thriller

A nyolcvanas években, amikor hatalmas gáz- és olajkészletet találnak az Északi-tengerben, egy csapat amerikai és norvég mélytengeri búvár kapja az állami megbízást, hogy az 500 méter mély tengerfenékről a felszínre hozza a fekete aranyat.

Ez a technika, de még a lejutás lehetősége sem áll a nyolcvanas években rendelkezésre, így féktelen hajsza indul a mélység mielőbbi meghódítására, és a mesés vagyont érő olajtartalékok elérésére. A hivatásos mélytengeri búvár, Petter megszállottja a kihívásnak, ám testvére tragikus halála az egyik merülés során mindent megváltoztat. Petter egyre inkább arra kezd gyanakodni, hogy nem baleset történt, és valakinek érdekében állhatott a norvég búvár meggyilkolása.

A hetvenes évek amerikai paranoiafilmjeinek (Magánbeszélgetés, A keserű három napja, A mandzsúriai jelölt) hangulatát és stílusát idéző Halálos mélység megtörtént eseményeken alapuló thriller, amely az összeesküvés elméletek kedvelői mellett az óceán mélységétől rettegőknek is garantáltan izgalmas szórakozást kínál. A Halálos mélység rendezője, Erik Skjoldbjærg a kilencvenes évek végén Álmatlanság címmel remek thrillert készített, amelyből azonos címen Christopher Nolan rendezett hollywoodi újrafeldolgozást Al Pacino főszereplésével. A Halálos mélység főszereplője Aksel Hennie a Fejvadászok című thrillerből, Wes Bentley Az éhezők viadalából, Stephen Lang pedig az Avatarból lehet ismerős a magyar nézők számára.

Dr. Guy Luthan, egy New York-i kórház pályakezdő sebésze értetlenül áll az egyik páciense különös betegsége előtt. Amikor a beteg végül meghal, Guy át akarja nézni a boncolási jegyzőkönyvet, ám meglepődve veszi tudomásul, hogy az öszszes felvétel és lelet eltűnt. Egy nővér segítségével nyomozni kezd, és hamarosan újabb megdöbbentő felfedezést tesz: a holttestnek is nyoma veszett!

Guy egyre kevesebbet ért az osztályán folyó különös ügyekből. Lehet, hogy Lawrence Myricknak - annak a híres kutatóorvosnak, aki béna kísérleti patkányokat gyógyított meg -, köze van a hulla eltűnéséhez? Lehet, hogy nem is csak állatokon kísérletezett? A fiatal sebész egyre jobban belebonyolódik a szövevényes ügyletekbe, és már a saját élete is veszélyben forog.

A vérfagyasztóan izgalmas film Robin Cook és Alfred Hitchcock legjobb hagyományait viszi tovább, és fokozza a végletekig.

"Az Idegen" (Toni Collette) egy nő, aki a hullára lel. A nyilvánosság a haláleset iránt mutatott érdeklődését kihasználva próbál goromba anyjának (Piper Laurie) szorításából szabadulni, furcsa szövetséget kötve a titokzatos Rudy-val (Giovanni Ribisi).

"A Nővér" (Rose Byrne) egy törvényszéki orvosnak készülő végzős egyetemista, ki egyrészt - akárcsak anyja (Mary Steenburgen) - még reménykedik, hogy elrabolt testvére előkerül, másrészt viszont próbálja magát túltenni testvére eltűnésén.

Mikor megvizsgálja a hullát, biztos benne hogy nővére az, és így talán sikerül megszabadulnia a lelki tehertől.

"A Feleség" (Mary Beth Hurt) - zaklatott házassága fogságában élve - kénytelen szembenézni a megdöbbentő igazsággal, hogy férjének (Nick Searcy) köze van a lány meggyilkolásához. El kell gondolkodnia férjéről - és saját magáról.

"Az Anya" (Marcia Gay Harden) kutatni kezd lánya életének részletei után és olyan dolgokra bukkan, melyek örökre megváltoztatják életét. A nyomozásban segít neki egy másik zűrös életű fiatal nő - egy prostituált (Kerry Washington), aki az eltűnt lánnyal élt.

"A halott lány" (Brittany Murphy) olyan, akár egy ciklon: szeszélyes, (ön)pusztító. Hangulatingadozásai olykor irányíthatatlan dührohamokba csapnak át. Másik énje ártatlan és gyermeki. Arról álmodik, hogy egy új, jobb életet kezd és jó anyja lesz kislányának.

A filmben szereplő karaktereket nem csak a brutális gyilkosság, hanem nehéz sorsuk is összeköti. A történet a szereplők lelki küzdelmeit vizsgálja: vajon beletörődnek sorsukba vagy úrrá lesznek rajta?

Angela Bennett rejtjelezésre szakosodott szoftver-specialistaként
egy nagy informatikai cég munkatársa. Otthon dolgozó munkaerő lévén a komputer
kulcsfontosságú eszközzé lép elő az életében: nemcsak munkatársaival, de barátaival
és kevés ismerősével is a számítógépes világhálózaton - az Interneten - keresztül
tartja a kapcsolatot, a gép segítségével rendel repülőjegyet is közelgő mexikói
nyaralásához.

A lány eseménytelen élete Mexikóban a tengerparton döntő
fordulatot vesz: megismerkedik egy szimpatikus ismeretlennel, majd - maga sem
tudja miként engedve a csábításnak - annak jachtján tölti az éjszakát. Másnap
reggel a kórházban ébred papírjai és pénze nélkül. Szállodájába érve értesül
róla, hogy onnan már „kijelentkezett“ és az amerikai konzulátuson sem segítenek
rajta. Otthon még szörnyűbb rémálomba csöppen: lakásában egy vadidegen lakik,
amikor pedig a rendőrséghez fordul segítségül, a központi számítógép kiköpi,
hogy körözés folyik ellene prostitúció miatt...

A Vörös Sárkány-ban megismertük a legendát.
A bárányok hallgatnak-ban megtudtuk, mire képes.
A legújabb rémtörténet Hannibal Lecter életének leghátborzongatóbb szakaszáról mesél, s végre választ ad a legégetőbb kérdésre: miért tette, amit tett?

A Hannibal ébredése esetében most először maga a szerző, a díjnyertes Thomas Harris végezte a könyv filmre adaptálását, s egészen a gyökerekhez nyúl vissza, hogy feltárja Lecter gyűlöletének eredetét.

A történet Kelet-Európában veszi kezdetét, a II. Világháború vérgőzös végnapjaiban. Sokak számára a harcok már nem nemzetek közötti konfliktusról szólnak, hanem a puszta túlélésről, méghozzá bármi áron.

A fiatal Hannibal szüleit a szeme láttára gyilkolják meg, így mostantól neki kell vigyáznia szeretett húgára. A későbbiekben a fiú olyan szörnyű kegyetlenkedésekkel szembesül, melyek fényében még szülei erőszakos halála is elhalványul.

Bármilyen támogatás híján, egyedül kénytelen élni abban a szovjet árvaházban, mely régebben családjának adott otthont. Később Párizsba menekül, csak hogy megtudja, ott élő a nagybátya meghalt, ám a gyönyörű és titokzatos japán özvegye (Gong Li) szívesen látja őt. Azonban még a nő gondoskodása sem tudja elűzni rémálmait és a mindennapjait megfertőző bánatát. Különleges érzéke van a tudományokhoz, ezért felvételt nyer az orvosi egyetemre, ahol megszerzi azt a tudást és azokat az eszközöket, melyek segítségével bosszút állhat a háborús bűnösökön, akik megfertőzték életét.

Könyörtelen bosszúhadjárata kielégíthetetlen vérszomjat hív benne életre, s megszületik Hannibal Lecter, korunk legvérengzőbb sorozatgyilkosa.

Minden a vásár csillogó fényeiben kezdődik. A céllövöldében
egy lány felemeli a fegyvert. Egy elegáns fiatalember meghívja egy italra...
A pár az óriáskerék villódzó lámpái alatt flörtöl, aztán
eltűnnek a vásártér melletti sötét erdőben...

Ekkor kezdődik a rémálom. Egy héttel később egy holttestet
találnak...

Megérkezik Nathan felügyelő és ifjú kollégája, a komputervarázsló
Philippe Saule hadnagy. A két zsaru gyorsan felméri a helyzetet és rájön,
hogy a gyilkosság módja beleillik egy sorozatgyilkos módszereibe, akit már hónapok
óta követnek.

Nathan briliáns eszű, magányos férfi, aki bízik a
megérzéseiben. Bár munkatársai kételkednek benne, ő meg van győződve róla, hogy
a gyilkos amerikai. Balszerencséjére felettesei nem értenek egyet vele és megakadályozzák,
hogy tovább nyomozzon az ügyben. Egyetlen választása van: el kell utaznia az
Egyesült Államokba, hogy kövesse a gyanúsítottat.

Mivel meg van győződve az igazáról, saját zsebéből fizeti
a repülőjegyet. Chicagóban Nathan találkozik McPhersonnal, egy
magas rangú rendőrtiszttel, aki a sorozatgyilkosokra specializálta magát. McPherson
segítségével Nathan szigorú biztonsági intézkedések mellett találkozik
egy sorozatgyilkossal, s rájön, hogy ezeket a bűnözőket semmi nem különbözteti
meg a normális emberektől...

Egy profi fotós törött lábbal, derékig gipszben ül otthonában - egyetlen szórakozása, hogy a szemközti házban lakók életét figyelje az ablakon keresztül. Egy napon gyilkosság szemtanúja lesz - legalábbis ő ezt gondolja...

A Cornell Woolrich 1942-es kisregényén alapuló Hátsó ablak kiérdemelte Alfred Hitchcock negyedik Legjobb Rendező Oscar-díj® jelölését, és ma ez az egyik leglátványosabb feszültség-filmje - annak ellenére, hogy egyetlen műteremben készült (a Paramount 18-as termében).

Ironikus, de Hitchcock egyik korábbi filmje, A kötél is tartalmazta az egy-díszletes trükköt (egy Manhattan-i apartman) és ez az 1948-as film a rendező nagymester egyik emlékezetes kudarcaként lett elkönyvelve. Hitchcock nem futamodott meg, hanem megpróbálta még egyszer A hátsó ablakban, és visszahozta A kötél főszereplőjét, James Stewart-ot, hogy vezesse az új produkciót.

Hitchcock egy ideig fontolgatta, hogy a filmet Greenvich Village-ben forgatja le, aztán úgy döntött, hogy inkább felépíti a szükséges díszletet a Paramount műtermeiben. A megfelelő Lower Manhattan légkör megteremtése érdekében Hitchcock 4 fényképészt küldött Greenvich Village-be, hogy minden szögből, mindenféle időjárási és fényviszonyok között fényképezzék le a várost.

A Paramount-nál 50 férfi két hónapon keresztül dolgozott, hogy megépítse a 75 ezer dolláros díszletet, ami egymásnak háttal álló lakóépületekből állt. Stewart lakásán kívül számos egyéb lakás (melyekre Stewart ablakából rá lehetett látni) is szerepelt, mivel berendezték őket, hogy tükrözzék a bennük lakók egyéniségét.

A különböző jelenetek megvilágítása is gondot okozott, különösképpen annál a felvételnél, mikor Stewart a háttérben áll, és a kamera az udvar túloldalán lévő lakásban zajló cselekményre fókuszál. Az egyik jelentnél a Paramount-nak be kellett vetnie az összes használaton kívüli világítást a Columbia-tól és az MGM-től kölcsön vett lámpák mellett.

Végül sikerült a megfelelő mennyiségű fényt beszerezni, de a forróság a műteremben elviselhetetlen volt. - A felvétel közepén a nagy hő hirtelen beindította az öntözőrendszert, - emlékszik vissza Stewart - és nem csak a stúdió egy részén, hanem az összes színpadon, és most nem kis vízsugarakról beszélünk, hanem vízáradatról.

Minden tevékenység félbeszakadt, ahogy a műterem vizes sötétségbe borult, ám ez nem zavarta Hitchcock-ot. Stewart elmondása szerint: - Csak ült, majd szólt az asszisztensének, hogy kapcsoltassa ki az öntözőfejeket, és szóljon neki, ha elállt az eső, de addig is hozzon neki egy esernyőt.

Hitchcock élénken érdeklődött a gyártás minden része iránt - még a jelmezek iránt is. Mikor az egyik jelentben Kelly-n egyetlen hálóing van, Hitchcock végigmustrálta a színésznőt a felvétel előtt, majd magához hívta Edith Head jelmeztervezőt. - A keblek nem jók, - mondta Head-nek. - Be kell valamit tennünk oda.

Head az öltözőben elmondta Kelly-nek, hogy Hitchcock műmelleket akar vele betetetni. Kelly szerint az viszont meglátszana a felvételen, ezért a két nő elkezdte átalakítani magát a hálóinget. - Mikor kisétáltam a díszletre,- vallotta be később Kelly, - Hitchcock azt mondta: Látja mekkora a különbség?

A Hátsó ablak hatalmas siker lett: az egymillió dolláros filmet 1954 augusztusában mutatták be, és 1956 májusára már 10 millió dollárt hozott a konyhára, továbbá 4 Oscar-díj® jelölést is bekaszált: Legjobb rendező, Legjobb forgatókönyv, Legjobb operatőr és Legjobb hang. A film újra játszása a mozikban is hatalmas kasszasiker volt.

Balesetben súlyosan megsérül Jason. A tehetséges építész tolószékbe kényszerül. Géppel lélegzik, végtagjait nem tudja használni. Lakása alapos átalakításra szorul. Claudia, a munkatársa segít neki. Ettől kezdve nincs más szórakozása, mint az ablakból a szomszédok életét figyelni. Ebben cinkosa az ápolója, Antonio és Leila, valamint Claudia. Egy nap gyilkosság tanúja lesz. A szobrász, Julian Thorpe elteszi láb alól a feleségét, és attól kezdve nincs nyugalma.

Mike (Matthew Long – A szellemlovas) mindig is az élet kegyeltje volt. Ő volt a legjobb hátvéd szülővárosában, emiatt nyert ösztöndíjat egy rangos egyetemre. Első szemesztere után hazatér, hogy bemutassa új barátnőjét. Mike hihetetlen fogadtatásban részesül, akárha egy rocksztár érkezne a kisvárosba. Shelby (Mischa Barton – A narancsvidék) szintén türelmetlenül várja a találkozást – mint szépségkirálynő és Mike régi barátnője, korántsem tekinti lezártnak kettejük kapcsolatát. Bár Mike oldalán ott az új kedves, és a fiú semmivel sem kecsegteti, Shelby lélekben s gyakorlatban már a legvégsőkig eljut a közös jövő érdekében...

A lélegzetelállítóan izgalmas krimi-thriller helyszíne New York vigasztalan, szürke és nyirkos betonrengetege, ahol őrült sorozatgyilkos után nyomoz a rendőrség.

A férfi a Bibliában megírt hét halálos bűn lajstromát követve szedi áldozatait, míg üldözői, a nyugdíjba készülő, higgadt és bölcs, William Somerset nyomozó és a türelmetlen, lobbanékony újonc, David Mills megpróbálják megakadályozni beteg terve végrehajtásában. A befejezés azonban olyan csavart tartogat, amihez foghatót csak a legjobb Hitchcock-filmekben láthattunk...

Brad Davis (Éjféli expressz, Querelle), Sharon Stone (Elemi ösztön, Total Recall – Az emlékmás) és Adam Ant, a híres zenész szereplésével készült ez az akciódús, izgalmas thriller egy bosszúra szomjas, kíméletlen gyilkosról és halálos megszállottsága tárgyáról, egy gyorstüzelő zsaruról. A Los Angeles-i rendőrség nyomozóját, Johnny Modane-t (Davis) súlyos csapás éri, amikor édesapját különös kegyetlenséggel meggyilkolják. Johnnyt ettől kezdve csak a bosszú élteti, és még a karrierjét, sőt a józan eszét is kockára teszi, hogy kézre kerítse a tettest. De a megoldás felé vezető úton ismerős arcokkal és veszedelmes figurákkal találkozik, és hamarosan rájön: a gyilkosság korántsem véletlenül történt. Amikor megjelenik egy sértett régi társ és egy ellenállhatatlan szépségű, titokzatos nő, akinek szintén rendezni való ügyei vannak, a felek között halálos játszma kezdődik...

A Truman Capote nagysikerű dokumentumregényéből készült film egy 1959 novemberében történt megdöbbentô gyilkosság teljes rekonstrukciója. Egy Kansas City melletti farmon, két fiatal srác lemészárolt egy négytagú családot. A börtönből frissen szabadult bűnözôk, Dick és Perry betörnek a köztiszteletben álló és virágzó gazdaságot vezetô farmer otthonába, mert tuti tippjük van, hogy széfjében milliókat őrizget. Mivel „biztosra akarnak menni“, nem hagynak tanúkat. A film a lopás tervének megszületésétől a gyilkosságokon keresztül a törvény bosszújáig, lépésről lépésre végigköveti a két bűnöző útját, egyúttal megpróbál magyarázatot adni a két fiú érthetetlen tettére.

Amikor egy kisvárosban a helyi rendőrség egy brutálisan meggyilkolt férfi holttestére bukkan, akinek családját ugyan olyan kegyetlenséggel mészárolták le, a nyomozók tehetetlenné válnak és segítségül hívnak egy külső szakértőt. Erik, a valaha elismert ám mára megbélyegzett hipnotizőr csak vonakodva hajlandó segíteni a családi mészárlás egyetlen túlélőjén, az élet-halál között lebegő tinédzserfiún. Egy megszállott nyomozó kitartó munkájának köszönhetően azonban lassan körvonalazódnak a gyilkosság rejtélyes körülményei, és egy rég elfeledett családi titkokra is lassan fény derül.
Az izgalmas skandináv krimi Lars Kepler bestseller regénye alapján készült Lasse Hallström (Az élet ízei, Csokoládé, Árvák hercege) rendezésében.

Isaiah-t, a hatéves kisfiút négy nappal karácsony előtt holtan találják. A rendőrség tragikus balesetként intézi el az ügyet, ám Smilla, a független, éles eszű nő - aki úgy tud hóból olvasni, akár más ember könyvből -, gyilkosságra gyanakszik.

A magánnyomozás során egy titokzatos férfi siet a segítségére. Smilla egyre félelmetesebb titkok nyomára bukkan, de a végső igazság kiderítéséhez az örök fagy és jég birodalmába, Grönlandra kell utaznia..

Noel Holcroft (Michael Caine), fiatal építési vállalkozó életét egy különös telefonívás egyik napról a másikra gyökeresen megváltoztatja. Közlik vele, hogy ő lesz a feje egy elképesztően nagy összeggel gazdálkodó, jótékony célú alapítványnak. A pénz története igen kalandos: három náci vezető hozta létre a II. világháború vége felé az alapot egy svájci bankban, hogy jóvátegyék háborús bűneiket. Az ifjú Holcroft először nagy lelkesedéssel szövögeti jótékonysági terveit, de rá kell döbbennie, hogy a hatalmas pénzösszegért sokan akár vérontásra is képesek. Saját élete is veszélyben forog és hogy megvédje magát és a pénzt, kénytelen maga is fegyvert használni.

Amikor egy anyát és lányát brutálisan meggyilkolnak a 19. századi Baltimore-ban, Emmett Fields (Luke Evans) nyomozó megrázó felfedezést tesz: a gyilkosság döbbenetes hasonlóságot mutat egy a helyi újságban publikáló író, Edgar Allan Poe (John Cusack) írásaival. Miután a következő rettenetes gyilkosságot is a népszerű író egyik története ihlette, a rendőrség megkérdőjelezi Poe ártatlanságát. Felismerik, hogy egy olyan sorozatgyilkos áll a véres tombolás hátterében, aki az író művei alapján követi el a gyilkosságokat, ezért Fields segítségét kérik a gazfickó megállításában. A tét azonban tovább nő, amikor Poe egy közeli ismerőse tűnik a következő áldozatnak, ezért a saját kezébe veszi az ügyet, mielőtt még túl késő lenne…

Házasság? Halálos lehet. Nick és Amy az ötödik házassági évfordulójára készül. Boldogok, gazdagok, elégedettek ám az ünnep estéjén az ifjú feleségnek nyoma vész, és gyorsan kiderül, hogy a látszat csalt: a pár tele volt félelmetes, sötét titkokkal. Mindenki Nickre gyanakszik, és ő a hazugságaival meg ügyetlen elterelő hadműveleteivel egyre inkább magára tereli a figyelmet. Hiába bizonygatja makacsul, hogy nem tehet semmiről, már csupán az ikerhúga, Margo bízik benne. De ha nem a férfi a tettes, akkor hova lett a felesége? És hogyan magyarázhatóak az egyre-másra előkerülő, egyre furcsább titkok? Azok, amelyek talán minden boldog családi élet mélyén ott lapulnak. Azok, amelyek olyan könnyen vezetnek el egy ember halálához.