vígjáték

Charles Dreyfus, volt főfelügyelő egy pszichiátriai intézetben piheni fáradalmait. Helyesebben mondva a Jacques Clouseau-t. Ez mindenki számára érthető, aki ismeri őt. Clouseau felügyelőről sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy elviselhető. Egyébként jóindulatú, bárgyú, ügyetlen, nincsenek megérzései, tehát mindene megvan ahhoz, hogy rendőri anti-talentum legyen. Ezzel szemben ő a franciák hőse, az a felügyelő, aki a Fantom nyomában jár évek óta. Dreyfus kigyógyult "betegségéből" és a délutáni megbeszéléstől függ további sorsa: kiengedik-e végleg az intézetből vagy sem. Mindenki tudja, hogy már elmúlt a felügyelő iránti gyűlölete és a szabadlábra helyezésének semmi akadálya sincs. De ekkor megjelenik a Clouseau, és minden igyekezete ellenére kihozza őt a sodrából. A szabadulás meghiúsul, viszont az egyáltalán nem gyanakvó felügyelő nemsokára kap egy hívást, hogy Dreyfus még aznap délután megszökött az elmegyógyintézetből. Amit ő még nem tud, de mi már igen, hogy egyetlen szándék vezérli: megszabadulni Clouseau-tól, bármi áron! Banditákat szervez maga mellé, pénzt szerez és elrabolja Fassbender professzort, hogy elkészítesse vele az ítéletnap-szerkentyűt. Clouseau pedig nyomoz...

Douvier, a nagyhatalmú üzletember, és nemzetközi drogbáró megunja a szeretőjét. Mivel attól tart, hogy Simone elárulja őt, ezért a lánynak meg kell halnia. Clouseau felügyelő, mint rendesen, most is véletlenül keveredik bele az ügybe: önhibáján kívül megmenti Simone életét. Pedig jobban tenné, ha a sajátjára vigyázna, ugyanis ezek után Douvier őt is el akarja tenni láb alól. Ettől kezdve Clouseau élete tele van izgalmakkal. Kirabolják, női ruhába bújtatják, majd lepuffantják és miután halottá nyilvánították, részt vehet a saját temetésén egy csinos papi reverendában.

Clouseau felügyelő rejtélyes eltűnése nyomozásra késztet egy riporternőt, aki megpróbál információkat gyűjteni a kétbalkezes, de mégis sikeres bűnüldözőről. Eközben találkozik a felügyelő régi ellenfeleivel és munkatársaival.

Dreyfus főfelügyelő talán még sosem volt ilyen boldog - Clouseau felügyelőnek ugyanis nyoma veszett. Dreyfus titokban azt reméli, hogy nem is kerül elő, ezért nagy szenvedést okoz neki, hogy az eltűnt személy - jelen esetben Clouseau - után neki kell nyomoznia. Ám hogy ne legyen hiány balfácánokban, Dreyfus versenyt hirdet a legrosszabb nyomozó címért. A versenyt Clifton Sleigh, egy New York-i zsaru nyeri... Mondanunk sem kell, hogy mindeközben a híres Rózsaszín Párduc drágakövet ismét ellopják. A csapat nyomozásba kezd...

A francia elnök kívánságára Dreyfus felügyelőnek kell nyomoznia Yasmin hercegnő elrablása ügyében. Csakhogy más is ringbe száll: egy kis délfrancia rendőr, aki anyja révén a legendás Clouseau felügyelő - a Rózsaszín Párduc nevű gyémánt hajdani védelmezőjének - törvénytelen fia, ám semmiben sem hasonlít nagyszerű nyomozó apjához.

A történet Krisztus előtt 35000 évvel játszódik, a prehisztorikus korban. A gilisztától a kutyáig minden állatnak szarva van, az emberek barlangban laknak, ruházatuk egy szál ágyékkötő mindössze. A kezdeti kiforratlan hierarchiában mindenkit Pierre-nek hívnak. A törzsközösségi társadalomban hosszú idők óta két törzs él egymás mellett békében. A Fényes Haj nevű törzs a sampon titkos receptjét rejtegeti, míg a Koszos Haj nevű törzs sopánkodik és vakarózik. A Koszos Hajúak mindenre képesek a sampon titkának megszerzése érdekében; a törzsfőnök lánya álruhába (azaz fényes parókába) bújva beépül a Fényes Hajúak társaságába, hogy a női báj felhasználásával megismerhesse magát a sampont és annak tisztítóan jótékony erejét. A kémkedést azonban egy váratlan esemény zavarja meg: az ember történelmében először gyilkosság történik, s azután még egy... E különös bűntény alaposan felforgatja az emberek addig zavartalan életét. A sorozatgyilkos felkutatásának érdekében a törzsfőnök nagy erőkkel nyomozni kezd - a legkorszerűbb, 21. századi nyomozási technikát jócskán kifigurázva önfeledtül mulatságos pillanatoknak lehetünk tanúi. A tudatlan ősemberek viselkedésében alapvető emberi jellemek, tulajdonságok (gonoszság, irígység, jellemtelenség, erény) bontakoznak ki és világítanak rá az egyének különbözőségére.

Az ambíciózus Cruchot rendőrt Saint Tropez-be helyezik át. Nudista strandolókkal
bajlódik, de mégtöbb problémája akad tinédzser lányával, aki azzal próbálja
meg jómódú barátait lenyűgözni, hogy azt hazudja: apja milliomos, akinek jachtja
van a kikötőben.

Mikor az egyik barát kölcsöndaja kocsiját a lány tehetősnek hitt apjának, a
felügyelő is belekeveredik a hazugságba azzal, hogy falazni próbál a lányának.
A végén kiderül, hogy a jacht valódi tulajdonosa sem az, akire számítottak...

Schmidt egész élete úgy telt el, mintha el sem kezdődött
volna. Nemrég még közepes munkatársa volt egy közepes biztosítócégnek, most
közepes nyugdíjas egy közepes házban. Amikor váratlanul megözvegyül, elhatározza,
hogy ettől kezdve minden másképp lesz. Lakóbuszával nekivág a nagy amerikai
ismeretlennek. Először csak az utat rója, de azután még nagyobb kalandba kezd:
felkeresi távol élő lányát, aki éppen férjhez menni készül.

Schmidt vén korára kénytelen egészen új dolgokat tanulni:
elviselni másokat, csak mert a rokonai lesznek; elviselni a lányát, csak mert
a rokona; meg kell tanulnia szeretni, és ami a legnehezebb: meg kell tanulnia
elviselni, hogy esetleg csodálatosképp, minden esély ellenére őt is megszereti
valaki.

Ha a nagy Sherlock Holmesnak beletörik a bicskája egy feladatba, egyszerűen fogja magát és vidékre utazik kiszellőztetni a fejét. Ilyenkor öccse, a méltatlanul keveset emlegetett, ám annál zseniálisabb Sigerson (Gene Wilder) veszi át a nyomozás felelősségteljes munkáját. Most éppen Redcliff külügyminisztertől raboltak el egy fontos iratot, melytől egész Anglia sorsa függ. Szerencsére Sigersonnak segít a Scotland Yard-ügynök Sacker (Marty Feldman), aki nem csak fotografikus hallással rendelkezik, de a kengurutáncban is a parkett ördöge. És melléjük szegődik a szépséges Jenny (Madeline Kahn) is, aki mindvégig nem fedi fel valódi személyazonosságát és igen hazudós, de bájaival könnyen feledtetni tudja ezt az apró jellembeli hiányosságot. Mire Sherlock hazatér Baker Street-i otthonába, zseniálisan éles elméjű öccse már játszi könnyedséggel el is rendezte az országos jelentőségű ügyet.

Vannak üzletek, amelyek különösen vonzzák a rigolyás különc vevőket. Ilyen a New Yersey-beli Quick Shop is.

A 22 éves Dantéra zord hajnal virrad. A főnöke felhívja és megkéri, hogy ugorjon be a kora reggeli műszakba helyettesíteni. Úgy volt, hogy sokáig alszik, szórakozik, csajozik; ehelyezz az üzletben sorozatosan balul ütnek ki a dolgok. Ráadásul a barátnője szexuális partnereinek nem csekély számával idegesíti. Aztán itt van még Randal, a szomszédos videokölcsönzőben kiszolgáló kollégája, aki állandóan Danténál lóg és szemérmetlenül inzultálja a hóbortos vevőket...

A Shop-stop Kevin Smith első filmje, mellyel valóra váltotta minden filmes álmát: a néhány ezer dollárból, főleg amatőr színészekkel forgatott fergeteges komédia világszerte hatalmas sikert aratott, alkotóját pedig egy pillanat alatt a kultuszrendezők sorába emelte.

J.J.Hunsecker (BURT LANCASTER) a Globe pletykarovatának vezetője. Szereti dróton rángatni az embereket és szeret visszaélni a hatalmával. Semmi más nem érdekli, csak a siker és a saját karrierje. Susan, a húga szerelmes Steve Dallasba, egy fiatal jazzgitárosba. Hunsecker mindent elkövet, hogy a románcot tönkretegye. A piszkos tervben segítőtársa Sidney Falco (TONY CURTIS), a sima modorú és gátlástalan riporter, aki abból él, hogy a "klienseit" kiteszi az újságba, nevezetesen Hunsecker pletykarovatába. Falco és Hunsecker a sajtót használják fel, hogy bemocskolják Dallast. Csak egy dolgot hagynak ki a számításból: nem igaz, hogy minden és mindenki megvásárolható.

Pero hivatásos gyászbeszédíró egy kis szlovén faluban. Egyedülálló képessége, hogy minden temetést képes megtölteni azzal a bizonyos plusszal. Pero nem tudja megállni, hogy dicshimnuszai ne váltsanak át szellemes személyes vallomásokká, melyek a gyászoló tömeget könnyre fakasztják, csak nem a megfelelő okból. Otthon Pero szorgalmasan próbálja megakadályozni apja rendszeres, ámde reménytelenül ostoba öngyilkossági kísérleteit. Eközben próbálja megnyerni az egyik falubéli lány, Renáta szívét, aki ártatlan szőke fürtjei alatt fura titkokat oriz. Perot odaadó barátja és rajongója, Suki segíti a napi jóban-rosszban. Annak ellenére, hogy képes az élet napos oldalát látni, Sukit mégis gyakran foglalkoztatja a halál gondolata, sőt tervezgeti saját temetését. A másvilági Idának pont Suki a gyengéje, ezért mindent meg is tesz, hogy minél gyakrabban keresztezzék egymást útjaik. Meglátjuk, hogy vajon Peronak és társainak sikerül-e megtalálni az intimitást és szerelmet az abszurd káoszban, ami az élet maga.

Amikor Jacques-ot öt év börtönbüntetés után végre szabad lábra helyezik, azonnal felkeresi jól bevált búvóhelyét és régi gengszter barátait a Montmarte munkásosztály negyedében. Egyikük, Francis az elmúlt évek során a gengszterkedés helyett színjátszást tanult, továbbra is az anyjával él és Camille-lal, a pincérnővel randizik. A másik régi barát Didier, a piti csaló, aki annak ellenére sem látszik ki a hazárdjátékokból, hogy feleségével kisbabát várnak. A banda tehát majdnem a régi, csak egyvalami hibádzik: a főmufti bűnöző, Marcel legnagyobb meglepetésére Jacques-nak eszében sincs folytatni régi, bűnös életét.

Az Oscar-díjas Jiří Menzel rendezésében egy kisvárosi sörgyár hétköznapinak nem nevezhető életén keresztül leshetünk be az 1920-as évek cseh középosztályának életébe. Az események középpontjában a sörgyár vezetője, Francin és életszerető felesége, Maria állnak, akiknek rutinná vált hétköznapjait Francin testvérének az érkezése borítja fel.
A film fojtott erotikával mutatja be egy vidéki település polgárainak fullasztó életét, annak kisszerű érzelmeivel és vagyoni törekvéseivel.
A Sörgyári capriccio történetét Bohumil Hrabal írta, Menzel negyedik alkalommal választott filmjének alapjául Hrabal regényt.

A festői szépségű észak-franciaországi partoknál több turista rejtélyes módon eltűnik 1910 nyarán. A hírhedt nyomozópáros, Machin és Malfoy a Slack-öbölnél kezd nyomozni – a tenger és a Slack folyó találkozásánál, amely kizárólag dagálykor jön létre.
Az itt lakók nagy része halászatból és kagylótenyésztésből él, a furcsa, zárt közösség egyik meghatározó családja Bréforték. A burzsoá Van Peteghem família csak nyaranta látogat el a tengerre néző kastélyukba, és a dekadens őrültekből álló kompániájuk örömmel tölti együtt a mindennapjait Bréfortékkal, csak hogy felsőbbrendűségüket bizonygassák. Azonban a két család fiataljai összeszűrik a levet, ezzel alaposan felrázva a hétköznapokat. Közben egyre többen tűnnek el a tengerpartról, a két nyomozó pedig tehetetlen.
Az Arany Pálma-díjas rendező, Bruno Dumont legújabb filmje abszurd, őrült tempójú vígjáték, amely olyan sztárokat vonultat fel, mint Fabrice Luchini (Szerelem a hatodikon, Gemma Bovery), az Oscar-díjas Juliette Binoche (Az angol beteg, Sils Maria felhői) és Valeria Bruni Tedeschi (Lépcsőházi történetek, Esélylesők).

A kocsmatulajdonos Zinos-t balszerencsék sorozata sújtja: barátnője Kínába megy dolgozni, porckorongsérve lesz és lassacskán törzsvendégei is faképnél hagyják. Mindennek tetejébe megjelenik börtönből frissen szabadult testvére, akinek segítségre van szüksége, és egy akadékoskodó adóellenőr is. Zinos minden erejével azon van, hogy Németországot és minden gondját hátrahagyva kövesse barátnőjét Shanghaiba, ám közben a Soul Kitchen a remek ételek és hangulatos koncerteknek köszönhetően egyre népszerűbbé válik.
Fatih Akin (Fallal szemben, A másik oldalon) új filmjében egyszerre mesél családról, barátságról, bizalomról, hűségről és harcról, s mindezt korábbi filmjeinek legjobb színészeivel teszi.

Ebben fergeteges vígjátékban Paul Rudd (Vágyaim netovábbja) álmai nőjét készül feleségül venni, ám tanú terén némi hiányosságban szenved, mivel egy barátja sincs. És ekkor színre lép Jason Segel (Alias 4. évad).

A „ha-ütöm-ha-verem-csak-ő-a-haverem” jelszó alapján zajló összecsiszolódásuk soha nem látott komikus magasságokba juttatja a férfiúi kötődést, aminek a végén a vőlegény tanúja robbanásszerű tanulsággal szolgál az igaz barátság természetéről.