western

A fehér telepes család mély titkot őriz. Fogadott lányuk, Rachel (Audrey Hepburn) indián származású, a kiowák elleni támadás során rabolták el csecsemőként, szüleit pedig megölték. A kisvárosban felbukkan egy idegen, és feltárja a titkot. Ekkor elszabadulnak az indulatok, a rasszizmus féktelen kegyetlenkedésekbe fordul. Ám az indiánok is visszakövetelik maguknak az elveszett gyermeket. Megindul a harc Rachelért… John Huston (A máltai sólyom, Kallódó emberek, Moby Dick, A Prizzik becsülete) rendezője westernjében a gyönyörű Audrey Hepburn és Burt Lancaster felejthetetlen alakítást nyújt!

Pauley város határában két lovas megtámad egy indián nőt: megerőszakolják, majd megölik a szerencsétlen asszonyt. Az áldozat férje nem más, mint Matt Morgan, a város rendőrbírója, aki a gyilkosság helyszínén egy díszes nyerget talál, rajta a C.B. monogrammal. Azt is tudja, hogy az egyik elkövető arcát a felesége egy ostorral megsebezte. Ezen a két nyomon indul el, hogy felkutassa a gyilkosokat és bíróság elé állítsa őket.
Hamarosan kiderül, hogy a nyereg tulajdonosa nem más, mint a közeli Gun Hill jómódú farmerje, Craig Belden, Morgan régi barátja. A rendőrbíró biztos abban, hogy Beldennek nem lehet köze a szörnyű gyilkossághoz. A férfi elismeri, hogy a nyereg az övé, de azt állítja, hogy a végzetes napon fia, Rick lovagolt ki egy barátjával együtt, és útonállók elkötötték a lovaikat. Belden arról próbálja meggyőzni Morgant és talán önmagát is, hogy a gyilkosok minden bizonnyal a lótolvajok voltak, de amikor Morgan megemlíti, hogy az egyik elkövetőt megsebezte az áldozat, mindketten tudják az igazságot: a fiúk követték el a szörnyű tettet…

Rengeteg marha. Kemény vadnyugati figurák. Köztük a legszimpatikusabb Mclintock, aki igazságos, jószívű, végeláthatatlan legelők birtokosa, de whisky-mániás különc. Körülötte a vidéki létet lenéző, rakoncátlan neje, csinos leánya repdes, valamint bumfordi farmerek és telepesek sokasága nyüzsög. Pofonok csattannak, sárfürdőn nevethetünk, s néha feltűnnek a rezervátumba kerítettség ellen tiltakozó indiánok is. Két puskalövés közt pedig szerelmi szálak szövődnek és szakadnak. Könnyed szórakozást ígér e film. Dőljenek hátra, kalapjukat pedig dobják a szélkakasra!

1870, Észak-Amerika, az aranyláz kora. A fehérek minél több földet próbálnak megkaparintani, csak hogy kielégítsék kapzsiságukat, ezért a kormány rendelete szerint a rézbőrűeknek az év végéig rezervátumba kell vonulniuk. Azonban a dakota Tokei-ihto törzsével együtt bátran ellenáll és felveszi a harcot a fehérek mohóságával. Személyes bosszú is fűti a fiatal indián szívét: apját megölte a kettős játékot űző Vörös Róka nevű sápadtarcú. Tokei-ihtot törzse elküldi tárgyalni a hosszú késekhez, ám a fehérek tőrbe csalják, láncra verik, míg törzsének lakóit rezervátumba viszik. Ott azonban az ígért termőföld helyett kövek és halál fogadja őket. Tokei-ihtora népe megmentésének nehéz feladata vár.

A legendás Henry Fonda ebben a klasszikus olasz spagetti
westernben egy köztiszteletben álló, a visszavonulást fontolgató békebírót alakít,
akit mindössze két dolog választ el attól, hogy felszálljon az első Európába
tartó hajóra, és öreg napjait a vadnyugatnak hátat fordítva, békés nyugalomban
töltse. Az egyik ok, amiért még nem indult el, hogy szeretné megtalálni bátyja
gyilkosait, a másik ok pedig egy furcsa, izgága fickó, aki csak Senkinek
hívja magát. Ő az egyetlen a környéken, aki gyorsabban rántja elő a koltját,
mint a békebíró.

Senki a szívén viseli az "öreg" sorsát.
Azt vallja, hogy a világ túl gyorsan változik, túl hamar elfogynak az igazi
hősök és a legendák. Senkinek feltett szándéka, hogy a békebíró ne csak
köztiszteletben álljon, hanem legyen ő is egyike a vadnyugat kevés legendáinak.
Arra próbálja rábeszélni, hogy mielőtt végleg leszáll a nyeregből, szálljon
szembe egyedül a környéket rettegésben tartó Vad Banda közel kétszáz
törvényenkívüli gengszterével. A békebíró nehezen áll kötélnek, de végül nem
kerülheti el a sorsát. Hőssé válik, de ahhoz, hogy legenda is legyen, meg kell
halnia...

William Munny törvényen kívüli bérgyilkos volt, de tizenegy éve szögre akasztotta fegyverét, és hátat fordított előző életének. Most azonban Schofield kölyök, a fejvadász, lovagias ügy megoldásához kéri a hajdani villámkezű segítségét. Két cowboyt kell eltenni láb alól, akik a közeli Big Whiskeyben összevagdalták egy prostituált arcát.

A seriff (Gene Hackman) néhány lóért futni hagyta a tetteseket. Munny tizenegy év után felcsatolja pisztolytáskáját, és elindul, hogy hosszas hányattatás után nemcsak a cowboyokon, de a saját hatalmába beleőrült, kegyetlen seriffen is elégtételt vegyen.

William Munny törvényen kívüli bérgyilkos volt, de tizenegy éve szögre akasztotta fegyverét, és hátat fordított előző életének. Most azonban Schofield kölyök, a fejvadász, lovagias ügy megoldásához kéri a hajdani villámkezű segítségét. Két cowboyt kell eltenni láb alól, akik a közeli Big Whiskeyben összevagdalták egy prostituált arcát.

A seriff (Gene Hackman) néhány lóért futni hagyta a tetteseket. Munny tizenegy év után felcsatolja pisztolytáskáját, és elindul, hogy hosszas hányattatás után nemcsak a cowboyokon, de a saját hatalmába beleőrült, kegyetlen seriffen is elégtételt vegyen.

A Nincs bocsánatban "minden megvan, ami a Westernhez kell" - így nyilatkozott a színész/rendező Clint Eastwood 4 Oscar-díjat® nyert alkotásáról.

Most a film 10. évfordulójára elkészült a film digitálisan felújított, duplalemezes extra változata.

A 2. extra lemez több dokumentumfilmet tartalmaz, melyek betekintést engednek a kulisszák mögé, bemutatják a film készítőit és szereplőit, és melyek által közelebb kerülhetnek a filmtörténet egyik főszereplőjéhez, Clint Eastwoodhoz.

A film William Munny csúfos történetét meséli el, aki másodszor is hátat fordított önmagának és újra az lett, ami volt - kegyetlen és hidegvérű gyilkos.

Extrák:
1. lemez:
Audiokommentár a filmkritikus és az Eastwood életrajzíró Richard
Schickel közreműködéséve
Előzetes
Alkotók filmográfiáj
A film díjai

2. lemez:
Eastwood Eastwoodról - dokumentumfilm
All on Accounta Pullin a Trigger - dokumentumfilm
Így készült a Nincs bocsánat
Eastwood, a sztár - dokumentumfilm
Egy epizód a Maverick c. sorozatból

A fehér telepesek a komancs indián törzs segítségével próbálják megakadályozni, hogy a békeszerződés megkötése után a legjobb legelők az ellenséges apacsok kezére kerülhessenek.

A megvesztegetett komancsok véres összecsapások árán nyomulnak előre az idegen területen, és azt a látszatot próbálják kelteni, hogy az apacsok nem tartották be a békeszerződésben foglaltakat.

A földekért mindenre képes teepesek terve megvalósulni látszik annak ellenére, hogy Old Shatterhand úgy dönt, Winnetou, az apacsok főnöke mellé áll és megkeresi az igazi bűnösöket. Amikor Old Shatterhandet foglyul ejti Bradley, az alattomos lovastiszt, Winnetou kiássa a csatabárdot.

A gonosz és kizsákmányoló floridai ültetvényes birtokáról egyre több fekete rabszolga szökik át a szeminola indiánok földjére, melyet a fehérek nem néznek jó szemmel. A törzs egyik vezére, Osceola megpróbálja megóvni népét a fehérek egyre agresszívabb támadásaitól.

Foglyul ejtett társa kiszabadítása közben véletlenül felgyullad az ültetvényes birtoka, ezzel kezdetét veszi a nagy leszámolás.

Lee Arnold, az amerikai szerencsevadász egy egész rakomány fegyvert szállít Pancho Ramireznek, aki a Pancho Villa által szervezett forradalom ellenlábasa.

Miközben Lee arra vár, hogy megkapja a pénzét, Villa emberei rátámadnak a falura, és foglyul ejtik őt. Mivel ellenségnek gondolják, halálra ítélik...

Régen barátok voltak, most esküdt ellenségek. Egyikük Billy, a kölyök (Kris Kristofferson), aki a törvények fölé helyezi magát. A másikuk maga a törvény: Pat Garrett seriff (James Coburn), aki valaha együtt rótta az utakat Billyvel.

Bob Dylan (aki egyben Billy segítőjét, Aliast játssza) borzongató zenéjével és a westernbálványok valóságos Ki kicsodájával Sam Peckinpah az egyik nagy vadnyugati legendát feldolgozó filmjét most végre úgy láthatjuk, ahogy azt a rendező elképzelte. Amióta a Pat Garrett és Billy, a kölyök elhagyta a vágószobát, a rendező jegyzetei és a munkatársak visszaemlékezései alapján, most először kerül olyan egyensúlyba az akció és a jellemábrázolás ahogy azt Peckinpah szerette volna. A különbség óriási, az egész mű új értelmet nyer!

Özvegy érkezik Amerikából egy mexikói városba egy fekete halottas kocsin, benne egy üres koporsóval. A férje gyilkosát keresi, hogy megölje őt majd a koporsóban visszavigye az Államokba. Csak egy legendában bízhat, Aguila létezésében.

De nem ő az egyetlen aki keresi ezt a férfit. A Mexikói Hadsereg ezredese szintén meg akarja találni őt, hogy Mexikóvárosban kivégeztesse.

Csak egy ember áll az útjukba, a helyi lelkész, de talán ő sem az, akinek látszik...

A vadnyugat legvadabb hajszája. Újabb foglyokat vezetnek megkötözve a rettegett yumai börtön poklába. A foglyok közt van John McKay, akit 10 évre ítéltek el önvédelemből elkövetett gyilkosságért. A menetből két embernek sikerül kereket oldania útközben: egy McCordy nevű fegyencnek és a gonosz Billy Bucklinnak, aki annyi bűnt követett el, hogy felsorolni is hosszú lenne és akit 99 évre ítéltek el. Nate Hutchinson seriff ezek után mindenképp Bucklin fejét akarja. Szabadságáért cserébe megbízza McKay-t a feladattal, és még fiával is hajlandó újra összehozni, akit ő nevelt, amióta apja a rács mögé került. Eközben Bucklin emberei sem tétlenkednek. Kirabolnak egy széfet, lelőnek két bányászt és kiszabadítanak egy veszedelmes gyilkost a börtönből. Hutch-nak és McKaynek is meg kell szerveznie saját bandáját, melyben McKay fia is helyt kap, aki hajlandó az életét kockáztatni rég nem látott apjáért. Nehéz dolguk lesz, mert Bucklin újabban a mexikói határvidéken élő lázadókkal szövetkezik egy független állam létrehozására, mely az ártatlanok vérére és lopott aranyra épül.

Howard Hawks, a western műfaj egyik legjeleseb képviselője volt, aki fél
évszázadon keresztül meghatározta a klasszikus műfaj irányvonalát azóta klasszikus
rendezéseivel. A Rio Lobo Hawks karrierjének utolsó filmje, amelyben
természetesen a western másik legendás alakja, számos Hawks film főszereplője,
John Wayne alakítja a főhőst!
Cord McNally az amerikai polgárháború tisztje nem felejt! Még a háború
alatt elraboltak csapatától egy rájuk bízott fontos aranyszállítmányt. Árulás
és aljas cselszövés tette lehetővé, hogy a gazemberek megkaparintsák a zsákmányt
- és ez a rajtaütés McNally egyik hűséges fiatal tisztjének életébe került!

A háború után McNally felkerekedik, hogy megtalálja és megbüntesse azokat,
akik felelősek a tiszt haláláért és az arany elrablásáért. Útja során egy kisváros,
Rio Lobo kelti fel az érdeklődését, ahol a helyi seriff nem más, mint
egy egykori törvényenkívüli szadista gazember, Hendricks, aki embereivel
terrorban tartja a város megfélemlített lakóit.

Lakik a városban egy titokzatos földbirtokos is, Ketcham, aki nem sokkal
a háború után bukkant fel itt kegyetlen zsoldosaival, akik sorra arra kényszerítik
Rio Lobo tisztességes lakóit, hogy adják el földjeiket Ketcham-nek.
McNally úgy dönt, egy darabig a városban marad és alaposan körmére néz
a kegyetlen seriffnek és a gátlástalan titokzatos földbirtokosnak…

A polgárháború véget ért, ám a bosszúszomjas Carver ezredes nem nyughat, míg nem teljesíti utolsó misszióját: bármi áron le kell vadásznia Gideont.
A kétszeres Oscar-díjas John Toll-lal a kamera mögött a Seraphim Falls – A múlt szökevénye „az a fajta grandiózus, lélegzetelállító akció-kalandfilm, amihez manapság csak igen ritkán van szerencsénk” (Pete Hammond – Maxim).

Egy európai arisztokratákból álló vadásztársaságnak, nyoma vész Új Mexikó kietlen, napégette pusztaságában, miután rátévednek egy apacs rezervátum területére.

Shalakot, a magányos vándort küldik a megmentésükre, aki kellő helyismerettel és tapasztalattal rendelkezi ezen a vidéken. Bár a csoport túlélő tagjai eleinte bizalmatlanul fogadják a titokzatos vándort, mégis rá kell bízzák magukat a férfira, hogy kimenekítse őket a forró helyzetekből: a dühödt indiánok lángoló nyílvesszeinek erdejéből, és a forró, veszélyekkel teli kősivatagból.