katasztrófafilm

Egy barlangban kutató bányászcsapat nagy tisztaságú lítium ért talál. Megbízójuk, a pénzéhes gyáros számára a felszínre hozzák, ahol a fém lángra lobban, ahogyan víz éri, és hamarosan az egész vidéket pusztulással fenyegeti. A halálos földmozgások okát kutató szeizmográfus (Kevin Sorbo) és menyasszonya vállalja magára az óriási kihívást: kideríteni, hogyan állíthatják meg a közelgő katasztrófát.

Mark Wahlberg játssza a főszerepet ebben a sztárokkal teletűzdelt, pokolian hatásos filmben, melyet valódi hősök igaz története inspirált. A Deepwater Horizon olajfúró torony fedélzetén dolgozó 126 ember számára 2010. április 20-a is úgy indult, mint egy átlagos munkanap. De mielőtt ez a nap véget ért volna, a világ szemtanúja lehetett Amerika történetének egyik legnagyobb katasztrófájának, amely ember építette szerkezettel történt. A Mélytengeri pokol azon nők és férfiak küzdelmét mutatja be, akik aznap ott voltak a fedélzeten, és mindent kockára tettek, hogy másokat megmentsenek.

Két hátizsákos fiatal eltűnik egy elhagyott katonai tábor közelében. A felkutatásukkal megbízott Maggie és Paul számára az ügy egyszerűnek tűnik: a pár vízbe fulladt, és ha a közelben lévő medencéből leengedik a vizet, a holttesteket is megtalálják. Azonban a helyi kutatóorvos bevallja, hogy mutáns piranhákat - mégpedig olyan példányokat, amelyeket egy titkos katonai akcióhoz kisérleteztek ki - telepített a medencébe és egy közeli tóba. Maggie és Paul mindent elkövet azért, hogy elejét vegye a piranha csapat pusztításainak, ám hiába minden erőfeszítés, több környékbeli kempingező, sőt maga az orvos is a gyilkos halak áldozata lesz. Van-e esély megállítani a harapós víziszörnyeket?

Szilveszter éjszakáján a Poseidon fedélzetén önfeledten mulatozó emberek emelik magasba poharaikat és a jövőre isznak. A jövő pedig egy 50 méteres hullám formájában száguld feléjük, hogy feje tetejére állítsa világukat és az óceánjárót… és odabenn elkeseredett harc kezdődik a túlélésért.

Wolfgang Petersen (Viharzóna, A tengeralattjáró) visszatér a nyílt tengerre Paul Gallico A Poszeidon kaland című regényének izgalmakkal teli, torokszorító adaptációjával. Az utasok között ott van Josh Lucas, Kurt Russell, Richard Dreyfuss és Emmy Rossum, akik tűzön-vízen át keresik a kiutat a megállíthatatlanul süllyedő roncsból. A film főszereplője a 20 emelet magas, 300 méter hosszú luxushajó, a Poseidon, amely ezer veszélyt tartogat a maréknyi túlélőnek, és legalább annyi izgalmat a nézőnek.

Jan Berger, a fiatal német meteorológus évekig testközelből tanulmányozta a tornádókat az Egyesült Államokban. Ő már a gyakorlatból tudja azt, amit német tudóskollégái még puszta elméletnek tekintenek: a globális felmelegedés a vártnál drámaibb katasztrófákhoz vezet, méghozzá itt és most. Berlinbe hazatérve Jant a repülőtéren rekkenő hőség fogadja.

Arra következtet, hogy a metropoliszt pusztító forgószél fenyegeti, és a számítások alá is támasztják feltevését. Hiába figyelmezteti azonban a hatóságokat. A többi meteorológus vaklármának tekinti Jan szavait, mert nem szívesen költenék a pénzt védekezésre. De a gyilkos vihar megállíthatatlanul közeleg… Mikor eléri Berlint, a földdel teszi egyenlővé az épületeket, megsemmisíti a civilizáció dicsőséges vívmányait – és alaposan megtépázza az emberi kapcsolatokat is.

EXTRÁK

Mekkora elhivatottság kell ahhoz, hogy berohanjunk egy lángoló házba, miközben onnan életükért rettegő emberek próbálnak kimenekülni? Miért kockáztatják napról napra az életüket a tűzoltók idegenek megmentéséért?
Jack Morrison hivatásának választotta a tűzoltást. Kezdőként mentora, Mike Kennedy tanácsaival, segítségével sajátítja el ennek a szép, de rendkívül veszélyes szakmának minden titkát. Megtanulja azt is, hogy a tűz kiszámíthatatlan: a legfelkészültebb tűzoltó is kerülhet halálos veszélybe.

Jack számára elsődleges a munka – sokkal több időt tölt idegenek megmentésével, mint családjával, szerető feleségével és gyerekével. Az egyik bevetés során azonban szembe találja magát élete legnagyobb tüzével, és a lángok fogságába esik. Miközben tűzoltó társai mindent elkövetnek annak érdekében, hogy kiszabadítsák, Jack a halál küszöbén arra gondol, mi volt fontos az életében: a család, a bátorság és a tisztesség.

Az Avma nevű orosz űrállomás veszélybe kerül, amikor addigi biztonságos pályáját váratlanul elhagyva veszélyes zuhanásba kezd. A személyzet és a berendezések mentésére nemzetközi csapat indul. Zuhanása közben azonban az űrbázis egy meteorral ütközik, a levegő vészesen fogyni kezd, így a mentés befejezésére egyre kevesebb idő jut. Kiderül az is, hogy bizonyos körök érdeke éppen az lenne, hogy az akciót sem az űrhajó, sem pedig a mentőcsapat ne élje túl.

Erik holtan találja munkatársát a lakásán. A holttest mellett talál egy érdekes műalkotást, amelyről kiderül, hogy megmutatja a jövőt. Megtudja, hogy óriási geológiai katasztrófa várható. Erik és Jewel, aki régész, azon igyekeznek, hogy megakadályozzák a katasztrófa bekövetkeztét. A műalkotás iránt a kormány korrupt ügynökei is érdeklődnek. Erik és Jewel nagy feladat előtt állnak. Az egész világot elérte a megsemmisülés szele, az emberiség megmentésére csupán néhány órájuk maradt....

Egy átlagos nap elején Silverton városát váratlan tornádócsapás éri. Az egész város ki van szolgáltatva a kiszámíthatatlan és halálos ciklonoknak, pedig a kutatók szerint a legrosszabb még csak ezután jön. A legtöbben menedéket keresnek, néhányan a vihar magja felé haladnak. Milyen messzire juthatnak a viharvadászok? Csak egy ilyen alkalom adódik az életben, hogy a végére járjanak.

1991 őszén kilencfős legénységével kifut az óceánra egy halászhajó. Fedélzetén csupa kipróbált, régi tengerész, olyan férfiak, akik sok mindent átéltek már. De még nem mindent.

Különféle természeti jelenségek véletlen összhatása folytán olyasmivel találkoznak, mellyel a tengeren töltött évek során még soha. Egyszerűen szólva: egy viharral. A viharral. Egy elképzelhetetlen erejű viharral.

Billy Tyne kapitány és legénysége nem adja fel: a házmagasságú hullámok között, úgy tűnik, semmi esélyük, ám ők el akarnak jutni a partig. Nem tudják, hogy a tengeri mentőszolgálat néhány vakmerő tagja már elindult feléjük. A parton maradt családtagjaik viszont nem tehetnek semmit: csak várnak és reménykednek.

1991 őszén kilencfős legénységével kifut az óceánra egy halászhajó. Fedélzetén csupa kipróbált, régi tengerész, olyan férfiak, akik sok mindent átéltek már. De még nem mindent.

Különféle természeti jelenségek véletlen összhatása folytán olyasmivel találkoznak, mellyel a tengeren töltött évek során még soha. Egyszerűen szólva: egy viharral. A viharral. Egy elképzelhetetlen erejű viharral.

Billy Tyne kapitány és legénysége nem adja fel: a házmagasságú hullámok között, úgy tűnik, semmi esélyük, ám ők el akarnak jutni a partig. Nem tudják, hogy a tengeri mentőszolgálat néhány vakmerő tagja már elindult feléjük. A parton maradt családtagjaik viszont nem tehetnek semmit: csak várnak és reménykednek.

Egy majom szervezetében halálos vírus kerül Afrikából az Egyesült Államokba. Még mielőtt a tudósok lokalizálni tudnák a vírushordozót, több száz ember fertőződik meg és óráról órára duplázódik az áldozatok száma. Ha nem sikerül megállítani a járványt, hetvenkét órán belül elpusztul Észak-Amerika egész lakossága.

Teljes karantént rendelnek el a fertőzött városkában - a katonaság még fegyvert is bevet azok ellen, akik szökni akarnak a halálos kór elől. Egy maroknyi merész tudós a helyszínre siet, hogy segíteni próbáljon a lakosságon. A vírust azonban csak akkor győzhetik le, ha sikerül megtalálni a majmot. Az idő egyre szorít és ha néhány órán belül nem kerekedik felül a tudomány a természeten, a kormány a kettes számú megoldást választja: porig bombázza a várost…

A Célkeresztben rendezője, Wolfgang Petersen a Vírussal napjaink legnagyobb félelmét jelenítette meg a vásznon. A bemutató időzítése tökéletes volt: néhány héttel az amerikai mozipremier után Zairéban újból felütötte fejét az egyelőre legyőzhetetlen Ebola vírus, amelyről a filmben felbukkanó kitalált vírust mintázták…