gengszterfilmek

1949-et írunk, és Los Angeles városa fölött a gátlástalan gengszter, Mickey Cohen (Sean Penn) uralkodik. A korrupt hatóságok védelmét élvező maffiával szemben Bill Parker rendőrfőnök (Nick Nolte) szélsőséges eszközökhöz folyamodik. Megbízza a harcedzett veteránt, John O’Mara őrmestert (Josh Brolin), hogy állítson fel egy egységet, és tisztítsa meg a várost a bűntől – de nem a törvény, hanem a tűz erejével… Véres harc tör ki, amelybe akarata ellenére a cinikus zsaru, Jerry Wooters (Ryan Gosling) is belekeveredik, amikor beleszeret a szépséges Grace Faradaybe (Emma Stone), akit Cohen a tulajdonának tekint. A hihetetlen igaz történeten alapuló Gengszterosztag főhősei a Los Angeles-i rendőrök, akik az életüket is készek voltak kockára tenni a városért.

A Las Vegasban tevékenykedő Jack Carter egész életében másoknak dolgozott:
adósságot hajtott be, büntetést foganatosított. Egyedül volt és mindig távolságot
tartott másoktól. Ám amikor értesül róla, hogy bátyja, Ritchie meghalt
egy balesetben, hazatér. A családhoz, melyet elhagyott, az adósságokhoz, melyeket
soha nem fizetett ki, és egy rejtélyhez, ami a lelke mélyéig hatol.

Először azt mondják neki, hogy Ritchie egy részeg autóssal ütközött
össze. Jack kérdezgeti bátyja feleségét, Glóriát, tizenéves lányát,
Doreent, családtagokat és ismerősöket, s végül rájön, hogy Ritchie-t
valószínűleg meggyilkolták. Körbeszimatol a városban, s közben partnere, Con
McCarthy Las Vegasban fedezi őt. Jack elmegy annak a klubnak a tulajdonosához,
melyet bátyja igazgatott. Cliff Brumby nem hiszi, hogy bárkinek oka lett
volna megölni Ritchie-t, de elmondja neki, hogy a férfinek viszonya volt
Geraldine-nel, egy helyi bártündérrel, aki egyébként Cyrus Paice
pornófilm-producer barátnője.

Jack-nek semmit sem sikerül megtudnia Cyrustól, akivel egyébként
régen ismerik egymást, de Paice akaratlanul is elvezeti őt Jeremy
Kinnear multimilliomoshoz, aki hölgytársaság beszerzése kapcsán vette igénybe
Ritchie szolgálatait, és Eddie-hez, a klub másik tulajdonosához,
aki roppant kellemetlen ember. Bár Jack senkitől sem kap egyenes választ,
tovább keresi az igazságot. Alaposan megvizsgálja Brumby klubjának rejtett
kamerás felvételeit, olyasvalamit keres, ami bármifajta kulcsot jelenthetne
testvére halálához.

Megszállottan kutat, hogy megtalálja és megbüntesse a felelősöket, közben megpróbál
közelebb kerülni bátyja családjához. S még egy valakivel kell foglalkoznia:
Vegasban maradt szeretője, Audrey szakítani akar vele, mivel közben Jack
főnökének lett a barátnője, s reméli, hogy később az feleségül is veszi.

Carter lassan megérti, hogy nem neki való ez az élet, s minél közelebb
kerül az igazsághoz, annál inkább megkérdőjelezi indítékait, mivel bosszú helyett
megbocsátást talál, majd végül jóvátételt kap...

Kifinomult bűnöző, az álcázás mestere, többszörös gyilkos. Jacques Mesrine (Vincent Cassel – Ocean’s Twelve – Eggyel nő a tét) a francia történelem talán legismertebb gengsztere volt. Az ő nevéhez fűződnek Franciaország és Kanada legnagyobb bankrablásai, de hírhedt tetteit különleges személyisége tette igazán emlékezetessé – már életében legendává vált.

A Halálos közellenség két kirobbanóan akciódús, lebilincselően izgalmas filmben eleveníti meg Mesrine alakját: az első részből kiderül, hogy miután az algériai háborúból hazatér, miként válik egy rettegett bűnbanda tagjává, és jár meg több börtönt is a hatóságok és a média egyre nagyobb érdeklődése közepette.

Minden apa hős a fia szemében. Michael Sullivan tisztességes polgár és jó családapa; de fia egy nap rájön, hogy napközben bérgyilkosként dolgozik.

A Rooney-banda is tudomást szerez arról, hogy a fiú többet tud a kelleténél. Sullivan eddig gondosan igyekezett elválasztani otthonát és munkáját, ám most a két világ között leomlanak a határok. Bérgyilkosok indulnak apa és fia után, megölik Sullivan feleségét és a nagyobbik fiát, ők azonban nem adják meg magukat könnyen. Menekülnek és a visszavágásra készülnek.

Segítségül hívják Al Capone egyik emberét, de attól sem ijednek meg, amikor ő sem áll a pártjukra. Minden és mindenki ellenük fordul. És a nyomukba ered Maguire, a gyilkos, aki mindig lefotózza áldozatait...

Coppola 1990-ben trilógiává bővítette maffia-eposzát. A Keresztapa III.-ban az idősödő Michael Corleone minden erejével azon dolgozik, hogy megvalósítsa régi tervét és legitimizálja családja vagyonát, remélve, hogy a Corleone dinasztia következő generációját már nem kapcsolják majd össze az alvilággal.

Miközben a maffia pénzével a Vatikán vállalkozásaiban próbál részesedést szerezni, Michael erőfeszítéseit akadályozza a maffián belül fellángoló újabb hatalmi harc, és egy forrófejű fiatal pártfogoltja, aki beleszeretett a lányába…

A trilógia utolsó részét nem kevesebb, mint hét Oscar-díjra jelölték!

Keresztapa 1., A:

Minden idők legjobb amerikai filmjének tartják sokan Francis Ford Coppola mesterművét, A Keresztapát, amely egy olasz származású maffiacsalád történetét meséli el a ’40-es és ’50-es évek Amerikájában.

A Mario Puzo bestselleréből készült epikus filmben a legendás Marlon Brando alakítja Don Vito Corleone-t, a teljhatalmú keresztapát, aki hatalmi harcok kereszttüzében próbálja megőrizni hatalmát, megvédeni családját és kinevelni utódját. Al Pacino alakítja Michael-t, a Corleone család büszkeségét, akinek sikerült tisztességes úton elindulnia, de a családját érő támadások hatására úgy dönt: apja örökébe lép…

A Keresztapát 11 Oscar-díjra jelölték, megkapta a Legjobb film, valamint a Legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában a szobrot, Marlon Brando pedig a Legjobb férfi főszereplőnek járó díjat vehette át!

Keresztapa 2., A:

A filmtörténetben igazi kuriózumnak számít, ha egy sikeres film folytatása képes megközelíteni az első rész sikerét és színvonalát. A Keresztapa II. egyike minden idők legjobb folytatásainak, amely sok tekintetben még a zseniális első részt is felülmúlja!

Ebben a filmben Coppola két idősíkban, párhuzamosan meséli el az új keresztapa, Michael Corleone (Al Pacino) történetét, amelyben az apja örökébe lépett fiú kiterjeszti és megerősíti hatalmát az ’50-es évek Amerikájában, és az előző generáció krónikáját, amelyben a fiatal Vito Corleone a ’20-as években maffiafőnökké válik. A fiatal Vito-t ezúttal Robert DeNiro alakítja!

A Keresztapa II. az első részhez hasonlóan 11 Oscar-jelöléssel büszkélkedhet, és ezúttal az elnyert díjak listája is impozáns: a Legjobb film, a Legjobb forgatókönyv, a Legjobb rendezés, a Legjobb díszlet, a Legjobb zene, és a Legjobb férfi epizódszereplő (Robert DeNiro) kategóriákban kapta meg az Oscart Coppola második maffia-eposza!

Keresztapa 3., A:

Coppola 1990-ben trilógiává bővítette maffia-eposzát. A Keresztapa III.-ban az idősödő Michael Corleone minden erejével azon dolgozik, hogy megvalósítsa régi tervét és legitimizálja családja vagyonát, remélve, hogy a Corleone dinasztia következő generációját már nem kapcsolják majd össze az alvilággal.

Miközben a maffia pénzével a Vatikán vállalkozásaiban próbál részesedést szerezni, Michael erőfeszítéseit akadályozza a maffián belül fellángoló újabb hatalmi harc, és egy forrófejű fiatal pártfogoltja, aki beleszeretett a lányába…

A trilógia utolsó részét nem kevesebb, mint hét Oscar-díjra jelölték!

Keresztapa 1., A:

Minden idők legjobb amerikai filmjének tartják sokan Francis Ford Coppola mesterművét, A Keresztapát, amely egy olasz származású maffiacsalád történetét meséli el a ’40-es és ’50-es évek Amerikájában.

A Mario Puzo bestselleréből készült epikus filmben a legendás Marlon Brando alakítja Don Vito Corleone-t, a teljhatalmú keresztapát, aki hatalmi harcok kereszttüzében próbálja megőrizni hatalmát, megvédeni családját és kinevelni utódját. Al Pacino alakítja Michael-t, a Corleone család büszkeségét, akinek sikerült tisztességes úton elindulnia, de a családját érő támadások hatására úgy dönt: apja örökébe lép…

A Keresztapát 11 Oscar-díjra jelölték, megkapta a Legjobb film, valamint a Legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában a szobrot, Marlon Brando pedig a Legjobb férfi főszereplőnek járó díjat vehette át!

Keresztapa 2., A:

A filmtörténetben igazi kuriózumnak számít, ha egy sikeres film folytatása képes megközelíteni az első rész sikerét és színvonalát. A Keresztapa II. egyike minden idők legjobb folytatásainak, amely sok tekintetben még a zseniális első részt is felülmúlja!

Ebben a filmben Coppola két idősíkban, párhuzamosan meséli el az új keresztapa, Michael Corleone (Al Pacino) történetét, amelyben az apja örökébe lépett fiú kiterjeszti és megerősíti hatalmát az ’50-es évek Amerikájában, és az előző generáció krónikáját, amelyben a fiatal Vito Corleone a ’20-as években maffiafőnökké válik. A fiatal Vito-t ezúttal Robert DeNiro alakítja!

A Keresztapa II. az első részhez hasonlóan 11 Oscar-jelöléssel büszkélkedhet, és ezúttal az elnyert díjak listája is impozáns: a Legjobb film, a Legjobb forgatókönyv, a Legjobb rendezés, a Legjobb díszlet, a Legjobb zene, és a Legjobb férfi epizódszereplő (Robert DeNiro) kategóriákban kapta meg az Oscart Coppola második maffia-eposza!

Keresztapa 3., A:

Coppola 1990-ben trilógiává bővítette maffia-eposzát. A Keresztapa III.-ban az idősödő Michael Corleone minden erejével azon dolgozik, hogy megvalósítsa régi tervét és legitimizálja családja vagyonát, remélve, hogy a Corleone dinasztia következő generációját már nem kapcsolják majd össze az alvilággal.

Miközben a maffia pénzével a Vatikán vállalkozásaiban próbál részesedést szerezni, Michael erőfeszítéseit akadályozza a maffián belül fellángoló újabb hatalmi harc, és egy forrófejű fiatal pártfogoltja, aki beleszeretett a lányába…

A trilógia utolsó részét nem kevesebb, mint hét Oscar-díjra jelölték!

Keresztapa 1., A:

Minden idők legjobb amerikai filmjének tartják sokan Francis Ford Coppola mesterművét, A Keresztapát, amely egy olasz származású maffiacsalád történetét meséli el a ’40-es és ’50-es évek Amerikájában.

A Mario Puzo bestselleréből készült epikus filmben a legendás Marlon Brando alakítja Don Vito Corleone-t, a teljhatalmú keresztapát, aki hatalmi harcok kereszttüzében próbálja megőrizni hatalmát, megvédeni családját és kinevelni utódját. Al Pacino alakítja Michael-t, a Corleone család büszkeségét, akinek sikerült tisztességes úton elindulnia, de a családját érő támadások hatására úgy dönt: apja örökébe lép…

A Keresztapát 11 Oscar-díjra jelölték, megkapta a Legjobb film, valamint a Legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában a szobrot, Marlon Brando pedig a Legjobb férfi főszereplőnek járó díjat vehette át!

Keresztapa 2., A:

A filmtörténetben igazi kuriózumnak számít, ha egy sikeres film folytatása képes megközelíteni az első rész sikerét és színvonalát. A Keresztapa II. egyike minden idők legjobb folytatásainak, amely sok tekintetben még a zseniális első részt is felülmúlja!

Ebben a filmben Coppola két idősíkban, párhuzamosan meséli el az új keresztapa, Michael Corleone (Al Pacino) történetét, amelyben az apja örökébe lépett fiú kiterjeszti és megerősíti hatalmát az ’50-es évek Amerikájában, és az előző generáció krónikáját, amelyben a fiatal Vito Corleone a ’20-as években maffiafőnökké válik. A fiatal Vito-t ezúttal Robert DeNiro alakítja!

A Keresztapa II. az első részhez hasonlóan 11 Oscar-jelöléssel büszkélkedhet, és ezúttal az elnyert díjak listája is impozáns: a Legjobb film, a Legjobb forgatókönyv, a Legjobb rendezés, a Legjobb díszlet, a Legjobb zene, és a Legjobb férfi epizódszereplő (Robert DeNiro) kategóriákban kapta meg az Oscart Coppola második maffia-eposza!

Keresztapa 3., A:

Coppola 1990-ben trilógiává bővítette maffia-eposzát. A Keresztapa III.-ban az idősödő Michael Corleone minden erejével azon dolgozik, hogy megvalósítsa régi tervét és legitimizálja családja vagyonát, remélve, hogy a Corleone dinasztia következő generációját már nem kapcsolják majd össze az alvilággal.

Miközben a maffia pénzével a Vatikán vállalkozásaiban próbál részesedést szerezni, Michael erőfeszítéseit akadályozza a maffián belül fellángoló újabb hatalmi harc, és egy forrófejű fiatal pártfogoltja, aki beleszeretett a lányába…

A trilógia utolsó részét nem kevesebb, mint hét Oscar-díjra jelölték!

Keresztapa 1., A:

Minden idők legjobb amerikai filmjének tartják sokan Francis Ford Coppola mesterművét, A Keresztapát, amely egy olasz származású maffiacsalád történetét meséli el a ’40-es és ’50-es évek Amerikájában.

A Mario Puzo bestselleréből készült epikus filmben a legendás Marlon Brando alakítja Don Vito Corleone-t, a teljhatalmú keresztapát, aki hatalmi harcok kereszttüzében próbálja megőrizni hatalmát, megvédeni családját és kinevelni utódját. Al Pacino alakítja Michael-t, a Corleone család büszkeségét, akinek sikerült tisztességes úton elindulnia, de a családját érő támadások hatására úgy dönt: apja örökébe lép…

A Keresztapát 11 Oscar-díjra jelölték, megkapta a Legjobb film, valamint a Legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában a szobrot, Marlon Brando pedig a Legjobb férfi főszereplőnek járó díjat vehette át!

Keresztapa 2., A:

A filmtörténetben igazi kuriózumnak számít, ha egy sikeres film folytatása képes megközelíteni az első rész sikerét és színvonalát. A Keresztapa II. egyike minden idők legjobb folytatásainak, amely sok tekintetben még a zseniális első részt is felülmúlja!

Ebben a filmben Coppola két idősíkban, párhuzamosan meséli el az új keresztapa, Michael Corleone (Al Pacino) történetét, amelyben az apja örökébe lépett fiú kiterjeszti és megerősíti hatalmát az ’50-es évek Amerikájában, és az előző generáció krónikáját, amelyben a fiatal Vito Corleone a ’20-as években maffiafőnökké válik. A fiatal Vito-t ezúttal Robert DeNiro alakítja!

A Keresztapa II. az első részhez hasonlóan 11 Oscar-jelöléssel büszkélkedhet, és ezúttal az elnyert díjak listája is impozáns: a Legjobb film, a Legjobb forgatókönyv, a Legjobb rendezés, a Legjobb díszlet, a Legjobb zene, és a Legjobb férfi epizódszereplő (Robert DeNiro) kategóriákban kapta meg az Oscart Coppola második maffia-eposza!

Keresztapa 3., A:

Coppola 1990-ben trilógiává bővítette maffia-eposzát. A Keresztapa III.-ban az idősödő Michael Corleone minden erejével azon dolgozik, hogy megvalósítsa régi tervét és legitimizálja családja vagyonát, remélve, hogy a Corleone dinasztia következő generációját már nem kapcsolják majd össze az alvilággal.

Miközben a maffia pénzével a Vatikán vállalkozásaiban próbál részesedést szerezni, Michael erőfeszítéseit akadályozza a maffián belül fellángoló újabb hatalmi harc, és egy forrófejű fiatal pártfogoltja, aki beleszeretett a lányába…

A trilógia utolsó részét nem kevesebb, mint hét Oscar-díjra jelölték!

Az egykori Szovjetunió területén ismét dúl a hidegháború. A kommunista ideológia
ellenfelei immár az országhatárokon belül garázdálkodnak.

Pavel Lungin filmjének főhőse egy sikeres iparmágnás, Platon Makovszkij,
aki nem csupán a reklámiparban, hanem a médiában és a politikai szférában is
tekintélyes befolyással rendelkezik. A nyitó jelenetben tradicionális orosz
öltözéket és vörös szalagot viselő emberek tüntetését láthatjuk, akik a tőkés
vállalkozások ellen vonultak az utcákra. A kommunista demonstrációkat idéző
tömegmegmozdulásra Makovszkij hűvösen és kimérten reagál: Nem akarok
semmi egyebet, mint szabad emberként élni. Ám a posztszovjet érában, ahol
a macchiavellizmust még mindig prekapitalista csökevénynek tartják, nincs helye
az egyéni sikereknek...

A zseniális Michael Mann (Szemtől szemben, Collateral: A halál záloga) rendezésében érkezik ez az izgalmas gengszterfilm, melyet Amerika leghírhedtebb, egyben legnépszerűbb bűnözője, John Dillinger inspirált.

Johnny Depp (A Karib-tenger kalózai-sorozat) játssza a karizmatikus és rejtélyes bankrablót, akit az FBI Amerika elsőszámú közellenségeként tartott számon. Az Oscar®-díjas Marion Cotillard (Piaf) testesíti meg Billie Frechette-t, az egyetlen nőt, aki képes volt rabul ejteni Dillinger szívét. Nyomában J. Edgar Hoover (Billy Crudup – Watchmen: Az őrzők), az FBI majdani igazgatójával és első számú ügynökével, Melvin Purvis-szel (Christian Bale – A sötét lovag) a gengszter egy egész országot átívelő, életveszélyes macska-egér játékba kezd, amely legendásan kirobbanó leszámolásba torkollik.

A zseniális Michael Mann (Szemtől szemben, Collateral: A halál záloga) rendezésében érkezik ez az izgalmas gengszterfilm, melyet Amerika leghírhedtebb, egyben legnépszerűbb bűnözője, John Dillinger inspirált.

Johnny Depp (A Karib-tenger kalózai-sorozat) játssza a karizmatikus és rejtélyes bankrablót, akit az FBI Amerika elsőszámú közellenségeként tartott számon. Az Oscar®-díjas Marion Cotillard (Piaf) testesíti meg Billie Frechette-t, az egyetlen nőt, aki képes volt rabul ejteni Dillinger szívét. Nyomában J. Edgar Hoover (Billy Crudup – Watchmen: Az őrzők), az FBI majdani igazgatójával és első számú ügynökével, Melvin Purvis-szel (Christian Bale – A sötét lovag) a gengszter egy egész országot átívelő, életveszélyes macska-egér játékba kezd, amely legendásan kirobbanó leszámolásba torkollik.

EXTRÁK

Egy órányi dokumentumanyag, amely feltárja a film születését, valamint betekintést nyújt azoknak a gengsztereknek az életébe, akik a filmet inspirálták. 

A sármos és népszerű Reggie (Tom Hardy) és a kiszámíthatatlanul erőszakos Ron (Tom Hardy) mindig is elválaszthatatlanok voltak egymástól. Ketten együtt léptek a bűn útjára, és együtt, egymást kiegészítve veszik át az uralmat a londoni alvilág felett. Ténykedéseikre az amerikai maffia is felfigyel, és felajánlják, hogy együtt építsék fel Európa Las Vegasát, a bűnözés fellegvárát Londonban. Az üzlet virágzik, és Reggie-t még a szerelem is megtalálja a gyönyörű Frances (Emily Browning) képében, ám Ron fékezhetetlen természete és napról-napra növekvő paranoiája egyre veszélyesebb szituációkba sodorja őket, miközben a rendőrség is ott liheg a nyakukban. Vajon meddig tart ki az a birodalom, amely ilyen ingatag alapokon nyugszik? Brian Helgeland, a Szigorúan bizalmas Oscar®-díjas írója ezúttal is egy szövevényes, ám igaz történetet tár fel a 60-as évek londoni alvilágáról, melyben a méltán közkedvelt Tom Hardy nem egy, de mindjárt két szerepben is brillírozik.

Mitchel (Colin Farrell) három év után szabadul a börtönből. Megpróbál tiszta lappal indulni, és Charlotte - nál (Keira Knightley), a világtól visszavonultan élő világhírű színésznőnél vállal munkát. A különös pár találkozása hamar kapcsolattá mélyül: Mitchel és Charlotte új életet terveznek Los Angelesben, de a londoni alvilágtól nem olyan könnyű megszabadulni. Gant (Ray Winstone), a könyörtelen gengszterfőnök kiszemelte magának a frissen szabadult bűnözőt egy mocskos üzletéhez. Mitchel visszautasítja az ajánlatot, de Gantnek nem lehet nemet mondani. William Monahan, bemutatkozása brutális, szexis és izgalmas. Azaz gengszterfilm a javából.

Gu (Daniel Auteuil – Harminchat, Éretlenek), a híres gengszter hosszú évek fogsága után megszökik a börtönből. A francia rendőrség nagy erőkkel ered a nyomába, de ez nem gátolja meg abban, hogy még mielőtt álmai asszonyával (Monica Bellucci – Maléna, Mátrix – Újratöltve) elhagyná az országot, beszálljon egy utolsó balhéba. Négyen vágnak bele az akcióba, aminek egy aranyrúdszállítmány eltérítése a célja, és a rablást sikeresen végre is hajtják. Csakhogy a rendőrség sajátos módszert vet be ellenük: kiszivárogtatják az álhírt, miszerint Gu beköpte tettestársait. A régi vágású gengszter abból az iskolából származik, ahol az adott szó és a betyárbecsület mindennél többet ér, ezért innentől kezdve csak az hajtja, hogy nem tisztázza nevét – kerül, amibe kerül…

Henry Hill gyerekkora óta nagymenő szeretett volna lenni. Vágyakozva bámulta a szemközt lakó maffiózót, aki mindig nagy kocsikon érkezett haza, akit mindig a legjobb nők kísértek és akit soha nem zaklatott a rendőrség, ha túl hangos bulit csapott az éjszaka közepén. Henry egy napon nagy elhatározásra jut: önként jelentkezik a maffiózónál kisegítőnek. Néhány nap múlva már ő árulja a lopott cigarettát a gyárkapuban, néhány hónap múlva már név szerint ismeri őt a legjobb bár ajtónállója, és nem telik el sok idő, mire az utcán előre köszönnek neki az emberek…
Martin Scorsese hat Oscar-díjra jelölt epikus maffiafilmjét a műfaj tisztelői ugyanúgy alapműnek tekintik, mint A keresztapa trilógia darabjait!
A FILM FLIPPER VÁLTOZATBAN KAPHATÓ CSAK! A LEMEZT MEG KELL FORDÍTANI A FILM FELÉNÉL!

Henry Hill gyerekkora óta nagymenő szeretett volna lenni. Vágyakozva bámulta a szemközt lakó maffiózót, aki mindig nagy kocsikon érkezett haza, akit mindig a legjobb nők kísértek, és akit soha nem zaklatott a rendőrség, ha túl hangos bulit csapott az éjszaka közepén. Henry egy napon nagy elhatározásra jut: önként jelentkezik a maffiózónál kisegítőnek. Néhány nap múlva már ő árulja a lopott cigarettát a gyárkapuban, néhány hónap múlva már név szerint ismeri őt a legjobb bár ajtónállója, és nem telik el sok idő, mire az utcán előre köszönnek neki a tőle rettegő emberek…

Martin Scorsese maffiafilmje a műfaj egyik alapműve! 1990-ben hat Oscar-díjra jelölték, amelyből egyet meg is nyert.

Henry Hill gyerekkora óta nagymenő szeretett volna lenni. Vágyakozva bámulta a szemközt lakó maffiózót, aki mindig nagy kocsikon érkezett haza, akit mindig a legjobb nők kísértek, és akit soha nem zaklatott a rendőrség, ha túl hangos bulit csapott az éjszaka közepén. Henry egy napon nagy elhatározásra jut: önként jelentkezik a maffiózónál kisegítőnek. Néhány nap múlva már ő árulja a lopott cigarettát a gyárkapuban, néhány hónap múlva már név szerint ismeri őt a legjobb bár ajtónállója, és nem telik el sok idő, mire az utcán előre köszönnek neki a tőle rettegő emberek…

Martin Scorsese maffiafilmje a műfaj egyik alapműve! 1990-ben hat Oscar-díjra jelölték, amelyből egyet meg is nyert.

Al Pacino feledhetetlen alakítást nyújt mint Tony Montana, az egyik legkönyörtelenebb gengszter, akiről valaha film készült.

A rendező a sikergyáros Brian De Palma, a producer pedig az a Martin Bregman, aki mozivászonra vitte mindkét Keresztapa-legendát.

A sebhelyesarcú egy pitiáner kubai menekült bűnöző erőszakos karrierjét követi nyomon, aki felgéppuskázza magát a miami kokainbirodalom csúcsára. Az Oscar-díjas Olvier Stone átütő forgatókönyvével, Giorgio Moroder lendületes kísérőzenéjével, és a miami latinok életmódjának nagyszerű ábrázolásával A sebhelyesarcú a legnagyobb hollywoodi alvilági drámák sorába tartozik, feltárja az amerikai drogvilág aljas hatalmát.

Al Pacino feledhetetlen alakítást nyújt mint Tony Montana, az egyik legkönyörtelenebb gengszter, akiről valaha film készült.

A rendező a sikergyáros Brian De Palma, a producer pedig az a Martin Bregman, aki mozivászonra vitte mindkét Keresztapa-legendát.

A sebhelyesarcú egy pitiáner kubai menekült bűnöző erőszakos karrierjét követi nyomon, aki felgéppuskázza magát a miami kokainbirodalom csúcsára. Az Oscar-díjas Olvier Stone átütő forgatókönyvével, Giorgio Moroder lendületes kísérőzenéjével, és a miami latinok életmódjának nagyszerű ábrázolásával A sebhelyesarcú a legnagyobb hollywoodi alvilági drámák sorába tartozik, feltárja az amerikai drogvilág aljas hatalmát.