krimi

Jeff Heston profi bérgyilkos, akitől régebbi megbízói meg akarnak szabadulni. Izgalmas autósüldözés után megsebesítik, de ő végez támadóival

Kiderül, hogy leleplező fotók készültek róla és a negatívok egyik fő megrendelőjénél vannak. Jeff rájön arra, hogy barátnője közreműködésével tőrbe akarják csalni. Elkerüli a csapdát, és véres bosszút forral...

Wendy, a vonzó fekete tolvajlány szobalánynak öltözve ellop egy antik zsebórát Pillinger szenátor partiján, az értékes órában azonban egy titkos mikrofilm van elrejtve, amit a korrupt politikus sok pénzért akart eladni. A lány pillanatok alatt gátlástalan gyilkosok látókörébe kerül, akik mindent megtennének azért, hogy a pótolhatatlan mikrofilmet visszaszerezzék. Menekülés közben a lány Jack "Extralarge" Costello magándetektívnél próbál elrejtőzni, hogy mentse az életét. Extralarge "átütő" érvekkel és új társa Dumas segítségével megleckézteti a bűnözőket és főnöküket, az álszent szenátort.

A Miami Lions sztárjátékosát brutálisan meggyilkolják egy motelszobában, minden jel arra utal, hogy a heroinfüggő sportolót dílerek ölték meg. A fiú kétségbeesett anyja azonban biztos benne, hogy gyermeke nem volt kábítószeres, ezért megbízza Jack Costellót és segédjét, Dumas-t, hogy derítsék ki az igazságot. A híres nyomozó sajátos módszereivel egyre közelebb jut a megoldáshoz...

Elizabeth titokzatos körülmények között életét veszti, a rendőrség gyanúsítottja a fiatal lány gyanútlan barátja. Jack ""Extralarge"" Costello és segédje, Dumas azonban kételkednek a fiú bűnösségében ezért nyomozásba kezdenek. A két zsaru az ügy felgöngyölítése közben egyre mélyebbre jut egy elfeledett titkos szekta mítoszaiba és rítusaiba, kiderítik, hogy a woodoo szekta tagjai már többeket öngyilkosságba kergettek, amiért kiléptek közülük. A lány halálához tehát barátjának semmi köze sem volt. Lehetséges, hogy Elizabeth egy halált hozó woodoo átok áldozata lett?

Erroll Babbage (Richard Gere), a veterán, de még mindig szemfüles ügynök évek óta üldözi azokat a rejtélyes bűnözőket. A Falkát, akik fiatal lányok ellen elkövetett szexuális bűncselekmények sorával gyanúsíthatóak.

Nagyon elcsigázza, hogy nem tudja megvédeni az áldozatokat, ezért a törvényesség határán egyensúlyozva igyekszik legalább azt elhitetni a rosszfiúkkal, hogy mindig rajtuk tartja a szemét.

Még reménytelenebbnek tűnik az ügy, mikor Errolt pihenni küldik, pedig egyáltalán nincs meggyőződve fiatal, tapasztalatlan patronáltja, Allison (Claire Danes) felkészültségéről.

Fátyolos hölgy, A:

Poirot olyan régóta dolgozik már bűnözőkkel, hogy úgy érzi, ő maga sokkal ravaszabb trükköket találna ki, ha egyszer szembe kerülne a rendőrséggel. Amikor egy előkelő hölgy arra kéri, segítsen visszaállítani jó hírnevét, kénytelen lakatosnak álcázni magát és betörni egy idegen lakásba. Sajnos azonban elkapják, és csak Japp főfelügyelő jóindulatának köszönheti, hogy nem kell letöltenie börtönbüntetését. Az igazi kalandok azonban csak ezután kezdődnek…

Elveszett bánya, Az:

Aki a tőzsdén játszik, lehet, hogy sokat nyer, ám veszteségeket is gyorsan felhalmozhat. Valaki igen sokat bukott és úgy próbálja ezt ellensúlyozni, hogy megkaparintja a burmai hegyek közt rejlő, elfeledett kincsesbányát, melynek kincseiről legendák terjengnek. Terve érdekében még a gyilkosságtól sem riad vissza. Azt is kieszeli, hogyan terelhetné ártatlan emberekre a gyanút. Poirot kifinomult ösztöneit azonban nem sikerül kijátszania.

Hal Hartley 1997-ben készült filmje, a Henry Fool, Simon Grim (James Urbaniak) a queensi költőtehetség történetét meséli el, akinek művészi karrierjét Henry (Thomas Jay Ryan), a homályos múltú, bukott író egyengeti. A film szakmai körökben nagy elismerést hozott Hartley-nak, azonban senki sem gondolta volna, hogy évekkel később egy újabb epizóddal, ráadásul egy kémtörténettel folytatódik.

Henry már hét éve nem hallat magáról, és Simon nővére, Fay (Parker Posey), egyedül neveli Henry 14 éves fiat, Nedet (Liam Aiken) Woodside-ban. Simon börtönben ül, mert segített Henrynek elmenekülni a felelősségre vonás elől. Egy CIA ügynök, Fulbright (Jeff Goldblum) megpendíti Faynek a lehetőséget, hogy Henryt szabadlábra helyezhetik, cserébe viszont arra kéri Fayt, hogy menjen Párizsba, és találja meg Henry „vallomásait”, azokat a jegyzeteket, amelyek nemzetközi politikai titkokat rejtenek. Fay elfogadja az alkut, de Párizsban más kémek is leselkednek rá, és a dolgok nem terv szerint alakulnak. A kibontakozó izgalmas kémtörténet szálai Törökországba vezetnek…

A Fay Grim egyedülálló folytatása Hatley életművének, és igazi csemege a kémfilmek rajongóinak is, függetlenül attól, hogy látták-e a Henry Fool-t vagy sem.

Jean Letellier felügyelőnek sok dolga akad. Egyszerre
két ügyben kell nyomoznia.

Miközben azt keresi, ki lehet az a titokzatos őrült, aki
a szexuális fertő elleni harc nevében a szó szoros értelmében halálra rémíti
a nőket, megtudja, hogy hosszú évek rejtőzködése után ismét a városba érkezett
Marcucci, a felügyelő régi ellenfele, akivel akad egy kis elszámolnivalója...

Laura Ash csábító vonzereje, halálos szépsége maga a kísértés: igazi "femme fatale", a végzet asszonya. Hét évvel egy merész ékszerrablási ügy után, új személyazonosság mögé rejtőzve, visszatér Franciaországba.

Ám Nicolas, a "paparazzo" fotóriporter lefényképezi, és ezzel életveszélybe sodorja Laurát.

Vajon "végzetessé" válik-e a kíváncsi érdeklődés, ami a férfit ehhez az asszonyhoz fűzi? S vajon tényleg úgy fejeződik-e be a film, ahogy mutatja magát? Ezernyi apró, látszólag nyomra vezető jel tűnik fel a filmben, elhitetve velünk, hogy értjük a dolgot, de amikor Serra nyomozó felfedi az igazságot, felsóhajtunk: "Úristen, hát ez egyáltalán nem az, amire számítottunk!" Ahogy a pók szövi láthatatlan hálóját áldozata köré, úgy hálózzák be Nicolas-t, és a néző, csakúgy mint Nicolas, ott találja magát a háló csapdájában vergődve. Mire végre rájövünk, hogy mit is művel Laura, akkor már késő. Mire észrevesszük, hogy jön a vonat, már el is gázolt.

A Femme Fatale mindenek felett vizuális film, mindössze két-három, párbeszédet is tartalmazó kulcs-jelenettel és a lehető legkevesebb hozzáfűzött magyarázattal. Több stílus finom koktélja, melyben a film noir elemei keverednek a francia független alkotások fűtött erotikájával s néhány amerikai kult-film (Pulp Fiction, Twin Peaks) bizarr hangulatával.

Hitchcock kétszer forgatott a fenti címmel filmet. Ez az első verzió, amely 1934-ben készült a magyar származású Peter Lorre (M - Egy város keresi a gyilkost) főszereplésével. Lawrence-ék a kislányukkal Svájcban nyaralnak, amikor véletlenül tanúi lesznek egy gyilkosságnak, sőt egy tervezett merénylet is a tudomásukra jut. Az angol ügynök halála előtt még át tud adni Mrs. Lawrence-nak egy üzenetet. Valaki ezt észreveszi és levelet ír Mrs. Lawrence-nek, amelyben követeli a hallgatását. Amikor a kislányukat elrabolják, úgy döntenek, maguk járnak utána a dolognak. Amikor Mr. Lawrence saját szakállára szeretné kiszabadítani a gyereket, ő maga is a bűnözők kezébe kerül. Hitchcock 1955-ben újra feldolgozta a történetet, James Stewarttal és Doris Dayjel a főszerepben.

A hotel jazz-zenekarának dobosa heves civakodást rendez a híres színésznővel, akit másnap holtan találnak a tengerparton. A holttest mellett egy férfi kabát öve, feltehetőleg a gyilkos eszköz... A fiatalember – Robert Tisdall – aki rátalált, ugyancsak kapcsolatban volt az asszonnyal, ezért elsőként őt gyanúsítják, mert a kabát akár az övé is lehetne. A filmsztár meggyilkolásával vádolt Tisdall megszökik a rendőrfőnök leányának segítségével, hogy megkeresse a gyilkost.

Nem sokkal az után, hogy befejeződött Poirot kezelése, holtan találják
a fogorvosát, Dr. Morleyt. Az ügy első látásra öngyilkosságnak tűnik,
ám később, amikor a doktor egyik páciense is meghal gyógyszer-túladagolásban,
Poirot-ban felébred a gyanakvás: gyilkosság történhetett.

Gyanúsítottként az orvos több ismerőse is szóba jön, köztük asszisztensnőjének
náci-szimpatizáns vőlegénye. Páciensei közül a kopottas, idősödő színésznő,
vagy a felkapaszkodott és befolyásos bankár. Poirot azonban különös érzékkel
rendelkezik a részletek iránt. Ezúttal egy ismeretlen hölgy ruházatának apró
részlete vezeti el a rafinált bűntény megoldásához.

Egy hulla. Ezt találja Sparta városában a járőröző őrmester azon a bizonyos
forró éjszakán. Amerika déli részén vagyunk, úgyhogy azonnal letartóztatják
a városka állomásán békésen üldögélő idegent, csak mert fekete. Az ügyet azonban
mégsem lehet lezárni, kiderül, hogy a férfi nyomozó. Nem is pancser, az egész
őrszobát zsebrevágja egy pillanat alatt. Az ügy kényes. A halott ember gyárat
akart építeni a városkának, az özvegye azonban azt mondja, ebből már csak akkor
lesz valami, ha előállítják a gyilkost.

Volt-e haragosa az áldozatnak? Kideríthető-e ez utólag? Ki igazodjon el ebben
a szövevényes történetben, ki mer egyáltalán tenni a helyi hatalmasságok ellen?
Mert a nyomok ide vezetnek.

A fekete embert megkéri a főnöke és a polgármester, maradjon és segítse kideríteni
az igazságot. Még akkor is, ha ez néhány embernek kínos lesz. Délen vagyunk,
a nyomozó pedig fekete. Ezen a helyen még nem számoltak le igazán a múlt idők
emlékével.

A Virgil Tibbs nyomozó történeteiről szóló trilógia első része egyike
minden idők legjobb hollywoodi alkotásainak. A Forró éjszakában-t 7 kategóriában
jelölték Oscar-díjra, és 5 kategóriában el is nyerte az arany szobrocskát.
Ez a film lett 1967 legjobb filmje!

Mielőtt jött volna Jackie Brown, ott volt Foxy Brown, a dögös feka maca, aki bárkit hidegre tett. Quentin Tarantino nem véletlenül tisztelgett filmjével a "fekete mozi" egyik legjelentősebb alkotása előtt. A Foxy Brown egy korszak nagy mozija volt elképesztő frizurákkal és fazonokkal, kőkemény dumákkal és akciókkal, vérbeli feka zenével. Foxy Brown, a szexi csaj véres bosszút esküszik , amikor barátját gengszterek nyírják ki. Call girlnek álcázza magát, hogy beépülhessen a maffia legbelsőbb köreibe és afféle női terminátorként valóságos háborút robbantson ki az utcákon.

A kétszeres Oscar-díjas Gene Hackmant (A közellenség, Szóljatok a köpcösnek) és a két alkalommal Oscar-díjra jelölt Roy Scheidert (A cápa, Mindhalálig zene) is felvonultató „elsôrendû színészgárda” (Variety), a székbe szegezően izgalmas történet és a filmművészet "legbriliánsabban kivitelezett üldözési jelenete" (The New York Times) káprázatos filmmé állnak össze a Francia kapcsolatban – minden idők egyik legizgalmasabb, leglebilincselőbb akció-krimijében.

Két New York-i nyomozó, "Popeye" Doyle (Hackman) és Buddy Russo (Scheider) egy drogcsempész bandát üldöznek, és azt remélik, hogy végre sikerül leleplezniük a francia kapcsolatot. Amikor azonban az egyik bandatag megpróbálja megölni Doyle-t, a zsaru bevadul, és a vadászat messze a városhatáron kívülre vezeti.

"Popeye" Doyle, a keményfejű New York-i zsaru szerepében visszatér Gene Hackman, és ismét megszállottan nyomoz egy francia narkóhálózat után. Az amúgy sem könnyű küzdelem drámai fordulatot vesz, amikor Marseille heroinhercege elrabolja Doyle-t, és rászoktatja a szörnyű szerre.

Az öt Oscar-díjjal jutalmazott klasszikus thriller, a Francia kapcsolat méltó folytatása ez a durva akciókat és lenyűgöző alakításokat felvonultató film!

1928-at írunk. A fehér bőrű Dixie Dwyer (Richard Gere) trombitásként egy néger jazz bandában zenél. Véletlenül megmenti Dutch Schultz (James Remar), a hírhedt maffiózó életét, aki hálából munkát ajánl a zenésznek, szórakoztassa Vera Cicero-t, Schultz szeretőjét.
Dixie gondjai a gyönyörű nővel való találkozás után kezdődnek. Eközben pedig folyamatosan szól a jazz és a fegyverek...
Cotton Club, a híres harlemi jazz klub, a 20-30-as években vált híressé. A klub az amerikai társadalom egy különleges szeletébe ad bepillantást, a gazdasági válságot megelőzően. Az alvilág és a zenészek felsőbb rétegének találkozóhelye ez, melyet Coppola és a híres író, Mario Puzo, ideális témának tartottak egy film elkészítéséhez.

1928-at írunk. A fehér bőrű Dixie Dwyer (Richard Gere) trombitásként egy néger jazz bandában zenél. Véletlenül megmenti Dutch Schultz (James Remar), a hírhedt maffiózó életét, aki hálából munkát ajánl a zenésznek, szórakoztassa Vera Cicero-t, Schultz szeretőjét.
Dixie gondjai a gyönyörű nővel való találkozás után kezdődnek. Eközben pedig folyamatosan szól a jazz és a fegyverek...
Cotton Club, a híres harlemi jazz klub, a 20-30-as években vált híressé. A klub az amerikai társadalom egy különleges szeletébe ad bepillantást, a gazdasági válságot megelőzően. Az alvilág és a zenészek felsőbb rétegének találkozóhelye ez, melyet Coppola és a híres író, Mario Puzo, ideális témának tartottak egy film elkészítéséhez.

Három borzalmasan megcsonkított holttestet találnak a moszkvai Gorkij parkban. Arkagyij Renko, a fővárosi rendőrség legendás hírű nyomozótisztje kapja az ügyet. A férfi egy bulldog szívósságával kezd munkához, de minél több információhoz jut, egyre nagyobb ellenállásba ütközik. A nyomok egyik része a külföldi üzletemberhez vezet, a másik a magas politika néhány vezéralakjához. Úgy látszik, senkinek sem áll érdekében, hogy Renko kiderítse az igazságot. A nyomozó azonban nem adja föl egykönnyen. Martin Cruz Smith regényének filmváltozata.

Egy washingtoni törvényszéki titkárnő gyilkosság áldozatává
válik. A rendőrség gyorsan a tettes nyomára bukkan. Az eset egyszerűnek tűnik:
minden jel arra utal, hogy a gyilkos egy süketnéma csavargó volt.

A tárgyalás kezdetén a csavargó mellé hivatalból kirendelt
ügyvédnő kliense hátrányos helyzetét hangsúlyozva próbálja enyhíteni a várható
ítélet súlyát - eszébe sem jut, hogy a férfi esetleg ártatlan is lehet. A megvádolt
csavargó ugyanis nem tiltakozik - már régóta csalódott a társadalomban, már
elég meghurcoltatás érte eddig is az életben.

Az esküdtek között azonban ül egy férfi, Eddie Sanger,
aki lobbistaként jól ismeri a washingtoni politikai élet sötét oldalait is és
tudja - vagy inkább érzi -, hogy nem a megfelelő ember ül a vádlottak padján.
Megszegve az esküdtekre vonatkozó szabályokat, magánnyomozásba kezd és felveszi
a kapcsolatot az ügyvédnővel is...