western

Pauley város határában két lovas megtámad egy indián nőt: megerőszakolják, majd megölik a szerencsétlen asszonyt. Az áldozat férje nem más, mint Matt Morgan, a város rendőrbírója, aki a gyilkosság helyszínén egy díszes nyerget talál, rajta a C.B. monogrammal. Azt is tudja, hogy az egyik elkövető arcát a felesége egy ostorral megsebezte. Ezen a két nyomon indul el, hogy felkutassa a gyilkosokat és bíróság elé állítsa őket.
Hamarosan kiderül, hogy a nyereg tulajdonosa nem más, mint a közeli Gun Hill jómódú farmerje, Craig Belden, Morgan régi barátja. A rendőrbíró biztos abban, hogy Beldennek nem lehet köze a szörnyű gyilkossághoz. A férfi elismeri, hogy a nyereg az övé, de azt állítja, hogy a végzetes napon fia, Rick lovagolt ki egy barátjával együtt, és útonállók elkötötték a lovaikat. Belden arról próbálja meggyőzni Morgant és talán önmagát is, hogy a gyilkosok minden bizonnyal a lótolvajok voltak, de amikor Morgan megemlíti, hogy az egyik elkövetőt megsebezte az áldozat, mindketten tudják az igazságot: a fiúk követték el a szörnyű tettet…

Rengeteg marha. Kemény vadnyugati figurák. Köztük a legszimpatikusabb Mclintock, aki igazságos, jószívű, végeláthatatlan legelők birtokosa, de whisky-mániás különc. Körülötte a vidéki létet lenéző, rakoncátlan neje, csinos leánya repdes, valamint bumfordi farmerek és telepesek sokasága nyüzsög. Pofonok csattannak, sárfürdőn nevethetünk, s néha feltűnnek a rezervátumba kerítettség ellen tiltakozó indiánok is. Két puskalövés közt pedig szerelmi szálak szövődnek és szakadnak. Könnyed szórakozást ígér e film. Dőljenek hátra, kalapjukat pedig dobják a szélkakasra!

Wermeert lecsukják a nagyhatalmú családfő meggyilkolásáért. Mikor megszökik, már várja a három Saxon testvér, a halott férfi fiai, akik busás vérdíjat tűztek ki a fejére. Clayton seriffet azért váltották le, mert nem volt hajlandó elismerni Wermeer bűnösségét. Sorozatos tűzharcokat követően a törvény egykori őre a körözött bűnöző társaságában kel útra, hogy együtt számoljanak le a testvérekkel, mindeközben pedig meglepő felfedezést tesznek a valódi gyilkos kilétéről.

A legendás Henry Fonda ebben a klasszikus olasz spagetti
westernben egy köztiszteletben álló, a visszavonulást fontolgató békebírót alakít,
akit mindössze két dolog választ el attól, hogy felszálljon az első Európába
tartó hajóra, és öreg napjait a vadnyugatnak hátat fordítva, békés nyugalomban
töltse. Az egyik ok, amiért még nem indult el, hogy szeretné megtalálni bátyja
gyilkosait, a másik ok pedig egy furcsa, izgága fickó, aki csak Senkinek
hívja magát. Ő az egyetlen a környéken, aki gyorsabban rántja elő a koltját,
mint a békebíró.

Senki a szívén viseli az "öreg" sorsát.
Azt vallja, hogy a világ túl gyorsan változik, túl hamar elfogynak az igazi
hősök és a legendák. Senkinek feltett szándéka, hogy a békebíró ne csak
köztiszteletben álljon, hanem legyen ő is egyike a vadnyugat kevés legendáinak.
Arra próbálja rábeszélni, hogy mielőtt végleg leszáll a nyeregből, szálljon
szembe egyedül a környéket rettegésben tartó Vad Banda közel kétszáz
törvényenkívüli gengszterével. A békebíró nehezen áll kötélnek, de végül nem
kerülheti el a sorsát. Hőssé válik, de ahhoz, hogy legenda is legyen, meg kell
halnia...

William Munny törvényen kívüli bérgyilkos volt, de tizenegy éve szögre akasztotta fegyverét, és hátat fordított előző életének. Most azonban Schofield kölyök, a fejvadász, lovagias ügy megoldásához kéri a hajdani villámkezű segítségét. Két cowboyt kell eltenni láb alól, akik a közeli Big Whiskeyben összevagdalták egy prostituált arcát.

A seriff (Gene Hackman) néhány lóért futni hagyta a tetteseket. Munny tizenegy év után felcsatolja pisztolytáskáját, és elindul, hogy hosszas hányattatás után nemcsak a cowboyokon, de a saját hatalmába beleőrült, kegyetlen seriffen is elégtételt vegyen.

A gátlástalan olajherceg, nagyszabású csalást eszelt ki: Az Arizona Kereskedelmi Bank elnökének egy nem létező olajforrást készül eladni. Azonban a terv az utolsó pillanatban felborul, mivel telepesek egy csoportja felfedezi a tóhoz vezető utat és birtokba veszik a területet.

Azért, hogy a terv ne derüljön ki, az olajherceg megöli a telepesek vezetőjét és saját emberét állítja a helyére. Szerencsére Winnetou és Old Surehand megneszeli a csalást és a telepesek segítségére sietnek. A felbőszített olajherceg ördögi tervet kovácsol: megöli a helyi navajo törzs fönökének fiát és a gyanút a telepesekre tereli...

A fehér telepesek a komancs indián törzs segítségével próbálják megakadályozni, hogy a békeszerződés megkötése után a legjobb legelők az ellenséges apacsok kezére kerülhessenek.

A megvesztegetett komancsok véres összecsapások árán nyomulnak előre az idegen területen, és azt a látszatot próbálják kelteni, hogy az apacsok nem tartották be a békeszerződésben foglaltakat.

A földekért mindenre képes teepesek terve megvalósulni látszik annak ellenére, hogy Old Shatterhand úgy dönt, Winnetou, az apacsok főnöke mellé áll és megkeresi az igazi bűnösöket. Amikor Old Shatterhandet foglyul ejti Bradley, az alattomos lovastiszt, Winnetou kiássa a csatabárdot.

Old Surehand (STEWART GRANGER) és Winnetou (PIERRE BRICE) hidegvérű gyilkosok nyomába erednek, akik lemészárolták egy telepes családját. A telepes az indiánokat hibáztatja, de Winnetou megérzése azt súgja, hogy a magukat Keselyűknek nevező banda követte el a bűntettet. A telepes életben maradt fiával együtt indulnak útra, hogy kiderítsék az igazságot.

Lee Arnold, az amerikai szerencsevadász egy egész rakomány fegyvert szállít Pancho Ramireznek, aki a Pancho Villa által szervezett forradalom ellenlábasa.

Miközben Lee arra vár, hogy megkapja a pénzét, Villa emberei rátámadnak a falura, és foglyul ejtik őt. Mivel ellenségnek gondolják, halálra ítélik...

Régen barátok voltak, most esküdt ellenségek. Egyikük Billy, a kölyök (Kris Kristofferson), aki a törvények fölé helyezi magát. A másikuk maga a törvény: Pat Garrett seriff (James Coburn), aki valaha együtt rótta az utakat Billyvel.

Bob Dylan (aki egyben Billy segítőjét, Aliast játssza) borzongató zenéjével és a westernbálványok valóságos Ki kicsodájával Sam Peckinpah az egyik nagy vadnyugati legendát feldolgozó filmjét most végre úgy láthatjuk, ahogy azt a rendező elképzelte. Amióta a Pat Garrett és Billy, a kölyök elhagyta a vágószobát, a rendező jegyzetei és a munkatársak visszaemlékezései alapján, most először kerül olyan egyensúlyba az akció és a jellemábrázolás ahogy azt Peckinpah szerette volna. A különbség óriási, az egész mű új értelmet nyer!

A vadnyugat legvadabb hajszája. Újabb foglyokat vezetnek megkötözve a rettegett yumai börtön poklába. A foglyok közt van John McKay, akit 10 évre ítéltek el önvédelemből elkövetett gyilkosságért. A menetből két embernek sikerül kereket oldania útközben: egy McCordy nevű fegyencnek és a gonosz Billy Bucklinnak, aki annyi bűnt követett el, hogy felsorolni is hosszú lenne és akit 99 évre ítéltek el. Nate Hutchinson seriff ezek után mindenképp Bucklin fejét akarja. Szabadságáért cserébe megbízza McKay-t a feladattal, és még fiával is hajlandó újra összehozni, akit ő nevelt, amióta apja a rács mögé került. Eközben Bucklin emberei sem tétlenkednek. Kirabolnak egy széfet, lelőnek két bányászt és kiszabadítanak egy veszedelmes gyilkost a börtönből. Hutch-nak és McKaynek is meg kell szerveznie saját bandáját, melyben McKay fia is helyt kap, aki hajlandó az életét kockáztatni rég nem látott apjáért. Nehéz dolguk lesz, mert Bucklin újabban a mexikói határvidéken élő lázadókkal szövetkezik egy független állam létrehozására, mely az ártatlanok vérére és lopott aranyra épül.

A polgárháború véget ért, ám a bosszúszomjas Carver ezredes nem nyughat, míg nem teljesíti utolsó misszióját: bármi áron le kell vadásznia Gideont.
A kétszeres Oscar-díjas John Toll-lal a kamera mögött a Seraphim Falls – A múlt szökevénye „az a fajta grandiózus, lélegzetelállító akció-kalandfilm, amihez manapság csak igen ritkán van szerencsénk” (Pete Hammond – Maxim).

Egy európai arisztokratákból álló vadásztársaságnak, nyoma vész Új Mexikó kietlen, napégette pusztaságában, miután rátévednek egy apacs rezervátum területére.

Shalakot, a magányos vándort küldik a megmentésükre, aki kellő helyismerettel és tapasztalattal rendelkezi ezen a vidéken. Bár a csoport túlélő tagjai eleinte bizalmatlanul fogadják a titokzatos vándort, mégis rá kell bízzák magukat a férfira, hogy kimenekítse őket a forró helyzetekből: a dühödt indiánok lángoló nyílvesszeinek erdejéből, és a forró, veszélyekkel teli kősivatagból.

A hegyek gyomrában arany, az aranyásók szívében pedig mérhetetlen kapzsiság rejtőzik. Miután a két szerencsevadász és az elszegényedett bányaszakértő aranyat talál a hegyekben, a mohóság és a félelem veszi át az uralmat.

Bogart szeretnivaló figurája a szemünk előtt változik át fösvény szörnyeteggé.

John Huston rendező ragaszkodott elképzeléséhez, és végül két Oscar®-díjjal is jutalmazták munkáját (legjobb rendezés és legjobb forgatókönyv kategóriákban), apja, Walter Huston pedig a legjobb epizódszerepért vihette haza a szobrocskát.

Félévszázaddal később A Sierra Madre kincse felkerült az Amerikai Filmintézet minden idők legjobb 100 amerikai filmjének listájára.

A prémvadász Joe Basstól a kiowa indiánok elrabolják összegyűjtött prémjeit, cserébe ott hagyják a szökött néger rabszolgát, Josephet. A kiowa indiánokat lemészárolja egy gyilkos skalpvadász, Jim Howie és garázda csapata, és magukkal viszik Joe prémjeit is. Joe és Joseph tehát a skalpvadászok nyomába szegődik, hogy alkalmas pillanatban visszaszerezzék a prémeket. De Joseph a banda kezébe kerül, ezért Joe egyedül kénytelen felvenni a skalpvadászokkal a harcot...

A 19. század második felében a Fekete hegyekben aranyat találtak, azon a területen, amely egy szerződés értelmében a dakota indiánokat illette meg. Ezután aranyásók, kereskedők és kalandorok lepték el a környéket.

Tanglewood városa vált Sólyom harcosainak és a fehér felfedezők csatájának helyszínéül. Bátorság és cselek sokasága kellet ahhoz, hogy Sólyom harcosainak sikerüljön kiszabadítani az indián vezért, Szürke Medvét, legyőzzék a fehér emberek seregét és újraegyesítsék a szétszóródott törzset.

Valahol a vadnyugaton, egy poros faluban nagyot változik az élet, amikor elterjed a hír, hogy a közelben hatalmas kincs rejtőzik. Szerencsevadászok lepik el a környéket, de amikor két rivális banda, a fehér Genji és a vörös Heike is megjelenik a színen, a falu elnéptelenedik. A banditák közötti ellentét évszázadokra nyúlik vissza, és úgy tűnik az öldöklésnek sosem lesz vége.

Egy nap magányos férfi lovagol be a faluba, és hamar kiderül, hogy mestere a fegyvereknek. Látva a rejtélyes idegen képességeit, mindkét banda felajánlja, hogy lépjen be közéjük. A férfi annak ígéri oda a szolgálatait, aki többet fizet. Ám amikor megismeri azt a két asszonyt, akik szintén két tűz közé szorultak, az ő oldalukra áll. Ennek a döntésnek véres következményei lesznek...