életrajzi

A ’20-as évek Amerikájának legnépszerűbb dalszerzője, Cole Porter életét mutatja be ez az egyedi hangvételű, Hollywoodi sztárok és világhírű énekesek egész sorát felsorakoztató romantikus életrajzi musical, amelyben természetesen sorra felcsendülnek Porter legnépszerűbb szerzeményei.

A történet nem csak Porter zenei munkásságáról szól, hanem regénybe illő magánéletéről is. Arról, hogyan ismerkedett meg feleségével, aki kezdettől fogva tudta, hogy Porter a férfiakhoz vonzódik, ennek ellenére első, brutális férje után még ezeket a „kicsapongásokat” is hajlandó volt elnézni a dalszerzőnek, aki ha testileg nem is, érzelmileg és szellemileg tökéletes társa volt.

A musicalben Porter szerzeményeit olyan előadók feldolgozásában szólalnak meg, mint Robbie Williams, Diana Krall, Sheryl Crow, Alanis Morissette, vagy Elvis Costello!

Lady Diana, a szívek királynője, az ikon, maga volt az elegancia, a kedvesség. Tizenhat évvel ezelőtt bekövetkezett, tragikus halála az egész világot megdöbbentette. Oliver Hirschbiegel filmje a walesi hercegné teljesen új arcát mutatja meg: az életének utolsó két évét feldolgozó produkcióból megismerhetjük a magánember Dianát, akinek állandóan meg kellett küzdenie az őt zaklató sajtóval, és aki mégis képes volt titokban tartani Dr. Khanhoz, a pakisztáni orvoshoz fűződő kapcsolatát. A nép hercegnője, Lady Di távol a világtól, a szeretett férfi oldalán végre önmagára talált… Diana szerepében az Oscar®-díjra jelölt Naomi Watts látható, szerelmét, Dr. Khant a Lost – Eltűntek sorozatból jól ismert Naveen Andrews játssza ebben a megható, érzelmektől fűtött szerelmi történetben.

Mindenki tudja, hogy Alexandre Dumas 'A három testőr' világhírű szerzője, de vajon hányan tudják, hogy a mestermű társírója egy bizonyos Auguste Maquet? Nem sokan, mivel neve soha nem szerepelt a könyvborítókon. Tűz és víz, extrém különcség és csöndes szorgalom ellentéte a két ember, mégis elszakíthatatlan barátság és alkotó közösség jellemzi kapcsolatukat. Mindaddig, amíg fel nem tűnik a színen Charlotte Desrives, a gyönyörű fiatal lány, aki börtönben sínylődő apja kiszabadítása érdekében elbűvöli az általa Dumasnak vélt Maquet-t. Ez a kavarodás az alkotópáros munkájára is kiható konfliktust és persze számos mulatságos jelenetet is eredményez.

Az Ég és föld között a világhírű színésznő - Shirley MacLaine - Találd meg önmagad! című önéletrajzi bestseller regényéből készült. A két részes közel 4 órás játékfilm nagy vitákat kavart, melyben az Oscar díjas művész nyíltan és őszintén vall saját spirituális útkereséséről és élményeiről.
A történet a színésznő (aki az alkotásban önmagát alakítja) életének azon időszakát dolgozza fel, melyben egy mindent elsöprő szerelem éri utol. Viszonyba bonyolódik egy feltörekvő politikussal (Charles Dance – Michael Collins, Trónok harca), ám mivel Gerry nős, kapcsolatukat titokban kell tartaniuk. Miközben Shirley a világ számos pontján megfordul, hogy szenvedélyes találkáik helyszínére utazzon, megismerkedik egy titokzatos idegennel –Daviddel - (John Heard – Ébredések, Pollock), akinek hatására elkezd érdeklődni a spiritualitás iránt. Végül Daviddel Peruba tart, ahol olyan élményeket tapasztal meg, melyek alapjaiban változtatják meg mindazt, amit Shirley addig hitről és az életről vallott...

1831-et írunk. Nat Turner csupán egy afroamerikai a sok közül, akik rabszolgaként töltik életüket Virginiában. Samuel Turner, a gazda és Raymond Cobb rabszolgahajcsár felügyelete alatt keményen dolgozik, viszont minden egyes nap újabb és újabb sérelmek érik. Végül egy Walthall nevű prédikátor segítségével Nat Turner fellázad és fellázít minden egyes színesbőrű rabszolgát, hogy együtt, összefogva eltöröljék a rabszolgatartást Amerikában.

Az Oscar®-díjas rendező Damien Chazelle és a színész Ryan Gosling újabb közös filmje az első holdra szállás történetét meséli el, méghozzá Neil Armstrongra és az Apollo 11 legendás küldetését megelőző évtizedre fókuszálva. James R. Hansen könyve alapján készült ez a zsigeri és intim film, amely Armstrong szemszögéből meséli el, hogy milyen sikerekkel és az asztronautára, a családjára és az egész nemzetre nézve milyen lemondásokkal járt a történelem egyik legveszélyesebb küldetése.

London, 1818. Titkos szerelmi viszony kezdődik a 23 éves angol költő, John Keats és a szókimondó szomszéd hölgy, Fanny Brawne között. A furcsa pár eleinte egymáson köszörüli nyelvét, a férfi azt gondolja, hogy a nő csak egy elegánsan kacérkodó társasági liba, míg Fanny-t egyáltalán nem érdekli Keats költészete, sőt, az irodalom sem. Ám a lány meghallja, hogy Keats milyen odaadóan ápolja súlyosan beteg öccsét, segítőkészsége pedig megérinti a férfit, így amikor Fanny arra kéri, tanítsa költészetre, beleegyezik. A költészet hamarosan eszköz lesz különbségeik áthidalására, és muníció az egyre hevesebb érzelmek táplálására. Amikor Fanny édesanyja és Keats legjobb barátja ráébrednek erre, az ifjú szerelmesek már visszavonhatatlanul elköteleződtek, és ezt az eléjük tornyosuló problémák csak mélyítik. Keats egy évvel később súlyosan megbetegszik, melyből már nem tud felgyógyulni, így a párnak házasság helyett a végső elválásra kell felkészülnie.

Jane Campion (Zongoralecke, Egy hölgy arcképe) Arany Pálma-díjra jelölt életrajzi drámája tragikus szerelmi történet Ben Whishaw (Parfüm: Egy gyilkos története, I’m Not There - Bob Dylan életei) és Abbie Cornish (Candy, Elizabeth: Az aranykor) főszereplésével az angol romantika egyik legnagyobb költőjéről.

1925 szeptemberében egy szörnyű buszbaleset örökre megváltoztatta Frida Kahlo életét. A busz egy villamossal ütközött, sokan veszették életünket vagy szenvedtek súlyos sérülést a tragédiában. Fridára félmeztelenül találtak rá a roncsok között, vér és aranypor borította, testét egy vasrúd szúrta át. Gerincoszlopa, bordái, medencecsontja és kulccsontja összetörtek a balesetben. Jobb lába szétzúzódott. A bal lába, mely évekkel korábban gyermekparalízisben megbénult, tucatnyi helyen eltört.

A fájdalmas gyógyulás és a drága terápiák hónapjai következtek. Testi felépülése mozgását korlátozó gipszöntvények, fűzők, és gyakran barbár kísérleti műtétek közt telt. De Frida szenvedésének java a helyzetével járó elszigeteltségből és magányból fakadt. Így érzéseit a festményeibe öntötte.

Szülei gyakorlatilag mindenüket eladták, hogy fedezni tudják a számtalan operáció költségeit. Szűkös anyagi helyzetük ellenére támogatták ágyhoz kötött lányuk új szenvedélyét, és egy speciálisan kialakított festőállványt is szereztek neki.

Amikor Frida újból tudott beszélni, vette a bátorságot, hogy felkeresse az elismert Diego Riverát és szakmai véleményét kérje. Diegót nem csak Frida lenyűgöző képei ragadták meg, hanem az ifjú művésznő kitartása, bája és szépsége is. Ez a találkozás mindkettejük életének meghatározó pillanata volt...

A Frida egy politikai, művészi és szexuális forradalmár bátor, megalkuvást nem ismerő, provokatív és ellentmondásos életének megrendítő, felkavaró és lenyűgöző krónikája. A film Oscar-díjat nyert a legjobb kísérőzene és a legjobb smink kategóriájában.

Ez a nyolc Oscar-díjjal jutalmazott, látványos filmeposz 56 évet ölel fel a
79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető életéből.

Fiatal ügyvéd Dél-Afrikában, amikor kiutasítják az elsőosztályról, noha érvényes
jegye van. Ettől a megaláztatástól feldühödve kezd el tiltakozni és küzdeni
az indiaiak és más színes bőrűek jogaiért. Sikerei hallatán hazahívják: megdöbbenti
a nyomor és a britek zsarnoksága...

A film címszerepében Ben Kingsley India huszadik századi történelmének
legjelentősebb alakját formálta meg. A szerepre történt gondos előkészületei,
melyek nyomán a politikus szinte egész életművét áttanulmányozta, végül sikerre
vezettek: alakításáért Oscar-díjjal jutalmazták.

A Piaf rendezőjének életrajzi ihletésű filmjében Grace Kelly (Nicole Kidman), a gyönyörű és tehetséges színésznő 1956-ban feladja filmes karrierjét, és feleségül megy szerelméhez, III. Rainier monacói herceghez (Tim Roth). Alfred Hitchcock hat évvel a menyegzőt követően szeretné múzsáját visszacsábítani Hollywoodba, hogy játssza el a Marnie főszerepét Sean Connery oldalán. Óriási a kísértés, de egyben a felelősség is, a herceg ugyanis komoly politikai problémával szembesül: A francia elnök, Charles de Gaulle meg akarja adóztatni Monacót, sőt elvenné a városállam függetlenségét. III. Rainier ultimátumot ad Grace-nek: vagy visszatér a csillogó Hollywoodba, vagy élete legnagyobb szerepében áll helyt, Monaco hercegnéjeként…

A 17. Század leghírhedtebb magyar asszonya, Báthory Erzsébet sötét titkokkal övezett, őrültséggel párosított alakja rengeteg film és regény alapjául szolgált már. Okkult tudományokról, megkínzott szolgálókról beszéltek, A mendemondák szerint egyszer megütött egy a haját fésülő szolgálót, akinek a vére Erzsébet kezére fröccsent, Mikor úgy látta, a bőre szépült tőle, a flányt megölte és megfürdött a vérében. Őrületében szüzek százainak vérét véve küzdött az öregedés ellen...

A Grófnő kegyetlen és egyben tragikus történetét Julie Delpy egy impozáns, igazi szerzői filmben dolgozta fel, ahol a főszerepen kívül a francia színésznőóriás magára vállalta a rendezést, a forgatókönyv írását és a zene komponálását is.

Báthory grófnő (Julie Delpy) megpróbálja visszaszerezni fiatal szerelmét Thurzó Istvánt (Daniel Brühl – Becstelen brigatyk, Good bye, Lenin!), és felvenni a harcot az öregedéssel és saját démonjaival. István apja, a nagyhatalmú Thurzó György (William Hurt – A pókasszony csókja, Robin Hood) mindent megtesz, hogy megakadályozza a szerelmesek boldogulását, a grófnőt lassan az őrületbe kergetve...

1976 – a Forma 1 aranykora, a hihetetlenül izgalmas és látványos száguldó cirkusz legendás szezonja, két felejthetetlen versenyző harcával: James Hunt, a vagány brit pilóta (Chris Hemsworth), a Forma 1 rocksztárja és Niki Lauda (Daniel Brühl), az osztrák fegyelmezett zseni, az 1975-ös világbajnok néz egymással farkasszemet a világ legveszélyesebb pályáin. Igazi ellenfelek, akik bármire képesek a győzelemért.
Lauda a sporttörténelem egyik legemlékezetesebb teljesítményét viszi véghez: alig hat héttel súlyos balesete után újra volán mögé ül, hogy visszaszerezze bajnoki címét, és bebizonyítsa, hogy ebben a hajszában mindenkinél gyorsabb. Mert minél közelebb vagy a halálhoz, annál jobban dübörög benned az élet…

A harcos Micky Ward (Mark Wahlberg), a legendás ír ökölvívó igaz történetét és a hírnév felé vezető útját meséli el. A drámai momentumokkal és humorral fűszerezett alkotás a szeretet és a büszkeség magával ragadó példázata. Számtalan rangos filmes elismerése is azt mutatja, hogy méltán pályázhat az év egyik legnagyszerűbb filmje címre.

Az Oscar®-díjas Anthony Hopkins és Helen Mirren* lenyűgöző alakítást nyújt ebben az izgalmas, magával ragadó és mulatságos történetben, amely minden idők egyik legismertebb filmjének megszületéséről szól. A végtelen egóval és rendíthetetlen magabiztossággal megvert-megáldott rendező, Alfred Hitchcock (Hopkins) egy rettenetes sorozatgyilkosság megszállottjává válik. Filmet szeretne készíteni belőle, ám a stúdiók visszariadnak a borzasztó történettől, és nem segítenek. A végsőkig eltökélt mester azonban hírnevét, otthonát, sőt még felesége, Alma (Mirren) szerelmét is kockára teszi a szent cél: a Psycho érdekében.

A gyönyörű Edie Sedwick volt az első lány, aki a képes magazinok oldalain vált divatikonná és a korszak legtündöklőbb csillagává. A dúsgazdag, ám problémás családi háttérrel rendelkező, képzőművészetet hallgató lány (Sienna Miller – Alfie) a New York-i divatvilág üdvöskéjévé lép elő, mikor a pop art művész Andy Warhol (Guy Pearce – Memento) múzsája lesz.

Edie-nek azonban súlyos árat kell fizetnie a hírnévért: miután szenvedélyes szerelembe esik egy nincstelen zenésszel (Hayden Christensen – Star Wars – A sithek bosszúja) és megismeri a kábítószerek mámorát, a lány kezéből hamarosan kicsúszik az irányítás...

A Hullócsillag izgalmas utazás a popkultúra aranykorába, amikor a divat, a művészet és a média viharos és virágzó kapcsolata elkezdődött.

Egy jósnő egyszer azt jósolta neki, hogy híres emberként tér majd vissza, és egész Odensee-t kivilágítják a kedvéért.
Melyik gyermek ne ismerné Hans Christian Andersen nevét és tündérmeséit? Viszont sokan nem ismerik Andersen kalandos gyermekkorát és ifjúkorát. Ez a vadonatúj életrajzi film, Andersen 17. életévét emeli reflektorfénybe, s követi nyomon. Dickensi figuraként látta meg a napvilágot, s a legnagyobb szegénységből a legnagyobb íróvá lett Európában.

Todd Haynes rendező filmje merész vállalkozás az élő amerikai zenészlegenda, a XX. század egyik legkiválóbb és legtitokzatosabb művészének, Bob Dylan életének a bemutatására. Nem hagyományos életrajzi filmet látunk, hiszen a filmben hat színész alakítja Dylant, életének és karrierjének számos pontjain. Az összetett személyiségű, és állandó változásban lévő alkotó életúja hat különböző korú, fajú és nemű ember életén keresztül jelenik meg.

Bob Dylan bőrébe olyan világsztárok bújnak, mint Cate Blanchett, Christian Bale, Heath Ledger, Richard Gere. Az idei Golden Globe díjátadáson alakításáért Cate Blanchett kapta a legjobb mellékszereplő díját.