életet élt első komoly kapcsolatában, felfelé ívelő karrierrel.

A német szerzői film kétségkívül legkarizmatikusabb kettőse Werner Herzog és Klaus Kinski. A rendező nyolc évvel a színész halála után felkeresi a sorsszerű kapcsolat színhelyeit és állomásait. Felidézi a legendás, kölcsönös gyilkossági fenyegetőzésekkel járó veszekedéseket a dühkitöréseiről ismert Kinskivel.

A személyes hangú dokumentumfilm egy rendkívüli színészegyéniség portréja és egy különös barátság története.

Lenny Bruce, a legendás stand-up komikus holttestére egy mocskos lakás vécéjében találtak rá. A halál oka: kábítószer túladagolás. A rock’n’roll legendákhoz hasonló, önpusztító életet élő humorista kisebb bárokban és lebujokban nyomta a sódert, amíg fel nem figyeltek zseniális tehetségére. A gátlástalan Lenny sosem tett lakatot a szájára és csak úgy dőlt belőle a trágárság, mégis őt emlegették Amerika élő lelkiismereteként. Folyamatos rendőri zaklatásoknak és letartóztatásoknak volt kitéve drogozásai, beszólásai és botrányos fellépései miatt, de ő csak feszítette tovább a húrt egészen 1966-ban bekövetkezett haláláig.

A két Oscar®-díjas Dustin Hoffman döbbenetes erejű alakítást nyújt a hetvenes évek egyik legnagyobb kultuszfilmjében, amelyet 6 Oscar®-díjra jelöltek. A film rendezője Bob Fosse, a legendás Broadway koreográfus és filmrendező, akinek nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint a Kabaré vagy a Mindhalálig zene.

Lenny Bruce üstökösként robbant be a komédia világába. A bárok, szórakozóhelyek színpadán Lenny előtt csak gondosan fésült, mai kifejezéssel élve politikailag korrekt tréfamesterek adtak elő hasonlóan jól fésült vicceket és magánszámokat, Lenny azonban kíméletlen őszinteséggel tárta fel a lelkét és vaskos humorával nem kímélt senkit és semmit - legkevésbé önmagát.

Bob Fosse nagyszerű filmjében Dustin Hoffman felejthetetlen alakításával kel újra életre Mr. Trágár, a 60-as évek közönségét felrázó és megbotránkoztató humorista, aki a gyors siker után élete utolsó éveiben a kábítószer rabjaként, kiégett sztárként saját frusztrációit és démonait jelenítette meg a színpadon döbbenetes magánszámaiban.

Lenny-t kilencszer tartóztatták le, kétszer kábítószer-birtoklásért, hét alkalommal pedig színpadi trágárságért. 41 éves korában a kábítószer vetett véget pályafutásának és életének...

Bob Fosse rendezői életműve mindössze hat filmből áll, de ebből a hat filmből legalább hármat a filmtörténet legjobbjai között tartanak számon. A Kabaré és a Mindhalálig zene mellett a Lenny volt Fosse harmadik felejthetetlen alkotása, amelyet bemutatása évében hat Oscar-díjra is jelöltek!

Digitálisan felújított változat!

Leonardo Da Vinci a legnagyobb zsenije, a zsenik legnagyobb korának a reneszánsznak. A magányos, az ellentmondásos ember, aki olyanokat álmodott, amelyeket addig még soha senki. Aki olyan dolgokat is látott, amelyeket kortársai elképzelni sem tudtak. Születése után 500 évvel később is sok mident fed a titok homálya.

1. rész
Leonardo Da Vincit, ember feletti lángelméje folytán már életében legendák lengték körül. Nem csak azért, mert kiváló festő, szobtász, építész, anatómus, botanikus, zenész volt, hanem ezért is, mert oly keveset tudtak róla. Ez az ember, aki kötetek egész sorát írta tele jellegzetes tükörírásával, önmagáról keveset írt. Képet is csak egyet hagyott önmagáról…

A kis Leonardót, születése után apja elszakította édesanyjától, egy Caterina nevű helybéli parasztlánytól. Az anyai szeretet hiánya bizonyára hozzájárult ahhoz, hogy Leonardo zárkózott, befelé forduló gyermekké vált.

2. rész
1482-ben Leonardo úgy határoz, hogy elhagyja Firenzét, és Lodovico il Moro milánói fejedelemnek ajánlja tudását. A gazdag udvarban szívélyes fogadtatásban részesül, de a fejedelem számára inkább feltalálói képessége, mintsem művészi hírneve miatt szimpatikus a fiatal polihisztor. Leonardo különös lelkesedéssel tanulmányozza a különféle technikai
gépezetek működését, és számtalan technikai-és anatómiai felfedezéssel gazdagítja a tudományt. Egy időre festőből tudóssá válik. Rövidesen azonban belekezd Francesco Sforza hatalmas lovas szobrának elkészítésébe is.

3. rész

Steven Spielberg izgalmas, látványos és bölcs filmjét 12 Oscar®-díjra jelölték. Daniel Day-Lewis a színészi beleélés csodáját mutatja: megérdemelten nyert Oscar®-díjat különleges teljesítményéért.

Az amerikai történelem egyik legizgalmasabb figurája, Lincoln elnök a véres polgárháború utolsó hónapjaiban olyan döntésre készül, amely örökre megváltoztathatja a történelmet: mindenáron törvénybe akarja iktatni a rabszolgaság eltörlését. A jó ügy érdekében bonyolult hatalmi játékok, intrikák és diplomáciai manôverek kezdôdnek. A háború pedig egyre több áldozatot követel… Sally Field és Tommy Lee Jones játékát is Oscar®-díjra jelölték: nekik is köszönhetô, hogy a Lincoln feledhetetlen alkotás lett, melybôl biztosan klasszikus válik.

Nelson Mandela dél-afrikai ügyvédnek elege lett az Apartheid-rendszer brutális zsarnokságából, ezért a '40-es években csatlakozik az Afrikai Nemzeti Kongresszushoz. A Sharpeville-i mészárlás után úgy gondolja, hogy eljött az ideje a fegyveres ellenállásnak. Hamarosan őt és társait életfogytiglani fegyházra ítélik hazaárulásért. Feleségét Winniet is meghurcolják. Mandela évtizedeket tölt börtönben, de közben szelleme töretlenül szárnyal. Utat talál a rácsokon belül, sőt az országhatárok sem tudják útját állni és idővel nemzetközi üggyé válik. Míg Winnie eltökéltsége az évek folyamán erőszakos kegyetlenséggé válik, addig Mandela felülemelkedik a kicsinyes érzelmeken és a mozgalom híres vezéralakjává válik. Kiszabadulás után ő lesz a Dél-afrikai Köztársaság első színes bőrű elnöke.

A II. világháború megrendítő eseményei után járunk, a csőd szélén álló afro-amerikai polgárjogi szervezet, az NAACP Thurgood Marshallt (Chadwick Boseman – Fekete Párduc) küldi el a konzervatív Connecticutba, hogy megvédjen egy fekete bőrű sofőrt gazdag munkaadójával szemben. A nagy sajtóérdeklődésre számot tartó perben a vád: szexuális zaklatás és gyilkossági kísérlet. Marshall egy fiatal zsidó ügyvéddel, Samuel Friedmannel karöltve próbálja meg feltárni az igazságot egy félelemmel és előítéletekkel teli környezetben. A Marshall – Állj ki az igazságért felemelő igaz történet egy mérföldkőnek számító tárgyalásról, ami hozzájárult ahhoz, hogy Thurgood Marshall legyen az első afro-amerikai, akit a Legfelsőbb Bíróság tagjává választottak.

Az alig 36 évesen, máig sem teljesen tisztázott körülmények között eltávozott sztár életét mindvégig titkok és rejtélyek lengték be. A már fiatalon hatalmas célokat maga elé kitűz
Norma Jean (Ashley Judd) gyermekkora feldolgozhatatlan sebeit még felnőttként is magán viselte. A 20 évesen Marilyn Monroe-vá (Mira Sorvino) változott, vonzó, szexi hangú lány szédületes karriert futott be.Három romba döntött házassága, magánéleti problémái és korai halála egyben a legtragikusabb sorsú emberré is tették.  A férfi tömegeket megőrjítő, démon csupán saját karrierje áldozata volt?