krimi / dráma

1981 közepén kegyetlen gyilkosság döbbenti meg Los Angelest. A város egyik
legelőkelőbb negyedében, a Wonderland Avenue-n négy embert holtan találnak egy
szörnyű gyilkosság következményeként. Az elkövetés brutalitása miatt egyébként
is sokkoló bűntett még nagyobb megdöbbenést vált ki, amikor a rendőrség gyanúsítottként
John Holmest, a híres pornószínészt nevezi meg.

Az egykori pornócsillag hanyatlásának útvesztőiben helyi drogkereskedőkkel
kerül baráti viszonyba, és a wonderland-i házban, a drogtanyán tartanak véget
nem érő partikat. A pénzre és drogra éhes wonderland-i banda markában vergődő
Holmes hamarosan nyakig találja magát a bajban.

Két volt idegenlégiós furcsa körülmények között egy páncélteremben találkozik újra. Egyikük egy baráti ígéretnek eleget téve néhány fontos iratot akar visszacsempészni az egyik széfbe, míg volt bajtársa a széf kirablását tervezi.

Miután rájönnek, hogy kettejük célja homlokegyenest eltér egymástól, vita tör ki közöttük, de hamar rájönnek, hogy a széfet csak együttes erővel tudják kinyitni, ezért inkább összefognak. Ám amikor végre bejutnak a terembe, kiderül, hogy azt az orruk előtt már valaki kiürítette, ráadásul az egyik őr hullája "fogadja" őket odabent.

Rose teljhatalmú matrónaként uralkodik udvarháza, férje és gyerekei fölött a francia Jurában.

Egy napon brutális késszúrásokkal meggyilkolt, ismeretlen fiatal lány holttestét találják meg a birtok területén. Elkeseredett harc alakul ki az ügy kiderítésére Párizsból érkezett Larcher vizsgálóbíró és Rose között, aki megpróbálja védeni gyanúba keveredett családját.

Rob Reiner (Tortúra, Harry és Sally) a rendezője ennek a drámai, feszültségtől vibráló filmnek, amelynek meggyőző erejéről a sziporkázó Tom Cruise, a villámló tekintetű Jack Nicholson és a harcias Demi Moore gondoskodnak.
Daniel Kaffee (Tom Cruise – Tágra zárt szemek, Mission Impossible filmek) ügyvéd a haditengerészetnél, de a tárgyalóterem padlóját még nem érintette a lába. Lustasága miatt az alkut részesíti előnyben a tárgyalásos megoldással szemben. Az ügy, amivel most szembe kell néznie azonban különleges eset, amely alapjaiban változtatja meg hozzáállását.

Két tengerészt társuk, Santiago közlegény megölésével vádolnak. Kaffee és Galloway (Demi Moore – G.I. Jane) rájönnek, hogy a szálakat felsőbb szintről mozgatják, a legfőbb bábmester pedig Jessep ezredes (Jack Nicholson – Lesz ez még így se!). A halott fiú egykori elöljárójára látszólag segíti a nyomozást, de keménysége valójában szinte megközelíthetetlenné teszi mind őt, mind pedig az igazságot...

Extrák

- Előzetesek

- Werkfilm

- Dokumentumfilm: "Code of Conduct"

- A színműtől a filmig

- Audiókommentár

- Filmográfiák

Az USA tengerészgyalogosai saját szabályaik szerint élnek: ha száz közlegényből egy rosszul végzi feladatát, előfordul, hogy az egész század bűnhődik miatta. Nem csoda, ha hallgatólagosan elfogadott az úgynevezett „rendszabályozás“, vagyis a különc közlegény rendre oktatása, saját társai által.

Egy fiatal tengerészgyalogos állandóan kilóg a sorból. Futásnál lemarad, nem teljesíti az előírt szintet. Egy napon holtan találják a fiút a szobájában és felmerül a gyanú, hogy egy túl „jól“ sikerült rendszabályozás áldozata lett.

A fegyveres testület két fiatal jogásza kezd nyomozni az ügyben és hamarosan komoly ellenfélre bukkannak: a halott fiú egykori elöljárójára, egy ezredesre, aki látszólag segíti a nyomozást, de határozott keménysége valójában szinte megközelíthetetlenné teszi mind őt, mind pedig az igazságot…

Charles Dunand védőügyvéd még sosem veszített pert. Legutóbbi védencét, a brutális kettős gyilkossággal vádolt Frédéric Chapelin-Tourvelt felmentette a bíróság, pedig minden bizonyíték és tanúvallomás ellene szólt. Az ügyvédet, aki egészen az ítélet kihirdetéséig szilárdan hitt védence ártatlanságában, a tárgyalás után szörnyű kétségek kezdik gyötörni. Még aznap éjszaka találkozik a fiúval és egyetlen éjszaka alatt, megoldódik a rejtély...

Charles Dunand védőügyvéd még sosem veszített pert. Legutóbbi védencét, a brutális kettős gyilkossággal vádolt Frédéric Chapelin-Tourvelt felmentette a bíróság, pedig minden bizonyíték és tanúvallomás ellene szólt. Az ügyvédet, aki egészen az ítélet kihirdetéséig szilárdan hitt védence ártatlanságában, a tárgyalás után szörnyű kétségek kezdik gyötörni. Még aznap éjszaka találkozik a fiúval és egyetlen éjszaka alatt, megoldódik a rejtély...

Egy rendőrfelügyelő vallomása az államügyésznek:

A milliárdos összegeket megmozgató korrupció révén emelkedő épületkolosszusok pilléreibe versenytársak, tanúk holttestei vannak bebetonozva, ám a rendőrség tehetetlen.
Ekkor Bonavia rendőrkapitány kétségbeesett lépésre szánja el magát: a maffia saját módszereivel próbál meg eredményt elérni, ugyanis elhatározza, hogy végez Lomunno maffiavezérrel...

Szalamandra, A:

Egy olasz rendőr egy gyilkosságsorozat ügyében nyomoz, amiben a felsőbb körök több vezetője is érintett. A gyilkos minden kivégzésnél ott hagy egy szalamandráról készült rajzot.
A rendőr arra kezd gyanakodni, hogy a gyilkosságok egy, a kormány elleni puccs előkészületeihez kapcsolódnak.

A tévé tette híressé, de a legnagyobb sikereit a képernyőn kívül alkotta. Az EGY VESZEDELMES ELME VALLOMÁSAI egy legendás showman kettős életének története, aki nappal tévéproducer volt, éjszaka a CIA bérgyilkosa.

A fiatal, energikus Chuck Barris, aki az egyre növekvő tévés iparágban a csúcsra kerül, egyszer csak azon kapja magát, hogy egy rejtélyes alak követi, majd elcsábítja őt a CIA ügynökök titkos és veszélyes világába.

Miközben Barris olyan leleményes és népszerű vetélkedők dinamikus producereként szerez nevet, mint Az ifjú pár játék vagy a Gong Show, rendszeresen merényleteket hajt végre az Egyesült Államok kormányának megbízásából.

Ahogy a nézettsége emelkedik, Barris belevonja műsorait titkos életébe: "Az ifjú pár játék" nyertes szerelmesei a "mesés Helsinkibe" és a "romantikus Nyugat-Berlinbe" utazhatnak - ami nem éppen Párizs, viszont remek álcát nyújt a párokat gardírozó Barrisnak titkos küldetéseihez.

Miközben Barris sütkérezik e két világ - a szórakoztatás és a kémkedés - káprázatában, az élete lassan fenekestül felfordul. Vergődik két nő között: az egyik szereti őt, a másikat viszont ő találta ki. A közvélemény azzal vádolja, hogy szennyezi a légkört… miközben egy áruló ügynök őt szemeli ki célpontnak.

Barrisnak vissza kell szereznie az életét. Mindkettőt.

A rendezőként bemutatkozó George Clooney a kétszeres Oscar-jelölt és sokszoros díjnyertes Charlie Kaufman (A John Malkovich menet, Adaptáció) bravúros forgatókönyvét vitte vászonra, a legendás Chuck Barris szerepében pedig Sam Rockwell (Holdfényszelence, Gyepkutyák, A halálsoron) alakít káprázatosat.

John Kelso fiatal író egy New York-i magazin megbízásából érkezik Savannah-ba, hogy cikket írjon egy fényes karácsonyi ünnepségről. Az estélyt évről évre Jim Williams, rendezi, és úgy tűnik, Kelsónak rutinmunka lesz az egész.
Sajnos azonban nincs szerencséje. Az előkelő karácsonyünnepet követően Jim Williamset gyilkosság vádjával letartóztatják. A régiségkereskedő önvédelemre hivatkozik: azt állítja, hogy élettársa, a hevességéről és kiszámíthatatlan viselkedéséről hírhedt Billy Hanson az életére tört. John Kelso tudósítása könyvvé terebélyesedik a megdöbbentő perről, melyet azonban korántsem szemlél olyan közömbös távolságból, mint remélte.
Ezt a cseppet sem hétköznapi thrillert Hollywood egyik élő legendája, Clint Eastwood (Államérdek, A szív hídjai, Célkeresztben, Nincs bocsánat) rendezte. A főbb szerepekben olyan sztárokkal találkozunk, mint John Cusack (Otthon, véres otthon, Con Air - A fegyencjárat), vagy Kevin Spacey (Nincs alku, Közönséges bűnözők, Ha ölni kell, Hetedik, Vírus)!

Az amerikai álom elérhetetlen távolságba került Lou Bloom (Jake Gyllenhaal) generációja számára. A munkanélküliség, nagyratörő célok és az elkeseredett próbálkozás olyan útra sodorja a férfit, ami a mélybe vezet. Minden éjjel, míg a város az igazak álmát alussza, véres sztorikra éhes mini stábok, gyors kocsikkal, kamerákkal és harsogó rendőrségi rádiókkal felszerelve portyáznak a terpeszkedő Los Angeles szennyes utcáin. Lou megmámorosodik a nagy pénzzel kecsegtető lehetőségtől és gátlástalanul gázol át mindenen és mindenkin a sötétben.

Harry Fabian és kedvese egy furcsa páros. A férfi kisstílű ügyvéd a nő egyszerű pincérnő. Harry, miután ismét pert veszít egy boxmenedzser ellen, rájön, milyen hatalmas pénz rejlik a bajnoki mérkőzésekben, ezért elhatározza, hogy az ellensége pályáján, a boksz világában áll bosszút vereségéért.

Mivel semmit nem tud az ökölvívásról, a sikere érdekében épp az ellensége testvérét hívja segítségül. Azonban hamarosan kicsúszik a kezéből az irányítás, így ismét a Bíróságon találja magát, ám ezúttal a vádlottak padján. Vajon elég lesz az ügyvédi múltja ahhoz, hogy megvédje magát?

Dave Robicheaux (az Oscar -díjas Tommy Lee Jones) nyomozó kegyetlen sorozatgyilkost üldöz. Éppen hazafelé tart a legutolsó gyilkosság színhelyéről, mikor összeakad egy híres hollywoodi sztárral, Elrod Sykes-szal (Peter Sarsgaard – Légcsavar, A fiúk nem sírnak). Sykes éppen abban a louisianai kisvárosban forgatja új filmjét, hol a nyomozó is lakik. Dave meghallgatja a férfi történetét, mely szerint egy holttestet látott a közeli mocsárban – egy láncra vert fekete férfi oszló tetemét.

Dave-nek felrémlik egy múltbéli, hasonló eset, úgy gondolja, kapcsolat van közöttük, s ha rájön a miértre, közel kerül a gyilkoshoz is. Ám e közelség veszélyes, a bomlott elméjű gyilkos legújabb kiszemeltje Dave családjából való.

A sötét komédia egy nyugalmasnak tűnő amerikai elővárosban játszódik, ahol egy szép napon Dean megtalálja barátja, Troy holttestét. Szüleinek nem szól, mert pontosan tudja, hogy nem törődnének vele, mert mint mindenki ebben a városban, csak a saját problémáikkal vannak elfoglalva.

Ami talán azzal is összefügghet, hogy szinte az egész város kábítószerfüggő. Igazán kínossá akkor válik a helyzet, mikor Dean-re rászállnak a helyi drogdílerek, és elrabolják a testvérét…

A film az Amerikai szépség és a Született feleségek miliőjébe kalauzolja nézőjét. Finoman egyensúlyozik a szatíra és a komoly dráma között: az eredmény egy realisztikus, ámde pörgős és humoros film.

Alex Holbecket, aki az NDK-ból szökött Párizsba, megbízza a CIA, hogy keresse meg azt az öt szovjet disszidenst, akiket a KGB legjobb fejvadászai üldöznek. Holbeck Kelet-Berlinben kezd nyomozni, de kis híján maga is lebukik.

Lou Ford, a jóképű texas-i kisvárosi sheriff helyettes éli az unalmas hétköznapi életét. Szép felesége várja otthon és megbecsült tagja a közösségnek. Egészen addig, amíg fel nem bukkan egy prosti, akit neki kellene kiutasítani a városból. Találkozásuk mindent megváltoztat. Gyilkosságok sorozata veszi kezdetét... a gyanú Lou-ra terelődik és lassan kifogy a hazugságokból...

Gyilkos csókja, A:

„Vigyázzon, hová lép” – figyelmezteti a tábla Stanley Kubrick hőseit első (hivatalosan bemutatott) nagyjátékfilmjében, emlékeztetve őket, hogy csupán figurák egy Manhattan-méretű sakktáblán, ahol minden lépésüket szigorú szabályok határozzák meg és bármelyik pillanatban leüthetik őket. A klasszikus film noirból ismerős lecsúszott bokszoló egy vesztes mérkőzés után megmenti erőszakos főnökétől a szemben lakó táncosnőt, majd a közösen eltöltött éjszaka után együtt próbálnak kilépni életük kényszerpályájáról.
A mindössze 26 éves Kubrick érett mesterműveihez hasonló vizuális precizitással ötvözi a korabeli sajtófotók szikár, nyers realizmusát az 50-es évek amerikai bűnfilmjeinek látványos noir-stílusával. Szimmetriákra, párhuzamokra épített matematikai szerkezete kifejezően jeleníti meg a modern nagy-városi élet mechanikus rendjébe szorított egyéniség kiszolgáltatottságát.

Gyilkosság, A:

„A gengszter és a művész egykutya az emberek szemében” – hangzik el Stanley Kubrick első hollywoodi filmjében, aki ezzel a rafinált rablástörténettel bizonyíthatta be rátermettségét a filmgyártás (al)világában. A Los Angeles-i lóversenypálya pénztárát merész akcióval kirámoló bűnöző, válogatott szakember-gárdája élén, korábban példátlan bűntettet hajt végre – ám hiába a hajszálpontosan kidolgozott terv és a profi munkatársak, a könyörtelen véletlenek és kiszámíthatatlan szenvedélyek ezúttal is keményebb ellenfélnek bizonyulnak minden hatóságnál. A cselekményvezetésében, karakterrajzaiban és látásmódjában csupán a gengszter-noir klasszikusaihoz (Kísért a múlt, Gyilkosok) fogható A gyilkosság az 50-es évek egyik legkiválóbb bűnügyi filmje, amelynek forgatókönyvét a korszak első számú krimi írója, Jim Thompson (Svindlerek, A gyilkos bennem) jegyzi. Egyszerre örökérvényű műfaji remekmű és különösen erőteljes művészi önvallomás: a Gyilkosság helye ott van a Keresztapa, a Bonnie és Clyde és a Szemtől szemben mellett a szerzői gengszterfilmek piedesztálján.

Dicsőség ösvényei, A:

„A dicsőség ösvénye a sírba vezet” – Thomas Gray híres verssora a háborúk egyik legfőbb veszélyét jelentő becsvágyról saját pályáján is intő tanulságként szolgált a fiatal Stanley Kubricknak, aki saját gyártású film noirjai után (A gyilkos csókja, A gyilkosság) máris egy hollywoodi filmcég megbízásában forgathatta le komoly költségvetésből és nemzetközi sztárokkal (Kirk Douglas, Adolphe Menjou) első nagy sikerű művét. A film alapjául szolgáló regényt gyermekkori olvasmányai közül választotta: főhőse egy védőügyvédből lett francia ezredes, aki az első világháború lövészárkainak poklában úgy dönt, visszatér eredeti szakmájához és egy hadbírósági tárgyaláson vállalja három katonája védelmét, akiket egy reménytelen támadás kudarcát követően feletteseik gyávaság vádjával kívánnak kivégző-osztag elé állítani – hogy példát statuáljanak a valódi bűnös felelősségre vonása helyett.