romantikus / dráma

Barbara (Louise Bourgoin) és Nicolas (Pio Marmai) egy csendes téli estén találkoznak először, a fiú munkahelyén egy párizsi videotékában. Kapcsolatuk nagyon hamar szárba szökken olyannyira, hogy megfékezhetetlen szerelmük, összeköltözésük után rövid idővel meghozza gyümölcsét, a legszebb dolgot egy pár életében.
A kilenc hónap alatt Nicolas új munkát keres, babaszobát fest, és gyerekbútorokat szerel. Ugyanakkor Barbara minden erejével készül az anyaságra és régi álmához hűen elkezdi írni élete első könyvét. Gyermekük megérkezése után mindkettejükben komoly kérdések vetődnek fel: Vajon lehet e, ugyanolyan hévvel folytatni egy kapcsolatot, miközben gyereket nevelnek? Vajon várnak e minket még a barátok a péntek esti buliban? Vajon lehet e, az álmaink után menni, miközben egy csecsemő várja, hogy tisztába tegyék? Vagy egy egészen új életet kell kezdeni?

Jószerencse és balszerencse. Ez a két dolog, valamint egy kegyetlen gengszterfőnök köti össze a film szereplőinek életét ebben az átütő erejű alkotásban, amely az élet négy aspektusának, a boldogságnak, az örömnek, a bánatnak és a szeretetnek szentel egy-egy történetet. Egy félénk üzletember felteszi életét egy lóversenyre, amelyről úgy tudja, meg van bundázva. Egy törékeny popsztár rádöbben, hogy nem csupán karrierje, de élete is veszélyben forog. Egy gengszter jövőbe lát, de nem tudja eldönteni, hogy hihet-e a vízióinak. Egy orvos megpróbálja megmenteni élete szerelmét. Négy karakter fordulatokban gazdag története a nagyváros kulisszái előtt.

Rory Jansen (Bradley Cooper) élete első könyvének kiadása ritkaságszámba menő esemény, ami az irodalmi életben és az átlagolvasók körében is nagy visszhangot kelt. Az utca embere is oda van érte, a kritikusok is ódákat zengenek róla: a regény a könyvkluboktól kezdve a reptereken át a főiskolai kampuszokig mindenhol hódít. Friss hangjával és időtlennek tetsző bölcsességével Rory hamar az irodalmi élet egyik sztárjává válik. A karizmatikus, tehetséges, intelligens és fiatal szerzőnek mintha mindene meglenne: a siker mellett gyönyörű felesége (Zoë Saldana) várja otthon, a világ a lábai előtt hever – és mindez pusztán a szavai miatt. De kinek is a szavai ezek? És pontosan ki is írta a hírnevet hozó történetet?

Izzy Maurer a kitűnő, ámde ismeretlen jazz szaxofonos élete átmenetileg megváltozik, amikor egy night klubban véletlenül eltalálja egy pisztolygolyó. Fél tüdejét elveszítve élete értelme is odavész: soha többé nem zenélhet. Mivel egészen közel került a halálhoz, elérkezettnek látja az időt, hogy újragondolja életét és a folytatást, ám egészen addig nem talál vissza a valóságba, míg egy holttestre nem bukkan. Izzy fejvesztve menekül, de magához veszi az áldozat táskáját, melyben csak egy szalvétára felírt telefonszám és egy ütött-kopott doboz van, amely egy kis kövecskét rejteget. A telefonszám vezeti el őt Celia Burnshöz, a fiatal színésznőhöz és a kő mágikus ereje folytán szenvedélyes szerelem szövődik közöttük. Amikor Celia megkapja Lulu szerepét, kénytelenek pár napra elszakadni egymástól. Ám vannak, akik keresik a követ és Izzyt elrabolják, majd az ördögi Dr. Van Horn elé viszik. Történetük ekkora már sötét és meglepő fordulatot vesz...

Birdee Pruittnak látszólag mindene megvan. Évek óta boldog házasságban él gimnáziumi szerelmével, s büszke édesanyja egy remek képességekkel megáldott kislánynak. Mesébe illően tökéletes élete azonban pillanatok alatt darabjaira hullik szét, amikor egy tévéshow-ban megtudja, hogy legjobb barátnőjének viszonya van a férjével.

Birdee, az egykori szépségkirálynő mindent maga mögött hagy, és lányával együtt elindul haza, a szülővárosába. Otthon azonban Birdee élete még inkább a feje tetejére áll: meg kell próbálnia együtt élni anyjával, akit igazán sosem ismert; meg kell vigasztalnia lányát, akinek rettentően hiányzik az édesapja; és nem utolsósorban szembe kell néznie egy új szerelem lehetőségével.

Manuel Laureano Rodríguez Sánchez, a Manolete néven híressé vált torreádor, Spanyolország egyik legjobbja volt. Stílusa megnyerően elegáns, mégis vad és tiszteletre méltó. Számos kezdő torreádor tekintette őt példaképének. A filmben az ő életét ismerhetjük meg. A történet visszarepít minket a '40-es évekbe. Maolete meglátogatja anyját és ez idő alatt emlékek törnek fel belőle, a viadalok, győzelmek emlékei, és felidézi, a szerelmével, Lupe Sinoval együtt töltött pillanatokat. Úgy érzi, már mindent elért, amire vágyott, és itt az ideje, hogy visszavonuljon.

Az Oscar-díjas Sofia Coppola (2003, legjobb eredeti forgatókönyv, Elveszett jelentés) rendezésében Marie Antoinette viharos élete tárul elénk. KIRSTEN DUNST alakítja a szertelen és sokak által gyűlölt hercegnőt, aki még szinte gyermek, amikor a fiatal és közönyös francia király, XVI. Lajos (JASON SCHWARTZMAN) felesége lesz. Marie Antoinette elszigetelten érzi magát a botrányokkal és intrikákkal teli udvari életben. Tomboló életvitelével a nemesség és a köznép haragját is kivívja, ami végül megpecsételi a sorsát.

A Match Point című film egy fiatalember drámája. A főszereplő két nő között őrlődik, és mert nem lát kiutat ebből a helyzetből, szélsőséges eszközökhöz folyamodik.

Chris (Jonathan Rhys Meyers), egy fiatal profi teniszedző. Chloe (Emily Mortimer) kiváltságos és gazdag lány, aki beleszeret jóképű teniszedzőjébe, és így Chris bekerül az angol társadalom felsőbb köreibe. Nola (Scarlett Johansson), egy gyönyörű, fiatal amerikai lány, aki Londonban a színésznői pályával próbálkozik. Ő az a bizonyos „harmadik”. És nem mellesleg egyben Chole sógornő-jelöltje is…

Ez a film is, mint Woody Allen annyi filmje, olyan történetet mond el, ami akármelyikünk életében megtörténhet, felvillantva mindazt, ami tönkremehet az emberek romantikus kapcsolataiban, vagy házasságában. Woody remek megfigyelő, és jól látja, hogy az élet egyszerre mulatságos és irtózatos.

Igaz történet egy nőről és anyáról, aki százak megmentője lett a második világháborúban.
1939-ben járunk, Antonina —abinska (a két Oscar®-díjra jelölt* Jessica Chastain) és férje, Dr. Jan —abinski (Johan Heldenbergh – Alabama és Monroe) odaadó gondoskodással vezetik a virágzó varsói állatkertet. Idilli boldogságuknak azonban vége szakad, amikor a nácik megszállják Lengyelországot, ők pedig új felettest kapnak a Birodalom frissen kinevezett fő zoológusa, Lutz Heck (Daniel Brühl – Good Bye, Lenin!, Hajsza a győzelemért) személyében. Antonina és Jan mindenüket kockára téve, titokban az ellenállásnak kezdenek el dolgozni: az állatkert rejtett alagútjai és ketrecei segítségével mentenek meg családokat a varsói gettóból. Ám ezzel nagy veszélybe sodorják magukat...

Dorothea ártatlan idealista, akit az elme csillogása annyira elvakít, hogy férjhez megy az öregedő tudóshoz. Hamarosan ráébred tévedésére, aminek elviselhetetlenségét tovább fokozza férje unokaöccsének feltűnése. Az ellenállhatatlan és szenvedélyes férfi halálosan beleszeret a lányba. A történet többi szálán is szövevényes ügyek bontakoznak ki.

A film alapjául Goerge Eliot családregénye szolgált. Szerelem, csalódás és zsarolás, ezek az érzelmek és helyzetek a regény alappillérei, melyekhez a XIX. századi Anglia egyik legfontosabb korszaka biztosítja a történelmi hátteret.

Néha a szerelem elvisz oda, ahová soha nem gondoltad volna, hogy valaha eljuthatsz. Louisa „Lou” Clark (Emilia Clarke) igazi vidéki lány, gondtalan, vidám természete azonban komoly próbatétel elé kerül, amikor új munkahelyén gondoskodnia kell Will Traynorról (Sam Claflin). A baleset miatt tolószékbe került fiú már mindent feladott, Lou azonban elszánja magát, hogy bebizonyítsa neki, igenis van miért élni. Ketten együtt új kalandokra indulnak, melyektől sokkal többet kapnak, mint vártak, ugyanis életükkel együtt egymás iránti érzéseik is gyökeresen megváltoztak.

A 20 éves Lolita Cassard elégedetlen önmagával: hiába tartja róla mindenki azt, hogy gyönyörű énekhangja van, túlsúlyosnak látja magát, és képtelen elfogadni, hogy más esetleg nem így tartja. Emellett ott van apja, Etienne, a sikeres, ám öntelt író, kinek egyénisége valódi teherként nehezedik a lányra, hiába szeretne előtte a lehető legjobb színben feltűnni.

Pierre Millet Etienne tökéletes ellentéte; ö megkeseredett irodalmár, aki már évek óta hiába vár a sikerre. Egyedül felesége, az énektanár Sylvia tartja benne a lelket, aki megszállottan hisz férje tehetségében, és igyekszik mindenben bíztatni őt.

A két pár sorsa akkor találkozik végzetesen, mikor Sylvia felfedezi, hogy egyik tanítványa nem más, mint kedvenc szerzőjének, Etienne Cassard-nak a lánya. Figyelme hirtelen a lányra irányul, akinek révén végül a két férfi is közelebbi ismeretségbe kerül egymással.

A francia rendezőnő, Agnes Jaoui (aki egyébként a filmben színészként is feltűnik, hiszen ő alakítja Sylvia-t) előző művében, az Ízlés dolgában már bebizonyította, mennyire ért a hétköznapokban szinte észrevétlenül lezajló apró csodák filmre viteléhez. A Mint egy angyal fő gondolata eredeti címében (Mint egy kép) rejlik: hősei kényszeresen viselik a saját maguk által magukra kényszerített külső képet, legyen az akár pozitív, akár negatív, s azt csak akkor tudják levetkőzni, mikor valaki más jelenik meg életükben, hogy ettől megszabadítsa őket.
A Mint egy angyal olyan, akár egy könnyed francia villásreggeli: egyszerű, mégis minden ízében élettel teli és tápláló - legfőképpen pedig szerfölött finom.

Beatrix Potter rendesen megbolygatta a huszadik század elejének irodalmi életét.

Ezekben az időkben a hozzá hasonló fiatalasszonyok szeme előtt csupán a jó házasság reménye lebegett, de Beatrix másképp gondolkodott. Szembeszállt a kor elvárásaival és lassan, de biztosan ikonikus figura vált belőle.

Tollából számos olyan mesehős származik, akit ugyanúgy szeretnek most is, mint tették azt száz évvel ezelőtt, és könyvei sosem kerültek le a boltok polcairól. De míg idáig eljutott, Miss Potternek nagyon hosszú és rögös utat kellett bejárnia.

Szülei nem értették, miért utasított el minden kérőt, hogy csak a könyveknek és a képzeletének éljen. Mikor megismerkedik Norman Warne-nal, a szárnyait próbálgató könyvkiadóval, kettejük közt szenvedélyes szerelem bontakozik ki, és elhatározzák, hogy a közvélemény ódzkodása ellenére publikálják Nyúl Péter és barátairól szóló történeteket...

A Wesley kollégiumban csak lányok tanulnak, és mind tudják: bármilyen
rangos és szigorú hely is tanintézményük, a sikert csupán abban mérik, milyen
jól mennek férjhez az itt végzett diákok.

De 1953-ban minden megváltozik. Pedig csupán új mvészettörténet-tanár érkezik
a patinás falak közé. Katherine Watson éppen hogy elvégezte az egyetemet,
és nagyon másképpen gondolkodik a világról, mint kollégái és tanítványai. Szeretné,
ha a gondjaira bízott lányok többet és mást akarnának a világtól, mint amit
elvárnak tőlük.

Kezdetben azt hiszi, hogy óra közben, néhány egyszer, meglep szóval elérheti,
amit akar. De lassacskán rájön, hogy ha fel akarja nyitni a diákjai szemét,
lázadnia és lázítania kell...

Mr. Jones lobbanékony, magával ragadó és felelőtlen. Lehengerlő energiájának és kisfiús bájának nem lehet ellenállni - pedig titokban sokszor búskomorság és kétségbeesés gyötri.

Dr. Libbie Bowen hiába okos, elszánt és megbecsült pszichiáter, még ő sincs felvértezve Mr. Jones ellen. Különösen ha a férfi udvarlásba fog, kikezd vele és minden olyan, mintha egész életükben ismerték volna egymást...

Libbie egyszer csak azon kapja magát, hogy mindenét feláldozná pácienséért.

Romantikus, szenvedélyes és felkavaró történet egy emberről, aki veszélyes önmagára és csak a szerelem mentheti meg.

Mi történik a szerelemmel, ahogy múlik az idő? Túlélik-e az érzések az elválást vagy, ha egyszer valamit elveszítettünk, akkor azt már soha nem találjuk meg?Jeremy egy New York-i kávéház tulajdonosa, az egyik vendége, Elizabeth tőle tudja meg, hogy a barátja ott járt egy másik lánnyal. Az összetört szívű, megcsalt lány estéről estére betér a kávézóba, remélve, hogy volt barátja eljön az otthagyott lakáskulcsáért. Éjjelente sokat beszélgetnek Jeremyvel, kiderül, hogy a fiú azért nem ment még el a városból, mert azt reméli, hogy volt barátnője egyszer visszatér hozzá.

Egy nap Elizabeth váratlanul elhagyja New Yorkot, Memphisbe, majd Las Vegas-ba költözik. Szeretné újra megtalálni régi önmagát, és eltávolodni volt barátja emlékétől. De Jeremy-től nem akar elszakadni, képeslapokat küld a fiúnak, és beszámol azokról az emberekről, akikkel a sors összehozza. Jeremy-nek egyre jobban hiányzik a lány, de mivel a képeslapokon nincsen cím, nem tudja megtalálni...

F. Scott Fitzgerald 1925-ben megjelent klasszikus regényének harmadik
filmfeldolgozása már a forgatás előtt sikerre volt ítélve. Az Egyesült Államokban
szinte mindenki által jól ismert regény alapján a kor legfelkapottabb filmese,
A Keresztapa, a Magánbeszélgetés és A Keresztapa 2. fergeteges
sikere után körülrajongott Francis Ford Coppola írta, a főszerepet pedig
a már akkor is és azóta is élő filmes ikonnak számító Robert Redford
kapta!

A nagy Gatsby története a szegény sorból meggazdagodó Jay Gatsby-ről
szól, aki vagyonát arra költi, hogy "bevásárolja magát" a Long Islandi
felső tízezer köreibe, ahol a Gatsby-féle újgazdagokra ferde szemmel
néznek a családi jogon generációk óta magukat az elithez soroló sznobok. Jay
nem hiúságból próbál bekerülni a felsőbb körökbe, hanem, hogy visszahódítsa
szerelme, Daisy Buchanan szívét, aki engedett a pénz és a csillogás csábításának
és férjhez ment egy milliomoshoz.

Gatsby történetét, és jellemváltozását legjobb barátja, Nick Carraway
szemén keresztül kísérhetjük nyomon.

A nagyszerű klasszikus - amely remek kiegészítője a zseniális regény-eredetinek
- két Oscar-díjat is kapott, egyet a legjobb jelmezekért, egyet pedig
a legjobb eredeti filmzenéért!