színházi felvételek

Aranyosi Péter önálló estje

„Ismerik-e a három nővért, a moszkvai katonalányokat, kik elkerültek szülővárosukból, s a reménytelen vidéken csöndesen felmorzsolódnak? A komoly és szorgalmas Olgát, ki gimnáziumban tanít, Mását, a gimnáziumi tanárnőt, ki Puskinból idéz, Irinát, a postáskisasszonyt, ezt a kis orosz galambot? És Andrejt, a bátyjukat, ki egyetemi tanárnak készült, de elhízott, s a községnél rekedt, mint ülnök? És Versenyin alezredest, több leány atyját, ki a gimnáziumi tanárnőbe szerelmes, s a felesége állandóan megmérgezi magát? És Csebutikint, a részeges katonaorvost? És Tuzenbach bárót, Irina udvarlóját, kit Szoljonij lelő párbajban? És Kuligin gimnáziumi tanárt, ezt a szegény, klasszikus szarvasmarhát? Róluk írta Csehov doktor úr drámáját (…).”

Kosztolányi Dezső: Csehov doktor úr - részlet

A budapesti Katona József Színház 1985-ben mutatta be mára legendássá vált előadását, amelyet közel egy évtizeden keresztül játszott nagy sikerrel Budapesten és a világ különböző nagyvárosaiban.

Fordította: Kosztolányi Dezső

Ivanov, aki néhány évvel ezelőtt még minden erejét a munkájába ölte, és teljes hittel tekintett a jövőbe, harmincöt éves korára fásultan és életkedvét veszítve gyötrődik, próbálja megfejteni állandó levertségének okát, s visszatalálni régi, életerős önmagához. Az egykor elszánt és sikeres embert önundor kínozza, és szűnni nem akaró bűntudattól szenved. Vajon visszaadhatja-e elvesztett ártatlanságát egy új szerelem? Lehet-e tiszta lappal új életet kezdeni, semmissé tenni azt, ami volt?

Csehov, az orvos, hiteles képet rajzol a depressziós emberről, de arról a szüntelen és kétségbeesett útkeresésről is, ami életünket döntéseink, tetteink során kíséri. Ivanov történetében felismerhetjük azt a mindenkori élethelyzetet, amikor az ember úgy érzi megrekedt valahol; mintha megdermedt volna lépés közben és képtelen volna járni.

A Katona József Színház 2004. március 27-én mutatta be Csehov drámáját. A produkció a mai napig műsorán szerepel, a színház legutóbbi korszakának egyik emblematikus előadása, a bemutatók sorából kiemelkedik a hatalmas nemzetközi érdeklődés miatt is, aminek köszönhetően mára a Katona egyik legtöbbet utazó produkciójává vált. Az előadást játszotta a társulat Szarajevóban, Rómában, Torinóban, Bukarestben, Bogotában, Nancyban, Rennesben, Párizsban, Dublinban, Moszkvában és Strasbourgban.

Az MTV szilveszteri kabaréja Koltai Róberttel.

Tartuffe-ben, a képmutatók zsarnoki uralmának e pompás torzképében minden idők egyik legnagyszerűbb komikus remekművét tiszteli az egész művelt világ. Remekbe szabott alakjai, eleven, pergő cselekménye, költői nyelve méltán tették a vígjátéki színpad örökké aktuális, élvezetes darabjává. A Tartuffe azonban nemcsak művészi alkotás, hanem mint minden igazi nagy mű, bátor cselekedet is. Molière a Tartuffe megírásával és bemutatásával örök érdemeket szerzett a mások hiszékenységéből élő bigottság leleplezésében, és a józan emberi ész, a felvilágosult gondolkodás uralomra juttatásában. A darab udvari bemutatója a hatalmas sikeren kívül zajos felháborodást váltott ki a józan ész ellenségeinek táborában. A klérus és a főnemesek kieszközölték a színmű betiltását, és Molière-nek több évi szívós küzdelmébe került, míg a király engedélyével a nyilvánosság előtt bemutathatta.

A darab aktualitásának titka, hogy a címszereplő képmutatása nem kötődik szükségképpen a vallásossághoz. Ezt a titkot már Gyulai Pál észrevette. „Ami azt illeti, hogy a Tartuffe a mostani korra nem illik, ezen az állításon mindenki nevetni fog, ki csak felületesen ismeri is Franciaország és Európa viszonyait. (…) Igaz, hogy a korviszonyok változtával a képmutatásnak és szenteskedésnek más, s a napi események szempontjából érdekesebb formái is vannak, de hogy a Molière alakja örökké élő marad, mert az emberi szív mély tanulmányán s a művészet varázsán alapszik. Csak az tagadhatja, ki nem ismeri az emberi szívet s nincs elég érzéke a művészet magasabb elveihez. Így elavult Macbeth, Othello, Falstaff is, mert a mai társadalomban más módosulással nyilatkoznak azok az örök szenvedélyek, melyeket Shakespeare bennök kifejezett. De ily szempontból is megállja a sarat. Ma is közelebb áll az élethez, mint sok más halhatatlan költő halhatatlan alakja.”

A Nem Komplett Shakespeare Művek, azaz Gáspár András, Kálid Artúr és Kálloy Molnár Péter immár tizennyolc esztendeje gyürkőznek neki estéről estére a merész színházi rekordkísérletnek: két órába sűríteni Shakespeare összes darabját. Így lesz az Othellóból rap, a Téli regéből opera, a Titus Andronicusból főzőműsor, a Hamletből pedig… (?)
A könyvben a darab teljes szövegét közöljük, élőben nem látható kimaradt jelenetekkel, továbbá (ön)ironikus kommentekkel, egészségre ártalmatlan színháztörténeti és egyéb adalékokkal… meg persze számtalan fotóval.
A DVD-n pedig a darab – ezerszer visszajátszhatóan, soha nem látott közelségből, néha még a kulisszák mögé is belesve… extra sok extrával!
Ráadásnak egy poszter, amelynek két oldala is van!

KÖNYV EXTRÁK:
- Kimaradt jelenetek
- Jó/rossz kritikák
- Sörvers
- Tudósítás az 5000. előadásról
- Használati utasítás

DVD EXTRÁK:
- A színfalak mögött
- II. Ofélia
- Interjúk
- Hőseink 1994-ben
- Kollegák jó/rossz véleménye

A darab arról szól, hogy a Föld egy korong, hogy a Nap fölkel és lemegy, mert a Föld körül forog, arról szól, hogy semmi sem akar működés lenni, csupán szétszóródás.A díszlet kis lakókonyha a színpad közepén, balra és jobbra koromsötét. A mennyezetig tele van zsúfolva mindenféle kacattal (fotók, szuvenírek, nagyon sok vallásos giccs, berámázott naptárképek, edények, stb.), mégis az egész konyha gondosan rendbe rakott. A kacatok elrendezésének teljességgel muzeális jellegűnek kell lennie. Tehát egy kicsi, nem-realista tér, melyben mégis felismerhetni valamely alsókispolgári lakókonyhát.A nyelv, melyet az Elnöknők létrehoznak, az ők maguk. Az embernek önmagát létrehozni (érthetővé tenni) munka, vagyis mindez eleve ellenállás. A darabban ennek mint erőfeszítésnek kellene érződnie.

Vaszilij Szigarjev orosz kritikusai szerint „A Fekete tej a harmadik évezred kezdetének Éjjeli menedékhelye...

A legteljesebb reménytelenség állapotáról szól – kiüresedett, besározódott, életképtelen emberekről; cinikus fővárosiakról, és jólelkű, de kilátástalan sorsú vidékiekről.” Egy isten háta mögötti állomáson vagyunk; egy – használhatatlan távolkeleti áruk eladásából élő – moszkvai fiú és várandós felesége vonatra vár. Körülöttük koszos falak, roskatag padok és a helybeliek: egy vodkával üzletelő pénztárosnő, egy öregasszony, egy puskával hadonászó részeg férfi...

„Olyan, mintha a darabot nem is fiatal író írta volna, hanem egy gonosz, öreg moralista, akinek elege van már mindenkiből.”

Pedig Szigarjev mindössze huszonhat éves. Tizenöt darabja közül a Gyurma (Plasztyilin) cíművel aratta első nagy, nemzetközi sikerét, amelyért már akkor is díjakat kapott, amikor a darab még csak kéziratban létezett. A Fekete tejért két moszkvai színház versengett, és szinte egy időben tűzte műsorára. Hamarosan a – legizgalmasabb kortárs drámákkal foglalkozó - londoni Royal Court színház is bemutatta a darabot.

A Fekete tej Közép-Európában először a Katona stúdiószínházában, a Kamrában került színre, 2004-ben. Az előadás mind Parti Nagy Lajos szövegének, mind Gothár Péter rendezésének köszönhetően hatalmas sikert aratott. Sajnos fájdalmasan korán, másfél évvel a bemutatót követően, Szantner Anna elszerződésekor a produkció lekerült a színház műsoráról.