DVD - dokumentumfilmek

Ebben a filmben csak archív felvételeket láthatunk. Mozihíradókat, reklámokat,
kisfilm-részleteket. De nem a fővárossal kapcsolatos történelmi eseményekről,
hanem arról, hogy hogyan éltek az emberek Budapesten ebben a húsz évben. Hol
ettek, hogyan öltözködtek, hová jártak szórakozni.

Az idősebbek felidézhetik, az ifjabbak pedig megismerhetik a kor híres tárgyi
emlékeit: a Panni robogót, a Modex orkánkabátot, a Varia
bútort, a twist pulóvert, a szimpla feketét.

A film öt különböző epizódból áll:

1. A pesti utca

2. A pesti lakás

3. A pesti bisztró

4. A pesti autó

5. A pesti divat.

Várostörténet 

szekunder szinten, ahogy azt a budapestiek megélték.

Budapest Retró 1.:

Ebben a filmben csak archív felvételeket láthatunk. Mozihíradókat, reklámokat,
kisfilm-részleteket. De nem a fővárossal kapcsolatos történelmi eseményekről,
hanem arról, hogy hogyan éltek az emberek Budapesten ebben a húsz évben. Hol
ettek, hogyan öltözködtek, hová jártak szórakozni.

Az idősebbek felidézhetik, az ifjabbak pedig megismerhetik a kor híres tárgyi
emlékeit: a Panni robogót, a Modex orkánkabátot, a Varia
bútort, a twist pulóvert, a szimpla feketét.

A film öt különböző epizódból áll:
1. A pesti utca
2. A pesti lakás
3. A pesti bisztró
4. A pesti autó
5. A pesti divat.

Várostörténet
szekunder szinten, ahogy azt a budapestiek megélték.

Budapest Retró 2.:

1998-ban készült a Budapest Retró - Életképek a 60-as, 70-es évekből című film, amely kizárólag archív híradók és propagnadafilmek felhasználásával igyekezett felidézni néhány momentumot a Kádár-korszak hétköznapjainak hangulatából. A film az elmúlt években nagy utat járt be, a jó fogadtatáson felbuzdulva 2003-ban a stáb egy újabb négyrészes film elkészítésért határozta el.

1. A pesti üzlet
2. A pesti ünnep
3. A pesti nő
4. A pesti vasárnap

A kiválasztás természetesen elég szubjektív volt. Ezzel együtt ezek a képsorok
jól tükrözik a korszak lenyomatát, az öltözködés, a hajviselet, a kirakatok
- mind-mind művelődéstörténeti emlékek, sokatmondók és többnyire szórakoztatók
is.

Az archív felvételek hol eredeti narrációval láthatók, hol pedig vendégszövegek
mennek alattuk rádióhírek, politikai állásfoglalások vagy reklámszövegek formájában,
ezáltal újabb jelentésrétegekkel ruházva fel őket.

Balaton Retró:

Több generációban ott él még a gyerekkori balatoni nyaralások utáni nosztalgia, és a kitörölhetetlen képek: az egyforintos csoki-vaníliák, a megragasztható piros-kék gumimatracok, az utasellátó büfék ablakaiban izzadó szalámis és sajtos zsömlék, a szabadszombatok, a zötykölődés trabanttal a régi hetesen, a subaszőnyeg a nyaraló falán és a színes műanyagcsíkokból álló konyhafüggöny.

A Balaton Retro 60-as és 70-es évekbeli amatőr super 8-as, professzionális híradó és reklámfilmek szerkesztett gyűjteménye, sokatmondó és rendkívül szórakoztató művelődéstörténeti emlék.

A Budapest retró és a Budapest retró 2. után elkészült a Balaton retró! Hiszen Budapest mellett Magyarország másik fő turisztikai nevezetessége a Balaton, amely szintén gyakran szerepel a 60-as, 70-es évek reklámjaiban és filmhíradóiban. A balatoni úttörőtáborok, a nyugati és szocialista (főként NSZK és NDK) turisták áradata, a balatoni vitorlásversenyek, a füredi Anna-bál és a badacsonyi szüret minden évben slágertémái voltak a tudósításoknak. A Balaton típusfigurákat is teremtett, hiszen a „balatoni fagylaltárus” és a „balatoni lángossütő” a kései Kádár-korszak pre-kapitalista éveinek gyorsan meggazdagodó, irígyelt, de kissé lenézett első magánvállalkozói voltak.

Epizódok:

1. Balatoni üdölők
2. Balatoni táborok
3. Balatoni turizmus
4. Balatoni sport
5. Balatoni rendezvények

1998-ban készült a Budapest Retró - Életképek a 60-as, 70-es évekből című film, amely kizárólag archív híradók és propagnadafilmek felhasználásával igyekezett felidézni néhány momentumot a Kádár-korszak hétköznapjainak hangulatából. A film az elmúlt években nagy utat járt be, a jó fogadtatáson felbuzdulva 2003-ban a stáb egy újabb négyrészes film elkészítésért határozta el.

1. A pesti üzlet

2. A pesti ünnep

3. A pesti nő

4. A pesti vasárnap


A kiválasztás természetesen elég szubjektív volt. Ezzel együtt ezek a képsorok
jól tükrözik a korszak lenyomatát, az öltözködés, a hajviselet, a kirakatok
- mind-mind művelődéstörténeti emlékek, sokatmondók és többnyire szórakoztatók
is.

Az archív felvételek hol eredeti narrációval láthatók, hol pedig vendégszövegek
mennek alattuk rádióhírek, politikai állásfoglalások vagy reklámszövegek formájában,
ezáltal újabb jelentésrétegekkel ruházva fel őket.

A film Biszku Béláról, az 56 utáni véres és kegyetlen megtorlások egyik irányítójáról szól. Biszku 1957 és 1961 között volt belügyminiszter, az MSZMP KB zárt ülésein többször felszólalt annak érdekében, hogy a bíróságok súlyosabb ítéleteket hozzanak valamint több fizikai megsemmisítést követelt. Szavait tettek követték, amelyik bíró nem engedelmeskedett, azt leváltották. A forradalom tizenhárom napjáért kivégeztek közel 300 embert, bíróság elé állítottak húszezret, miközben kétszázezren elmenekültek az országból. Biszku Béla 1989 óta visszavonultan él és soha senkinek sem nyilatkozott korábbi tetteiről. A film alkotóinak sikerült csapdába csalni őt, megkérdezni tőle, hogy bánja-e és bocsánatot kér-e a történtekért. A film bemutatását hatalmas botrány övezte, ugyanis Biszku betiltotta, de a rendezők ennek ellenére bemutatták.

A világ legkedveltebb természettudósa. Darwin korszakalkotó evolúciós elmélete. - Tökéletes párosítás. Ez a speciális dokumentumfilm Charles Darwin születésének 200. évfordulója alkalmából készült, méltó emléket állítva a 150 éve publikált A fajok eredete c. Darwin műnek is.

A film a világkereskedelem legújabb jelenségeit elemezve felteszi a meglehetősen aggasztó kérdést: milyen következményekkel jár az emberekre, a környezetre, a demokráciára és Földünk jövőjére nézve, ha mérhetetlen hatalmat adunk egy olyan intézménynek, melynek legfőbb törekvése, hogy a részvényesek vagyonát növelje, és nem tartja feladatának, hogy erkölcsi szempontokkal is foglalkozzon? Van olyan módszer, mellyel a könyörtelen profithajszolási kényszere gyógyítható, vagy csak az erős korlátozó intézkedésekben bízhatunk? Az alkotók testközelből követik végig az eseményeket a leghangosabb globalizációellenes tüntetések időszakától az Enron Társaság bukásával kezdődött nagyvállalati csődökig.

A CSATAMEZŐK sorozat alapos és átfogó képet nyújt a II. Világháború sorsdöntő csatáiról: részletesen mutatja be az egyes csaták parancsnokait, katonáit és fegyvereit. Az eseményeken túl megismerhetjük a csaták kirobbanásának indítékát és azok következményeit is, a kor katonai- és politikai helyzetével együtt. A sorozat nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy még többet tudjunk meg a II. Világháború napjainkra is nagy hatást gyakorló eseményeiről.

1940 júniusa és 1945 májusa között a Harmadik Birodalom és a nyugati szövetségesek a második világháború leghosszabb csatáját vívták egymással, az Atlanti-óceán feletti ellenőrzés megszerzéséért. A csata kimenetele mindkét oldal számára sorsdöntő volt.
Az Atlanti csatában Németország totális vereséget akart mérni Nagy-Britanniára úgy, hogy a légierő erejével elvágják a szigetország utánpótlási útvonalait és ezáltal megtörik a briteket. Hitler azonban végzetesen elszámolta magát: Németország ugyanis úgy kezdett háborút, hogy haditengerészete még korántsem készült fel tökéletesen. A németek nem voltak képesek elvágni az atlanti utánpótlási útvonalakat, így a szövetségesek idővel hatalmas hadianyag-készletet és csapattesteket halmoztak fel Angliában.

A CSATAMEZŐK sorozat alapos és átfogó képet nyújt a II. Világháború sorsdöntő csatáiról: részletesen mutatja be az egyes csaták parancsnokait, katonáit és fegyvereit. Az eseményeken túl megismerhetjük a csaták kirobbanásának indítékát és azok következményeit is, a kor katonai- és politikai helyzetével együtt. A sorozat nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy még többet tudjunk meg a II. Világháború napjainkra is nagy hatást gyakorló eseményeiről.


A II. Világháború utolsó nagy tengeri csatáját 1944 októberében vívta egymással az Amerikai Egyesült Államok és a Japán Császárság.


A Leyte-öbölbeli csatában a japán haditengerészet megpróbálta megsemmisíteni az amerikai csendes-óceáni flottát, és megakadályozni a partraszállást a Fülöp-szigeteken. Ennek nyomán bontakozott ki a világtörténelem legnagyobb tengeri ütközete, amelyben 208 hadihajó és 200 ezer tengerész és pilóta vívott elkeseredett ütközetet egymással éjjel-nappal. Ráadásul ez volt az első alkalom, hogy a japánok bevetették az öngyilkos kamikázékat. Japán számára a Leyte-öböl volt az a döntő csata, ahol megállíthatták volna az amerikai előretörést a Csendes-óceánon, azonban kudarcot vallottak. A japán harci erő szinte teljesen megsemmisült és az amerikai haditengerészet lett a Csendes-óceán ura.

A CSATAMEZŐK sorozat alapos és átfogó képet nyújt a II. Világháború sorsdöntő csatáiról: részletesen mutatja be az egyes csaták parancsnokait, katonáit és fegyvereit. Az eseményeken túl megismerhetjük a csaták kirobbanásának indítékát és azok következményeit is, a kor katonai- és politikai helyzetével együtt. A sorozat nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy még többet tudjunk meg a II. Világháború napjainkra is nagy hatást gyakorló eseményeiről.

1942 októberében a brit hadsereg nagyszabású támadást indított El Alamein városa mellett, majd két héttel később az angol-amerikai haderők landoltak Marokkó és Algéria Vichy-féle francia területére. A következő hat hónap alatt megvívott ütközetsorozat során a Szövetségesek könyörtelenül sarokba szorították a Tengelyhatalmakat keletről és nyugatról is, akik ezután egy rövid, de zseniális rajtaütéssel súlyos károkat okoztak ellenségeiknek, de a támadók végül a tunéziai partvonalra szorultak vissza.
A Tengelyhatalmak észak-afrikai veresége végzetes csapásnak bizonyult Olaszország számára, mivel az utánpótlás szállítása közben gyakorlatilag a teljes olasz haditengerészet és légierő is megsemmisült.
Az Észak-Afrikáért folytatott hosszas harc kikövezte az utat Európa végső visszahódításához.

A CSATAMEZŐK sorozat alapos és átfogó képet nyújt a II. Világháború sorsdöntő csatáiról: részletesen mutatja be az egyes csaták parancsnokait, katonáit és fegyvereit. Az eseményeken túl megismerhetjük a csaták kirobbanásának indítékát és azok következményeit is, a kor katonai- és politikai helyzetével együtt. A sorozat nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy még többet tudjunk meg a II. Világháború napjainkra is nagy hatást gyakorló eseményeiről.

A FRANCIAORSZÁGI CSATA volt a II. Világháború első nagy támadássorozata, melyet a hitleri csapatok 1940 tavaszán indítottak. A Vörös hadműveletnek elnevezett, páratlanul merésznek tűnő haditerv Hitler addigi legkockázatosabb vállalkozása volt. A Blitzkrieg legdöbbenetesebb győzelme, mely által Hitler támadhatatlanná vált Európában. A Nyugat felett aratott győzelem súlyos következményeket vont maga után a II. Világháború történetében.

A CSATAMEZŐK sorozat alapos és átfogó képet nyújt a II. Világháború sorsdöntő csatáiról: részletesen mutatja be az egyes csaták parancsnokait, katonáit és fegyvereit. Az eseményeken túl megismerhetjük a csaták kirobbanásának indítékát és azok következményeit is, a kor katonai- és politikai helyzetével együtt. A sorozat nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy még többet tudjunk meg a II. Világháború napjainkra is nagy hatást gyakorló eseményeiről.

A Midway-szigeteknél lezajlott tengeri csata különlegessége az volt, hogy teljes egészében repülőgépek vívták meg.

A japánok 1941-re kifejlesztett anyahajó flottájának erejét a Pearl Harbour ellen indított támadás mutatta meg, amelyben az amerikai flotta legjelentősebb erői semmisültek meg. Négy repülőgép anyahajó azonban megmenekült, melyeket tengeri fölényük biztosítása érdekében a japánoknak el kellett pusztítaniuk. Noha a japánok hadifölénye jelentős volt, nem számoltak azzal, hogy az amerikaiak ismerték a japán kódrendszert, és a radartechnikát is sikeresen alkalmazták.

Az amerikai győzelmet hozó összecsapás adott lehetőséget Japán visszaszorítására, és a későbbi kapitulációra.

A CSATAMEZŐK sorozat alapos és átfogó képet nyújt a II. Világháború sorsdöntő csatáiról: részletesen mutatja be az egyes csaták parancsnokait, katonáit és fegyvereit. Az eseményeken túl megismerhetjük a csaták kirobbanásának indítékát és azok következményeit is, a kor katonai- és politikai helyzetével együtt. A sorozat nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy még többet tudjunk meg a II. Világháború napjainkra is nagy hatást gyakorló eseményeiről.

A NORMANDIAI PARTRASZÁLLÁS - a II. Világháború kulcsfontosságú eseménye - döntő hatással volt a háború végkimenetelére. A szövetséges csapatok 1944-re készítették el az Overlord hadműveletet, melynek keretében több millió embert vontak össze. Speciális felszerelések óriási tömegét alkották meg és tesztelték, az úszó tanktól kezdve az óriási mesterséges kikötőkig. A gigantikus hadműveletben 6 ezer hajóból álló flotta és több mint 10 ezer repülőgép vett részt. A partraszállás majdnem meghiúsult, de végül megnyílt a lehetőség Franciaország és Nyugat-Európa felszabadítására.

A CSATAMEZŐK sorozat alapos és átfogó képet nyújt a II. Világháború sorsdöntő csatáiról: részletesen mutatja be az egyes csaták parancsnokait, katonáit és fegyvereit. Az eseményeken túl megismerhetjük a csaták kirobbanásának indítékát és azok következményeit is, a kor katonai- és politikai helyzetével együtt. A sorozat nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy még többet tudjunk meg a II. Világháború napjainkra is nagy hatást gyakorló eseményeiről.

Az Olaszországért folytatott csata a II. Világháború egyik legelkeseredettebb és leghosszabb küzdelme volt.

Annak ellenére, hogy a Szövetségesek Szicíliát viszonylag könnyen elfoglalták 1943 nyarán, azon törekvésük, hogy itáliai partraszállással használják ki az olaszok rendezetlenségét, kudarcra volt ítélve. Külön érdekesség, hogy az olasz fegyveres erők gyakorlatilag nem játszottak szerepet a hadjáratban, mivel amikor a Szövetséges erők partraszálltak Salernónál, az országot már megszállták Hitler csapatai, és így német alakulatokkal találták szemben magukat. Az Olaszországért vívott harc szinte a háború végéig folyt, de 1944 június elején Róma elfoglalásával a legfőbb szövetséges célokat elérték.

A CSATAMEZŐK sorozat alapos és átfogó képet nyújt a II. Világháború sorsdöntő csatáiról: részletesen mutatja be az egyes csaták parancsnokait, katonáit és fegyvereit. Az eseményeken túl megismerhetjük a csaták kirobbanásának indítékát és azok következményeit is, a kor katonai- és politikai helyzetével együtt. A sorozat nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy még többet tudjunk meg a II. Világháború napjainkra is nagy hatást gyakorló eseményeiről.

1944 szeptembere és 1945 áprilisa között a II. Világháború egyik legkegyetlenebb csatája dúlt a nyugati Szövetségesesek és a náci Németország között.

A Rajna-vidékért folytatott csatában Hitler a Birodalom nyugati határát próbálta megvédeni, és egyúttal minél nagyobb veszteségeket akart okozni a Szövetségeseseknek. A rajnai csatában lehettünk szemtanúi a háború egyik legvakmerőbb hazárdjátékának is: az arnhemi és ardenneki ütközetek során mindkét oldal meglepetésszerű támadással akarta magához ragadni a kezdeményezést.

A Szövetségesek számára a rajnai offenzíva az utolsó nagy nekirugaszkodás volt, amellyel gyorsan elérhették volna a háborús győzelmet, azonban a német Wehrmacht még messze volt az összeomlástól.

A CSATAMEZŐK sorozat alapos és átfogó képet nyújt a II. Világháború sorsdöntő csatáiról: részletesen mutatja be az egyes csaták parancsnokait, katonáit és fegyvereit. Az eseményeken túl megismerhetjük a csaták kirobbanásának indítékát és azok következményeit is, a kor katonai- és politikai helyzetével együtt. A sorozat nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy még többet tudjunk meg a II. Világháború napjainkra is nagy hatást gyakorló eseményeiről.

1942-ben Hitler a Szovjetunió végleges megtörésére készült. A kaukázusi olajmező megszerzéséért indított „Kék hadművelet” központja azonban fokozatosan áttevődött Sztálingrádra. Mindkét fél tisztában volt vele, hogy ezt a csatát nem veszítheti el. A város hatalmas csatatérré vált, a védelem azonban tartotta erőit. Végül a szovjet csapatok bekerítették Sztálingrádot és elvágták az ellenség utánpótlási vonalát, majd ezt követően a németek megadták magukat. A SZTÁLINGRÁDI CSATA jelentette a fordulópontot a keleti frontokon, ettől kezdve a németek fokozatosan visszaszorultak.

Ez a film egyfajta főhajtás a magyar történelem előtt.

Gazdagon fényképezett, bámulatos bepillantást nyújt a régmúltba. Három történelemórányi időutazás a magyarok mesésnek tűnő, ám mégis igaz, hősies világába.

A Hazatérés című önálló film a honfoglalást, míg a Bulcsu az európai hadjáratokat és a lovas harcmodort mutatja be.

A harmadik, A titokzatos Szent Korona című film pedig a koronaelméleteket foglalja össze a hagyományostól a meghökkentőig.

A Magyarországon eddig ismeretlen műfajú filmek tartalma ugyan tudományos és ismeretterjesztő, képi megfogalmazása mégis a játékfilmeket idézi.
A család minden tagjának ajánljuk!

Az első sorozat óriási sikere után elkészült a méltó folytatás.

Ezúttal négy történelemórányi időutazással bepillanthatunk a magyarok mesésnek tűnő, mégis igaz, hősies világába.

Olyan neves szakértők segítségével, mint dr. Aradi Éva, Friedrich Klára, Jankovics Marcell,Kiss Dénes, Marjanicz László, Marton Veronika, Obrusánszki Borbála, Szakács Gábor, Szántai Lajos, Szentesi Zöldi László, Szenti Tibor, Vukics Ferenc.

1. rész - Titokzatos mondáink
Miről árulkodnak a legszebb magyar mondák? Az Aranyszarvas legendája, Attila kardja, Emese álma, Lehel kürtje. Megannyi titokzatos história, amelyeknek mély történelmi alapjuk van.

2. rész - A magyar nép rejtélyes eredete és nyelve
Honnan ered a magyar nép és nyelv? Létezett?e a sumér rokonság vagy az etruszk kapcsolat?
Mi igaz és mi nem a finnugor elméletben? Volt-e írása a hunoknak és a magyaroknak?
Ezernyi kérdésre keressük a választ neves szakértők segítségével.

3. rész - Betyárvilág
Közönséges bűnözők, vagy a nép jótevői? Kik is voltak a Betyárok? Hogyan harcolt Rózsa Sándor csapatával a szabadságharcban? Betyárvilág, legendák és igazságok.

4. rész - Az ősnyelv
Hogyan épül fel a magyar nyelv, mi a logikája? Ha létezett ősnyelv, annak van-e köze mai beszédünkhöz?