művész / kultfilmek

A XVI. század végtelen szamurájháborúi valamelyik csatájában halálos sebet kap az egyik legnagyobb hadvezér. Arra még van ereje, hogy kiadja utolsó parancsát: keressék meg hasonmását. Sem saját hadserege sem az ellenség nem tudhat a rettegett hadúr haláláról.
A hasonmást megtalálják, és egy szegény tolvaj egyszer csak egy hatalmas hadsereg és egy pompás udvartartás fejévé válik. Hamarosan ráérez a hatalom ízére: valóban olyan katonává válik, mint akit megszemélyesít. Félelmetes, rettenthetetlen, véreskezű. Aztán a sors kereke ismét fordul egyet…

„Az események Berlinben játszódnak, 1923-ban. Egy csomag cigaretta négymilliárd márkába kerül. Senki sem hisz már a jövőben, sem a jelen-ben.”

Az állástalan zsidó artista, Abel Rosenberg (David Carradine) keservesen tengeti életét a vesztes háború terheit nyögő, szegény és szomorú vá-rosban. Ám amikor testvére váratlanul öngyilkos lesz, pokoli események sora veszi kezdetét. Abel környezetében többen titokzatos körülmények között eltűnnek, mások kegyetlen kínhalállal halnak meg.

Abelt a gyanakvás és a rettegés fojtogató légköre szinte megbénítja, és az alkoholban keres menedéket a rémálomszerű mindennapok elől. Eközben sógornője, Manuela (Liv Ullmann) foggal-körömmel küzd meg napi betevő falatért, kettőjük túléléséért ebben az élhetetlen világban mely olyan, mint a kígyótojás: a vékony héjon átsejlik egy rettenetes hüllő immár tökéletes körvonala.

Tibeti szerzetesek egy nyolcéves amerikai kisfiúban vélik megtalálni az elhunyt Dorje láma utódát, de miután a kis Jesse szülei beleegyeznek, hogy Buthanba utazzanak a gyerekkel, újabb "kijelölt" kis Buddhákra bukkannak a szerzetesek.

Az élet fő kérdéseiről szól a filmtörténet minden bizonnyal egyik leggyönyörűbb alkotása. A földműveléssel foglalkozó házaspár két fiával él egy apró, kopár szigeten, miközben folyamatos harcban állnak a természet szeszélyes, olykor kiszámíthatatlan és kegyetlen erőivel. Küzdelmük monotonnak és sivárnak tűnik. Aztán egy napon váratlan esemény történik, mely életükben mindent megváltoztat és átértékel. Kaneto Shindo rendező A kopár sziget című alkotásával lett világhírű. A lenyűgöző képi világ, a szereplők játéka, a film valamennyi jelenetén átsütő hitelesség teszi, hogy ez a mű igazán felejthetetlen élményt nyújt. Az alkotás az Etalon Kiadó A japán filmművészet remekei sorozatának egyik darabja, amelyben Akira Kuroszava három mesterműve (Yojimbo – A testőr, Sanjuro, Ikiru – Élni) mellett Shindo Onibaba című kiváló rendezése is megtalálható.

A 19 éves amerikai Lucy anyja halálát követően Olaszországba utazik, hogy a festői szépségű Toscanaban töltse a nyarat. A dombtetei tanyaház különös lakói – az író, a szobrász, a műkereskedő, valamint a helyi arisztokrácia néhány tagja felbolydulnak Lucy érkezésére.

A lány kamaszos bája, erotikus kisugárzása, ifjonti lelkesedése különösen Alexet ragadja magával, és Lucy is különös vonzódást érez az idős, beteg férfi iránt. Ám kettejük vonódása egymáshoz olyan kapcsolaton alapul, amit a lány először még nem is sejthet.

Pier Paolo Pasolini filmjének címszereplője kiöregedett római prostituált. Sokat szenvedett azért, hogy emberi életet élhessen, rendes lakáshoz, keresethez juthasson és magához vehesse végre szeretett fiát, Ettorét. Szeme fénye, a 16 éves fiú azelőtt vidéken nevelkedett, s most itt lenne a lehetőség, hogy a fővárosban tanuljon vagy dolgozzon, becsületes ember váljon belőle.

Úgy látszik azonban, hogy túl késő. A nagyváros romlott légköre tévútra téríti a könnyen befolyásolható kamaszt. Rossz társaságba keveredik, és a lejtőn lefelé vezető úton az anyai szeretet nem képes megállítani...

Egy férfi, aki teljes sötétségben ír, él és szeret, tizennégy évvel ezelőtt egy brutális autóbaleset áldozata lett Lanzarote szigetén. A balesetben nemcsak a szeme világát veszítette el, hanem élete szerelmét, Lenát is. Ez a férfi két nevet használ: irodalmi álneve Harry Caine, azaz Hurrikán – így írja alá irodalmi műveit, történeteit, forgatókönyveit. Valódi neve pedig Mateo Blanco. Ezen a néven éli valós életét, és rendez filmeket. Ám a múlt nem hagyja nyugodni a fájdalmába süppedt férfit, szép lassan felszínre kerül egy elhallgatott, tragikus szerelmi történet, melynek középpontjában egy angyali szépségű színésznő állt...

A spanyol géniusz, Pedro Almodóvar új alkotása egy őrült szerelem története, melyet a sorsszerűség, a féltékenység, a hatalom és a bűntudat ural. A megrázó dráma főszerepében Lluís Homar és Penélope Cruz remekel.

Julie-t menyasszonyként szörnyű sokk éri: élete legszebb napján az esküvői szertartás után brutálisan kivégzik férjét a templom lépcsőjén. A nő először öngyilkos akar lenni, de mérhetetlen gyűlölete felülkerekedik halálvágyán és bosszút esküszik. Öt név, öt gyilkos neve szerepel kis fekete könyvében, de hamarosan valamennyi név áthúzásra kerül. A fekete özvegy nem válogat eszközeiben, könyörtelenül beteljesíti bosszúját.

François Truffaut (Négyszáz csapás, Jules és Jim Az utolsó metró) a francia új hullám kiemelkedő rendezője Mesterének, Alfred Hitchcocknak tiszteleg ezzel a hátborzongató thrillerrel, melynek zenéjét Bernard Herrmann, Hitchcock kedvenc zeneszerzője, a Psycho, Mararak, a Szédülés alkotója írta. A történetet később Quentin Tarantino is feldogozta a Kill Billben.

Az Indiai Óceán távoli kis szigetén él a dúsgazdag dohányültetvényes Louis Mahé (JEAN-PAUL BELMONDO), aki egy házassági hirdetés útján ismerkedik meg jövendőbelijével, Julie Roussellel (CATHERINE DENEUVE). Amikor a nő megérkezik a szigetre, vőlegénye a kikötőben várja, és meglepődve látja, hogy a nő, aki Julie-nak adja ki magát, még csak nem is hasonlít, a fotóra, melyet korábban küldött magáról. Ennek ellenére egybekelnek és Louis bizalma jeléül még a bankszámláját is megosztja feleségével. Egy napon viszont a nőnek nyoma vész, ahogy Louis összes pénzének is. A férfi magánnyomozót fogad, majd Franciaországba utazik, hogy felkutassa szerelmét. Kiderül, hogy Julie-t valójában Marionnal hívják és egyetlen célja az volt, hogy megszerezze a férfi vagyonát és ezért még gyilkolni is képes volt.
A francia rendezőóriás, François Truffaut (400 csapás, Jules és Jim, Az utolsó metró) Hitchcock előtti tisztelgése ez a fordulatokban gazdag krimi, amely az utolsó percekig tartogat meglepetéseket.

A négy nagy színész - jelentőségteljes gesztussal - saját keresztnevén játssza el a főszerepeket. Gasztronómiai kísérletükre titokban gyűlnek össze egy párizsi villában. Valódi szükséglet híján azonban hamar csömörbe fordul a jó étvágy, már a nők sem jelentenek örömforrást egy eszményien kövér, anyásan megértő tanítónő kivételével. Gúvadó szemmel falják a mesterien elkészített étkeket a rosszullétig és tovább. Az életfunkciók vaskos humorral bemutatott, abszurd ábrázolása mind tragikusabbra színezi sorsuk stációit.

A sziú indiánok legnagyobb győzelmét Ülő Bika aratta az amerikai 7. lovasezred felett. Little Bighorn-nál 1876. június 15-én George A. Custer kapitány totális vereséget szenvedett mintegy 1200 indián harcostól.

Marco Ferreri ennek az eseménynek állít sajátos emléket filmjével. Kedvenc színészeit kérte fel a fő karakterek életre keltésére: Buffalo Billt Michel Piccoli alakítja, Custer kapitány szerepében Marcello Mastroianni látható, a további fontos szerepekben pedig Ugo Tognazzi, Philippe Noiret, valamint Catherine Deneuve játékát élvezhetjük e kifordított, szürreális, kosztümös westernkomédiában.

A 12 éves Antoine Doinelt otthon és az iskolában is balhés srácnak tartják. Saját szülei teljesen semmibe veszik, anyjával való kapcsolata még rosszabbá válik, amikor kiderül, hogy szeretőt tart. Mindezek tetejébe iskolai tanárai végleg bajkeverőnek könyvelték el. Egyetlen menedéke a mozi iránti szerelme: Antoine hamarosan felfedezi a szörnyűséges mindennapokból való kitörés lehetőségét...

Andrej Tarkovszkij Nosztalgiája a filmművészet rajongói számára felejthetetlen élményt nyújtó, lenyűgöző és értékes képköltemény. Nem véletlen, hogy sokan a filmtörténelem legfontosabb alkotásának tartják. Gorcsakov, a költő maga mögött hagyja Oroszországot, s Észak-Itáliában egy orosz zeneszerző nyomdokain jár. Monográfiájához gyűjt emléknyomokat, miközben megérinti a középkor hitvilága, a fedetlen romtemplom. Önmaga kétségei és a gyönyörű Eugénia hitetlensége miatt gyötrődik.

A Nosztalgia egyfelől elszakadás attól a parttól, ahol egységben voltunk a világgal, ahol otthon éreztük magunkat, másfelől megérkezés a túlsó partra, ahol már csak úgy érhetjük el az egységet, hogy lemondunk a régiről. A régi és új világ együttléte bennünk a legfájdalmasabb.

Szophoklész drámájának egy sajátos, többféle értelmezést is kínáló megközelítését tárja elénk Pier Paolo Pasolini, az olasz film fenegyerekének is tartott, tragikus körülmények közt elhunyt rendező. Ezen munkájával kiérdemelte az 1967-es Velencei Filmfesztiválon az Arany Oroszlán-díjra jelölést.

Az ismert történet egyéni szemszögből történő elmesélését egy önéletrajzi elemekben bővelkedő, különleges kerettörténet egészíti ki, amely a huszadik században játszódik. Ennek főhőse egy katonatiszt családjába születik, és egész életében meg kell küzdenie azzal, hogy a saját apja féltékeny rá. A másik szál alapja pedig az ókori legenda, amikor is a kis Oidipusznak egy jóslat miatt a halált szánják, így a fiút a családjától távol nevelik fel. Látszatra két különböző történetről van szó, ám egyvalami mégis közös bennük: mindkettőben jelen van a főhős életére fenyegető árnyékot vető apafigura személye.

Bemutatása évében, 1964-ben az Onibaba az év legnépszerűbb filmje lett Japánban. Aki látta ezt az alkotást, mély hatással volt rá. A lenyűgöző és titokzatos képi világ, valamint a film mély kifejező nyelvezete hatalmas élményt nyújt a nézőnek. A középkor Japánjában egy magára maradó nő és anyósa úgy élik túl az embert próbáló nehézségeket, hogy maszkot vesznek fel, majd szamurájokat csalnak tőrbe, akikkel végeznek, hogy megszerezzék értéktárgyaikat. Ám egy napon a fiatal nő szerelmes lesz egy szökött katonába, ezzel pedig magára zúdítja kegyetlen rokona gyűlöletét, ami kiszámíthatatlan következményekkel jár...Kaneto Shindo klasszikus alkotása az Etalon Kiadó A japán filmművészet remekei elnevezésű sorozatának egyik darabja, amelyben Akira Kuroszava három mesterműve (Yojimbo – A testőr, Sanjuro, Ikiru – Élni) mellett Shindo A kopár sziget című feledhetetlen műve is megtalálható.

Bergman többszöri sikertelen nekifutás után végre megvalósította tervét, hogy a svéd – nemzetközi szupersztár Ingrid Bergmannal forgasson egy filmet. A rákbetegségben szenvedõ színésznõnek ez lett az utolsó filmszerepe. Bergmanék pszichodrámája egy anya és leánya konfliktusán alapszik, egyben meggyõzõ erõvel ábrázolja a mûvészlét és a családi élet ellentétét. Charlotte (Ingrid Bergman), a világhírû zongoramûvésznõ, hosszú évek után elõször látogatja meg leányát, Evát (Liv Ullmann), aki egy lelkész feleségeként s rokkant, lelkileg labilis lánytestvérét gondozva éli vidéki életét. A szeretetteljesnek és barátságosnak induló találkozás marcangoló, kegyetlen leszámolássá fajul a két nõ között: a leány anyja szemére veti minden hibáját, szeretetlenségét, hidegségét, amely egész életvitelére jellemzõ. Egymásnak feszülõ gyötrõ indulat és bocsánatkérés. Elbújtatott szeretet és meg nem bocsátó gyûlölet. Számonkérés és védekezés. Az anya elismeri mindezt, de nem tud rajta változtatni. Hirtelen elutazik.

Lars von Trier, a nagynevű dán rendező (Táncos a sötétben, Dogville, Manderlay) azért keresi fel kollégáját, Jorgen Lethet, mert Leth 1967-ben készült Tökéletes ember című kísérleti filmje mély benyomást tett rá.

Sok évtized elteltével Lars filmes kalandra hívja Jorgent. Ötször kell újra rendeznie hajdani filmjét, miközben munkáját a Lars által megszabott akadályok irányítják. Lars hol játékos, hol ördögi szabályai látszólag önkényesek. Ám végső célja velük, hogy alkotóelemeire bontsa a filmet, s így eljusson a gyökerekig, a kép és a hangzás vegytiszta formájához.

Amikor Nagiko még kislány volt, a legnagyobb kalligráfusok között tartották számon édesapját, aki beavatta őt is a testfestészet titkaiba. Egy álnok könyvkiadó azonban apját a halálba kergette és elorozta a műveit is.

Nagiko immár gyönyörű nőként, miközben ízlelgeti a szexualitás varázslatos titkait (a gyermekkorában tanult klasszikus japán Párnakönyv szellemében), emberi testre festett könyvekkel teljesíti ki bosszúját apja gyilkosán.

A francia új hullám (Nouvelle Vague) jelentős képviselője, Robert Bresson - utolsó filmjében Tolsztoj A hamis szelvény című elbeszélését használta alapul. A pénz Cannesban a zsűri Nagy Díját kapta meg. A film főhőse Yvon, a szerény olajszállító, akinek egy nap hamis pénzzel fizetnek. Ő ezzel a bárban felgyülemlett adósságát szeretné rendezni, de lebukik. A férfi elveszíti munkáját és szabadságát, családja elhagyja. A kegyetlen sors miatt agyongyötört, keserű és frusztrált Yvon haragját a világ és önmaga ellen fordítja.

Chris Parker egy huszonéves manhattani srác, aki egy lepusztult lakásban éldegél, ahol a hideg víz és a földre vetett matrac a kényelem ne továbbja. De őt, ez egyáltalán nem izgatja, mert tulajdonképpen egy másik világban él: mint nagy Charlie Parker rajongó, úgy öltözködik, mint egy ötvenes évekbeli jazz zenész és szinte egész nap mást sem csinál, mint otthon táncol egyedül. Aztán úgy dönt, hogy megkeresi az életének az értelmét, összepakol, és útnak indul a lelkében dobogó fekete zene irányában. Útja során különleges figurákkal találkozik, akik közelebb viszik önmagához…