életrajzi

1831-et írunk. Nat Turner csupán egy afroamerikai a sok közül, akik rabszolgaként töltik életüket Virginiában. Samuel Turner, a gazda és Raymond Cobb rabszolgahajcsár felügyelete alatt keményen dolgozik, viszont minden egyes nap újabb és újabb sérelmek érik. Végül egy Walthall nevű prédikátor segítségével Nat Turner fellázad és fellázít minden egyes színesbőrű rabszolgát, hogy együtt, összefogva eltöröljék a rabszolgatartást Amerikában.

Az Oscar®-díjas rendező Damien Chazelle és a színész Ryan Gosling újabb közös filmje az első holdra szállás történetét meséli el, méghozzá Neil Armstrongra és az Apollo 11 legendás küldetését megelőző évtizedre fókuszálva. James R. Hansen könyve alapján készült ez a zsigeri és intim film, amely Armstrong szemszögéből meséli el, hogy milyen sikerekkel és az asztronautára, a családjára és az egész nemzetre nézve milyen lemondásokkal járt a történelem egyik legveszélyesebb küldetése.

1925 szeptemberében egy szörnyű buszbaleset örökre megváltoztatta Frida Kahlo életét. A busz egy villamossal ütközött, sokan veszették életünket vagy szenvedtek súlyos sérülést a tragédiában. Fridára félmeztelenül találtak rá a roncsok között, vér és aranypor borította, testét egy vasrúd szúrta át. Gerincoszlopa, bordái, medencecsontja és kulccsontja összetörtek a balesetben. Jobb lába szétzúzódott. A bal lába, mely évekkel korábban gyermekparalízisben megbénult, tucatnyi helyen eltört.

A fájdalmas gyógyulás és a drága terápiák hónapjai következtek. Testi felépülése mozgását korlátozó gipszöntvények, fűzők, és gyakran barbár kísérleti műtétek közt telt. De Frida szenvedésének java a helyzetével járó elszigeteltségből és magányból fakadt. Így érzéseit a festményeibe öntötte.

Szülei gyakorlatilag mindenüket eladták, hogy fedezni tudják a számtalan operáció költségeit. Szűkös anyagi helyzetük ellenére támogatták ágyhoz kötött lányuk új szenvedélyét, és egy speciálisan kialakított festőállványt is szereztek neki.

Amikor Frida újból tudott beszélni, vette a bátorságot, hogy felkeresse az elismert Diego Riverát és szakmai véleményét kérje. Diegót nem csak Frida lenyűgöző képei ragadták meg, hanem az ifjú művésznő kitartása, bája és szépsége is. Ez a találkozás mindkettejük életének meghatározó pillanata volt...

A Frida egy politikai, művészi és szexuális forradalmár bátor, megalkuvást nem ismerő, provokatív és ellentmondásos életének megrendítő, felkavaró és lenyűgöző krónikája. A film Oscar-díjat nyert a legjobb kísérőzene és a legjobb smink kategóriájában.

1925 szeptemberében egy szörnyű buszbaleset örökre megváltoztatta Frida Kahlo életét. A busz egy villamossal ütközött, sokan veszették életünket vagy szenvedtek súlyos sérülést a tragédiában. Fridára félmeztelenül találtak rá a roncsok között, vér és aranypor borította, testét egy vasrúd szúrta át. Gerincoszlopa, bordái, medencecsontja és kulccsontja összetörtek a balesetben. Jobb lába szétzúzódott. A bal lába, mely évekkel korábban gyermekparalízisben megbénult, tucatnyi helyen eltört.

A fájdalmas gyógyulás és a drága terápiák hónapjai következtek. Testi felépülése mozgását korlátozó gipszöntvények, fűzők, és gyakran barbár kísérleti műtétek közt telt. De Frida szenvedésének java a helyzetével járó elszigeteltségből és magányból fakadt. Így érzéseit a festményeibe öntötte.

Szülei gyakorlatilag mindenüket eladták, hogy fedezni tudják a számtalan operáció költségeit. Szűkös anyagi helyzetük ellenére támogatták ágyhoz kötött lányuk új szenvedélyét, és egy speciálisan kialakított festőállványt is szereztek neki.

Amikor Frida újból tudott beszélni, vette a bátorságot, hogy felkeresse az elismert Diego Riverát és szakmai véleményét kérje. Diegót nem csak Frida lenyűgöző képei ragadták meg, hanem az ifjú művésznő kitartása, bája és szépsége is. Ez a találkozás mindkettejük életének meghatározó pillanata volt...

A Frida egy politikai, művészi és szexuális forradalmár bátor, megalkuvást nem ismerő, provokatív és ellentmondásos életének megrendítő, felkavaró és lenyűgöző krónikája. A film Oscar-díjat nyert a legjobb kísérőzene és a legjobb smink kategóriájában.

Ez a nyolc Oscar-díjjal jutalmazott, látványos filmeposz 56 évet ölel fel a
79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető életéből.

Fiatal ügyvéd Dél-Afrikában, amikor kiutasítják az elsőosztályról, noha érvényes
jegye van. Ettől a megaláztatástól feldühödve kezd el tiltakozni és küzdeni
az indiaiak és más színes bőrűek jogaiért. Sikerei hallatán hazahívják: megdöbbenti
a nyomor és a britek zsarnoksága...

A film címszerepében Ben Kingsley India huszadik századi történelmének
legjelentősebb alakját formálta meg. A szerepre történt gondos előkészületei,
melyek nyomán a politikus szinte egész életművét áttanulmányozta, végül sikerre
vezettek: alakításáért Oscar-díjjal jutalmazták.

A Piaf rendezőjének életrajzi ihletésű filmjében Grace Kelly (Nicole Kidman), a gyönyörű és tehetséges színésznő 1956-ban feladja filmes karrierjét, és feleségül megy szerelméhez, III. Rainier monacói herceghez (Tim Roth). Alfred Hitchcock hat évvel a menyegzőt követően szeretné múzsáját visszacsábítani Hollywoodba, hogy játssza el a Marnie főszerepét Sean Connery oldalán. Óriási a kísértés, de egyben a felelősség is, a herceg ugyanis komoly politikai problémával szembesül: A francia elnök, Charles de Gaulle meg akarja adóztatni Monacót, sőt elvenné a városállam függetlenségét. III. Rainier ultimátumot ad Grace-nek: vagy visszatér a csillogó Hollywoodba, vagy élete legnagyobb szerepében áll helyt, Monaco hercegnéjeként…

A 17. Század leghírhedtebb magyar asszonya, Báthory Erzsébet sötét titkokkal övezett, őrültséggel párosított alakja rengeteg film és regény alapjául szolgált már. Okkult tudományokról, megkínzott szolgálókról beszéltek, A mendemondák szerint egyszer megütött egy a haját fésülő szolgálót, akinek a vére Erzsébet kezére fröccsent, Mikor úgy látta, a bőre szépült tőle, a flányt megölte és megfürdött a vérében. Őrületében szüzek százainak vérét véve küzdött az öregedés ellen...

A Grófnő kegyetlen és egyben tragikus történetét Julie Delpy egy impozáns, igazi szerzői filmben dolgozta fel, ahol a főszerepen kívül a francia színésznőóriás magára vállalta a rendezést, a forgatókönyv írását és a zene komponálását is.

Báthory grófnő (Julie Delpy) megpróbálja visszaszerezni fiatal szerelmét Thurzó Istvánt (Daniel Brühl – Becstelen brigatyk, Good bye, Lenin!), és felvenni a harcot az öregedéssel és saját démonjaival. István apja, a nagyhatalmú Thurzó György (William Hurt – A pókasszony csókja, Robin Hood) mindent megtesz, hogy megakadályozza a szerelmesek boldogulását, a grófnőt lassan az őrületbe kergetve...

1976 – a Forma 1 aranykora, a hihetetlenül izgalmas és látványos száguldó cirkusz legendás szezonja, két felejthetetlen versenyző harcával: James Hunt, a vagány brit pilóta (Chris Hemsworth), a Forma 1 rocksztárja és Niki Lauda (Daniel Brühl), az osztrák fegyelmezett zseni, az 1975-ös világbajnok néz egymással farkasszemet a világ legveszélyesebb pályáin. Igazi ellenfelek, akik bármire képesek a győzelemért.
Lauda a sporttörténelem egyik legemlékezetesebb teljesítményét viszi véghez: alig hat héttel súlyos balesete után újra volán mögé ül, hogy visszaszerezze bajnoki címét, és bebizonyítsa, hogy ebben a hajszában mindenkinél gyorsabb. Mert minél közelebb vagy a halálhoz, annál jobban dübörög benned az élet…

A harcos Micky Ward (Mark Wahlberg), a legendás ír ökölvívó igaz történetét és a hírnév felé vezető útját meséli el. A drámai momentumokkal és humorral fűszerezett alkotás a szeretet és a büszkeség magával ragadó példázata. Számtalan rangos filmes elismerése is azt mutatja, hogy méltán pályázhat az év egyik legnagyszerűbb filmje címre.

1959-ben járunk. Manhattanben egyik parti éri a másikat, és a fogadások legragyogóbb csillaga Truman Capote. Amikor azonban meglátja a The New York Times egy brutális gyilkosságról hírt adó szalagcímét, számára a partik mindörökre véget érnek.

Capote megszállottan veti bele magát az ügybe, melynek alapján megírja mesterművét, a Hidegvérrel című dokumentumregényt, és különös kapcsolatba kerül a gyilkosok egyikével.

Ám a történet egy része kimaradt a regényből...

A lebilincselő alkotás főszerepében Toby Jones látható, Sandra Bullock, Daniel Craig, Sigourney Weaver és további sztárok oldalán. Mi történt a zseniális íróval, aki Truman Capote lelke mélyén rejtőzött? Ez a film választ ad a kérdésre.

Egy jósnő egyszer azt jósolta neki, hogy híres emberként tér majd vissza, és egész Odensee-t kivilágítják a kedvéért.
Melyik gyermek ne ismerné Hans Christian Andersen nevét és tündérmeséit? Viszont sokan nem ismerik Andersen kalandos gyermekkorát és ifjúkorát. Ez a vadonatúj életrajzi film, Andersen 17. életévét emeli reflektorfénybe, s követi nyomon. Dickensi figuraként látta meg a napvilágot, s a legnagyobb szegénységből a legnagyobb íróvá lett Európában.

Todd Haynes rendező filmje merész vállalkozás az élő amerikai zenészlegenda, a XX. század egyik legkiválóbb és legtitokzatosabb művészének, Bob Dylan életének a bemutatására. Nem hagyományos életrajzi filmet látunk, hiszen a filmben hat színész alakítja Dylant, életének és karrierjének számos pontjain. Az összetett személyiségű, és állandó változásban lévő alkotó életúja hat különböző korú, fajú és nemű ember életén keresztül jelenik meg.

Bob Dylan bőrébe olyan világsztárok bújnak, mint Cate Blanchett, Christian Bale, Heath Ledger, Richard Gere. Az idei Golden Globe díjátadáson alakításáért Cate Blanchett kapta a legjobb mellékszereplő díját.

Leonardo DiCaprio (Eredet, Véres gyémánt) remekel J. Edgar Hoover szerepében, aki közel ötven éven át volt az FBI feje. Hoovert, aki nemcsak szolgálta, de kedve szerint alakította is az igazságot, félték, tisztelték, bírálták, bámulták. Módszerei egyszerre voltak kíméletlenek és hősiesek, legnagyobb jutalomnak pedig a világ elismerését tartotta. A zárt ajtók mögött azonban Hoover olyan titkokat rejtegetett, amelyek lerombolhatták volna a nimbuszát, tönkretehették volna a karrierjét és az életét. Az Oscar®-díjas Clint Eastwood (Nincs bocsánat, Millió dolláros bébi) kiváló filmjében olyan további sztárokat láthatunk, mint Naomi Watts (21 gramm), Armie Hammer (Social Network – A közösségi háló) és az Oscar®-díjas Judi Dench (Szerelmes Shakespeare), aki Hoover túlgondoskodó anyját alakítja.

Az angol társadalomban 1795-ben szerelemből házasodni ostobaságnak számított. Mr. és Mrs. Austen (James Cromwell, Julie Walters) jó partit terveztek legkisebb lányuknak, csakhogy Jane Austen (Anne Hathaway) makacs volt, független szellemű. Lényét nem a büszkeség és a balítélet vezérelte, hanem az értelem és az érzelem. Húszévesen találkozott a tehetséges, kezdő ügyvéddel, Tom Lefroy-jal (James McAvoy) akivel egymásba szerettek. Szerelmük szikrázó, valódi és romantikus volt. A kérdés így hangzott: túléli-e az intrikát és a nehézségeket?

Jane Austen írásai fényt, intelligenciát és bölcsességet hoztak a világba. Julian Jarrold (Utolsó látogatás) filmje arról az időszakról szól, amikor élete izzott a szenvedélytől és a szerelemtől, és személyisége azzá forrt, akinek világhírű regényei által megismertük.

Janis Joplin volt a legnagyobb bluesénekesnő, aki fehér létére olyan tökélyre fejlesztette a stílust, mint még fekete elődei sohasem. Későbbi jelmondatához híven - "élj gyorsan, szeress szenvedélyesen, halj meg fiatalon" élt, sok rock legendához hasonlóan 27 évesen érte a halál. Amy Berg dokumentumfilmje az énekesnő rövid, ám annál mozgalmasabb életét követi nyomon.

Ashton Kutcher személyesíti meg Steve Jobsot, az Apple ikonná vált alapítóját Joshua Michael Stern rendkívül szórakoztató és inspiráló életrajzi filmjében. Miután eltanácsolják az egyetemről, Jobs másokkal együtt létrehozza az Apple Computer vállalatot, amelytől kilenc év elteltével távozni kényszerül. Több mint egy évtizeddel később azonban visszatér a céghez, és olyan változásokat indít el, amelyek az egykori aprócska vállalkozást a földkerekség egyik legértékesebb társaságává teszik. A Jobs – Gondolkozz másképp bensőséges portrét rajzol arról a mélyen elkötelezett, különleges férfiról, aki forradalmi újításaival örökre megváltoztatta a számítástechnikát és az egész világot.

Egy feledhetetlen barátság két feledhetetlen férfi között. A Dél-Afrikában uralkodó feszültséget és borzalmat megrendítő erővel jeleníti meg Richard Attenborough filmje egy fekete aktivistáról, Stephen Bikóról (Denzel Washington) és egy fehér újságíróról, aki az életét teszi kockára, hogy Biko történetét a világ elé tárja.
Miután tudomást szerez az apartheid borzalmairól Biko szemén keresztül, Donald Woods (Kevin Kline) újságíró ráébred, hogy barátját elhallgattatták a rendőrök. Woods elhatározza, hogy kiszabadul Dél-Afrikából és megismerteti Biko rendkívüli történetét a világgal. A felemelő, igaz eseményeken alapuló film felkavaró képet fest az ember leggonoszabb és leghősiesebb oldaláról.