életrajzi

Az első hivatalos portréfilm. 

Jackie Chan magánéletébe ritkán nyerhetünk bepillantást. Ebből a dokumentumfilmből nem csupán egy szupersztár családjának története bontakozik ki, hanem Kína történelmének egy balszerencsés időszakát is megismerhetjük. Chan sokáig úgy tudta, hogy egy alacsony sorban élő és keményen dolgozó családban született egyetlen gyermekként az 1950-es években. Amikor anyja gyógyíthatatlan beteg lesz, apja úgy dönt, elmeséli a család igazi történetét a fiának. Jackie szülei egyáltalán nem egyszerű famíliából származtak, Kínában pedig él néhány elveszett fivére és nővére, sőt a családneve sem Chan. A film összerakja annak a rendkívüli gyermekkornak a darabkáit, amelyet Jackie és testvérei átéltek. Fellebben a fátyol a titkokról, a két világháború közti Kína viharos évtizedeinek, a kétségbeesett családjaiktól elszakított gyermekeknek sorsáról. A kommunisták és a nacionalisták között zajló polgárháborúnak történetéről, a tragikus kulturális forradalomról.

Edward Snowden a hazáját akarta szolgálni. Egészségi állapota katonai karrierjének hamar véget vet, ám informatikusként helyet kap a titkosszolgálatnál. Itt aztán megdöbbentő felfedezést tesz: az amerikai kormány a világon bárkit képes megfigyelni, telefonokat hallgat le, e-maileket olvas el, még a laptopunk kameráin keresztül is képes megfigyelni saját otthonunkban. Snowden, aki szentül hisz a szabadságban és az Amerikai Egyesült Államokban, válaszút elé kerül: vagy ő is asszisztál a kormány illegálisnak vélt és etikátlan cselekedeteihez, vagy nyilvánosságra hozza mindazt, amit megtudott és menekülni kényszerül.

Az Apple alapítóját teljesen formabontó módon ismerhetjük meg ebből a filmből, amely emberközelbe hozza a digitális forradalom látnoki zsenialitással bíró, ugyanakkor rendkívül ellentmondásos figuráját. A színfalak mögé kalauzoló történetben három ikonikus termékbemutató előtti utolsó, feszült perceknek lehetünk tanúi. Az Oscar®-díjas Danny Boyle (Gettómilliomos) a szintén Oscar®-díjas Aaron Sorkin (Social Network – A közösségi háló) forgatókönyvéből rendezte ezt a zseniális alkotást. A filmben nyújtott alakításáért Oscar®-díjra jelölték Michael Fassbendert és Kate Winsletet, de Seth Rogen és Jeff Daniels játéka is kiemelkedő.

Paul Raymond a cenzúra és közerkölcsök szigorú tekintetének kereszttüzében az ötvenes években megnyitotta Nagy-Britannia első sztriptíz bárját. Hamarosan virágzó üzletággá vált pőreségre épülő vállalkozása, amelybe idővel pikáns magazinok kiadása is beletartozott. Raymond hamarosan kiérdemelte a "Soho királya" címet, és lassanként Anglia leggazdagabb emberévé vált. Az ő életéről szóló mozifilmben nemcsak a páratlan sikertörténetet ismerhetjük meg, de a fény és csillogás árnyoldalát is. Betekintést kapunk Raymond magánéletébe, amelyet megcsalások, szeretők, elkallódó csemeték, egyéni tragédiák szegélyeznek. A szenvedély királya látványos korrajz, amelyben revüműsorok sora vezeti át a nézőt Nagy-Britannia meghatározó évtizedein.

Nicole Kidman és Robert Downey Jr. kimagasló alakítást nyújtanak ebben a filmben, amely Diane Arbus, a híres fényképész képzeletbeli portréját festi meg.

A magányos feleség és anya, Diane Arbus New York-i lakásának ablakából megpillant egy maszkos alakot, akiről kiderül, hogy ő a titokzatos új szomszéd. Diane vonzódni kezd a férfihoz, és elhatározza, hogy lefényképezi. Találkozásuk gyökerestül felforgatja az életét, és felébreszti benne a zsenit, hogy végül a huszadik század meghatározó művészévé válhasson.

Hector Lavoe Puerto Ricóban született. Korán kitűnt tehetségével, kristálytiszta hangjával. Ő volt, aki elindította a salsa-mozgalmat. Karrierje az Egyesült Államokban teljesedett ki a hetvenes években, az egyik legnagyobb spanyol nyelvű énekesként tartották számon. Szenvedélyes kapcsolat fűzte a csinos Puchihez. Pályafutását beárnyékolta személyes tragédiája: képtelen volt megküzdeni magánéleti problémáival, melynek következtében depresszió gyötörte. Kábítószer segítségével próbált kilábalni belőle, ami rontott a helyzeten. Végül AIDS-ben halt meg.

A Vaslady Margaret Thatcher lenyűgöző történetét meséli el – egy asszonyét, ki elsőként döntötte le a társadalmi osztályok közötti korlátokat, és hallatta hangját a férfiak uralta világban... Az egyik oldalon a XX. század legnagyobb formátumú politikus hölgyének diadalmenete, a másikon a magánember áldozata látható – a szálak végül meglepő és bensőséges portréját adják rendkívüli és összetett személyiségének.
Főszerepben az Oscar®-díjas Meryl Streepet (Mamma Mia!, Az ördög Pradát visel, Az órák) láthatjuk, férjét a szintén Oscar®-díjas Jim Broadbent (Az ifjú Viktória királynő, Harry Potter és a félvér herceg, A vérdíj) alakítja.

Az I. világháború éveiben Zürich és Bécs adta a helyszínt a szexuális és intellektuális felfedezésekhez. A megtörtént eseményeken alapuló történet a zöldfülű Jung (Michael Fassbender – Prometheus, X-Men: Az elsők, Shame – A szégyentelen) és mentora, Freud (Viggo Mortensen – A gyűrűk ura-trilógia, Az út) hányattatott kapcsolatát meséli el. A fő hangsúly a Sabina Speilreinhez (Keira Knightley – A Karib-tenger kalózai, Büszkeség és balítélet), kettejük gyönyörű betegéhez fűződő kapcsolatukra helyeződik, melyet az érzékiség, az ambíció és főként a csalárdság alakított mindvégig. Az ígéretes kezdetet szükségszerűen követő elszakadásuk örökre megváltoztatta a modern gondolkodásmódot, feledhetetlenné téve a kor két nagyszerű elméjét, s persze az őket inspiráló szépséget is...

DVD 1

- A herceg

- A katona

DVD 2

- A szerelmes

- A zsarnok

Vincent és Theo magukkal és a világgal kapcsolatos örök kételyeit más-más úton próbálják feloldani. Theo a polgárság külsőségeit magára öltve, de a művészlét szüntelen vágyával a szívében keresi férfiúi és testvéri kötelékeit. Vincent a művész hanyagságával, de a "polgári" elismerést vágyva küzd meg maga ellen. A szerelmi, anyagi és művészi válság szüntelen körforgásában az öncsonkítás, az őrültség és a megalkuvás különböző formáit élik át külön és mégis együtt. Vincentnek legalább annyira nehezére esik alkotni, mint Theonak az, hogy "csak" a testvére lehet az alkotónak. A természet gyönyörűségét magukban foglaló napraforgók Vincent képein végtelen életet nyertek és adtak teremtőjének, Theo csak beteríthette velük bátyja holttestét.

Alkotni csak szenvedéllyel lehet.

1957. január, Párizs. A 21 éves Yves Saint Laurent váratlan lehetőséghez jut, a nagynevű divatház alapítója, Christian Dior asszisztense lesz. Amikor pedig a cég már a fiatal tehetség saját tervezésű ún. haute couture-kollekcióját is bemutatja, érthetően azonnal a divatszakma figyelemének középpontjába kerül. A bemutató óriási siker, Yves Saint Laurentet az addig alkalmazott merev formák felszabadítójaként, szinte forradalmárként ünneplik. Nem csak a hírnév, de a szerelem is hamar utoléri: megismerkedik Pierre Bergével, s egy életre szóló kapcsolat szövődik köztük.

Az Yves Saint Laurent című film egy változatos és izgalmas történet alkotásról, szerelemről, divatról és hírnévről, amely egyúttal a huszadik század egyik legkreatívabb alkotóinak életébe és gondolataiba is betekintést nyújt.