DVD - dokumentumfilmek

A film Biszku Béláról, az 56 utáni véres és kegyetlen megtorlások egyik irányítójáról szól. Biszku 1957 és 1961 között volt belügyminiszter, az MSZMP KB zárt ülésein többször felszólalt annak érdekében, hogy a bíróságok súlyosabb ítéleteket hozzanak valamint több fizikai megsemmisítést követelt. Szavait tettek követték, amelyik bíró nem engedelmeskedett, azt leváltották. A forradalom tizenhárom napjáért kivégeztek közel 300 embert, bíróság elé állítottak húszezret, miközben kétszázezren elmenekültek az országból. Biszku Béla 1989 óta visszavonultan él és soha senkinek sem nyilatkozott korábbi tetteiről. A film alkotóinak sikerült csapdába csalni őt, megkérdezni tőle, hogy bánja-e és bocsánatot kér-e a történtekért. A film bemutatását hatalmas botrány övezte, ugyanis Biszku betiltotta, de a rendezők ennek ellenére bemutatták.

A világ legkedveltebb természettudósa. Darwin korszakalkotó evolúciós elmélete. - Tökéletes párosítás. Ez a speciális dokumentumfilm Charles Darwin születésének 200. évfordulója alkalmából készült, méltó emléket állítva a 150 éve publikált A fajok eredete c. Darwin műnek is.

A film a világkereskedelem legújabb jelenségeit elemezve felteszi a meglehetősen aggasztó kérdést: milyen következményekkel jár az emberekre, a környezetre, a demokráciára és Földünk jövőjére nézve, ha mérhetetlen hatalmat adunk egy olyan intézménynek, melynek legfőbb törekvése, hogy a részvényesek vagyonát növelje, és nem tartja feladatának, hogy erkölcsi szempontokkal is foglalkozzon? Van olyan módszer, mellyel a könyörtelen profithajszolási kényszere gyógyítható, vagy csak az erős korlátozó intézkedésekben bízhatunk? Az alkotók testközelből követik végig az eseményeket a leghangosabb globalizációellenes tüntetések időszakától az Enron Társaság bukásával kezdődött nagyvállalati csődökig.

A CSATAMEZŐK sorozat alapos és átfogó képet nyújt a II. Világháború sorsdöntő csatáiról: részletesen mutatja be az egyes csaták parancsnokait, katonáit és fegyvereit. Az eseményeken túl megismerhetjük a csaták kirobbanásának indítékát és azok következményeit is, a kor katonai- és politikai helyzetével együtt. A sorozat nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy még többet tudjunk meg a II. Világháború napjainkra is nagy hatást gyakorló eseményeiről.

Az ANGLIAI CSATA volt az első olyan ütközet, amelyben egy nemzet sorsát kizárólag a légi harc döntötte el. Ráadásul a világ két leghatalmasabb légiereje közt zajló keserves küzdelem több hónapon keresztül eltartott. Amikor az angolok Berlinre légicsapást mértek, Hitler feldühödött és azonnali, könyörtelen megtorlást rendelt el London ellen. A kegyetlen csatában azonban Anglia túlélése biztosnak tűnt.

A CSATAMEZŐK sorozat alapos és átfogó képet nyújt a II. Világháború sorsdöntő csatáiról: részletesen mutatja be az egyes csaták parancsnokait, katonáit és fegyvereit. Az eseményeken túl megismerhetjük a csaták kirobbanásának indítékát és azok következményeit is, a kor katonai- és politikai helyzetével együtt. A sorozat nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy még többet tudjunk meg a II. Világháború napjainkra is nagy hatást gyakorló eseményeiről.

1944 vége felé Németországot keleti- és nyugati irányból is fenyegették a szövetséges csapatok. Berlin elbukása a háború végét jelentette volna, ezért a Vörös Hadsereg minden erejével a város elfoglalására törekedett. De a németek igyekeztek minél tovább feltartóztatni a szovjeteket, akik így csak fokozatosan, borzalmas harcok árán tudtak előrenyomulni céljuk, a Reichstag felé. Noha Hitler már halott volt, amikor 1945. május 1-jén elérték az épületet, az alagsorban még mindig kegyetlen harc folyt. A hitleri háború végső ütközetében, a BERLINI CSATÁBAN a szovjetek 350 ezer katonájukat vesztették el.

A CSATAMEZŐK sorozat alapos és átfogó képet nyújt a II. Világháború sorsdöntő csatáiról: részletesen mutatja be az egyes csaták parancsnokait, katonáit és fegyvereit. Az eseményeken túl megismerhetjük a csaták kirobbanásának indítékát és azok következményeit is, a kor katonai- és politikai helyzetével együtt. A sorozat nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy még többet tudjunk meg a II. Világháború napjainkra is nagy hatást gyakorló eseményeiről.


A II. Világháború utolsó nagy tengeri csatáját 1944 októberében vívta egymással az Amerikai Egyesült Államok és a Japán Császárság.


A Leyte-öbölbeli csatában a japán haditengerészet megpróbálta megsemmisíteni az amerikai csendes-óceáni flottát, és megakadályozni a partraszállást a Fülöp-szigeteken. Ennek nyomán bontakozott ki a világtörténelem legnagyobb tengeri ütközete, amelyben 208 hadihajó és 200 ezer tengerész és pilóta vívott elkeseredett ütközetet egymással éjjel-nappal. Ráadásul ez volt az első alkalom, hogy a japánok bevetették az öngyilkos kamikázékat. Japán számára a Leyte-öböl volt az a döntő csata, ahol megállíthatták volna az amerikai előretörést a Csendes-óceánon, azonban kudarcot vallottak. A japán harci erő szinte teljesen megsemmisült és az amerikai haditengerészet lett a Csendes-óceán ura.

A CSATAMEZŐK sorozat alapos és átfogó képet nyújt a II. Világháború sorsdöntő csatáiról: részletesen mutatja be az egyes csaták parancsnokait, katonáit és fegyvereit. Az eseményeken túl megismerhetjük a csaták kirobbanásának indítékát és azok következményeit is, a kor katonai- és politikai helyzetével együtt. A sorozat nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy még többet tudjunk meg a II. Világháború napjainkra is nagy hatást gyakorló eseményeiről.

A FRANCIAORSZÁGI CSATA volt a II. Világháború első nagy támadássorozata, melyet a hitleri csapatok 1940 tavaszán indítottak. A Vörös hadműveletnek elnevezett, páratlanul merésznek tűnő haditerv Hitler addigi legkockázatosabb vállalkozása volt. A Blitzkrieg legdöbbenetesebb győzelme, mely által Hitler támadhatatlanná vált Európában. A Nyugat felett aratott győzelem súlyos következményeket vont maga után a II. Világháború történetében.

A CSATAMEZŐK sorozat alapos és átfogó képet nyújt a II. Világháború sorsdöntő csatáiról: részletesen mutatja be az egyes csaták parancsnokait, katonáit és fegyvereit. Az eseményeken túl megismerhetjük a csaták kirobbanásának indítékát és azok következményeit is, a kor katonai- és politikai helyzetével együtt. A sorozat nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy még többet tudjunk meg a II. Világháború napjainkra is nagy hatást gyakorló eseményeiről.

1944 szeptembere és 1945 áprilisa között a II. Világháború egyik legkegyetlenebb csatája dúlt a nyugati Szövetségesesek és a náci Németország között.

A Rajna-vidékért folytatott csatában Hitler a Birodalom nyugati határát próbálta megvédeni, és egyúttal minél nagyobb veszteségeket akart okozni a Szövetségeseseknek. A rajnai csatában lehettünk szemtanúi a háború egyik legvakmerőbb hazárdjátékának is: az arnhemi és ardenneki ütközetek során mindkét oldal meglepetésszerű támadással akarta magához ragadni a kezdeményezést.

A Szövetségesek számára a rajnai offenzíva az utolsó nagy nekirugaszkodás volt, amellyel gyorsan elérhették volna a háborús győzelmet, azonban a német Wehrmacht még messze volt az összeomlástól.

A CSATAMEZŐK sorozat alapos és átfogó képet nyújt a II. Világháború sorsdöntő csatáiról: részletesen mutatja be az egyes csaták parancsnokait, katonáit és fegyvereit. Az eseményeken túl megismerhetjük a csaták kirobbanásának indítékát és azok következményeit is, a kor katonai- és politikai helyzetével együtt. A sorozat nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy még többet tudjunk meg a II. Világháború napjainkra is nagy hatást gyakorló eseményeiről.

1942-ben Hitler a Szovjetunió végleges megtörésére készült. A kaukázusi olajmező megszerzéséért indított „Kék hadművelet” központja azonban fokozatosan áttevődött Sztálingrádra. Mindkét fél tisztában volt vele, hogy ezt a csatát nem veszítheti el. A város hatalmas csatatérré vált, a védelem azonban tartotta erőit. Végül a szovjet csapatok bekerítették Sztálingrádot és elvágták az ellenség utánpótlási vonalát, majd ezt követően a németek megadták magukat. A SZTÁLINGRÁDI CSATA jelentette a fordulópontot a keleti frontokon, ettől kezdve a németek fokozatosan visszaszorultak.

Ez a film egyfajta főhajtás a magyar történelem előtt.

Gazdagon fényképezett, bámulatos bepillantást nyújt a régmúltba. Három történelemórányi időutazás a magyarok mesésnek tűnő, ám mégis igaz, hősies világába.

A Hazatérés című önálló film a honfoglalást, míg a Bulcsu az európai hadjáratokat és a lovas harcmodort mutatja be.

A harmadik, A titokzatos Szent Korona című film pedig a koronaelméleteket foglalja össze a hagyományostól a meghökkentőig.

A Magyarországon eddig ismeretlen műfajú filmek tartalma ugyan tudományos és ismeretterjesztő, képi megfogalmazása mégis a játékfilmeket idézi.
A család minden tagjának ajánljuk!

Az első sorozat óriási sikere után elkészült a méltó folytatás.

Ezúttal négy történelemórányi időutazással bepillanthatunk a magyarok mesésnek tűnő, mégis igaz, hősies világába.

Olyan neves szakértők segítségével, mint dr. Aradi Éva, Friedrich Klára, Jankovics Marcell,Kiss Dénes, Marjanicz László, Marton Veronika, Obrusánszki Borbála, Szakács Gábor, Szántai Lajos, Szentesi Zöldi László, Szenti Tibor, Vukics Ferenc.

1. rész - Titokzatos mondáink
Miről árulkodnak a legszebb magyar mondák? Az Aranyszarvas legendája, Attila kardja, Emese álma, Lehel kürtje. Megannyi titokzatos história, amelyeknek mély történelmi alapjuk van.

2. rész - A magyar nép rejtélyes eredete és nyelve
Honnan ered a magyar nép és nyelv? Létezett?e a sumér rokonság vagy az etruszk kapcsolat?
Mi igaz és mi nem a finnugor elméletben? Volt-e írása a hunoknak és a magyaroknak?
Ezernyi kérdésre keressük a választ neves szakértők segítségével.

3. rész - Betyárvilág
Közönséges bűnözők, vagy a nép jótevői? Kik is voltak a Betyárok? Hogyan harcolt Rózsa Sándor csapatával a szabadságharcban? Betyárvilág, legendák és igazságok.

4. rész - Az ősnyelv
Hogyan épül fel a magyar nyelv, mi a logikája? Ha létezett ősnyelv, annak van-e köze mai beszédünkhöz?

A csirke, a hal és a királyrák című film egy izgalmas gasztronómiai thriller, amely Jesús Almagro, Spanyolország egyik legismertebb szakácsmesterének küzdelmét mutatja be a gasztronómia világbajnokságaként emlegetett Bocuse d’Or szakácsversenyen.

Jesús Almagro a spanyol konyha színeiben indul a franciaországi Lyonban kétévente megrendezésre kerülő megmérettetésen, és mindent megtesz, hogy elnyerje a rangos Bocuse d’Or-díjat.

A dokumentumfilm lélegzetelállító utazás a földkerekség legkiválóbb szakácsaival, az út összes izgalmával és váratlan fordulatokkal. Egy ember magával ragadó, igaz története.

A világ legnagyobb, legokosabb és legfejlettebb teremtményei voltak.
Itt éltek ezen a bolygón, ahol mi.
Voltak köztük békés növényevők és félelmetes ragadozók.

Mintegy 160 millió éven át uralkodtak a Földön, aztán hirtelen eltűntek. A tudósok régóta keresik a magyarázatot, miért pusztultak ki a dinoszauruszok. Újonnan felfedezett bizonyítékok arra utalnak, hogy kb. 20 millió évvel ezelőtt egy aszteroida ütközött a Földnek, és elpusztította az élőlények 90%-át.

Utazzon velünk vissza az időben, amikor a világot még ősdzsungel borította. Legyen a múlt szemtanúja, és lássa úgy a dinoszauruszokat, ahogy még azelőtt soha...

Vörösmarty Elõszó címû versét idézve így jellemezhetõ a magyarság hangulata 1848 tavaszán, s ezt az életérzést ragadja meg a film a maga puritán egyszerûségével; metszetekkel, életképekkel, gúnyrajzokkal, idézetekkel, újságok tudósításaival bemutatva a napról napra változó eseményeket és érzelmeket.

Ugyanakkor látjuk az egymásnak feszülõ egyéniségek harcát is, Petõfi tüzes forradalmi lelkesedésének kontrasztjában ott áll az egyre inkább csüggedõ, öngyilkosságra készülõ és irodalomért könyörgõ Széchenyi alakja; az elõbbi gondolatait verseibõl, az utóbbiét naplójából ismerhetjük meg. S a végkifejlet szörnyû…

Tolvaly Ferenccel egyfajta idõutazást teszünk a középkorba. Másféle Spanyolországot látunk vele, mint amit eddig ismertünk. Az út teljes legendáriumának bemutatása mellett mûvészettörténeti érdekességek leírása fonódik egybe a vándor testi-lelki-spirituális útjával és álmaival. Hiteles középkori hangulat és ismeretek találkoznak egy tipikusan XXI. századi ember kétségeivel, vívódásaival és végül magára találásával.

David Attenborough Anglia egyik legismertebb és legnagyobb tudású egyénisége. Pályafutása egybefonódott a BBC történetével, hiszen már 1952-ben csatlakozott a TV-csatornához. Együtt nőtt fel a televíziózással, az elmúlt 50 évben szemtanúja és részese volt annak a folyamatnak, amely létrehozta a világ egyik leghíresebb televíziós csatornáját. David Attenborough számtalan műfajban jeleskedett, ám végül kikötött a természettudományoknál, és ez tette méltán világhíressé. Archív felvételek idézik fel pályafutásának legkiemelkedőbb pillanatait, bemutatva ezt a rendkívüli életutat, a TV-adásban eltöltött hosszú évtizedeket.

Az első átfogó film az erdélyi népzenéről.