életrajzi

A világ egyik leghíresebb festőjéről, a francia impresszionista Pierre-Auguste Renoirról (1841–1919) bizonyára mindenki hallott, ahogy a fiatal, meztelen női testek iránti rajongása is ismert. Van azonban egy történet, mely eddig várta, hogy elmeséljék.
Renoir (a kétszeres César-díjas Michel Bouquet – Mitterrand utolsó napjai, Hogyan öltem meg az apámat?) utolsó éveit a dél-franciaországi Cagnes-sur-Mer-ben töltötte. Az első világháború idején, 1915-ben járunk, ekkor ismerkedett meg Andree Heuschlinggel, később ismertté vált nevén Catherine Hesslinggel (Christa Theret – A jégkocka hangja, Zűrős kamaszok). A hamvas leányzó a mester utolsó modellje volt – később pedig a fia, a rendező Jean felesége és sztárja lett (Vincent Rottiers – Kémnők, Narco). Andree jelentette az összekötő kapcsot két generáció meghatározó művészei, az élete alkonyán járó, de még mindig aktívan dolgozó Pierre-Auguste, illetve az akkor még saját egyéniségét kereső Jean között. Utóbbi olyan remekműveket készített Hessling főszereplésével, mint A víz leánya (1924), Nana (1926) és A kis gyufa áruslány (1928), illetve későbbi korszakában, immár kiforrott alkotóként hozzá köthető A szuka (1931),A nagy ábránd (1937), az Állat az emberben (1938) és az Egy szobalány naplója (1946). A rendezőóriás François Truffaut szerint „Jean Renoir a világ legnagyobb filmrendezője” lett.
Gilles Bourdos e két generáció találkozásáról és a női szépségről mesél a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon debütált filmjében, a Renoir-ban. Hogy képeinek világát megidézze, szorosan együtt dolgozott a börtönviselt műkincs-hamisítóval, Guy Ribes-szel, aki lebukása előtt még a legpatinásabb galériák szakértőit is képes volt megtéveszteni munkáival. Ribes készítette a filmben feltűnő festményeket, amelyek között számos eredetiben nem létező kép is található, a hamisító olyan festményeket alkotott, amelyek tökéletesen követik Renoir stílusát és témaválasztásait, gyakorlatilag továbbvitte a festő életművét.

Jason Scott Lee és Lauren Holly a főszereplői ennek a felejthetetlen filmnek, amely betekintést nyújt a legendás Bruce Lee életébe, szerelmeibe és legyőzhetetlen szellemébe.A gyermekkorában kapott szigorú harcművészeti képzés után, Lee Amerikában váltja valóra álmát, amikor megnyitja saját kung fu iskoláját. Rövid időn belül felfedezi egy hollywoodi producer (Robert Wagner) és karrierje meredeken ível felfelé a hírnév felé, majd megkezdődik a filmtörténelem egyik legkarizmatikusabb akcióhősének tragikusan rövid karrierje. A sárkány humortól, megható romantikától és lélegzetelállító harci jelenetektől izzó film, melyet a CBS-TV „mérhetelenül szórakoztató”-nak nevezett.

Nicole Kidman és Robert Downey Jr. kimagasló alakítást nyújtanak ebben a filmben, amely Diane Arbus, a híres fényképész képzeletbeli portréját festi meg.

A magányos feleség és anya, Diane Arbus New York-i lakásának ablakából megpillant egy maszkos alakot, akiről kiderül, hogy ő a titokzatos új szomszéd. Diane vonzódni kezd a férfihoz, és elhatározza, hogy lefényképezi. Találkozásuk gyökerestül felforgatja az életét, és felébreszti benne a zsenit, hogy végül a huszadik század meghatározó művészévé válhasson.

Miután A szivárvány című művét Angliában betiltották és elégették, D. H. Lawrence (Ian McKELLEN - Csillagpor, A gyűrűk ura trilógia, A Da Vinci-kód) és felesége, Frieda (Janet SUZMAN - Max, A rajzoló szerződése) az Egyesült Államokba, Mexikóba, majd Olaszországba költözik.

A tüdőbeteg író megalkotja korának legerotikusabb regényét, a Lady Chatterley szeretőjét.

Hector Lavoe Puerto Ricóban született. Korán kitűnt tehetségével, kristálytiszta hangjával. Ő volt, aki elindította a salsa-mozgalmat. Karrierje az Egyesült Államokban teljesedett ki a hetvenes években, az egyik legnagyobb spanyol nyelvű énekesként tartották számon. Szenvedélyes kapcsolat fűzte a csinos Puchihez. Pályafutását beárnyékolta személyes tragédiája: képtelen volt megküzdeni magánéleti problémáival, melynek következtében depresszió gyötörte. Kábítószer segítségével próbált kilábalni belőle, ami rontott a helyzeten. Végül AIDS-ben halt meg.

A Vaslady Margaret Thatcher lenyűgöző történetét meséli el – egy asszonyét, ki elsőként döntötte le a társadalmi osztályok közötti korlátokat, és hallatta hangját a férfiak uralta világban... Az egyik oldalon a XX. század legnagyobb formátumú politikus hölgyének diadalmenete, a másikon a magánember áldozata látható – a szálak végül meglepő és bensőséges portréját adják rendkívüli és összetett személyiségének.
Főszerepben az Oscar®-díjas Meryl Streepet (Mamma Mia!, Az ördög Pradát visel, Az órák) láthatjuk, férjét a szintén Oscar®-díjas Jim Broadbent (Az ifjú Viktória királynő, Harry Potter és a félvér herceg, A vérdíj) alakítja.

Vincent és Theo magukkal és a világgal kapcsolatos örök kételyeit más-más úton próbálják feloldani. Theo a polgárság külsőségeit magára öltve, de a művészlét szüntelen vágyával a szívében keresi férfiúi és testvéri kötelékeit. Vincent a művész hanyagságával, de a "polgári" elismerést vágyva küzd meg maga ellen. A szerelmi, anyagi és művészi válság szüntelen körforgásában az öncsonkítás, az őrültség és a megalkuvás különböző formáit élik át külön és mégis együtt. Vincentnek legalább annyira nehezére esik alkotni, mint Theonak az, hogy "csak" a testvére lehet az alkotónak. A természet gyönyörűségét magukban foglaló napraforgók Vincent képein végtelen életet nyertek és adtak teremtőjének, Theo csak beteríthette velük bátyja holttestét.

Alkotni csak szenvedéllyel lehet.

1957. január, Párizs. A 21 éves Yves Saint Laurent váratlan lehetőséghez jut, a nagynevű divatház alapítója, Christian Dior asszisztense lesz. Amikor pedig a cég már a fiatal tehetség saját tervezésű ún. haute couture-kollekcióját is bemutatja, érthetően azonnal a divatszakma figyelemének középpontjába kerül. A bemutató óriási siker, Yves Saint Laurentet az addig alkalmazott merev formák felszabadítójaként, szinte forradalmárként ünneplik. Nem csak a hírnév, de a szerelem is hamar utoléri: megismerkedik Pierre Bergével, s egy életre szóló kapcsolat szövődik köztük.

Az Yves Saint Laurent című film egy változatos és izgalmas történet alkotásról, szerelemről, divatról és hírnévről, amely egyúttal a huszadik század egyik legkreatívabb alkotóinak életébe és gondolataiba is betekintést nyújt.