thriller

Carlos - a Sakál - a világ legelvetemültebb, legveszélyesebb
terroristája, aki gondolkodás nélkül, hidegvérrel képes kézigránátot hajítani
gyerekek közé, aki szabályosan sportot űz abból, hogy borsot törjön az őt üldözők
orra alá, és akit évtizedek óta hiába próbál csapdába csalni a CIA.

Egy napon azonban egy amerikai tengerészgyalogos tiszt kerül az egyik CIA-ügynök
figyelmének középpontjába. A férfi megdöbbentően hasonlít Carlosra. A
terroristát évtizedek óta üldöző CIA ügynök agyafúrt tervet eszel ki a nagy
ellenfél legyőzésére, és ehhez a tervhez szüksége lesz a Sakál hasonmására
is. A terv lényege: elhitetni Carlos szövetségeseivel - a Szovjet titkosszolgálat
embereivel -, hogy a Sakál árulásra készül!

Az utolsó percig feszült izgalmakban bővelkedő, látványos, és szokatlanul akciódús
produkció igazi csemege mind az akciófilmek, mind pedig a kémfilmek kedvelőinek.

Egy földalatti francia félkatonai szervezet merényletet tervez
a francia elnök, Charles De Gaulle ellen, tiltakozásul az elnök algériai
háborúban játszott szerepe miatt. A profi testőrség által kiemelten védett De
Gaulle meggyilkolása lehetetlen feladatnak tűnik, de van egy profi bérgyilkos,
aki ennek ellenére vállalja a munkát. A titokzatos "Sakál"-t
senki nem látta még, igazi személyazonosságát senki nem ismeri.

A rendőrség informátorainak köszönhetően időben tudomást
szerez a tervezett merényletről és az egyik legmegszállottabb nyomozót, Lebelt
állítják rá az ügyre.

Versenyfutás kezdődik az idővel. Miközben Lebel lényegtelennek
tűnő, apró nyomok segítségével próbálja megfejteni, mire készül a Sakál
és kit is üldöznek egyáltalán, addig a gyilkos szokásos precizitásával tervezi
a rajtaütés pillanatát.

Fred Zinnemann klasszikus politikai thrillere hűen követi
Frederick Forsyth sikerregényének dramaturgiáját. Egyedi vágási módszerének
köszönhetően a film az első pillanattól az utolsóig feszített tempójú és feszültséggel
teli. Igazi klasszikus!

A New York-i ex-zsaru, Matt Scuddert (Liam Neeson) nem hivatalos magánnyomozóként a törvény árnyékos oldalán tesz szívességeket némi készpénzért cserébe. Amikor Scudder elvállalja, hogy segít egy heroin dílernek (Dan Stevens) elkapni pár tagot, akik elrabolták és brutálisan meggyilkolták a feleségét, szembesül vele, hogy ezek a vadállatok nem először tettek ilyet és úgy tűnik, nem is utoljára. A jó és rossz közötti határvonal teljesen elmosódik, és Scudder versenyt fut az idővel, hogy nyomukra akadjon New York peremvidékén, mielőtt újra gyilkolnak.

Thomas Craven (Mel Gibson – Jelek, Összeesküvés-elmélet, Halálos fegyver-sorozat) egyedül él, munkája tölti ki mindennapjait. A bostoni rendőrség gyilkossági csoportjánál sok mindent látott már. Mégis, mikor nála vendégeskedő, egyetlen lányát saját házának ajtajában, tőle egy centire lövik le, kiborul. Nyomozni kezd, dacára annak, hogy mindenki úgy véli: őt akarták megölni.

Hamarosan olyan információk birtokába jut, melyek az állam és néhány mamutcég homályos együttműködését sejtetik...

Egy fiatal pár (James Marsden és Kate Bosworth) egy csendes kisvárosba költözik. Az idilli napok azonban hamarosan véget nem érő pokollá válnak: a szerelmesek sötét titkok és veszélyes szenvedélyek hálójába bonyolódnak. Egy csapat helyi lakos és kegyetlen vezérük (Alexander Skarsgård) csapdájába kerülnek, és amikor eljön a végső összecsapás ideje, egy végtelennek tűnő, véres és szenvedéssekkel teli éjszakát kell túlélniük. Egyedül abban bízhatnak, hogy gonoszabbá tudnak válni brutális támadóiknál. A főszereplők közt látható a két Oscar®-díjra jelölt James Woods is.

Isabelle Christine beosztottjaként dolgozik egy nemzetközi multi francia kirendeltségén. Bár a felszínen barátoknak és tökéletesen összeillő munkatársaknak tűnnek, a két nő igen különböző. Christine manipulálja Isabelle-t és ellopja annak briliáns ötleteit, hogy a saját érdemeit kovácsolja vele. Maximálisan visszaél a pozíciója nyújtott lehetőségekkel, egyre kegyetlenebbül viselkedik.

Carl Dawson, a 24 éves ügyvéd Londonba utazik, hogy
összeszedje a tragikus balesetben elhunyt, 26 éves ügyvéd bátyja, a vonzó, sikeres
Justin holmiját. Justin holttestét a Temzében találták meg, állítólag
mámoros állapotban leugrott a tetőről.

A Sunderland nyugodt vidékén élő Carl belecsöppen
a főváros forgatag kellős közepébe. Elkápráztatják a csinos lányok, a nagy teljesítményű
autók, és az elegáns, a Temzére néző apartmanok.

Amint Carl alaposabban megismerkedik Justin
ügyeivel, lassan rájön, hogy bátyja távolról sem az a jómódú ügyvéd volt, akit
titokban irigyelt.

Kiderül, hogy testvére a londoni éjszakai klubok népszerű
figurája volt, akit valamiféle kapcsolat fűzött az excentrikus Damian Kemphez,
az egyik klub támogatójához, aki a főváros drogügyleteinek nagy részét is bonyolítja.
Carl érzi, hogy bátyja halála nem a véletlen műve volt, és összefog Sunnyval,
Justin gyönyörű barátnőjével, hogy kiderítse az igazságot.

A két fiatal bemerészkedik London hedonista, föld alatti
világába, ahol különcök tablettákkal stimulálják érzékeiket, és lemezlovasok
fokozzák az őrületet. A temérdek, könnyen kapható kábítószer és a dübörgő zene
elkábítja Carlt, nem is beszélve Tiffanyról, a szépséges exmodellről,
aki Damiannek dolgozik, és azt az utasítást kapta, hogy csábítsa el Carlt
Sunnytól.

De a fiatalember hamar kijózanodik, és rájön, hogy Sunny
és ő akaratlan résztvevői egy zsarolás és csalás halálos játszmájában. Féltik
az életüket, és segítséget kérnek Justin klubbeli barátaitól, a kártyaasztalnál
dolgozó Martintól és Jake-től meg a bájos Jótól. De ezzel
csak Damian kezére játszanak…

Michael Faraday középiskolai tanár FBI-ügynök feleségét egy szélsôséges, jobboldali csoport tagjai meggyilkolják. A tragédia folytán csaknem az őrület határára jutott tanár ettől kezdve minden idejét a jobboldali mozgalmak kutatásának szenteli. Akkor pedig különösen nagy erővel kezd dolgozni, amikor új szomszédai, Oliver és Cheryl Lang mind gyanúsabban kezdenek viselkedni. Faradayt egyre inkább hatalmába keríti a félelem. A kérdés azonban kérdés marad: nem tudni, hogy paranoiája üldözi-e, vagy pedig valóban egy halálos összeesküvés szálaira bukkant...

Stephen-t (Ewan McGregor – Trainspotting, Moulin Rouge, Star Wars – A Sith-ek bosszúja), a tengerentúlon dolgozó brit titkosügynököt (akit szakmai körökben csak SZEMnek hívnak) új feladattal bízzák meg: egyik felettese fiát kell megfigyelnie, mivel erős a gyanú, hogy nagy mennyiségű pénzt sikkasztott. Stephen a fiú nyomába szegődik, ám még mielőtt bármilyen bizonyítékot találhatna, brutális gyilkosság véletlen SZEMtanújává válik. A férfit azonnal megbabonázza az elkövető nő, akinek ettől kezdve valóságos megszállottjává lesz. Követni kezdi a titokzatos hölgyet, az állandóan új külsőt és SZEMélyazonosságot felvevő Joannát (Ashley Judd – Kettős kockázat, A gyűjtő, Tiszta ügy, Függőség), hogy aztán a több éven keresztül és egész Amerikán átívelő hajsza befejeztével végre SZEMtől SZEMben is találkozhassanak.
Marc Behm regényét 1983-ban Franciaországban Végzetes kaland címmel Claude Miller már feldolgozta. Stephan Elliott, a Szigorúan piszkos ügyek és a Priscilla, a sivatag királynőjének kalandjai ausztrál születésű rendezője elődjénél különösebb és egyedülállóbb változatot készített. A tanú szeme egyszerre thriller, akciófilm, valamint különös szerelmi történet. Még a mellékszerepekre is olyan sztárokat sikerült megnyerni, mint Patrick Bergin (Robin Hood, Egy ágyban az ellenséggel, Férfias játékok), a Beverly Hills 90210 sorozatban szereplő Jason Priestley, az énekesnő k. d. lang, vagy az 1970-ben az Anna ezer napjáért Oscar-jelölt Geneviéve Bujold (Egy másik férfi, egy másik nő, Kóma, Kötéltánc, Két test, egy lélek).

Egy feleséggyilkossággal jogtalanul megvádolt férfi elmenekül a fenyegető börtönbüntetés elől, és maga próbálja ártalmatlanná tenni a valódi bűnöst.

Egy hideg szilveszteri éjszakán egy magányos nő autózik a havas országúton, mellette a táskája, tele pénzzel. Aztán egy sötét alak bukkan fel a fagyos homályból és kegyetlenül végez a nővel… Másnap Katie McGovernnek, a kezdő színésznőcskének váratlanul egy álomszerepet ajánlanak busás gázsiért. Katie a boldogságtól repesve csomagol, és bármit megtenne, hogy megfeleljen a producer elvárásainak. Egy távoli házba viszik, hogy felkészítsék a filmszerepre. Ahogy haladnak észak felé, az időjárás egyre zordabbra fordul. A házban nem működik a telefon és az autó is felmondja a szolgálatot. Katie pedig gyanakodni kezd, hogy mindez nem az időjárás műve és hogy az állítólagos producerek nem is azok, akiknek mondják magukat… Az izgalmas thrillert a Bonnie és Clyde című kultuszfilm rendezője, Arthur Penn jegyzi.

Kilenc műfordító gyűlik össze egy vidéki kúrián. Egy páncélozott teremben íróasztalhoz ülnek, hogy a legnagyobb titoktartás mellett lefordítsák egy világrengető sikerkönyv utolsó kötetét. De úgy tűnik, hiába minden óvintézkedés: a regény első tíz oldala egyszer csak feltűnik az interneten, és egy ismeretlen zsaroló elképesztő összeget követel, hogy ne hozza idő előtt nyilvánosságra a folytatást. A helyzet egyre feszültebb, mindenki gyanús: ki szivárogtathatta ki a szöveget?

A tetovált lány a svéd író, Stieg Larsson Millennium-trilógiájából készült, melyet világszerte 7 millió példányban adtak el. Tragikus módon Larsson már nem érhette meg regényei sikerét: 2004-ben, miután elvitte a kéziratot svéd kiadójához, hirtelen elhunyt.

Niels Arden Oplev sötét tónusú thrillere elnyerte a svéd Oscar-díjat a legjobb film, a legjobb színésznő és a közönségdíj kategóriákban.

Negyven évvel ezelőtt Harriet Vanger eltűnt egy családi összejövetelről, melyet a gazdag Vanger-klán saját szigetén tartottak. Testét soha nem találták meg, de nagybátyja még mindig meg van győződve róla, hogy a lányt meggyilkolták, és a gyilkos a saját, egymáshoz erősen kötődő, de működésképtelen családjának tagja. Megbízza Mikael Blomkvistet, a bukott gazdasági újságírót, és a tetovált, problémás hacker lányt, Lisbeth Salandert, hogy nyomozzák ki, mi történt. Amikor a furcsa pár rábukkan a kapocsra Harriet eltűnése, és néhány negyven évvel ezelőtti, groteszk gyilkosság között, sötét és ijesztő családi történet kezd körvonalazódni. De a Vangerek titkolóznak, így a férfinak és a lánynak rá kell jönnie, meddig mehetnek el, hogy meg tudják védeni magukat.