western

A kegyetlen Gentry és bandája minden aljasságra képes, hogy megkaparintson egy farmot. Ted Hayden (John Wayne) éppen visszatér arra a vidékre, ahol gyermekkorában megölték apját, és elveszítette testvérét. Kegyetlen banditának adva ki magát beépül a Gentry-bandába, hogy megmentse az öreg farmert és a lányát. Tervét sikerül végrehajtania, s a kaland végére nem csak apja gyilkosát találja meg, hanem gyermekkorában elvesztett testvérét is…

John Scott (John Wayne), a kiváló rodeós éppen egy verseny után „veszi fel” a nyereményét a bankban társával, Kansas Charlie-val. Szerencsétlenségükre, távozásuk után néhány pillanattal rabolja ki és gyilkolja meg a banktisztviselőt egy Pete nevű bandita és társa. később Miután mindenki azt hiszi, hogy ők a gyilkosok, Scotték menekülőre fogják a dolgot, s amilyen gyorsan csak tudnak, távoznak a vidékről, követve Pete-et egy másik városba. Mindketten inkognitóban érkeznek meg, ám Pete hamarosan bevádolja őket a seriffnél. A két cimbora hamarosan börtönben találja magát rablás és gyilkosság vádjával. A kényszerű raboskodás nem tart sokáig. Csakhamar kiszabadulnak és Pete nyomába erednek…

A Karl May világhírű regényéből készült Winnetou-trilógia első részében ismerkedik meg a két főhős, az apacsok főnökének fia, Winnetou és egy vasútépítő társaság mérnöke, Old Shatterhand.

Amikor a fiatal indián rájön, hogy a fehérek megszegték a velük kötött megállapodást, és a síneket az apacsok földjén vezetik át, először megpróbálja békésen rendezni a területvitát. Kiderül azonban, hogy nem a vasúttársaság a hibás, hanem annak egyik helyi vezetője, aki nem másra pályázik, mint az apacsok aranyára.

Mikor megölik az indiánok fehár tanítóját, Winnetou bosszút esküszik. Old Shatterhand kezdettől tudja, mi áll a háború hátterbében, de csak nagy nehezen képes Winnetou bizalmát elnyerni, hogy együtt folytathassák a harcot.

Winnetou, az apacs törzs főnöke az indiánok és a sápadt arcúak közötti örök béke megteremtésén fáradozik, Old Shatterland pedig az olaj után kutató kapzsi fehérekkel száll szembe. Az amerikai hadsereg szüntelenül beavatkozik az indiánok és a fehérek harcába. Winnetou, amikor rádöbben, hogy szerelme, az Assiboin főnök lánya, Ribana egy fehér férfit szeret, úgy dönt, hogy lemond róla a béke érdekében.

Winnetou és Old Firehand egy mexikói határvárosba tartanak, hogy megkeressék a bűnösöket, akik megtámadták az apacsokat. Kiderül, hogy a helybéliek ugyanattól a bandától szenvednek. Elfogják a bandavezér öccsét, így akarják a városba csalni az ellenséget. Néhány rettegő mexikói megpróbálja megszöktetni a férfit a békesség reményében, ám menekülés közben véletlenül lelövik. A banditák bosszúja immár elkerülhetetlen, ezért Winnetou és Old Firehand megszervezi a város védelmét.

Ugorjunk vissza az őslakó amerikaiak megtizedelésének sötét időszakába…

Winnetou, a Mescalero apacsok főnöke. Napoleon Charbonneau francia fényképész hozta Winnetounak, azt az ifjú indiánt, akit a Winnetouval küzdő sápadt arcú ölt meg, és akitől most ő is megsebesül. Szerencsére „vértestvére” megmenti és elviszi egy Paiute törzshöz, akik vendégül látják.

Alig, hogy meggyógyul, mikor egy ifjú komancs megtámadja, és megpróbálja ellopni a lovát. Egy rövid küzdelmet követően, a Mescalero szárnyai, alá veszi fiatal ellenfelét, és hamarosan mentorává és lelki vezetővé válik. Hasonló szerepet vállal ezzel, mint amilyet korábban az ő pótapja, Öreg Medve vállalt vele. Öreg Medvét brutálisan, saját népe szeme láttára ölték meg.