vígjáték

Mr. Stimpson (JOHN CLEESE), a karót nyelt iskolaigazgató kényszeres precizitásával nem csak tanítványait, de a tanárokat is rettegésben tartja. A késésekre allergiás direktor élete nagy pillanatára készül. Az Iskolaigazgatók Éves Konferenciáján Norwichban tiszteletbeli elnökként ő mondaná a nyitóbeszédet. Persze egy egészen nevetséges hiba folytán az alapos részletességgel előkészített menetrendje teljesen felborul. Mivel rossz vonatra száll, gyakorlatilag lehetetlen, hogy a konferencia kezdetére odaérjen. Kapóra jön viszont egy lógós tanítványa, aki épp a szüleitől lopott kocsival furikázik. A kocsikázás során számtalan nevetséges helyzetbe és kalandba sodródnak, a rendőrség többek között emberrablásért, kocsilopásért és rongálásért miatt üldözi őket, míg végül célba érnek... vagy a vesztükbe?

Miranda Priestly (Meryl Streep) a divat legnagyobb hatalmú úrnője, akinek ápolt kezeitől retteg a New York-i divatipar, aki senkit nem tűr meg útjában, ha tervei kivitelezéséről van szó, tökéletesen ellenőrzése alatt tartja a "divat bibliáját", a Runway Magazine-t, annak munkatársai életét teljesen megkeserítve. Akiben van egy cseppnyi önérzet, az nem bírja ki ezeket a megaláztatásokat… mégis New York-i nők milliói meghalnának azért, hogy itt dolgozhassanak.

Miranda új munkatársa, Andy Sachs (Anne Hathaway) a frissen végzett főiskoláslány egyáltalán nem illik a képbe: szürke, jellegtelen, tökéletes ellentéte a cégnél dolgozó díváknak. Amikor belép a szerkesztőségbe, megdöbbenve jön rá, hogy a munka, amelyre jelentkezett nem elszántság és céltudatosság kérdése. Andy az utolsó próbatétel előtt áll: a tetőtől-talpig Prada kosztüm főnöknő előtt.

Ördög pradát visel, Az:

Miranda Priestly (Meryl Streep) a divat legnagyobb hatalmú úrnője, akinek ápolt kezeitől retteg a New York-i divatipar, aki senkit nem tűr meg útjában, ha tervei kivitelezéséről van szó, tökéletesen ellenőrzése alatt tartja a "divat bibliáját", a Runway Magazine-t, annak munkatársai életét teljesen megkeserítve. Akiben van egy cseppnyi önérzet, az nem bírja ki ezeket a megaláztatásokat… mégis New York-i nők milliói meghalnának azért, hogy itt dolgozhassanak.

Miranda új munkatársa, Andy Sachs (Anne Hathaway) a frissen végzett főiskoláslány egyáltalán nem illik a képbe: szürke, jellegtelen, tökéletes ellentéte a cégnél dolgozó díváknak. Amikor belép a szerkesztőségbe, megdöbbenve jön rá, hogy a munka, amelyre jelentkezett nem elszántság és céltudatosság kérdése. Andy az utolsó próbatétel előtt áll: a tetőtől-talpig Prada kosztüm főnöknő előtt.

Gyávák és hősök:

Ugyanaz az esemény ver visszhangot a világ egymástól távollévő pontjain: egymástól különböző emberek, egymástól távoli helyeken kénytelenek szembenézni ugyanazzal: valahol az afgán hegyek között a lázadók néhány csapatától elsodródott amerikai katonát csapdába csalnak, és tűz alá vesznek.

Irving szenátor (Tom Cruise) egy hétpróbás újságírót (Meryl Streep) próbál becsapni. Bár éppen ez az az újságíró, akinek köszönhetően politikusi pályája magasra ívelt, most legfőbb célja, hogy átverje – és meggyőzze az új afgán stratégia helyességéről. Ezalatt egy idősödő, idealista egyetemi oktató (Robert Redford) mindent elkövet, hogy megállítsa legtehetségesebb diákját az elkövethető legnagyobb bolondságtól. A srác mindentől megundorodva új életet akar kezdeni, és már jelentkezett a hadseregbe, hogy Afganisztánba menjen. A professzor két régebbi diákjának példájára hivatkozva próbálja lebeszélni őt. A két egykori diák, akiről szó van éppen az életét menti az Afgán hegyek között: csapdába csalták és tűz alá vették őket a lázadók.

Rod Kimble igazi szeretnivaló lúzer, aki minden kétséget kizáróan a világ legrosszabb kaszkadőre, és talán az egyetlen, aki mutatványait segédmotoros kerékpáron próbálja végrehajtani – több-kevesebb sikerrel...

Rod mostohaapja, Frank nem rejti véka alá, hogy nem tartja túl sokra mostohafiát, és még kevésbé értékeli "munkáját". A botcsinálta kaszkadőr számára azonban eljön a pillanat, amikor bizonyíthat: Frank ugyanis lebetegszik, és csak egy drága szívműtét mentheti meg az életét. Bármennyi pofont is kapott eddigi élete során mostohaapjától – konkrét és átvitt értelemben egyaránt -, Rod nem hagyja cserben Franket, hanem megpróbált pénzt szerezni a műtétre, méghozzá egy soha nem látott kaszkadőrmutatvány segítségével: azt tervezi, hogy több ezres publikum előtt ugrat át 15 iskolabuszt egy mopeddel és a bevételből kifizeti az életmentő műtétet.

Az egy cseppet sem érdekli, hogy a fizika törvényei eleve kudarcra ítélik a kísérletet – a hajtóerőt, a sebességet és a lendületet majd pótolja a lelkesedése!

EXTRÁK

Azok a vad '60-as évek! Zene, fű, pia, bulik és a szabad szerelem kora.

   Suzette és Vinnie igazán tudna mesélni arról, hogyan is zajlott az élet akkoriban, ők ugyanis messze földön híres gruppiek voltak – bombajó csajok, bejáratosak a legmenőbb bandák öltözőibe is. Nem volt olyan rocksztár, akit ne ismertek volna testközelből, nem volt olyan buli, ahol nem tették tiszteletüket...

   Ám az évek tovaszálltak, és a '60-as évek feleltlen bohóságát is maguk mögött hagyták a legtöbben. De Suzette semmit nem változott. Lélekben ugyanolyan gondtalan és szabad, mint egykor volt – az sem zaklatja fel nagyon, hogy éppen kirúgták a munkahelyéről, egy Los Angelesi rock klub bárpultja mögül. Inkább lehetőséget lát a hirtelen jött szabadságban.

   Elhatározza, hogy megkeresi régi barátnőjét, Vinnie-t, akiről már vagy két évtizede nem hallott semmit. Útban Phoenix felé felvesz egy fura figurát is a kocsijába – egy írót, aki saját bevallása szerint nem szexelt már vagy egy évtizede. Lesz meglepetés, ha beállítanak Vinnie-hez! Különösen azért, mert ellentétben barátnőjével, Vinnie teljesen hátat fordított régi önmagának, és most öltönyös ügyvéd férjével, valamint két tinédzser lányával éli a tisztes polgárok hétköznapjait...

   Ja, és a férj, meg a gyerkőcök semmit nem tudnak a tisztes mintafeleség harsány múltjáról. Még azt sem néznék ki belőle, hogy valaha járt koncert közelében!

Bertrand Barnier egy gazdag üzletember, nyugodt családi légkörben él feleségével és lányával.

Kényelmes mindennapjait könnyű testedzéssel tölti ki, amelyért egy csinos sportolólány felel, gondatlan életét jól megszervezett háztartásban Bernadett nevű szobalányának és sofőrjének, Oscarnak köszönheti.

Felhőtlen boldogságánáak azonban egy váratlan zűrzavar vet véget, amely valóban a tévedesk vígjátéka.

1991-ben Sylvester Stallone főszereplésével egy új feldolgozás készült ebből a történetből, mely ugyanezen a címen került a mozikba, és hatalmas sikert aratott.

A franciák nem szenvedhetik, hogy valamilyen nemzetközi kulturális értékből ne legyen saját, „eredeti” francia kiadású is. 1956-ban életre keltették saját James Bondjukat, az OSS 117-es ügynököt. Ötven évvel később elkészítették az évtizedeken át sikeres sorozat egy újabb darabját, amely a Casino Royal-lal szemben az angol ügynöksorozat legnemesebb hagyományaihoz - nevesül Sean Connery alakjához - nyúlik vissza. Az OSS 117 ezúttal a titkosügynökök fészkében, Kairóban ránt pisztolyt és lop csókot.

A tökéletes retrohangulat és az ügynökzsáner kliséinek felvonultatása garantált szórakozást ígér, Jean Dujardin mesterien parodizálja Sean Connery figuráját.

Az önfeledt, hamisítatlanul nyári vígjáték főhőse Don Fabijan, egy kis horvát sziget ifjú és energikus papja. A férfi elkeseredve látja, hogy a helyiek mennyire nem tekintik fontosnak az utódnemzést, ezért sajátos módot talál ki arra, hogy növelje a lakosok és így a hívek számát: gondoskodik róla, hogy a helyi boltokban fellelhető összes óvszeren apró lyuk segítse a gyerekszaporulatot. Egyre bonyolódó akciótervéhez tettestársakra lel Petar, az újságárus és Marin, a gyógyszerész személyében, azonban a bébi boom váratlan következményekkel jár.

A Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál egyik közönségkedvencét a legjobb vígjáték kategóriában Európa-filmdíjra jelölték, a Szaloniki és Pulai Filmfesztiválról pedig díjjal tért haza. A pap gyermekei hazájában nem csak az évben, de Horvátország fennállása óta az egyik legnépszerűbb hazai produkcióvá vált.

Adrien és Maude a szakítás szélén állnak. Annak bizonyítására, hogy a férfi tud felelősségteljes lenni és készen áll a gyerekvállalásra, magánóvodát alapít a lakásában, remélve, hogy így visszanyerheti Maude szívét.

Amerika 1960-as évekbeli egyetemi életének könyörtelen paródiájában
a Faber Egyetem egyik tanára a makulátlan Omega csapat segítségével összeesküvést
sző, hogy a rosszhírű Delta engedélyét visszavonassa.

Ám a Delta, élén a gitározásban és szemétevésben jeleskedő
Bluto Blutarskyval felveszi a kesztyűt, és máris kezdődik a csata!

Fiatalok, főiskola, csajok, sör, buli és annyi poén, amennyi
csak elfér 100 percben! Aki azt hitte, hogy az őrült és pofátlan, tabukat nem
tűrő vígjátékok az Amerikai pitével kezdődtek, most megtudhatja, hogy
tévedett!

Az önmagát alakító Pauly SHORE – azon felbuzdulva, hogy szerepet kap egy új tévésorozatban – megpróbálja lezárni filmes pályafutása sikeresnek éppen nem mondható korszakát. A sorozatot azonban az utolsó pillanatban lefújják és Shore ott áll munka nélkül. Úgy érzi reménytelen helyzetbe került, anyagi ereje is fogytán van. Egyik éjjel meglátogatja a komikus Sam Kinison szelleme, és azt javasolja, hogyha megöli magát, akkor újra a figyelem középpontjába kerülhet. Shore tehát eljátssza a saját halálát, majd meglepődve tapasztalja, hogy mindenki az egekig magasztalja. Azon töri a fejét, hogyan tudna ebből hasznot húzni?

Szárparádé olyan kiválóságokkal, mint Pamela ANDERSON, Michael MADSEN, Paris HILTON, Charlie SHEEN, Snoop DOGG, Dr. DRE, Chris ROCK, Britney SPEARS, Vince VAUGHN, Sean PENN, Christopher REID.

A biciklizés a hetvenes években lett igazán népszerű iparág, ekkor kapta fel a média, megjelent a szponzorálás és a dopping jelensége. A versenyeken a bajnok, Eddie Merckx nevét harsogta a közönség, pedig volt ott valaki, aki legalább annyira vágyott a győzelemre, csakhogy a sors tragédiájaként nem kapott olyan lábakat, amilyeneket megérdemelt volna. Philippe Harel elbűvölő, megható és mulatságos filmjének főszerepét a Veled is megtörténhet bérgyilkosa, Benoît Poelvoorde alakítja.

Az ember, aki utolsó lett! Philippe Harel komédiája Ghislain Lambert biciklistáról, akiből soha nem lett bajnok. A film a 2001-es San Sebastian Filmfesztivál legjobb forgatókönyvnek járó díjat kapta!

Paul Rudd és Seann William Scott játssza Danny-t és Wheeler-t, a két ügyefogyott utazóügynököt, akik egy félresikerült prezentáció után tönkrevágják a céges autót. Letartóztatásukat követően a bíróság válaszlehetőség elé állítja őket: vagy bevonulnak a börtönbe, vagy 150 órányi közszolgálati munkát vállalva problémás gyerkőcökre felügyelnek. Első blikkre nem kérdéses, mit választanak, de egy nappal később a börtön gondolata már nem is tűnik olyan rossznak...

Miután a gyerekmentor központ igazgatója (Jane Lynch) a világ legelvetemültebb kölykei mellé még ultimátumot is ad nekik, az éretlen páros megpróbálja összekaparni magát, és csekély élettapasztalatuk minden töltetét bevetik, hátha kisül valami mentori a dologból. Végül a világ legrosszabb példaképei bebizonyítják, hogy néha az arra legalkalmatlanabb jelölt is képes felnevelni egy gyereket. Nem kell hozzá más, csak egy kis kurázsi, no meg kötélidegek.

Joe (Matthew Perry) egy kisember, tele hatalmas ötletekkel. Szüksége is van rá, mert egy bírósági közvetítőcég alvállakozója, szóval, ha pénzt is akar keresni, meg kell előznie az idézések kikézbesítését szintén megkísérlő kollégákat. Így van ez most is, amikor egy dúsgazdag férfi feleségének, Sarának (Liz Hurley) kell elvinnie a válóperre szóló idézést. Ám a történet nem várt fordulatot vesz, amikor Sara bízza meg Joe-t, hogy a házastársi hűtlenség miatt általa indított ellenperre szóló idézést vetesse át a férjével. És megkezdődik a hajsza: a férj menekül Joe elől, Joe menekül a férj bérgyilkosai elől, Sara menekül a kézbesítő kolléga elől, a kolléga pedig a főnöke telefonjai elől.

Zseniális, mint maga Pablo! Picasso életének
mérföldkövei adják e kultuszfilm gerincét: Pablo már gyermekkorában grande
tehetségnek tűnt, szülei Madridba küldik, hogy tanulja az el arté-t.

Párizsban szegényes körülmények között élő festő lesz, majd
egy napon felfedezi őt egy amerikai milliomos, így Picasso is egyre többet
keres.

Megismerkedik az 1920-as évek művészeivel és hírességeivel,
olyanokkal, mint Gertrude Stein, Ingrid Svensson-Guggenheim-mal,
Appolinaire, Hitler vagy Churchill, akik hozzá hasonlóan
teljesen mások…

A helyzet- és jellemkomikumok kifogyhatatlan áradatát színesítik
a felejthetetlen és megunhatatlan párbeszédek. Szubjektív és szatírikus korkép
a századelőről, az electricité modernité tipikus esete.