vígjáték

Robert De Niro és Zac Efron minden tabut földbe tipor ebben a szókimondó vígjátékban, melyben egy karót nyelt fickó és az ő mocskos szájú nagyapja indulnak olyan vad utazásra, melyben semmi sem szent.

A Jules Ferry gimnázium a maga 12%-os eredményességi mutatójával messze a legrosszabb középiskola egész Franciaországban. Mivel rosszabb már úgysem lehet, a minisztériumban úgy döntenek, kutyaharapást szőrével alapon a legalkalmatlanabb tanári kart küldik a suliba, hogy kozmetikázzanak valamit ezeken a katasztrofális eredményeken. A cél: elérni az 50%-ot, különben a Jules Ferry Gimnázium bezárja kapuit. Ám kétséges, hogy ennyi bizarr figurával mire megy a diákság: a történelemtanár Napóleonnak képzeli magát, a filozófusnak egy szavát sem érteni, a kémiaprofesszor kísérletei életveszélyesek, míg a fiatal és csábos franciatanárnő láttán a fiúk gyorsabban olvadnak, mint egy csokinyúl. És akkor ott van még Tiroci tanár úr (Christian Clavier), akiről valójában senki nem tudja, mit is tanít…

Pat Solatano (Bradley Cooper) mindenét elvesztette – a házát, az állását, a feleségét. Kénytelen újra a szüleihez (Robert De Niro, Jacki Weaver) költözni, miután nyolc hónapot töltött egy elmegyógyintézetben. Pat szeretné újra rendbe hozni az életét, pozitívan szemlélni a világot és szeretne újra összejönni ex-feleségével is. Ám a dolgok még bonyolultabbá válnak, mikor Pat megismeri Tiffanyt (az Oscar®-díjas Jennifer Lawrence), a titokzatos fiatal lányt, aki szintén nem kevés problémával küszködik. Miközben kölcsönösen segítik egymást céljaik elérésében, egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és a saját elrontott életükre is érvényes lesz a „minden rosszban van valami jó” igazsága.

Az amerikai kabaré hőskorát idézi fel Neil Simon világhírű, korunk egyik szívbemarkoló, s fergetegesen mulatságos komédiája, a két kiöregedett, egymást utáló színészről, akiket váratlanul egy nagy tévécsatorna felkért szereplésre. Negyvenegy esztendeig járták együtt az országot, majd összevesztek véglegesen. A színészek, a nagy bohócok életében azonban nincs "végleges". A fellépés csábítása örök. A két nagy komédiás perpatvara, küzdelme egymással és az öregedéssel a líra és a bohózat közötti ösvényen játszatja korunk egyik szívbemarkoló s fergetegesen mulatságos művét.

Az Oscar®-díjas* író és rendező, David S. Ward (A nagy balhé, A szerelem hullámhosszán) szívmelengető vígjátékát láthatjuk John Goodman ( A nagy Lebowski, Blues Brothers 2000) főszereplésével. Amikor egy baleset során a királyi család minden tagja feldobja a talpát, mindenáron örököst kell találni – és a szálak egy Las Vegas-i bárénekeshez, Ralph Joneshoz (Goodman) vezetnek.

Ralphot még titkára (Peter O’Toole) sem tudja arra felkészíteni, hogy milyen az elvetemült Lord Graveszel szembeszállni és beleszeretni egy meglehetősen szégyenlős sztriptíztáncosba (Camille Coduri). Az Emlyn Williams regénye alapján készült vígjátékban John Goodmannel, a vígjátékok koronázatlan királyával a főszerepben a poénok uralkodnak!

Ha Mr. Grimsdale hentes és mészáros nem nyeli le véletlenül
aranyóráját, amikor húsboltját megtámadta egy idióta fegyveres rabló, akkor
kelekótya segédje, Pitkin sosem jött volna rá, hogy valójában pályát
tévesztett és az emberiség megmentése az ő legfőbb feladata.

Az emberiség legnagyobb sajnálatára a ketyegő családi örökség
Mr. Grimsdale gyomrában landolt, így Pitkin a sebészek fehér egyenruhájára
emlékeztető vérfoltos henteskötényében megjelent látogatóban egy londoni kórházban
és lekűzdhetetlen küldetésvágyától vezérelve ott rögtön el is határozta, hogy
további életét a beteg emberek gyógyításának szenteli.

Az események innentől úgymond várt fordulatot vettek: tövestül
kitépett fogsor, beöntések, a teljes henteseszköztár felvonultatásával végrehajtott
műtétek mellett még az is sikerül neki, hogy megmentse egy árva kislány lelkét
és milliós támogatást szerezzen egy épülő gyermeküdülőnek.

Az angol komédia egyik legnagyobb alakja, Norman Wisdom,
alias Pitkin egyik legismertebb és legnépszerűbb vígjátéka felhőtlen
szórakozást ígér az egész családnak!

Jeff hajnali kettőkor látogatja meg barátját, Bent. Érkezése váratlan, mégis nagy örömet szerez, hiszen az egyetemi évek óta nem látták egymást. Jeff megmaradt vad, csapongó művészléleknek, örök csavargónak. Ben összeházasodott a gyönyörű és higgadt Annával, szép kis házban él, s gyerekvállalásban gondolkodik. E nyugodt élet kerül veszélybe Jeff megjelenésével: a barátok első útja egy szilaj partiba vezet, és persze berúgással végződik. Hozadéka egy döntés, mely mindkettejük életét gyökeresen megváltoztatja: elhatározzák, hogy filmet forgatnak a Humpra, az amatőr pornósok hírhedt fesztiváljára. Valami őrült, valami egyedi, valami utánozhatatlan kell nekik, mellyel jó sok pénzt is szerezhetnek, s Anna persze semmiről sem tudhat...

A Nem beszélek zöldségeket egy olyan valószínűtlen találkozás története, amely gyökeresen megváltoztatja a benne szereplők életét: Germain, az ötvenes éveiben járó, majdhogynem írástudatlan férfi és Margueritte, az olvasás szenvedélyének hódoló idős hölgy sorsa kapcsolódik össze egy parkbéli találkozás során. Negyven év és kilencven kiló választja el őket egymástól, de egy különleges barátság kialakulásának ez nem jelent akadályt.
Jean Becker filmje értékesre csiszolt, könnyed hangvételű kis mozi arról, hogy akkor is ébredhet szeretet az ember szívében, amikor a legkevésbé számít rá…

Szenteste három rab megszökik az Ördög-szigetről. A Ducotel családnál kötnek ki, ahol valamilyen tévedés folytán mesterembereknek tartják és így szívélyesen látják őket. Ezt a barátságos fogadtatást és a Ducotel család pénzszűkét látva úgy döntenek, hogy nem fogják megölni és kirabolni őket, hanem inkább segítenek rajta: Trochardet, a Ducoteléket kiszopolyozó uzsorást, és unokaöccsét, Pault egy mérges kígyóval elteszik láb alól, a családapa lányát összeboronálják egy orvossal, s végül a honvágytól hajtva visszatérnek az Ördög-szigetre.

Megszökik a fegyházból három jómadár. Szerencséjükre - vagy balszerencséjükre - kettőt közülük összetévesztenek két tudós atyával. Jim és Ned kapva kap az alkalmon. Azt remélik, hogy papi ruhában majd könnyebben átjuthatnak az amerikai-kanadai határon. Ám a két újdonsült atya nem jártas a papi dolgokban. Márpedig nagy szükségük lenne rá, mivel az egyik kisvárosban fontos szerep vár rájuk. A hívek a városka csodájára, a Könnyező Madonnára kíváncsiak.

Katrine az esküvőjére készül. A vőlegénye, Jonas jó pasi, a lakásuk nagy és a hozzátartozói is teljesen rendben vannak. Katrine-nal csak egy a baj: néha nagyon nehezére esik megmondani az igazat. Elmegy ugyan meglátogatni nővérét, Mettét, akit a pszichiátrián kezelnek, de egy szóval sem említi neki a küszöbön álló esküvőt.

S egyszer csak, két év külföldön töltött év után hirtelen feltűnik egy régi barát, a svéd Thomsen - aki miatt Mette kórházba került. Felbukkanásával elszabadulnak az események és őrületes fordulatokat vesznek. Az egész egy kivénhedt kutyával, egy különös, új frizurával és apró szuper-kék pirulákkal kezdődik, de aztán lesz itt legénybúcsú sztriptíztáncosnővel, betépett fodrászlátogatás, lányszöktetés a diliházból. De holnap is van nap. Nem is akármilyen: az esküvő napja. Persze, ha összejön...