életrajzi

A ’20-as évek Amerikájának legnépszerűbb dalszerzője, Cole Porter életét mutatja be ez az egyedi hangvételű, Hollywoodi sztárok és világhírű énekesek egész sorát felsorakoztató romantikus életrajzi musical, amelyben természetesen sorra felcsendülnek Porter legnépszerűbb szerzeményei.

A történet nem csak Porter zenei munkásságáról szól, hanem regénybe illő magánéletéről is. Arról, hogyan ismerkedett meg feleségével, aki kezdettől fogva tudta, hogy Porter a férfiakhoz vonzódik, ennek ellenére első, brutális férje után még ezeket a „kicsapongásokat” is hajlandó volt elnézni a dalszerzőnek, aki ha testileg nem is, érzelmileg és szellemileg tökéletes társa volt.

A musicalben Porter szerzeményeit olyan előadók feldolgozásában szólalnak meg, mint Robbie Williams, Diana Krall, Sheryl Crow, Alanis Morissette, vagy Elvis Costello!

Lady Diana, a szívek királynője, az ikon, maga volt az elegancia, a kedvesség. Tizenhat évvel ezelőtt bekövetkezett, tragikus halála az egész világot megdöbbentette. Oliver Hirschbiegel filmje a walesi hercegné teljesen új arcát mutatja meg: az életének utolsó két évét feldolgozó produkcióból megismerhetjük a magánember Dianát, akinek állandóan meg kellett küzdenie az őt zaklató sajtóval, és aki mégis képes volt titokban tartani Dr. Khanhoz, a pakisztáni orvoshoz fűződő kapcsolatát. A nép hercegnője, Lady Di távol a világtól, a szeretett férfi oldalán végre önmagára talált… Diana szerepében az Oscar®-díjra jelölt Naomi Watts látható, szerelmét, Dr. Khant a Lost – Eltűntek sorozatból jól ismert Naveen Andrews játssza ebben a megható, érzelmektől fűtött szerelmi történetben.

Az Ég és föld között a világhírű színésznő - Shirley MacLaine - Találd meg önmagad! című önéletrajzi bestseller regényéből készült. A két részes közel 4 órás játékfilm nagy vitákat kavart, melyben az Oscar díjas művész nyíltan és őszintén vall saját spirituális útkereséséről és élményeiről.
A történet a színésznő (aki az alkotásban önmagát alakítja) életének azon időszakát dolgozza fel, melyben egy mindent elsöprő szerelem éri utol. Viszonyba bonyolódik egy feltörekvő politikussal (Charles Dance – Michael Collins, Trónok harca), ám mivel Gerry nős, kapcsolatukat titokban kell tartaniuk. Miközben Shirley a világ számos pontján megfordul, hogy szenvedélyes találkáik helyszínére utazzon, megismerkedik egy titokzatos idegennel –Daviddel - (John Heard – Ébredések, Pollock), akinek hatására elkezd érdeklődni a spiritualitás iránt. Végül Daviddel Peruba tart, ahol olyan élményeket tapasztal meg, melyek alapjaiban változtatják meg mindazt, amit Shirley addig hitről és az életről vallott...

1831-et írunk. Nat Turner csupán egy afroamerikai a sok közül, akik rabszolgaként töltik életüket Virginiában. Samuel Turner, a gazda és Raymond Cobb rabszolgahajcsár felügyelete alatt keményen dolgozik, viszont minden egyes nap újabb és újabb sérelmek érik. Végül egy Walthall nevű prédikátor segítségével Nat Turner fellázad és fellázít minden egyes színesbőrű rabszolgát, hogy együtt, összefogva eltöröljék a rabszolgatartást Amerikában.

A sötétség kiolthatja a fényt?

Egy hősi történet, egy meg nem alkuvó művészről és szabadságharcosról, Domenicos Theotokopoulosról, akit a világ úgy ismer: „El Greco”.

El Greco a XVI. század gyermeke volt, a szabadságot és a szerelmet keresve eljutott a krétai és velencei udvarból Toledóba, Spanyolországba. Itt szembe találta magát legnagyobb ellenfelével, a Szent Inkvizícióval.

Soha nem hátrált meg kora hatalmaival vívott harcában. El Greco története a nem mindennapi hősiesség, az árulás, a szerelem, az emberi erő és az alkotói öntudatának elbeszélése, az, ahogy kibírta és legyőzte a barbárságot és a tudatlanságot.
Egy olyan inspiráció, ami még napjainkban is él.

Az Oscar®-díjas rendező Damien Chazelle és a színész Ryan Gosling újabb közös filmje az első holdra szállás történetét meséli el, méghozzá Neil Armstrongra és az Apollo 11 legendás küldetését megelőző évtizedre fókuszálva. James R. Hansen könyve alapján készült ez a zsigeri és intim film, amely Armstrong szemszögéből meséli el, hogy milyen sikerekkel és az asztronautára, a családjára és az egész nemzetre nézve milyen lemondásokkal járt a történelem egyik legveszélyesebb küldetése.

1925 szeptemberében egy szörnyű buszbaleset örökre megváltoztatta Frida Kahlo életét. A busz egy villamossal ütközött, sokan veszették életünket vagy szenvedtek súlyos sérülést a tragédiában. Fridára félmeztelenül találtak rá a roncsok között, vér és aranypor borította, testét egy vasrúd szúrta át. Gerincoszlopa, bordái, medencecsontja és kulccsontja összetörtek a balesetben. Jobb lába szétzúzódott. A bal lába, mely évekkel korábban gyermekparalízisben megbénult, tucatnyi helyen eltört.

A fájdalmas gyógyulás és a drága terápiák hónapjai következtek. Testi felépülése mozgását korlátozó gipszöntvények, fűzők, és gyakran barbár kísérleti műtétek közt telt. De Frida szenvedésének java a helyzetével járó elszigeteltségből és magányból fakadt. Így érzéseit a festményeibe öntötte.

Szülei gyakorlatilag mindenüket eladták, hogy fedezni tudják a számtalan operáció költségeit. Szűkös anyagi helyzetük ellenére támogatták ágyhoz kötött lányuk új szenvedélyét, és egy speciálisan kialakított festőállványt is szereztek neki.

Amikor Frida újból tudott beszélni, vette a bátorságot, hogy felkeresse az elismert Diego Riverát és szakmai véleményét kérje. Diegót nem csak Frida lenyűgöző képei ragadták meg, hanem az ifjú művésznő kitartása, bája és szépsége is. Ez a találkozás mindkettejük életének meghatározó pillanata volt...

A Frida egy politikai, művészi és szexuális forradalmár bátor, megalkuvást nem ismerő, provokatív és ellentmondásos életének megrendítő, felkavaró és lenyűgöző krónikája. A film Oscar-díjat nyert a legjobb kísérőzene és a legjobb smink kategóriájában.

Ez a nyolc Oscar-díjjal jutalmazott, látványos filmeposz 56 évet ölel fel a
79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető életéből.

Fiatal ügyvéd Dél-Afrikában, amikor kiutasítják az elsőosztályról, noha érvényes
jegye van. Ettől a megaláztatástól feldühödve kezd el tiltakozni és küzdeni
az indiaiak és más színes bőrűek jogaiért. Sikerei hallatán hazahívják: megdöbbenti
a nyomor és a britek zsarnoksága...

A film címszerepében Ben Kingsley India huszadik századi történelmének
legjelentősebb alakját formálta meg. A szerepre történt gondos előkészületei,
melyek nyomán a politikus szinte egész életművét áttanulmányozta, végül sikerre
vezettek: alakításáért Oscar-díjjal jutalmazták.

A Piaf rendezőjének életrajzi ihletésű filmjében Grace Kelly (Nicole Kidman), a gyönyörű és tehetséges színésznő 1956-ban feladja filmes karrierjét, és feleségül megy szerelméhez, III. Rainier monacói herceghez (Tim Roth). Alfred Hitchcock hat évvel a menyegzőt követően szeretné múzsáját visszacsábítani Hollywoodba, hogy játssza el a Marnie főszerepét Sean Connery oldalán. Óriási a kísértés, de egyben a felelősség is, a herceg ugyanis komoly politikai problémával szembesül: A francia elnök, Charles de Gaulle meg akarja adóztatni Monacót, sőt elvenné a városállam függetlenségét. III. Rainier ultimátumot ad Grace-nek: vagy visszatér a csillogó Hollywoodba, vagy élete legnagyobb szerepében áll helyt, Monaco hercegnéjeként…

A 17. Század leghírhedtebb magyar asszonya, Báthory Erzsébet sötét titkokkal övezett, őrültséggel párosított alakja rengeteg film és regény alapjául szolgált már. Okkult tudományokról, megkínzott szolgálókról beszéltek, A mendemondák szerint egyszer megütött egy a haját fésülő szolgálót, akinek a vére Erzsébet kezére fröccsent, Mikor úgy látta, a bőre szépült tőle, a flányt megölte és megfürdött a vérében. Őrületében szüzek százainak vérét véve küzdött az öregedés ellen...

A Grófnő kegyetlen és egyben tragikus történetét Julie Delpy egy impozáns, igazi szerzői filmben dolgozta fel, ahol a főszerepen kívül a francia színésznőóriás magára vállalta a rendezést, a forgatókönyv írását és a zene komponálását is.

Báthory grófnő (Julie Delpy) megpróbálja visszaszerezni fiatal szerelmét Thurzó Istvánt (Daniel Brühl – Becstelen brigatyk, Good bye, Lenin!), és felvenni a harcot az öregedéssel és saját démonjaival. István apja, a nagyhatalmú Thurzó György (William Hurt – A pókasszony csókja, Robin Hood) mindent megtesz, hogy megakadályozza a szerelmesek boldogulását, a grófnőt lassan az őrületbe kergetve...

1976 – a Forma 1 aranykora, a hihetetlenül izgalmas és látványos száguldó cirkusz legendás szezonja, két felejthetetlen versenyző harcával: James Hunt, a vagány brit pilóta (Chris Hemsworth), a Forma 1 rocksztárja és Niki Lauda (Daniel Brühl), az osztrák fegyelmezett zseni, az 1975-ös világbajnok néz egymással farkasszemet a világ legveszélyesebb pályáin. Igazi ellenfelek, akik bármire képesek a győzelemért.
Lauda a sporttörténelem egyik legemlékezetesebb teljesítményét viszi véghez: alig hat héttel súlyos balesete után újra volán mögé ül, hogy visszaszerezze bajnoki címét, és bebizonyítsa, hogy ebben a hajszában mindenkinél gyorsabb. Mert minél közelebb vagy a halálhoz, annál jobban dübörög benned az élet…

A harcos Micky Ward (Mark Wahlberg), a legendás ír ökölvívó igaz történetét és a hírnév felé vezető útját meséli el. A drámai momentumokkal és humorral fűszerezett alkotás a szeretet és a büszkeség magával ragadó példázata. Számtalan rangos filmes elismerése is azt mutatja, hogy méltán pályázhat az év egyik legnagyszerűbb filmje címre.

A gyönyörű Edie Sedwick volt az első lány, aki a képes magazinok oldalain vált divatikonná és a korszak legtündöklőbb csillagává. A dúsgazdag, ám problémás családi háttérrel rendelkező, képzőművészetet hallgató lány (Sienna Miller – Alfie) a New York-i divatvilág üdvöskéjévé lép elő, mikor a pop art művész Andy Warhol (Guy Pearce – Memento) múzsája lesz.

Edie-nek azonban súlyos árat kell fizetnie a hírnévért: miután szenvedélyes szerelembe esik egy nincstelen zenésszel (Hayden Christensen – Star Wars – A sithek bosszúja) és megismeri a kábítószerek mámorát, a lány kezéből hamarosan kicsúszik az irányítás...

A Hullócsillag izgalmas utazás a popkultúra aranykorába, amikor a divat, a művészet és a média viharos és virágzó kapcsolata elkezdődött.

Egy jósnő egyszer azt jósolta neki, hogy híres emberként tér majd vissza, és egész Odensee-t kivilágítják a kedvéért.
Melyik gyermek ne ismerné Hans Christian Andersen nevét és tündérmeséit? Viszont sokan nem ismerik Andersen kalandos gyermekkorát és ifjúkorát. Ez a vadonatúj életrajzi film, Andersen 17. életévét emeli reflektorfénybe, s követi nyomon. Dickensi figuraként látta meg a napvilágot, s a legnagyobb szegénységből a legnagyobb íróvá lett Európában.

Iris Murdoch és John Bayley 40 éven át tartó szerelme megható és inspiráló képet fest a néző számára a szerelem lényegéről - azt mintázza, hogy társunkkal együtt élni egy életen át annyit tesz, mint folytonos kölcsönhatásban lenni egy másik ember zavarbaejtően összetett személyiségével, fáradságos erőfeszítéseivel és csodálatos meglepetéseivel. A XX. század irodalmi nagyjai között az övék volt az egyik legnagyobb románc. De történetük ezen túl arról is szól, hogy igenis lehetséges, hogy egy nagy szerelem az élet legtragikusabb és legrejtélyesebb eseményein túl is megmaradjon. És ez felemelő érzés. Iris Murdoch, a gyakran "Anglia legragyogóbb elméjű asszonya"-ként emlegetett írónő, rendkívüli személyiség volt, akit nemzedéke valóságos ikonként tisztelt Nagy-Britanniában. Oxfordi diákéveitől kezdve -, amikor szabadosságával hozta lázba környezetét -, egész filozófusi és regényírói pályafutása során Iris valóban megelőzte korát.

Leonardo DiCaprio (Eredet, Véres gyémánt) remekel J. Edgar Hoover szerepében, aki közel ötven éven át volt az FBI feje. Hoovert, aki nemcsak szolgálta, de kedve szerint alakította is az igazságot, félték, tisztelték, bírálták, bámulták. Módszerei egyszerre voltak kíméletlenek és hősiesek, legnagyobb jutalomnak pedig a világ elismerését tartotta. A zárt ajtók mögött azonban Hoover olyan titkokat rejtegetett, amelyek lerombolhatták volna a nimbuszát, tönkretehették volna a karrierjét és az életét. Az Oscar®-díjas Clint Eastwood (Nincs bocsánat, Millió dolláros bébi) kiváló filmjében olyan további sztárokat láthatunk, mint Naomi Watts (21 gramm), Armie Hammer (Social Network – A közösségi háló) és az Oscar®-díjas Judi Dench (Szerelmes Shakespeare), aki Hoover túlgondoskodó anyját alakítja.

Az angol társadalomban 1795-ben szerelemből házasodni ostobaságnak számított. Mr. és Mrs. Austen (James Cromwell, Julie Walters) jó partit terveztek legkisebb lányuknak, csakhogy Jane Austen (Anne Hathaway) makacs volt, független szellemű. Lényét nem a büszkeség és a balítélet vezérelte, hanem az értelem és az érzelem. Húszévesen találkozott a tehetséges, kezdő ügyvéddel, Tom Lefroy-jal (James McAvoy) akivel egymásba szerettek. Szerelmük szikrázó, valódi és romantikus volt. A kérdés így hangzott: túléli-e az intrikát és a nehézségeket?

Jane Austen írásai fényt, intelligenciát és bölcsességet hoztak a világba. Julian Jarrold (Utolsó látogatás) filmje arról az időszakról szól, amikor élete izzott a szenvedélytől és a szerelemtől, és személyisége azzá forrt, akinek világhírű regényei által megismertük.

Janis Joplin volt a legnagyobb bluesénekesnő, aki fehér létére olyan tökélyre fejlesztette a stílust, mint még fekete elődei sohasem. Későbbi jelmondatához híven - "élj gyorsan, szeress szenvedélyesen, halj meg fiatalon" élt, sok rock legendához hasonlóan 27 évesen érte a halál. Amy Berg dokumentumfilmje az énekesnő rövid, ám annál mozgalmasabb életét követi nyomon.