életrajzi

Martin Scorsese látványos filmeposza a közelmúlt és a jelen történelmének egyik legnagyobb személyiségét hozza közel hozzánk.

A film Tibet vallási vezetője, a XIV. Dalai Láma életét követi nyomon1937 és 1959 között. A történet elején egy kétéves gyermeket, Tenzin Gyatsot, elismerik Buddha reinkarnációjának. Figyelemmel kísérhetjük a gyermek felnövését, oktatását, fiatal éveit és felnőtté válását.

A film második felében hősünknek el kell hagynia Tibetet. A kínai megszállás drámai időszaka és az ezt követő felkelés alatt a Lámát igazi lelki vezetőként ismerjük meg, aki az erőszak hatására is képes megőrizni vallási tisztaságát és lelki nyugalmát.

A ma is élő Tenzin Gyatso önéletrajzi írásai alapján készült film az eseményeket a főhős gyerekkorától, a magas tisztségre való kiválasztásától követi végig egészen addig a napig, amíg a maoista Kínából kénytelen volt máig tartó száműzetésbe vonulni, ahonnan napjainkban a 2008-as pekingi nyári olimpiai játékokat bojkottáló, feltüzelt tömegeket próbálja békére inteni.

Visszaemlékezés a New York Post fiatal újságírójának tollából, aki ritka és ijesztő betegséggel vívott csatát.
Susannah Cahalan egy kórteremben ébredt – az ágyához szíjazva, folyamatos felügyelet mellett. Nem tudott megmozdulni, és a beszédre is képtelen. A közel egyhónapos kórházi tartózkodása alatt készült papírjai pszichózisról, agresszióról és válságos instabilitásról tanúskodnak. Pedig néhány hete még teljesen egészséges életet élt első komoly kapcsolatában, felfelé ívelő karrierrel.

A hetvenes évek elején egy ohiói sztriptízbár tulajdonosa „belenyúlt a tutiba“. Kitalált egy szexlapot, amelyhez képest a Playboy kisiskolások vasárnapi olvasmányának számított. Larry Flynt a Hustlerrel nemcsak tabutémákat feszegetett (és mutatott meg), hanem oda is mondogatott a maga stílusában. A közvélemény persze sokkot kapott: sokan felháborodtak, még többen vették a lapot (szó szerint és átvitt értelemben is), de közömbös senki sem maradt. Flynt közben egy médiabirodalom teljhatalmú ura lett. Százezrek imádták és milliókat irritált. Pereket akasztottak a nyakába, egy feldühödött ellenzője pedig rálőtt - ezek után tolószékhez láncolva élt. A lap és az önként vállalt Ügy tönkretette a saját és felesége életét is.

A valós történeten alapuló film maga is megosztotta a közönséget, de ennek ellenére rendezője, Forman, Arany Glóbusz díjat kapott, és a legjobb forgatókönyv kategóriában is nyert a film.

A német szerzői film kétségkívül legkarizmatikusabb kettőse Werner Herzog és Klaus Kinski. A rendező nyolc évvel a színész halála után felkeresi a sorsszerű kapcsolat színhelyeit és állomásait. Felidézi a legendás, kölcsönös gyilkossági fenyegetőzésekkel járó veszekedéseket a dühkitöréseiről ismert Kinskivel.

A személyes hangú dokumentumfilm egy rendkívüli színészegyéniség portréja és egy különös barátság története.

A film John Lennon életének öt, talán legizgalmasabb évét eleveníti fel. A Beatles "egy negyede", békeharcos, képzőművész és író. Élete mindig is bővelkedett drámában, cselszövésben és még összeesküvésekben is. A BBC filmje 30 évvel a halála után mutatja be életének egy meghatározó időszakát, ahogy Beatle John-ból ikonná vált, ahogy meghódította a világot miközben magánéleti és művészi válsága ellenpontozta a sikereket. Kitörölhetetlen nyomott hagyot a zene- és kultúrtörténetben a Beatles menedzser Brian Epstein halála, Lennon válása első feleségétől, elképesztő kapcsolata Yoko Ono-val, elmélyülő drogfogyasztása és a döntés, hogy elhagyja Angliát, hogy New York-ban kezdhessen új életet.

Lenny Bruce, a legendás stand-up komikus holttestére egy mocskos lakás vécéjében találtak rá. A halál oka: kábítószer túladagolás. A rock’n’roll legendákhoz hasonló, önpusztító életet élő humorista kisebb bárokban és lebujokban nyomta a sódert, amíg fel nem figyeltek zseniális tehetségére. A gátlástalan Lenny sosem tett lakatot a szájára és csak úgy dőlt belőle a trágárság, mégis őt emlegették Amerika élő lelkiismereteként. Folyamatos rendőri zaklatásoknak és letartóztatásoknak volt kitéve drogozásai, beszólásai és botrányos fellépései miatt, de ő csak feszítette tovább a húrt egészen 1966-ban bekövetkezett haláláig.

A két Oscar®-díjas Dustin Hoffman döbbenetes erejű alakítást nyújt a hetvenes évek egyik legnagyobb kultuszfilmjében, amelyet 6 Oscar®-díjra jelöltek. A film rendezője Bob Fosse, a legendás Broadway koreográfus és filmrendező, akinek nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint a Kabaré vagy a Mindhalálig zene.

Lenny Bruce üstökösként robbant be a komédia világába. A bárok, szórakozóhelyek színpadán Lenny előtt csak gondosan fésült, mai kifejezéssel élve politikailag korrekt tréfamesterek adtak elő hasonlóan jól fésült vicceket és magánszámokat, Lenny azonban kíméletlen őszinteséggel tárta fel a lelkét és vaskos humorával nem kímélt senkit és semmit - legkevésbé önmagát.

Bob Fosse nagyszerű filmjében Dustin Hoffman felejthetetlen alakításával kel újra életre Mr. Trágár, a 60-as évek közönségét felrázó és megbotránkoztató humorista, aki a gyors siker után élete utolsó éveiben a kábítószer rabjaként, kiégett sztárként saját frusztrációit és démonait jelenítette meg a színpadon döbbenetes magánszámaiban.

Lenny-t kilencszer tartóztatták le, kétszer kábítószer-birtoklásért, hét alkalommal pedig színpadi trágárságért. 41 éves korában a kábítószer vetett véget pályafutásának és életének...

Bob Fosse rendezői életműve mindössze hat filmből áll, de ebből a hat filmből legalább hármat a filmtörténet legjobbjai között tartanak számon. A Kabaré és a Mindhalálig zene mellett a Lenny volt Fosse harmadik felejthetetlen alkotása, amelyet bemutatása évében hat Oscar-díjra is jelöltek!

Digitálisan felújított változat!

Leonardo Da Vinci a legnagyobb zsenije, a zsenik legnagyobb korának a reneszánsznak. A magányos, az ellentmondásos ember, aki olyanokat álmodott, amelyeket addig még soha senki. Aki olyan dolgokat is látott, amelyeket kortársai elképzelni sem tudtak. Születése után 500 évvel később is sok mident fed a titok homálya.

1. rész
Leonardo Da Vincit, ember feletti lángelméje folytán már életében legendák lengték körül. Nem csak azért, mert kiváló festő, szobtász, építész, anatómus, botanikus, zenész volt, hanem ezért is, mert oly keveset tudtak róla. Ez az ember, aki kötetek egész sorát írta tele jellegzetes tükörírásával, önmagáról keveset írt. Képet is csak egyet hagyott önmagáról…

A kis Leonardót, születése után apja elszakította édesanyjától, egy Caterina nevű helybéli parasztlánytól. Az anyai szeretet hiánya bizonyára hozzájárult ahhoz, hogy Leonardo zárkózott, befelé forduló gyermekké vált.

2. rész
1482-ben Leonardo úgy határoz, hogy elhagyja Firenzét, és Lodovico il Moro milánói fejedelemnek ajánlja tudását. A gazdag udvarban szívélyes fogadtatásban részesül, de a fejedelem számára inkább feltalálói képessége, mintsem művészi hírneve miatt szimpatikus a fiatal polihisztor. Leonardo különös lelkesedéssel tanulmányozza a különféle technikai
gépezetek működését, és számtalan technikai-és anatómiai felfedezéssel gazdagítja a tudományt. Egy időre festőből tudóssá válik. Rövidesen azonban belekezd Francesco Sforza hatalmas lovas szobrának elkészítésébe is.

3. rész

Nelson Mandela dél-afrikai ügyvédnek elege lett az Apartheid-rendszer brutális zsarnokságából, ezért a '40-es években csatlakozik az Afrikai Nemzeti Kongresszushoz. A Sharpeville-i mészárlás után úgy gondolja, hogy eljött az ideje a fegyveres ellenállásnak. Hamarosan őt és társait életfogytiglani fegyházra ítélik hazaárulásért. Feleségét Winniet is meghurcolják. Mandela évtizedeket tölt börtönben, de közben szelleme töretlenül szárnyal. Utat talál a rácsokon belül, sőt az országhatárok sem tudják útját állni és idővel nemzetközi üggyé válik. Míg Winnie eltökéltsége az évek folyamán erőszakos kegyetlenséggé válik, addig Mandela felülemelkedik a kicsinyes érzelmeken és a mozgalom híres vezéralakjává válik. Kiszabadulás után ő lesz a Dél-afrikai Köztársaság első színes bőrű elnöke.

1929-ben Marlene Berlinben él férjével és a kislányával. Az addig csak kis szerepeket játszó, jelentéktelen külsejű, enyhén molett színésznőt Josef von Sternberg, a Kék angyal rendezője felfedezte fel, és indította el a hollywoodi karrier útján. A film sikere választásra készteti a színésznőt a világhír és privát boldogság között. A választás annál is nehezebb, mert Marlene éppen rátalált igaz szerelmére egy német tiszt oldalán, aki nem a megközelíthetetlen, hűvös dívát, hanem a magányos nőt szereti.

A II. világháború megrendítő eseményei után járunk, a csőd szélén álló afro-amerikai polgárjogi szervezet, az NAACP Thurgood Marshallt (Chadwick Boseman – Fekete Párduc) küldi el a konzervatív Connecticutba, hogy megvédjen egy fekete bőrű sofőrt gazdag munkaadójával szemben. A nagy sajtóérdeklődésre számot tartó perben a vád: szexuális zaklatás és gyilkossági kísérlet. Marshall egy fiatal zsidó ügyvéddel, Samuel Friedmannel karöltve próbálja meg feltárni az igazságot egy félelemmel és előítéletekkel teli környezetben. A Marshall – Állj ki az igazságért felemelő igaz történet egy mérföldkőnek számító tárgyalásról, ami hozzájárult ahhoz, hogy Thurgood Marshall legyen az első afro-amerikai, akit a Legfelsőbb Bíróság tagjává választottak.

Dr. William Moulton Marstont (Luke Evans – A szépség és a szörnyeteg), a Harvard Pszichológia Karának professzorát kortársai erősen kritizálták, amiért képregénye főszereplőjének egy feminista szuperhőst tett meg. Valójában azonban magánélete volt az, amelynél provokatívabb kalandot sosem vetett papírra: az író és felesége, Elizabeth (Rebecca Hall – Az ajándék) együtt élt Marston egykori diákjával, Olive-val (Bella Heathcote – A sötét ötven árnyalata), aki mindkettőjük szeretője volt. A Marston professzor és a két Wonder Woman egy elképesztő igaz történet a világ egyik legismertebb szuperhősének létrejöttéről és megalkotójának titkos életéről, amelyet igyekezett elrejteni a rajongók elől.

EXTRÁK

A 19. században Tahiti Szigetén, valamint Párizsban játszódó film a francia festő Paul Gaugain (Kiefer Sutherland) megdöbbentő, fodulatokkal teli életét mutatja be. Gaugain megszállottan keresi az egyetemes kérdésekre a választ: " Honnan jöttünk?" "Kik vagyunk?" "Merre tartunk?"...Hogy minderre megtalálja a választ elhagyja feleségét, Mattet (Natassja Kinski) és négy gyermekét.

Az 1950-es években a 19 éves John H. Groberg, elhagyja idahoi szülővárosát, hogy a távoli Tongan-szigeteken három éven keresztül mormon misszionáriusként őslakosokat kereszténységre térítsen. Szerető családját és menyasszonyát, Jeant hagyja maga mögött, akinek levelei tartják a lelket küldetése során Johnban. A fiúnak nemcsak a nyelvi akadályokkal kell megküzdenie és kiérdemelnie a bennszülöttek bizalmát, de többször kerül életveszélyes helyzetbe is, és mire végetér missziója, már más emberként látja a világot.

1977-ben Harvey Milk-et beválasztották a San Francisco városának Felügyelői Testületbe, így ő lett az első olyan választott, magas közhivatali tisztséget betöltő ember Amerikában, aki nyíltan vállalta homoszexualitását. Győzelme nemcsak meleg jogi szempontból volt jelentős; egységbe kovácsolta a politikai spektrum különböző szereplőit, a nyugdíjasoktól kezdve a szakszervezeti dolgozókig. Harvey Milk alapjaiban változtatta meg az emberi jogokért folytatott harc természetét, és vált egész Amerika hősévé, szomorúan korai, 1978-ban bekövetkezett tragikus halála előtt.

1963-ban a hírneves Cambridge-i Egyetemen Stephen Hawking, az ifjú kozmológus öles léptekkel halad a tudomány útján, és feltett szándéka, hogy talál egy "egyszerű, meggyőző magyarázatot" az univerzumra. Saját világa is kitárul, amikor fülig beleszeret egy bölcsész lányba, Jane Wilde-ba. Ám egy szerencsétlen baleset után ez az egészséges, aktív fiatalember 21 évesen megrázó diagnózissal kénytelen szembesülni: motoros neuronbetegség támadta meg végtagjait és képességeit, amely fokozatosan korlátozni fogja beszédében és mozgásában, és két éven belül bele fog halni. Jane szeretete, támogatása és elszántsága megingathatatlan, és a pár összeházasodik. Újdonsült feleségével az oldalán Stephen nem hajlandó tudomásul venni a diagnózist. Jane arra bátorítja Stephent, hogy fejezze be doktorátusát, melynek tárgya első elmélete az univerzum keletkezéséről. Családot alapítanak, és frissen szerzett és széles körben ünnepelt doktori címével felfegyverkezve Stephen belevág legambiciózusabb tudományos munkájába, melynek tárgya az, amiből neki oly kevés adatott: az idő. Miközben a teste egyre szűkebb korlátok közé kerül, szelleme túlszárnyal az elméleti fizika határain.

Modiglianit a szerelem inspirálta... A versengés vezette... A szenvedély felemésztette... Üstökösként érkezett, asztalok tetején táncolt, az alkotás iránti szenvedélytől megrészegülten élte életét. Halálakor egy utánozhatatlan zsenit vesztett a világ. Ő volt Modigliani. 1919-et írunk. Az első világháború véget ért. Párizs éjszakai élete sötét indulatoktól és vészterhes megszállottságtól fűtött.

A Rotonde kávéházban - a művésztársadalom elitjének menedékében - az asztaloknál olyan nagyságok ülnek, mint Picasso, Rivera, Stein, Cocteau, Soutine, Utrillo vagy Modigliani. Ez a történet két ragyogó elme, Modigliani és Picasso keserű vetélkedését meséli el - a két férfiét, akik egymás iránti irigységét talán csak önteltsége és szenvedélyessége múlta felül.