vígjáték

20 éven keresztül Bruno és Malik egy teljesen más világban éltek, az autista gyermekek világában. Két különböző nonprofit szervezet foglalkozott azokkal a fiatalokkal, akiket minden más intézmény elutasított.

Peggy és Pencil elválaszthatatlan társak az életben. Együtt alszanak, együtt esznek, de még a péntek esti filmeket is együtt nézik. Az élet számukra tökéletes, egyszerű, boldog és biztonságos. Nem csoda, ha Peggy soha nem szeretne elválni legkedvesebb barátjától... aki történetesen négylábú és a tacskók családjába tartozik...

Az élet azonban kegyetlen, és Peggy boldogságát egy pillanat alatt darabokra zúzza, amikor kiderül, hogy Pencil titokzatos körülmények között elpusztult a szomszéd kertjében.

A lány a szörnyű sorscsapást csak nehezen tudja kiheverni. Sokáig tart, amíg rászánja magát, hogy újra rendbehozza az életét, megtalálja a helyét a világban és képes legyen újra a boldogságra. Családja, barátai és munkatársai próbálnak segíteni neki, és Peggy lassan kezdi felfedezni maga körül az embereket is. Csakhogy ez az új felfedezés nem mindig örömteli, és a lány egyre inkább úgy érzi, hogy ha kevesebbet szeretne csalódni, újra az állatokra kell fordítania az energiáit...

Amyt egy rendkívül izgató szexuális légyott kísérti múltjából. A máskülönben látszólag normális fiatal nő fényes jövővel és jóképű vőlegénnyel van megáldva. Párja azt javasolja, hogy legyenek teljesen nyitottak egymással szemben, és mondjanak el mindent magukról, hiszen az őszinteség a hosszan tartó kapcsolat alapja. Amy ebbe beleegyezik, (munkatársától és anyjától felbátorítva) felfedi legféltettebb titkát, amit egyébként sosem árult volna el. A vőlegény meghökkenve hallgatja Amyt, és ahogy kiderül az igazság, elszabadul a pokol.

Jean (Maggie Smith – Harry Potter-sorozat, Gosford Park) igazi dívaként érkezik aktuális fellépése színhelyére: az idős operaénekesek számára működtetett intézmény lakói minden évben koncerttel ünneplik Verdi születésnapjának évfordulóit. Jean egy világhírű kvartett tagjaként lép majd fel ezen az estén. A pazar díszletek között nyugalmasan éldegélők számára valódi felpezsdülést hoz a jelenléte, hiszen piszkos kis titkok kerülnek napvilágra, hogy aztán teljesen felkavarják az előkészületek állóvizét. Mindenki a kvartettet figyeli: Jean szeszélyes és excentrikus, exférje (Tom Courtenay – A hosszútávfutó magányossága) még mindig vágyódik utána - persze inkább meghalna, minthogy ezt bevallja. A kéjvágyó bariton (Michael Gambon – Harry Potter-sorozat, Maigret) és álmodozásai teljesen szétszórt tárgyának is megfelelően szövevényes a kapcsolata, hogy végül egy humorban és érzelmekben gazdag történet kerekedjék...

Enrico meglehetősen kelekótya ifjú ember, aki két év alatt már a huszadik állásnál tart. Éppen újabb kirúgás fenyegeti, amikor váratlanul segítséget kap régi iskolatársától, Mariótól. Sajnos azonban Mario élete sem problémamentes. Gazdag felesége, Carla ugyanis csaknem rajtakapja őt a csinos Monique-kal.
Mariót egyedül Enrico mentheti meg, aki a szívességért cserébe elvállalja, hogy Carla előtt eljátssza Monique férjének a szerepét.

A zenetörténet legtökösebb rockerének mindene megvolt, amiről csak álmodott: bomba nők (szám szerint 411), menő barátok (Elvis és a The Beatles) és a világ összes kábszere (tabletta, por, egyre megy). De ami még ennél is fontosabb: kisujjában volt a zene minden csínja-bínja, így válhatott vidéki kisnímandból Amerika legnagyobb rocksztárjává – már ha valaha is élt volna. A lankadatlan egyetlen zenés életrajzi filmet sem kímél. Ha rockról, buliról vagy egy kiadós röhögésről van szó, Dewey Coxra rá bizton számíthatunk!

Monsieur Evan Evans (Louis de Funes) egy táncosnőkből álló együttesnek a menedzsere, igazgatója, balettmestere, végzi az edzéseket, diétáztatja őket, és ravaszul szeretné megóvni a lányokat a férfiaktól. Ebből igen sok kellemetlensége adódik, mert a kis táncosnők szíve hamar lángra gyúl. Evans úr még hipnózist is alkalmaz az erősebb nemtől való elriasztás céljából. Ennek ellenére egy szép napon egy elhagyott csecsemőt talál a szobájában.

Keresni kezdi az anyját, és egy második babát talál...

A világhírű drámaíró, Neil Simon forgatókönyve és az Oscar-díjra jelölt Bruce Jay Friedman könyve alapján készült ez a poénokkal teli, szívbemarkoló film a komédiakirály Steve Martin, valamint Charles Grodin (Beethoven) és Judith Ivey (Az ördög ügyvédje) főszereplésével. A Lapátra tett férjek Larry (Steve Martin) és Warren (Charles Gordon), a két vesztes kalandjait követi nyomon, akiknek nincs szerencséjük a párkapcsolatokban. De mikor már szertefoszlott minden remény, Larry ír egy könyvet, minek sikere után életük gyökeresen megváltozik...

Szenzációs címlapsztorikkal küzd egy New York-i napilap,
a The Sun a hőn áhított magas példányszámokért. Úgy tűnik, ezúttal sikerült
megcsípniük egy bomba-sztorit. A lap rendőrségi forrásból kapta a hírt, hogy
letartóztattak két fiatal fekete férfit, akiket brutális gyilkosságokkal gyanúsítanak.

A Sun főszerkesztőasszonya, Alicia ezzel a
hírrel szeretné eladni a lapot. Az egyik újságíró, Henry azonban úgy
érzi, az ügy mögött sokkal több titok bújik meg annál, hogy egy jelentős lap
nyugodt lelkiismerettel, különösebb nyomozás nélkül közölje a hírt. Elkeseredett
küzdelem veszi kezdetét. Henrynek csupán négy órája maradt lapzártáig,
hogy kiderítse az igazságot...

Billy (az Oscar®-díjas Michael Douglas), Paddy (az Oscar®-díjas Robert De Niro), Archie (az Oscar®-díjas Morgan Freeman) és Sam (az Oscar®-díjas Kevin Kline) gyerekkoruk óta a legjobb barátok. Amikor a hatvanon túli csapat örök agglegénye, Billy végre beadja a derekát, és megkéri harmincas évei elején járó barátnője kezét, a négyes fogat Las Vegas felé veszi az irányt, hogy egy világra szóló partival búcsúztassák el Billyt eddigi csajozós életétől.
Hamar ráébrednek azonban, hogy a Bűn Városa egy kissé megváltozott a ’60-as évek óta, és keményen be kell hozniuk a lemaradást.

Kaleb, az ifjú csavargó különféle vásárokon lép fel bűvészmutatványaival, és a saját maga készítette csodatévő szereket árulja. Megtudja szerelmétől, Deborától, hogy emberek százai követnek egy másik „csodatévőt”, akinek a neve Jézus, így elhatározza, hogy megnézi „riválisát”.

A bor vízzé változtatása még nem döbbenti meg Kalebet, elvégre ennek a trükknek a bemutatása neki is határozottan remekül megy, ám a vízenjárás ámulattal tölti el.

Mivel úgy véli, hogy ennek a Jézusnak nincs túl sok érzéke az üzlethez, úgy dönt, hogy felkeresi őt az Olajfák hegyén, és felajánlja neki segítségét...

Pasquale Festa Campanile közkedvelt alkotása a jól ismert történetet szokatlan, humoros szemszögből tálalja, amit az Oscar-díjas Ennio Morricone aláfestése kísér.

A Lázongó ifjúság friss szellemű, belevaló vígjáték felnőtté válásról, szenvedélyről és lázadásról. Nick Twisp (Michael Cera, az Oscar®-díjas Juno és a Superbad – avagy miért ciki a szex? szereplője) kifinomult ízlésű, különleges kamasz, aki egy családi kirándulás alatt reménytelenül belehabarodik a szabad szellemű Sheeni Saundersbe (Portia Doubleday). Ám a fiú problémás családja, a földrajzi távolság és néhány féltékeny expasi Nick ellen dolgozik, ráadásul a lány sem vonzódik iránta, mert túl unalmasnak találja őt. Ezért Nick felhagy szürke életével, és kitalál egy alteregót: a megállíthatatlan, izgalmas és bajszos Francois-t.
A C.D. Payne nagy sikerű regénye alapján készült alkotás mulatságos és kiszámíthatatlan kalandokba vezeti hőseinket. A felnőtté válás útja igen nehéz, robbanások és üldöző rendőrök szegélyezhetik, de egy bajusz mindig jól jöhet.

Isten nem a mennyekben, hanem Brüsszelben él. Feleségével és lányával egy kispolgári ízléssel berendezett lakásban tengeti mindennapjait, dolgozószobájából keserítve meg az életünket. Ha azt hittük, hogy csak véletlenül esik a lekváros kenyér mindig lekvárral lefelé a földre, vagy hogy csak pechünk van, hogy a pénztárnál mindig a mi sorunk a leglassabb, akkor tévedtünk. Isten azzal üti el az idejét, hogy ezekhez hasonló bosszantó szabályokat ötöl ki, hogy megkeserítse az életünket. A fia egyszer már fellázadt a mogorva, rosszindulatú, befordult apja ellen, de az Újszövetség nem oldott meg mindent. Most Isten lánya, a tízéves Ea a soros, hogy kimenjen az emberek közé és új alapokra helyezze a világ működését. Ea feltöri apja számítógépét, az embereknek sms-ben kiküldi haláluk időpontját, ezzel káoszt szabadít a világra, majd megszökik, hogy hat új apostolt keressen, akikkel megírhatja a Legújabb testamentumot.

Julie, a mozgássérült otthon új ápolónője hamar ráérez, hogy a napi orvosságok mellé milyen nagy szüksége van másfajta törődésre is az ott élő férfiembereknek. Elsőként az egész intézmény legkibírhatatlanabb betegét, a kerekesszékéhez kötött Reneét viszi magával a hírhedt 7-es út mellé, hogy ott egy az üzletszerű kéjelgés bűntettét rendszeresen megvalósító hölgy leheljen belé új életet.

A férfit egyszeriben mintha kicserélték volna. Ez persze szemet szúr mindenkinek, és hamarosan rájönnek, miért és hová tűnik el Reneé időnként olyan titokzatosan. Persze jobb lett volna, ha a dolog titokban marad…Egy csapásra mindenkinek megjön a kedve ellátogatni a hetes főútra.

Jean-Pierre Sinapi rendező berlini díjnyertes filmjének nagy erénye, hogy szánakozás és pátosz nélkül, humorral mutatja be a fogyatékkal élők helyzetét.

Vígjáték egy megszállott természettudósról, Nathanról és furcsa feleségéről, Lilaról, akik egy nap az erdőben sétálva egy vademberre bukkannak. A fiatal férfi a vadonban született és ott is nőtt fel. Magukkal viszik, majd Nathan laboratóriumában úri modorra kezdik nevelni a szőrös, beszélni sem tudó lényt

A kísérletek nagyon jól haladnak, egyedül védencük ősi, elementáris erejű szexualitásával nem tudnak mit kezdeni…

A Bournemouth hercegi családot évek óta átok sújtja. Folyamatosan botrányokat okoznak és a család állandó nevetség tárgya. A tizenegyedik herceg feleségével tovább erősíti a Bournemouth-ok rossz reputációját. A házaspár véletlenül egy étteremben felejti legkisebb gyermekét. Amikor visszatérnek a csecsemőért, egy másik gyermeket találnak a helyszínen. Az igazi herceget egy szegény pakisztáni család veszi magához. Évekkel később, a Tommy Patel nevet viselő ifjú ráébred igazi származására és kiderül, hogy a hercegi család hatalmas vagyonának jogos örököse. Ám előtte be kell bizonyítania, hogy ő tényleg Bournemouth-leszármazott.

A reklámszakemberek első törvénye: hazudj! Hazudd azt a vásárlónak, hogy szebb
lesz az új krémtől, hazudd azt, hogy buknak majd rá a nők, ha ezt és ezt az
italt fogyasztja, hazudd azt, hogy sikeres lesz, ha rágózik.

Emory jó reklámszakember, hiszen ismeri a szabályt, amikor azonban a
felesége elhagyja, rájön, hogy nem csak ő hazudott eddig a világnak, hanem az
egész eddigi élete is egy nagy hazugság volt. Teljesen kiborul idegileg, felrúgja
a régi szabályokat és munkaadói legnagyobb megrökönyödésére kíméletlenül őszinte
reklámötletekkel áll elő. Nem csoda, ha hamarosan az elmeosztályon találja magát.

Egy véletlen folytán azonban abszurd, őszinte reklámötletei kikerülnek az utcára,
és hihetetlen sikert aratnak. Mindenki őszinte reklámot szeretne, és Emory
újra munkához láthat. Most már segítsége is akad, hiszen a diliház néhány kerge
lakója ugyancsak kreatív tud lenni, ha akar...

Lola, kit mindenki csak Lolnak hív, 15 éves. Szülei elváltak, édesanyjával (Sophie Marceau -
James Bond: A világ nem elég, Házibuli, A rettenthetetlen) él, s életében először támad fel benne a fiúk és a szerelem iránti csillapíthatatlan érdeklődés. Anne nehezen veszi lánya változását, hiszen életükbe visszafordíthatatlanul épül be a testékszerek, az okostelefonok, az állandó csetelés, a fű, a megszokhatatlan zene és az értelmezhetetlen sms-es rövidítésekkel teli beszéd. Helyzetüket bonyolítja, hogy a volt férj ismét feltűnik a színen, mindkettőjükben érzelmi vihat kavarva. Anya és lánya végtelenül vicces, sokszor ismerősnek érzett helyzetekbe keveredik, míg végül lassan elfogadják, hogy már semmi sem lehet olyan, mint régen...

A navarrai király és három cimborája fogadást köt: három évig csak tanulmányaiknak szentelik magukat, és nem néznek a fehérnép felé. Becsületük a francia királylány és három dámája megérkeztével rögvest próbára tétetik. Mind a négyen azonnal szerelemre gyúlnak, de ezt senki sem meri bevallani a másiknak.