western

A legendás Henry Fonda ebben a klasszikus olasz spagetti
westernben egy köztiszteletben álló, a visszavonulást fontolgató békebírót alakít,
akit mindössze két dolog választ el attól, hogy felszálljon az első Európába
tartó hajóra, és öreg napjait a vadnyugatnak hátat fordítva, békés nyugalomban
töltse. Az egyik ok, amiért még nem indult el, hogy szeretné megtalálni bátyja
gyilkosait, a másik ok pedig egy furcsa, izgága fickó, aki csak Senkinek
hívja magát. Ő az egyetlen a környéken, aki gyorsabban rántja elő a koltját,
mint a békebíró.

Senki a szívén viseli az "öreg" sorsát.
Azt vallja, hogy a világ túl gyorsan változik, túl hamar elfogynak az igazi
hősök és a legendák. Senkinek feltett szándéka, hogy a békebíró ne csak
köztiszteletben álljon, hanem legyen ő is egyike a vadnyugat kevés legendáinak.
Arra próbálja rábeszélni, hogy mielőtt végleg leszáll a nyeregből, szálljon
szembe egyedül a környéket rettegésben tartó Vad Banda közel kétszáz
törvényenkívüli gengszterével. A békebíró nehezen áll kötélnek, de végül nem
kerülheti el a sorsát. Hőssé válik, de ahhoz, hogy legenda is legyen, meg kell
halnia...

William Munny törvényen kívüli bérgyilkos volt, de tizenegy éve szögre akasztotta fegyverét, és hátat fordított előző életének. Most azonban Schofield kölyök, a fejvadász, lovagias ügy megoldásához kéri a hajdani villámkezű segítségét. Két cowboyt kell eltenni láb alól, akik a közeli Big Whiskeyben összevagdalták egy prostituált arcát.

A seriff (Gene Hackman) néhány lóért futni hagyta a tetteseket. Munny tizenegy év után felcsatolja pisztolytáskáját, és elindul, hogy hosszas hányattatás után nemcsak a cowboyokon, de a saját hatalmába beleőrült, kegyetlen seriffen is elégtételt vegyen.

William Munny törvényen kívüli bérgyilkos volt, de tizenegy éve szögre akasztotta fegyverét, és hátat fordított előző életének. Most azonban Schofield kölyök, a fejvadász, lovagias ügy megoldásához kéri a hajdani villámkezű segítségét. Két cowboyt kell eltenni láb alól, akik a közeli Big Whiskeyben összevagdalták egy prostituált arcát.

A seriff (Gene Hackman) néhány lóért futni hagyta a tetteseket. Munny tizenegy év után felcsatolja pisztolytáskáját, és elindul, hogy hosszas hányattatás után nemcsak a cowboyokon, de a saját hatalmába beleőrült, kegyetlen seriffen is elégtételt vegyen.

A Nincs bocsánatban "minden megvan, ami a Westernhez kell" - így nyilatkozott a színész/rendező Clint Eastwood 4 Oscar-díjat® nyert alkotásáról.

Most a film 10. évfordulójára elkészült a film digitálisan felújított, duplalemezes extra változata.

A 2. extra lemez több dokumentumfilmet tartalmaz, melyek betekintést engednek a kulisszák mögé, bemutatják a film készítőit és szereplőit, és melyek által közelebb kerülhetnek a filmtörténet egyik főszereplőjéhez, Clint Eastwoodhoz.

A film William Munny csúfos történetét meséli el, aki másodszor is hátat fordított önmagának és újra az lett, ami volt - kegyetlen és hidegvérű gyilkos.

Extrák:
1. lemez:
Audiokommentár a filmkritikus és az Eastwood életrajzíró Richard
Schickel közreműködéséve
Előzetes
Alkotók filmográfiáj
A film díjai

2. lemez:
Eastwood Eastwoodról - dokumentumfilm
All on Accounta Pullin a Trigger - dokumentumfilm
Így készült a Nincs bocsánat
Eastwood, a sztár - dokumentumfilm
Egy epizód a Maverick c. sorozatból

A gonosz és kizsákmányoló floridai ültetvényes birtokáról egyre több fekete rabszolga szökik át a szeminola indiánok földjére, melyet a fehérek nem néznek jó szemmel. A törzs egyik vezére, Osceola megpróbálja megóvni népét a fehérek egyre agresszívabb támadásaitól.

Foglyul ejtett társa kiszabadítása közben véletlenül felgyullad az ültetvényes birtoka, ezzel kezdetét veszi a nagy leszámolás.

Lee Arnold, az amerikai szerencsevadász egy egész rakomány fegyvert szállít Pancho Ramireznek, aki a Pancho Villa által szervezett forradalom ellenlábasa.

Miközben Lee arra vár, hogy megkapja a pénzét, Villa emberei rátámadnak a falura, és foglyul ejtik őt. Mivel ellenségnek gondolják, halálra ítélik...

Özvegy érkezik Amerikából egy mexikói városba egy fekete halottas kocsin, benne egy üres koporsóval. A férje gyilkosát keresi, hogy megölje őt majd a koporsóban visszavigye az Államokba. Csak egy legendában bízhat, Aguila létezésében.

De nem ő az egyetlen aki keresi ezt a férfit. A Mexikói Hadsereg ezredese szintén meg akarja találni őt, hogy Mexikóvárosban kivégeztesse.

Csak egy ember áll az útjukba, a helyi lelkész, de talán ő sem az, akinek látszik...

A vadnyugat legvadabb hajszája. Újabb foglyokat vezetnek megkötözve a rettegett yumai börtön poklába. A foglyok közt van John McKay, akit 10 évre ítéltek el önvédelemből elkövetett gyilkosságért. A menetből két embernek sikerül kereket oldania útközben: egy McCordy nevű fegyencnek és a gonosz Billy Bucklinnak, aki annyi bűnt követett el, hogy felsorolni is hosszú lenne és akit 99 évre ítéltek el. Nate Hutchinson seriff ezek után mindenképp Bucklin fejét akarja. Szabadságáért cserébe megbízza McKay-t a feladattal, és még fiával is hajlandó újra összehozni, akit ő nevelt, amióta apja a rács mögé került. Eközben Bucklin emberei sem tétlenkednek. Kirabolnak egy széfet, lelőnek két bányászt és kiszabadítanak egy veszedelmes gyilkost a börtönből. Hutch-nak és McKaynek is meg kell szerveznie saját bandáját, melyben McKay fia is helyt kap, aki hajlandó az életét kockáztatni rég nem látott apjáért. Nehéz dolguk lesz, mert Bucklin újabban a mexikói határvidéken élő lázadókkal szövetkezik egy független állam létrehozására, mely az ártatlanok vérére és lopott aranyra épül.

Howard Hawks, a western műfaj egyik legjeleseb képviselője volt, aki fél
évszázadon keresztül meghatározta a klasszikus műfaj irányvonalát azóta klasszikus
rendezéseivel. A Rio Lobo Hawks karrierjének utolsó filmje, amelyben
természetesen a western másik legendás alakja, számos Hawks film főszereplője,
John Wayne alakítja a főhőst!
Cord McNally az amerikai polgárháború tisztje nem felejt! Még a háború
alatt elraboltak csapatától egy rájuk bízott fontos aranyszállítmányt. Árulás
és aljas cselszövés tette lehetővé, hogy a gazemberek megkaparintsák a zsákmányt
- és ez a rajtaütés McNally egyik hűséges fiatal tisztjének életébe került!

A háború után McNally felkerekedik, hogy megtalálja és megbüntesse azokat,
akik felelősek a tiszt haláláért és az arany elrablásáért. Útja során egy kisváros,
Rio Lobo kelti fel az érdeklődését, ahol a helyi seriff nem más, mint
egy egykori törvényenkívüli szadista gazember, Hendricks, aki embereivel
terrorban tartja a város megfélemlített lakóit.

Lakik a városban egy titokzatos földbirtokos is, Ketcham, aki nem sokkal
a háború után bukkant fel itt kegyetlen zsoldosaival, akik sorra arra kényszerítik
Rio Lobo tisztességes lakóit, hogy adják el földjeiket Ketcham-nek.
McNally úgy dönt, egy darabig a városban marad és alaposan körmére néz
a kegyetlen seriffnek és a gátlástalan titokzatos földbirtokosnak…

A polgárháború véget ért, ám a bosszúszomjas Carver ezredes nem nyughat, míg nem teljesíti utolsó misszióját: bármi áron le kell vadásznia Gideont.
A kétszeres Oscar-díjas John Toll-lal a kamera mögött a Seraphim Falls – A múlt szökevénye „az a fajta grandiózus, lélegzetelállító akció-kalandfilm, amihez manapság csak igen ritkán van szerencsénk” (Pete Hammond – Maxim).

A hegyek gyomrában arany, az aranyásók szívében pedig mérhetetlen kapzsiság rejtőzik. Miután a két szerencsevadász és az elszegényedett bányaszakértő aranyat talál a hegyekben, a mohóság és a félelem veszi át az uralmat.

Bogart szeretnivaló figurája a szemünk előtt változik át fösvény szörnyeteggé.

John Huston rendező ragaszkodott elképzeléséhez, és végül két Oscar®-díjjal is jutalmazták munkáját (legjobb rendezés és legjobb forgatókönyv kategóriákban), apja, Walter Huston pedig a legjobb epizódszerepért vihette haza a szobrocskát.

Félévszázaddal később A Sierra Madre kincse felkerült az Amerikai Filmintézet minden idők legjobb 100 amerikai filmjének listájára.

A prémvadász Joe Basstól a kiowa indiánok elrabolják összegyűjtött prémjeit, cserébe ott hagyják a szökött néger rabszolgát, Josephet. A kiowa indiánokat lemészárolja egy gyilkos skalpvadász, Jim Howie és garázda csapata, és magukkal viszik Joe prémjeit is. Joe és Joseph tehát a skalpvadászok nyomába szegődik, hogy alkalmas pillanatban visszaszerezzék a prémeket. De Joseph a banda kezébe kerül, ezért Joe egyedül kénytelen felvenni a skalpvadászokkal a harcot...

A 19. század második felében a Fekete hegyekben aranyat találtak, azon a területen, amely egy szerződés értelmében a dakota indiánokat illette meg. Ezután aranyásók, kereskedők és kalandorok lepték el a környéket.

Tanglewood városa vált Sólyom harcosainak és a fehér felfedezők csatájának helyszínéül. Bátorság és cselek sokasága kellet ahhoz, hogy Sólyom harcosainak sikerüljön kiszabadítani az indián vezért, Szürke Medvét, legyőzzék a fehér emberek seregét és újraegyesítsék a szétszóródott törzset.

Indiana, 1805 körül. Két emberöltő óta léptek a sápadtarcúak az indiánok földjére, és nem hagynak maguk után mást csak füstöt és hamut. A helyi bíró erőszakkal próbál meg földekhez jutni: leitatja, majd legyilkolja a szomszédos indián falu teljes lakosságát, csak a törzsfőnököt hagyja életben - hírmondónak. Az események elfajulása miatt Tecumsehnek, a fiatal rézbőrűnek rá kell ébrednie, hogy hiába próbált meg beilleszkedni a fehérek közé, hiába szeretik egymást Eileen-nel, hiába barátok Simonnal, Eileen bátyjával, a hosszú kések még mindig azon a véleményen vannak, hogy „a halott indián a jó indián.”

Tecumseh elhagyja szerelmét és a testvéreként szeretett Simont, nehéz feladatra vállalkozik: megpróbálja a különböző indián törzsek közötti ellentéteket felszámolni, és összefogásra bírni őket, hogy együtt vegyék fel a harcot a gyarmatosító fehérek ellen.

Franco Nero (Django) játssza Burt Sullivan-t, a kemény texasi sheriffet, aki Mexikóba megy az öccsével, hogy letartóztassák azt a férfit, aki évekkel azelőtt megölte az apjukat. Ám miután kiderítenek egy sokkoló családi titkot, a testvérek csapdába esnek egy törvénytelen földön, ahol az erőszak hobbi, a bosszú születési jog, a hirtelen halál pedig az élet szerves része.

Másik címén a The Avenger (A bosszúálló) egy igazán különleges, 1966-os western, amelyet Ferdinando Baldi (Comin’ at Ya!) rendezett és Enzo Barboni (They Call me Trinity) fényképezett. A film tele van kirobbanó akcióval, epikus helyszínekkel, figyelemre méltó zenével – avagy a spagetti westernek minden legfontosabb védjegyével.

Franco Nero (Django) játssza Burt Sullivan-t, a kemény texasi sheriffet, aki Mexikóba megy az öccsével, hogy letartóztassák azt a férfit, aki évekkel azelőtt megölte az apjukat. Ám miután kiderítenek egy sokkoló családi titkot, a testvérek csapdába esnek egy törvénytelen földön, ahol az erőszak hobbi, a bosszú születési jog, a hirtelen halál pedig az élet szerves része.

Másik címén a The Avenger (A bosszúálló) egy igazán különleges, 1966-os western, amelyet Ferdinando Baldi (Comin’ at Ya!) rendezett és Enzo Barboni (They Call me Trinity) fényképezett. A film tele van kirobbanó akcióval, epikus helyszínekkel, figyelemre méltó zenével – avagy a spagetti westernek minden legfontosabb védjegyével.

A főszerepben James Van Der Beek (Dawson és a haverok, Prérifarkas Blues) és Dylan McDermott (Ügyvédek), valamint Ashton Kutcher (Hé haver, hol a kocsim?) és Usher Raymond (Faculty – Az invázium)...

Az amerikai polgárháború után Texas területén gyilkos banditák garázdálkodnak. Egy csapatnyi fiatal cowboy azonban újra életre hívja a texasi rangerek szervezetét, hogy helyreállítsák a rendet. A rettenthetetlen Leander McNelly (McDermott) által vezetett rangereknek nincs annyi fegyverük, mint ellenfeleiknek, nincsenek is annyian... bátorságban és elszántságban azonban nem akad párjuk.

A H20 – Halloween húsz évvel később rendezőjének filmjében szerephez jut Rachael Leigh Cook (A csaj nem jár egyedül) és Robert Patrick (Kémkölykök) is.

Ulzana, a fiatal apacsvezér első ízben vesz részt Santa Ritában a fehérek által rendezett nagy ünnepségen, ahol a törzs tagjai ehetnek, ihatnak - és cserébe a vadászterületükön levő aranybányákban végzett "rabszolgamunkáért" - annyi lisztet vihetnek magukkal, amennyit elbírnak. Ulzana bizonytalan a fehérekkel szemben, és kiderül, neki van igaza. Az amerikaiak ugyanis lemészárolják a tőrbe csalt indiánokat. Ulzana bosszút esküszik...