krimi

Hal Hartley 1997-ben készült filmje, a Henry Fool, Simon Grim (James Urbaniak) a queensi költőtehetség történetét meséli el, akinek művészi karrierjét Henry (Thomas Jay Ryan), a homályos múltú, bukott író egyengeti. A film szakmai körökben nagy elismerést hozott Hartley-nak, azonban senki sem gondolta volna, hogy évekkel később egy újabb epizóddal, ráadásul egy kémtörténettel folytatódik.

Henry már hét éve nem hallat magáról, és Simon nővére, Fay (Parker Posey), egyedül neveli Henry 14 éves fiat, Nedet (Liam Aiken) Woodside-ban. Simon börtönben ül, mert segített Henrynek elmenekülni a felelősségre vonás elől. Egy CIA ügynök, Fulbright (Jeff Goldblum) megpendíti Faynek a lehetőséget, hogy Henryt szabadlábra helyezhetik, cserébe viszont arra kéri Fayt, hogy menjen Párizsba, és találja meg Henry „vallomásait”, azokat a jegyzeteket, amelyek nemzetközi politikai titkokat rejtenek. Fay elfogadja az alkut, de Párizsban más kémek is leselkednek rá, és a dolgok nem terv szerint alakulnak. A kibontakozó izgalmas kémtörténet szálai Törökországba vezetnek…

A Fay Grim egyedülálló folytatása Hatley életművének, és igazi csemege a kémfilmek rajongóinak is, függetlenül attól, hogy látták-e a Henry Fool-t vagy sem.

Jean Letellier felügyelőnek sok dolga akad. Egyszerre
két ügyben kell nyomoznia.

Miközben azt keresi, ki lehet az a titokzatos őrült, aki
a szexuális fertő elleni harc nevében a szó szoros értelmében halálra rémíti
a nőket, megtudja, hogy hosszú évek rejtőzködése után ismét a városba érkezett
Marcucci, a felügyelő régi ellenfele, akivel akad egy kis elszámolnivalója...

Laura Ash csábító vonzereje, halálos szépsége maga a kísértés: igazi "femme fatale", a végzet asszonya. Hét évvel egy merész ékszerrablási ügy után, új személyazonosság mögé rejtőzve, visszatér Franciaországba.

Ám Nicolas, a "paparazzo" fotóriporter lefényképezi, és ezzel életveszélybe sodorja Laurát.

Vajon "végzetessé" válik-e a kíváncsi érdeklődés, ami a férfit ehhez az asszonyhoz fűzi? S vajon tényleg úgy fejeződik-e be a film, ahogy mutatja magát? Ezernyi apró, látszólag nyomra vezető jel tűnik fel a filmben, elhitetve velünk, hogy értjük a dolgot, de amikor Serra nyomozó felfedi az igazságot, felsóhajtunk: "Úristen, hát ez egyáltalán nem az, amire számítottunk!" Ahogy a pók szövi láthatatlan hálóját áldozata köré, úgy hálózzák be Nicolas-t, és a néző, csakúgy mint Nicolas, ott találja magát a háló csapdájában vergődve. Mire végre rájövünk, hogy mit is művel Laura, akkor már késő. Mire észrevesszük, hogy jön a vonat, már el is gázolt.

A Femme Fatale mindenek felett vizuális film, mindössze két-három, párbeszédet is tartalmazó kulcs-jelenettel és a lehető legkevesebb hozzáfűzött magyarázattal. Több stílus finom koktélja, melyben a film noir elemei keverednek a francia független alkotások fűtött erotikájával s néhány amerikai kult-film (Pulp Fiction, Twin Peaks) bizarr hangulatával.

A hotel jazz-zenekarának dobosa heves civakodást rendez a híres színésznővel, akit másnap holtan találnak a tengerparton. A holttest mellett egy férfi kabát öve, feltehetőleg a gyilkos eszköz... A fiatalember – Robert Tisdall – aki rátalált, ugyancsak kapcsolatban volt az asszonnyal, ezért elsőként őt gyanúsítják, mert a kabát akár az övé is lehetne. A filmsztár meggyilkolásával vádolt Tisdall megszökik a rendőrfőnök leányának segítségével, hogy megkeresse a gyilkost.

Nem sokkal az után, hogy befejeződött Poirot kezelése, holtan találják
a fogorvosát, Dr. Morleyt. Az ügy első látásra öngyilkosságnak tűnik,
ám később, amikor a doktor egyik páciense is meghal gyógyszer-túladagolásban,
Poirot-ban felébred a gyanakvás: gyilkosság történhetett.

Gyanúsítottként az orvos több ismerőse is szóba jön, köztük asszisztensnőjének
náci-szimpatizáns vőlegénye. Páciensei közül a kopottas, idősödő színésznő,
vagy a felkapaszkodott és befolyásos bankár. Poirot azonban különös érzékkel
rendelkezik a részletek iránt. Ezúttal egy ismeretlen hölgy ruházatának apró
részlete vezeti el a rafinált bűntény megoldásához.

A kétszeres Oscar-díjas Gene Hackmant (A közellenség, Szóljatok a köpcösnek) és a két alkalommal Oscar-díjra jelölt Roy Scheidert (A cápa, Mindhalálig zene) is felvonultató „elsôrendû színészgárda” (Variety), a székbe szegezően izgalmas történet és a filmművészet "legbriliánsabban kivitelezett üldözési jelenete" (The New York Times) káprázatos filmmé állnak össze a Francia kapcsolatban – minden idők egyik legizgalmasabb, leglebilincselőbb akció-krimijében.

Két New York-i nyomozó, "Popeye" Doyle (Hackman) és Buddy Russo (Scheider) egy drogcsempész bandát üldöznek, és azt remélik, hogy végre sikerül leleplezniük a francia kapcsolatot. Amikor azonban az egyik bandatag megpróbálja megölni Doyle-t, a zsaru bevadul, és a vadászat messze a városhatáron kívülre vezeti.

1928-at írunk. A fehér bőrű Dixie Dwyer (Richard Gere) trombitásként egy néger jazz bandában zenél. Véletlenül megmenti Dutch Schultz (James Remar), a hírhedt maffiózó életét, aki hálából munkát ajánl a zenésznek, szórakoztassa Vera Cicero-t, Schultz szeretőjét.
Dixie gondjai a gyönyörű nővel való találkozás után kezdődnek. Eközben pedig folyamatosan szól a jazz és a fegyverek...
Cotton Club, a híres harlemi jazz klub, a 20-30-as években vált híressé. A klub az amerikai társadalom egy különleges szeletébe ad bepillantást, a gazdasági válságot megelőzően. Az alvilág és a zenészek felsőbb rétegének találkozóhelye ez, melyet Coppola és a híres író, Mario Puzo, ideális témának tartottak egy film elkészítéséhez.

1928-at írunk. A fehér bőrű Dixie Dwyer (Richard Gere) trombitásként egy néger jazz bandában zenél. Véletlenül megmenti Dutch Schultz (James Remar), a hírhedt maffiózó életét, aki hálából munkát ajánl a zenésznek, szórakoztassa Vera Cicero-t, Schultz szeretőjét.
Dixie gondjai a gyönyörű nővel való találkozás után kezdődnek. Eközben pedig folyamatosan szól a jazz és a fegyverek...
Cotton Club, a híres harlemi jazz klub, a 20-30-as években vált híressé. A klub az amerikai társadalom egy különleges szeletébe ad bepillantást, a gazdasági válságot megelőzően. Az alvilág és a zenészek felsőbb rétegének találkozóhelye ez, melyet Coppola és a híres író, Mario Puzo, ideális témának tartottak egy film elkészítéséhez.

1928-at írunk. A fehér bőrű Dixie Dwyer (Richard Gere) trombitásként egy néger jazz bandában zenél. Véletlenül megmenti Dutch Schultz (James Remar), a hírhedt maffiózó életét, aki hálából munkát ajánl a zenésznek, szórakoztassa Vera Cicero-t, Schultz szeretőjét.
Dixie gondjai a gyönyörű nővel való találkozás után kezdődnek. Eközben pedig folyamatosan szól a jazz és a fegyverek...
Cotton Club, a híres harlemi jazz klub, a 20-30-as években vált híressé. A klub az amerikai társadalom egy különleges szeletébe ad bepillantást, a gazdasági válságot megelőzően. Az alvilág és a zenészek felsőbb rétegének találkozóhelye ez, melyet Coppola és a híres író, Mario Puzo, ideális témának tartottak egy film elkészítéséhez.

Három borzalmasan megcsonkított holttestet találnak a moszkvai Gorkij parkban. Arkagyij Renko, a fővárosi rendőrség legendás hírű nyomozótisztje kapja az ügyet. A férfi egy bulldog szívósságával kezd munkához, de minél több információhoz jut, egyre nagyobb ellenállásba ütközik. A nyomok egyik része a külföldi üzletemberhez vezet, a másik a magas politika néhány vezéralakjához. Úgy látszik, senkinek sem áll érdekében, hogy Renko kiderítse az igazságot. A nyomozó azonban nem adja föl egykönnyen. Martin Cruz Smith regényének filmváltozata.

„Vigyázzon, hová lép” – figyelmezteti a tábla Stanley Kubrick hőseit első (hivatalosan bemutatott) nagyjátékfilmjében, emlékeztetve őket, hogy csupán figurák egy Manhattan-méretű sakktáblán, ahol minden lépésüket szigorú szabályok határozzák meg és bármelyik pillanatban leüthetik őket. A klasszikus film noirból ismerős lecsúszott bokszoló egy vesztes mérkőzés után megmenti erőszakos főnökétől a szemben lakó táncosnőt, majd a közösen eltöltött éjszaka után együtt próbálnak kilépni életük kényszerpályájáról.
A mindössze 26 éves Kubrick érett mesterműveihez hasonló vizuális precizitással ötvözi a korabeli sajtófotók szikár, nyers realizmusát az 50-es évek amerikai bűnfilmjeinek látványos noir-stílusával. Szimmetriákra, párhuzamokra épített matematikai szerkezete kifejezően jeleníti meg a modern nagy-városi élet mechanikus rendjébe szorított egyéniség kiszolgáltatottságát.

Warren Stantin öreg róka az FBI-nál, s mint ilyen,
úgy ismeri vadászterületét, a nyüzsgő nagyváros utcáit, mint a tenyerét. Bajba
kerülne ugyanakkor, ha ismeretlen terepen, idegen környezetben kellene szembeszállnia
terroristákkal, bűnözőkkel.

Most végre nyomára bukkan egy régóta körözött, veszélyes
gyilkosnak, de a mindenre elszánt bűnöző tudja, hogyan szerezhet előnyt magának:
a hegyekbe menekül üldözője elől.

Az ügynök nem adja fel a harcot, és követi a gyilkost, de
fogad maga mellé egy szakavatott hegyivezetőt, aki eleinte csupán munkának tekinti
az FBI-ügynök vezetését, de aztán számára is személyessé válik az ügy. Kiderül
ugyanis, hogy a gyilkos elrabolta, és túszként magával hurcolja a hegyivezető
barátnőjét...

Martha Beck és Raymond Fernandez az 1940-es évek végén Amerikában garázdálkodott - a magányos szívek gyilkosainak tartották magukat. Az ő életüket és halálukat dolgozza fel ez a film.

Raymond (Jared Lato) apróhirdetéseket ad fel, latin szeretőnek adva ki magát, s az így elcsábított gazdag, magányos nőket kirabolja, meggyilkolja. Martha-ba (Salma Hayek) első látásra beleszeret: közösen folytatják tovább. Martha Raymond testvérének adja ki magát, így a férfi még több nőt hálóz be és öl meg brutális kegyetlenséggel. Két nyomozó ered a páros után (John Travolta és James Gandolfini), sokáig nem találnak bizonyítékot, mert a bűnözők nem hagynak holttesteket maguk után.

Mikor végül mégis elfogták őket, egy tucat gyilkosságot ismertek be, de legalább 20-at követtek el együtt. 1949. aug. 22-én halálra ítélték a rablópárt, 1951. márc. 8-án pedig a Sing-sing börtönben, villamosszékben végezték kéz a kézben.

Miss Marple otthona St. Mary Mead, a napsütötte, festői kis falu Anglia egy eldugott szegletében. Lakói egyszerű, jó szándékú, emberek, akiknek egyetlen szórakozása a pletykálkodás. Így hamar híre terjed, amikor a szépséges Anne, Protheroe ezredes felesége szerelembe esik a faluban vendégeskedő, szabad szellemű festőművésszel.

Mindenki megérti a fiatalasszonyt, hisz az ezredes nem csak öreg és süket, de ráadásul gonosz természetű, pökhendi alak. Egy napon azonban az utálatos öregurat holtan találják a paplakban.

A rendőrnyomozó elégedett, mert a helyszínen számos bizonyítékot talál, Mr. Redding, a festő pedig beismerő vallomást tesz. Miss Marple azonban pontosan tudja, mi zajlik a szerelmes pár lelkében, hiszen fiatal korában neki is ugyanúgy tört össze a szíve, mint most Anne-é. Ezért kezdettől fogva biztos benne: nem az a gyilkos, aki annak vallotta magát...

Gyilkosság a paplakban:

St. Mary Mead gyülekezete adakozást rendezett az Anglikán Egyház Missziós Társaságának javára. Csakhogy a pénzből úgy tűnik valaki elvett. Protheroe ezredes, - akit mellesleg egyöntetűen utál az egész falu -, mint presbiter és a hajdani titkosszolgálat ügynöke vizsgálatot rendel el. Találkozót beszél meg Leonard Clement tiszteletessel a paplakban, a tiszteletes dolgozószobájában. A tiszteletest azonban a találkozó előtt elhívják egy "sürgős" ügyben. Mire - némi késedelemmel - visszaér a paplakba, Protheroe ezredest holtan találja. Az ügyet még az is bonyolítja, hogy előtte való este vacsora volt a parókián, ahol a tiszteletes, és káprázatosan szép felesége vendégül látta a helybéli notabilitásokat, akik az asztal körül azon viccelődtek, ki hogyan tenné el láb alól az utálatos Protheroe ezredest. Csak Marple kisasszony marad ki a játékból és a többieket is figyelmezteti, hogy ne kísértsék a sorsot. Mindenki más gyanús.

Gyilkosság meghirdetve:

Chipping Cleghorn egy parányi angol falucska, nem csoda hát, ha előkelőbb lakóinak körében nagy feltűnést kelt a Gazette című helyi hetilapban megjelent hirdetés, melyben ez áll: "Ezennel bejelentetik, hogy pénteken, szeptember 25-én este fél nyolckor gyilkosságot fognak elkövetni a Little Paddocks kúriában." Ugyan mi lehet ez? Egy ostoba tréfa? Vagy valódi fenyegetés? Kíváncsiságuktól hajtva jó néhányan összegyűlnek a meghirdetett időpontban a ház úrnőjénél, Miss Letitia Blacklocknál. Aztán egyszerre csak kialszik minden fény és három lövés hallatszik. Valaki holtan rogy össze. Az óra pontosan 7 óra 30 percet mutat. Miss Marple nyomozásba kezd...

Holttest a könyvtárszobában:

Ez a reggel is ugyanúgy kezdődik mint máskor, Bantry ezredes rezidenciáján, a St. Mary Mead-beli Gossington Hallban. Mary, a szobalány végigjárja a szobákat, széthúzza a függönyöket és kitárja az ablakokat. Csakhogy ezen a napon elakad a könyvtárszobában. Ott ugyanis egy szokatlan látvány fogadja. Egy fiatal lány holtteste fekszik a földön, megfojtották. Vajon ki lehet ez az ismeretlen platinaszőke lány? Hogy került a könyvtárszobába? És kinek volt útjában? Mielőtt még a detektívek megjelennének a helyszínen, Dolly Bantry, a ház asszonya azonnal felhívja öreg barátnőjét és szomszédját, a bájos vénkisasszonyt, hogy megossza vele a hírt. Jane, vagyis Miss Marple, a környék kitűnő "magánnyomozója" haladéktalanul Gossington Hallba siet...

Paddington 16:50:

Miss Marple egy fölöttébb különös esettel szembesül: Kedves barátnője, Elspeth McGillicuddy kétségbeesve hívja föl, hogy segítsen egy szörnyű rejtély megfejtésében. Elspeth ugyanis meg van győződve róla, hogy a 16:50-es vonaton, mely a Paddington állomásról épp indulófélben volt egy gyilkosságnak volt szemtanúja, amely a mellette elhaladó vonatban történt. A fülkéjének ablakánál állva egy halálfélelemmel teli szempár bámul rá a szemben lévő vonat ablakából. Aztán a szerelvény felgyorsul és a jelenség eltűnik. A rendőrség holttestet nem talál, a rendőrök legyintenek, hogy a hölgy bizonyára csak képzelődött.

A legendás luxusvonat, az Orient expressz a sűrű havazás miatt elakad a hegyek között, ezért néhány napos kényszerpihenő vár az utasokra. Hamarosan megdöbbentő felfedezést tesznek: valaki az éj leple alatt az egyik hálófülkében több késszúrással kioltotta egy utas életét. Első látásra mindenkinek megdönthetetlen alibije van... Ekkor szól közbe a véletlen: a vonaton tartózkodik a híres-neves belga mesterdetektív, Hercule Poirot, aki egyedi módszerével kezdi el keresni a megoldhatatlannak tűnő rejtély kulcsát.

A legendás luxusvonat, az Orient expressz a sűrű havazás miatt elakad a hegyek között, ezért néhány napos kényszerpihenő vár az utasokra. Hamarosan megdöbbentő felfedezést tesznek: valaki az éj leple alatt az egyik hálófülkében több késszúrással kioltotta egy utas életét. Első látásra mindenkinek megdönthetetlen alibije van... Ekkor szól közbe a véletlen: a vonaton tartózkodik a híres-neves belga mesterdetektív, Hercule Poirot, aki egyedi módszerével kezdi el keresni a megoldhatatlannak tűnő rejtély kulcsát.

A Victória-szigeten sakk világbajnokságot rendeznek, ahol Peter Sandersonnak (Christopher Lambert) van a legnagyobb esélye a győzelemre. A bajnokság szervezője egy vonzó, fiatal lány különös figyelmet szentel a zseniális nagymesternek, s egy szenvedélyes kapcsolat alakul ki közöttük. A lány később gyilkosság áldozata lesz, és a nyomozók (Tom Skerritt, Daniel Baldwin) első számú gyanúsítottja Sanderson lesz. A gyilkos "üzenetet" küld Sandersonnak, aki rádöbben, hogy a gyilkosságok helyei megfelelnek egy gigantikus méretű sakktábla mezőinek, melyet a gyilkos a sziget térképe alapján tervezett meg. A rendőrség felkéri Kathy-t, a bájos pszichológusnőt (Diane Lane) a gyilkos személyiségének megrajzolásához. Közben a gyilkos sorra szedi áldozatait...

Különös hirdetést olvasnak Chipping Cleghorne lakói a péntek reggeli napilapjukban. Aznap este hét órakkor gyilkosság fog történni Letitia Blacklock házában. A hölgy ismerősei izgatottan készülődnek az eseményre, mivel mindezt csak egy hóbortos meghívásnak tartják Letitia partijára. Miss Blacklock szintén olvassa a hirdetést, azonban ő sem tud semmiről. Ahogy az óra mutatója egyre közelebb ér a heteshez, sorra érkeznek a kíváncsi ismerősök a házhoz.

A nappaliban álldogálva, beszélgetve egyre csak az órát figyelik. Pontosan hétkor hirtelen kihunynak a fények, a vaksötétben kivágódik a helység ajtaja, és eldördül három lövés.

Az ajtóban álló alak összeesik, a rémült városlakók gyertyafénynél próbálják kideríteni ki is az áldozat. Egy fiatalember, Rudi Scherz, a helyi hotel recepciósa hunyt el a helyszínen. Craddock nyomozó kapja az ügyet, aki a szemtanúk és a fiatalember ismerőseinek kihallgatásával próbál nyomra akadni - mindhiába. Szerencsére Miss Marple is a helyi hotel vendége, így az egyre bonyolódó ügyben hamarosan felfedi, ki is a valódi tettes.