dráma / thriller

Franz Kindler náci bűnös Amerikában egy Connecticut-i kisvárosban rejtőzőtt el a felelősségre vonás elől. A szelíd tanárról senki sem hinné el sötét múltját. Leleplezéséhez agyafúrt ötlettel állt elő a vizsglóbíró.
Egy másik tömeggyilkost, Conrad Meineckét enged szabadon, bízván abban, hogy ő majd elvezeti a bűntársához.

Négyszintes, csodás lakás egy New York-i utcában. Meg
kislányával kettesben költözik be ide.

Imádja a hatalmas teret, és nevet a pánikszobán. A lakásnak
ugyanis van egy titkos helyisége. Vasbeton falak és páncélajtó védi, saját rejtett
telefonvonala, ételraktára, biztonsági-, önvédelmi- és riasztórendszere van.
Ha valaki betörne hozzájuk, van hova bújni.

Meg biztos benne, hogy sosem lesz rá szüksége.

Egy éjjel azonban három férfi tör rájuk. Jól ismerik a lakást,
tudják, hogy miért jöttek.

Meg a lányával a pánikszobába menekül, de hibázik.
Amit a három mindenre elszánt férfi keres, az éppen ott van elrejtve.

Összezárva, a szűk, sötét, halálos csapdákkal felszerelt
helyen küzdenek meg egymással: hajnalra el kell dőlnie a halálos viadalnak…

Jean-Baptiste Grenouille, a 18.század egyik legzseniálisabb és egyben legellentmondásosabb jelensége, aki az illatok géniuszaként írta be magát korának történetébe. A sors fintoraként szag nélküli testtel, Párizs legbűzösebb negyedében, a halpiacon látta meg a napvilágot, ahol nem várta senki, így szeretet sem jutott neki. Pedig semmire sem vágyott jobban, minthogy szeressék, és kivívja az emberek elismerését. S mivel számára a világ illatok és szagok forgataga, megalkotta minden idők legtökéletesebb parfümjét. Az ellenállhatatlan szépség, a visszautasíthatatlan szeretet illatának forrása s legfontosabb alapanyaga azonban az emberi bőr, de Grenouille-t ez sem állíthatta meg.

Tom Ripley-t, a kifinomult stílusú gazembert egy régi berlini üzlettársa
arra kéri, hogy segítsen neki megszabadulni az orosz maffiától. A cél érdekében
Ripley-nek el kellene tennie láb alól valakit. Ripley azonban
nem szereti a túl egyszer megbizatásokat, ezért elhatározza, hogy egy kis kihívást,
izgalmat csen a dologba.

Összefut Jonathannal, a fiatal képkeretezvel, akiről kiderül, hogy halálos
beteg. Ripley elhatározza, hogy rábeszéli a fiút: hajtsa végre a gyilkosságot.
Jól jönne a "munkadíj" a családjának is. Jonathan nem sejti,
hogy vékony jégre tévedt, amikor szóba állt Ripley-vel!

Patricia Highsmith Ripley-történetei sorra bestsellerek lettek, és nem
maradt el a siker akkor sem, amikor elkészült a Tehetséges Mr. Ripley
című film az egyik regényből. Most végre egy újabb Ripley-adaptáció lát
napvilágot!

Az amerikai fennhatóság alatt álló Saigonban sorozatgyilkos szedi áldozatait a vietnami prostituáltak között. Egy nyom az amerikai hadsereg egy magas rangú tisztjére tereli a gyanút, ezért a katonai rendőrséget bízzák meg az ügy felderítésével. McGriff és Perkins nyomozóknak jut az a nem igazán hálás feladat, hogy egy szinte teljhatalommal bíró ezredest próbáljanak meg a rács mögé dugni. Nem is mennek simán a dolgok. Hullanak a szemtanúk, gyarapodnak az áldozatok és a nyomozók élete is veszélybe kerül…

Thomas (Christopher Lambert – Metro, Hegylakó, Mesterfogás) orvos. Áll a híd szélén a szakadék felett. Nem mer ugrani. Visszalép, leveti a hevedereket és elindul. A keskeny hegyi úton meglát egy motorost, egy nőt.

Thomas-t a munkahelyén, a kórházban a főorvos új kísérletbe akarja bevonni. Visszautasítja, őt csak a gyógyítással kapcsolatos klónozás érdekli.

Már több mint egy éve él együtt a motoros nővel, (Nastassja Kinski – Tess; Párizs, Texas; Amerikai rapszódia) és majdnem azóta kísérleteznek, hogy gyerekük szülessen, sikertelenül. A főorvos megoldást ajánl.

Manon, a kislány megszólalásig hasonlít anyjára. És a főorvos átlagon felüli figyelmet fordít az egészségére. Thomas is tud valamit, amit az anyának még nem mondtak el. Mi a titok? Miért hasonlít annyira a kislány az anyjára? Miért a sok vizsgálat? Miért, miért, miért…?

Három igen becsületes ember egy negyediket keres lakótársnak. Hosszas keresgélés
után Hugót választják, akin úgy tűnik semmi kifogásolni való nincs. Két
nap elteltével azonban holtan találnak rá a szobájában.

A baj akkor kezdődik, amikor úgy döntenek, nem értesítik a rendőrséget, hanem
a Hugónál talált nagy táska pénzt elteszik, abban a reményben, hogy úgysem
keresi senki.

Ráadásul a holttesttől is meg kell szabadulniuk!

IRA-terroristák elrabolnak egy brit katonát (Forest Whitaker) Észak-Írországban. A rabság halálfélelemmel teli óráiban a férfi megnyílik az ellensége előtt, és beszél az életéről, a szerelméről. Jól tudja, hogy a percei meg vannak számlálva, ezért arra kéri az egyik fogvatartóját, Fergust (Stephen Rea), hogy keresse fel Londonban élő barátnőjét (Jaye Davidson) a nevében.

Neil Jordan író-rendező lebilincselő romantikus thrillerjét Oscar®-díjjal jutalmazták a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriájában, és további öt Oscar®-díjra jelölték. Nem véletlenül. A film bővelkedik meghökkentő fordulatokban és megrázó pillanatokban, amelyek hatása alól nem tudjuk kivonni magunkat.

Jack Mabryt (Robert De Niro – Csak egy kis pánik, Apádra ütök, Copland), a feltételes szabadlábra helyezéseket intéző tisztet néhány héten belül nyugdíjazzák. Minden ügyét le szeretné zárni, így kerül elé Gerald „Stone” Creeson (Edward Norton – A hihetetlen Hulk, A vörös sárkány, Harcosok klubja), a gyújtogató aktája is. Stone saját nagyszüleit gyilkolta meg, és ez az egy esélye van arra, hogy bebizonyítsa: megváltozott. Szabadulása érdekében megkísérli befolyásolni Mabryt. Ötlete, hogy felesége (Milla Jovovich – Az ötödik elem, A kaptár, A millió dolláros hotel) elképesztő báját és készségességét használja fel az öregúrnál, mindannyiuk életét megváltoztatja. A törvény emberét és a törvényen kívüli börtöntölteléket elválasztó határ hajszálvékonnyá válik...

Tim Burton és Johnny Depp: a legendás rendező és kedvenc színésze újra együtt. Öt kiváló film - köztük az Ollókezű Edward és a Charlie és a csokigyár - után most egy hajmeresztően tökéletes thrillerrel jelentkeznek, amely Stephen Sondheim viharos sikerű színpadi műve alapján készült.

A 19. századi Londonban játszódó történet egy bosszú- és vérszomjas borbélyról szól, és minden megtalálható benne, ami a félelmetesen jó szórakozáshoz kell: vér, rejtély, románc, humor, ámulatba ejtő zenés számok és lenyűgöző látvány. Sweeney társát és áldozatait Helena Bonham Carter, Alan Rickman és Sacha Baron Cohen alakítják hátborzongató hitelességgel.

Borbélyt keres? Egy igazi profit? Sweeney-nél biztos kezekben lesz...

Tim Burton és Johnny Depp: a legendás rendező és kedvenc színésze újra együtt. Öt kiváló film - köztük az Ollókezű Edward és a Charlie és a csokigyár - után most egy hajmeresztően tökéletes thrillerrel jelentkeznek, amely Stephen Sondheim viharos sikerű színpadi műve alapján készült.

A 19. századi Londonban játszódó történet egy bosszú- és vérszomjas borbélyról szól, és minden megtalálható benne, ami a félelmetesen jó szórakozáshoz kell: vér, rejtély, románc, humor, ámulatba ejtő zenés számok és lenyűgöző látvány. Sweeney társát és áldozatait Helena Bonham Carter, Alan Rickman és Sacha Baron Cohen alakítják hátborzongató hitelességgel.

Borbélyt keres? Egy igazi profit? Sweeney-nél biztos kezekben lesz...

A Kramer kontra Kramer és a Senki bolondja Oscar-díjas
rendezője, Robert Benton legújabb alkotása, a Szégyenfolt a Pulitzer-díjas
író, Philip Roth azonos című bestseller regénye alapján készült. A film
főszerepeit Oscar-díjas színészek, Anthony Hopkins és Nicole Kidman,
továbbá az egyaránt Oscar-jelölt Gary Sinise és Ed Harris játsszák.

A Szégyenfolt az 1945 előtti Amerika mélységesen megosztott társadalmában
játszódik. Coleman Silk történetét mondja el, egy ember történetét,
aki egész életében hazugságban élt, mert azt hitte, így szabaddá válhat.

Az ígéretes egyetemi hallgató, az elsőrangú zsidó entellektüel, a fiatal Coleman
első szerelme, Steena egész lényét valósággal összeroppantja, mikor szembesül
egy hatalmas titokkal, Coleman valós származásával.

Sok-sok évvel később, a tekintélyes professzor és példás férj, az immár idősödő
Coleman karrierjét hamis vádak döntik romba. Most, amikor botrányos viszonyt
kezd a titokzatos Faunia-val, a nála sokkal fiatalabb takarítónővel,
aki mind szexuálisan, mind érzelmileg felébreszt valamit a férfiban, valamit,
ami feltartóztathatatlanul ragadja magával, mintha álomból ébredne.

Az újra feltámadt szenvedély azonban veszélyt is hordoz, Faunia volt
férje személyében.

Silk már régóta hazugságok sűrű fátyla mögött rejtőzik. Most azzal a
parancsoló kényszerrel szembesül, hogy felfedje valódi személyazonosságát, mielőtt
még túl késő.

Hírességek önéletrajzainak formába öntésére szakosodott szellemírót (Ewan McGregor) kérnek fel, hogy fejezze be a brit exminiszterelnök, Adam Lang (Pierce Brosnan) emlékiratait, miután az eredetileg a könyvön dolgozó elôdje rejtélyes körülmények között elhalálozik. Alighogy belekezd a munkába, az író rögtön politikai és szexuális intrikák szövevényes hálójában találja magát: Langet háborús bűncselekményekkel vádolják, a politikus felesége pedig zavarba ejtő és egyre inkább félreérhetetlen módon közeledik hozzá.

Mindeközben munkája során egyre mélyebbre ás a politikus múltjában és olyan döbbenetes titkokra derít fényt, hogy az ő élete is veszélybe kerül. Robert Harris sikerkönyvéből Roman Polanski (A zongorista) készített sokkolóan izgalmas thrillert.

Sok olaj egyenlő sok pénzzel. Nagyon sok pénzzel. És ez a tény korrupciót szül az egész világon, Washingtontól a Közel-Keletig, mindenhol. A csábításnak iparmágnások, olajhercegek, kémek, politikusok és terroristák egyaránt áldozatul esnek, s ezzel egy végzetes sakk-matt játék veszi kezdetét.

Az alakításáért Oscar-díjjal és Arany Glóbusz-díjjal kitüntetett George Clooney valamint Matt Damon és Jeffrey Wright a főszereplői ennek a pörgő tempójú, agyafúrt thrillernek, melyet a Traffic Oscar-díjas írója, Stephen Gaghan írt és rendezett. A Sziriana már az első jelenetétől kezdve magával ragadja a nézőt, és lehengerlő intenzitása a film végéig fogva tartja. Hogy mi az olaj ára? Erre kapunk választ ebben a filmben „amely elvezet minket a világ legtűzveszélyesebb pontjaira, bepillantást enged a legnagyobb összeesküvések hátterébe és megismertet a legveszélyesebb emberekkel” (Richard Corliss, Time).

A terrorizmus ma már nem elszigetelt jelenség. Olyan veszély, mely bárhol, bármikor valósággá válhat. Nincs ellene védelem. A világ legerősebb országa, a világ leggazdagabb városa is áldozatául eshet.

Először csak egy játékbomba fröcsköli be kék festékkel egy New York-i busz utasait. A következő, utasokkal zsúfolt busz viszont már valóban a levegőbe repül. Azután egy elegáns színház nézőit tizedeli meg egy pokolgép. Majd egy iskola következik, és egy öngyilkos merénylő az FBI központját is földig rombolja.

Az FBI terroristaellenes egységének vezetője minden emberével a láthatatlan ellenséget igyekszik megtalálni - a CIA egy szakértője segítségével. Ám, ahogy a városban újabb és újabb bombák robbannak, a hadsereg egyik parancsnoka megelégeli a nyomozás lassúságát, és saját kezébe veszi az ügyet. Kihirdetik a szükségállapotot, és New York utcáit tankok és katonák lepik el. Amerika szívében totális háború kezdődik…

Lehet-e hős két ámokfutó sorozatgyilkosból? Ha a közönség
úgy akarja, a média szentté avatja őket.

Mickey és Mallory a szerelmespár Amerika útjait
járja, nyomukat holttestek mutatják. Ok nélkül, puszta felindulásból, vagy csak
saját örömükre ölnek és élvezik, hogy a lapok a címlapon számolnak be legújabb
rémtetteikről. Persze az ámokfutásnak egyszer vége szakad és elkapják őket.

Az ítélet nem lehet kétséges: halál. A siralomház előtt azonban
még egy utolsó tévéfellépés vár rájuk: egy szenzációhajhász riporter élő műsorban
szeretne beszélgetni a két kegyetlen gyilkossal. A riport alatt börtönlázadás
tör ki - Mickey és Mallory túszul ejtve a riportert, legyilkolva
a börtönőröket kiszabadul és újra elszabadul...

Oliver Stone egyik legnagyobb visszhangot kiváltó műve
forradalmi vágástechnikával (több vágás található a filmben, mint három átlagos
hollywoodi akciófilmben összesen) rántja le a leplet a fogyasztói társadalom
visszásságairól. Sokan úgy látják, Stone ezúttal túl messzire ment, és filmje
inkább az erőszak dicshimnuszaként fogható fel - amit a rendező természetesen
visszautasít.

Lehet-e hős két ámokfutó sorozatgyilkosból? Ha a közönség
úgy akarja, a média szentté avatja őket.

Mickey és Mallory a szerelmespár Amerika útjait
járja, nyomukat holttestek mutatják. Ok nélkül, puszta felindulásból, vagy csak
saját örömükre ölnek és élvezik, hogy a lapok a címlapon számolnak be legújabb
rémtetteikről. Persze az ámokfutásnak egyszer vége szakad és elkapják őket.

Az ítélet nem lehet kétséges: halál. A siralomház előtt azonban
még egy utolsó tévéfellépés vár rájuk: egy szenzációhajhász riporter élő műsorban
szeretne beszélgetni a két kegyetlen gyilkossal. A riport alatt börtönlázadás
tör ki - Mickey és Mallory túszul ejtve a riportert, legyilkolva
a börtönőröket kiszabadul és újra elszabadul...

Oliver Stone egyik legnagyobb visszhangot kiváltó műve
forradalmi vágástechnikával (több vágás található a filmben, mint három átlagos
hollywoodi akciófilmben összesen) rántja le a leplet a fogyasztói társadalom
visszásságairól. Sokan úgy látják, Stone ezúttal túl messzire ment, és filmje
inkább az erőszak dicshimnuszaként fogható fel - amit a rendező természetesen
visszautasít.

A nagy életművész Tom Ripleyt 1958-ban egy dúsgazdag New York-i hajóépítő azzal a feladattal bízza meg, hogy utazzon Olaszországba, és hozza vissza Amerikába fiát, Dickiet, mert Európában túlságosan nagy lábon él, és pazarolja a családi örökséget. Tom kitűnően tud hazudni, remekül ért az aláírások hamisításához, ráadásul szívesen bújik mások bőrébe, úgyhogy könnyedén Dickie bizalmába férkőzik. Valósággal beleszeret a célszemélybe, legfőképpen azonban a fiú pazarló életstílusa kápráztatja el. Addig nincs is semmi baj, amíg Dickie nem akar megszabadulni Tomtól. A hirtelen jött amerikai barátot ugyanis nem olyan könnyű lerázni