vígjáték

Meggyilkolnak egy világhírű fociedzőt, és egyúttal ellopják a gyűrűjét. Márpedig a gyűrűt egy felbecsülhetetlen értékű drágakő, a „Rózsaszín Párduc” díszítette. A francia kormány természetesen legjobb detektívjét hívja. Ő azonban nem ér rá, így Clouseau felügyelő (Steve Martin) kezd nyomozni.
A gyanúsítottak köre szűkül: egy gyönyörű popsztár (Beyonce Knowles), egy focista, esetleg egy kínai bérgyilkos a tettes. A detektív és segédje, Ponton (Jean Reno) mindenre elszánt. És, ha ez kevés, akkor még többre is!
A legendás klasszikus vígjátéksorozatot Peter Sellers felejthetetlen csetlő-botló francia nyomozója, Clouseau felügyelő tette felejthetetlenné, most pedig egy újabb nagyszerű komikus, Steve Martin veszi át tőle a stafétabotot!

Meggyilkolnak egy világhírű fociedzőt, és egyúttal ellopják a gyűrűjét. Márpedig a gyűrűt egy felbecsülhetetlen értékű drágakő, a „Rózsaszín Párduc” díszítette. A francia kormány természetesen legjobb detektívjét hívja. Ő azonban nem ér rá, így Clouseau felügyelő (Steve Martin) kezd nyomozni.
A gyanúsítottak köre szűkül: egy gyönyörű popsztár (Beyonce Knowles), egy focista, esetleg egy kínai bérgyilkos a tettes. A detektív és segédje, Ponton (Jean Reno) mindenre elszánt. És, ha ez kevés, akkor még többre is!
A legendás klasszikus vígjátéksorozatot Peter Sellers felejthetetlen csetlő-botló francia nyomozója, Clouseau felügyelő tette felejthetetlenné, most pedig egy újabb nagyszerű komikus, Steve Martin veszi át tőle a stafétabotot!

Clouseau felügylő (STEVE MARTIN) a francia rendőrség legügyefogyottabb nyomozója mindannyiunk legnagyobb örömére visszatér, és a nyomában ismét elképesztő poénok zuhognak. A fergeteges vígjátékban egy titokzatos bűnöző sorra ellopja a világ legértékesebb műkincseit – így a felbecsülhetetlen értékű gyémánt, a Rózsaszín Párduc is sorra kerül. A nemzetközi nyomozócsoport tagjaként Clouseau felügyelő a tőle megszokott elszántsággal veti magát a mestertolvaj nyomába… és ezzel komoly munkát ad a néző rekeszizmainak.

A kisebb szerepekben olyan nagyágyúkkal találkozhatunk mint JEAN RENO, ALFRED MOLINA, ANDY GARCIA, LILY TOMLIN és JOHN CLEESE!

Egy milliomos házában történt gyilkosság kinyomozásával a kétbalkezes Clouseau felügyelőt bízzák meg. A gyanú a szép szobalányra Maria-ra terelődik, de a felügyelő érzései azt súgják, hogy a lány ártatlan. Titokzatos személyek pedig állandóan akadályokat gördítenek a nyomozás elé, sőt egy ponton a felügyelő élete is veszélybe kerül, de az igazságra a baklövések ellenére - vagy éppen azért - fény derül, s Clouseau megmentheti Maria-t.

Charles Dreyfus, volt főfelügyelő egy pszichiátriai intézetben piheni fáradalmait. Helyesebben mondva a Jacques Clouseau-t. Ez mindenki számára érthető, aki ismeri őt. Clouseau felügyelőről sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy elviselhető. Egyébként jóindulatú, bárgyú, ügyetlen, nincsenek megérzései, tehát mindene megvan ahhoz, hogy rendőri anti-talentum legyen. Ezzel szemben ő a franciák hőse, az a felügyelő, aki a Fantom nyomában jár évek óta. Dreyfus kigyógyult "betegségéből" és a délutáni megbeszéléstől függ további sorsa: kiengedik-e végleg az intézetből vagy sem. Mindenki tudja, hogy már elmúlt a felügyelő iránti gyűlölete és a szabadlábra helyezésének semmi akadálya sincs. De ekkor megjelenik a Clouseau, és minden igyekezete ellenére kihozza őt a sodrából. A szabadulás meghiúsul, viszont az egyáltalán nem gyanakvó felügyelő nemsokára kap egy hívást, hogy Dreyfus még aznap délután megszökött az elmegyógyintézetből. Amit ő még nem tud, de mi már igen, hogy egyetlen szándék vezérli: megszabadulni Clouseau-tól, bármi áron! Banditákat szervez maga mellé, pénzt szerez és elrabolja Fassbender professzort, hogy elkészítesse vele az ítéletnap-szerkentyűt. Clouseau pedig nyomoz...

Douvier, a nagyhatalmú üzletember, és nemzetközi drogbáró megunja a szeretőjét. Mivel attól tart, hogy Simone elárulja őt, ezért a lánynak meg kell halnia. Clouseau felügyelő, mint rendesen, most is véletlenül keveredik bele az ügybe: önhibáján kívül megmenti Simone életét. Pedig jobban tenné, ha a sajátjára vigyázna, ugyanis ezek után Douvier őt is el akarja tenni láb alól. Ettől kezdve Clouseau élete tele van izgalmakkal. Kirabolják, női ruhába bújtatják, majd lepuffantják és miután halottá nyilvánították, részt vehet a saját temetésén egy csinos papi reverendában.

Clouseau felügyelő rejtélyes eltűnése nyomozásra késztet egy riporternőt, aki megpróbál információkat gyűjteni a kétbalkezes, de mégis sikeres bűnüldözőről. Eközben találkozik a felügyelő régi ellenfeleivel és munkatársaival.

A francia elnök kívánságára Dreyfus felügyelőnek kell nyomoznia Yasmin hercegnő elrablása ügyében. Csakhogy más is ringbe száll: egy kis délfrancia rendőr, aki anyja révén a legendás Clouseau felügyelő - a Rózsaszín Párduc nevű gyémánt hajdani védelmezőjének - törvénytelen fia, ám semmiben sem hasonlít nagyszerű nyomozó apjához.

A történet Krisztus előtt 35000 évvel játszódik, a prehisztorikus korban. A gilisztától a kutyáig minden állatnak szarva van, az emberek barlangban laknak, ruházatuk egy szál ágyékkötő mindössze. A kezdeti kiforratlan hierarchiában mindenkit Pierre-nek hívnak. A törzsközösségi társadalomban hosszú idők óta két törzs él egymás mellett békében. A Fényes Haj nevű törzs a sampon titkos receptjét rejtegeti, míg a Koszos Haj nevű törzs sopánkodik és vakarózik. A Koszos Hajúak mindenre képesek a sampon titkának megszerzése érdekében; a törzsfőnök lánya álruhába (azaz fényes parókába) bújva beépül a Fényes Hajúak társaságába, hogy a női báj felhasználásával megismerhesse magát a sampont és annak tisztítóan jótékony erejét. A kémkedést azonban egy váratlan esemény zavarja meg: az ember történelmében először gyilkosság történik, s azután még egy... E különös bűntény alaposan felforgatja az emberek addig zavartalan életét. A sorozatgyilkos felkutatásának érdekében a törzsfőnök nagy erőkkel nyomozni kezd - a legkorszerűbb, 21. századi nyomozási technikát jócskán kifigurázva önfeledtül mulatságos pillanatoknak lehetünk tanúi. A tudatlan ősemberek viselkedésében alapvető emberi jellemek, tulajdonságok (gonoszság, irígység, jellemtelenség, erény) bontakoznak ki és világítanak rá az egyének különbözőségére.

Az ambíciózus Cruchot rendőrt Saint Tropez-be helyezik át. Nudista strandolókkal
bajlódik, de mégtöbb problémája akad tinédzser lányával, aki azzal próbálja
meg jómódú barátait lenyűgözni, hogy azt hazudja: apja milliomos, akinek jachtja
van a kikötőben.

Mikor az egyik barát kölcsöndaja kocsiját a lány tehetősnek hitt apjának, a
felügyelő is belekeveredik a hazugságba azzal, hogy falazni próbál a lányának.
A végén kiderül, hogy a jacht valódi tulajdonosa sem az, akire számítottak...

Nicky az a fajta srác, aki békén elzenélget a szobájában, sem törtetés, sem különösebb ambíciók nem vezérlik. Két idősebb fivére Adrian és Cassius azonban eszelősen küzd, hogy minél jobb pozíciót foglalhasson el a családi vállalkozásban.

A baj akkor kezdődik, amikor az enyhén szólva is koros apa megtagadja a visszavonulást a cég éléről. Ez arra sarkallja Adriant és Cassiust, hogy új területet keressenek maguknak, ahol érvényesülni tudnának. Ez a hely pedig New York. Magával az ötlettel nem lenne gond, ha a cég éléről visszavonulni nem akaró apa nem maga a Sátán lenne, a cég pedig egyenesen a Pokol.

Az, hogy New Yorkból privát pokol legyen, még csak az egyik fele a problémáknak. A nagyobbik gond azonban az, hogy a gaz testvérek távozásával a pokol kapui befagynak, minek következtében a bűnös lelkek kívül rekednek. Márpedig bűnös lélek nélkül a Sátán ereje, vagy inkább végtagjai is rohamosan fogyatkozni kezdenek.

Nincs más hátra, Nickynek kell megmenteni apját, és helyre állítani a „pokoli” egyensúlyt. A „vidéki” fiúnak azonban nehéz a sorsa a nagyvárosban. Először is meg kell tanulnia életben maradnia, kezdetben másodpercenként éri „halálos” baleset, valamint elsajátítania számtalan rendkívül problémás dolgot, mint például az evést és az alvást. Mindezen alap bonyodalmakhoz hozzávehetjük még a gaz testvérek ármányait, apuka régi barátját Beefy-t a beszélő bulldogot mint segítőtársat, valamint Nicky néhány rajongóját és máris világossá válik, hogy a pokolban úrnak lenni talán egyszerűbb, mint ördögnek New Yorkban.

Apukalipszis most!

Schmidt egész élete úgy telt el, mintha el sem kezdődött
volna. Nemrég még közepes munkatársa volt egy közepes biztosítócégnek, most
közepes nyugdíjas egy közepes házban. Amikor váratlanul megözvegyül, elhatározza,
hogy ettől kezdve minden másképp lesz. Lakóbuszával nekivág a nagy amerikai
ismeretlennek. Először csak az utat rója, de azután még nagyobb kalandba kezd:
felkeresi távol élő lányát, aki éppen férjhez menni készül.

Schmidt vén korára kénytelen egészen új dolgokat tanulni:
elviselni másokat, csak mert a rokonai lesznek; elviselni a lányát, csak mert
a rokona; meg kell tanulnia szeretni, és ami a legnehezebb: meg kell tanulnia
elviselni, hogy esetleg csodálatosképp, minden esély ellenére őt is megszereti
valaki.

Michael Blanc francia rendező (aki önmagát alakítja a filmben) nem érti, miért csúszik szét hirtelen az élete. Egy hasonmása megpróbálja kihasználni hírnevét. Útjaik egy fényűző hotel halljában keresztezik egymást a Cannes-i filmfesztivál apropóján: az ál Mr. Blanc szinésznőcskéket csábítgat, ami egyáltalán nem tesz jót „az igazi” hírnevének. Ezért a rendező barátnője, a gyönyörű színésznő segítségét kéri, hogy fülön csíphesse a csalót.

Ha a nagy Sherlock Holmesnak beletörik a bicskája egy feladatba, egyszerűen fogja magát és vidékre utazik kiszellőztetni a fejét. Ilyenkor öccse, a méltatlanul keveset emlegetett, ám annál zseniálisabb Sigerson (Gene Wilder) veszi át a nyomozás felelősségteljes munkáját. Most éppen Redcliff külügyminisztertől raboltak el egy fontos iratot, melytől egész Anglia sorsa függ. Szerencsére Sigersonnak segít a Scotland Yard-ügynök Sacker (Marty Feldman), aki nem csak fotografikus hallással rendelkezik, de a kengurutáncban is a parkett ördöge. És melléjük szegődik a szépséges Jenny (Madeline Kahn) is, aki mindvégig nem fedi fel valódi személyazonosságát és igen hazudós, de bájaival könnyen feledtetni tudja ezt az apró jellembeli hiányosságot. Mire Sherlock hazatér Baker Street-i otthonába, zseniálisan éles elméjű öccse már játszi könnyedséggel el is rendezte az országos jelentőségű ügyet.

Vannak üzletek, amelyek különösen vonzzák a rigolyás különc vevőket. Ilyen a New Yersey-beli Quick Shop is.

A 22 éves Dantéra zord hajnal virrad. A főnöke felhívja és megkéri, hogy ugorjon be a kora reggeli műszakba helyettesíteni. Úgy volt, hogy sokáig alszik, szórakozik, csajozik; ehelyezz az üzletben sorozatosan balul ütnek ki a dolgok. Ráadásul a barátnője szexuális partnereinek nem csekély számával idegesíti. Aztán itt van még Randal, a szomszédos videokölcsönzőben kiszolgáló kollégája, aki állandóan Danténál lóg és szemérmetlenül inzultálja a hóbortos vevőket...

A Shop-stop Kevin Smith első filmje, mellyel valóra váltotta minden filmes álmát: a néhány ezer dollárból, főleg amatőr színészekkel forgatott fergeteges komédia világszerte hatalmas sikert aratott, alkotóját pedig egy pillanat alatt a kultuszrendezők sorába emelte.

J.J.Hunsecker (BURT LANCASTER) a Globe pletykarovatának vezetője. Szereti dróton rángatni az embereket és szeret visszaélni a hatalmával. Semmi más nem érdekli, csak a siker és a saját karrierje. Susan, a húga szerelmes Steve Dallasba, egy fiatal jazzgitárosba. Hunsecker mindent elkövet, hogy a románcot tönkretegye. A piszkos tervben segítőtársa Sidney Falco (TONY CURTIS), a sima modorú és gátlástalan riporter, aki abból él, hogy a "klienseit" kiteszi az újságba, nevezetesen Hunsecker pletykarovatába. Falco és Hunsecker a sajtót használják fel, hogy bemocskolják Dallast. Csak egy dolgot hagynak ki a számításból: nem igaz, hogy minden és mindenki megvásárolható.

Amikor Jacques-ot öt év börtönbüntetés után végre szabad lábra helyezik, azonnal felkeresi jól bevált búvóhelyét és régi gengszter barátait a Montmarte munkásosztály negyedében. Egyikük, Francis az elmúlt évek során a gengszterkedés helyett színjátszást tanult, továbbra is az anyjával él és Camille-lal, a pincérnővel randizik. A másik régi barát Didier, a piti csaló, aki annak ellenére sem látszik ki a hazárdjátékokból, hogy feleségével kisbabát várnak. A banda tehát majdnem a régi, csak egyvalami hibádzik: a főmufti bűnöző, Marcel legnagyobb meglepetésére Jacques-nak eszében sincs folytatni régi, bűnös életét.

Az Oscar-díjas Jiří Menzel rendezésében egy kisvárosi sörgyár hétköznapinak nem nevezhető életén keresztül leshetünk be az 1920-as évek cseh középosztályának életébe. Az események középpontjában a sörgyár vezetője, Francin és életszerető felesége, Maria állnak, akiknek rutinná vált hétköznapjait Francin testvérének az érkezése borítja fel.
A film fojtott erotikával mutatja be egy vidéki település polgárainak fullasztó életét, annak kisszerű érzelmeivel és vagyoni törekvéseivel.
A Sörgyári capriccio történetét Bohumil Hrabal írta, Menzel negyedik alkalommal választott filmjének alapjául Hrabal regényt.