western

Az amerikai polgárháborúban Eli Sampson (Bud Spencer) éhes. Miközben valami harapnivalót keres, bajba kerül, mivel minden élelmiszer be van osztva. Már a nyakán is a kötél, amikor választhat: vagy a halál, vagy többedmagával segít Pembroke ezredesnek (James Coburn) egy szinte bevehetetlen erőd megrohamozásában, aminek bevétele stratégiai előnyhöz juttatná a szövetségeseket. Ahogy azt már megszokhattuk, hősünk most sem bánik szűkmarkúan a hatalmas pofonokkal és a rekeszizmokat nem kímélő poénokkal.

A film kellemes kikapcsolódás a pofonosztó óriás rajongóinak és a spagetti western kedvelőinek egyaránt, hiszen az a Tonino Valerii jegyzi, kinek nevéhez olyan filmes munkák kötődnek, mint a Nevem: Senki rendezése, vagy éppen az Egy maréknyi dollárért forgatókönyve, melyet többedmagával jegyez. A biztos sikert az említett neveken kívül még egy színészóriás, Telly Savalas garantálja.

Bill Kiowa egy fiatal indiánlányt vett feleségül. Amikor azonban ártatlanul
elítélik, és börtönbe kerül, ifjú felesége egyedül marad otthon. Ezt használja
ki a férfi régi ellensége, Elfego, aki meggyilkolja a lányt.

Szabadulása után Bill elhatározza, hogy négy társa segítségével bosszút
áll Elfego-n és örökre leszámol vele...

Bud Spencer magyar hangja: Kránitz Lajos.

1863. A polgárháború idején az ifjú John Dunbar teljesen véletlenül hőssé válik, miután akaratán kívül győzelemre vezeti az egyesült seregeket.

Saját kérésére az indiánok lakta határvidékre helyezik szolgálatba, de az erődöt teljesen elhagyatottan találja. A magányos férfihez társul szegődik egy farkas. A közelben élő sziú indiánok félelemmel vegyes tisztelettel figyelik az idegen sápadtarcút, akit maguk között csak Farkasokkal táncolónak neveznek.

John megismerkedik, majd megbarátkozik az indián törzzsel. Kiderül, hogy a sziúk között él egy fehérbőrű nő, akit az indiánok neveltek fel. John, aki eddig az indiánok ellen harcolt, most egyre közelebb kerül a sziúkhoz és lassan a törzs tagjának érzi magát…

Kevin Costner monumentális western-eposza gyönyörű képeivel és elgondolkodtató történetével minden idők egyik legfontosabb amerikai filmjévé vált! Romantikus, izgalmas, epikus mozi, amely nem hiányozhat egyetlen gyűjteményből sem!

Az indián háborúk véget értek, a győztes fehér hódítók rezervátumokba kényszerítik a maroknyivá zsugorodott rézbőrű népet. A dakota Sólyom ősi otthona, Black Hills felé tart, ám útközben asszonyát, Kékhajút megölik a vérszomjas Bashan fehér banditái, akik a helyi földbirtokos zsoldjában állnak. Sólyom bosszút esküszik a gyilkosok ellen, jogos hadjáratával azonban csak felhevíti az indiánellenes indulatokat, veszélyeztetve a két közösség törékeny békéjét. „Csupán a halott indián a jó indián” - tartják a fehér farkasok, de szerencsére nem mindenki üvölt együtt velük: a banditák által szorongatott kisváros sheriffje megpróbál igazságot szolgáltatni a dakota harcosnak, mielőtt túl késő lenne…

Riót, a banditát kegyetlenül átverték. Egyik közös balhéjuk, egy bankrablás során a legjobb barátja cserbenhagyta, és kereket oldott a zsákmánnyal. Most aztán elérkezett a bosszú ideje. A volt barát lopott pénzen tisztességet és hivatalt is vásárolt magának: egy kisvárosban ő a törvény legfőbb őre. Rio rendhagyó módon akar bosszút állni: elcsábítja a gaz seriff lányát.

Az Egyesült Államok hadserege előtt már minden őslakos indián
törzs vezetője letette a fegyvert és elfogadta az ultimátumot: rezervátumba
vonulnak. Csupán egy maroknyi apacs törzs áll ellen a végsőkig.

A lázadó Geronimo mindössze három tucatnyi emberével
vív egyenlőtlen háborút 5000 amerikai katonával szemben. A karizmatikus indián-vezető
több mint egy éven keresztül képes volt ellenállni, míg végül 1886 szeptemberében
kénytelen volt megadni magát a Csontváz kanyonban.

Geronimo kíméletlen harcos volt, ellenfelei azonban
a hadsereg vezetőitől kezdve az indián fejvadászokig kivétel nélkül tisztelték
őt hihetetlen kitartása, nagyszerű stratégiai érzéke és bátorsága miatt.

Walter Hill nagyszabású, remekbe szabott western-klasszikusa
a számtalanszor feldolgozott történetek közül kimagaslik mind látványban, mind
pedig a történelmi hűség tekintetében. A Geronimo forgatókönyvírója mindent
elkövetett, hogy a lehető legpontosabban idézze fel a Geronimo és maroknyi
hadserege ellen folytatott emberfeletti hajsza minden fontos állomását, megismertetve
a nézőt az amerikai hadsereg és az apacs vezér nagyszerű stratégiai érzékével.

Amióta egy törvényen kívül álló, kegyetlenül gyilkoló és fosztogató banda „Black” Jack Pickett (Gary Busey: Lethal Weapon, Point Break) vezetésével állandó rettegésben tartja Arizona állam egy csendes és békés városkájáőt, azóta GHOST ROCK ban nem egy életbiztosítás kimenni az utcára. Moses Logan (Jeff Fahey: Wyatt Earp) U.S. Ranger egyedüli célja hogy Pickett et minél előbb a törvény kezére jutassa és visszaállítsa a rendet és a békét a városban.

Logan segítségére érkezik a fejvadász John Slaughter, aki egy gyermekkori barátjának a haláláért már évek óta Pickett nyomában van. Egy titokzatos és szexi amazon (Jenya Lano Blade), aki túl jól bánik a fegyverekkel, egy bordélyházi madam, valamint egy bölcs kínai közreműködésével sikerül Loganéknak kelepcébe csalni Pickett et, ezzel még jobban felbolygatva GHOST ROCK amúgy sem mindennapi életét. A már megszokott lelassult vadnyugati western mai szemmel, ahol azért mindig résen kell lenni, hogy a kalap a fejeden maradjon.

Akira Kurosawa 1954-es klasszikusa, A hét szamuráj western-adaptációjaként készült a film, amely a japán eredetihez hasonlóan szinte premierjével egyidőben vált filmtörténeti klasszikussá!

A történet főszereplője Chris, egy zsoldos, akit egy banditák által minden évben kifosztott és terrorizált kis mexikói falu lakói bíztak meg azzal, hogy idén védje meg házaikat, jószágaikat, vagyonukat és életüket a rájuk támadó banditavezér, Calvera embereitől.

Chris úgy érzi, ehhez a feladathoz szüksége van segítőkre, ezért még további hat keménykötésű, sokat próbált fegyverforgatóval szövetkezik, és együtt állnak őrt a falu határában, amikor megérkezik a törvényenkívüliek bandája. Az összecsapás elkerülhetetlen…

Antoine Fuqua rendező bújtatta modern köntösbe a filmklasszikust, amelyben a kegyetlen Bartholomew Bogue (Peter Sarsgaard) tart rettegésben egy kisvárost. A kétségbeesett lakók, élükön Emma Cullennel (Haley Bennett), hét törvényenkívülihez fordulnak segítségért.
A csapat tagjai között akad fejvadász, szerencsejátékos és bérgyilkos is: Sam Chisolm (Denzel Washington), Josh Faraday (Chris Pratt), Jóéjt Robicheaux (Ethan Hawke), Jack Horne (Vincent D Onofrio), Billy Rocks (Byung-Hun Lee), Vasquez (Manuel Garcia-Rulfo) és Véres Aratás (Martin Sensmeier) feladata lesz leszámolni Bogue-gal. Ahogy a végső összecsapásra készülnek, a hét mesterlövész ráébred, hogy amiért küzdenek, az több a puszta fizetségüknél.

A fehér telepes család mély titkot őriz. Fogadott lányuk, Rachel (Audrey Hepburn) indián származású, a kiowák elleni támadás során rabolták el csecsemőként, szüleit pedig megölték. A kisvárosban felbukkan egy idegen, és feltárja a titkot. Ekkor elszabadulnak az indulatok, a rasszizmus féktelen kegyetlenkedésekbe fordul. Ám az indiánok is visszakövetelik maguknak az elveszett gyermeket. Megindul a harc Rachelért… John Huston (A máltai sólyom, Kallódó emberek, Moby Dick, A Prizzik becsülete) rendezője westernjében a gyönyörű Audrey Hepburn és Burt Lancaster felejthetetlen alakítást nyújt!

Pauley város határában két lovas megtámad egy indián nőt: megerőszakolják, majd megölik a szerencsétlen asszonyt. Az áldozat férje nem más, mint Matt Morgan, a város rendőrbírója, aki a gyilkosság helyszínén egy díszes nyerget talál, rajta a C.B. monogrammal. Azt is tudja, hogy az egyik elkövető arcát a felesége egy ostorral megsebezte. Ezen a két nyomon indul el, hogy felkutassa a gyilkosokat és bíróság elé állítsa őket.
Hamarosan kiderül, hogy a nyereg tulajdonosa nem más, mint a közeli Gun Hill jómódú farmerje, Craig Belden, Morgan régi barátja. A rendőrbíró biztos abban, hogy Beldennek nem lehet köze a szörnyű gyilkossághoz. A férfi elismeri, hogy a nyereg az övé, de azt állítja, hogy a végzetes napon fia, Rick lovagolt ki egy barátjával együtt, és útonállók elkötötték a lovaikat. Belden arról próbálja meggyőzni Morgant és talán önmagát is, hogy a gyilkosok minden bizonnyal a lótolvajok voltak, de amikor Morgan megemlíti, hogy az egyik elkövetőt megsebezte az áldozat, mindketten tudják az igazságot: a fiúk követték el a szörnyű tettet…

Rengeteg marha. Kemény vadnyugati figurák. Köztük a legszimpatikusabb Mclintock, aki igazságos, jószívű, végeláthatatlan legelők birtokosa, de whisky-mániás különc. Körülötte a vidéki létet lenéző, rakoncátlan neje, csinos leánya repdes, valamint bumfordi farmerek és telepesek sokasága nyüzsög. Pofonok csattannak, sárfürdőn nevethetünk, s néha feltűnnek a rezervátumba kerítettség ellen tiltakozó indiánok is. Két puskalövés közt pedig szerelmi szálak szövődnek és szakadnak. Könnyed szórakozást ígér e film. Dőljenek hátra, kalapjukat pedig dobják a szélkakasra!

1870, Észak-Amerika, az aranyláz kora. A fehérek minél több földet próbálnak megkaparintani, csak hogy kielégítsék kapzsiságukat, ezért a kormány rendelete szerint a rézbőrűeknek az év végéig rezervátumba kell vonulniuk. Azonban a dakota Tokei-ihto törzsével együtt bátran ellenáll és felveszi a harcot a fehérek mohóságával. Személyes bosszú is fűti a fiatal indián szívét: apját megölte a kettős játékot űző Vörös Róka nevű sápadtarcú. Tokei-ihtot törzse elküldi tárgyalni a hosszú késekhez, ám a fehérek tőrbe csalják, láncra verik, míg törzsének lakóit rezervátumba viszik. Ott azonban az ígért termőföld helyett kövek és halál fogadja őket. Tokei-ihtora népe megmentésének nehéz feladata vár.

A legendás Henry Fonda ebben a klasszikus olasz spagetti
westernben egy köztiszteletben álló, a visszavonulást fontolgató békebírót alakít,
akit mindössze két dolog választ el attól, hogy felszálljon az első Európába
tartó hajóra, és öreg napjait a vadnyugatnak hátat fordítva, békés nyugalomban
töltse. Az egyik ok, amiért még nem indult el, hogy szeretné megtalálni bátyja
gyilkosait, a másik ok pedig egy furcsa, izgága fickó, aki csak Senkinek
hívja magát. Ő az egyetlen a környéken, aki gyorsabban rántja elő a koltját,
mint a békebíró.

Senki a szívén viseli az "öreg" sorsát.
Azt vallja, hogy a világ túl gyorsan változik, túl hamar elfogynak az igazi
hősök és a legendák. Senkinek feltett szándéka, hogy a békebíró ne csak
köztiszteletben álljon, hanem legyen ő is egyike a vadnyugat kevés legendáinak.
Arra próbálja rábeszélni, hogy mielőtt végleg leszáll a nyeregből, szálljon
szembe egyedül a környéket rettegésben tartó Vad Banda közel kétszáz
törvényenkívüli gengszterével. A békebíró nehezen áll kötélnek, de végül nem
kerülheti el a sorsát. Hőssé válik, de ahhoz, hogy legenda is legyen, meg kell
halnia...

William Munny törvényen kívüli bérgyilkos volt, de tizenegy éve szögre akasztotta fegyverét, és hátat fordított előző életének. Most azonban Schofield kölyök, a fejvadász, lovagias ügy megoldásához kéri a hajdani villámkezű segítségét. Két cowboyt kell eltenni láb alól, akik a közeli Big Whiskeyben összevagdalták egy prostituált arcát.

A seriff (Gene Hackman) néhány lóért futni hagyta a tetteseket. Munny tizenegy év után felcsatolja pisztolytáskáját, és elindul, hogy hosszas hányattatás után nemcsak a cowboyokon, de a saját hatalmába beleőrült, kegyetlen seriffen is elégtételt vegyen.