rajzfilm / animációs

Miközben Kukorica Jancsi kedvesét öleli a folyóparton, az őrzésére bízott nyáj szétszéled. Jancsinak ezért bujdosnia kell és sok nehéz kalandban, számtalan viszontagságban van része. Segít Franciaországból kiűzni a törököt, s mikor meggazdagodva hazatérhet, szép kedvesének, Iluskának csak sírhantját találja. Bánatában újra vándorlásra adja magát, s így jut el a mesék birodalmába, ahol megtalálja végre Iluskáját...

Macskássy Gyula születésének 100. évfordulójára a MaNDA gondozásában jelenik meg a rendező mesefilmjeit és más animációs filmjeit bemutató DVD-sorozat első darabja.

Epizódok:

- A kiskakas gyémánt félkrajcárja (1951)
- Két bors ökröcske (1954)
- Erdei sportverseny (1952)
- A ceruza és a radír (1960)
- Párbaj (1960)
- 1, 2, 3... A számok története (1962)
- Romantikus történet (1964)

A kockásfülű nyúl minden reggel egy bőröndből bújik elő és a távcsövével nézi, hogy ki van bajban. Aki bajban van, annak mindig segít megoldani gondjait. Este pedig visszamegy a bőröndbe és elalszik.

Epizódok:

- Kriszta, az indián
- Kriszta születésnapja
- Kriszta a játszótéren
- Kistöfi a hegyekben
- Menyus és a rajzverseny
- Menyus és a sportverseny
- Kriszta a majálison
- Menyus meg a foxi
- Kistöfi a tóparton
- Kistöfi eltéved
- Kriszta és a jelmezbál
- Menyus és a hóember

A kockásfülű nyúl minden reggel egy bőröndből bújik elő és a távcsövével nézi, hogy ki van bajban. Aki bajban van, annak mindig segít megoldani gondjait. Este pedig visszamegy a bőröndbe és elalszik.

Epizódok:

- A fényképezőgép
- Tulipánok a téren
- Az erőművész
- A kölcsönkért babakocsi
- Kutyasétáltatás
- A cirkusz
- A repülő térkép
- Süt a nap
- A csodakocsi
- Az elveszett papagáj
- Kié a ház?
- Zenedélután
- A nagy bújócska

Kukori és Kotkoda "házassága" nem mondható felhőtlennek. Kukori nem nagyon szereti a házimunkát, így sok bosszúságot okoz Kotkodának. A büntetés csak azért maradhat el, mert ezek a szárnyasok egymást, mindezzel együtt és mindezek ellenére, szeretik. Milyen szép a társas kapirgálás a közös szemétdombon.

Epizódok:

- Fogyókúra
- Köd előttem, köd utánam
- Műmenyét
- Érik a szőlő
- Kolibri díj
- A nyikorgó daráló
- Acélcsőr
- Házvezetőnő

Kukori és Kotkoda "házassága" nem mondható felhőtlennek. Kukori nem nagyon szereti a házimunkát, így sok bosszúságot okoz Kotkodának. A büntetés csak azért maradhat el, mert ezek a szárnyasok egymást, mindezzel együtt és mindezek ellenére, szeretik. Milyen szép a társas kapirgálás a közös szemétdombon.

Epizódok:

- Saját kacsaúsztató
- Kacsakórus
- A születésnapi szemétdomb
- Hajrá darazsak
- Tojásfesztivál
- Volt-nincs
- A hattyú
- Rézsarkantyú
- Végtelen giliszta
- Aranytojás
- Kakasviadal
- Dimbes-dombos...
- Horgászok
- A kánya
- Valami repül

A József Attila-díjas Berg Judit (Rumini, Maszat, Hisztimesék) népszerű Lengemesék-sorozata alapján készült mozifilmben Pálfi Zsolt rendezésében a lengék, Nádtenger apró, de bátor zöldbőrű őreinek kalandjait követhetjük.

A lengék a gyerekeket csak akkor avatják őrzővé, amikor bebarnul a hajuk. Addig viszont unalmas az élet, mivel zöldhajúként tilos nádirigón repkedni, vízre szállni, sőt még a békaderbin sem vehetnek részt. Füttyös Vilkónak legnagyobb álma, hogy végre ő is őrző lehessen, ám a kíváncsisága folyton bajba sodorja. Amikor azonban a Nádtenger ellenségei, a harácsok a hattyúkkal szövetkeznek, az egész tó veszélybe kerül. Az őrzők tehetetlenek, de Vilkó vakmerő tervet eszel ki, hogy megmentse otthonát és fogságba esett barátját, Táltost. Szerencsére nincs egyedül, mert Nagyapó, a vízisiklók és a békák is a segítségére sietnek…

- Háromszor veri ezt vissza kenden Lúdas Matyi! -
hangzik el a fenyegetés a talpraesett Matyi szájából, akit éppen elnáspángoltak
a pökhendi Döbrögi katonái, miután a legény nem adta oda önként tíz gyönyörű
lúdját a földesúrnak.

A többi már történelem - vagy inkább a meseirodalom gyöngyszeme.
Lúdas Matyi természetesen megtartja ígéretét és furfangos módon háromszor
is tőrbe csalja a kezdetben még gyanútlan, majd egyre gyanakvóbb Döbrögit.

A klasszikus mese Dargay Attila (Vuk) által feldolgozott
rajzfilmváltozata immár maga is klasszikus: nagyszerű humorával, kedves figuráival
nem csak a gyerekek számára jelent újra és újra kellemes szórakozást!

Fazekas Mihály verses elbeszélését mulatságos karakterek elevenítik meg: Döbrögiben, az ispánokban és a pandúrokban humoros iróniával oldódik fel minden, ami rossz. A rendező valamennyi mesefilmjébe belopta magát is: Matyi Lúdjának arcvonásaiban őrá ismerhetünk. A film főszereplőjét, a furfangos, jóvágású Matyit és a film többi figuráját Jankovics Marcell tervezte. A Lúdas Matyi több mint 2.5 millió mozinézővel a legnépszerűbb hazai egészestés rajzfilm lett

Az egerek sorsa megpecsételődött. Az X bolygón a vérszomjas macskák semmibe veszik a jogot, és az egértársadalom felszámolására törekednek. De megcsillan egy reménysugár, az egerek főtudósa feltalálja a megoldást. A titkos szolgálat azonnal aktiválja legjobb ügynökét, Grabovszkyt, hogy még időben célba jusson a tervrajz. Ternovszky Béla egész estés rajzfilmje nemcsak a magyar közönséget, hanem az egész világot meghódította.

Az első film végén a Macskafogó nevű gépkutya segítségével az egerek megszelídítettek minden macskát. Vagy mégsem? A pafrikai dzsungel mélyén ugyanis maradt egy kisebb pacifikálatlan macskapopuláció, akik még csak nem is hallottak a Macskafogóról! Azóta is békésen üldözik az egereket. Vadászat közben elkapnak egy Stanley nevű újságíró-egeret, akinek persze eljár a szája. A törzs varázslója, Mióka alvilági segítséget kér, majd a vadmacskák útnak indulnak, hogy felszabadítsák elnyomott, azaz a Macskafogó által megszelídített testvéreiket. A civilizált világban ismét kitör a harc macskák és egerek között. A macskák testi fölényüket használják némi alvilági segítséggel, az egereknek viszont továbbra is ott a Macskafogó. Ki nevet a végén?

A kecskeméti rajzfilmesek, Jankovics Marcell vezetésével avatott kézzel nyúltak a magyar népmesekincs ismert és kevésbé ismert történeteihez. A sorozat stílusában a népművészet motívumait használja fel, egyéni, mind a gyerekek, mind a felnőttek számára élvezetet nyújtó képi világot teremtve. A meséket Szabó Gyula mondja el.

Epizódok:

- A szegény ember hegedűje
- A kékfestőinas
- Hetet egy csapásra
- A kerek kő
- A kővé vált királyfi
- Szegény ember meg a lova
- A kiskakas és a sövény
- A papucsszaggató királykisasszony
- Angyalbárányok
- Szusza
- Cerceruska
- Az aranyszőrű bárány
- A bűbájos lakat

A kecskeméti rajzfilmesek, Jankovics Marcell vezetésével avatott kézzel nyúltak a magyar népmesekincs ismert és kevésbé ismert történeteihez. A sorozat stílusában a népművészet motívumait használja fel, egyéni, mind a gyerekek, mind a felnőttek számára élvezetet nyújtó képi világot teremtve. A meséket Szabó Gyula mondja el.

Régi epizódok:

- Az aranyszőrű bárány
- A csillagszemű juhász
- A kékfestőinas
- A királykisasszony cipője
- A mindent járó malmocska
- Fából faragott Péter
- Kacor király

Új epizódok:

- Az elátkozott kastély
- Az aranyborjú
- Köcsögkirály
- Marci és az elátkozott királylány

A kecskeméti rajzfilmesek, Jankovics Marcell vezetésével avatott kézzel nyúltak a magyar népmesekincs ismert és kevésbé ismert történeteihez. A sorozat stílusában a népművészet motívumait használja fel, egyéni, mind a gyerekek, mind a felnőttek számára élvezetet nyújtó képi világot teremtve. A meséket Szabó Gyula mondja el.

Epizódok:

- A háromágú tölgyfa tündére
- Gyöngyvirág Palkó
- A víz tündére
- Fából faragott Péter
- Hogyan telt a gyermekkorom
- Kiskondás
- Nyúlpásztor

Az 1971-ben alakult Kecskeméti Műterem kezdetben a Pannónia Filmstúdió leányvállalata volt, ahol elsősorban az anyacég nagy munkáit támogató, kiegészítő tevékenység folyt eleinte. Itt színezték, itt húzták ki a rajzfilmekhez készülő egyes fázisrajzokat. Később a Műterem vezetői önállósodni kezdtek, és kreatív alkotókat toboroztak, valamint felkértek több, a szakmában már jól ismert művészt, hogysegítsen munkájukban. Jankovics Marcell volt az egyik oktató, akinek a kecskemétiek többek közt azt is köszönhették, hogy ők lettek a hazai rajzfilm-ipar hagyományőrzői, akik beemelték a népi kultúrát az animációba.

A Kecskeméti Stúdió egyik legnagyobb sikere a Magyar népmesék volt.

Epizódok:
1. Kacor király
2. A só
3. A szállást kérő róka
4. Kismalac és a farkasok
5. A kisgömbőc
6. Róka koma
7. Macskacicó
8. Eb, aki a kanalát meg nem eszi
9. Zöld Péter
10. Méhek a vonaton
11. Az égig érő paszuly

Az 1971-ben alakult Kecskeméti Műterem kezdetben a Pannónia Filmstúdió leányvállalata volt, ahol elsősorban az anyacég nagy munkáit támogató, kiegészítő tevékenység folyt eleinte. Itt színezték, itt húzták ki a rajzfilmekhez készülő egyes fázisrajzokat. Később a Műterem vezetői önállósodni kezdtek, és kreatív alkotókat toboroztak, valamint felkértek több, a szakmában már jól ismert művészt, hogysegítsen munkájukban. Jankovics Marcell volt az egyik oktató, akinek a kecskemétiek többek közt azt is köszönhették, hogy ők lettek a hazai rajzfilm-ipar hagyományőrzői, akik beemelték a népi kultúrát az animációba.

A Kecskeméti Stúdió egyik legnagyobb sikere a Magyar népmesék volt.

Epizódok:
1. A két arnyhajú fiú
2. Egyszemű, kétszemű, háromszemű
3. A csókaleányok
4. A királykisasszony jegyei
5. Hamupipőke királyfi
6. A bíró okos lánya
7. A rókaszemű menyecske

A kecskeméti rajzfilmesek, Jankovics Marcell vezetésével avatott kézzel nyúltak a magyar népmesekincs ismert és kevésbé ismert történeteihez. A sorozat stílusában a népművészet motívumait használja fel, egyéni, mind a gyerekek, mind a felnőttek számára élvezetet nyújtó képi világot teremtve. A meséket Szabó Gyula mondja el.

Epizódok:

- A bugyuta ember
- A béka, a kolbász és az egér
- A medve és a macska
- A szegény ember kilenc tyúkja és kakasa
- Pelikánmadár
- A gazdag ember három fia
- A hólyag, a szalmaszál és a tüzes üszök
- A király kenyere
- A katona szerencséje
- Koplaló Mátyás
- A banya
- A prücsök
- A kőleves
- A halhatatlanságra vágyó királyfi
- Pityke és a kökény
- Tancika Marcika
- Péter és Pál
- A királykisasszony cipője
- Hamupipőke
- Tréfás farkas
- A király, aki nem akarja férjhez adni a leányát

A kecskeméti rajzfilmesek, Jankovics Marcell vezetésével avatott kézzel nyúltak a magyar népmesekincs ismert és kevésbé ismert történeteihez. A sorozat stílusában a népművészet motívumait használja fel, egyéni, mind a gyerekek, mind a felnőttek számára élvezetet nyújtó képi világot teremtve. A meséket Szabó Gyula mondja el.

Epizódok:

- Király Kis Miklós
- Az égig érő fa
- A csókaleányok
- A két koma
- A királykisasszony jegyei
- A két aranyhajú fiú
- A rókaszemű menyecske
- A bíró okos lánya
- A csillagszemű juhász
- Hamupipőke királyfi
- Egyszemű, kétszemű, háromszemű
- A rátóti csikótojás
- A pulikutya

Országjárása alkalmával Mátyás király sok bajjal, cselszövéssel és igazságtalansággal találkozik, melyeknek ő is többször áldozatául esik, ám a végén mindig felfedi királyi kilétét, megbünteti a vétkest és megjutalmazza a szenvedőt...

Mazsola, a TV-ből és a képeskönyvekből egyaránt jól ismert kismalac váratlanul testvért kap. Éppúgy, mint a gyerekek, duzzogva és féltékenyen figyeli, hogy Manócska megosztja szeretetét közte és az új jövevény között. Azután - éppúgy, mint a gyerekek - megszereti kistestvérét, és megérti, hogy Manócska semmivel sem szereti őt kevésbé, mint akkor, amikor ő volt az egyetlenke…

Epizódok:

- Hol az a Tádé?
- Tengeri csata
- Betegek vagyunk
- A gyengék pártfogója
- Egy csokor margaréta
- Érik a szőlő
- Kéregpapucs
- Tiszteljük egymás csutkáit
- Ó, az a kályhalyuk
- Nem félek!
- Mi a fontosabb?