romantikus / dráma

Adrienne Willis (Diane Lane – A hűtlen) élete nehéz időszakán megy keresztül mikor egy barátja csendes, óceánparti szállójába utazik hétvégére. Tönkrement házassága, és a kamaszlányával folytatott örökös viták elől félrevonulva Adrienne azt reméli, hogy Rodanthében nyugalmat lel, és átgondolhatja gyötrő problémáit. Érkezése után nem sokkal hatalmas vihart jósolnak – és a szállóban megjelenik egy új vendég, Paul Flanner sebész (Richard Gere – Chicago), aki szintén nem csupán hétvégi vakációra jött. A lelkiismeretével vívódó férfi csak egy éjszakát töltene Rodanthében, ám a hurrikán elzárja a szállót a külvilágtól. A két nyugtalan lelket egymás karjába sodorja a tomboló időjárás, és varázslatos hétvégét töltenek együtt, amely után életük örökre megváltozik...

40 évvel ezelőtt, E.F. Bloodworth szerető feleségét és gyermekeit elhagyva nekivágott az országútnak és többé vissza sem nézett. Kóborlással töltött élete a végéhez közeledik, és ő újra felbukkan: de kénytelen szembenézni távozása következményeivel. Volt felsége, Julia és a hosszú éveken át tartó haragtól megkeseredett három fia mellett egyetlen vigasza Fleming, korábban sosem látott unokája és a kettőjük között ígéretesen alakuló baráti viszony. De amikor Fleming megismeri álmai nőjét, Ravent, talán minden kezdődik elölről: valaki elmegy, valaki ottmarad...

Az elismert műkritikus, író és egyetemi tanár, David Kepesh (az Oscar®-díjas Ben Kingsley – Gandhi) évek óta a független, középkorú agglegények kötöttségektől mentes életét éli. Számos hódítással büszkélkedhet, és a tartós kapcsolatokat inkább elkerüli. Amikor azonban egyik elbűvölő, fiatal tanítványa (az Oscar®-díjas Penélope Cruz – Volver) közeledik hozzá, a lány lélegzetelállító szépsége felkavarja és rabul ejti a férfit. Kettejük érzéki viszonya lassan múlhatatlan, szenvedélyes szerelemmé alakul át ebben a lebilincselő filmben, mely megmutatja, hogy a szerelem miként tesz vakká, hatol lelkünk legmélyére és formálja egész lényünket.

Miközben a legtöbb apuka napközben a munkahelyén tölti az idejét, addig Cam (Mark Ruffalo – Bosszúállók, Szerelemre hangszerelve) otthon foglalatoskodik valamivel, amit egészen biztosan nem fog befejezni. A mániás depresszióban szenvedő férfi kezd jobb állapotba kerülni, amikor felesége, Maggie (Zoe Saldana – A galaxis őrzői, Avatar) beiratkozik egy egyetemre, hogy a családnak stabilabb jövőt biztosíthasson. Ehhez azonban előbb át kell vészelni a jelent, amelyben Cam vállalkozik temperamentumos kislányaik nevelésére, ám gyorsan kiderül, hogy egy kissé túlvállalta magát...
Az egyszerre mulatságos, megható és romantikus filmet – annak főszereplőivel és rendezőjével – számos filmfesztiválon méltatták és díjazták.

Az amerikai polgárháború idején játszódó romantikus történet középpontjában egy déli ültetvényes lánya, a gyönyörű Scarlett OHara áll. A lány halálosan beleszeret a szomszéd ültetvényes legidősebb fiába, Ashley-be, aki azonban Scarlett melegszívű és jóságos unokatestvérét választja.

A szenvedélyes és mindenre elszánt birtokosnő azonban nem képes ezt elfogadni. A viszonzatlan szerelem kínjai egész életén át elkísérik. És mikor már úgy tűnik, hogy a meghiúsult álmai miatt számítóvá, keserűvé vált Scarlett végleg egyedül marad, a lány életében felbukkan egy férfi, Rhett Butler, akiben Scarlett végre méltó ellenfélre talál.

A szerelmi történet hátterében pedig ott dübörög az amerikai polgárháború, Észak és Dél könyörtelen csatája, amely minden szereplő életét gyökeresen megváltoztatja.

2001 nyarán járunk. Tyler (Robert Pattinson, a Twilight-filmek sztárja), a New York-i diák még mindig nem tudta feldolgozni azt a tragédiát, amely megfertőzte édesapjához fűződő kapcsolatát. Ekkor ismerkedik meg Ally-vel (Emilie de Ravin, Lost – Eltűntek), aki osztozik fájdalmában. Tyler mindenre vágyik, csak szerelemre nem, de kettejük szenvedélyes kapcsolata ráébreszti arra, hogy talán még ő is meglelheti a boldogsághoz vezető utat. Az Emlékezz rám felejthetetlen történetet mesél a szív hatalmáról, a család erejéről és annak fontosságáról, hogy értékeljünk minden egyes napot, ami megadatott az életben.

Dashwood úr váratlan halála után három lánya pénz nélkül marad. A korábbi jólétnek búcsút kell mondaniuk, ám megmarad nekik valami, ami sokkal fontosabb: a szívük. Az idősebbik lány, Elinor nem bízik az érzelmeiben, úgy véli, a szív dolgaiban is az eszére kell hallgatnia. Húga, Marianne viszont egészen más természet. Csöppet sem leplezi az elbűvölő Willoughby iránt érzett szenvedélyes szerelmét.

Míg a lányok a maguk módján mindketten a boldogságot keresik, a néző elgyönyörködhet a régi szép Anglia ezer csodájában: a rendezett társasági élet, a figyelmes udvariasság és a mindig jól ápolt zöld gyep szépségeiben. És természetesen izgulhat hősnőink szerelméért.

Ha a szereplők parádés névsora nem lenne elég álljon itt néhány kézzelfogató bizonyítéka a film sikerének: 7 Oscar-jelölés, Oscar-díj a legjobb adaptált forgatókönyvért, 2 Arany Glóbusz díj, valamint a Berlini Filmfesztivál fődíja!

Dashwood úr váratlan halála után három lánya pénz nélkül marad. A korábbi jólétnek búcsút kell mondaniuk, ám megmarad nekik valami, ami sokkal fontosabb: a szívük. Az idősebbik lány, Elinor nem bízik az érzelmeiben, úgy véli, a szív dolgaiban is az eszére kell hallgatnia. Húga, Marianne viszont egészen más természet. Csöppet sem leplezi az elbűvölő Willoughby iránt érzett szenvedélyes szerelmét.

Míg a lányok a maguk módján mindketten a boldogságot keresik, a néző elgyönyörködhet a régi szép Anglia ezer csodájában: a rendezett társasági élet, a figyelmes udvariasság és a mindig jól ápolt zöld gyep szépségeiben. És természetesen izgulhat hősnőink szerelméért.

Ha a szereplők parádés névsora nem lenne elég álljon itt néhány kézzelfogató bizonyítéka a film sikerének: 7 Oscar-jelölés, Oscar-díj a legjobb adaptált forgatókönyvért, 2 Arany Glóbusz díj, valamint a Berlini Filmfesztivál fődíja!

A XVIII—XIX. század fordulóján a pénz s az önérdek uralkodik Angliában. A két Dashwood nővérnek, akinek se vagyona, se rangja, keményen meg kell küzdenie az előítéletekkel, hogy elnyerjék a férfit, akire szívük igaz szerelmével vágynak. A mások iránt megértő, végtelenül tisztességes Elinor fegyvertelen az olyan szerencsevadászokkal szemben, mint vetélytársnője, Lucy Steele, míg Marianne, aki megingathatatlanul hisz a szív szavában, egy gátlástalan férfi hálójába keveredik. Jane Austen hősnőinek története szerelemről, csalódásról, becsületről, álnokságról s természetesen reményről és boldogságról mesél, s közben lenyűgöző és gyakran kaján képet fest a világról, amelyben a hölgyek legfőbb foglalatossága a férjvadászat.

A külvilág szemében Amy Foster egyszerű, zárkózott teremtés. Mosolyt
szinte sohasem látni arcán - látszólag híján van mindenféle érzelemnek. De az
érzéketlen külső szenvedélyes lelket takar. Amy rendszeresen kijár a
közeli tengerpartra, és a hullámok által partra sodort különféle kincseket gyűjti.

Aztán egy nap a tenger valami egészen különleges ajándékot vet ki a partra Yanko
Gooral személyében, aki a közelben elsüllyedt hajó egyetlen túlélője. Amy
élete egy csapásra megváltozik. Yanko számára ez az új világ idegen,
a helybeliek számára pedig Yanko az.

A férfit ellenségesen fogadják, és sorsa az örök kiközösítés lenne, ha Amy
nem állna mellé. A jövevény és a lány között szenvedélyes szerelem szövődik,
amelynek a helyiek összes áskálódása és acsarkodása sem vethet gátat.

Eleonora, a fiatal olasz nő egy különleges, hipermodern erdei házat örököl amerikai kedvese, Karl halála után és elutazik, hogy megnézze. Leslie, a ház gondnoka lesz a kalauza: nemcsak a házat mutatja meg neki, de megismerteti Karl múltjával is. Hamarosan nem tudnak elszakadni egymástól: Eleonora fél egyedül a furcsa környezetben, ezért ragaszkodik ahhoz, hogy Leslie vele maradjon.

Összezártságukban szerelem szövődik köztük, annak ellenére, hogy a férfi mindig kerülte ezt az érzést.

Elizatbeth Gaskell szenvedélyes meséje a társadalmi különbségeket is áthidaló szerelemről.

A középosztálybeli lelkész lánya, Margaret jó körülmények között nőtt fel Dél-Angliában. Apja azonban úgy dönt, hogy Miltonba, az ipari forradalom egyik fontos központjába költöznek. Margaret nem tudja leküzdeni előítéletét az új környezetével és a város lakóival szemben, különösen ellenszenves számára John Thornton, az egyik helyi malom tulajdonosa. Ahogy múlik az idő, úgy változik Margaret véleménye az őt körülvevőkről...

A film a XIX. századi Franciaországban játszódik, főszereplője az irodalom
két óriása, George Sand és Alfred de Musset, akiknek egymás iránti
szeretete sokak számára a romanticizmus felemelkedését és bukását jelképezte.

Musset zseniális költő és drámaíró volt, de a magánéletben vakmerő,
kicsapongó. George Sand vidéken született, két gyermek anyja volt, s
Musset spirituális vezetőjévé vált. A férfi számára az otthont a bordélyház,
a kocsma és a játékterem jelentette.

Sand a múlt század leghíresebb asszonyaként egész életében küzdött a
nők helyzetének megváltoztatásáért, míg Musset élete során a halállal
kacérkodott. Egyetlen szenvedély kötötte őket össze: az irodalom, ami elvezette
őket odáig, hogy már nem tudták, vajon ők alakítják az életüket vagy csak megírják,
amit szeretnének.

A csillogó 50-es években, a háború utáni Londonban Reynold Woodcock, a híres szabó (Daniel Day-Lewis) és nővére, Cyril (Lesley Manville) a brit divatvilág központi figurái: ők öltöztetik a királyi családot, a filmsztárokat, az örökösnőket, a felső tízezer tagjait, az elsőbálozókat és a rutinos dámákat a Woodcock Ház sajátos stílusában. Nők jönnek és mennek Woodcock életében, akik ihletet és társaságot biztosítanak a megrögzött agglegénynek, míg össze nem találkozik egy fiatal, magabiztos lánnyal, Almával (Vicky Krieps), aki hamarosan az élete állandó részévé válik mint múzsa és szerető. Woodcock eddig pontosan megtervezett és mintaszerűre szabott életét szép lassan szétzilálja a szerelem...
Paul Thomas Anderson (Vérző olaj, The Master) új rendezése „izgalmasan feszült” (Bujdosó Bori, Revizor) és „felemelően érzéki” (Dan Stevens, SLATE) film, amit „lehetetlen elfelejteni” (Justin Chang, Los Angeles Times). A Fantomszálat 6 Oscar-díjra jelölték, amelyből egyet meg is nyert.

A legjobb rendezés és legjobb film kategóriájában háromszor is Oscar-díjra jelölt (Szoba kilátással, 1986; Szellem a házban, 1993; Napok romjai, 1994) legendás páros, Ismail Merchant producer és James Ivory rendező utolsó közös filmjük hátteréül a lenyűgöző Kínát választották. Száműzetésről, vágyakozásról és a nehézségek ellenére is beteljesülő szerelemről mesél ez a nagyhatású produkció, amelynek forgatókönyvét a díjnyertes Kazuo Ishiguro (Napok romjai) írta.

A fehér grófnő a harmincas évek virágzó Sanghajának varázslatos, ám korrupt világában játszódik, amelyet hamarosan elsöpör az előrenyomuló Japán hadsereg és a forrongó polgárháború. A történet középpontjában Todd Jackson, a vak amerikai diplomata (a kétszeres Oscar-jelölt Ralph Fiennes alakításában) és Szófia Belinszkaja, az Oroszországból menekült arisztokrata nő (Natasha Richardson – Álmomban már láttalak, Patty Hearst) kapcsolata áll. Szófia táncosnőként dolgozik, és a létfenntartásért néha kénytelen áruba bocsátani testét. Jackson, oldalán titokzatos japán barátjával, Macudával (Hiroyuki Sanada – Az utolsó szamuráj) nyit sikeres éjszakai klubot, amelynek fő attrakciója Szófia grófnő lesz.

A harcok azonban utolérik a várost, az ott lakóknak menekülnie kell. Szófiát elhagyják hozzátartozói, Vera Belinszkaja és Olga néni (a Redgrave-nővérek, az Oscar-díjas Vanessa és az Oscar-díjra jelölt Lynn alakításában), és titokban megpróbálják magukkal vinni Szófia kislányát, Kátyát is. Ahogy Jackson rádöbben, hogy egyre jobban kötődik Szófiához, mindent megtesz annak érdekében, hogy megmentse a nőt és lányát…

Tom Sherbourne (Michael Fassbender), a világítótoronyőr és felesége, a tűzről pattant Isabel (Alicia Vikander) boldog házasságban él egy viharverte, elhagyatott szigeten valahol Ausztrália partjainál. Gondtalan életük azonban hamarosan megváltozik, mikor Isabel rádöbben, hogy nem képes teherbe esni. Aztán egy nap egy mentőcsónakot mos partra a víz benne egy síró csecsemővel, a páros pedig egy olyan dilemmával szembesül, amely nem csupán az ő egész világukat rengeti meg, hanem egy idegenét (Rachel Weisz) is ebben a magával ragadó, szenvedélyes filmben, amely szerelemről, reményről és végzetes döntésekről mesél.

Tegnap, ma, holnap. Múlt, jelen és jövő. Időn és téren át utazva követhetjük nyomon egy férfi ezer éves harcát, amelyet az emberiség legádázabb ellensége, a halál ellen vív

Darren Aronofsky (Pi, Rekviem egy álomért) legújabb, lenyűgöző képi világú epikus filmje négy évig készült! A történet egy férfiről szól, aki az élet fáját keresve egy teljes évezreden át próbálja megmenteni élete szerelmét.

Hugh Jackman alakítja a férfit, aki először a XVI. században, spanyol felfedezőként kutatja az inkák titkát. Napjainkban, Jackman figurája egy orvos, aki haldokló feleségét próbálja meggyógyítani. Végül a XXVI. századba érkezünk, ahol a férfi űrutazóként a túlvilágba vezető kaput keresi.

A 70-es évek Spanyolországában, egy forrón perzselő nyáron három fiú elindul a férfivá válás útján. Szerelem, vágyakozás, szenvedély, megcsalás és megcsalatás teszi felejthetetlenné és sorsformálóvá ezt a nyarat mindannyiuk számára.

Miguelitót annyira megérinti műtétje során megtapasztalt halálközeli élménye, hogy elhatározza, költő lesz. Döntése magára vonja a város egyik legszebb lányának a figyelmét. A táncosnőnek készülő Luli és a fiú között mély szerelem szövődik, ám az idillre árnyékot vet egy rivális férfi és egy idősödő asszony feltűnése. A trió másik tagja Babirusa, akinek deviáns viselkedése mindig balhét okoz. Minden vágya, hogy találkozzon Londonban élő anyjával, de a találkozás csak keserűséget tartogat a számára.

Paco, a gazdag úrifiú szintén családja botrányaitól szenved. Alacsony származású és bővérű barátnője az egyetlen fegyvere, amivel hatást gyakorolhat sznob apjára. A három barátot, bármi történjen is velük, örökre összefűzi ennek a nyárnak az emléke.