vígjáték

Jacob, a különc milliárdos rendkívüli módon unja életét. Olyannyira, hogy legszívesebben önkezével vetne véget Földi létének. Ez azonban korántsem olyan egyszerű, éppen ezért megbíz egy erre szakosodott, profi céget, mely ígéretet tesz arra, hogy hamarosan elteszik láb alól. Ám Jakob megismerkedik a gyönyörű Anne-val, aki miatt megérné kihátrálni a szerződésből, erre azonban már nincs lehetőség.

Lambert etikaprofesszor Európából áttelepült szomszédjáról, a szelíd Mr. Muellerről kiderül, hogy nem más, mint Karl Luger, a hírhedt birkeneaui rém. Lambert nem tudja eldönteni, hogy az igazságszolgáltatásra bízza-e a dolgot, vagy inkább maga vegyen elégtételt a náci bűnösön.

Néhány jó barát az étteremben üldögélve fogadást köt: minden történetből lehet vidám és tragikus filmet írni. Itt van mindjárt Melinda figurája. A lány öngyilkosságot kísérel meg, sok nyugtatót vesz be, és mielőtt még elvesztené az eszméletét, bekopogtat régen látott barátaihoz, a manhattani művész házaspárhoz, akik éppen egy producer számára tartanak partit. A történet innentől kettéválik, és felváltva követik egymást a tragikus és komikus fordulatok. A két Melinda végigjárja szomorú, illetve vidám útját a bukásig vagy a megtalált szerelemig.

Woody Allen minden filmjében ügyesen vegyítette a drámai történéseket a humorral, legújabb alkotásában azonban még egy lapáttal rátett korábbi különleges stílusára, és meglepő módon mutatja be, hogy az életben milyen közel áll egymáshoz a dráma és a vidámság!

Jacob mozgáskorlátozott, így nem tud munkát találni és eltartani saját magát. Kétségbeesetten elindul Kanadába, mivel úgy hiszi, hogy ott az Ígéret földje vár rá. Jacob végül kisstílű tolvajok közé keveredik, akik beveszik maguk közé, és megmutatják neki életfelfogásukat. Általuk megismerkedik a gyönyörű pincérnővel, Selma-val, aki segít neki felfedeznie önmagát és bátorítja, hogy használja ki és fordítsa korlátozottságát saját előnyére. Selma hatására Jacob megismerkedik és próbál azonosulni Charlie Chaplin szórakoztató személyiségével, így színészi és mutatványos képességével eljut a filmipar fellegvárába, a hírnév, a siker és a pénz világába...

Lenyűgöző ez a Steven Spielberg által rendezett, három Oscar-díjra jelölt, elképesztően vad komédia. A sztárokkal és pazar effektekkel tele tűzdelt film Los Angelesben játszódik, ahol pár nappal a Pearl Harbour elleni támadás után, az esetleges Japán inváziótól való félelem miatt eluralkodik a pánik.

Dilis egyének örülten szaladgálnak a Hollywood Boulevard-on, miközben mániákus szolgálatosok, buzgó bolttulajdonosok, könnyes szemű lányok és civakodó nácik keverednek eme vad komádiában, amely még maga Spielberg Cápa filmjének nyitójelentét is kiparodizálja!

Egy gonosz lángelme, aki a tojássaláta rabja!

Szadista cselszövők, akik a kínzástól sem riadnak vissza!

Szereleméhes bomba csajok!

Egy kobra és egy csirke különös házassága!

Csupán egyetlen ember elég merész, okos és szexi ahhoz, hogy elvállaljon egy ilyen küldetést: Phil Moscowitz, a szuperkém!

Ez a kémparódia Woody Allen egyik legviccesebb filmje, csupa kifacsart poén, fergeteges ökörködés és rekeszizom-fájdító őrület.
A mester által újraírt és újraszinkronizált párbeszédeivel ez a japán James Bond-stílusú kémfilm a feje tetejére állítja az egész csajozás-világmegmentős műfajt.

Grace és Wade egy éve alkotnak boldog párt. Grace fél bemutatni családjának „új” barátját, tart attól, hogy nem fogadják be, ezért úgy dönt, inkább egyedül utazik haza szüleihez. Ám Wade utána megy, hogy bizonyíthassa, képes felnőni a feladathoz, és el tudja magát fogadtatni a lány családjával. Ezzel pedig kezdetét veszi az őrület.

Jean-Pierre Jeunet vígjátékából olyan fontos kérdésekre kaphatjuk meg a választ, mint például: A zebrák fehérek, fekete csíkokkal vagy feketék, fehér csíkokkal? Valamint: Befér-e egy nő a hűtőszekrénybe? A felsoroltak mellett még számos roppant fontos és elgondolkodtató kérdésre a Dany Boon által alakított Bazil és barátai keresik a válaszokat, miközben két fegyvergyártó vállalat ellen kidolgozott furmányos tervük végrehajtásán ügyködnek. A rengeteg meglepetést és remek poént tartogató Micmacs – (N)Agyban megy a kavarás fontos eleme még, hogy Bazilnak egy nagy kaliberű lövedék van a fejében egy véletlenül elsült pisztoly miatt, de ő még hezitál a műtéten, mert elég rizikós…

BRYAN CRANSTON (Totál szívás-sorozat) és JAMES FRANCO (Ananász expressz, Itt a vége) feszülnek egymásnak após- és vőjelöltként John Hamburg (Spancserek, Derült égből Polly, Apádra ütök, Zoolander, a trendkívüli) felhőtlen szórakozást ígérő, őrült poénokkal teli vígjátékában.
Ned (Franco), a totál dilis és teljességgel elviselhetetlen srác bármit megengedhet magának. Laird (Cranston), a lányos apa semmit nem engedne meg neki. A srác feleségül venné a lányos apa lányát. Az apát ettől a gutaütés kerülgeti. Legfőbb ideje, hogy eltöltsenek együtt egy hosszú hétvégét...

A Mifune utolsó dala a Dogma-mozgalom harmadik alkotása. Lars von Trier filmjeivel szemben nem botrányos, hanem inkább intellektuális film különböző romlott karakterek megtisztulásáról. 1999-ben megnyerte az Európai Filmdíjat.

Kresten éppen a nászéjszakáját követő hajnalon kap értesítést arról, hogy meghalt az apja. A gond csak az, hogy feleségének azt mondta, nincsenek élő rokonai. Sebtében elutazik apja lepusztult farmjára. Ám nemcsak a temetésről kell gondoskodnia, hanem gyengeelméjű bátyjáról is. Felvesz egy házvezetőnőt, Livát, akiről kiderül, nem az, akinek kiadja magát. Különös szituációk egész sora veszi ezzel kezdetét. A Lars von Trier által elindított filmes mozgalom, a Dogma keretein belül készült alkotás a harmadik a sorban az Idióták és a Születésnap után. Van-e igaz szerelem a falun túl? Élünk-e még gyermekkorunk után? A film életszerű jelenetekkel és emberközeli látásmóddal mesél valódi kapcsolatokról.

A gyűjtőszenvedélynek sokféle tárgya lehet: bélyeg, érme, kártyanaptár. Jonathan családi emlékeket őriz és rendszerez. Képek, elvásott fogak, pormacskák tasakokba rendezve, egytől egyig ott lógnak a falon. Ám nagyanyja egy olyan fényképet hagy rá, amely sehogy sem kívánkozik a többi haszontalan tárgy közé. Elindul hát a fotó nyomában, hogy felkutassa Ukrajnában az asszonyt, aki a második világháborúban megmentette nagyapját a náciktól.

Liev Schreiber (Sikoly, Az Aranypolgár születése) rendezőként debütált ezzel a magávalragadó filmmel, amelyet Jonathan Safran Foer novellája nyomán egyben forgatókönyvíróként is jegyez. A félszeg Jonathan szerepében Elijah Woodot láthatjuk, az angol nyelv határait feszegető ukrán útitársat pedig Eugene Hutz alakítja. Bár találkozásuk kultúrák összecsapása, a járatlan út, amelyen elindulnak, mégis arra viszi őket, amerre mindig is menni akartak.

Van, aki sosem elégedett. Bruce Nolan hiába sikeres tévés műsorvezető, hiába szereti őt szép barátnője, képtelen abbahagyni a panaszkodást: számára az egész világ egy nagy, jól szervezett összeesküvésnek tűnik, melynek egyetlen célja, hogy őt idegesítse.

Az Úristen türelme végtelen, de ezt a nyafogást már ő sem bírja elviselni. Megsértődik a férfira, és dühében egy hétre rábízza a mindenhatóságot: eddig csak a szája járt, most azonban kap egy lehetőséget, hogy megmutassa, mit csinálna másképp, hogy jobb legyen a világ.

Mit tesz tehát egy ereje teljében és jókedve szűkében lévő harmincas férfi, ha minden kívánsága valóra válik? Triplájára növeli barátnője mellét? Leszoktatja a kutyáját a reggeli kikéredzkedésről? Vagy esetleg rögtön nekilát a világbéke megteremtésének? Mindegy, a lényeg, hogy bebizonyítsa: ő jobb lesz, mint régimódi elődje!

A szépreményű ifjú ügyvéd nehezen viseli el gazdag, béna kliense szeszélyes ötleteit. A legutolsó kívánsága még az eddigieknél is hajmeresztőbb: halála után a nyomorék, beteges lány lelke a lovász szép és egészséges lányába költözzön át, aki a vagyonát is örökli természetesen, hogy új testében is a megszokott anyagi jólét vegye körül. De sajnos a lélekátvitellel megbízott guru ügyetlenkedése miatt a dolog csak félig sikerül. A női lélek Roger testébe költözik, akinek férfiúi életét igencsak megkeseríti az a tény, hogy testének jobb fele egy kiállhatatlan nőszemély akaratának engedelmeskedik...

Az év leglazább, legdögösebb vígjátéka most mindent megmutat. A Miss March cenzúrázatlanul és gátlástalanul túlfűtött és belemenős: a moziváltozatból persze kihagyták ezeket a jeleneteket.

Eugene és Tucker életük legnagyobb menetére készülnek. Az országos cimborák egész Amerikán keresztülvágják magukat, csak hogy bejussanak a legendás Playboy-villába, és ott megtalálják Cindit, Eugene egykori barátnőjét, aki egykor bájos szüzike volt, már viszont a magazin középső, kihajtható oldalán pózol.

Sarah Jane McKinney (Leslie Bibb – A gondozoo, A Vasember 1-2.) évek óta titkárnőként dolgozik egy nagy gyógyszergyárban, de az előléptetése útjában ott áll nagy utálatnak örvendő főnöke, Milo Beeber (Brandon Routh – Superman visszatér). Amikor az zaklatni próbálja, Sarah ki akar térni előle, de közben véletlenül meg is öli. Azonban nemcsak hogy megússza a gyilkosságot, de még meg is kapja a megüresedett pozíciót. És ha egy üzlet egyszer beindul… Sarah felettesei ötletesebbnél ötletesebb gyilkosságok áldozataként harapnak szép sorban fűbe, miközben a lány lassan, de biztosan halad felfelé a ranglétrán. Ekkor azonban egy nyomozó, Bill Malloy (Adam Goldberg – Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt) kezd vizsgálódni a munkahelyen sokasodó hullák ügyében. Vajon Sarah minden nyomot eltűntetett? És vajon, hogyan befolyásolja az eseményeket, ha Sarah belezúg a zsaruba, aki akár rács mögé is juttathatja?