Karamazov testvérek, A / Félkegyelmű, A / Rettegett Iván / Jöjj és lásd! / Kálvária (7DVD box) (Orosz filmművészet remekei I. gyűjtemény, Az) (DVD díszkiadás) (Etalon Film kiadás)

Karamazov testvérek, A (2DVD) (vágatlan változat):

A Dosztojevszkij azonos című regényét feldolgozó film 1870-ben játszódik a cári Oroszországban. Fjodor Karamazov, az öregedő vidéki uraság a nők és a féktelen tivornyák megszállottja. Vagyonának sorsa, az örökös kiválasztásának kérdése egyre fokozódó feszültséget okoz négy felnőtt fia között. A folyton adósságokba bonyolódó katonatiszt Dimitrij, az ateista újságíró Iván, a szerzetesnek készülő Aljosa és a háziszolgaként tartott törvénytelen fiú, Szmergyakov valamiképp mind ellenségként tekintenek apjukra. Amikor az öreg gyilkosság áldozata lesz, a következmények váratlan fordulatot hoznak a köztük dúló szenvedélyek és vallási-filozófiai viták terén is.

Félkegyelmű, A:

„Egy tökéletesen szép embert szeretnék ábrázolni. De nincs ennél nehezebb a világon, különösen most. A szép az eszményi, de sem a mi eszményünk, sem a civilizált Európáé nincs még kidolgozva. Csak egy tökéletesen szép személyiség van a világon: Krisztus" - nyilatkozta Dosztojevszkij egyik legnagyobb hatású művéről, A félkegyelműről. Ivan Pirjev rendező a tõle megszokott biztos szakmai tudással vitte filmre a regényt, halála miatt azonban a kétrészesre tervezett feldolgozásból csak az első epizód készült el, Nasztaszja Filippovna alcímmel.
A főhős, Miskin herceg nem más, mint a XIX. századi Oroszországba helyezett „földöntúli” lény, az abszolút jó ember. A mű azt vizsgálja, hogy vajon van-e megváltás, egy mai Krisztus diadalmaskodhatna-e a pénz, az önzés hatalma felett, egyesíthetné-e embertársait a szeretet jegyében. Jurij Jakovlev fantasztikus alakítása nem kis szerepet játszott abban, hogy hazájában a bemutató évében A félkegyelmű a legjobb filmek közé került.

Rettegett Iván (2DVD):

„A legnagyobb történelmi film, mely valaha készült.”
(Charlie Chaplin)

Eisenstein a második világháború befejezése után a szovjet mozi talán legmonumentálisabb filmjét készítette el. Az oroszok legendás uralkodója, IV. Iván cár életét bemutató film lenyűgözően nagyszabású, amelyben megjelenik a rendező bravúros montázstechnikája, és olyan képekben gyönyörködhetünk, mintha minden filmkocka egy-egy képzőművészeti alkotás lenne.

„Vannak filmek, amelyek határtalanul messze állnak a közvetlen megfigyelés elveitől. Eisenstein Rettegett Ivánja ilyen. Nem csupán hieroglifa már önmagában is, hanem egészében is hieroglifákból áll, nagyokból és kicsikből meg még kisebbekből. Mindazonáltal ennek a filmnek hihetetlenül erőteljes a zenei-ritmikus szerkezete. A jelenetrészek váltogatása, a plánváltások, a kép és a hang kombinációja – mindez olyan finoman van kidolgozva, olyan szigorúan, olyan törvényszerűen, ahogyan csak a zene építkezik.”
(Andrej Tarkovszkij).

Jöjj és lásd!:

A második világháborúról készült drámai alkotások között az egyik legdöbbenetesebb Elem Klimov Jöjj és lásd! című filmje. Ez az apokaliptikus tabló egy alig elviselhető kép a háborúkban zajló teljes elállatiasodásról, amely alól a hazájukat, otthonukat védők, sőt a gyerekek sem vonhatják ki magukat. A második világháború kellős közepén Flera, a kis parasztfiú talál egy puskát, és beáll a partizánok közé. A parancsnok a gazdasági szakaszhoz osztja be a legfiatalabbakat, mert nem sejti, hogy hamarosan a legnagyobb szenvedéseknek lesznek kitéve az itt szolgálók...

Kálvária:

A tragikus sorsú, fiatalon elhunyt rendező, Larisza Sepityko fő műve ez a felemelő és katartikus élményt nyújtó orosz alkotás. A film hőseinek legnagyobb próbatétele következik, amikor a náci fogságban dönteniük kell a túlélés vagy az elvek melletti bátor kiállás között. A keresztény filmművészet egyik legnagyobb jelentőségű alkotásának tartott film egy ember bukásáról és egy megalkuvást nem tűrő hős diadaláról szól, miközben hitet tesz amellett, hogy az élet minősége, és nem a hossza a lényeges.