életrajzi

A Pamela Anderson (olykor-olykor Lee is) nevet és a hozzá tartozó, szembeötlő méreteket a világ minden szegletében ismerik. Ez nem is meglepő, hiszen a kanadai születésű szőke bombázó 1992-től 1997-ig szűk fürdőruciban dobmorított a Baywatch-ban, rekordot jelentő nem kevesebb mint tizenkét alkalommal járta meg a Playboy címlapját és ha éppen nem újabb szexi képei képei jelentek meg valamelyik képeslapon, szépészeti beavatkozásaival, magánéleti balhéival vagy aktuális házivideóival voltak tele a pletykalapok rovatai...

Az Egy élet Afrikáért című film az afrikai dzsungel Nobel-békedíjas orvosának élettörténetét mutatja be. Ő Albert Schweitzer, akinek a neve mára az emberségesség szinonimájává vált.
1949 – Albert Schweitzer „Az élet tisztelete” filozófiájának köszönhetően, amelyet az afrikai Lambarénében lévő őserdei kórházában valósított meg, az egyik legtöbbek által csodált ember a világon. Az Egyesült Államokban koncertekkel és előadásokkal gyűjt adományokat Lambaréné számára. Először szimpátiával és nagyvonalú támogatással találkozik, később azonban egyre több nehézségbe ütközik.
Ellenségei rágalmazó hadjáratba kezdenek, mellyel Schweitzer életművének kétségbevonását akarják elérni, így a doktor afrikai kórházát hirtelen a bezárás veszélye fenyegeti. Ám orvosai támogatásával és betegei
szeretetével felvértezve felveszi a harcot Lambaréné megmentéséért.

A bokszlegenda életét bemutató életrajzi film.

1964-ben, egy új, fiatal bokszoló robbant be a profi boksz világába: Cassius Clay. Mint egy bulldózer, gázolta le ellenfeleit, bizonyítva, hogy erőteljes és gyors stílusa méltóvá tette a világbajnoki cím elhódítására. Magánélete nem kevéssé volt figyelemreméltó: kapcsolatba került a Nation of Islam nevű szervezettel, barátja volt az ellentmondásos polgárjogi harcos, Malcolm X, rabszolga őseitől örökölt nevét megváltoztatta: Muhammad Ali lett. Pályája csúcspontján kellett szembenéznie a legnagyobb próbatétellel: a vietnami háború idején besorozhatóvá vált.

De Ali (Will Smith - Men in Black, Én, a robot), bár nem a harc sűrűjébe került volna, mégis megtagadta a szolgálatot. Nagy árat fizetett érte: amíg az ellene indított eljárás tartott, nem bokszolhatott sehol az országban. Eztán kemény harc kezdődött egy emberért, aki olyan sokat feláldozott azért, amiben hitt, és a visszatérésért, ami után örökre beíródott a neve a sport történelemkönyvébe.

A nyolcszoros Oscar®-díjas* film a léha, életvidám, felelőtlen zseni és a szorgalmas, fegyelmezett, de nagy művésszé sosem váló zeneszerző rivalizálását meséli el.

1781-ben járunk, amikor Mozart II. József udvarába érkezik. Antonio Salieri, az udvari zeneszerző kétségbeesettemn tapasztalja, hogyaz isteni tehetség, amire mindig is vágyott, egy alpárian trágár, huncutkodó mókamesternek adatott meg.

Az irígységtől elvakult középszerű zenész tönkre akarja tenni Mozartot, kerül amibe kerül.

Valóban Salieri némította el a világ egyik legnagyobb zenei tehetségét?A rejtély - és a zene - örök marad.

A kétszeres Oscar-díjas Hilary Swank felejthetetlen alakítást nyújt Amelia Earhart, a legendás amerikai pilótanő szerepében.

Filmbeli partnere Richard Gere, a karizmatikus üzletembert és ellenállhatatlan férjet, George Putnamet kelti életre. Kettejük kapcsolata szerelmen és kitartáson alapul, és sem Amelia mindent felülmúló, a repülés iránti szenvedélye, sem Gene Vidalhoz (Ewan McGregor) fűződő viszonya nem tudta tönkretenni - egészen a nő rejtélyes eltűnéséig.

Lebilincselő dráma, vérpezsdítő romantika, izgalmas kalandok: a film magával ragadja a képzeletet és csodás érzés vele szárnyalni!

Howard Hughes egyike a huszadik század legfigyelemreméltóbb egyéniségeinek. 18 évesen beszabadul Hollywood-ba, ahol producerként és rendezőként felforgatja a stúdiók életét, nem beszélve a cenzúra bizottságról, akiknek minden filmje újabb fejfájást okoz. De a filmezés csak hobby számára, mert az igazi nagy szerelme a repülés, amiért minden áldozatra kész. Ő pontosan látja a jövőt, már akkor tudja merre kell haladni, amikor még senki más. Igazi maximalista melynek eredményeként mind a filmkészítés, mind a repülést forradalmasítja. Azonban a sikerek, a szenvedélyes szerelmek, a kemény üzleti csatározások egyenes következménye, hogy előbb-utóbb meg kell ismernie ennek az életformának az árnyoldalait is.

Howard Hughes egyike a huszadik század legfigyelemreméltóbb egyéniségeinek. 18 évesen beszabadul Hollywood-ba, ahol producerként és rendezőként felforgatja a stúdiók életét, nem beszélve a cenzúra bizottságról, akiknek minden filmje újabb fejfájást okoz. De a filmezés csak hobby számára, mert az igazi nagy szerelme a repülés, amiért minden áldozatra kész. Ő pontosan látja a jövőt, már akkor tudja merre kell haladni, amikor még senki más. Igazi maximalista melynek eredményeként mind a filmkészítés, mind a repülést forradalmasítja. Azonban a sikerek, a szenvedélyes szerelmek, a kemény üzleti csatározások egyenes következménye, hogy előbb-utóbb meg kell ismernie ennek az életformának az árnyoldalait is.

Tom Hanks és Emma Thompson kelti életre az eddig ismeretlen igaz történetet minden idők egyik legkedvesebb Disney-klasszikusának születéséről. A John Lee Hancock (A szív bajnokai) által rendezett film a Mary Poppins készítésének meglepő hátterét tárja elénk. Walt Disney (Hanks) húsz éven át küzd, hogy megszerezze P. L. Travers (Thompson) imádott könyvének megfilmesítési jogait, mert mindenáron teljesíteni akarja lányainak tett ígéretét. Walt a rá jellemző leleményességgel ostromolja a hölgyet, ám Travers sehogy sem akar kötélnek állni. Ám amikor Walt feltárja előtte saját gyerekkorának nehézségeit, Travers múltjának kísérteteiről is lehull a lepel, és ketten együtt már el tudják engedni Mary Poppinst!

A film a leghírhedtebb írországi bűnöző, a „Tábornok” fedőnéven ismert Martin Cahill életét eleveníti föl. Kora ifjúságától egészen 1994 augusztusáig követhetjük a bűncézár pályafutását, amikor egy magányos fegyveres fényes nappal lelőtte. Olykor kegyetlen bandavezérként lép elénk, máskor viszont szétosztja a lopott árut a szegények közt, vagy éppen kétségbeesetten próbál leszokni az italról és a kábítószerről. A Tábornok sátáni derűvel babrált ki a rendőrökkel, és szinte vádjegyévé vált, mennyire félvállról veszi úgy a hatóságokat, mint a konkurens bűnözőket vagy akár az ír félkatonai szervezeteket – ami végül a halálához vezetett.

Minden idők egyik legismertebb, legsikeresebb operaénekesnője Maria Callas volt. A film az énekesnő utolsó napjainak elképzelt felidézése. Szomorú történet egy asszonyról, aki az idő múlásával, az öregedéssel nemcsak mint művész, hanem mint nő is elveszítette az önbecsülését. A menedzserének köszönhetően még egy rövid időre megkapja az esélyt, hogy újra átélje a régi dicsőségének a pillanatait. Ám rá kell jönnie, hogy mindez már a múlté, most ugyanolyan egyszerű ember, mint bárki más, egyedül kell szembenéznie az életével és a halállal.

1959 novemberében egy kansasi család megdöbbentő lemészárlása felkelti Truman Capote (Philip Seaymour Hoffman), az Álom luxuskivitelben ünnepelt írójának figyelmét. Gyerekkori barátjával, a Ne bántsátok a feketerigót! című regényt szerző Harper Lee-vel (Catherine Keener) közösen nyomozni kezd a helyszínen, s különc megjelenése ellenére elnyeri a helybéliek szimpátiáját. Capote szoros barátságba kerül az időközben elfogott gyilkosokkal, s ahogy közeledik a kivégzés időpontja, a gyilkosságokat tárgyaló könyv, a Hidegvérrel – amely alapvető hatással lesz az amerikai irodalomra – megírása egyre jobban kimeríti az írót, s olyan szinten változtatja meg őt, amelyről álmodni sem mert.

A huszadik század kezdetén Angliában, egy nagyon szegény családban született egy fiú. A kisfiúra azonban nagy jövő vár, hiszen mint Charlie Chaplin, a világ egyik legnagyobb szórakoztató komikusává válik. Richard Attenborough, az életrajzi tablók nagymestere, ezúttal a filmtörténet talán legnagyobb figuráját tűzte kameravégre. Charlie Chaplin, századunk zseniális nevettetője kalandregénybe illő életet élt. A nagy komikus pályáját feldolgozó film persze vígjátéki elemekben sem szűkölködik, de nem hiányoznak a tragikus sorsfordulók, sőt a krimibe illő izgalmak sem. A címszerepben Robert Downey Jr. parádés alakítása látható, de méltó társa Dan Aykroyd, Anthony Hopkins és Geraldine Chaplin is.

A huszadik század kezdetén Angliában, egy nagyon szegény családban született egy fiú. A kisfiúra azonban nagy jövő vár, hiszen mint Charlie Chaplin, a világ egyik legnagyobb szórakoztató komikusává válik. Richard Attenborough, az életrajzi tablók nagymestere, ezúttal a filmtörténet talán legnagyobb figuráját tűzte kameravégre. Charlie Chaplin, századunk zseniális nevettetője kalandregénybe illő életet élt. A nagy komikus pályáját feldolgozó film persze vígjátéki elemekben sem szűkölködik, de nem hiányoznak a tragikus sorsfordulók, sőt a krimibe illő izgalmak sem. A címszerepben Robert Downey Jr. parádés alakítása látható, de méltó társa Dan Aykroyd, Anthony Hopkins és Geraldine Chaplin is.

Che 1. rész - Az argentin:

Az Oscar-díjas Steven Soderbergh Che Guevara életét bemutató kétrészes alkotásának első filmje AZ ARGENTIN.
1956. november 26-án Fidel Castro kihajózik Kuba irányába, a fedélzeten 80 lázadóval. Ezek egyike Ernesto „Che” Guevara, az argentin orvos, aki hasonló nézeteket vall Castróval: véget kell vetni Fulgencio Batista korrupt önkényuralmának. Che a forradalom nélkülözhetetlen harcosává válik, aki könyörtelen gerillaháborút folytat a rezsimmel szemben. Odaadó küzdelme rengeteg követőre talál elvtársai és a kubai nép soraiban egyaránt. Az argentin Che felemelkedését követi nyomon: hogy lett orvosból katonai vezető, majd a forradalom hőse.

Che 2. rész - A gerilla:

Az Oscar-díjas Steven Soderbergh Che Guevara életét bemutató kétrészes alkotásának második filmje A GERILLA.
Che népszerűségének csúcsán van, és erejét mi sem mutatja jobban, hogy a sikeres kubai forradalom után bátor beszédet tart az ENSZ-ben. Nyíltan vállalja, hogy továbbra is elszántan támogatja a harmadik világ harcát az Egyesült Államok imperializmusa ellen. 1965-ben azonban nyoma vész, és hollétéről a legkülönbözőbb találgatások kelnek lábra. Az inkognitóban lévő forradalmár végül Bolíviában tűnik fel újra, ahol kubai bajtársaiból és bolíviai lázadókból szervez csapatot, hogy szóval és tettel lobbantsa lángra egész Latin-Amerikát.

Argentína, 1952: két álmodozó fiatal, Ernesto Guevara és Alberto Granado elhatározza, hogy két szemeszter között, a nyári szünetben felfedezi az igazi Latin-Amerikát. A hosszú hónapokig tartó, embert próbáló kalandban mindkettőjük világszemlélete megváltozik; észrevétlenül felnőnek, és megtalálják helyüket a világban: Ernesto Che néven a dél-amerikai társadalmi forradalom élére áll.

Ernesto 23 éves orvostanhallgató, a 29 éves Alberto biokémikus. A romantikus kalandokat kedvelő barátok egy rozoga Norton 500-assal hagyják el Buenos Airest. Bár nyolchónapos utazásuk során a motor cserbenhagyja őket, nem adják fel - stopolnak, és folytatják az útjukat.

Az emberek révén, akikkel útközben találkoznak, más szemmel kezdik látni Latin-Amerikát, a változatos tájak is átformálják véleményüket a kontinensről. Eljutnak Machu Picchuba, ahol a hatalmas romok és az inka örökség rendkívüli jelentősége mély benyomást gyakorol rájuk. Amikor Peruba érkeznek, egy Amazonas-menti lepratelepre, mindketten megkérdőjelezik annak a fejlődő gazdasági rendszernek az értékét, amely olyan sokak számára sem jelent semmi haladást. A telepen szerzett tapasztalataik következtében etikai és politikai nézeteik is gyökerestől megváltoznak, ami erőteljesen meghatározza majd további életútjukat.

Az árvaházban felnőtt Gabrielle Chanel a ruhák foltozása mellett a Coco nevű fruskáról szóló frivol dalocskával keresi meg a napi betevőt egy éjszakai mulatóban – és hamarosan ráragad a mókás becenév. Mikor a lány afférba bonyolódik Etienne Balsan báróval, lehetősége nyílik, hogy bepillantson a francia elit életébe, és kibontakoztassa formabontóan merész elképzeléseit a divat terén. Coco eltökélten igyekszik érvényesülni egy olyan világban, ahol a nők szabadságát a társadalmi konvenciók mellett még a fűző is korlátozta...

A gyönyörűen elkészített filmben egy igazi legenda születésének lehetünk tanúi: Coco Chanel (ez ellenállhatatlan Audrey Tautou – Améle csodálatos élete alakításában) mint a divat nagyasszonya és a modern nő képének megteremtője vívta ki az egész világ csodálatát.