western

William Munny törvényen kívüli bérgyilkos volt, de tizenegy éve szögre akasztotta fegyverét, és hátat fordított előző életének. Most azonban Schofield kölyök, a fejvadász, lovagias ügy megoldásához kéri a hajdani villámkezű segítségét. Két cowboyt kell eltenni láb alól, akik a közeli Big Whiskeyben összevagdalták egy prostituált arcát.

A seriff (Gene Hackman) néhány lóért futni hagyta a tetteseket. Munny tizenegy év után felcsatolja pisztolytáskáját, és elindul, hogy hosszas hányattatás után nemcsak a cowboyokon, de a saját hatalmába beleőrült, kegyetlen seriffen is elégtételt vegyen.

A fehér telepesek a komancs indián törzs segítségével próbálják megakadályozni, hogy a békeszerződés megkötése után a legjobb legelők az ellenséges apacsok kezére kerülhessenek.

A megvesztegetett komancsok véres összecsapások árán nyomulnak előre az idegen területen, és azt a látszatot próbálják kelteni, hogy az apacsok nem tartották be a békeszerződésben foglaltakat.

A földekért mindenre képes teepesek terve megvalósulni látszik annak ellenére, hogy Old Shatterhand úgy dönt, Winnetou, az apacsok főnöke mellé áll és megkeresi az igazi bűnösöket. Amikor Old Shatterhandet foglyul ejti Bradley, az alattomos lovastiszt, Winnetou kiássa a csatabárdot.

Old Surehand (STEWART GRANGER) és Winnetou (PIERRE BRICE) hidegvérű gyilkosok nyomába erednek, akik lemészárolták egy telepes családját. A telepes az indiánokat hibáztatja, de Winnetou megérzése azt súgja, hogy a magukat Keselyűknek nevező banda követte el a bűntettet. A telepes életben maradt fiával együtt indulnak útra, hogy kiderítsék az igazságot.

Mortimer ezredes, a polgárháború tisztje megtudja, hogy egy veszedelmes
bűnöző, Indio megszökött a börtönből. A szökevény fejére hatalmas vérdíjat
tűztek ki, de a volt katona nem csak ezért ered a nyomába: Indio kezéhez az
ezredes húgának vére tapad…

Egy fejvadász is Indio nyomába ered, és eleinte megpróbálja kijátszani
Mortimert, de hamarosan a két üldöző egyesült erővel folytatja a vadászatot.
Megtudják, hogy Indio bankrablásra készül, és úgy döntenek, inkább a
rablás után csapnak le a szökevényre - így egy pár dollárral több ütheti a markukat.

Indio bizalmába férkőzik a névtelen fejvadász, és eltereli a helyi seriff
figyelmét addig, amíg a gazember kirabolja a bankot. A rablás után azonban eljön
az igazság pillanata, és előkerülnek a fegyverek…

Régen barátok voltak, most esküdt ellenségek. Egyikük Billy, a kölyök (Kris Kristofferson), aki a törvények fölé helyezi magát. A másikuk maga a törvény: Pat Garrett seriff (James Coburn), aki valaha együtt rótta az utakat Billyvel.

Bob Dylan (aki egyben Billy segítőjét, Aliast játssza) borzongató zenéjével és a westernbálványok valóságos Ki kicsodájával Sam Peckinpah az egyik nagy vadnyugati legendát feldolgozó filmjét most végre úgy láthatjuk, ahogy azt a rendező elképzelte. Amióta a Pat Garrett és Billy, a kölyök elhagyta a vágószobát, a rendező jegyzetei és a munkatársak visszaemlékezései alapján, most először kerül olyan egyensúlyba az akció és a jellemábrázolás ahogy azt Peckinpah szerette volna. A különbség óriási, az egész mű új értelmet nyer!

Özvegy érkezik Amerikából egy mexikói városba egy fekete halottas kocsin, benne egy üres koporsóval. A férje gyilkosát keresi, hogy megölje őt majd a koporsóban visszavigye az Államokba. Csak egy legendában bízhat, Aguila létezésében.

De nem ő az egyetlen aki keresi ezt a férfit. A Mexikói Hadsereg ezredese szintén meg akarja találni őt, hogy Mexikóvárosban kivégeztesse.

Csak egy ember áll az útjukba, a helyi lelkész, de talán ő sem az, akinek látszik...

A vadnyugat legvadabb hajszája. Újabb foglyokat vezetnek megkötözve a rettegett yumai börtön poklába. A foglyok közt van John McKay, akit 10 évre ítéltek el önvédelemből elkövetett gyilkosságért. A menetből két embernek sikerül kereket oldania útközben: egy McCordy nevű fegyencnek és a gonosz Billy Bucklinnak, aki annyi bűnt követett el, hogy felsorolni is hosszú lenne és akit 99 évre ítéltek el. Nate Hutchinson seriff ezek után mindenképp Bucklin fejét akarja. Szabadságáért cserébe megbízza McKay-t a feladattal, és még fiával is hajlandó újra összehozni, akit ő nevelt, amióta apja a rács mögé került. Eközben Bucklin emberei sem tétlenkednek. Kirabolnak egy széfet, lelőnek két bányászt és kiszabadítanak egy veszedelmes gyilkost a börtönből. Hutch-nak és McKaynek is meg kell szerveznie saját bandáját, melyben McKay fia is helyt kap, aki hajlandó az életét kockáztatni rég nem látott apjáért. Nehéz dolguk lesz, mert Bucklin újabban a mexikói határvidéken élő lázadókkal szövetkezik egy független állam létrehozására, mely az ártatlanok vérére és lopott aranyra épül.

A hegyek gyomrában arany, az aranyásók szívében pedig mérhetetlen kapzsiság rejtőzik. Miután a két szerencsevadász és az elszegényedett bányaszakértő aranyat talál a hegyekben, a mohóság és a félelem veszi át az uralmat.

Bogart szeretnivaló figurája a szemünk előtt változik át fösvény szörnyeteggé.

John Huston rendező ragaszkodott elképzeléséhez, és végül két Oscar®-díjjal is jutalmazták munkáját (legjobb rendezés és legjobb forgatókönyv kategóriákban), apja, Walter Huston pedig a legjobb epizódszerepért vihette haza a szobrocskát.

Félévszázaddal később A Sierra Madre kincse felkerült az Amerikai Filmintézet minden idők legjobb 100 amerikai filmjének listájára.

A prémvadász Joe Basstól a kiowa indiánok elrabolják összegyűjtött prémjeit, cserébe ott hagyják a szökött néger rabszolgát, Josephet. A kiowa indiánokat lemészárolja egy gyilkos skalpvadász, Jim Howie és garázda csapata, és magukkal viszik Joe prémjeit is. Joe és Joseph tehát a skalpvadászok nyomába szegődik, hogy alkalmas pillanatban visszaszerezzék a prémeket. De Joseph a banda kezébe kerül, ezért Joe egyedül kénytelen felvenni a skalpvadászokkal a harcot...

A 19. század második felében a Fekete hegyekben aranyat találtak, azon a területen, amely egy szerződés értelmében a dakota indiánokat illette meg. Ezután aranyásók, kereskedők és kalandorok lepték el a környéket.

Tanglewood városa vált Sólyom harcosainak és a fehér felfedezők csatájának helyszínéül. Bátorság és cselek sokasága kellet ahhoz, hogy Sólyom harcosainak sikerüljön kiszabadítani az indián vezért, Szürke Medvét, legyőzzék a fehér emberek seregét és újraegyesítsék a szétszóródott törzset.

Valahol a vadnyugaton, egy poros faluban nagyot változik az élet, amikor elterjed a hír, hogy a közelben hatalmas kincs rejtőzik. Szerencsevadászok lepik el a környéket, de amikor két rivális banda, a fehér Genji és a vörös Heike is megjelenik a színen, a falu elnéptelenedik. A banditák közötti ellentét évszázadokra nyúlik vissza, és úgy tűnik az öldöklésnek sosem lesz vége.

Egy nap magányos férfi lovagol be a faluba, és hamar kiderül, hogy mestere a fegyvereknek. Látva a rejtélyes idegen képességeit, mindkét banda felajánlja, hogy lépjen be közéjük. A férfi annak ígéri oda a szolgálatait, aki többet fizet. Ám amikor megismeri azt a két asszonyt, akik szintén két tűz közé szorultak, az ő oldalukra áll. Ennek a döntésnek véres következményei lesznek...

Franco Nero (Django) játssza Burt Sullivan-t, a kemény texasi sheriffet, aki Mexikóba megy az öccsével, hogy letartóztassák azt a férfit, aki évekkel azelőtt megölte az apjukat. Ám miután kiderítenek egy sokkoló családi titkot, a testvérek csapdába esnek egy törvénytelen földön, ahol az erőszak hobbi, a bosszú születési jog, a hirtelen halál pedig az élet szerves része.

Másik címén a The Avenger (A bosszúálló) egy igazán különleges, 1966-os western, amelyet Ferdinando Baldi (Comin’ at Ya!) rendezett és Enzo Barboni (They Call me Trinity) fényképezett. A film tele van kirobbanó akcióval, epikus helyszínekkel, figyelemre méltó zenével – avagy a spagetti westernek minden legfontosabb védjegyével.

Egy titokzatos idegen érkezik egy vadnyugati porfészekbe. Szótlan, nyugodt figura, akit azonban mégis mindenki jobbnak lát elkerülni. Szúrós tekintete és az elmaradhatatlan szájharmonikából áradó különös dallam félelmet kelt az emberekben.

Az idegen azért jött, hogy rendezzen egy régi adósságot a rettegett gyilkossal, Frankkel...

Frank egy vasút-társaság gátlástalan vezetőjének megbízásából jár városról városra, hogy egyengesse az épülő vasúthálózat útját: öljön meg mindenkit, aki akadályozza Morton, a vasúttársaság tulajdonosa terveit! Kezdetben mindenki arra gyanakszik, hogy egy jól ismert törvényenkívüli bandita, Manuel Gutierrez, vagy ahogyan jobban ismerik, a csejen felelős a brutális gyilkosságokért, és a harmonikajátékos is eleinte rajta akar bosszút állni bátyja halála miatt, de hamar kiderül, hogy a valódi tettes nem más, mint a jéghideg tekintetű Frank...

A harmonikáshoz hamarosan egy gyönyörű, de annál halálosabb nő is csatlakozik: Jill, akinek egész családját Frank irtotta ki...

Sergio Leone western-műremeke egyike a rendező legismertebb és legjobb filmjeinek. Sokan - nem ok nélkül - a western-műfaj kikristályosodott eszenciájának tartják ezt a közel három órás eposzt. Ha csak egyetlen western-filmet láthatnál egész életedben, ez a film az, amit meg kell nézned!

Egy titokzatos idegen érkezik egy vadnyugati porfészekbe. Szótlan, nyugodt figura, akit azonban mégis mindenki jobbnak lát elkerülni. Szúrós tekintete és az elmaradhatatlan szájharmonikából áradó különös dallam félelmet kelt az emberekben.

Az idegen azért jött, hogy rendezzen egy régi adósságot a rettegett gyilkossal, Frankkel...

Frank egy vasút-társaság gátlástalan vezetőjének megbízásából jár városról városra, hogy egyengesse az épülő vasúthálózat útját: öljön meg mindenkit, aki akadályozza Morton, a vasúttársaság tulajdonosa terveit! Kezdetben mindenki arra gyanakszik, hogy egy jól ismert törvényenkívüli bandita, Manuel Gutierrez, vagy ahogyan jobban ismerik, a csejen felelős a brutális gyilkosságokért, és a harmonikajátékos is eleinte rajta akar bosszút állni bátyja halála miatt, de hamar kiderül, hogy a valódi tettes nem más, mint a jéghideg tekintetű Frank...

A harmonikáshoz hamarosan egy gyönyörű, de annál halálosabb nő is csatlakozik: Jill, akinek egész családját Frank irtotta ki...

Sergio Leone western-műremeke egyike a rendező legismertebb és legjobb filmjeinek. Sokan - nem ok nélkül - a western-műfaj kikristályosodott eszenciájának tartják ezt a közel három órás eposzt. Ha csak egyetlen western-filmet láthatnál egész életedben, ez a film az, amit meg kell nézned!

Az 1982-ben készült klasszikus szinkron, amely a DVD-n helyet kapott, a film egy vágott verziójához készült. A DVD-n azonban hosszabb változatban élvezhető az örök érvényű klasszikus, így a plusz jelenetekben a magyar hangsáv automatikusan átvált magyarul feliratozott angol hangsávra!

1860-ban, miután Japán megnyitotta kapuit a világnak, megérkeztek első követei
Washingtonba. Tíz évvel később a San Franciscót Washingtonnal összekötő új vasút
ellenére is Bisenura Sakagushi, a japán nagykövet kénytelen volt tapasztalni,
hogy nemcsak a tenger veszedelmeivel, hanem a szárazföldi út veszélyeivel is
szembe kell néznie annak, aki áthalad a Far West-en.

A Vadnyugaton keresztül robogó vonatot rablóbanda támadja meg. Az útonállók
a vonat aranyszállítmányát akarják megszerezni. Gotch, az egyik vonatrabló
megpróbálja megölni társát, Linket, és az arany mellett azonban magával
viszi azt az ősi japán kardot is, amit a nagykövet ajándékba vitt az amerikai
elnöknek. A nagykövet egyetlen életben maradt testőre, a szamuráj harcos Kuroda
arra kényszeríti Linket, hogy szerezze vissza az ellopott Mikado kardot.
Minderre hét napja van, különben mindkettőjüknek meg kell halnia…

Valaki sorra gyilkolja az egyik leghíresebb rodeóversenyen résztvevő lovasokat. John Weston (John Wayne) kapja a veszélyes megbízást, hogy kinyomozza: ki áll a dolog hátterében? Weston a versenyre utazik és be is nevez arra. Hamarosan kiderül, hogy neki van a legnagyobb esélye a győzelemre. Ezzel fel is kelti a gátlástalan rodeószervező figyelmét, aki mindenre hajlandó a pénzért. Westonnak immár nem csak a gyilkosokat kell elkapnia, de a saját élete is veszélyben forog…