krimi

Mielőtt jött volna Jackie Brown, ott volt Foxy Brown, a dögös feka maca, aki bárkit hidegre tett. Quentin Tarantino nem véletlenül tisztelgett filmjével a "fekete mozi" egyik legjelentősebb alkotása előtt. A Foxy Brown egy korszak nagy mozija volt elképesztő frizurákkal és fazonokkal, kőkemény dumákkal és akciókkal, vérbeli feka zenével. Foxy Brown, a szexi csaj véres bosszút esküszik , amikor barátját gengszterek nyírják ki. Call girlnek álcázza magát, hogy beépülhessen a maffia legbelsőbb köreibe és afféle női terminátorként valóságos háborút robbantson ki az utcákon.

1928-at írunk. A fehér bőrű Dixie Dwyer (Richard Gere) trombitásként egy néger jazz bandában zenél. Véletlenül megmenti Dutch Schultz (James Remar), a hírhedt maffiózó életét, aki hálából munkát ajánl a zenésznek, szórakoztassa Vera Cicero-t, Schultz szeretőjét.
Dixie gondjai a gyönyörű nővel való találkozás után kezdődnek. Eközben pedig folyamatosan szól a jazz és a fegyverek...
Cotton Club, a híres harlemi jazz klub, a 20-30-as években vált híressé. A klub az amerikai társadalom egy különleges szeletébe ad bepillantást, a gazdasági válságot megelőzően. Az alvilág és a zenészek felsőbb rétegének találkozóhelye ez, melyet Coppola és a híres író, Mario Puzo, ideális témának tartottak egy film elkészítéséhez.

1928-at írunk. A fehér bőrű Dixie Dwyer (Richard Gere) trombitásként egy néger jazz bandában zenél. Véletlenül megmenti Dutch Schultz (James Remar), a hírhedt maffiózó életét, aki hálából munkát ajánl a zenésznek, szórakoztassa Vera Cicero-t, Schultz szeretőjét.
Dixie gondjai a gyönyörű nővel való találkozás után kezdődnek. Eközben pedig folyamatosan szól a jazz és a fegyverek...
Cotton Club, a híres harlemi jazz klub, a 20-30-as években vált híressé. A klub az amerikai társadalom egy különleges szeletébe ad bepillantást, a gazdasági válságot megelőzően. Az alvilág és a zenészek felsőbb rétegének találkozóhelye ez, melyet Coppola és a híres író, Mario Puzo, ideális témának tartottak egy film elkészítéséhez.

1928-at írunk. A fehér bőrű Dixie Dwyer (Richard Gere) trombitásként egy néger jazz bandában zenél. Véletlenül megmenti Dutch Schultz (James Remar), a hírhedt maffiózó életét, aki hálából munkát ajánl a zenésznek, szórakoztassa Vera Cicero-t, Schultz szeretőjét.
Dixie gondjai a gyönyörű nővel való találkozás után kezdődnek. Eközben pedig folyamatosan szól a jazz és a fegyverek...
Cotton Club, a híres harlemi jazz klub, a 20-30-as években vált híressé. A klub az amerikai társadalom egy különleges szeletébe ad bepillantást, a gazdasági válságot megelőzően. Az alvilág és a zenészek felsőbb rétegének találkozóhelye ez, melyet Coppola és a híres író, Mario Puzo, ideális témának tartottak egy film elkészítéséhez.

Három borzalmasan megcsonkított holttestet találnak a moszkvai Gorkij parkban. Arkagyij Renko, a fővárosi rendőrség legendás hírű nyomozótisztje kapja az ügyet. A férfi egy bulldog szívósságával kezd munkához, de minél több információhoz jut, egyre nagyobb ellenállásba ütközik. A nyomok egyik része a külföldi üzletemberhez vezet, a másik a magas politika néhány vezéralakjához. Úgy látszik, senkinek sem áll érdekében, hogy Renko kiderítse az igazságot. A nyomozó azonban nem adja föl egykönnyen. Martin Cruz Smith regényének filmváltozata.

„Vigyázzon, hová lép” – figyelmezteti a tábla Stanley Kubrick hőseit első (hivatalosan bemutatott) nagyjátékfilmjében, emlékeztetve őket, hogy csupán figurák egy Manhattan-méretű sakktáblán, ahol minden lépésüket szigorú szabályok határozzák meg és bármelyik pillanatban leüthetik őket. A klasszikus film noirból ismerős lecsúszott bokszoló egy vesztes mérkőzés után megmenti erőszakos főnökétől a szemben lakó táncosnőt, majd a közösen eltöltött éjszaka után együtt próbálnak kilépni életük kényszerpályájáról.
A mindössze 26 éves Kubrick érett mesterműveihez hasonló vizuális precizitással ötvözi a korabeli sajtófotók szikár, nyers realizmusát az 50-es évek amerikai bűnfilmjeinek látványos noir-stílusával. Szimmetriákra, párhuzamokra épített matematikai szerkezete kifejezően jeleníti meg a modern nagy-városi élet mechanikus rendjébe szorított egyéniség kiszolgáltatottságát.

Miss Marple otthona St. Mary Mead, a napsütötte, festői kis falu Anglia egy eldugott szegletében. Lakói egyszerű, jó szándékú, emberek, akiknek egyetlen szórakozása a pletykálkodás. Így hamar híre terjed, amikor a szépséges Anne, Protheroe ezredes felesége szerelembe esik a faluban vendégeskedő, szabad szellemű festőművésszel.

Mindenki megérti a fiatalasszonyt, hisz az ezredes nem csak öreg és süket, de ráadásul gonosz természetű, pökhendi alak. Egy napon azonban az utálatos öregurat holtan találják a paplakban.

A rendőrnyomozó elégedett, mert a helyszínen számos bizonyítékot talál, Mr. Redding, a festő pedig beismerő vallomást tesz. Miss Marple azonban pontosan tudja, mi zajlik a szerelmes pár lelkében, hiszen fiatal korában neki is ugyanúgy tört össze a szíve, mint most Anne-é. Ezért kezdettől fogva biztos benne: nem az a gyilkos, aki annak vallotta magát...

Gyilkosság a paplakban:

St. Mary Mead gyülekezete adakozást rendezett az Anglikán Egyház Missziós Társaságának javára. Csakhogy a pénzből úgy tűnik valaki elvett. Protheroe ezredes, - akit mellesleg egyöntetűen utál az egész falu -, mint presbiter és a hajdani titkosszolgálat ügynöke vizsgálatot rendel el. Találkozót beszél meg Leonard Clement tiszteletessel a paplakban, a tiszteletes dolgozószobájában. A tiszteletest azonban a találkozó előtt elhívják egy "sürgős" ügyben. Mire - némi késedelemmel - visszaér a paplakba, Protheroe ezredest holtan találja. Az ügyet még az is bonyolítja, hogy előtte való este vacsora volt a parókián, ahol a tiszteletes, és káprázatosan szép felesége vendégül látta a helybéli notabilitásokat, akik az asztal körül azon viccelődtek, ki hogyan tenné el láb alól az utálatos Protheroe ezredest. Csak Marple kisasszony marad ki a játékból és a többieket is figyelmezteti, hogy ne kísértsék a sorsot. Mindenki más gyanús.

Gyilkosság meghirdetve:

Chipping Cleghorn egy parányi angol falucska, nem csoda hát, ha előkelőbb lakóinak körében nagy feltűnést kelt a Gazette című helyi hetilapban megjelent hirdetés, melyben ez áll: "Ezennel bejelentetik, hogy pénteken, szeptember 25-én este fél nyolckor gyilkosságot fognak elkövetni a Little Paddocks kúriában." Ugyan mi lehet ez? Egy ostoba tréfa? Vagy valódi fenyegetés? Kíváncsiságuktól hajtva jó néhányan összegyűlnek a meghirdetett időpontban a ház úrnőjénél, Miss Letitia Blacklocknál. Aztán egyszerre csak kialszik minden fény és három lövés hallatszik. Valaki holtan rogy össze. Az óra pontosan 7 óra 30 percet mutat. Miss Marple nyomozásba kezd...

Holttest a könyvtárszobában:

Ez a reggel is ugyanúgy kezdődik mint máskor, Bantry ezredes rezidenciáján, a St. Mary Mead-beli Gossington Hallban. Mary, a szobalány végigjárja a szobákat, széthúzza a függönyöket és kitárja az ablakokat. Csakhogy ezen a napon elakad a könyvtárszobában. Ott ugyanis egy szokatlan látvány fogadja. Egy fiatal lány holtteste fekszik a földön, megfojtották. Vajon ki lehet ez az ismeretlen platinaszőke lány? Hogy került a könyvtárszobába? És kinek volt útjában? Mielőtt még a detektívek megjelennének a helyszínen, Dolly Bantry, a ház asszonya azonnal felhívja öreg barátnőjét és szomszédját, a bájos vénkisasszonyt, hogy megossza vele a hírt. Jane, vagyis Miss Marple, a környék kitűnő "magánnyomozója" haladéktalanul Gossington Hallba siet...

Paddington 16:50:

Miss Marple egy fölöttébb különös esettel szembesül: Kedves barátnője, Elspeth McGillicuddy kétségbeesve hívja föl, hogy segítsen egy szörnyű rejtély megfejtésében. Elspeth ugyanis meg van győződve róla, hogy a 16:50-es vonaton, mely a Paddington állomásról épp indulófélben volt egy gyilkosságnak volt szemtanúja, amely a mellette elhaladó vonatban történt. A fülkéjének ablakánál állva egy halálfélelemmel teli szempár bámul rá a szemben lévő vonat ablakából. Aztán a szerelvény felgyorsul és a jelenség eltűnik. A rendőrség holttestet nem talál, a rendőrök legyintenek, hogy a hölgy bizonyára csak képzelődött.

A legendás luxusvonat, az Orient expressz a sűrű havazás miatt elakad a hegyek között, ezért néhány napos kényszerpihenő vár az utasokra. Hamarosan megdöbbentő felfedezést tesznek: valaki az éj leple alatt az egyik hálófülkében több késszúrással kioltotta egy utas életét. Első látásra mindenkinek megdönthetetlen alibije van... Ekkor szól közbe a véletlen: a vonaton tartózkodik a híres-neves belga mesterdetektív, Hercule Poirot, aki egyedi módszerével kezdi el keresni a megoldhatatlannak tűnő rejtély kulcsát.

A legendás luxusvonat, az Orient expressz a sűrű havazás miatt elakad a hegyek között, ezért néhány napos kényszerpihenő vár az utasokra. Hamarosan megdöbbentő felfedezést tesznek: valaki az éj leple alatt az egyik hálófülkében több késszúrással kioltotta egy utas életét. Első látásra mindenkinek megdönthetetlen alibije van... Ekkor szól közbe a véletlen: a vonaton tartózkodik a híres-neves belga mesterdetektív, Hercule Poirot, aki egyedi módszerével kezdi el keresni a megoldhatatlannak tűnő rejtély kulcsát.

A Victória-szigeten sakk világbajnokságot rendeznek, ahol Peter Sandersonnak (Christopher Lambert) van a legnagyobb esélye a győzelemre. A bajnokság szervezője egy vonzó, fiatal lány különös figyelmet szentel a zseniális nagymesternek, s egy szenvedélyes kapcsolat alakul ki közöttük. A lány később gyilkosság áldozata lesz, és a nyomozók (Tom Skerritt, Daniel Baldwin) első számú gyanúsítottja Sanderson lesz. A gyilkos "üzenetet" küld Sandersonnak, aki rádöbben, hogy a gyilkosságok helyei megfelelnek egy gigantikus méretű sakktábla mezőinek, melyet a gyilkos a sziget térképe alapján tervezett meg. A rendőrség felkéri Kathy-t, a bájos pszichológusnőt (Diane Lane) a gyilkos személyiségének megrajzolásához. Közben a gyilkos sorra szedi áldozatait...

Különös hirdetést olvasnak Chipping Cleghorne lakói a péntek reggeli napilapjukban. Aznap este hét órakkor gyilkosság fog történni Letitia Blacklock házában. A hölgy ismerősei izgatottan készülődnek az eseményre, mivel mindezt csak egy hóbortos meghívásnak tartják Letitia partijára. Miss Blacklock szintén olvassa a hirdetést, azonban ő sem tud semmiről. Ahogy az óra mutatója egyre közelebb ér a heteshez, sorra érkeznek a kíváncsi ismerősök a házhoz.

A nappaliban álldogálva, beszélgetve egyre csak az órát figyelik. Pontosan hétkor hirtelen kihunynak a fények, a vaksötétben kivágódik a helység ajtaja, és eldördül három lövés.

Az ajtóban álló alak összeesik, a rémült városlakók gyertyafénynél próbálják kideríteni ki is az áldozat. Egy fiatalember, Rudi Scherz, a helyi hotel recepciósa hunyt el a helyszínen. Craddock nyomozó kapja az ügyet, aki a szemtanúk és a fiatalember ismerőseinek kihallgatásával próbál nyomra akadni - mindhiába. Szerencsére Miss Marple is a helyi hotel vendége, így az egyre bonyolódó ügyben hamarosan felfedi, ki is a valódi tettes.

Különös hirdetés jelenik meg a napilap hasábjain: valaki előre bejelent egy gyilkosságot. A megadott időpontban Chipping Cleghorn falu apraja-nagyja a helyszínen kíváncsiskodik.

Valóban rá is lőnek a köztiszteletben álló Miss Blacklockra, ám nem ő hal meg, hanem egy svájci inas, aki a közeli gyógyszállóban dolgozott.

Jane Marple éppen e szálló vendége. Ez a véletlen nagyon szerencsésnek bizonyul az esettel foglalkozó Craddock nyomozó számára. Az első gyilkosságot ugyanis két további követi. Mindent meg kell tenni, nehogy elfajuljanak az események.

Miss Marple figyelme pedig olyan részletekre is kiterjed, melyek felett elsiklik a rendőrség. Egy csokor hervadt ibolya, egy nyelvbotlás, egy gyöngysor - ezek az apróságok egy országhatárokon átnyúló, távoli múltban gyökerező rejtélyről lebbentik fel a fátylat.

Furcsa véletlen, hogy Poirot egy mezopotámiai régészeti ásatás főhadiszállásán fut össze régi barátjával, Hastings kapitánnyal. Baljós előjel, hogy pont ezen a helyen találtak rá nemrégiben egy meggyilkolt arab munkás holttestére. Az iraki sivatag közepén folyó ásatásokat az ismert amerikai archeológus, Dr. Leidner vezeti, aki maga köré gyűjtötte legjobb barátait és munkatársait. Egyik éjjel Dr. Leidner ifjú és gyönyörű felesége sikoltozva ébred: furcsa zajokról és egy titokzatos arcról mesél, amely megjelent az ablakában. Az asszony bevallja Poirotnak, hogy évek óta félelemben él halottnak hitt férje fenyegető levelei miatt. Sajnos a félelmek nem is alaptalanok: Madame Leidnert nem sokkal később holtan találják a hálószobájában. Az ásatáson részt vevők mindegyike potenciális gyanúsított és most Poiroton a sor, hogy ásatást végezzen a lelkek mélyén, ahol csak féltékenységet, rivalizálást és a múlt sötét titkait találja.

Linnet Ridgeway, a fiatal amerikai milliomos örökösnő egy nílusi hajókiránduláson vesz részt. Egy napon titokzatos körülmények között meggyilkolják. A híres detektív, Hercules Poirot véletlenül a helyszínen tartózkodik, aki Race ezredes segítségével megpróbálja felgöngyölíteni a titokzatos bűntény szálait. A gyanúsítottak köre azonban rendkívül nagy. Minden utasnak van megfelelő indoka a gyilkosság elkövetésére: Jacqueline-nek, az áldozat barátnőjének, Messnernek, a svájci orvosnak, Lousie-nak, a szolgálónak vagy akár Salom Otterbournnek, a regényírónak. Szerencsére a detektív éles elméje és megérzései fokozatosan feltárják a bűntény szövevényes szálait.

Linnet Ridgeway, a fiatal amerikai milliomos örökösnő egy nílusi hajókiránduláson vesz részt. Egy napon titokzatos körülmények között meggyilkolják. A híres detektív, Hercules Poirot véletlenül a helyszínen tartózkodik, aki Race ezredes segítségével megpróbálja felgöngyölíteni a titokzatos bűntény szálait. A gyanúsítottak köre azonban rendkívül nagy. Minden utasnak van megfelelő indoka a gyilkosság elkövetésére: Jacqueline-nek, az áldozat barátnőjének, Messnernek, a svájci orvosnak, Lousie-nak, a szolgálónak vagy akár Salom Otterbournnek, a regényírónak. Szerencsére a detektív éles elméje és megérzései fokozatosan feltárják a bűntény szövevényes szálait.

Linnet Ridgeway Anglia leggazdagabb és legszebb örökösnője. Vajon ki
irigyelhette gazdagságáért és szépségéért? Mindenki.

És kinek állhatott szándékában megölni egy nílusi hajóút során, sőt további
gyilkosságokat elkövetnie? A hajón szinte mindenkinek. A rejtély megoldása ismét
a "véletlenül" ott tartózkodó híres belga mesterdetektívre, Hercule
Poirot-ra hárul, aki ugyan csak nyaralni jött a piramisok és szfinxek hazájába,
mégis élete egyik legbonyolultabb ügyét kell régészeti alapossággal feltárnia…

A népszerű Poirot-sorozat legújabb darabja Agatha Christie, a
bűnügyi történetek királynője egyik legismertebb történetét dolgozza fel.

Halott ember tükre:

Gervase Chevenix egyáltalán nem örvend nagy népszerűségnek. Anglia egyik ősi családjának legexcentrikusabb tagja levelet ír Poirotnak, kérés helyett utasítva, hogy legyen szolgálatára. A kackiás bajszú belga meglehetősen dühös, de már csak azért is meglátogatja leendő ügyfelét birtokán. A vacsora előtt érkezik meg a kastélyba, de pontosságáról ismert vendéglátója nem kerül elő. Nem csoda, hiszen holtan fekszik dolgozószobájában…


Ékszerrablás a Grand Metropolitanban:

Hasting kapitány meghívja Poirot egy brighton-i hétvégére. Egyik este a fényűző Grand Metropolitanben vacsoráznak, ahol az arisztokrácia krémje képviselteti magát. Megismerkednek Hastings ismerőseivel, az Opalsen családdal. A férj gazdag részvénytulajdonos, aki feleségének nemrégiben egy gyöngysort ajándékozott. Poirot érdeklődésére az asszony szívesen megmutatná sokat érő kincsét, de amikor felszalad érte a szobájába, annak hűlt helyét találja…

A világ legjobb hamisítója alkut köt egy bűnszervezettel, hogyha elintézik a feltételes szabadlábra helyezését, akkor cserébe elvállalja a lehetetlennek tűnő feladatot. Belemegy, hogy lemásolja az egyik Claude Monet festményt, majd ellopják az eredetit a múzeumból, és helyette otthagyják a másolatot, amely annyira tökéletes, hogy senki nem veszi majd észre a különbséget. A férfi az apjához és fiához fordul segítségért, és együtt tervezik meg életük legnagyobb akcióját.