életrajzi

Oliver Stone-tól megszokhattuk, hogy filmjei rendre megosztják a közönséget, felkorbácsolják az indulatokat, vitát gerjesztenek - egyesek imádják alkotásait, mások felháborodnak, hidegen azonban aligha hagynak bárkit is. Stone forgatott már a Kennedy-gyilkosságról, Vietnámról és az amerikai fociról, a most megjelenő filmjével pedig egy hozzá hasonlóan ellentmondásos zenésznek, Jim Morrisonnak, a legendás The Doors együttes frontemberének állít emléket.
Jim Morrison egyesek számára maga volt az Isten, mások pedig a Sátánt látták benne. Élete extrém volt, önpusztító és végletekkel teli. Tiltakozott minden szabály ellen, dühösen, szenvedélyesen és veszélyesen élt a zene, a szex, az alkohol és a kábítószer mámorában.

A The Doors együttes motorjaként néhány év alatt egy egész generáció bálványává, váratlan és hirtelen halálával pedig legendává vált.

Oliver Stone rengeteg zenével, lendületesen és egyedi képi világgal mutatja be a legendát, akit Val Kilmer szenzációs alakítása kelt életre a filmben!

A 40-es évek verhetetlen középsúlyú bokszbajnoka, Jake La Motta életéről
és pályájáról szól Scorsese döbbenetes erejű filmje. La Motta
nem hiába kapta a ringben a Dühöngő Bika nevet. Forró vérű, agresszív
ember volt, rengeteg elfojtott indulattal, amelyet szerencsés esetben a ringben
engedett szabadjára, olykor azonban feleségét és ügyeit intéző öccsét sem kímélte.

Karrierjét is önfejűségének és hihetetlen becsvágyának köszönhette. Nem törődve
a kockázattal, a helyi alvilági figurák nyomása ellenére úgy döntött, hogy nem
játszik bunda-meccseket, hanem tisztességes feltételekkel veszi el a bajnoki
övet Sugar Ray Robinsontól. Jake sikert sikerre halmoz, de fékezhetetlen
természetével az 50-es évekre teljesen padlóra küldi mind bokszolói karrierjét,
mind pedig magánéletét.

De kitartó, mint egy bika, és nem hagyja, hogy az élet tizet számoljon rá.
Minden erejét összeszedi, és megpróbál felállni a padlóról…

A filmtörténeti legendák szerint De Niro a forgatás közben 25 kilót
szedett magára, hogy hitelesen játszhassa el a fiatal, erős sportolót, és a
kiégett, elhízott, idősödő La Mottát!

Mindenki tudja, hogy Alexandre Dumas 'A három testőr' világhírű szerzője, de vajon hányan tudják, hogy a mestermű társírója egy bizonyos Auguste Maquet? Nem sokan, mivel neve soha nem szerepelt a könyvborítókon. Tűz és víz, extrém különcség és csöndes szorgalom ellentéte a két ember, mégis elszakíthatatlan barátság és alkotó közösség jellemzi kapcsolatukat. Mindaddig, amíg fel nem tűnik a színen Charlotte Desrives, a gyönyörű fiatal lány, aki börtönben sínylődő apja kiszabadítása érdekében elbűvöli az általa Dumasnak vélt Maquet-t. Ez a kavarodás az alkotópáros munkájára is kiható konfliktust és persze számos mulatságos jelenetet is eredményez.

Az Ég és föld között a világhírű színésznő - Shirley MacLaine - Találd meg önmagad! című önéletrajzi bestseller regényéből készült. A két részes közel 4 órás játékfilm nagy vitákat kavart, melyben az Oscar díjas művész nyíltan és őszintén vall saját spirituális útkereséséről és élményeiről.
A történet a színésznő (aki az alkotásban önmagát alakítja) életének azon időszakát dolgozza fel, melyben egy mindent elsöprő szerelem éri utol. Viszonyba bonyolódik egy feltörekvő politikussal (Charles Dance – Michael Collins, Trónok harca), ám mivel Gerry nős, kapcsolatukat titokban kell tartaniuk. Miközben Shirley a világ számos pontján megfordul, hogy szenvedélyes találkáik helyszínére utazzon, megismerkedik egy titokzatos idegennel –Daviddel - (John Heard – Ébredések, Pollock), akinek hatására elkezd érdeklődni a spiritualitás iránt. Végül Daviddel Peruba tart, ahol olyan élményeket tapasztal meg, melyek alapjaiban változtatják meg mindazt, amit Shirley addig hitről és az életről vallott...

1831-et írunk. Nat Turner csupán egy afroamerikai a sok közül, akik rabszolgaként töltik életüket Virginiában. Samuel Turner, a gazda és Raymond Cobb rabszolgahajcsár felügyelete alatt keményen dolgozik, viszont minden egyes nap újabb és újabb sérelmek érik. Végül egy Walthall nevű prédikátor segítségével Nat Turner fellázad és fellázít minden egyes színesbőrű rabszolgát, hogy együtt, összefogva eltöröljék a rabszolgatartást Amerikában.

A sötétség kiolthatja a fényt?

Egy hősi történet, egy meg nem alkuvó művészről és szabadságharcosról, Domenicos Theotokopoulosról, akit a világ úgy ismer: „El Greco”.

El Greco a XVI. század gyermeke volt, a szabadságot és a szerelmet keresve eljutott a krétai és velencei udvarból Toledóba, Spanyolországba. Itt szembe találta magát legnagyobb ellenfelével, a Szent Inkvizícióval.

Soha nem hátrált meg kora hatalmaival vívott harcában. El Greco története a nem mindennapi hősiesség, az árulás, a szerelem, az emberi erő és az alkotói öntudatának elbeszélése, az, ahogy kibírta és legyőzte a barbárságot és a tudatlanságot.
Egy olyan inspiráció, ami még napjainkban is él.

Az Oscar®-díjas rendező Damien Chazelle és a színész Ryan Gosling újabb közös filmje az első holdra szállás történetét meséli el, méghozzá Neil Armstrongra és az Apollo 11 legendás küldetését megelőző évtizedre fókuszálva. James R. Hansen könyve alapján készült ez a zsigeri és intim film, amely Armstrong szemszögéből meséli el, hogy milyen sikerekkel és az asztronautára, a családjára és az egész nemzetre nézve milyen lemondásokkal járt a történelem egyik legveszélyesebb küldetése.

Elvis Presley tizenhét évesen az amerikai tinédzserek életét élte, esetenként egy szál gitár kíséretében énekelt az egyik ifjúsági klubban. Elektroműszerésznek tanult, majd egy ideig teherautósofőrként dolgozott. 1953-ban azután betért a Sun Records stúdióba, ahol édesanyjának lemezre énekelte a My Happiness című dalt. A többi már történelem. Dalai hamarosan lemezen is megjelentek, a rádióállomások állandóan azokat játszották. Elvis találkozott Tom Parkerrel. Az egykori csirketáncoltató, aki a menedzsere lett, minden pénzt kisajtolt a könnyű műfajból (és Presleyből), amit csak lehetett. Valóságos tömeghisztéria alakult ki körülötte. Hamarosan a rock and roll királyaként tartották számon, bár sok száma az amerikai folklórban gyökerezik, a country, a gospel és a rhythm and blues hagyományait egyesítette. A koncertek mellett sokat szerepelt a televízióban és számos filmet forgatott. Bár sikert sikerre halmozott, magánélete csődbe jutott: ivott, nőzött és kábítószerezett, a felesége is elhagyta.

1925 szeptemberében egy szörnyű buszbaleset örökre megváltoztatta Frida Kahlo életét. A busz egy villamossal ütközött, sokan veszették életünket vagy szenvedtek súlyos sérülést a tragédiában. Fridára félmeztelenül találtak rá a roncsok között, vér és aranypor borította, testét egy vasrúd szúrta át. Gerincoszlopa, bordái, medencecsontja és kulccsontja összetörtek a balesetben. Jobb lába szétzúzódott. A bal lába, mely évekkel korábban gyermekparalízisben megbénult, tucatnyi helyen eltört.

A fájdalmas gyógyulás és a drága terápiák hónapjai következtek. Testi felépülése mozgását korlátozó gipszöntvények, fűzők, és gyakran barbár kísérleti műtétek közt telt. De Frida szenvedésének java a helyzetével járó elszigeteltségből és magányból fakadt. Így érzéseit a festményeibe öntötte.

Szülei gyakorlatilag mindenüket eladták, hogy fedezni tudják a számtalan operáció költségeit. Szűkös anyagi helyzetük ellenére támogatták ágyhoz kötött lányuk új szenvedélyét, és egy speciálisan kialakított festőállványt is szereztek neki.

Amikor Frida újból tudott beszélni, vette a bátorságot, hogy felkeresse az elismert Diego Riverát és szakmai véleményét kérje. Diegót nem csak Frida lenyűgöző képei ragadták meg, hanem az ifjú művésznő kitartása, bája és szépsége is. Ez a találkozás mindkettejük életének meghatározó pillanata volt...

A Frida egy politikai, művészi és szexuális forradalmár bátor, megalkuvást nem ismerő, provokatív és ellentmondásos életének megrendítő, felkavaró és lenyűgöző krónikája. A film Oscar-díjat nyert a legjobb kísérőzene és a legjobb smink kategóriájában.

1925 szeptemberében egy szörnyű buszbaleset örökre megváltoztatta Frida Kahlo életét. A busz egy villamossal ütközött, sokan veszették életünket vagy szenvedtek súlyos sérülést a tragédiában. Fridára félmeztelenül találtak rá a roncsok között, vér és aranypor borította, testét egy vasrúd szúrta át. Gerincoszlopa, bordái, medencecsontja és kulccsontja összetörtek a balesetben. Jobb lába szétzúzódott. A bal lába, mely évekkel korábban gyermekparalízisben megbénult, tucatnyi helyen eltört.

A fájdalmas gyógyulás és a drága terápiák hónapjai következtek. Testi felépülése mozgását korlátozó gipszöntvények, fűzők, és gyakran barbár kísérleti műtétek közt telt. De Frida szenvedésének java a helyzetével járó elszigeteltségből és magányból fakadt. Így érzéseit a festményeibe öntötte.

Szülei gyakorlatilag mindenüket eladták, hogy fedezni tudják a számtalan operáció költségeit. Szűkös anyagi helyzetük ellenére támogatták ágyhoz kötött lányuk új szenvedélyét, és egy speciálisan kialakított festőállványt is szereztek neki.

Amikor Frida újból tudott beszélni, vette a bátorságot, hogy felkeresse az elismert Diego Riverát és szakmai véleményét kérje. Diegót nem csak Frida lenyűgöző képei ragadták meg, hanem az ifjú művésznő kitartása, bája és szépsége is. Ez a találkozás mindkettejük életének meghatározó pillanata volt...

A Frida egy politikai, művészi és szexuális forradalmár bátor, megalkuvást nem ismerő, provokatív és ellentmondásos életének megrendítő, felkavaró és lenyűgöző krónikája. A film Oscar-díjat nyert a legjobb kísérőzene és a legjobb smink kategóriájában.

John Wayne Gacy mintapolgár volt. Önkéntesen dolgozott a helyi kórház gyermekosztályán. Egy nap azonban eltűnt fiatal férfiak nyomai vezettek házához, melyben családjával élt. A házkutatás során több, mint 30 elásott holttestet találtak.

A környék lakói egy emberként figyelték, hogyan kerülnek felszínre a gyilkosságok megrázó részletei.

Ez a nyolc Oscar-díjjal jutalmazott, látványos filmeposz 56 évet ölel fel a
79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető életéből.

Fiatal ügyvéd Dél-Afrikában, amikor kiutasítják az elsőosztályról, noha érvényes
jegye van. Ettől a megaláztatástól feldühödve kezd el tiltakozni és küzdeni
az indiaiak és más színes bőrűek jogaiért. Sikerei hallatán hazahívják: megdöbbenti
a nyomor és a britek zsarnoksága...

A film címszerepében Ben Kingsley India huszadik századi történelmének
legjelentősebb alakját formálta meg. A szerepre történt gondos előkészületei,
melyek nyomán a politikus szinte egész életművét áttanulmányozta, végül sikerre
vezettek: alakításáért Oscar-díjjal jutalmazták.

A Piaf rendezőjének életrajzi ihletésű filmjében Grace Kelly (Nicole Kidman), a gyönyörű és tehetséges színésznő 1956-ban feladja filmes karrierjét, és feleségül megy szerelméhez, III. Rainier monacói herceghez (Tim Roth). Alfred Hitchcock hat évvel a menyegzőt követően szeretné múzsáját visszacsábítani Hollywoodba, hogy játssza el a Marnie főszerepét Sean Connery oldalán. Óriási a kísértés, de egyben a felelősség is, a herceg ugyanis komoly politikai problémával szembesül: A francia elnök, Charles de Gaulle meg akarja adóztatni Monacót, sőt elvenné a városállam függetlenségét. III. Rainier ultimátumot ad Grace-nek: vagy visszatér a csillogó Hollywoodba, vagy élete legnagyobb szerepében áll helyt, Monaco hercegnéjeként…

A 17. Század leghírhedtebb magyar asszonya, Báthory Erzsébet sötét titkokkal övezett, őrültséggel párosított alakja rengeteg film és regény alapjául szolgált már. Okkult tudományokról, megkínzott szolgálókról beszéltek, A mendemondák szerint egyszer megütött egy a haját fésülő szolgálót, akinek a vére Erzsébet kezére fröccsent, Mikor úgy látta, a bőre szépült tőle, a flányt megölte és megfürdött a vérében. Őrületében szüzek százainak vérét véve küzdött az öregedés ellen...

A Grófnő kegyetlen és egyben tragikus történetét Julie Delpy egy impozáns, igazi szerzői filmben dolgozta fel, ahol a főszerepen kívül a francia színésznőóriás magára vállalta a rendezést, a forgatókönyv írását és a zene komponálását is.

Báthory grófnő (Julie Delpy) megpróbálja visszaszerezni fiatal szerelmét Thurzó Istvánt (Daniel Brühl – Becstelen brigatyk, Good bye, Lenin!), és felvenni a harcot az öregedéssel és saját démonjaival. István apja, a nagyhatalmú Thurzó György (William Hurt – A pókasszony csókja, Robin Hood) mindent megtesz, hogy megakadályozza a szerelmesek boldogulását, a grófnőt lassan az őrületbe kergetve...

1976 – a Forma 1 aranykora, a hihetetlenül izgalmas és látványos száguldó cirkusz legendás szezonja, két felejthetetlen versenyző harcával: James Hunt, a vagány brit pilóta (Chris Hemsworth), a Forma 1 rocksztárja és Niki Lauda (Daniel Brühl), az osztrák fegyelmezett zseni, az 1975-ös világbajnok néz egymással farkasszemet a világ legveszélyesebb pályáin. Igazi ellenfelek, akik bármire képesek a győzelemért.
Lauda a sporttörténelem egyik legemlékezetesebb teljesítményét viszi véghez: alig hat héttel súlyos balesete után újra volán mögé ül, hogy visszaszerezze bajnoki címét, és bebizonyítsa, hogy ebben a hajszában mindenkinél gyorsabb. Mert minél közelebb vagy a halálhoz, annál jobban dübörög benned az élet…

A harcos Micky Ward (Mark Wahlberg), a legendás ír ökölvívó igaz történetét és a hírnév felé vezető útját meséli el. A drámai momentumokkal és humorral fűszerezett alkotás a szeretet és a büszkeség magával ragadó példázata. Számtalan rangos filmes elismerése is azt mutatja, hogy méltán pályázhat az év egyik legnagyszerűbb filmje címre.

A tehetséges zenész-testvérpár az ötvenes évek Angliájában nőtt fel. Jacqueline du Pre a huszadik század vitathatatlanul legnagyobb ígéretének számított. Csodálatos csellójátéka a világ minden táján magával ragadta a közönséget. Ezzel szemben testvére, Hilary nem arra tette fel egész életét, hogy világhírű művész váljon belőle. Férjhez ment és családot alapított. Jackie férjével, Daniel Barenboim karmester és zongoraművésszel végigturnézta az egész világot. Bár a koncertezésből jól megéltek, az állandó stressz megviselte Jackiet, aki egyre inkább irigykedve és vágyakozva tekintett testvére hétköznapi életére. Egy váratlan vendégség során Hilary otthonában a kétségbeesés és az elfojtott vágyak elementáris erővel törnek felszínre...

1959-ben járunk. Manhattanben egyik parti éri a másikat, és a fogadások legragyogóbb csillaga Truman Capote. Amikor azonban meglátja a The New York Times egy brutális gyilkosságról hírt adó szalagcímét, számára a partik mindörökre véget érnek.

Capote megszállottan veti bele magát az ügybe, melynek alapján megírja mesterművét, a Hidegvérrel című dokumentumregényt, és különös kapcsolatba kerül a gyilkosok egyikével.

Ám a történet egy része kimaradt a regényből...

A lebilincselő alkotás főszerepében Toby Jones látható, Sandra Bullock, Daniel Craig, Sigourney Weaver és további sztárok oldalán. Mi történt a zseniális íróval, aki Truman Capote lelke mélyén rejtőzött? Ez a film választ ad a kérdésre.

Az Oscar®-díjas Anthony Hopkins és Helen Mirren* lenyűgöző alakítást nyújt ebben az izgalmas, magával ragadó és mulatságos történetben, amely minden idők egyik legismertebb filmjének megszületéséről szól. A végtelen egóval és rendíthetetlen magabiztossággal megvert-megáldott rendező, Alfred Hitchcock (Hopkins) egy rettenetes sorozatgyilkosság megszállottjává válik. Filmet szeretne készíteni belőle, ám a stúdiók visszariadnak a borzasztó történettől, és nem segítenek. A végsőkig eltökélt mester azonban hírnevét, otthonát, sőt még felesége, Alma (Mirren) szerelmét is kockára teszi a szent cél: a Psycho érdekében.