vígjáték

Charles Dreyfus, volt főfelügyelő egy pszichiátriai intézetben piheni fáradalmait. Helyesebben mondva a Jacques Clouseau-t. Ez mindenki számára érthető, aki ismeri őt. Clouseau felügyelőről sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy elviselhető. Egyébként jóindulatú, bárgyú, ügyetlen, nincsenek megérzései, tehát mindene megvan ahhoz, hogy rendőri anti-talentum legyen. Ezzel szemben ő a franciák hőse, az a felügyelő, aki a Fantom nyomában jár évek óta. Dreyfus kigyógyult "betegségéből" és a délutáni megbeszéléstől függ további sorsa: kiengedik-e végleg az intézetből vagy sem. Mindenki tudja, hogy már elmúlt a felügyelő iránti gyűlölete és a szabadlábra helyezésének semmi akadálya sincs. De ekkor megjelenik a Clouseau, és minden igyekezete ellenére kihozza őt a sodrából. A szabadulás meghiúsul, viszont az egyáltalán nem gyanakvó felügyelő nemsokára kap egy hívást, hogy Dreyfus még aznap délután megszökött az elmegyógyintézetből. Amit ő még nem tud, de mi már igen, hogy egyetlen szándék vezérli: megszabadulni Clouseau-tól, bármi áron! Banditákat szervez maga mellé, pénzt szerez és elrabolja Fassbender professzort, hogy elkészítesse vele az ítéletnap-szerkentyűt. Clouseau pedig nyomoz...

Douvier, a nagyhatalmú üzletember, és nemzetközi drogbáró megunja a szeretőjét. Mivel attól tart, hogy Simone elárulja őt, ezért a lánynak meg kell halnia. Clouseau felügyelő, mint rendesen, most is véletlenül keveredik bele az ügybe: önhibáján kívül megmenti Simone életét. Pedig jobban tenné, ha a sajátjára vigyázna, ugyanis ezek után Douvier őt is el akarja tenni láb alól. Ettől kezdve Clouseau élete tele van izgalmakkal. Kirabolják, női ruhába bújtatják, majd lepuffantják és miután halottá nyilvánították, részt vehet a saját temetésén egy csinos papi reverendában.

Clouseau felügyelő rejtélyes eltűnése nyomozásra késztet egy riporternőt, aki megpróbál információkat gyűjteni a kétbalkezes, de mégis sikeres bűnüldözőről. Eközben találkozik a felügyelő régi ellenfeleivel és munkatársaival.

A francia elnök kívánságára Dreyfus felügyelőnek kell nyomoznia Yasmin hercegnő elrablása ügyében. Csakhogy más is ringbe száll: egy kis délfrancia rendőr, aki anyja révén a legendás Clouseau felügyelő - a Rózsaszín Párduc nevű gyémánt hajdani védelmezőjének - törvénytelen fia, ám semmiben sem hasonlít nagyszerű nyomozó apjához.

Az ambíciózus Cruchot rendőrt Saint Tropez-be helyezik át. Nudista strandolókkal
bajlódik, de mégtöbb problémája akad tinédzser lányával, aki azzal próbálja
meg jómódú barátait lenyűgözni, hogy azt hazudja: apja milliomos, akinek jachtja
van a kikötőben.

Mikor az egyik barát kölcsöndaja kocsiját a lány tehetősnek hitt apjának, a
felügyelő is belekeveredik a hazugságba azzal, hogy falazni próbál a lányának.
A végén kiderül, hogy a jacht valódi tulajdonosa sem az, akire számítottak...

Nicky az a fajta srác, aki békén elzenélget a szobájában, sem törtetés, sem különösebb ambíciók nem vezérlik. Két idősebb fivére Adrian és Cassius azonban eszelősen küzd, hogy minél jobb pozíciót foglalhasson el a családi vállalkozásban.

A baj akkor kezdődik, amikor az enyhén szólva is koros apa megtagadja a visszavonulást a cég éléről. Ez arra sarkallja Adriant és Cassiust, hogy új területet keressenek maguknak, ahol érvényesülni tudnának. Ez a hely pedig New York. Magával az ötlettel nem lenne gond, ha a cég éléről visszavonulni nem akaró apa nem maga a Sátán lenne, a cég pedig egyenesen a Pokol.

Az, hogy New Yorkból privát pokol legyen, még csak az egyik fele a problémáknak. A nagyobbik gond azonban az, hogy a gaz testvérek távozásával a pokol kapui befagynak, minek következtében a bűnös lelkek kívül rekednek. Márpedig bűnös lélek nélkül a Sátán ereje, vagy inkább végtagjai is rohamosan fogyatkozni kezdenek.

Nincs más hátra, Nickynek kell megmenteni apját, és helyre állítani a „pokoli” egyensúlyt. A „vidéki” fiúnak azonban nehéz a sorsa a nagyvárosban. Először is meg kell tanulnia életben maradnia, kezdetben másodpercenként éri „halálos” baleset, valamint elsajátítania számtalan rendkívül problémás dolgot, mint például az evést és az alvást. Mindezen alap bonyodalmakhoz hozzávehetjük még a gaz testvérek ármányait, apuka régi barátját Beefy-t a beszélő bulldogot mint segítőtársat, valamint Nicky néhány rajongóját és máris világossá válik, hogy a pokolban úrnak lenni talán egyszerűbb, mint ördögnek New Yorkban.

Apukalipszis most!

Schmidt egész élete úgy telt el, mintha el sem kezdődött
volna. Nemrég még közepes munkatársa volt egy közepes biztosítócégnek, most
közepes nyugdíjas egy közepes házban. Amikor váratlanul megözvegyül, elhatározza,
hogy ettől kezdve minden másképp lesz. Lakóbuszával nekivág a nagy amerikai
ismeretlennek. Először csak az utat rója, de azután még nagyobb kalandba kezd:
felkeresi távol élő lányát, aki éppen férjhez menni készül.

Schmidt vén korára kénytelen egészen új dolgokat tanulni:
elviselni másokat, csak mert a rokonai lesznek; elviselni a lányát, csak mert
a rokona; meg kell tanulnia szeretni, és ami a legnehezebb: meg kell tanulnia
elviselni, hogy esetleg csodálatosképp, minden esély ellenére őt is megszereti
valaki.

Carl Casper (Jon Favreau) egy híres séf, aki mindent tud az ételről, de egyre kevesebbet a fiáról és az életről. A twitterről pedig azt sem tudja, hogy eszik-e vagy isszák. Döbbenten veszi tudomásul, hogy ezrek olvasták a sületlenségeket, amit egy komisz ételkritikus pikírt kritikájára válaszolt. Mikor munkanélküli lesz, volt neje (Sofía Vergara) unszolására elhatározza, hogy elfogadja a nagyképű volt pasijának (Robert Downey Jr.) a segítségét és megvalósítja egy régi álmát: nekivág Amerikának egy büfé kocsival.

Michael Blanc francia rendező (aki önmagát alakítja a filmben) nem érti, miért csúszik szét hirtelen az élete. Egy hasonmása megpróbálja kihasználni hírnevét. Útjaik egy fényűző hotel halljában keresztezik egymást a Cannes-i filmfesztivál apropóján: az ál Mr. Blanc szinésznőcskéket csábítgat, ami egyáltalán nem tesz jót „az igazi” hírnevének. Ezért a rendező barátnője, a gyönyörű színésznő segítségét kéri, hogy fülön csíphesse a csalót.

Ha a nagy Sherlock Holmesnak beletörik a bicskája egy feladatba, egyszerűen fogja magát és vidékre utazik kiszellőztetni a fejét. Ilyenkor öccse, a méltatlanul keveset emlegetett, ám annál zseniálisabb Sigerson (Gene Wilder) veszi át a nyomozás felelősségteljes munkáját. Most éppen Redcliff külügyminisztertől raboltak el egy fontos iratot, melytől egész Anglia sorsa függ. Szerencsére Sigersonnak segít a Scotland Yard-ügynök Sacker (Marty Feldman), aki nem csak fotografikus hallással rendelkezik, de a kengurutáncban is a parkett ördöge. És melléjük szegődik a szépséges Jenny (Madeline Kahn) is, aki mindvégig nem fedi fel valódi személyazonosságát és igen hazudós, de bájaival könnyen feledtetni tudja ezt az apró jellembeli hiányosságot. Mire Sherlock hazatér Baker Street-i otthonába, zseniálisan éles elméjű öccse már játszi könnyedséggel el is rendezte az országos jelentőségű ügyet.

Vannak üzletek, amelyek különösen vonzzák a rigolyás különc vevőket. Ilyen a New Yersey-beli Quick Shop is.

A 22 éves Dantéra zord hajnal virrad. A főnöke felhívja és megkéri, hogy ugorjon be a kora reggeli műszakba helyettesíteni. Úgy volt, hogy sokáig alszik, szórakozik, csajozik; ehelyezz az üzletben sorozatosan balul ütnek ki a dolgok. Ráadásul a barátnője szexuális partnereinek nem csekély számával idegesíti. Aztán itt van még Randal, a szomszédos videokölcsönzőben kiszolgáló kollégája, aki állandóan Danténál lóg és szemérmetlenül inzultálja a hóbortos vevőket...

A Shop-stop Kevin Smith első filmje, mellyel valóra váltotta minden filmes álmát: a néhány ezer dollárból, főleg amatőr színészekkel forgatott fergeteges komédia világszerte hatalmas sikert aratott, alkotóját pedig egy pillanat alatt a kultuszrendezők sorába emelte.

J.J.Hunsecker (BURT LANCASTER) a Globe pletykarovatának vezetője. Szereti dróton rángatni az embereket és szeret visszaélni a hatalmával. Semmi más nem érdekli, csak a siker és a saját karrierje. Susan, a húga szerelmes Steve Dallasba, egy fiatal jazzgitárosba. Hunsecker mindent elkövet, hogy a románcot tönkretegye. A piszkos tervben segítőtársa Sidney Falco (TONY CURTIS), a sima modorú és gátlástalan riporter, aki abból él, hogy a "klienseit" kiteszi az újságba, nevezetesen Hunsecker pletykarovatába. Falco és Hunsecker a sajtót használják fel, hogy bemocskolják Dallast. Csak egy dolgot hagynak ki a számításból: nem igaz, hogy minden és mindenki megvásárolható.

Amikor Jacques-ot öt év börtönbüntetés után végre szabad lábra helyezik, azonnal felkeresi jól bevált búvóhelyét és régi gengszter barátait a Montmarte munkásosztály negyedében. Egyikük, Francis az elmúlt évek során a gengszterkedés helyett színjátszást tanult, továbbra is az anyjával él és Camille-lal, a pincérnővel randizik. A másik régi barát Didier, a piti csaló, aki annak ellenére sem látszik ki a hazárdjátékokból, hogy feleségével kisbabát várnak. A banda tehát majdnem a régi, csak egyvalami hibádzik: a főmufti bűnöző, Marcel legnagyobb meglepetésére Jacques-nak eszében sincs folytatni régi, bűnös életét.

Az Oscar-díjas Jiří Menzel rendezésében egy kisvárosi sörgyár hétköznapinak nem nevezhető életén keresztül leshetünk be az 1920-as évek cseh középosztályának életébe. Az események középpontjában a sörgyár vezetője, Francin és életszerető felesége, Maria állnak, akiknek rutinná vált hétköznapjait Francin testvérének az érkezése borítja fel.
A film fojtott erotikával mutatja be egy vidéki település polgárainak fullasztó életét, annak kisszerű érzelmeivel és vagyoni törekvéseivel.
A Sörgyári capriccio történetét Bohumil Hrabal írta, Menzel negyedik alkalommal választott filmjének alapjául Hrabal regényt.

A festői szépségű észak-franciaországi partoknál több turista rejtélyes módon eltűnik 1910 nyarán. A hírhedt nyomozópáros, Machin és Malfoy a Slack-öbölnél kezd nyomozni – a tenger és a Slack folyó találkozásánál, amely kizárólag dagálykor jön létre.
Az itt lakók nagy része halászatból és kagylótenyésztésből él, a furcsa, zárt közösség egyik meghatározó családja Bréforték. A burzsoá Van Peteghem família csak nyaranta látogat el a tengerre néző kastélyukba, és a dekadens őrültekből álló kompániájuk örömmel tölti együtt a mindennapjait Bréfortékkal, csak hogy felsőbbrendűségüket bizonygassák. Azonban a két család fiataljai összeszűrik a levet, ezzel alaposan felrázva a hétköznapokat. Közben egyre többen tűnnek el a tengerpartról, a két nyomozó pedig tehetetlen.
Az Arany Pálma-díjas rendező, Bruno Dumont legújabb filmje abszurd, őrült tempójú vígjáték, amely olyan sztárokat vonultat fel, mint Fabrice Luchini (Szerelem a hatodikon, Gemma Bovery), az Oscar-díjas Juliette Binoche (Az angol beteg, Sils Maria felhői) és Valeria Bruni Tedeschi (Lépcsőházi történetek, Esélylesők).

A kocsmatulajdonos Zinos-t balszerencsék sorozata sújtja: barátnője Kínába megy dolgozni, porckorongsérve lesz és lassacskán törzsvendégei is faképnél hagyják. Mindennek tetejébe megjelenik börtönből frissen szabadult testvére, akinek segítségre van szüksége, és egy akadékoskodó adóellenőr is. Zinos minden erejével azon van, hogy Németországot és minden gondját hátrahagyva kövesse barátnőjét Shanghaiba, ám közben a Soul Kitchen a remek ételek és hangulatos koncerteknek köszönhetően egyre népszerűbbé válik.
Fatih Akin (Fallal szemben, A másik oldalon) új filmjében egyszerre mesél családról, barátságról, bizalomról, hűségről és harcról, s mindezt korábbi filmjeinek legjobb színészeivel teszi.

Ebben fergeteges vígjátékban Paul Rudd (Vágyaim netovábbja) álmai nőjét készül feleségül venni, ám tanú terén némi hiányosságban szenved, mivel egy barátja sincs. És ekkor színre lép Jason Segel (Alias 4. évad).

A „ha-ütöm-ha-verem-csak-ő-a-haverem” jelszó alapján zajló összecsiszolódásuk soha nem látott komikus magasságokba juttatja a férfiúi kötődést, aminek a végén a vőlegény tanúja robbanásszerű tanulsággal szolgál az igaz barátság természetéről.

John Clasky (Adam Sandler) bármit megtenne a családjáért. Jól menő főszakácsi állásának köszönhetően el is halmozza őket mindenféle földi jóval, többek között egy nyári lakkal Malibun, amihez természetesen egy lélegzetelállító házvezetőnő is jár. Csakhogy az új alkalmazott, a Mexikóból emigrált Flor (Paz Vega) egy mukkot se tud angolul, a Clansky-család pedig a spanyollal áll hadilábon. Flor és lánya egy szebb élet reményében jött Amerikába, ám a látszat ellenére az élet Clanskyéknál sem fenékig tejfel. Flor elhatározza, hogy leküzdi a nyelvi nehézségeket és latin temperamentumát kihasználva ráncba szedi a zűrös famíliát: megtanítja nekik, hogy az ember életében a család a legfontosabb dolog.