életrajzi

Iris Murdoch és John Bayley 40 éven át tartó szerelme megható és inspiráló képet fest a néző számára a szerelem lényegéről - azt mintázza, hogy társunkkal együtt élni egy életen át annyit tesz, mint folytonos kölcsönhatásban lenni egy másik ember zavarbaejtően összetett személyiségével, fáradságos erőfeszítéseivel és csodálatos meglepetéseivel. A XX. század irodalmi nagyjai között az övék volt az egyik legnagyobb románc. De történetük ezen túl arról is szól, hogy igenis lehetséges, hogy egy nagy szerelem az élet legtragikusabb és legrejtélyesebb eseményein túl is megmaradjon. És ez felemelő érzés. Iris Murdoch, a gyakran "Anglia legragyogóbb elméjű asszonya"-ként emlegetett írónő, rendkívüli személyiség volt, akit nemzedéke valóságos ikonként tisztelt Nagy-Britanniában. Oxfordi diákéveitől kezdve -, amikor szabadosságával hozta lázba környezetét -, egész filozófusi és regényírói pályafutása során Iris valóban megelőzte korát.

Leonardo DiCaprio (Eredet, Véres gyémánt) remekel J. Edgar Hoover szerepében, aki közel ötven éven át volt az FBI feje. Hoovert, aki nemcsak szolgálta, de kedve szerint alakította is az igazságot, félték, tisztelték, bírálták, bámulták. Módszerei egyszerre voltak kíméletlenek és hősiesek, legnagyobb jutalomnak pedig a világ elismerését tartotta. A zárt ajtók mögött azonban Hoover olyan titkokat rejtegetett, amelyek lerombolhatták volna a nimbuszát, tönkretehették volna a karrierjét és az életét. Az Oscar®-díjas Clint Eastwood (Nincs bocsánat, Millió dolláros bébi) kiváló filmjében olyan további sztárokat láthatunk, mint Naomi Watts (21 gramm), Armie Hammer (Social Network – A közösségi háló) és az Oscar®-díjas Judi Dench (Szerelmes Shakespeare), aki Hoover túlgondoskodó anyját alakítja.

Az angol társadalomban 1795-ben szerelemből házasodni ostobaságnak számított. Mr. és Mrs. Austen (James Cromwell, Julie Walters) jó partit terveztek legkisebb lányuknak, csakhogy Jane Austen (Anne Hathaway) makacs volt, független szellemű. Lényét nem a büszkeség és a balítélet vezérelte, hanem az értelem és az érzelem. Húszévesen találkozott a tehetséges, kezdő ügyvéddel, Tom Lefroy-jal (James McAvoy) akivel egymásba szerettek. Szerelmük szikrázó, valódi és romantikus volt. A kérdés így hangzott: túléli-e az intrikát és a nehézségeket?

Jane Austen írásai fényt, intelligenciát és bölcsességet hoztak a világba. Julian Jarrold (Utolsó látogatás) filmje arról az időszakról szól, amikor élete izzott a szenvedélytől és a szerelemtől, és személyisége azzá forrt, akinek világhírű regényei által megismertük.

Janis Joplin volt a legnagyobb bluesénekesnő, aki fehér létére olyan tökélyre fejlesztette a stílust, mint még fekete elődei sohasem. Későbbi jelmondatához híven - "élj gyorsan, szeress szenvedélyesen, halj meg fiatalon" élt, sok rock legendához hasonlóan 27 évesen érte a halál. Amy Berg dokumentumfilmje az énekesnő rövid, ám annál mozgalmasabb életét követi nyomon.

Ashton Kutcher személyesíti meg Steve Jobsot, az Apple ikonná vált alapítóját Joshua Michael Stern rendkívül szórakoztató és inspiráló életrajzi filmjében. Miután eltanácsolják az egyetemről, Jobs másokkal együtt létrehozza az Apple Computer vállalatot, amelytől kilenc év elteltével távozni kényszerül. Több mint egy évtizeddel később azonban visszatér a céghez, és olyan változásokat indít el, amelyek az egykori aprócska vállalkozást a földkerekség egyik legértékesebb társaságává teszik. A Jobs – Gondolkozz másképp bensőséges portrét rajzol arról a mélyen elkötelezett, különleges férfiról, aki forradalmi újításaival örökre megváltoztatta a számítástechnikát és az egész világot.

A híres Jackie Onassis különc nagynénje és unokatestvére, a Nagy és Kis Edie a New York-i társaság krémjéhez tartoznak, míg vissza nem vonulnak az elittől, és menedéket keresnek Long Island-i nyaralójukban, Grey Gardensben. Vagyonuk megcsappan, a külvilággal való kapcsolatuk egyre szűkül. Jackie Onassis pedig rokonai megmentésére siet.

Ian Softley rendezésében a Backbeat egy energikus, zenés dráma,
mely a befutás előtti Beatles krónikája abból az időből, amikor Hamburgban
keresték a sikert. Ahogy egyre népszerűbbek lesznek, az ötödik Beatle,
Stuart Sutcliffe basszusgitáros szerelmes lesz, és végül választania
kell legjobb barátja, John Lennon, új szerelme és a világ legnagyobb
bandája között.

A Backbeat csupa vitalitás és szív, a zenéjében hallunk rock klasszikusokat,
valamint Dave Grohl (Foo Fighters), David Pirner (Soul Asylum)
és Mike Mills (R.E.M.) zenéit.

Egy feledhetetlen barátság két feledhetetlen férfi között. A Dél-Afrikában uralkodó feszültséget és borzalmat megrendítő erővel jeleníti meg Richard Attenborough filmje egy fekete aktivistáról, Stephen Bikóról (Denzel Washington) és egy fehér újságíróról, aki az életét teszi kockára, hogy Biko történetét a világ elé tárja.
Miután tudomást szerez az apartheid borzalmairól Biko szemén keresztül, Donald Woods (Kevin Kline) újságíró ráébred, hogy barátját elhallgattatták a rendőrök. Woods elhatározza, hogy kiszabadul Dél-Afrikából és megismerteti Biko rendkívüli történetét a világgal. A felemelő, igaz eseményeken alapuló film felkavaró képet fest az ember leggonoszabb és leghősiesebb oldaláról.

Amikor 1939-ben Franklin Delano Roosevelt elnök (Bill Murray) egy hétvégére vendégül látja rezidenciáján Anglia királyát és királynőjét (Samuel West és Olivia Colman), először kerül sor arra, hogy egy angol uralkodó Amerikába látogasson. Mivel Angliát épp egy közelgő háború veszélye fenyegeti Németország ellen, a királyi udvar nagy reményeket fűz ahhoz, hogy Roosevelten keresztül amerikai támogatáshoz jutnak.
A nemzetközi válsághelyzet mellett azonban az elnök háza táján sem éppen békés az élet, és felesége, Eleanor (Olivia Williams), édesanyja, Sara (Elizabeth Wilson), valamint titkárnője, Missy (Elizabeth Marvel) egyaránt fontos szerepet játszanak abban, hogy a hétvége igazán emlékezetesen sikerüljön.
Daisy (Laura Linney), az elnök távoli unokatestvére nézőpontjából megismert hétvégén nem csupán két nagy nemzet lép különleges kapcsolatba egymással, hanem Daisy is sokat tanul a szerelem és a barátság rejtélyes természetéről.

1952 telén rendőrök érkeztek Alan Turing (Benedict Cumberbatch), az elismert matematikus, kódfejtő és háborús hős otthonához, hogy kivizsgáljanak egy bejelentett betörést. Végül azonban magát, Turingot tartoztatták le „közerkölcsöt sértő viselkedés” miatt, hogy elítéljék és testet-lelket megalázó meghurcoltatásnak vessék alá azért, mert homoszexuális volt. A rendőröknek persze fogalmuk sem volt arról, hogy valójában a modern kor számítástechnikájának egyik pionírját tartóztatták le. Ráadásul anno tudósokból, nyelvészekből, sakkbajnokokból és hírszerzőkből álló válogatott csapata élén feltörte a feltörhetetlennek tartott Enigmát, Németország II. világháborús kódrejtő berendezését. A Kódjátszma magával ragadóan feszült képet fest egy zaklatott, de briliáns elméről, egy zseniről, akinek a rá nehezedő hatalmas nyomás ellenére sikerült évekkel megrövidítenie a háborút, hogy ezzel milliók életét mentse meg.

Roberto Duran profi debütálására 1968-ban került sor, amikor a fiú még csak 16 éves volt, karrierje ezt követően 34 évet ölelt fel. 1980 júniusában legyőzte Sugar Ray Leonardot, mellyel elnyerte a WBC középsúlyú világbajnoki övét, majd novemberben ismét a szorítók közé állt egy visszavágóra. A két legendás sportember, Roberto Duran és edzője, Ray Arcel megváltozatták egymás életét.

Martin Scorsese látványos filmeposza a közelmúlt és a jelen történelmének egyik legnagyobb személyiségét hozza közel hozzánk.

A film Tibet vallási vezetője, a XIV. Dalai Láma életét követi nyomon1937 és 1959 között. A történet elején egy kétéves gyermeket, Tenzin Gyatsot, elismerik Buddha reinkarnációjának. Figyelemmel kísérhetjük a gyermek felnövését, oktatását, fiatal éveit és felnőtté válását.

A film második felében hősünknek el kell hagynia Tibetet. A kínai megszállás drámai időszaka és az ezt követő felkelés alatt a Lámát igazi lelki vezetőként ismerjük meg, aki az erőszak hatására is képes megőrizni vallási tisztaságát és lelki nyugalmát.

A ma is élő Tenzin Gyatso önéletrajzi írásai alapján készült film az eseményeket a főhős gyerekkorától, a magas tisztségre való kiválasztásától követi végig egészen addig a napig, amíg a maoista Kínából kénytelen volt máig tartó száműzetésbe vonulni, ahonnan napjainkban a 2008-as pekingi nyári olimpiai játékokat bojkottáló, feltüzelt tömegeket próbálja békére inteni.

Az Úr 1661. esztendejében, egészen pontosan szeptember ötödikének reggelén Párizs úgy zsong, akár egy méhkas: Fouquet, a király mindenható főtanácsosa, tömlöcbe kerül az álnok Colbert parancsára, így az ifjú XIV. Lajos immár minden hatalmat a saját kezébe összpontosíthatott. Miközben minden rangú és rendű művészféle rohan, hogy örök hűségéről biztosítsa az isteni uralkodót, egyetlen ember emel szót a bukott főméltóság mellett, mégpedig Jean de La Fontaine, a költő. Colbert megfogadja: ha törik, ha szakad, móresre és alázatra tanítja a lázadót, királyságszerte az egyetlen pimaszt, aki arra vetemedik, hogy művészetét a király elibé helyezze. Ám La Fontaine sem akkor, sem később, dacára minden nyomorúságának, jottányit sem enged az elveiből. Pénztelenül is ellenáll, szórakozik, figyel, írja a Meséket, és gyilkos gúnyiratait a despota és dekadens rendszer ellen. La Fontaine és Colbert párviadala egész életüket végigkísérte.

Visszaemlékezés a New York Post fiatal újságírójának tollából, aki ritka és ijesztő betegséggel vívott csatát.
Susannah Cahalan egy kórteremben ébredt – az ágyához szíjazva, folyamatos felügyelet mellett. Nem tudott megmozdulni, és a beszédre is képtelen. A közel egyhónapos kórházi tartózkodása alatt készült papírjai pszichózisról, agresszióról és válságos instabilitásról tanúskodnak. Pedig néhány hete még teljesen egészséges életet élt első komoly kapcsolatában, felfelé ívelő karrierrel.

Burt Munro egy isten háta mögötti kisvárosban él valahol Új-Zélandon az 1960-as években. Az idős férfi különcségével kitűnik környezetéből, és bár szomszédjai nehezen viselik el szokatlan életmódját, mégis szeretet veszi körül. Saját világot teremt magának, amelynek két főszereplője van - ő és az 1920-as években gyártott Indian márkájú motorja. Egész életét a motor tökéletesítésének szenteli, és amikor úgy érzi, hogy elkészült vele, nekivág a nagy útnak. A világ egyik leghíresebb gyorsasági pályája az Utah állambeli Bonneville sóval borított síksága - itt akarja tesztelni Munro Indianját. Az út hosszú, és a 60-as évek felgyorsult életet élő Amerikájában úgy közlekedik a világ végéről érkező férfi, mintha egy idegen bolygón járna. Munrót különös és nyílt természete, fanatikusságában is tiszta vágyai átsegítik a nehézségeken; bármerre visz az útja, mindig nyomot hagy maga után azokban az emberekben, akikkel kapcsolatba került. Az utolsó pillanatokig akadályokkal teli útja végén mégis ott várja a siker. A világ egyik legidősebb versenyzője Indian motorjával új sebességi rekordot állít fel, amelyet 1967 óta senki sem tudott még megdönteni.

A német szerzői film kétségkívül legkarizmatikusabb kettőse Werner Herzog és Klaus Kinski. A rendező nyolc évvel a színész halála után felkeresi a sorsszerű kapcsolat színhelyeit és állomásait. Felidézi a legendás, kölcsönös gyilkossági fenyegetőzésekkel járó veszekedéseket a dühkitöréseiről ismert Kinskivel.

A személyes hangú dokumentumfilm egy rendkívüli színészegyéniség portréja és egy különös barátság története.

A film John Lennon életének öt, talán legizgalmasabb évét eleveníti fel. A Beatles "egy negyede", békeharcos, képzőművész és író. Élete mindig is bővelkedett drámában, cselszövésben és még összeesküvésekben is. A BBC filmje 30 évvel a halála után mutatja be életének egy meghatározó időszakát, ahogy Beatle John-ból ikonná vált, ahogy meghódította a világot miközben magánéleti és művészi válsága ellenpontozta a sikereket. Kitörölhetetlen nyomott hagyot a zene- és kultúrtörténetben a Beatles menedzser Brian Epstein halála, Lennon válása első feleségétől, elképesztő kapcsolata Yoko Ono-val, elmélyülő drogfogyasztása és a döntés, hogy elhagyja Angliát, hogy New York-ban kezdhessen új életet.

Lenny Bruce, a legendás stand-up komikus holttestére egy mocskos lakás vécéjében találtak rá. A halál oka: kábítószer túladagolás. A rock’n’roll legendákhoz hasonló, önpusztító életet élő humorista kisebb bárokban és lebujokban nyomta a sódert, amíg fel nem figyeltek zseniális tehetségére. A gátlástalan Lenny sosem tett lakatot a szájára és csak úgy dőlt belőle a trágárság, mégis őt emlegették Amerika élő lelkiismereteként. Folyamatos rendőri zaklatásoknak és letartóztatásoknak volt kitéve drogozásai, beszólásai és botrányos fellépései miatt, de ő csak feszítette tovább a húrt egészen 1966-ban bekövetkezett haláláig.

A két Oscar®-díjas Dustin Hoffman döbbenetes erejű alakítást nyújt a hetvenes évek egyik legnagyobb kultuszfilmjében, amelyet 6 Oscar®-díjra jelöltek. A film rendezője Bob Fosse, a legendás Broadway koreográfus és filmrendező, akinek nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint a Kabaré vagy a Mindhalálig zene.